Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

ÜELMOGYüRORSZtfC Vasárnap, 1956 augusztus 5. A párt ereje — a párt egysége (Folytatás a 3. oldalról.) párttagságra kíván támasz­kodni és minden fontos kér­désről tájékoztatja a párttag, sácot. A Politikai Bizottság be­számolóin íev foglalta össze a párion belüli munka leg­fontosabb feladatait, melye­ket meuvénk kommunistái­nál: is magukévá kell termi­ök: „A legfontosabb a kol­lektív vezetés további szilár­dítása, a személyi kultusz maradványainak felszámolá­sa, n pártdemokrácia kiszéle­sítése, a bírálat és önbírálat további kifejlesztőse. s egy­ben a Pártban helyenként meglazult fegyelem megszi­lárdítása, a vasfegyelem meg­teremtése eszmei. politikai alapon". Agitációinknak vissza kell vernje azokat a támadásokat, melvek a pártegvséc megbon­tására irányulnak. Nap­jainkban a pártegysée bizto­sítása előrehaladásunk zálo­ga. Propagandamunkánk zúz­za szét « még fellelhető so­viniszta, antiszemita és egyéb ellenséges nézeteket, leplezze le a „tiszta demokráciáról", a saitó burzsoá értelemben vett úgynevezett „szabadságáról" alkotott nézeteiket. Ezek és más hasonló, ma divatos szó­lamok mérgezik ifjúságunk és dolgozóink tisztánlátását. Mindez azonban nem jelenti azt. hogv pártunkban és álla­munkban nem lehetne* viták, Ellenkezőleg! Pártunk a vi­ták mellett van annál inkább, mivel tudjuk, nem mindenki ellenség, oki téves, vagv akár ellenséges nézeteket hangoz­tat. A párton belül azonban véget kell vetni a „pldtykázva" politizálásnak"; Az elmúlt időszak értékelését, a gyakor­lati tennivalókat, népi demok­ráciánk továbbfejlődését, a hiányosságok kijavítását, élő­segítő vitáiknak elsősorban a párton belül, de mindenkép­pen pártosan kell folyniok. Elmondhatjuk elvtársak, hogv a kollektív vezetés alkalma­zásában a megyei párthi­' Ztittságtól az alapszerveze­tekig nem lebecsülendő eredményt értünk el. A pártimunkában elért két­ségtelen javulás ennék ís eredménye. Tovább kelt fej­leszteni a vezetésnek ezt a fontos gyakorlatát. Ismétlem; a megvel pártbizottságoktól az alapszervezetekig. A veze­tők erősítsék az eddiginél sokkal jobban kapcsolatukat a párttagsággal, a dolgozók­kal. személyes tapasztalatok alap ián ismer jék meg népünjt munkájának eredményeit és problémáit. Ehhez arra van szükség, hogv a tömegek kö­zött éllünk. szüntelenül ma­gyarázva a párt politikáját, a Központi Veze'őség legutób­bi határozatát és ismerjük mee a dolgozók róla alkotott véleményét. Világosan kell látnia a pórtaktívának, hogy a XX; kongresszus. valamint a Kö:-u Jtl Vezetőség nagv je­leni öségfl ülése után a pártra rendkívüli súllyá] hárul az a feladat, hogy megértve pár­tunk határozatait, annak alapién — elsősorban a kom­munista funkcionáriusok — teremtsenek olvan légkört és gyakorlatot a megyében, amely pártunkat jellemezte az 1915—47-es években, ami­kor a kommunisták minde­nütt elől voltak, amikor a kommr-'iták a párt ügyelt kis és nagy csoportokban, ak­tívákon. nyilvános formában megbeszélték a kommunisták­kal. az egész dolgozó néppel. Erre van szükség most