Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-28 / 202. szám

DELMflGYDR ORSZÁG 2 Kedd, 1956. augusztus 28. Apró Antal elvtárs beszéde a szegedi népfront-nagygyűlésen I (Folytatás az 1, oldalról) rintra, az első osztályú pap­rika átvételi árát pedig 410 forintra emelte. Komoly se­gítséget adunk a palánta-ne­veléshez, melegágyak építé­séhez, és a kormány a jövő­ben is, erőnkhöz képest min-, dent meg fog tenni, hogy se­gítse a szegedi paprikaterme­lőket, a népgazdasági beru­házásokból a rendelkezésre álló anyagi erőkből. Termé­szetesen sok múlik azon, hogy a szegedi és Szeged kör­nyéki dolgozó parasztok, akik vezetik, irányítják a mező­gazdaságot, a termelőszövet­kezeteket, mindent megte­gyenek, hogy az állami segít­séget minél ésszerűbben, a termelés növelése érdekében használják fel. — Most a cséplés, a beta­karítás idején vagyunk. Saj­nos, a megyét sok elemi kár érte. A terméseredmények is néhány területen gyengéb­bek, de erről nem a dolgozó parasztok tehetnek. Az elemi kárt szenvedett gazdaságokat a kormány kedvezményekkel segíti, támogatja. Szegeden ls nagyobb szerepet kell bizlosftani az értelmiségnek! A népfront szerepének nörelése a szocialista demokráciát erősíti — Utolsó kérdés, amiről beszélni akarok, a Központi Vezetőségnek az ország de­mokratizálására vonatkozó határozata. Közéletünk de­mokratizálása azt jelenti, hogy mindenekelőtt megszi­lárdítjuk a szocialista törvé­nyességet, széles dolgozó ré­tegeket vonunk be a köz­ügyek intézésébe, a hatalom gyakorlásába. Az ország la­kosságának többségét érintő törvényeket, népgazdasági terveket, fontos rendeleteket megvitatjuk a dolgozókkal, mielőtt azok az országgyűlés elé kerülnek. —• Az országgyűlés leg­utóbbi illése már mutatta, hogy helyes úton járunk, amikor széles körben megvi­tatjuk a törvényeket, amikor bevezetjük az interpellációt. Most fokozatosan felszámol­juk gazdasági életünk túlzott központosítását. A Minisz­tertanács most dolgozik azo­kon a javaslatokon, hogy mi­lyen újabb létesítményeket kapjanak a tanácsok. — Most a megyék, a Járá­sok összevonásánál, amikor nagyöbb önállóságot kapnak a tanácsok, a végrehajtó bi­zottságok, arra kell venni az irányt, hogy éljenek ezzel az önállósággal. A törvényes­ség, az igazság megszilárdí­tása érdekében vizsgáljuk most felül mindenütt a ku­láklistára tett középparasz­tokat. E téren itt a megyé­ben is sok hibát követtünk el, ezeket most jóvá kell tenni. — Mi nem akarjuk élezni az osztályharcot, de azt is látni kell, hogy a szocialista demokrácia erősödését, a de­mokratikus lehetőségeket az ellenség felhasználja, agitál a begyűjtés, az adófizetés a tervteljesítés ellen. Ilyen esetben az ország minden be­csületes állampolgárának kötelessége fellépni a de­mokrácia elleni megnyilvá­nulásokkal szemben, védeni törvényeinket, népi államun­kat, — A szocialista demokrá­cia kiszélesítését jelenti az ls, hogy növeljük a nép­front szerepét, erősítjük a nemzeti összefogást. Azt akarjuk, hogy a párt, a kormány, a nép egysége ne csak program, hanem va­lóság legyen. A hazafias erők összefogása hatalmas erő! Azt akarjuk, hogy a Haza­fias Népfront-mozgalom ele­ven, harcos mozgalom legyen, amely tömöríti a hazafias erőket a párt, a kormány köré. Ezúton szólítom fel Szeged város és környéke dolgozóit, hogy mindenütt kapcsolódjanak be a nép­front-bizottságok munkájá­ba, erősítsék, védjék minde­nütt a nemzeti egységet. Egyesítsék erejüket, tudásu­kat, hogy minél könnyebben megoldjuk feladatainkat. — Beszédem bevezető ré­szében mondottam, hogy a városnak milyen jelentős szerepe volt mindig a ma­gyar történelemben. Szeged haladó hagyományokban gaz­dag város, nemzeti kultú­ránknak mindig