Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-28 / 202. szám

Kedd, 1956. augusztus 88. 3 OÉlMlfcYSROSSIin Hazafias népfront-nagygyűlések Nagykanizsán és Kaposvárott Vasárnap; a szegedivel egyidő- elnöke mondott beszédet a vá- titkára, Somogy megyei ország­ben Nagykanizsán és Kaposvá- ros és Zala megye dolgozói előtt, gyűlési képviselő mondott be­rótt is Hazafias Népfront nagy- A kaposvári nagygyűlésen Acs sz & fe]szólah Erdei Ferenc gyűléseket rendeztek. A nagyka- Lajos elvtárs, a Magyar Dolgo­nizsai nagygyűlésen Hegedűs zók Pártja Politikai 'Bizottsága- elvtárs, a Minisztertanács elnök­András elvtárs, a Minisztertanács nak tagja, a Központi Vezetőség helyettese is. Hegedűs András elvtárs beszéde ! Hegedűs elvtárs Nagykani­zsán mondott beszédében min­denekelőtt azokat a problémákat ismertette a dolgozókkal, ame­lyek népgazdaságunk fejleszté­sében állnak előttünk, ;,A tettek­nek — mondotta — elsősorban a népgazdaság fejlesztésére kell irányulniok. A népgazdaság fej­lődésétől íügg számos égető kér­désünk megoldása. Szocialista fejlődésünk lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozók közkincsé­vé tegyük mindazt, amit a tech­nika és a tudomány az élet meg­könnyítésére nyújtani tud. Eh­hez azonban fejleszteni kell nép­gazdaságunkat, többet és olcsób­ban kell termelni"; Hegedűs elvtárs ismertette beszédében a Minisztertanács döntését, mcly­szerint komoly anyagi áldozatok árún is korszerűsítjük olajterme­lésünket és növeljük a kutatásra fordított összeget. Majd az élet­színvonal emelésének másik fon­tos feltételére; a mezőgazdasági termelés növelésére fordította szavait. Hangsúlyozta, hogy létre kell hoznunk és fejleszteni kell a szövetkezeteket, de arra kell törekednünk, hogy a szövetke­zeti mozgalom fejlődése minél kevesebb kezdeti nehézséggel járjon és az új szövetkezetek mi­nél gyorsabban megizmosodja­nak. A Minisztertanács ennek elősegítésére úgy határozott, bogy a szövetkezetek számára, főként építkezésre és talajjavításra, ked­vező feltételekkel hosszú lejáratú hitelt nyújt; ugyanakkor a régi hitelek nagy részét, amelyek ne­hezítették a szövetkezetek meg­erősödését; szintén bosszú lejá­ratú hitelekké változtatja. Azt is lehetővé kívánják tenni, hogy a szövetkezetek tejtermékeket készíthessenek, saját maguk ér­tékesíthessék a beadási és érté­kesítési tervek teljesítése után fennmaradó húst, ezáltal javuljon a falu húsellátása. Mindezeken túl a kormány lehetővé teszi a szövetkezeteknek, hogy bizonyos számban teherautókat, univerzál traktorokat és pótkocsikat vásá­rolhassanak; A tanácsokról szólva felvetette a szocialista törvényesség kérdé­seit és szóvá tette, hogy különö­sen gyakoriak még a törvénysér­tések a lakáskérdésekben, épp ezért intézkedést hozott a Mi­nisztertanács legutóbbi ülésén, amely szabályozza a lakásügyi gyakorlatot; A magyar—jugoszláv kapcso­lat fejlődését ismertetve a követ­kezőket mondotta: „Mélyen saj­náljuk, hogy pártunk és a kor­mány is félrevezettetve — hamis rágalmakkal illette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége vezetőit Az utóbbi két év­ben felülvizsgáltuk mindazokat az állításokat, amelyeken a rá­galmak épültek, és megállapítot­tuk, hogy ezeknek semmi alapja nem volt". Majd bejelentette, hogy szombaton kapott értesítést a kormány arról, hogy a jugo­szláv kormány elfogadta javas­latunkat, követségeink kölcsönö­sen nagyköveti rangra való eme­léséről. Űgy véljük — folytatta — lehetőség van arra is, hogy a két ország között újra visszaál­lítsuk a kis-hatúrszéli forgalmat. Ács Lajos elvtárs beszéde Ács Lajos elvtárs Kaposvárott mondott beszédében kijelentette a párt Központi Vezetősége és Politikai Bizottsága nevében, hogy a júliusi párthatározatok útjáról semmi sem téríthet le