is. A Központi Vezetőség ha­tározatát, a Központi Vezető­ség ülésének egész anyagát megyénkben megyei aktíva­ülésen, utána az alr.pszervezo­tekben, pártaktívákort párt­napekon továbbra is vitatni, ismételni kell. és módot adni a párttagoknak arra, hogy véleményüket kifejtsék, kér­déseiket felvessék és azokra kielégítő magyarázatot kap­janak. Ezt a lehetőséget nem­csak előidéznünk, hanem ma­gunknak kell kialakítanunk politikai magatartásunkkal. ahogv ezt a kommunisták és megyénk valamennyi dolgo­zója elvárja a párttól. A me­gye kommunistáinak ez leg­fontosabb feladata. Beszélnünk keli arról, hogv a Központi Vezetőség hatá­rozata értelmében a párt belső ügyeivel sokat kell foglalkoznunk. Meg kell ér­tenünk és meg kell értet­nünk minden kommunistá­val. hogy pártunk erejének kulcskérdése a pártnak egy­sége. A pártegység további szilárdítása jelen esetben nem szólam, hanem szük­ségesség. A párt egyséé a gyakorlatban ügy nyilvánul meg. hogv a kommunisták a cselekvésben, az akaratban egységesek; egy­ségesen állnak a Központi Vezetőség és a Központi Ve­zetőség szervei, a Politikai Bizottság mellett, hogv a Köz­ponti Vezetőség és valameny­nyi pártszerv határozatait — a múlt hibáiból tanulva — most valóban következetesen hajtsuk végre nem feledkez­ve meg a pártfegvelem kö­vetelményéről. Nem feledkez­ve meg a párton belüli fegye­lemről, amelynek alapján a párthatározatok megmagyará­zásában és végrehajtásában alkut nem ismerhetünk. A megve kommunistáinak nagyon fontos feladata a nép­front-mozgalommal szemben; eddigi meg nem értésnek, le­becsülésnek felszámolása: Megyénkben ls a népfront­mozgalomnak további tevé­kenysége attól függ. hogy a kommunistáik mennyiben ér­tik meg pártunk idevonatkozó útmutatásait. A kommunisták­nak a népfronton belüli helyes tevékenysége a népfront mun­kájában ls a párt határoza­tait, célkitűzéseit segíti, azok mellé sorakoztatja fel me­gyénk dolgozóit. A határozatnak az az út­mutatása. hogv a pánt mun­kája 6okkal Inkább a gya­korlati tennivalók, a gazda­sági kérdések megoldását se­gítse elő. nem jelenti azt, hogy az ideológiai munkát nem tartjuk fontosnak. Ennek következtében az Ideológiai munka megbecsülése az ideoló­gia alapos tanulmányozása, a marxizmus—leninizmus el­veinek értelmezése, megis­merése, azok alkalmazása a pártmunka gyakorlati tevé­kenységében különben nem érvényesülhet és ebből követ­kezően hibák előfordulására számíthatunk: Elsősorban a megyei párt­aktívának kell megértenie és magáévá tennie azt a jelszót, ami nem új, de el­felejtettük; "kommunisták a tömegek közé-". A Központi Vezetőség ha­tározata program, a párt plat­formja. E program alapján kell' a gyakorlatban megte­remteni a határozatok érvé­nyesülését, amely egész dolgozó népünk óhaiát feiezi ki, de ez az óhai megvalósu­lását Ls várja. Mi, kommunis­ták. tudjuk, hogv eddig is a párt programjának, határoza­tainak, célkitűzéseinek ma­gyarázásában tettünk többet­kevesebbet. általában helye­sen dolgoztunk, de amit el­mondtunk a párthatározatok alapján annak végrehajtásét nem biztosítottuk; néha, nem