Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-28 / 202. szám

Kedd, 1956. augusztus 88. 3 OÉlMlfcYSROSSIin Hazafias népfront-nagygyűlések Nagykanizsán és Kaposvárott Vasárnap; a szegedivel egyidő- elnöke mondott beszédet a vá- titkára, Somogy megyei országben Nagykanizsán és Kaposvá- ros és Zala megye dolgozói előtt, gyűlési képviselő mondott berótt is Hazafias Népfront nagy- A kaposvári nagygyűlésen Acs sz & fe]szólah Erdei Ferenc gyűléseket rendeztek. A nagyka- Lajos elvtárs, a Magyar Dolgonizsai nagygyűlésen Hegedűs zók Pártja Politikai 'Bizottsága- elvtárs, a Minisztertanács elnökAndrás elvtárs, a Minisztertanács nak tagja, a Központi Vezetőség helyettese is. Hegedűs András elvtárs beszéde ! Hegedűs elvtárs Nagykanizsán mondott beszédében mindenekelőtt azokat a problémákat ismertette a dolgozókkal, amelyek népgazdaságunk fejlesztésében állnak előttünk, ;,A tetteknek — mondotta — elsősorban a népgazdaság fejlesztésére kell irányulniok. A népgazdaság fejlődésétől íügg számos égető kérdésünk megoldása. Szocialista fejlődésünk lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozók közkincsévé tegyük mindazt, amit a technika és a tudomány az élet megkönnyítésére nyújtani tud. Ehhez azonban fejleszteni kell népgazdaságunkat, többet és olcsóbban kell termelni"; Hegedűs elvtárs ismertette beszédében a Minisztertanács döntését, mclyszerint komoly anyagi áldozatok árún is korszerűsítjük olajtermelésünket és növeljük a kutatásra fordított összeget. Majd az életszínvonal emelésének másik fontos feltételére; a mezőgazdasági termelés növelésére fordította szavait. Hangsúlyozta, hogy létre kell hoznunk és fejleszteni kell a szövetkezeteket, de arra kell törekednünk, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődése minél kevesebb kezdeti nehézséggel járjon és az új szövetkezetek minél gyorsabban megizmosodjanak. A Minisztertanács ennek elősegítésére úgy határozott, bogy a szövetkezetek számára, főként építkezésre és talajjavításra, kedvező feltételekkel hosszú lejáratú hitelt nyújt; ugyanakkor a régi hitelek nagy részét, amelyek nehezítették a szövetkezetek megerősödését; szintén bosszú lejáratú hitelekké változtatja. Azt is lehetővé kívánják tenni, hogy a szövetkezetek tejtermékeket készíthessenek, saját maguk értékesíthessék a beadási és értékesítési tervek teljesítése után fennmaradó húst, ezáltal javuljon a falu húsellátása. Mindezeken túl a kormány lehetővé teszi a szövetkezeteknek, hogy bizonyos számban teherautókat, univerzál traktorokat és pótkocsikat vásárolhassanak; A tanácsokról szólva felvetette a szocialista törvényesség kérdéseit és szóvá tette, hogy különösen gyakoriak még a törvénysértések a lakáskérdésekben, épp ezért intézkedést hozott a Minisztertanács legutóbbi ülésén, amely szabályozza a lakásügyi gyakorlatot; A magyar—jugoszláv kapcsolat fejlődését ismertetve a következőket mondotta: „Mélyen sajnáljuk, hogy pártunk és a kormány is félrevezettetve — hamis rágalmakkal illette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőit Az utóbbi két évben felülvizsgáltuk mindazokat az állításokat, amelyeken a rágalmak épültek, és megállapítottuk, hogy ezeknek semmi alapja nem volt". Majd bejelentette, hogy szombaton kapott értesítést a kormány arról, hogy a jugoszláv kormány elfogadta javaslatunkat, követségeink kölcsönösen nagyköveti rangra való emeléséről. Űgy véljük — folytatta — lehetőség van arra is, hogy a két ország között újra visszaállítsuk a kis-hatúrszéli forgalmat. Ács Lajos elvtárs beszéde Ács Lajos elvtárs Kaposvárott mondott beszédében kijelentette a párt Központi Vezetősége és Politikai Bizottsága nevében, hogy a júliusi párthatározatok útjáról semmi sem téríthet le bennünket. A Központi Vezetőség legutóbbi ülése — mondotta — a párt történetének jelentős szakaszát zárta le. Ebben a korszakban a legfőbb hiba az volt, hogy meglazult a párt kapcsolata a dolgozó tömegekkel. Nem igaz azonban — folytatta —, hogy pártunk munkáját az elmúlt időszakban csak a hibák jellemezték. Pártunk történelmi érdemeit senki sem tagadhatja és nem homályosíthatják el a hibák sem. Bejelentette, hogy a Politikai Bizottság javaslatot intézett a kormányhoz, hogy engedélyezzék a hazatérést és nyújtsanak anyagi segítséget a déli határsávból kitelepített lakosoknak. A nemzeti kisebbségek problémájáról szólva kijelentette: bármilyen nemzetiségű is legyen valaki, nyugodt lehet afelől, hogy jövőben semmiféle sérelem nem éri emiatt. Beszédében hosszasan fejtegette a szocialista demokrácia jellegét, kijelentve, hogy semmi cím alatt sem engedhetjük meg ezután sem, bogy a demokrácia ürügye alatt az egykori földbirtokosok, gyárosok, csendőrök szót emelhessenek nép ellen. „A párt és a kormány — mondotta végül — az elkövetkező években támogatni fog mindent, ami a nép javát szolgálja"; Erdei Ferenc elvtárs beszéde Erdei Ferenc elvtárs; a Minisztertanács clnökholyettese felszólalásában főként a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozott; „A jövőre nézve félreérthetetlenül leszögezhetjük — mondotta —; hogy állami tevékenységgel is fokozottan előmozdítjuk a termelés növekedését, a termelés színvonalának emelkedését. Ugyanakkor nincs szó arról, bogy a várható többlettermés arányában növelni akarjuk akár a beadási, akár az adóterheket". Kifejtette, hogy a párt és a kormány az egyéni gazdálkodók termelésének növelése mellett elsősorban a termelőszövetkezeti gazdálkodásban látja a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló céljaink elérését. Majd ismertette a kormány intézkedéseit, a termelőszövetkezetek szállítási nehézségeinek megoldásáról és a földjáradék fizetéséről. „A földjáradékot nemcsak általában kell fizetni — mondotta —, hanem a földadó levonása nélkül kell kifizetni". A termelőszövetkezetek építkezéseit támogatja a Minisztertanács határozata. Többek között bejelentette Erdei elvtárs, hogy az országgyűlés elé kerül az idős termelőszövetkezeti tagok biztosító sa és az új termelőszövetkezeti törvény is. Mivel a ma is érvényben levő mintaalapszabály merev alkalmazása gátolja a helyi gazdálkodás kialakítását, a termelőszövetkezeti tagok akaratának érvényesülését. A termelőszövetkezetek mellett sokkal nagyobb gondot kíván fordítani a kormány a földművesszövetkezeti mozgalomra, a szövetkezetek különböző alacsonyabb formáira is; Visszaérkezett Romániából a Ploestiben járt szegedi küldöttség Dénes Leó elvtárs, a küldöttség vesetőjének nyilatkozata Szombaton, 25-én délután visszaérkezett Romániából a Ploestiben járt szegedi küldöttség. Május 1-én járt Szegeden Flocsti küldöttsége, és viszonzásul meghívták városukba a szegedieket. A szegedi küldöttség vezetője Dénes Leó, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke volt, tagjai pedig Németh Károly, a megyei pártbizottság első titkára, Ladányi Benedék, a szegedi városi pártbizottág első titkára, Papp Sándor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Forgó László, a hódmezővásárhelyi pártbizottság első titkára. Szélér Ferenc, a Szegedi Városi Tanács ipari osztályának vezetője, Bárdos Miklós, a Szegedi Városi Tanács város- és községgazdálkodási osztályának vezetője és Horváth József, a Szabad Nép dél-magyarországi állandó tudósítója. A küldöttség augusztus 18-án, szombaton reggel indult Szegedről, Ploestiben töltötte augusztus 23-át, a román nép felszabadulásnak ünnepét és 25-én délután érkezett vissza Szegedre. Dénes Leó elvtárs, a küldöttség vezetője útjukról a következőket mondotta: — Szeged és a szegedi delegáció iránt nagy szeretet és érdeklődés mutatkozott Ploestiben. Ploesti nagyjövőjű város, a kormány hatalmas ipari beruházásokat fordít fejlesztésére. A háborúban egyébként ez a román város szenvedett legtöbbet, ! Igen barátságosan fogadtak bennünket, bemutatták a várost, szó szerint értve: az egész várost, mert még repülőgépre is ültettek bennünket, hogy többet lássunk. A román elvtársak vendégszeretete úgyszólván utolérhetetlen volt. Tapasztalatokkal bőségesen gazdagodva tértünk haza, mert alaposabban tanulmányoztuk a város vezetését, a városfejlesztést és városgazdálkodást. — Felejthetetlen volt a ro» mán nép nagy nemzeti ünnepe, felszabadulása évfordulóján a városban rendezett ünnepség is. Mi a tribünről néztük végig a színpompás, nagyszabású felvonulást. A román elvtársak mindig tartogattak valami váratlan meglepetést. A felvonulás alkalmával akkor ért bennünket a meglepetés, amikor a tribün mögé helyezett ágyúüteg váratlanul leadta az ünnepet megillető tizenkét össztüzet. Erre már igazán mrm számítottunk. -. a — összefoglalva: nagyon ta* nulságos és hasznos volt ez m látogatás, amely ismét barátságunkat erősítette a testvéri román néppel. Es úgy tapasztaltuk, hogy a barátság kölcsönösen erősödött vele. A Délmagyarországban a küldöttség tagjai később beszámolnak részletesebben útjuk tanulságairól, benyomasaikróL ÉPÍTŐIPARI GONDOK Hosszadalmas ügyintézés — Feledésbe msnl egy jó kezdeményezés — Őrizetlen hagyott építőanyagok Jugoszláv lopok Gerő elvtárs eikkóről és Hegedűs elvtárs beszédéről szerepének növelése Magyarországon'' címmel ismerteti a cikket. Belgrád: A hétfői jugoszláv lapok részletesen ismertetik Gerő Ernőnek, az MDP Központi Vezetősége első titkáránaK a Pravda vasárnapi számában megjelent cikkét. A Borba kiemeli: „Gerő Ernő rámutat, hogy kezdeményező lépések történtek a kapcsolatok felvételére a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével". A Politika a „Hazafias Népfront Hegedűs András beszédérő! szóló tudósításának a Borba a következő címet adja: „Hegedűs András hangsúlyozta a jóviszony szükségességét Ju goszláviával". A Politika kiemeli: „A magyar kormány engedélyezte a határmenti területekről 1949-ben kitelepített személyek visszatérését". Tíznapos határidő-megrövidítéssel fejezte be Orosz Bálint kőműves-brigádja Székkutason a csikóistálló építését. A bajai 36 lakásos kétemeletes bérháznál a szegedi kőművesek már a tetőszerkezetet építik. A válaszfalakat is felhúzták és nagy munkaterületet adtak át a vízvezetékszerelőknek és villanyszerelőknek. Az egész munka előreláthatólr.g két és félhónappal a határidő előtt befejezést nyer. Ez nagyon szép eredmény a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozóitól. A dogok azonban nem mennek mindenütt ilyen simán. Ne menjünk messzire, csak a kendergyári építkezésig. A műszaki osztály gyorsítani szeretné a munka elvégzésének ütemét, ahol csak lehet, gépeket alkalmaznak. A brundaruhoz fordítókorongra, a több mint 4 tonnás súlyú előregyártott épületelemek megmozgatásához viszont portáldarura lenne szükség. Eddig hiábavaló volt az anyagbeszerző és a műszakiak minden próbálkozása. Kevés az előregyártott vasbeton-gerenda is és emiatt kéthárom hónapot állnak a kőművesek. Különösen a gépek beszerzése körülményes. A főgépész megírja az öt példányból álló igénylést, s elküldi az Építésügyi Minisztérium IV-es Igazgatóságához. Itt iktatják, s letépik az egyik példányt. A többit elküldik az ÉM. Vl-os Gépesítési Főosztályának. Az előbbi „mű veleteket" itt is, a Gépesítési Trösztnél, majd az ÉMUKnál is elvégzik. Az utolsó megmaradt példányt most már elküldik Kecskemétre. Innen azután elküldik a gépet a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnak. Persze, mindez a kálvária három hónapig tart, s mire az igényelt gép megérkezik valamelyik építkezésre, legtöbb eseben már nincs ott rá szükség. Itt csupán az a kérdés, lehetne-e egyszerűbb igénylést bevezetni? : Próbálkozott már az Építőipari Vállalat habarcskeverőgép beszerzésével is. Hoszszú huzavona után végre elküldték a gép vázát, amely fogaskerekek, láncok és motor hiányában nem használható. Több hónapba kerülne, mire a szükséges alkatrészeket elkészíttetnék, talán a fagy Ls beköszöntene addig. „Olcsóbbá tenni az építkezést — jelszóval Király József főgépész versenyt kezdeményezett ez év januárjában az ország építőipari főgépészei között. A minisztériumból azt az ígéretet kapták, hogy negyedévenként értékelik majd a versenyt. Az Építésügyi Minisztérium egyszer táviratban megkérte az eredményeket, de azután semmi sem történt. Elmúlt az első negyedév, a második, s a harmadik is a vége felé közeledik, de méj most sem tudja Király Lajos, hogy az első negyedév eredményei alapján első, vagy utolsó-e a versenyben. Kíváncsiak lennénk arra, miért adminisztrálták el a jó kezdeményezést. Az építkezések olcsóbbá tételéhez tartozik a takarékosság is. Az építőmunkások többféle mozgalmat Indítottak már el, kisebb-nagyobb sikerrel. Nemrégen azonban egy furcsa takarékosság látott napvilágot: az Építésügyi Minisztérium egyik rendelkezése, melynek alapján a Csongrád megyei Építőipari Vállalat több munkahelyén most nincs éjjeliőr. Igy avatatlan kezeknek kiszól • gáltatva hever sok értékes és nehezen beszerezhető építőanyag. Mire befejeződik egy-egy építkezés, az építőanyag nagy része nem az épületben, hanem az építkezéstől közelebb-távolabb lévő házakban, utcákban található meg. Vannak tehát problémák az építőiparban, és ezeket valahogy azért meg kellene oldani. Ha nem is máról holnapra, de azért mégis sürgősen. Kossuth-díjas tudósok a Német Kommunista Párt betiltásáról Mélységesen elítélem .« Felháborítónak tarlom ... Fodor Gábor kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Szerveskémiai Intézetének vezetője, a következőket mondotta a Német Kommunista Part betiltásával kapcsolatban: — Nem vagyok jogász, s így nem tudom áttekinteni azt az okfejtést, amely alapján ezt az ítéletet meghozták. Azonban élénken az emlékezetemben él egy másik pör, a Reiehstag-pör, amelyben szintén hoztak ítéletet, látszólagos jogi érvek alapján, de ezeket a »jogi érveket* a történelem megsemmisítette; — Aggodalommal fogadok minden olyanjelenséget, ami a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza. Nem tudom megérteni, mi lehet az alkotmányellenes egy olyan párt programjában, amely egyik közeli főcéljául Németország békés újraegyesítését tűzte ki. Méginkább megdöbbentem és értetlenül állok azzal a ténnyel szemben, hogy a békemozgalmat is betiltották Nyugat-Németországban. Az az aggodalmam, hogy e határozatok semmiképpen sem szolgálják a békés egymás mellett élés általunk annyira nagyrabecsült eszméinek ügyét, s ezért a nyugat-németországi kommunista-párt betiltísával kapcsolatos ítéletet a magam részéről mélységesen elítélem, Kalmár László, a Szegedi Tudományegyetem Kossuth-díjas matematikusa, az Akadémia levelező tagja, a következőket mondotta a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolatban: — Felháborítónak tartom, hogy akadnak emberek a Német Szövetségi Köztársaságban, akik Hitler uralomrajutásának első pillanatait, Németország legsötétebb napjait idézik fel. Annakidején Hitler is a Német Kommunista Párt megsemmisítésére törekedett. A munkásság igazi pártja azonban túlélte Hitlert, s a kommunisták, a demokratikus mozgalmak ellen indított hajsza a hitlerizmus bukásához vezetett. — A magam részéről szintén csatlakozom ahhoz a tiltakozó mozgalomhoz, amely a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolatban egyre nagyobb méreteket ölt. Tiltakozom, mert olyan demokratikus párt betiltásáról van szó. amely a német nép érdekeiért, a békéért. Németország békés egyesítéséért harcol. Tiltakozom, mert a békemozgalom betiltása, a kommunisták ellen indított hajsza azt mutatja, hogy Nyugat-Németországban Hitler egyáltalán nem dicső útjára léptek. Bízom azonban abban; a népek megakadályozzák Adenauert, hogy messze menjen ezen az úton, Rumjancev-ügy JeqvFeteV eay nagysikerű szovjet lilmrői Rumjancev-ügy, de lehetne Kovács-, vagy akár Mrck-ügy is. Mindenki kerülhet Rumjáncevhez hasonló helyzetbe, csak talán nem mindenütt lenne ilyen szerencsés a befejezés, vagy nem állnak ki ilyen sokan a hűség próbáját, ó, mennyivel kevesebb is elég volt, hogy egy barátról megfeledkezzünk! Csak annyi, hogy valaki megsúgja: nem jól áll az ügye, vagy nem jól „fekszik" az illető a főnöknél. -.. S a tegnapi barátnak még a köszönését sem fogadtuk szívesen. Egyszerű köznapi emberek életéről szól ez a film. Rumjancevet, egy teherfuvar vállalat fiatal sofőrét, téves látszat miatt — ő szállítja gépkocsiján főnöke parancsára a lopott árut —, letartóztatja a rendőrség. Rumjancev élete eddig sima, tiszta volt. Vannak barátai, szerelmese, jószívű munkatársai. De vajon most ki tart ki a bajbajutott barát mellett, ki állja ki a hűség próbáját? Ez p film legfőbb mondanivalója. Mindenki megméretik ezen a hűség és emberség próbán. Vannak, akik könnyűnek bizonyulnak e nagyon is látható mérlegen; barátságuk talmi volt csupán, de vannak, akik kiállják a hűség próbáját. Ezelt közé tartozik Rumjancev szerelmese, Kláva is. Közben néhány nagyszerű emberrel ismerkedünk meg, s kötünk életreszóló barátságot, másoktól, a becstelen gazemberektől viszont örökre elfordulunk. Látunk melegszívű rendőrtisztet, ám olyan állami tisztviselőt is, aki nem érdemelte meg, hogy az államhatalmat képviselje. Láttunk jót, rosszat, nemeset, hazugot, mint ahogy az életben is van. Persze nem hibátlan alkotás még a Rumjancev-ügy sem. A sokszor egész kiválót produkáló rendezői megoldások mellett néhol még vissza siklik a cselekmény a szokásos bűnügyi vágányra. S még a soh színnel jellemzett rendöralezredes alakját is olyan, már-már sablonná merevedett jellemzések torzítják, mint: minden nyomozó parancsnoknak fáj a szive, nem vacsorázik, s legalább három napig nem alszik. Régen vártuk már ezt a filmet, s most, hogy itt van, öröm; mel üdvözöljük. Nemcsak a hosszú ideig megtorpant, s most új magasságok felé törő szovjet filmgyártás — a Zsurbin-család után — első bíztató jelét üdvözöljük benne, hanem a filmből áradó új szellemet is. Hogy a nép és az államhatalom végre egy legyen, amit olyan szépen fogalmaz meg n rendöralezredes a film egyik jelenelében: „Miért is lennénk mi itt, ha csak az emberekről a rosszat tudnánk". s. t. Egy kiló helyett — 90 deka Jóízű és egészséges a rozskenyér. Ezért, s talán azért is, mert olcsóbb, mint a búzakenyér, •— egy kiló ára 2.40 — ezen élek. A kenyérboltokban, az üzletekben egy kilós kis veknik formájában kapják meg a fogyasztóik a rozskenyeret. Próbaként odahaza mindig megmértem a kenyeI ret, s legtöbbször 2—3 dekával kevesebb volt. Augusztus 16-án a Lenin utcai kenyérboltban vásároltam egy rozsveknit. Amikor lemértem, kiderült. hogy 90 deka, tehát tíz dekával kevesebb. Sok rozskenyér fogyasztó dolgozó nevében kérem a Sütőipari Vállalat dolgozóitól, ne károsítsák meg a vásárlókat! Lengyel Jáno$