bennünket. A Központi Vezető­ség legutóbbi ülése — mondotta — a párt történetének jelentős sza­kaszát zárta le. Ebben a korszak­ban a legfőbb hiba az volt, hogy meglazult a párt kapcsolata a dolgozó tömegekkel. Nem igaz azonban — folytatta —, hogy pártunk munkáját az elmúlt idő­szakban csak a hibák jellemez­ték. Pártunk történelmi érdemeit senki sem tagadhatja és nem homályosíthatják el a hibák sem. Bejelentette, hogy a Politikai Bi­zottság javaslatot intézett a kormányhoz, hogy engedélyezzék a hazatérést és nyújtsanak anya­gi segítséget a déli határsávból kitelepített lakosoknak. A nem­zeti kisebbségek problémájáról szólva kijelentette: bármilyen nemzetiségű is legyen valaki, nyugodt lehet afelől, hogy jövőben semmiféle sérelem nem éri emiatt. Beszédében hossza­san fejtegette a szocialista demo­krácia jellegét, kijelentve, hogy semmi cím alatt sem engedhet­jük meg ezután sem, bogy a de­mokrácia ürügye alatt az egyko­ri földbirtokosok, gyárosok, csendőrök szót emelhessenek nép ellen. „A párt és a kormány — mondotta végül — az elkövet­kező években támogatni fog mindent, ami a nép javát szol­gálja"; Erdei Ferenc elvtárs beszéde Erdei Ferenc elvtárs; a Mi­nisztertanács clnökholyettese fel­szólalásában főként a mezőgaz­daság kérdéseivel foglalkozott; „A jövőre nézve félreérthetetle­nül leszögezhetjük — mondotta —; hogy állami tevékenységgel is fokozottan előmozdítjuk a ter­melés növekedését, a termelés színvonalának emelkedését. Ugyanakkor nincs szó arról, bogy a várható többlettermés arányá­ban növelni akarjuk akár a be­adási, akár az adóterheket". Ki­fejtette, hogy a párt és a kor­mány az egyéni gazdálkodók termelésének növelése mellett elsősorban a termelőszövetkezeti gazdálkodásban látja a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére irá­nyuló céljaink elérését. Majd ismertette a kormány intézkedé­seit, a termelőszövetkezetek szál­lítási nehézségeinek megoldásá­ról és a földjáradék fizetéséről. „A földjáradékot nemcsak álta­lában kell fizetni — mondotta —, hanem a földadó levonása nél­kül kell kifizetni". A termelőszö­vetkezetek építkezéseit támogat­ja a Minisztertanács határozata. Többek között bejelentette Erdei elvtárs, hogy az or­szággyűlés elé kerül az idős ter­melőszövetkezeti tagok biztosító sa és az új termelőszövetkezeti törvény is. Mivel a ma is ér­vényben levő mintaalapszabály merev alkalmazása gátolja a he­lyi gazdálkodás kialakítását, a termelőszövetkezeti tagok akara­tának érvényesülését. A terme­lőszövetkezetek mellett sokkal nagyobb gondot kíván fordítani a kormány a földművesszövetke­zeti mozgalomra, a szövetkezetek különböző alacsonyabb formáira is; Visszaérkezett Romániából a Ploestiben járt szegedi küldöttség Dénes Leó elvtárs, a küldöttség vesetőjének nyilatkozata Szombaton, 25-én délután visszaérkezett Romániából a Ploestiben járt szegedi kül­döttség. Május 1-én járt Sze­geden Flocsti küldöttsége, és viszonzásul meghívták váro­sukba a szegedieket. A sze­gedi küldöttség vezetője Dé­nes Leó, a Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke volt, tagjai pedig Németh Ká­roly, a megyei pártbizottság első titkára, Ladányi Bene­dék, a szegedi városi pártbi­zottág első titkára, Papp Sán­dor, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke. Forgó László, a hódmezővá­sárhelyi pártbizottság el­ső titkára. Szélér Fe­renc, a Szegedi Városi Ta­nács ipari osztályának veze­tője, Bárdos Miklós, a Szege­di Városi Tanács város- és községgazdálkodási osztályá­nak vezetője és Horváth Jó­zsef, a Szabad Nép dél-ma­gyarországi állandó tudósító­ja. A küldöttség augusztus 18-án, szombaton reggel in­dult Szegedről, Ploestiben töltötte augusztus 23-át, a ro­mán nép felszabadulásnak ünnepét és 25-én délután ér­kezett vissza Szegedre. Dénes Leó elvtárs, a kül­döttség vezetője útjukról a következőket mondotta: — Szeged és a szegedi dele­gáció iránt nagy szeretet és érdeklődés mutatkozott Plo­estiben. Ploesti nagyjövőjű város, a kormány hatalmas ipari beruházásokat fordít fejlesztésére. A háborúban egyébként ez a román város szenvedett legtöbbet, ! Igen barátságosan fogadtak bennünket, bemutatták a vá­rost, szó szerint értve: az egész várost, mert még repü­lőgépre is ültettek bennün­ket, hogy többet lássunk. A román elvtársak vendégszere­tete úgyszólván utolérhetet­len volt. Tapasztalatokkal bő­ségesen gazdagodva tértünk haza, mert alaposabban ta­nulmányoztuk a város vezeté­sét, a városfejlesztést és vá­rosgazdálkodást. — Felejthetetlen volt a ro» mán nép nagy nemzeti ünne­pe, felszabadulása évforduló­ján a városban rendezett ün­nepség is. Mi a tribünről néz­tük végig a színpompás, nagyszabású felvonulást. A román elvtársak mindig tar­togattak valami váratlan meglepetést. A felvonulás al­kalmával akkor ért bennün­ket a meglepetés, amikor a tribün mögé helyezett ágyú­üteg váratlanul leadta az ün­nepet megillető tizenkét össz­tüzet. Erre már igazán mrm számítottunk. -. a — összefoglalva: nagyon ta* nulságos és hasznos volt ez m látogatás, amely ismét ba­rátságunkat erősítette a test­véri román néppel. Es úgy tapasztaltuk, hogy a barátság kölcsönösen erősödött vele. A Délmagyarországban a küldöttség tagjai később be­számolnak részletesebben út­juk tanulságairól, benyoma­saikróL ÉPÍTŐIPARI GONDOK Hosszadalmas ügyintézés — Feledésbe msnl egy jó kezdeményezés — Őrizetlen hagyott építőanyagok Jugoszláv lopok Gerő elvtárs eikkóről és Hegedűs elvtárs beszédéről szerepének növelése Magyar­országon'' címmel ismerteti a cikket. Belgrád: A hétfői jugo­szláv lapok részletesen is­mertetik Gerő Ernőnek, az MDP Központi Vezetősége első titkáránaK a Pravda vasárnapi számában megje­lent cikkét. A Borba kiemeli: „Gerő Ernő rámutat, hogy kezdeményező lépések tör­téntek a kapcsolatok felvéte­lére a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségével". A Po­litika a „Hazafias Népfront Hegedűs András beszédérő! szóló tudósításának a Borba a következő címet adja: „He­gedűs András hangsúlyozta a jóviszony szükségességét Ju ­goszláviával". A Politika ki­emeli: „A magyar kormány engedélyezte a határmenti területekről 1949-ben kitele­pített személyek visszatéré­sét". Tíznapos határidő-meg­rövidítéssel fejezte be Orosz Bálint kőműves-brigádja Székkutason a csikóistálló építését. A bajai 36 lakásos kétemeletes bérháznál a szegedi kőművesek már a tetőszerkezetet építik. A vá­laszfalakat is felhúzták és nagy munkaterületet adtak át a vízvezetékszerelőknek és villanyszerelőknek. Az egész munka előreláthatólr.g két és félhónappal a határ­idő előtt befejezést nyer. Ez nagyon szép eredmény a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozóitól. A dogok azonban nem mennek mindenütt ilyen si­mán. Ne menjünk messzire, csak a kendergyári építkezé­sig. A műszaki osztály gyor­sítani szeretné a munka el­végzésének ütemét, ahol csak lehet, gépeket alkal­maznak. A brundaruhoz fordítóko­rongra, a több mint 4 ton­nás súlyú előregyártott épületelemek megmozga­tásához viszont portáldaru­ra lenne szükség. Eddig hiábavaló volt az anyagbeszerző és a műszaki­ak minden próbálkozása. Ke­vés az előregyártott vasbe­ton-gerenda is és emiatt két­három hónapot állnak a kő­művesek. Különösen a gépek beszer­zése körülményes. A főgé­pész megírja az öt példány­ból álló igénylést, s elküldi az Építésügyi Minisztérium IV-es Igazgatóságához. Itt iktatják, s letépik az egyik példányt. A többit elküldik az ÉM. Vl-os Gépesítési Fő­osztályának. Az előbbi „mű ­veleteket" itt is, a Gépesítési Trösztnél, majd az ÉMUK­nál is elvégzik. Az utolsó megmaradt példányt most már elküldik Kecskemétre. Innen azután elküldik a gé­pet a Csongrád megyei Épí­tőipari Vállalatnak. Persze, mindez a kálvária három hó­napig tart, s mire az igényelt gép megérkezik valamelyik építkezésre, legtöbb eseben már nincs ott rá szükség. Itt csupán az a kérdés, le­hetne-e egyszerűbb igénylést bevezetni? : Próbálkozott már az Építő­ipari Vállalat habarcskeve­rőgép beszerzésével is. Hosz­szú huzavona után végre elküldték a gép vázát, amely fogaskerekek, lán­cok és motor hiányában nem használható. Több hónapba kerülne, mire a szükséges alkatrészeket el­készíttetnék, talán a fagy Ls beköszöntene addig. „Olcsóbbá tenni az építke­zést — jelszóval Király Jó­zsef főgépész versenyt kez­deményezett ez év januárjá­ban az ország építőipari fő­gépészei között. A minisztériumból azt az ígéretet kapták, hogy ne­gyedévenként értékelik majd a versenyt. Az Építésügyi Minisztérium egyszer táviratban megkér­te az eredményeket, de az­után semmi sem történt. El­múlt az első negyedév, a má­sodik, s a harmadik is a vé­ge felé közeledik, de méj most sem tudja Király Lajos, hogy az első negyedév ered­ményei alapján első, vagy utolsó-e a versenyben. Kí­váncsiak lennénk arra, mi­ért adminisztrálták el a jó kezdeményezést. Az építkezések olcsóbbá tételéhez tartozik a takaré­kosság is. Az építőmunkások többféle mozgalmat Indítot­tak már el, kisebb-nagyobb sikerrel. Nemrégen azonban egy furcsa takarékosság lá­tott napvilágot: az Építés­ügyi Minisztérium egyik ren­delkezése, melynek alapján a Csongrád megyei Építőipa­ri Vállalat több munkahe­lyén most nincs éjjeliőr. Igy avatatlan kezeknek kiszól • gáltatva hever sok értékes és nehezen beszerezhető épí­tőanyag. Mire befejeződik egy-egy építkezés, az építőanyag nagy része nem az épület­ben, hanem az építkezéstől közelebb-távolabb lévő há­zakban, utcákban találha­tó meg. Vannak tehát problémák az építőiparban, és ezeket valahogy azért meg kellene oldani. Ha nem is máról hol­napra, de azért mégis sürgő­sen. Kossuth-díjas tudósok a Német Kommunista Párt betiltásáról Mélységesen elítélem .« Felháborítónak tarlom ... Fodor Gábor kétszeres Kossuth-díjas aka­démikus, a Szegedi Tudományegyetem Szerveskémiai Intézetének vezetője, a kö­vetkezőket mondotta a Német Kommu­nista Part betiltásával kapcsolatban: — Nem vagyok jogász, s így nem tudom áttekinteni azt az okfejtést, amely alapján ezt az ítéletet meghozták. Azonban élénken az emlékezetemben él egy másik pör, a Reiehstag-pör, amelyben szintén hoztak ítéletet, látszólagos jogi érvek alapján, de ezeket a »jogi érveket* a történelem meg­semmisítette; — Aggodalommal fogadok minden olyan­jelenséget, ami a véleménynyilvánítás sza­badságát korlátozza. Nem tudom megérteni, mi lehet az alkotmányellenes egy olyan párt programjában, amely egyik közeli fő­céljául Németország békés újraegyesítését tűzte ki. Méginkább megdöbbentem és ér­tetlenül állok azzal a ténnyel szemben, hogy a békemozgalmat is betiltották Nyu­gat-Németországban. Az az aggodalmam, hogy e határozatok semmiképpen sem szol­gálják a békés egymás mellett élés álta­lunk annyira nagyrabecsült eszméinek ügyét, s ezért a nyugat-németországi kom­munista-párt betiltísával kapcsolatos ítéle­tet a magam részéről mélységesen elítélem, Kalmár László, a Szegedi Tudomány­egyetem Kossuth-díjas matematikusa, az Akadémia levelező tagja, a következőket mondotta a Német Kommunista Párt betil­tásával kapcsolatban: — Felháborítónak tartom, hogy akadnak emberek a Német Szövetségi Köztársaság­ban, akik Hitler uralomrajutásának első pillanatait, Németország legsötétebb nap­jait idézik fel. Annakidején Hitler is a Né­met Kommunista Párt megsemmisítésére törekedett. A munkásság igazi pártja azon­ban túlélte Hitlert, s a kommunisták, a demokratikus mozgalmak ellen indított haj­sza a hitlerizmus bukásához vezetett. — A magam részéről szintén csatlako­zom ahhoz a tiltakozó mozgalomhoz, amely a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolatban egyre nagyobb méreteket ölt. Tiltakozom, mert olyan demokratikus párt betiltásáról van szó. amely a német nép érdekeiért, a békéért. Németország békés egyesítéséért harcol. Tiltakozom, mert a bé­kemozgalom betiltása, a kommunisták el­len indított hajsza azt mutatja, hogy Nyu­gat-Németországban Hitler egyáltalán nem dicső útjára léptek. Bízom azonban abban; a népek megakadályozzák Adenauert, hogy messze menjen ezen az úton, Rumjancev-ügy JeqvFeteV eay nagysikerű szovjet lilmrői Rumjancev-ügy, de lehetne Kovács-, vagy akár Mrck-ügy is. Mindenki kerülhet Rumján­cevhez hasonló helyzetbe, csak talán nem mindenütt lenne ilyen szerencsés a befejezés, vagy nem állnak ki ilyen sokan a hűség próbáját, ó, mennyivel kevesebb is elég volt, hogy egy barátról megfeledkezzünk! Csak annyi, hogy valaki megsúgja: nem jól áll az ügye, vagy nem jól „fek­szik" az illető a főnöknél. -.. S a tegnapi barátnak még a kö­szönését sem fogadtuk szívesen. Egyszerű köznapi emberek életéről szól ez a film. Rumjan­cevet, egy teherfuvar vállalat fiatal sofőrét, téves látszat miatt — ő szállítja gépkocsiján főnö­ke parancsára a lopott árut —, letartóztatja a rendőrség. Rum­jancev élete eddig sima, tiszta volt. Vannak barátai, szerelme­se, jószívű munkatársai. De va­jon most ki tart ki a bajbajutott barát mellett, ki állja ki a hűség próbáját? Ez p film legfőbb mondaniva­lója. Mindenki megméretik ezen a hűség és emberség próbán. Vannak, akik könnyűnek bizo­nyulnak e nagyon is látható mérlegen; barátságuk talmi volt csupán, de vannak, akik kiállják a hűség próbáját. Ezelt közé tartozik Rumjancev szerelmese, Kláva is. Közben néhány nagyszerű em­berrel ismerkedünk meg, s kö­tünk életreszóló barátságot, má­soktól, a becstelen gazemberek­től viszont örökre elfordulunk. Látunk melegszívű rendőrtisztet, ám olyan állami tisztviselőt is, aki nem érdemelte meg, hogy az államhatalmat képviselje. Lát­tunk jót, rosszat, nemeset, ha­zugot, mint ahogy az életben is van. Persze nem hibátlan alkotás még a Rumjancev-ügy sem. A sokszor egész kiválót produkáló rendezői megoldások mellett né­hol még vissza siklik a cselek­mény a szokásos bűnügyi vá­gányra. S még a soh színnel jel­lemzett rendöralezredes alakját is olyan, már-már sablonná me­revedett jellemzések torzítják, mint: minden nyomozó parancs­noknak fáj a szive, nem vacsorá­zik, s legalább három napig nem alszik. Régen vártuk már ezt a fil­met, s most, hogy itt van, öröm; mel üdvözöljük. Nemcsak a hosszú ideig megtorpant, s most új magasságok felé törő szovjet filmgyártás — a Zsurbin-család után — első bíztató jelét üdvö­zöljük benne, hanem a filmből áradó új szellemet is. Hogy a nép és az államhatalom végre egy legyen, amit olyan szépen fogalmaz meg n rendöralezredes a film egyik jelenelében: „Miért is lennénk mi itt, ha csak az em­berekről a rosszat tudnánk". s. t. Egy kiló helyett — 90 deka Jóízű és egészséges a rozs­kenyér. Ezért, s talán azért is, mert olcsóbb, mint a bú­zakenyér, •— egy kiló ára 2.40 — ezen élek. A kenyérboltok­ban, az üzletekben egy kilós kis veknik formájában kap­ják meg a fogyasztóik a rozs­kenyeret. Próbaként odahaza mindig megmértem a kenye­I ret, s legtöbbször 2—3 deká­val kevesebb volt. Augusztus 16-án a Lenin utcai kenyér­boltban vásároltam egy rozs­veknit. Amikor lemértem, ki­derült. hogy 90 deka, tehát tíz dekával kevesebb. Sok rozskenyér fogyasztó dolgozó nevében kérem a Sütőipari Vállalat dolgozóitól, ne káro­sítsák meg a vásárlókat! Lengyel Jáno$

Next

/
Thumbnails
Contents