tudtuk biztosítani. De sok­szor. amikor tőlünk függött, akkor nem voltunk követke­zetesek megvalósításában. A kornmunjs'ák igazat, monda­nak, mert a párt útmutatása igaz és helyes, ezért, követel­mény, hogy a kommunisták szava és tette egymást födje, azonos legyen. A szó és tett. egységével kapcsolatban sok hibát követtünk el, — ezt a továbbiakban el kell kerül­nünk. Azt hisszük a pártaktíva­értekezlet minden részvevője és Csongrád megve valameny­nvi kommunistája nevében biztosíthatjuk pártunk Köz­ponti Vezetőségét, hogy a Viharsarok kommunistái méltóan hdrccs múltjukhoz, minden erőnkkel é6 tudá­sunkkal küzdünk a Köz­ponti Vezetőség határoza- egységgel a szocialista de­tainak megvalósításáért. mokráciáért". Rajta leszünk, hogy vala- A beszámoló feletti vitáról mennyi pártszervezetünkben lapunk keddi számában szá­megvalósuljon a jelszó: „párt- mólunk be. A pártaktíva távirata az MDP Központi Vezetőségéhez Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, Budapest KEDVES ELVTÁRSAK! A Csongrád megyei pártaktíva-értekezlet augusztus 4-én tartott ülésén megvitatta a Központi Vezetőség július 18—21-1 határozatából számunkra adódó föladatokat. A pártaktíva részvevői felszólalásaikban is kifejezésro juttat­ták egyetértésüket a határozattal, valamint azt, hogy egy­ségesen állnak a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság mellett a határozat végrehajtásában. Megértettük, hogy új módon, a határozat szellemében végezzük munkánkat a pártegység erősítése, a kollektív vezetés továbbfejlesztése, a pártdemokrácia kiszélesítése érdekében és fokozottabban dolgozunk a szocialista törvényesség betartásáért. CSONGRÁD MEGYEI PARTAKTlVA-ÉRTEKEZLET RÉSZVEVŐI Felajánlás az alkotmány-műszakra A Szegedi Jutaárugyár dol­gozói a Központi Vezetőség határozata után augusztus 20-ra, a kéthetes alkotmány­műszakra a következő válla­lást tették: A műszak alatt 1°00 darab gabonászsákot készítenek ter­ven felül és az előírt takaré­kos import-juta keveréket be­tartják. A műszinttervboo szereplő intézkedéseken kivü; egv darab kártológéprc fel­szerelik a fék berendezést, hogv ezzel biztonságosabbá tegyék a dolgozók munkáját. Ugyancsak egyik kártológép­rc takarékhengert szerelnek, — evvel is javítják a gyárt­mányok minőségét. Az egy főre eső késztermék egv szá­zalékos tóitóliesítósére is fo­gadalmat tetteik. A kilométer (bruttó orsóóra) mutatószá­mát C.RV százalékkal túltelje­sítik. A műszak alatt a? ered­mén veket üzemiészenként naponta értékelik. Az egyéni vállalások teljesítését napon­ta nyilvánosságra hozzák ég a legiobb dolgozókat a mű­szak végeztével jutalmazzák. Jó termés lesz az idén fűszerpaprikából Az amerikai kormány enyhítette az Egyiptommal szemben életbeléptetett szankciókat A szegedi határban, amerre csak járunk, minderuütt azt látjuk: il.ven SZÓD paprika­termés régen nom rnutatko­: zott augusztus elején. Az al­sóvárosi, mihálytoleki része­' ken különösen szembetűnő a Szabad Tisza Tsz 74. és az Űj Élet Tsz 35 kalasztrális hold fűszerpaprika-táblája. Az ígérkező jó termést a ter­melőszövetkezeti tagok s az egyéniek a kedvező időjárás mellett most annak köszün­W&shington (MTI) Az AP jelentése szerint az Egyesült Államok kormánya pénteken este enyhítette azokat a tilal­makat, amelyek megtiltottak minden üzleti tranzakciót amerikai üzletembereik és Egyiptom között. A pénzügy­minisztérium ezzel az Intéz­kedésével elismerte, hogy a kedden elrendelt intézkedés, amely befagyasztotta az egyiptomi kormány és a Szu­ezi-csatorna társaság ameri­kai követeléseit, sokkal to­vább ment, mint ahogy ere­detileg elgondolták. Az ere­deti rendelet nemcsak a kö­veteléseket fagyasztotta be, hanem külön engedélyhez kötött minden amerikai­egyiptomi üzletkötést is. Az új rendelkezés megen­gedi azt is, hogy a csatornát használó amerikai hajók az egyiptomi kormánynak fizes­sék ki az esedékes díjakat, de ki kell jelenteniöfit, hogy ezt -tiltakozva és későbbi kárté­rítési jog fenntartása mel­lett- teszik* hetik, hogv tavasszal a Pap­kirapalántált melegágyban előnevelték. s a ló palántát sokkal korábban kiültethet­ték. Az Üj Élet Tsz és a Szabad Tisza Tsz tagjai paprikater­mésükkel részt vesznek maid az őszi országos mezőgazda­sági kiállításon is Minden esélyük megvan ahhoz, hogv a kiválónak Ígérkező paprika­termelési eredményeikkel jó helyezésit érjenek ei* Új madarak a Fehérió-élővilága múzeumi gyűjteményében Emlékezés Babits Mihályra Tizenöt éve halt meg, 1941; augusztus 5-én a huszadik század magyar költészetének nagy mestere, Babits Mihály. Életében tán kevesebb volt az esemény, mint másokéban. Sok tizedrendű író az övénél százszorta főbb élményt, ese­ményt és izgalmat mondhat magáénak. S mégis, e látszólag eseménytelen, szerény élet egy nagy költőt takar. Szekszár­don született 1883-ban. Középiskoláit Pécsett végezte, tanári oklevelet pedig Budapesten szertett. Aztán Baján, Szege­den, Fogarason, Újpesten és a fővárosban tanároskodott. 1919-től élete végéig szerkesztette a „Nyugat"-ot és kurátora volt 1928-tól a Baumgarten-alapítványnak. Első verseskötete, j a „Levelek írisz koszorújából" 1909-ben jelent meg s azt követték a többi vers- és prózai munkái. Marxista irodaiamtörténetírásunk, sajnos, ma is adós még Babits Mihály életművének, költészetének és irodalom­politikai szerepének átfogó értékelésével csakúgy, mint mű­veinek teljes, kritikai kiadásával. Most, halálának tizenötödik évfordulóján a költő művészeténeik emlékére közöljük egyik kedves hangulatú, nemes veretű versét: játdMttam, a kernel Még most is látom a kezét hogy ágazott az ujja szét, oly szelíden, mint ágtól ág vagy halkan elvál öt barát, Mk váltan is segítgetik egymást egy messze életig. Még egyre látom csöpp kezét: úgy dolgozott, mint csöppke gép a hímzőtűvel vánkosán: tündérfogócska — igazán —­s hogy gyenge ujját meg ne szúrja, arany gyüszüt viselt az ujja. ó álmodom már csöpp kezét kerek a halma, völgye szép: a völgye selyem, halma bársony; ó gyönyörű táj! 6 csodás hon! Ott jártak szomjas ajkaim: arany homokon beduin! Nem vágy, nem álom, hanem emlék: ja) milyen rég volt az a nemrég! Tiz gyenge ága nyúlt felém és én ízenként