Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

ÖÉIMBGYBRORSZIIG Vasárnap, 1056. augusztus 5. A párt ereje — a párt egysége (Folytatás az 1. oldalról) a megfelelő ütemben teljesíti-e beadási kötelezettségét? Vannak olyan tapasztalataink is. hogy súlyos hibák vannak élelmiszeriparunk tervezésénél. A termelési terv előírásai nincseno'.c összhangban a mezőgazdaság termelési és begyűjtési terveivel, különösen a tej. a baromfi és a hűsipar vonalán. A megyei pártbizottságnak intézkednie kcil, hogy a minisztérium szüntesse meg ezeket az ellentmondásokat. Megyénk munkásosztálya elvárja üzemi vezetőinktől, hogy többet törődjenek a munkások és munkásnők mindennapi gondjaival, családi és gyermeknevelési problémáival, lakásviszonyaik megjavításával. Gyakran halljuk fizikai dolgozóinktól — különösein a lakásügyekkel kapcsolatban —, hogy az melegszik, aki a tűz- mellett van. Sajnos, ezért sokszor ml is h'básaik vagyunk. Ha a munléteok érezni fogják, hogy figyelmesebben bánunk velük, hogy gondjaik a vezelők gondjai ls, hoory a jó munkát megbecsülik, akkor szilárdabb lesz a munkafegyelem és meg tudjuk szüntetni a munkaidőnek részleges kihasználtságát. amellyel sok osctl>en ők maguk sem értenek egyet. A dolgozókkal való gondosabb, emberségesebb törődés jobb munkakedvhez, szélesebb körű munkaversenyhez vezet, aminek eredménye a tervek részleteiben való teljesítése lesz. Az üzemek vezetői, dolgozói örömmel fogadták a Központi Vezetőség határozatából azt a törekvést, hogy az üzemekben a gazdasági vezetés nagyobb önállósággal dolgozhat. A túlzott centralizmus azonban még mindig fennáll, és igen lassan valósulnak meg a hozott határozatok. Félő, hogy ha így haladunk. még a negyedik negyedévben som lesz nagyobb önállóság. Fel kell használni az önállóság kimunkálásában üzemeink gazdasági, műszaki és számviteli dolgozóinak eddig tett számos javaslatát, amit a beruházás, felújítás, pénzgazdálkodás és az anyaggazdálkodás vonatkozásúban tettek. A beruházások vonalán sok a funkcionáló szerv és ez a munkák ütemes és gazdaságos végrehajtását nem segíti: ellenkezőleg: akadályozza. Sok anyagi kár keletkezik abból, hogy a sok szerv miatt soha senkit se lehet felelősségre vonni. A beruházásoknál az üzemeknek nincs önállóságuk. A legkisebb részletekig Budapesten, az ipari igazgatóságokon határozzák meg még azoknak az _ __ összegeknek hovafordítását is, elszigetelődés, amelyek a vállalatot a ter- maradványa? ven felüli nyereségből illetik meg, és törvény szerint joguk volna az önálló felhasználásra. Ennek következtében a Megyei Gépjavító Válségleteik iránt nem tanúsítottunk kellő figyelmet. Még mindig nem hallgatjuk meg eléggé véleményüket, sok helyen még mindig nem vonták be őket a vezetésbe. Mi ez. ha nem a megyénkben jelentkező és hosszú múltra visszatekintő. még mindig meglévő a szektásság gyakorlatfal szemben a jövő- az utóbbi hónapokban meg sd ben új módon kell végez- közelíti a korábbi hónapok r.ünk. Határozottan, ingado- eredményeit. A megyei párt-i zás nélkül, politikai és gazda- végrehajtóbizottság és tanács-i sági eszközökkel erősíteni szerveink munkájában is bi* Számos falusi választott szervben a volt agrárproletárok, kubikosok, szegényparasztok töltenek be vezető szerepet, ez helyes, de sok helalat például, hogy tervét tel- iyen kizárólagosságot élvez:i 1 X.'