jelentős fel­legvára volt. Olyan tehetsé­geket adott a magyar kultú­rának, mint Juhász Gyula, Móra Ferenc, Tömörkény István, Radnóti Miklós és so­kan mások. Szeged dolgozó népe soha­sem a hírhedt ellenforra­dalmi „szegedi gondolatot" képviselte. Nem Horthyék, Klébclsbergék, a magyar reakció városa volt Sze­ged, hanem a magyar ha­ladás városa. Ma is több, mint tízezer ér­telmiségi él a városban; több, mint 1400 pedagógus. Szeged egyetemi város, ha­zánk legjelentősebb vidéki kultúrközpontja. — A párt és a kormány örömmel látja, hogy a szege­di értelmiséglek, egyetemi tanárok, tudósok, pedagógu­sok, mérnökök nagy hozzá­értéssel és áldozatkészséggel nevelik, tanítják, formálják az új magyar értelmiséget. A Központi Vezetőségnek az értelmiséggel kapcsolatban hozott nagy jelentőségű ha­tározata az elmúlt napokban látott napvilágot. A város politikai, társadal­mi életében, itt Szegeden ls nagyobb szerepet kell biztosítani az értelmiség­nek, igénybe kell venni a tudósok képzettségét a vá­ros kulturális fejlesztésé­ben. Fel kell számolni pártszerve­zeteinkben, a tanácsoknál azokat a szektás hibákat, amelyek eddig gátolták, hogy Szeged társadalmi éle­tébe aktívan bekapcsolódjon az értelmiség. Ne a családfá­ról szóló káderlapot tanul­mányozzák, amikor valaki­ről véleményt alkotnak, há­rem az élő, dolgozó embert, az alkotó értelmiséget néz­zék, aki a felszabadulás óta végzett munkájával magyar és nemzetközi viszonylatban jó hírnevet szerzett az or­szágnak és Szeged városá­nak! — Sok panasz hangzik el a szegedi egyetemek vezetői részéről, hogy még mindig bürokratikus az egyetemi munka szervezése, irányítá­sa, sok papírmunkát kell vé­gezni, és a sok rovat és al­rovat, a sok előírás miatt nincs elég önállósága a ve­zetőknek. A kormány a kö­zeljövőben mindent meg fog tenni, hogy egyetemeinken nagyobb önállóságot kapja­nak a professzorok, ne ap­rólékos, bürokratikus ügy­intézéssel legyenek elfoglal­va. (Taps.) — A kormány segítséget fog adni a városnak abban ls, hogy a lakosság növek­vő kulturális igényét job­ban kielégítsék. Vissza kell állítani a szegedi szabad­téri színjátszást, amely nemzetközileg is híres volt. (Taps.) Fontosnak tartjuk, hogy to­vább javítsuk a Szegedi Nemzeti Színház munkáját. Szeged kulturális szerepe ál­landóan nő és most Jugo­szláviával való jó viszo­nyunk kialakítása kö­vetkeztében a város politikai, gazdasági, kul­turális szerepe tovább fog növekedni. (Hosszantartó taps.) Beszédét a következő sza­vakkal fejezte be Apró An­tal elvtárs: — Meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat, mert mind jobban erősödik a nemzeti egység, a hazafias erők összefogása, mert or­szágunk élén olyan harcos, nagy munkáspárt áll, mint a Magyar Dolgozók Pártja, mert a béke, a demokrácia és a szocializmus erői nemzet­közi méretekben erősödnek. A beszédet nagy tapssal fogadta a közönség, majd Parragi György, országgyű­lési képviselő, a Magyar Nemzet főszerkesztője emel­kedett szólásra. Történelmi szfikgég ma a nép egysége és éppen ebhez kell a népfront — Tisztelt nagygyűlés, kedves hallgatóim! — kezd­te felszólalását Parragi György országgyűlési képvi­selő. — Engedjék meg, hogy Apró Antal miniszterelnök­helyettes beszédének főleg ahhoz a részhez kapcsolód­jak, mely Szeged haladó ha­gyományairól, népének ha­zaszeretetéről szólott. — Való igaz, hogy ezek a hagyományok a Horthy­Szeged népe — — De nem ez az igazi sze­gedi gondolat, hanem a Kos­suth-gondolat, mert Szeged népe Kossuth népe volt. En­nek a gondolatnak a jegyé­ben született meg Szegeden 1944 októberének végén a Magyar Nemzeti Független­ségi Front, mely egyesítette azokat a hazafias erőket, amelyek szembefordultak a fasizmussal, az ország ki­fosztásával. őszintén kell be­szélni — mint Apró elvtárs mondotta — arról is, hogy miért sorvadt el akkor itt ez a gondolat, és miért tűnt el szinte teljesen a politika po­rondjáról a magyar nép? En­nek fő oka abban a téves rendszerben nem tudtak ki­bontakozni, mert akkor a szegedi népet az úgynevezett „szegedi gondolattal" akar­ták azonosítani. Ez a „szege­di gondolat" abban az Idő­ben Európában először a fa­sizmus gondolatát jelentette. Ez vitte a magyar népet a német szövetségbe és a má­sodik világháborúba, amely 600 ezer magyar ember éle­tébe került. Kossuth népe sztálini politikában keresen­dő, amely a szocializmus épí­tésének idején is állandóan éleződő osztályharcot hirde­tett. Ez a téves eszme lehe­tőséget adott egyeseknek, hogy elsikkasszák, elnyom­ják a népfront gondolatát. Azok, akik a népet a földbirl tokosok és a bankárok kezé­be akarták visszadobni, va­lóban a nép ellenségei. De a basáskodó kiskirályok, akik elsikkasztották a népfront gondolatát, olyanokat is a nép ellenségeinek padjára akartak ültetni, akik a füg­getlenségért harcoltak és a legjobb nemzeti hagyomá­nyokhoz ragaszkodó becsüle­tes hazafiak voltak. Hazafias Népfront feléledése folyamatban van, különösen azóta, hogy a nép nagy örömmel vette tudomásul a párt Központi Vezetőségének júliusi határozatát. — A népfront lényege ne­véből ls következik: a hazá­nak és a népnek a fogalmá­ból. egymáshoz való viszo­nyából. A múltban a haza és a nép kapcsolata úgy alakút, amint azt a költő írja: „Szer­te nézett, s nem leié honját a hazában". Most a haza és a nép fogalma azonos, mert a nép lett a haza, az ország gazdája. A haza azonban nemcsak a táj, a föld, ha­nem a történelem is. A ma­gyar történelem nagy tanul­ságait elsősorban a Hazafias Népfront-mozgalomnak kell eleven hatóerőként átültet' nie a népbe. Felvetettem egyik írásomban azt, hogy az alkotmány ünnepe és Szent István emlékének megünnep­lése között nincsen semmi ellentét, aminthogy nagy esemény a magyar nép tör­ténetében alkotmányunk születése, sorsdöntő volt an­nak idején Szent István or­szágalapító politikája is. Soha nemzedék e földön nem kapott még a honfogla­lás óta olyan feladatot, mint a mi nemzedékünk, mely egy sír szélére taszított or­szágot menthetett meg. Va­lójában a mi munkánk egy űj honfoglalás, a Hazafias Népfrontnak erre a feladat­ra kell lelkesíteni az ország népét. A szegedi értelmiség szerepe a népfrontban A népi egység előfeltétele a népfront ' — Politikai hiba volt a akik trójai falónak kívánták népfrontot a süllyesztőbe ten- felhasználni a népfrontot, a ni. Erre 1954-ben rá is jöt- restauráció gondolatának be­tek, ós akkor életrehívták a csempészéséhez. Hazafias Népfrontot. Mun- — Ebből kiindulva azon­kások, parasztok és értelmi- ban helytelenül, ismét az ségiek jöttek össze a nép- egész népfrontot szorították front első kongresszusára, háttérbe, a Hazafias Nép­Ezen a kongresszuson kez- front hosszú ideig megint detben ugyan nehezen in- tetszhalott lett, olyan, mint dúltak meg a felszólalások, kiapadt kút egy szikes lege­de azután bátran beszéltek iőn. Napjainkbaa „történelmi az emberek. szükség van arra, hogy meg­— Voltak persze egyes fal- teremtsük a nemzeti egysé­vakban reakciós megnyilvá- get. De éppen ehhez szüksé­nulások is, voltak olyanok, ges a Hazafias Népfront, A — Itt, Szegeden, a nép­front-gondolat diadalra vi­telében nagy szerepe van az értelmiségnek. Éppen a párt legutóbbi értelmiségi hatá­rozatával kapcsolatban fel­merült az a kérdés, hogy bi­zalmatlan-e az értelmiség rendszerünkkel szemben. Nyugodt lelkiismerettel ki­mondhatom, hogy nem, túl­nyomó többségében nem a rendszerrel, hanem egyes olyan