tördelém: ó arany ágnak arany ize, arany fa arany ízű méze: Hát a lköröm, a kis köröm! Mennyi szépség, mily öröm: üveges kép selyemkeretbe melyre a hajnal van lefestve, vagy piros ablak méla esten vagy rózsaarc egy gyenge testen. Mert tündértest a pici kéz mely rózsás-meztelen igéz s a hely hol összeomlik ága mint csöpp csípő hajlása, drága vagy ujja láb és ize térd s akkor hogy arca hol? ne kérdd mert tündértest a kicsi kéz mely arca nélkül is egész. Még egyre álmodom vele; ó hogy oly messze közele s hogy minden e világon itt furcsa szirtékbe útközük! Csak egyszer lenne még enyém s kedvemre csókkal öntenem szívesen halnék azután nagyobb örömmel ontanám kis ujjáért a csobogó vért, mint száz királyért, lobogóérti A Fehértó élővilágának fo­lyamatos kutatása a vadvíz­ország eddig még be nem gyűjthetett állat- és növény­anyagával gazdagította a Móra Ferenc Múzeumban el­helyezett Fehértó élővilága kiállítást. Azóta is. hogy a dlorárnás kiállítás mindenki számára lehetővé tette a tó csodálatos élővilágának ta­nulmányozását, újabb mada­rak s növények (a trópikus származású hinár, a Na.ias marina) tünteik fel a szikes mocsárviiágban. A cslgafor­gatónalk vagy osztrlgaevő ma­dárnak mindössze 3 megjele­nése ismert, a Fehértavon. Egészen különös az. hogv eb­ből a tengerparti fajból a köl­tés Ideién, júniusban sikerűit egv példánvt begyűjteni. A tavon megtelepedett úi honos magyar sirálynak, a szere­csensirálynak fészkelését a begyűjtött madár és fészek­alja bizonyítja. A magyar ha­tárokon belül a Fehértavon tűnt fel elsőnek a kucsmás sárga bi'legető, melynek nvári megjelenéséből fészke­lésére lehet következtetni, A kiállítás oelvhes fi ólra anyaga is gyarapodott. A szürice vadlúdnak és a törve­vocsöknék egynapos aprósá­gai kerülnek majd be a ki­állítás tárlóiába, Az idei nváron több minit ezer fehértói madárnak ke­rült lábára a magyar jelző­gyűrű. Az első ma'gyar gyű­rűzött —recsenslrálv fióka is elindult útjára. A fehértói anyagot dr. Be­retzk Péter főorvos és Cson­gor Győző. a Fehértó kutatói gyűjtötték a múzeumnak. fi ehkinz A Budapesti Nagy Cirkusz nemetországi vendégjátéká­ból hazatérve, Szegeden tart eloadásokat jugoszláv, cseh­szlovák, bolgár és német vendégműveszek közremű­ködésével. A műsorban ér­dekesebbnél érdekesebb szá­mok, a német vendégművész idomításában jegesmedvék, leopárdok és barnamedvék! A cirkusz a Marx téren ját­szik, telefonszáma 27—77. Előadások hétköznap este fél 9-kor, vasárnap délután 4-kor és este fél 0-kor. A cirkusz állatkertje reggel 9­től nyitva. Augusztus 8-ig tartózkodnak Szegeden. Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság Devánszky Gábor—Elekes Ju­lianna, Fekete Aladár—Linner Li­la. Czank István—Arvai Eva, Je­néi István—Balogh Sára, Madách Tihamér—Mészáros Eva, Ham­pert Géza—Csányi Erzkébet, Ko­vács Sándor—Sebük Ilona, Joszt János—Miklós Éva. Czakó Mihály -Sánta Mária. Gál József—Sza­bó Margit, Szanka Mihály—Jaksa i Mária, Prágai Ferenc -Szatócs ' Katalin, Türzsl János—Horváth Julianna, Kovács-Hegedűs István —Buzási Mária, Káposztás János —Mocsári