. _x„X . . iesítso, két villamos fúrógépet 5 ezer forintért fekete beruházásként kellett, hogy megszerezze. Kérdés: melyik utat válassza a vállalat? Inkább a tervét ne teljesítse és betartsa a pénzügyi fegyelmet. vagy szegje meg a törvényt, fekete beruházással és teljesítse tervét? Bátorítjuk vállalataink1 vezetőit, az üzemi pártszervezeteket és nem utolsósorban a szakszervezeteket, hogy fáradhatatlanul harcoljanak a párt mutatta úton és eszközökkel a párt- és az állami szerveknél, az iparigazgatóságoknál ós ha kell a minisztereknél is a bürokratikus megkötőt ^""ik felszámolásáért. nek a középparasztokkal szemben, mint például Szegváron, Nagymágocsom, Hódmezővásárhelyen és megyénk más területén is, amivel épkcll a rreglévő termelőszövetkezeteket. Az újonnan alakult és ezután alakítandó termelőszövetkezetek gazdasági ügyeit, közös munkáját pedig úgy kell megszervezni, hogy a termelés eredménye már a megindulás első évében jobb legyen, mint a termelőszövetkezetekbe lépő tagoknak egyéni gazdálkodásuk idején volt. Jövedelmezőbbé kell tenni a szövetkezetek gazdálkodását azzal, hogy az árutermelést fokozzák. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek gazdálzonytalankodás volt. A nyári hónapokban a gyenge szerve* ző munka mellett nem fordí* tottunk megfelelő gondot az új tsz-tagok közti politikai munkára sem. Ennek követ* kezményeként erősödött á termelőszövetkezeti paraszi tok között a kilépési hangú* lat. A kilépési hangulatról továbbra sem mondható, hogy megszűnőben volna, sőt megyénk egyes területein; mint Hódmezővásárhelyen, Földeákon és több községben még mindig növekszik. Nagy* méretű az egyik tsz-ből a má* A ícriHcIős'övetliezetek fpjles«(ésécrt továbbra is határozottan síkra krll szállni alapvető követelményét, a középparasztsággal való tartós szövetség gondolatát sértik meg. Bár a szegényparasztság s ma már a termelőszövetkezeti parasztság a fő támaszunk a falun és az is marad, de magának a szegényparasztságnak és a szövetkezeti parasztsúg•iak látnia kell, hogy ©lőre;aladásunk kulcskérdése — r.lnden eszközzel erősíteni v szövetséget a középparasztsággal. A termelőszövetkezetek továbbfejlesztését az eddigi A Központi Vezetőség határozata kimondja, hogy a mezőgazdaságban a szocialista nagyüzem] gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mezőgazdasági termelés általános fellendítését kell elérni. A mezőgazdaság 1955—60-ban üzemi gazdálkodás útját válassza. Tehát: a Központi Vezetőség határozata félreérthetetlenül és világosan leszögezi — amiben az utóbbi időben bizonytalanság jelentkezett —, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztéséért továbbra is határozottan síkra kell 6záltni. Mai aktívaülésünkön nem részletezzük küiön*külön az hogy nincs szükség fokozott éberségre. A szocializmus építését természetesen nem lehet végrehajtani a tényleges kizsákmányolást folytató osztályellenség elleni állandó harc nélkül. Sokan, főleg a volt kizsákmányoló osztályok tagjai azt hangoztatják, hogy a békés együttélés elve alapján meg kell szüntetni az osztályEredmények mellett hibák Megtettünlk-e mindent e feladatok végrehajtására? A termelőszövetkezetak megerősítése, fejlesztése érdekében végzett munka a megelőző évhez viszonyítva ez évben javult. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági munkájában megszilárnic/AiKflXuascw: xa.iu——r..-- , —o,.———. i—„» .....—.. — -o — ——•• —— ,_ ... összesen mintegy 27 százalék- egyes gazdasági szektorok ter- harcot Mások az osztályellen- ff^^^ff^^ uw™ kai termeljen többet, mintáz első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnye a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén meggyőző erővel bontakozzék. ki, s ennek eredményéként a parasztság többsége a szocialista nagymelési eredményeit és prob- ség elleni liberalizmusról belémáit, hanem azokat a főbb szélnek. Ezek főleg azok, akik feladatokat kívánjuk tárgyal- szektás magatartásukat képni, amelyek a termelőszövetke- telenek feladni és magukat zetek megszilárdítása, tovább- így akarják igazolni. Szó sincs fejlesztése, a falusi osztályharc, ró,a mi továbbra semszündulás következett be. Több dánként és jobbak a kapásnöszövetkezetben hoztunk létre vények terméskilátásai is. Vannak eredményeink a szövetkezetek számszerű fejlesztése terén is. Ennek érdevalamint a közvetlen termelési feladatok szempontjából fontosak. A párt helyes elvei az osztályharc Kérdéseiben tétjük meg az osztályellenség elleni harcot, csak kijavítjuk az osztályharc helytelen értelmezéséből adódott súlyos hibákat. A kulák elleni harc polititermelőszövetkezete, illetve csoportja közül 196-ban működik pártszervezet. A párt vezetése nyomán több gondot fordítanak a tagok nevelésére és jelentősen javult a termelőszövetkezeti tagok viszonya a közös ügyekhez, a közös munkához. Az utóbbiakat elősegítette pártunk azon határozata, mellyel a megye szövetkezeteibe sok kipróbált bá váljék, mert ez a legdön- vezeti vándorlás. líf^Vdré^S A fejlesztéssel kapcsolatos fejlesztésnek a dolgozó pa- bjzo ^a,ansá '„^g mindig rasztok valóban önkéntes Ragyíoka kö ® ségi vezetők között. A KV mostani határozata kimondja; -A Központi Vezetőség halá* rozottan síkraszáll a mező* gazdasági termelőszövetkeze* tek megszilárdításának, meg* erősítésének és a mezőgazda-i ság szocialista átszervezésének politikája mellett*. Ez világos beszéd, ez véget kell; hogy vessen minden ingadozásnak. Mi azonban nem for* dítottunk elég gondot arra, hogy a járási párt-, de különösen a tanácsi szervek és a tömegszervezetek vezetőivel megértessük a termelőszövetkezetek nagyobb arányú számszerű fejlesztésének el* engedhetetlen szükségességét, A járási vezetők és funkcionáriusok egy része, de különösen községi és termelőszövetkezeti vezetőségek részéről a nehéznek és kényelmetlennek látszó feladatok végrehajtásakor nem minden esetben van megfelelő megértés. Még a párt- és tanács-funkcionáriusok között is tapasztalható bizonytalanság. Csökalapon való belépésének. Következetesen kell felhasználni mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a kormány intézkedései lehetővé tesznek. És ez nem kevés! Alapvető kihatásuk lesz már ez évben a termelőszövetkezetele anyagi megerősödésére, a tagság jövedelmének fokozására, a rövid- és középlejáratú hitelek visszafizetési idejének jelentős meghosszabbítása. nőtt a szövetkezeti vezetők felelősségérzete, a gazdasági vezetés és a javuló politikai munka következtében az elmúlt évhez képest viszonylag jobbak a gazdasági eredmények. A tsz-ek, az egyéni gazdaságoknál több gabonát takarítanak be katasztrális hőikében még a nyári hónapok kent a bizalmuk abban, hogy előtt — jóllehet sok hiányossággal — több irányban előkészítő munkát végeztünk. Ennek következtében június 30-ig 2645 család, mintegy az önkéntesség elve alapján csakugyan lehet termelőszövetkezeteket alakítani. Es megmutatkozik ott, ahol a szervezés terén a politikai és a szervező munka elsődleges* Az elmúlt hónapokban az alaptalanul kulákoknak minősítettek közül kb. 1000 középparaszt becsületét adtuk vissza. De nemcsak a becsületüket adtuk vissza ezeknek a dolgozó parasztoknak; megszabadítottuk őket mindazoktól a gazdasági hátrányoktól is, amelyek a kuláksággal jártak. A párt és állami szervek további lelkiismeretes munkájára és ellenőrzésére van szükség, hogy ebben a kérdésben maradéktalanul megvalósuljanak a párt helyes elvei. Ezen a téren több veszély fenyegeti munkánkat. Egyrészt az, hogy sokan egyszerű adminisztratív ügynek tekintik az ilyen kérdéseket, másrészt e feladatok végrehajtásában nem látják és nem értik meg az osztályharc új körülményeit. Sokan azt gondolják, hogy az osztályharc megszűnt, bár tudjuk, hogy az tovább tart, sót megyénk több községében épp az utóbbi időben éleződött. Párttagságunkban és a megye sok becsületes dolgozójában még igen mélyek a szektás vonások. Ügy érzik, hogy pártunk az osztályharcban engedményeket tett és nem értik meg pártunk és népünk érdekeit ebben a vonatkozásban, nem értik, hogy arra kell törekedni, hogy minél kevésbé kiélezett osztályharcban, minél fájdaiommentesebben építsük a szocializmust. Különösen az osztályharc megváltozott körülményeit és annak formáját vitatják egyes elvtársak — legtöbbször per az osztályhelyzet meghatározásánál a múltban! és jelenlegi politikai magatartást, vagy nem éppen helyesnek mondható nézetek hangoztatását, vagy gazdasági téren elkövetett kisebb-nagyobb törvényellenes cselekmények elkövetését veszik alapul. Hosszú évek helytelen pártvezetési módszereinek következményeként szinte mind10.600 kh. földdel lépett be a szövetkezetekbe, vagy alaki- sége mellett, — vagy helyett tott új szövetkezetet, illetve — különböző fortélyokat ke* csoportot. Súlyos hiba azon- restek a dolgozó parasztok f„„<.x„ tAw-^re. ban munkánkban az, hogy a beszervezésekor. A termelő* vetkezeti tagsag kerteere, tavaszi hónapok utáR e mun_ szövetkezeti agitáció ilyen ér* akiknek többsége eredmé- káról majdnem hogy lemond- telmezésével határozottan nyes, jó munkát végez. Meg- tunk, ezért a belépések száma szembe kell szállni. ,, xiixnxi inni. |xx/íiui- V-l™,*, v ^íxx.1 WJL. ŰU1JIO IIM HXXKI- ' „„^„.v a uuiglJZd parQSZTOlC kai harcot jelent elsősorban, t^AJére" ban munkánkban az, hogy a beszervezésekor. A termelő* melybe be kell vonni a kp- ~ ' zépparasztságot is. Ezt úgy érhetjük el, ha állandóan leleplezzük az osztályellenséget, a kulákok azon elemeit, akik még ma is aktívan lépnek fel a népi demokrácia vívmányai ellen, akik a termelőszövetkezeteikkel kapcsolatban ellenséges magatartást tanúsítanak, ellenük agitálnak. Pusztamérgesen a kulákok nyíltan támadtak a tsz ellen. FelA fokonalosság lenini elvével a Kz mozgalom k t széles! léséért A szervező és agitációs munkában az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az alacsonyabb típusú termelőcsoportokra és szövetkezeti társulásokra. Ezt azért nyá jónknak többé-kevésbé keresték a tsz-tagokat és azt hangsúlyozzuk, mert nem egy A termelőszövetkezeti mozga vérünkké vált a szektásság. s ebből a betegségből — ha nehezére esik is némelyik elvtársunknak — gyorsan ki kell gyógyulnunk. Tudomásul keli vennünk, hogy nem mindenki kommunista, és azok a nem kommunisták, akik sok mindenben nem értenek egyet a párttal, vagy a népi demokrácia egyes rendelkezéseivel, intézkedéseivel, nem az ellenséghez tartoznak. A kulákság gazdasági alapmondták nekik, ne dolgozzanak, mert nemsokára fel fog bomlani a tsz. A termelőszövetkezetek elleni agitációt továbbra sem tűrjük. Törvényeink szigorával kell lecsapni azokra, akik ellenséges szándékkal a tsz-ek ellen helyen találkozunk azzal, hogy az alacsonyabb típusú szövetkezeti formát párt- és tanácsszerveink, funkcionáriusaink lebecsülik, jelentőségét nem értik meg. Le kell küzdeni azt a helytelen nézetet és megnyilvánulást, ami mölcs-, méhészeti- stb. szak- teletben tartása rájuk is vo* csoportok alakításával ls natkozik, hogy meg kell szün* meg kell gyorsítanunk a tetniok a kívülről való hely* termelőszövetkezeti mozga- telen beavatkozást, lom kiszélesítését. A termelőszövetkezetek megalakítása érdekében a je* lenleg meglévő előkészítő bi* zottságok mellett újabbak létrehozása is szükségei. A termelőszövetkezetek, vagy tszcs-k alakítása sokkal eredményesebb. ha a megalakulást megelőzően előkészítő bizottság tevékenykedik. lom szervezésénél azt az egyedül helyes módszert kell követni, hogy a helyi vezetők személyes kapcsolat alapján, ne kampányszerűen, hanem állandóan foglalkozzanak az egyénileg dolgozó parasztokkal. El kell érnünk, a ixjx-xuv tetés megnyilvánulási, anu - ———xmuim, «, izgatnak. Nem célunk és nem például Makón tapasztalható, elsősorban a községive- hn„„gy0n ® onyos. és fontos, érdekünk az osztályharc éle- a maeasabb típusú szö- ?5tok> a párttagság, a terme- „°gy 1ebetőlkgzíto bizottsá" zése, de azokkal szemben, akik bármilyen formában ls vétenek rendszerünk, a dolgozó nép ellen, azokkal szemja igen nagymértékben meg- ben törvényeink értelmében gyengült és ez a kuláksagot, fellépünk. mint osztályellenséget — ez a megállapítás politikailag feltétlenül helyes továbbra is — gazdasági és politikai érteleimben meggyengítette. A kulákok egy része már munkát vállalt és látva a népi demokrácia növekvő erejét, egyre kevesebben vállalják közülük a kártevés kockázatát. Ez nem jelenti azt — mlrit ahogyan elvtársaink közül sokan tévesen hiszik —, Tartós szövetséget a Fel kell lépnünk az olyan ahol a magasabb típusú vetkezetek az alacsonyabb típusúnkkal ellentétben állanak és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sok esetben a termelőcsoportok rovására iparkodnak anyagi előnyökhöz jutni. Előfordul, lőszövetkezeti tagok értsék E ? let?et0Ieg "agy tagmeg ezzel kapcsolatosan az , mal rendelkezzenek 4s előttünk álló legfőbb felada- yan termelőszövetkezetek:, tok végrehajtásának jelentő- yaSy csoportok megalakításégét. Különösen meg kell kel1 törekedni, amelyek/ értetnünk azt. hogy a szö- mar adYa van az eredvetkezetek fejlesztésében nem " fpdalkodás egynó*"' nvökhöz 1utni. Eloioraui, icjiewiesecen nem hánv wr * ÜL . v , gyakorlattal szemben rá 3yezt eltűri, vagy segíti is szabad törésnek beköveíikcz- Tehát lehP?-f b feltétfle- • - ' tt- vagy ta- nie. Az állandó, napról napra lehetőleg egymás könácsi szerv is. Funkcionári- torténo fejlődés megkövetel usainknál helytelen dott el a JZSSZAZ ^rsssrsst mely saját törvényeinket felrúgva, öncélúan, ok nélkül zaklatja a kulákokat. Kényszerítő rendszabályaink nem öncélúak, feladatuk a dolgozó nép érdekeinek védése az _ __ Mxmaewim megoiaas osztályellenséggel szemoen. iiu|JJf - ., zó parasztókkal és legüözvet- lyek biztosításával. FigyeEzek alkalmazását és mérte- ^ szövetk^^k alakitasar ]enebfe _ legfontosa5b fel_ ,rmbc kell venni azt a lehe. két az osztályellenségnek tor- forgalmazták és mivel teoie a(Jataik közé tartozik) hogy - - - vényeinkkel szembeni maga- csü]ték az alacsonyaODkapcsolatot taptsanak a jótartása szabja meg. pust, ezért kevés terme ocso- viszanyi a megértés az cgy_ középparasztsággal ^ ^ megbecsüiése alapján szervezésének kidében, állandó kapcsolatot kell fenni e^r^ftSZer^l hogy túlzottan a mezőgazda- ta/=k^az^.leg dolgo- szűkbe/ megold^^ Falusi politikánk alapvető építeni nem tudjuk. Ebből köfeladata a középparasztság- vetkezik, hogy megnyerésük, gal való tartós szövetség meg- a szocialista építő munkába sze a reális alapokat nélkülö- teremtése. Ez a szocializmus- való bekapcsolásuk döntő jező érvelésekkel , mert nem, ba való átmenet időszakában lentőségű. Ezt nagyon sokan vagy csak nehezen' tudnak el- mindvégig fontos alapelve po- tudjuk, de hogy hogyan kell szakadni a régi. helytelen, litikánknaik és nemcsak azért, a gyakorlatban végrehajtani, szektás nézeteiktől és módsze- mert a középparasztok száma ezt már nem mindenki érti. nagy, hanem azért is, mert még napjainkban is nagy szerepük van a termelésiben. Nélkülük a mezőgazdaságban a szocializmust fel* relktől. Nem veszik figyelembe a demokratizmus további kiszélesítésének szükségességét a falun. Igen gyakori jelenség, hogy Éppen ezért követtük el a parasztság ezen rétegével szemben a legtöbb hibát. Volt idő — és ez még ma is előfordul sok esetben —, amikor szükgyobb és nem ellenőrzik eléggé a töldművesszövetkezeteknek a különböző termelési társulások és szakcsoportok alakítására irányuló munkáját. Pártés állami szerveinknek, a földművesszövetkezetekmek pedig ezen a gyakorlaton gyökeresen és gyorsan változtatniok kell. Figyelembe véve a fokozatosság lenini elvét, géptőséget is, hogy a szövetkezet akkor is alakuljon meg, ha a számosállatok bizonyos ideig még a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában találnak elhelyezést. Kevesebb merevséget és sokkal több türelmet kell ez irányban tanúsítani, sokarra. hogy a szövetkezetek kai jobban tiszteletben kell gazdasági megerősítése tartani a dolgozó parasztok mellett fejlődjek a szövet- óhaját, k.vánságait. Mind az uj tsz-ek alakításánál, mind a meglévőkre, a régiekre vonatkozóan szükségesnek tartjuk itt is leszögezni, középparasztság széles tömegeivel, azokkal is, akiket most vettek le a kuláiklistáról. Nagy gondot kell fordítani kezeti demokrácia is. A párt, a tanács és a különböző vállalatok vezetőinek meg kell érteniök. hogy a ? , , _ _ c* *• iwmva, I1Uf^y Cl .íasznalati, szőlő-, gyu- szövetkezeti demokrácia yeta (Folytatás a 3. oldalog