szektárius elemekkel, taplószívű bürokratákkal szemben volt bizalmatlan, akik szerepét és munkáját lebecsülték és igen gyakran kimondottan ellenségesen vi­selkedtek vele szemben. Meg kell mondanom, hogy ez a bizalmatlanság éppen ezért jogos volt és joggal várta az értelmiség a vele szemben alkalmazott megkülönbözte­tés orvoslását. -— Fontos tehát, hogy meg­szűnjenek az értelmiséggel szembeni diszkriminációs In­tézkedések. Meg kell szűnnie annak is, hogy ha valaki ér­telmiségi, „X't betűt kap. (Taps.) Hadd hivatkozzam éppen a Délmagyarország egyik vezércikkére, mely egy egyetemi diák hasonló esetét írja le. Az igazságta­lan sérelmeket orvosolni kell. (Taps.) Parragi György azzal fe­jezte be hozzászólását, hogy a népfrontot ismét „eleven kúttá" kell tenni, és ez úgy következhet be, ha a nép­fronthoz fordulnak teljes bi­zalommal az emberek. Parragi György felszólalá­sa után Szőkefalvy-Nagy Bé­la egyetemi tanár, a nagy­gyűlés elnöke felolvasta az Orvostudományi Egyetem­nek a gyűlés részvevőihez intézett táviratát. A nagy­gyűlés a Szózat hangjaival ért véget, ­Mi történt a külpolitikában? Nasszer egyiptomi elnök hajlandó tárgyalni az „ötös bizottsággal66 A NEMZETKÖZI POLITIKA eseményei közül változatig nul a Szuezi-csatorna jövőjével kapcsolatos fejlemények állnak az érdeklődés előterében. Mint már jelentettük, az úgynevezett „Stős bizottság", amely a londoni értekezleten az amerikai ál; láspontot elfoglaló 18 állam képviselőiből alakult, átadta Egyip; tom londoni nagykövetének a Dulles javaslat szövegét. A nagy; követ a javaslatot kormányához továbbította. Az egyiptomi minisztertanács vasárnap délelőtt Nasszer elnökletével tartott ülése során tanácskozott az „ötös bizottság" kairói tárgyalásainak lehetőségeiről. Az amerikai Associated Press hírügynökség jelentése szerint Nasszer elnök hajlandó fogadni az egyiptomi fővárosban az „ötös bizottságotde ra­gaszkodni kíván ahhoz, hogy az „ötös bizottsággal" folytatandó megbeszélései ne csak a Dulles-fcle javaslatot, hanem az egész szuezi-problémát öleljék fel. Nasszer elnök e döntésére azután került sor, hogy az elnök tárgyalt azoknak az országoknak Kairóban akkreditált nagyköve; teivel, amelyek a londoni értekezleten az indiai álláspontot kép; viselték. Az egyiptomi elnök döntése előtt megbeszélést folyta; tott Ali Szabri rcpülőtábomokkal, politikai irodájának vezetőjé; vei is, aki — mint ismeretes — nemliivatalos megfigyelőként vett részt a londoni értekezletem Az „ötös bizottság" tegnap délelőtt ülést tartott London­ban. A bizottság ez alkalommal a Kairóban tartandó tanácsko; zások előkészületeit vitatta meg. Dulles amerikai külügyminiszter, miután a londoni érte; kezletről szombaton visszaérkezett Washingtonba, kijelentette! Egyiptom minden bizonnyal méltányolni fogja a londoni ér; tekezlet ,,józanul, de határozottan kifejezésre juttatott" vélemé; nyeit és maga is hozzájárul a békés megoldáshoz.­LENNOX-BOYD angol gvarmatügvi miniszter vasárnapi este tartott sajtéértekezletén bejelentette, hogy angol csapatok az EOKA-tól több ezer okmányt zsákmányoltak, s ezek „minden kétséget kizáróan" bebizonyították, hogy az EOKA Makariosz érsek személyes irányítása alatt áll. A Scotsman című angol )ap szerint ;,nincs ok kételkedni az okmányok hitelességében" és ;,nem lehet eléggé elítélni Ma* kariosz tevékenységét", azonban hozzáteszi: p,— Ennek ellenére helytelen lenne azt állítani; hogy Makarioszziak a tárgyalások megszakadásakor tett javaslatai teljesen ésszerűtlenek voltak". Néhány befolyásos angol ]„p szerint fenntartással krtl fogadni Lennox-Boyd bejelentését, illetve nz. okmányok valódi; ságáról tett kijelentéseket. A Daily Herald, című lap a