Lídia. Rigó László­Kettes! Ilona. Rafia! Imre—Gilln­ger Etelka. Marót! Lajos—SzécsI Irénnel kötött házasságot. Születések Bende Isfván—Csipel Olga Zol­tán. dr. Simon László-Börcsök Julianna Judit, Skultéti András­Szálai Piroska János. Szabó Jó­zsef—Tápai Rozália Zoltán, Tra­ván Islván—Molnár Margit Mar­git. Tólh István—Mészáros Ilona István, Bába Sándor—Rócz Anna Margit, Hegedűs Tamás-Varga Erzsébet Zoltán. Szilágyi Pál-dr. Nánal Zsuzsanna Katalin, Szemesi Sándor—Tóth Kása Mária Anna. Tóth Antal—Dobó Julianna Antal, Jenéi Ferenc—Kisapáti Julianna Terézia, Kovács Géza—Bubori Ilo­na Géza, Lacii János—Rozik Ilo­na János, Nagy János—Lakó Má­ria Edit, Nagy János—Fekete Ju­lianna Julianna. Ocskó János­Bálint Mária Anna, Juhos József —Tóth Irén József. Nyerges Antal —Csáki Matild Ibolya. Szénló Gyula—Turző Julianna László. Tóth Géza—Prlvinszki Éva End­re. Tornyal Béla—Pálmai Mária Béla. Vigh István—Farkas Mária Anikó, Vincze Imre—Bacsa Ida Márta, Hevesi István—Kelemen Ibolya Zoltán, Jenel Béla—Kónya Erzsébet Béla nevü gyermeke szü­letett. Elhaltak Berthron Ferenc 8fl. Pádl Mag­dolna 2 napos. Szűcs Gyórgyné Tóth Anna 53. Borbás Julianna 8 napos, Jaksa Jánosné Apró Krisz­tina 83. Tarjányi Ilona 32. Fischer Lalosné Földi Erzsébet 70. Krlsz­tyori Sándorné 00. Péterfl Imre 62. Baranyl Sándor 8 hónapos, László Ilona 72. Kovács Kálmán 42, Sannen Mihály 72. Szalai Ma­rianna 42 éves, Osváth László 61. Niczkli Ferenc 2t> éves korában. II. KEROLET Házasság Lakatos Zoltán—Horváth Julián* na. Takács Kálmán—Galyas Em­ma, Bárkányi András—Réthy L(­dla. Bárkányi Pál-Zsiga Róza, Varga Imre—Szénási Máriával kötött házasságot. Elhaltak Kovács István 57. Vastag Jó* zsefné Vastag Etal 88 éves korá­ban. III. KEROLET Házasság Dudás Józset—Fehér Julianna, Rózsa János—Domokos Gizella, Titz Iván-Varga Rozália, Csipak József-Harangozó Rozália, Szabó József—Dollescholl Mária, Vajda Ferenc—Tóth Verona. Gondi Kál­mán—Szabó Erzsébettel kötött há­zasságot. Születések Ambrus Béla-Imre Anna Judit, Bodó Jenő—Bökényl Mária Péter, Rózsa József-Péter Rozália Ró­zsa. Szalai Vince—Fekete Mária Mária, Kurunczai István—Szabó Julianna Mária, Gyuris Lajos­Gábor Alária Atária, Németh Ist­ván—Németh Julianna László. Nagy-Bertn István—Korom Julian­na Violetta, Balogh István-Ba­log Erzsébet Zsuzsanna, Sztanko­Vics József—Balogh Erzsébet Er­zsébet, Kiss Józset—Tóth Viktóila István. Lajkó Pál-Horvitli Mag­dolna Ferenc. Szűcs Gé»a -Mago­sl Erzsébet Géza. Kónya Mihály— Kormányos Mária Alihály. Mészá­ros István—Makra Etelka Zoltán, Bálint József—Gallai Margit Jó­isef. Monostori István—Budai An­na István, Rácz Qergely—Balogli Erzsébet Zsuzsanna, Törzsmagi Benjámin—Vass Julianna Klára nevü gyermeke szülelett. Halálozás Becker Ferencné Kisferene Er­zsébet 53, Apró András 56. Né­meth István 56. Kovács Mihályné Borics Mária 55, Benke Istvánná Bretanovics Ottilla 78. Veszelov­szkl Antal 78. Szegvári János 61, Rabi József 1. Kristó Zoltán 92, Gábor Sándorné Faragó Hona 6J éves korában halt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents