Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-29 / 203. szám

WIL'AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i^saesüEás SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZOINAK LAPJA XII. évfolyam, 303. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. augusztus 29. Mai számunkbél: Átadták az egyiptomi kormány válaszát az ötös bizottság elnökének (2. oldal) A Rumjanccv-ügy, az izgága szülők ügye és egyben válasz — i — c-nek (3. oldal) Két nap Jugoszláviában (3. oldal) r A szegényparaszlság és a szövetkezeti mozgatom Mostanában egyre élénkülő falusi közéletünk vitáiban, beszélgetések és különböző összejövetelek alkalmával gyakran felvetődik ez a kérdés: ml a párt véleménye, szándéka a szegényparasztság ügyében? Vannak, akik úgy vetik fel a dolgot: sokat írnak, beszélnek és cselekednek is manapság a középparasztság érdekeiben, ez helyes, de annál kevesebbet emlegetik a szegényparasztságot. Talán bizony ez annak a jele volna, hogy most már a párt nem számít ránk? Ha ezeket a kérdéseket összefüggésbe hozzuk azokkal a Szegeden és a járásban is gyakran hangoztatott nézetekkel, hogy nálunk tulajdonképpen nincs is szegényparasztság, rögtön Világossá válik, hogy e tekintetben sok minden nincs még rendjén, s a kérdésekre sürgős, határozott választ kell adni. Különösen az utóbbi években a mi vidékünkön is általában így fogtuk fel az ügyet: a földosztás utáni években a szegényparasztság — miután földhöz, termelőeszközökhöz jutott — felemelkedett a középparaszti nívóra, s ezek után olyan "osztállyal* felesleges törődni, amely lényegében megszűnt. Gyakoriak még az olyan helyek, mint például Kistelek, Balástya, Sándorfalva, Vagy Kiskundorozsma, ahol hallgatólagosan még jelenleg ls ez a tév hit van a köztudatban. Pedig nagyon helytelen azt gondolni, hogy nincs már szegényparasztság vidékünkön. Igaz, a mai szegényparasztság egészen más, mint a múltbeli intézők, -gazduramék* előtt hajlongó, a megye-, a városházák, a főjegyzői hivatalok előtt inségmunkáért esdeklő, máról-holnapra élők népes hada volt. Azonban, ha szombat, vagy vasárnap délutánonkint betekintünk vidéki nagyközségeink vasúti várótermeibe, láthatjuk, hogy batyukkal hátukon az emberek ezrei hagyják el, vagy érkeznek meg lakóhelyeikre. Az ország más. távoli részeiben vállalnak nyáron ét idénymunkát. hogy 2—3 holdnyi, gyakran rossz, homokos, vagy szikes földjük hasznát kiegészíthessék, s biztosíthassák valamennyire családjuk gondtalan megélhetését. Nagyon sokan vannak még az olyan szegényparaszti családok is, akik dologidőben nem vándorolnak el ugyan falujukból, de otthon vállalnak részes aratást, kapálást, s úgyszólván a más tarlójában keresik meg a saját szegényes kis egyéni gazdaságuk jövedelmének kiegészítését. Ezek az emberek jól látják most, hogy pártunk milyen hallatlan erőfeszítéseket tesz a középparasztságot ért korábbi sérelmek orvoslására, a jól jövedelmező termelési feltételek biztosítására. Jogosan kérdezik, velünk mi lesz? Talán már nem érvényes a hármas lenini jelszó? Ami az igazságot illeti ezzel kapcsolatban; pártunk politikája a szegényparasztsággal szemben mindig egyértelmű és világos volt: ez a réteg, a szövetkezeti parasztsággal együtt a munkásosztály, a párt leghűségesebb szövetségese a falun. Ez változatlanul érvényes ma is. Ha csak falusi pártszervezeteink tagságának öszszetételét tekintjük is, láthatjuk, hogy többségben a szegényparasztok vannak. A termelőszövetkezetekben és a járás bármelyik községélben nagyobb részt az egykori szegényparasztok foglalnak helyet. Vannak igen erős, gazdag szövetkezeteink, mint a bakói Felszabadulás, vagy a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz-ek, ahol a szövetkezetbe lépett szegényparasztság boldogulását látva, a jobbmódú középparasztok népes tábora is csatlakoeott hozzájuk. Ha most visszaemlékezünk az 5—6 évvel ezelőtti eseményekre, amikor szinte tömegesen alakultak meg járásunkban a termelőszövetkezetek, alig látunk olyan közös gazdaságot, melyek létrehozását nem a szegényparasztok kezdeményezték volna. Ez a nagy kezdeményező erő ma ls él, csak arra van szükség, hogy segítsük ismét felszínre jutni ezt a megszunnyadt erőt. Ez is egyik fontos feltétele annak, hogy a párt július 18—21-i határozatának, második ötéves tervünknek megfelelően minél előbb a lehető legnagyobb számban alakuljanak új termelőszövetkezetek és más alacsonyabb típusú termelési társulások. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: a szegényparasztság ügyében a megye összes járásai közül a szegediben van a legtöbb tennivaló. Mielőbb meg kell találni a módját annak, hogy a járásból még ma is a különböző idénymunkákra ezrével elvándorló ezegényparasztok idehaza saját falujukban tudják biztosítani gondtalan megélhetésüket. A középparasztságnak a szövetkezeti mozgalom számára való teljes megnyerése mellett szervező munkánkban támaszkodjunk tehát a szó teljes értelmében is a szegényparasztságra. Jusson ez abban is kifejezésre, hogy tanácsaink ezentúl — mint ahogy ezt korábban is tették — megkülönböztetett figyelemmel intézzék a szegényparasztok ügyeit. Elsősorban igyekezzenek segíteni a szegényparasztságol legjobban érintő lakás-problémákon. Meg kell védeni őket az utóbbi időben mindinkább elharapózó igauzsora és a különböző klshaszonbérletekkel járó kizsákmányolási lehetőségektől. Egyszóval érezniök kell. hogy pártunk valóban a legfontosabb támaszának tekinti őket a falun. A szegényparasztság helyzete ma lényegesen jobb, mint bármikor volt eddig. Életkörülménye azonban még korántsem kielégitő. Jelenlegi gazdasági problémáit csak a szövetkezeti mozgalom rohamos fejlődése oldhatja meg véglegesen. És csakis pártunk növekvő befolyása biztos/hatja, hegy a ma még egyénileg dolgozó szegényparaszti tömegek belépjenek a termelőszövetkezetbe. Tudatosan törekedjünk a szegényparasztság támogatására, mert ezzel népi hatalmunk alapját, a munkásparaszt szövetséget erősítjük. Csépi József Gépállomások segítsége a szegedi járás termelőszövetkezeteinek Újra arat a kombájn a siőrrgi Micsurin Tsz-ben Kedden délben a szőregi Micsurin Termelőszövetkezet földjén újra munkához látott a kombájn. A Deszki Gépállomás ez alkalommal a szövetkezet negyven holdján, napraforgóval kevert silókukorica betakarításához nyújt segítséget. A kombájnból kivették a kalászosok magjának tisztításához szükséges szerkezetet, s a helyére egy továbbítószalagot építettek be. A vágóélek a szárat is hegyeit legömbölyítették, s a kombájnnal dobverő lécek helyére u alakú vasékeket csavaroztak. Az így átalakított kombájn előreláthatólag három nap alatt levágja a szövetkezet negyven (holdnyi silónak való zöldnövényét; A dobverőlécek helyére szerelt kések öszszetéplk a learatott kukoricát, napraforgót, e azt egy fétnesúzdán át a kombájnba épített szalag az arató-cséplőgép után kapcsolt pótkocsira szórja. Ha ez megtelik, egy Zetor azonnal a silógödrökhöz szállítja a takarmányt, mi? a kombájn után egy másik pótkocsit kapcsolnak. A szövetkezetben így lényegében öt ember három nap alatt 110 köbmétert silóz be. A gépállomás segítsége nélkül ezt a munkát ötven ember sem tudta volna elvégezni három nap alatt is ilyen átszerelt arató-cséplőgéppel segítik majd a kukorica és a napraforgószár betakarítását. Képviselői beszámoló A Hazafias Népfront helyi bizottságainak rendezésében, szeptember 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Vígh Istvánné országgyűlési képviselőnő Üllés községben, Donv. bi Jánosné képviselőnő pedig Baks községben tart képviselői beszámolót. A tsz-ben úgy tervezik, hogy a kukorica törése után az átalakított takarítják be. Ezzel jelentősen meggyorsul majd az őszi szántás-vetés munkája. Csongrád megye kukoricaszárvégásra átalakított első kombájnjának munkáját a délutáni órákban megtekintette a megye gépállomásainak számos vezetője is. Bár több apró módosítást javasoltak, mégis csaknem valamennyien elhatározták, hogy a gépállomásaikhoz tartozó termelőszövetkezetekben ők Turisták paradicsoma Vasárnap is szánt a SándortFaivi Gépállomás A Sándorfalvl Gépállomás traktoristái az elmúlt vasárnapot is munkával töltötték el, hogy idejekorán minél nagyobb területet szántsanak fel és készítsenek elő az őszi vetésre. A gépállomásnak jelenleg 14 traktora kettős műszakban dolgozik. helyi földművesszövetkezet nem segít a szerződéskötésben, pedig ha a termelők közösen társulnának a íöldművesszövetkezet keretein belül á szántásra, akkor fizetési kedvezményben részesülnének. A Sándorfalvi Gépállomás cséplőgépei megkezdték az aprómagvak cséplését is a körzetükhöz tartozó községekben és termelőszövetkezetekben. Algyő községben például olajlent csépelnek, Szatymazon pedig már harmadik hete csépeli a gép a széA vasárnapi műszakból különösen Jól kivette a részét a gépállomás sándorfalvi, szatymazi és algyői brigádja. A sándorfalvi traktoristák nemcsak a termelőszövetkezeteknek szántanak, hanem segítséget nyújtanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is. A gépállomás somkórót hárotn közös vezetősége például a sándor- r(jn. falvi határ serkédi részére négy szántótraiktort küldött, s a gépek dűlőről dűlőre járva felszántják a szerződést kötött egyéni termelők földjeit. A serkédi halárrész dolgozó parasztsága eddig 195 hold föld szántására kötött szerződést a gépállomással. Nagy hiba azonban, hogy a Dóc alsóányásl részén ugyanakkor a magrépa cséplését tegnap délután he is fejezték. Holnap, csütörtökön pedig a sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetben kezdi meg a vöröshere, majd a lucerna cséplését a Sándorfalvi Gépállomás. A turistáknak rendkívül kedveinek az augusztus végi jarrfi napok. A híres tarpataki vízesést ii sokan felkeresik. Az egyik turista „liahó"-t kiáltana, hangját azonban túlharsogja a vízesés lármája. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kedden délelőtt ülést tartott. Z. Nagy Ferenc, a bizottság elnöke megnyitójában vázolta azokat a fontosabb kérdéseket, amelyekkel a bizottságnak munkájában foglalkoznia kell latokról, és amelyek megoldása elősegítheti a mezögazdaságfejlesztési program végrehajtását. Többek között szólt a '.alajerőjavítás fontosságáról, az állattenyésztéshez szükséges takarmánybázis biztosításéról, a vetőmagellátásról, a szerződéses termeltetéssel kapcsolatos kérdésekről, a mezőgazdaságban folyó munkaversenyről, a begyűjtési munkában szerzett tapasztafaikas ceménptiHtk alapja itan Farkas János mórahalrni volt 17 holdas középparaszt két legényfiéval április 4-én lett tagja a helyt Vörös Október Tsz-nek Néhány nap múlva munkához is láttak és azóta rendszeresen részt vesznek a közös munkában. Belépésük óta négy és fél hónap telt el, s ez ideig hárman összesen 309 munkaegységet szereztek. Ennek arányában előlegképpen 325 kiló búzát, 202 kiló rozsot, 74.3 MÁZSA TŰZIFÁT és 1.462 forint készpénzt vittek haza eddig. Ez enyhén számolva is több mint 6 és félezer forint érték. A tsz-vezetők eddigi számításai szerint előre várhatóan egy munkaegység érték', körülbelül 50 forint lesz a zárszámadáskor. Eszerint a Farkas-család eddig szerzett 309 munkaegységének az értéke mintegy 15.450 forint, pedig Farkas János mind két fia még egészen fiatal legény. A család közösben dolgozó tagjaira eső átlagos havi 1.144 forint értékű részesedés tehát szemmel láthatóan bíztató. Mindezt a tsz hivatalos kimutatásaiból, meg a tsz-elnök, s a könyvelő elmondásé ból tudjuk. De lássuk, hogyan NYILATKOZIK FARKAS JÁNOS. — Én nem az a fajta ember vagyok, aki egyebet sem csinál, csak számol, — majd a gazdasági év végén eldől, hogy mennylr volt érdemes belépnem a tsz-be tagnak Addig első a közös munka, hogy a zárszámadáskor ne legyen mit a saját szememre vetái. Fontos, hogy minél több munkaegységet szerezzek én és két fiam is. Persze, már most is reménykedem. — Reményeinek mi az alapja? Elmondja azt is: — Én még nem tudok úgy „saccolni", mint a korábban belépett tsz-tagok, de tőlük tudom, hogy Jó ZÁRSZÁMADÁS VÁRHATÓ. Tavaly egy munkaegység értéke 59 forint lett — mondja Farkas elvtárs. — Teklntvr a száraz nyarat, az idén kevesebb lesz egy munkaegység értéke, mint tavaly, de a várható „jó zárszámadás", amiről a régeb bi tagok beszélnek, azt jelenti, hogy d munkaegységek értéke most se lesz sokkal kevesebb. Hát ezért remélem, hogy jól vá • lasztottam a tavasszal, amikor két fiammal tsz-tag lettem. Az eddig hazavitt előlegeit mérlegelve nem kétséges, hogy Farkas János volt 1? holdas mórahalmi középparaszt ebbeli ré ményeinek valóban alapja van. Az ülésen részt vett Matolcsi János földművelésügyi miniszter és Szobek András begyűjtési, mipiszter is, akik válaszoltak a referátumban, valamint a bizottság tagjai által felvetett kérdésekre. A bizottság úgy határozott, hogy leközelebbi ülésén az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és nz egyéni gazdaságok közötti birtokváltozások, valamint a talajjavítás, a talajerőpótlás kérdéseivel foglalkozik. — Az ország több üzemében kísérleteznek eredményesen a Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál előállított műanyag csapágyak felhasználásával Eddig a győri és budapesti textilfonóból és három szegedi szövőüzemből érkeztek elismerő jelzések. — Két körfűrészgéppel bűvült a Szegedi Seprűgyár gépparkja. A gépeket hoszszabb deszkák vágására használják majd. — Teljesítették vállalásukat. A Szegedi Hangszerkészítő és Javító Vállalat szeptember 15-re vállalta, hogy a Zöldség, Gyümölcs és GöngyöVgellátó Vállalat részére 75 ezer darab íurnirkosarat szállít. Vállalásukat augusztus 23-án teljesítették,