követ; kezőket írja ezzel kapcsolatban: „A brit ltormány az érsek elleni rágalomhadjárattal ráteszi a karnnát ciprusi őrült politikájára"» A görög kormányhoz közdálló hivatalos körök véleménye szerint Lennox-Boyd .leleplezésének" és Makariosz érsek elleni vádaskodásának célja az volt, hogy „elterelje a világközvéle* mény figyelmét az érseknek a ciprusi probléma megoldására tett békéltető feltételeiről. Lennnx-Boyd megpróbálja kikerülni a fő problémát, amely a ciprusiak követeléseinek kielégítései nem pedig az, hogy ki az EOKA vezetője és hogy kik tartoznak az EOKA soraiba"; Itt említjük meg azt a betörést; amely az Ankarában} Törökország fővárosában lévő görög nagykövetség épületében történt. A Reuter angol hirügtjnökség jelentései szerint a nagykő* vétség felfeszített páncélszekrényéhői több fontos akta, közöttük a katonai attasé feljegyzései is hiányoznak. A görög kormány feltevése szerint a betörés Görögország elleni kémcselekméntf volt, amely súlyosan érinti a gö-ög—török viszonyt is. Rövid külpolitikai hírek Berlin: Vasárnap a Berlin közelében lévő Oranienburgi repülőtérről a szovjet hadse­reg németországi légi alaku­latainak újabb egységei tér­íektek haza. Az Oranienburgi repülőté­ren Berlin dolgozóinak tíz­ezrei jelentek meg és bú­csúztak el felszabadítóiktól. A díszemelvényen jelen volt Grecsko marsall, a németor­szági szovjet haderők pa­rancsnoka. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nevében Lothar Bolz külügy­miniszter búcsúzott a szovjet katonáktól, • Belgrád: A Lengyel Egye­sült Munkáspárt küldöttsége, amely szombaton érkezett Belgrádba, vasárnap délelőtt és délután megbeszélést foly­tatott a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának tagjaival, Kairó: Az egyiptomi kor­mány vasárnap három nyu­gati újságírót — két angolt és egy kanadait — utasított, hogy 24 órán belül hagyja el az országot. A kiutasítások okát eddig még nem közölték. La Valetta: Mintoff máltai miniszterelnök szombaton este azzal fenyegetőzött, hogy szabadságharcot hirdet, ha Málta-szigetének Nagy-Bri­tanniával való integrációját nem a pártja által követelt feltételek mellett valósítják meg. Kijelentette, nem elég, hogy Máltának csak ^három képviselője legyen az angol alsóházban. Követelte továb­bá, hogy a szigeten ugyan­olyan munkakörülményeset, társadalombiztosítási és ok­tatási feltételeket valósítsa­nak meg, mint Angliában. E feltételek teljesítése nélkül nem kívánunk semmiféle in* tegrációt" — mondotta Min* toff. m , _ . , Berlin: A londoni értekez­leten részt vett szovjet kül­döttség Sepilov külügymi­niszter vezetésével hazauta­zása során rövid időre meg­szakította útját Berlinben. Moszkva: K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének e'nöke augusztus 27-én délelőtt finnországi látogatásáról visz­szaérkezett Moszkvába. • Kabul: Mohainmed Davud miniszterelnök az afganisz­táni függetlenségi ünnep al­kalmából beszédet mondott a kabuli rádióban. Mohammed Davud hangsú­lyozta, hogy Afganisztán sem­leges politikát folytat ós min­den néppel a baráti kapcsola-. tok elmélyítésére törekszik. Ugyanakkor lelkesen támogat minden, a béke megszilárdí­tására irányuló intézkedést. A miniszterelnök ezután' orról a fontos szerepről be­szélt, amelyet az államfér­fiak személyes kapcsolatai jelentenék és külön kiemelte Bulganyin, valdmint Hruscsov legutóbbi afganisztáni látoga­tásának jelentőségét. Befejezésül utalt Afganisz­tán gazdasági, valamint köz­művelődési és egészságügyi téren elért sikereire. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra az önzetlen segítségre, amely­ben a Szovjetunió Afgan'sz­tánt részesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents