Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-04 / 183. szám

OflMBGYBRORSZBG Szombat, 1950. augusztus Á> Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az í, oldalról) nős égi bor hírnevének megóvásával. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a közismert és elismert borfajtáink — mint a Szekszárdi vörös, az Egri bikavér, a Tokaji és Badacsonyi palackozva kerüljenek újra forgalomba és álljanak a fogyasztók rendelkezésére. Matolcsl János földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette, majd Nagy Károly képviselő interpellált a Békés megyei vízügyi hatóságok összevonása és a csatornahálózat rendezése ügyében. A Minisztertanács képviseletében Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt az interpellálónak. A Minisztertanács elnökhelyettesének válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette, majd ismét Nagy Károly mondott interpellációt. Elmondotta, hogy Békés megyében egyen alacsonyabban fekvő községekben súlyos károkat okoztak a felhőszakadások. A termelőszövetkezetek a kárt könnyebben viselik el s az egyénileg gazdálkodó parasztok most a vízkár esetében is láthatják, mennyivel hátrányosabb a kisparaszti gazdálkodás, mennyivel nehezebben viselhetik el az elemi csapásokat. Azt kérdezte a pénzügyminisztertől. hogy milyen Irányú adómérséklést nyújt a vízkárt szenvedett dolgozó parasztoknak? Olt Károly pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a kárbecslő bizottságok nyomban a víz elhúzódása után megkezdték munkájukat Békés megyében és Csongrád megyében is, ahol hasonló károk keletkeztek. Ezeken kívül más helyeken is okozott károkat a felhőszakadás. Ezeken a területeken a tanácsok pénzügyi osztályai mérséklik az adót a kár arányának megfej^lően. A munka befejezés előtt áll. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az országgyűlés és a dolgozó parasztság figyelmét arra is — fejezte be szavait Olt Károly —, hogy 5 az egyént gazdálkodók ká-> 1 ralt éppen olyan mértéki kel bíráljuk el, mint a terI melöszövetkczetekbe lépett í parasztságot ért kárt. Hangsúlyozni kívánom, hogy a megállapított károknál —> azok mértéke szerint — az adómérséklést a tanácsok pénzügyi osztályai országszerte gyorsan, s a lakosság megnyugvására mindenütt végrehajtják, amennyiben és ahol ilyen károk fellépnek. A pénzügyiminszter válaszát az országgyűlés tudomásul vette, Rigó János képviselő a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált a dunapataj—bajai vasútvonal építése tárgyában. Kérdésére Bebrits Lajos közlekedésés postaügyi miniszter válaszolt Sási János képviselő Interpellált a földművelésügyi miniszterhez a termelőszövetkezetek beruházásairól. Matolcsi János földművelésügyi miniszter az interpellációra adott válaszában leszögezte, hogy a kormány a termelőszövetkezetek építéseire az Idén körülbelül húsz százalékkal fordít többet, mint az elmúlt évben. — A termelőszövetkezetek építkezéseit nem pénzügyi keret, hanem építkezési anyag hiánya hátráltatja a jelen pillanatban. Ezután hangoztatta, hogy feltétlenül szükség van a megyei és a társadalmi szervek sokkal nagyobb aktivitására is annak érdekében, hogy helyileg minél több építőanyagot állítsanak elő. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Varga Károly interpellációjában a szarvasba rhatjnyésztés kérdéseiről beszélt. Az interpellációra Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszolt. A választ az Interpelláló képviselő és az országgyűlés is tudomásul vette. Köböl József országgyűlési képviselő feltette a kérdést: hogyan kívánja biztosítani a Minisztertanács, hogy az állami hivatalok szeretettel és megbecsüléssel foglalkozzanak az országgyűlési képviselők és általában a választott tanácstagok által képviselt munkások, parasztok igazságos ügyeivel? Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt: A Minisztertanács végrehajtást utasítást készít, amelyben megszabja állami szerveinknek a képviselő elvtársakkal kapcsolatos kötelességeit. Rögtön hozzáteszem, hogy nem vagyunk barátai a végrehajtási utasítások szaporításának. Mégis úgy látjuk, hogy ebben az esetben szükség van ilyen végrehajtási utasításra. Először is ki akarjuk mondani, hogy » képviselő elvtársaik által felvetett panaszokat és kérdéseket az állami szervek vezetőinek, illetve dolgozóinak azonnal kell intézniük. Ki akarjuk mondani, hogy azoknak az állami vezetőknek és dolgozóknak keü az ügyekkel közvetlenül is foglalkozniok, akikhez a képviselő elvtársaik a javaslatot beadták. — A végrehajtási utasításban ki akarjuk mondani azt is, hogy a kérdést csak akkor lehet elintézettnek teMn/tani, ha a képviselő által felvetett ügyekben érdemben intézkedtek. Rögtön hotzzá akarom tenni: könnyen meglehet, az érdemi intézkedés ez lesz, hogy neon helyes, vagy nem oldható meg a képviselő elvtárs által felvetett javaslat. De akkor is sokkai jobb a határozott érdemi intézkedés, mint a halogató, semmitmondó válasz. — Ebben a végrehajtási utasításban kötelezni akarjuk a megyei, a városi és a járási végrehajtó bizottságokat arra ls, hogy a maguk igazgatási területein szintén hozzanak hasonló döntést, Ez arra vonatkozzék, hogy igazgatási apparátusukban foglalkozzanak a munkatársak a tanácsok tagjaival. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak kell tehát döntést hoeníok arra vonatkozóan, hogy az államapparátusnak a végrehajtó bizottság alá tartozó részlegén hogyan kell foglalkozni például a Borsod megyei Tanács tagjai által beadott kérdéseikkel és javaslatokkal,. — Meg kell mondani azt is, hogy ennek a kérdésnek a megoldása a Minisztertanács és az államigazgatás számára nem jelent terhes kötelezettséget. Nagyon fontos, hogy az egyes megoldásra váró problémákat a képviselő elvtársak elsősorban azokhoz a szervekhoz juttassák el, amelyek a döntésre illetékesek. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a Minisztertanács elnökének válaszát tudomásul vette. Gazda Géza a Mtnlszertanácshoz intézett interpellációjában megkérdezte, mit kíván tenni a Minisztertanács a közeljövőben, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége növekedjék az anyagtakarékosságban, a minőségi termelés fokozásában? Az interpellációra Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt. Kiszélesítjük a miniszterek és azon túl az igazgatók hatáskörét a bérek rendezésében, illetve a minőségi bérezés egyes területeken történő bevezetésében. Ez a rendszer azonban nem lehet ok arra, hogy a bérezés terén lazulás történjék és nem lehet ok arra. hogy ezen címen szolgáltatás nélküli béreket juttassunk. Ezután Vajdai Lajosné a belkereskedelmi miniszterhez, majd a könnyűipari miniszterhez intézett kérdést a 18 éven aluliak éjszakai műszakban való foglalkoztatásával kapcsolatban. A válasz szerint a tizennyolc éven aluli fiatalkorú dolgozókat felvételükkor alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá és ha egészségügyi állapotuk miatt éjszakai munkára alkalmatlannak bizonyulnak, nem osztják be éjszakai munkára. A felvételkor éjszakai munkára is alkalmasnak bizonyult 18 éven aluli dolgozókat foglalkoztatásúk során rendszeres orvosi vizsgálatoknak vetik alá. A Munka Törvénykönyve előírásainak betartására és ezen keresztül a törvényixiségnék a megKziiArdítááára már az ez év f«bruér}ábí?i kiadott utasításban intézkedtek. Bár a 10 éven aluli fiatalkorú dolgozók foglalkoztatása éjszakai műszakban a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételek között nem törvényellenes és a könnyűiparban foglalkoztatott fiatalkorúak aránya nem magas, helyes lenne ennek az aránynak további csökkentése. Éppen ezért a Munka Törvénykönyvélven előírt feltételek következetes betartásának biztosítása meliett «B éjszakai műszakokban te foglalkoztatott, 18 ''ven aluliak arányának további csökkentésével fogjuk a 13 éven aluliak munkakörülményeinek javítását elősegíteni — hangzott a válasz. Vajdal Lajosné, az Interpelláló képviselő nem fogadta el a választ. • A Munka Törvénykönyve le2 szögezte —' mondotta — hogy 18 éven aluliakat éjszakai műszakban nem foglalkoztathatunk. Több textilgyárban szinte gyakorlattá válik, hogy az orvosi vizsgálat ellenére továbbra is éjszakai műszakban foglalkoztatják a fiatalokat. Ezt nem tudom elfogadni, s további magyarázatot és intézkedést kérek ezzel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az éjszakai műszakban foglalkoztatott fiatalkorúak száma nem magas, kérem, hogy a törvényt mindenütt tartsuk be, mert ha engedünk, akkor ez a szám a jövőben tovább emelkedik. Az országgyűlés ezután úgy határozott, hogy nem veszi tudomásul az írásbeli választ és felhívta a minisztert, hogy a kérdést alaposan megvizsgálva újra adjon választ az interpellációban előadott kérdésre. Seregélyest József képviselő, a begyűjtési miniszterhez interpellált. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Kozma József képviselő megkérdezte a begyűjtési minisztert, milyen intézkedéseket kíván tenni a begyűjtési feladatok könnyebb, egyszerűbb végrehajtása érdekében. — A begyűjtési feladatok egyszerűsítésére vonatkozólag az egyszerűsítési bizottság igen komoly tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása folyamatban van — mondotta Szobek András begyűjtési miniszter. A választ az országgyűlés tudomásul vette. Barcs Sándor országgyűlési képviselő a nyugdíjak késedelmes folyósítása tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Olt Károly pénzügyminiszter válaszát Barcs Sándor képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Barcs Sándor képviselő ezután második interpellációjában felvilágosítást kért az élelmiszeripari minisztertől, mit szándékozik tenni a kenyér minőségének megjavítása, illetve a minőségben tapasztalható nagy különbségeik megszüntetése érdekében. Nyers Rezső élelmiszeripari miniszter válaszában a többi között kijelentette, hogy az újtermcsfi liszt felhasználása bizonyos javulást fog eredményezni. A minőség! vizsgálatok azt mutatják, hogy az idei termésű liszt jobb minőségű a tavalyinál Az országgyűlés a miniszter váíaszát tudomásul vette. Ezt követően Sárii Rózsi képviselő interpellált az egészségügyi miniszterhez. Román József egészségügyi miniszter válaszát az interpelláló és ez országgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Parragi György képviselő a hitoktatás tárgyában a Minisztertanácshoz intézett kérdést: van-e tudomása arról, hogy az országban egyes helyeken túlkapások történtek a hitoktatás kérdésében? Alkotmányunk mindenki számára egyformán biztosítja gondolatának lelkiismeretének szabadságát Ma már csak népi demokráciánk iegmegátalkodottabb ellenségei merik állítani, hogy hazánkban nincs vallásszabadság. Az általam említett tű 11capásokat tehát annál is inkább szóvá kell tennem, nehogy az ellenség malmára hajtsák a vizet. Szilárd meggyőződésem, hogy ezek a helyenként előfordult túlkapások csupán egyéni akciók voltak, amelyeknek semmi közük sincs a kormány politikájához. — Ebben a meggyőződésemben még jobban megerősítettek Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke hétfői beszámolójának az állam és az egyház közötti viszonyról szóló mondatai, amelyeket az egész magyar társadalom, világnézetre való tekintet nélkül, nagy megelégedéssel fogadott — mondotta: Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt; — Tisztelt Országgyűlés! Parragi képviselőtársam helyesen hivatkozott az alkotmányra, de szükséges, hogy ebből a szempontból én az alkotmányra más módon hivatkozzam. Alkotmányunk értelmében történt ugyanis kormányunknak az az intézkedése. hogy a kötelező hitoktatás az állami iskolákban megszűnt. (Parragi György: Helyes!) — A kormánynak ez az intézkedése feltétlenül helyes, szükséges, demokratikus rendszabály volt. Szeretnék hivatkozni arra, hogy Franciaországban, Nyugat-Európa egyik legnagyobb katolikus államában az állami iskolákban 1880 óta nincs kötelező vallásoktatás. Hollandiában sincs kötelező vallásoktatás az iskolákban. A nagyobb európai országok közül csupán Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban van ma kötelező iskolai hitoktatás. (Parragi György: Én nem ezt kívántam!) Rátérek arra is. A kormány azonban lehetővé teszi, hogy az iskolákban azok a gyermekek, akikinek szülei a vallásoktatást szükségesnek tartják, ilyen oktatásban részesülhessenek. Nem azért teszik, mert az alkotmány ezt közvetlenül előírja. Az alkotmány ngyanls akkor, amikor a szabad vallásgyakorlatot előírja, nem írja elő az állami iskolákban való vallásoktatást. Mégis lehetővé teszi a kormány az állami iskolákban vaió vallásoktatást azért, mert az állam és az egyház közötti jóviszonyt akarja szolgálni, valamint azért, mert tekintettel van a vallásos szülőkre. Ugyanakkor szeretném felhívni tiszteit képviselőtársaim figyelmét pártunknak a vallás kérdéséiben isimert álláspontjára. Azt hiszem nem szükséges, hogy ezt n kérdést itt kifejtsem, az idő rövidsége sem engedi meg. De szeretném leszögezni, hogy a kormány a vallás kérdésében teljes mértékiben helyesli és magáévá teszi a párt álláspontját. (Taps.) Ebből következik, hogy amikor megengedjük a vallásoktatást azoknak a gyermekeknek a számára, akiknek a szülői ezt kérik, természetesen megengedjük és lehetővé tesszük azt ls, hogy azok a társadalmi szervezetek, melyek szükségesnek és helyesnek tartják, a szülőket a vallásoktatás kérdésében felvilágosítsák. „ (Taps.) Ez is az alkotmányban lefektetett jogokhoz tartozik. Ugyanakkor — és itt térek rá egy kis kanyar utón Parragi képviselőtársam Interpellációjára — nem helyeseljük, ha állami szerveink adminisztratív eszközökkel, visszaélve az állami hatalommal, megakadályozzák, hogy vallásoktatásban részesítsék gyermekeiket az olyan szülök, akik ezt kívánják. Történtek-e ilyen esetek? Történtek, még ebben az évben is, de rögtön hozzá kell tennem, hogy kevesebb számban, mint ez elmúlt években. És ez is hozzátartozik a kérdés lényegéhez és a válaszomhoz, A püspöki kar a kormánynyal való tárgyalások után — ez körülbelül egy hónappal ezelőtt volt — többször felszólította a papokat, közöljék, ahol ilyen túlzások történtek. Legutóbbi információim szerint 17 esetről tudnak, illetve 17 esetet tettek a püspökök kifogás tárgyává. Szeretném rögtön hozzátenni, hogy 6.500 iskolában volt hittan-beíratás, tehát 6.500 iskolához kell viszonyítani a 17-es számot. Lehet, hogy a 17 nem a teljes szám, lehet, hogy nem 17, hanem 25, vagy 30 eset történt. De akkor is meg kell mondani, hogy elenyésző a szám. (Gerő Ernő: Ezt is elítéljük!) Ezt is elítéljük és minden egyes esetet külön-külön kivizsgálunk és gondoskodunk róla, hogy a jövőben még 17 esetben se történjék hivatali. hatalommal való visszaélés. (Nagy taps.) Engedjék meg képviselőtársaim, hogy ugyanakkor elmondjam azt is, hogy nemcsak állami szerveink részéről történtek visszaéléseik, hanem a katolikus egyház egyes papjai részéről is. (Parragi György: Így is volt!) Ezt a püspöki kar is elítélte a jelenlétemben azon a tárgyaláson, amelyet lefolytattunk. Milyen visszaélésről volt ott szó? Egyes papok a hívők szabad vallásgyakorlatát, vagyis az alkotmányban lefektetett jogát akarták korlátozni azzal, hogy megfenyegették a szülőket, amennyiben nem íratják be gyermekeiket vallásoktatásra, nem részesítik őket a szentségekben és eltiltják a vallás gyakorlásától. Ez is visszaélés és természetesen ez ellen ls fel kell lépni. Be is fejezem Parragi képviselőtársam interpellációjára adott válaszomat azzal, hogy véleményem szerint, ezek a visszaélések, amelyek egyes papok, vagy egyes állami szérveink részéről történtek, kis homokszemek abban a nagy folyamatban, amelyben az állam és az egyház közötti viszony egyre javul. Végül Gosztonyl János a Minisztertanácshoz interpellált, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni az általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló fiatalok rendes és állandó munkaalkalmának biztosítására. Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt egy olyan kérdésre szeretnék válaszolni, amelyik szoros kapcsolatban van a Gosztonyi elvtárs által felvetettekkel. Második ötéves tervünk irányelveinek tárgyalásakor sokan felvetették, vajon a második ötéves terv során, amikor nagyon gyors ütemben akarjuk korszerűsíteni iparunkat, növelni a munka termelékenységét, gépesíteni a mezőgazdaságot, nem lesz-e munkanélküliség, biztosítani tudjuk-e a lakosság számára a munkát, ezt az alkotmányban lefektetett jogot? Nyugodtan lehet erre * kérdésre igennel felelni. Második ötéves tervünk so2 rán is tovább folytatjuk az ország szocialista iparosítását. A városi ifjúság kérdé* azonban — én egyetértek teljesen Gosztonyi képviselőtársammal — nem szűkíthető le a munkaalkalom biztosításának a problémájára. Itt sokkal többről van szó: az ifjúság neveléséről, tehát társadalmunk jövőjéről is van szó. Milyen intézkedéseket ter2 vezünk? Tervezzük a szakmunkásképzés kiterjesztését. Több szakmunkást akarunk képezni, mégpedig nem úgy; hogy megnöveljük a Munkaerőtartalékok Hivatala iskoláiban lévő tanulók számát, hanem oly módon, hogy nagyobb mértékben hozzá2 kezdünk a gyárakban, kisipari szövetkezetekben és még magán kisiparosoknál 5s a szakmunkásképzéshez. (Élénk helyeslés.) A válasz ezután a szak2 mumkásképzés növelésével foglalkozott és hangsúlyozta; a távolabbi jövőben tovább akarjuk növelni a gimnáziumokban tanulók számát, de jelenleg ezt csak nagyon óvatosan tehetjük, mert a gimnáziumban végzet2 tetoot nem tudjuk megfelelő arányban felvenni az egyetemekre és a főiskolákra. A gimnáziumi tanulók számát csak akkor növelhetjük, amikor biztosítani tudjuk továbbtanulásukat az egyetemeken, vagy a főiskolákon, Ezért jelenleg elsősorban a teclw nikumokban tanulóknak a számát akarjuk növelni A gimnáziumi tanulók számát is növelni fogjuk, de elsősorban lányokét, mert a lányoknak kisebb lehetőségük van arra. hogy bizonyos szakmunkás-ágakban és bizonyos technikumokban elhelyezkedjenek. Még egy ilyen fontosabb intézkedés tervünk van. Be akarjuk vezetni üzemeInk jelentős részében a négyórás kisegítő munkát. 14—16 éves Ifjakat akarunk ilymódon bevonni az Ipari termelésbe. t Meg kell mondanom, hogy á Munka Törvénykönyvének rendelkezésével ez bizonyos mértékben ellenkezik. De a törvény ebben az esetben szembekerült az élettel. Az életet, az élet követelményeit megváltoztatni nem tudjuk, tehát változtatni kell a törvényen és ezért a Minisztertanács elé kerülő javaslat szerint javasoljuk a Munka Törvénykönyvének ezt a rendelkezését megváltoztatni, hogy a gyárakban csak 16 éven felülieket lehet felvenni. Engedélyezni kívánjuk, hogy az üzemek kisegítő munkára 14—16 éves korú fiatalokat is felvegyenek. Ügy véljük, hogy ez helyes intézkedés. A csökkentett munkaidő természetesen csökkentett keresettel jár. 4 óra alatt nem lehet megkeresni azt, amit 8 óra alatt keres egy ifjúmunkás. De még csökkentett munkaidővel és kevesebb keresettel is érdemesebb a kérdést így megoldani, mint hagyni, hogy ezek a fiatalok munka nélkül sz utcákon sétálgassanak. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács azon lesz, hogy az ifjúság kérdését állami és gazdasági szerveink vezetői ne egyszerűen bér- é9 létszámkérdésként kezeljék, hanem úgy. mint a jövő nemzedéknek m'nt társadalmunk jövőjének kérdését. (Taps). A választ az országgyűlés tudomásul vette, majd az ülést Rónai Sándor zárta be: T;sztelt Képviselőtársaim! Azoknál; a nagy feladatoknak sikeres elvégzéséhez, amelyeket országgyűlésünk mostani ülésszakán valamennyien kaptunk jó egészséget és erőt kívánok képviselőtársaimnak s ezzel országgyűlésünk ülésszakát bezárom,