Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

0£lM9GYORORSZHG Szerda, 1956. augusztus L Az országgyűlés vitája a kormány beszámolója fölött r' (Folytatás az i. Oldalról) a hibák kijavítására, a gyorsabb előrehaladás legfőbb biztositéka, tására. Hangsúlyozta, hogy a majd a Központi Vezetőség 1956. dolgozó néptömegek aktivitása július 18—20-i ülésén elfogadott alkotó bírálata és segítőkészsége határozatot méltatta, A Központi Vezetőség határozata választ ad egy egész sor problémára — mondotta Vég Béla elvtárs A határozat — mondotta —világos és biztos utat mutat, választ ad ogv sor régen vitatott problémára, megjelöli a szocialista építőmunkában előttünk álló feladatokat. Dolgozó népünk helyesli a határozatot, egyetért vele. Különösen egyetért azzal, hogy a vitás kérdések lezárásával <i figyelmet a múlt hibáiról a jelen és a jövő feladataira irányítsuk. A továbbiakban a Minisztertanács beszámolója alapján, ahhoz csatlakozva, gazdasági életünk néhány kérdéséhez szólt hozzá. Kiemelte az anyag- és energiagazdálkodás megjavításának fontosságát Az energiaellátás megjavításával kapcsolatban hangsúlyozta: a legmesszebbmenő takarékosság és az energiahordozók termelésének további növelése szükséges; hogy a következő év elején megfeíéíő kezdő tartalékkészletek álljanak rendelkezésre. AB anyagellátásról szólva hangoztatta: tekintettel arra, hogy az anyagellátás azok közé a kérdések közé tartozik, melyek leginkább foglalkoztatják az ipar dolgozóit, a pártnak és a kormánynak fokozott erőfeszítéseket kell tenni az anyagellátás megjavítására. Az anyagellátás megjavítását országot üggyé kell tenni, a pártszervezeteknek, szakszervezeteknek és az állami szervezeteknek össze kell fogni és szervező, felvilágosító munkával, valamint a szükséges gazdasági intézkedések megtételével kell elösegiteniök az anyagellátás megjavítását. Fel kell hnsználni a cél elérésére a szocialista munkaversenyt is. A feladat nem könnyű, de biztos vagyok abban, ha a párt, a kormány; a szakszervezetek és a gazdasági szervek a dolgozókra támaszkodva hozzáfognak e feladatok megoldásához, az első eredmények rövidesen meg lesznek — mondotta. kapcsolatban. Bár a beszámoló is hangsúlyozta, hogv nethéz, bonyolult ügyről, bizonyos értelemben az egész államgépezet munkastílusának átállításáról is van szó, javasolnám. hogy a sajtóban, rádióban, de a mi saját munkánkban. a képviselői munkában is kapjon hangot a bizalom és a türelem többszöri, okosan megindokolt kérése. Meg kell magyaráznunk, hogy az olyan önmagvlkban helyes intézkedések, mint az egyszerűsítés, vagy a bürokrácia elleni küzdelem általában, csak olyanok, mint a helyi, a tüneti kezelés. Nem véletlen, úgv gondolom — és Hegedűs elvtárs is arra hivatkozott —. hogv eddigi kísérleteink az egyszerűsítésre sajátos magyar viszonya- Nagyon helyeslem azokat nemegyszer újabb hivatala- intera, vagy késik, vagy ha a javaslatokat, amelyeket a kat szültek. történik is ilyen irányú l'í- képviselőtársak az egyszerűsárlet, az a bátorság, a kellő sítéssel kapcsolatban elmonkovetkrzetesség hiánya, s a dottak. Ezek a javaslatok személyi tkultusz maradná- mind abban az irányban hányatnák fel nem számolása ladnak, hogy megfontoltan miatt esek fél megoldást hoz- a kérdést nem az akta oldaAz írókkal való nézeteltérésekből a nézetek teljes egysége lesz kö— Végül néhány szót. — ahogy Hegedűs elvtárs kifejezte magát — az írókká] való félreértések, illetve nézeteltérések dolgáról is. Mi voit szerintem a lényege ezeknek a félreértéseknek, illetve nézeteltéréseknek? Bizonyos türelmetlenség, csaik részben indokolt aggodalom amiatt, hogy a XX. kongresszus tanulságainak alkalmazása a hat, — mondotta többi zött, majd így folytatta: — Ezekre a nézetekre adott csattanós választ a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júliusi plénuma. s teremtett úi helyzetet az irodalmi életben js. Biztosra lehet venni, hogy a nézeteltérésekből mihamarabb a nézetek Iáról nézve nyúljunk hozzá az államapparátus munkájának megjavításához, és hogy az egyszerűsítést ne tekintsük egyszerűen egyes rubrikák megszüntetésének, hanem a kérdést a másik oldalról is nézve, az egyszerűsítéssel együtt hajtsuk végre a szocialista demokratizmus , , fejlesztését és államapparáteljes egyetértese tusunk bizonyos mértékig új lesz, s ezt művek is fogják bizonyítani. Hegedűs András elvtárs válasza A leprezítnek a tömegek kezdeményezésére kell támaszkodni A továbbiakban hangsúlyozta; hogy az előttünk álló gazdasági feladatok megoldásához a legnagyobb szervező erőt a második ötéves terv jelenti. Ebbői következik, hogy jelenítg i« ét az elkövetkezendő években it e terv megvalósítására kell összpontosítani a párt, az állam szervező, vezető, irányító munliáját, dolgozó népiink alkotó tevékenységét. A mi terveink állami tervek, kötelező erejű törvényt jelentrnek. Ugyanokkor a tervezésnek n tömegek alkotó kezdeményezésére kell támaszkodni, amely fejlődésünk meggyorsításának új lehetőségrit hozva felszínre. Pártuuk, államunk, dolgozó népünk rkS't álló gazdasági feladatok sikeres megvalósításának döntő előfeltétele, hogy minden ingadozás nélkül folytassuk az ország, ezen belül a gazdasági élet, s a gazdasági vezetés demokratizálását, s ezen keresztül biztosítsuk a magasabb színvonalú gazdasági vezetést. A termelés jobb megszervezése, s a dolgozók egyre növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a már eddig megtett gazdasági intézkedéseken túl a még meglévő túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését; Népünkben nagy alkotó erők rejlenek. Feladatunk ezek felszínre boz-Asa és a nép, a szocialista haza érdekében való felhasználása. Bátran kell támaszkodni a dolgozókra, meg kell hallgatni véleményüket és javaslataikat, ki kell kérni tanácsaikat, s ha ezek helyesek — és többnyire helyesek — intézkedni kell megvalósításukra. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai, a Minisztertanács elhangzott beszámolója nagyszerű távlatokat nyitnak dolgozó népünk előtt. Most mindannyiunk előtt az a feladat, hogy a helyes határozatok végrehajtására mozgósítsunk minden erőt. Nem kétséges, hogy dolgozó népünk ugyanúgy, mint a múltban anynyiszor, erejét nem kímélve fog dolgozni azon, hogy szocialista hazánk építésében előttünk álló feladatokat mind sikeresebben oldjuk meg. A Hegedűs András elvtárs által előterjesztett beszámolót elfogadta. Kiss Imre országgyűlési képviselő a Veszprém megyei tanácsok munkájával, Molnár Ernő országgyűlési képviselő pedig több budapesti problémával foglalkozott, majd Urbán Ernő képviselő szólalt fel; A középparasztok sérelmeinek orvoslásáról — A Minisztertanács elnöke; Hegedűs András elvtárs beszámolóját illetően két kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az egyik a szocialista demokratizmus kérdése, a másik — ahogyan Hegedűs elvtárs kifejezte magát — az írókkal való félreértések, illetőleg nézeteltérések ügye, — kezdte beszédét, majd így folytatta: Döntő fontosságúnak tartom, s mint a cselekvés vezérfonalát, csak helyeselni tudom azt az elvet, hogy ezután a vezetést nem az utasítások, direktívák, intern és egyéb rendeletek tömkelege, hanem a főirányelvek alapos, meggondolt kidolgozása és az elmélyült, a korrekcióra menetközben is kész ellenőrzés fogja jelenteni, amivel mint következmény, az jár majd, hogy megnő az alsóbb szervek, elsősorban a helyi tanársok feladata és jelentősége, illetőleg maguk a tanácsok is jontosabb kérdésekben nem a végrehajtó bizottság. hanem a plénum, a teljes tanácsülés határozatai alapján fognak működni. Ezután így folytatta: köztudomású. hogv milyen -zéles és milyen egyetértő visszhangot váltott ki pártunknak és kormányunknak az a kezdeményezése. hogy falvaink nyilvános gyűlésen, minden jójj-iríntetad. pontosan mérlegelve vegyék le a kuláklirtáról ártatlanul megoélyegzett középparasztokat, a amikor erről beszélünk, sokszor és joggal hivatkozunk a nép megsértett igazságérzetére. De kérdem, nem félmegoldásnak tartja-e a név igaz. ságérzete azt az estet, amikor a középparasztok lekerülnek ugyan a kuláklistárói s erköU est, sőt anyagi kárpótlásuk érdekében is nagyon helyesen intézkedés történik, viszont az a funkcionárius, aki köztudomásúan személyes boszszú, vélt érdemhajhászás, vagy egyéb hasontó okok miatt tört a vesztükre, továbbra is a helyén marad, nem vonják felelősségre. Urbán Ernő egy példát említett és hozzáfűzte: Nem azért hoztam fel ezt a Példát, hogv valami generális intézkedést sürgessek itt; Azt azonban szeretném megérni, hogv ilyen esetekben a járási és megyei tanács igenis, statuáljon példát. Az egyszerűsítés nem lehet tüneti kezelés — És még egy dolgot, a szocialista demokratizmussal Ezután az elnök bejelentette: a beszámolóhoz több hozzászóló nincs, így a vitát bezárta. Az elhangzottakra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt. — Tisztelt Országgyűlés, Képviselő Elvtársak! A vitában felszólaló képviselő elvtársak helyeselték a Minisztertanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és azokat az elgondolásokat és terveket, amelyeket a Minisztertanács beszámolója az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban Ismertetett. Én ezért a zárszóban nem kívánok kitérni /ninden képviselő elvtárs felszólalására, csupán azokkal a kérdésekkel szeretnők foglalkozni, amelyeket a képviselő elvtársak felszólalásaikban a beszámolóval kapcsolatban javaslatként, vagy a Minisztertanács működésével kapcsolatban bírálatként felvetettek. Achátz elvtárs és Földvári elvtárs is igen erőteljesen vetették fel saját területük fejlesztésének problémáit. Achátz elvtárs Pécs várost fejlesztését. Földvári elvtárs Borsodét, a borsodi iparvidék fejlesztését. Azt hiszem mindkét elvtársnak igaza van. Tervezésünkiben az elmúlt években a területi tervezés elvei, tehát az egyes területek komplex fejlesztésének szempontjai nem érvényesültek megfelelő módon. A minisztériumok az egyes területek fontosságát másképp és másképp értelmezték. Ez természetes is. Másképp értelmezi mondjuk Pécs fontosságát a Kohó- és Gépipari Minisztérium, mint a Vegyipari Minisztérium, vagy a Mezőgazdasági Minisztériumok valamelyike. A területi tervezés jelentősége Ezért ezen a kérdésen, amelyet Achátz elvtárs és Földvári elvtárs felvetett, mi úgy igyekszünk segíteni — s a Minisztertanács már hozott is ilyen határozatot —, hogy az egyes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, illetve a kiemelt négy város végrehajtó bizottságai tervjavaslatot készítenek a Minisztertanácsnak. Amikor a Minisztertanács az éves terveket jóváhagyja, nemcsak az egyes minisztériumok tervjavaslatait hagyja jóvá, hanem jóváhagyja a megyei végrehajtó bizottságok, illetve a kiemelt városok végrehajtó bizottságai által előterjesztett tervjavaslatot is. Ez a módszer módot ad arra, hogy az egyes területek fejlesztésének kérdéseit együttesen tudjuk vizsgálni. Persze, ha segít is ez a módszer, rögtön hozzá kell tennem: mindazt a sok kérdést, amit Achátz elvtárs és Földvári elvtárs itt elmondott, nem fogjuk tudni nyomban megoldani. Ezeknek a megoldásához idő kell. A kérdések egy része olyan — azt azonnal hozzátehetem —, amely sürgős megoldásra vár. Ilyen kérdésnek tartam például Pécs vízellátásának továbbjavítását. Feltétlenül nagyon komolyan kell foglalkoznunk ezzel, s meg kell oldani. Ennyit a területi tervezéssel kapcsolatban. Földvári elvtárs nagyon határozottan vetette fel a berifc, házások kérdését és bírálta hogy a helyi tanácsok végebből a szempontból a Minisztertanács munkáját. Azt hiszem teljesen jogos a kérdés felvetése kritikai módon. A beruházás az a területe a népgazdaságunknak, ahol a legkirívóbbak az elmúlt években elkövetett mulasztások. A Minisztertanács látja ennek a kérdésnek fontosságát, Ezért egyszerűsítettük a beruházásokat, a beruházások előkészítését. A beruházások rehajtó bizottságainak, azok elnökeinek és az igazgatóknak sokkal nagyobb hatáskört adunk azért, mert bízunk bennük. Ugyanakkor azonban meg kell mondani, hogy államapparátusunkban vannak olyan típusú dolgozók, akik nem oda valók. Ezeket ki kell tenni az államapparátusból. Először persze bírálni kell, jóváhagyását a Miniszterta- de ha a bírálat nem segít, ki rács a maga számára csak a kell tenni, legfontosabb beruházásoknál tartotta fenn, egyébként a beruházásokat a miniszterek hagyják jóvá. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartottuk azt is, hogy központosítani tudjuk erőinket a legfontosabb beruházásokra, A falus! panasztok orvoslásáról Földvári elvtárs elmondotta még, hogy a falun több olyan panasz van, amit gyorsabban kellene orvosolni. Azt hiszem, ebben sok az igazság, de engedje meg Földvári elvtárs hogy hozzátegyem: ezeknek a kérdéseknek az orvoslása nagyon nagymértékben a helyi szervektől függ. Ezt nem azért mondom, mintha a felelősséget egyszerűen a helyi szervekre akarnám hárítani. Végső fokon minden hibáért, amit a helyi szervek elkövetnek, a Minisztertanács is felelős. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sok lehetőséget nem használnak ki helyi szerveink az ilyen panaszok orvoslására, amelyet pedig ki lehetne használni. Mi bízunk államapparátusunk dolgozóiban és ezért bátran és határozottan akarunk azon az úton haladni, rendszereinek kifejlesztését. Engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy végezetül a Minisztertanács nevében megköszönjem azt a bizalmat, amely a Minisztertanács munkája iránt a hozzászólásokban megnyilvánult, megköszönjem azt a bizalmat, amely megmutatkozott abban, hogy a felszólaló képviselőtársak egyetértettek a Minisztertanács beszámolójával, és elfogadták a terveket, elgondolásokat. Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a bizalmat is, amely abban mutatkozott meg, hogy a képviselőtársak bírálták a Minisztertanács munkájának fogyatékosságát. A határozati javaslat Ezután az országgyűlés elnöke a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: Az országgyűlés Jóváhagyólag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámolóJát az 1955. novemberi ülésszak óta kifejtett tevékenységéről és egyetért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Minisztertanács beszámolója az ipar s a mezőgazdaság további fejlesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami s a gazdasági élet demokratizmusának széleskörű kibontakoztatására javasol. Az országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevékenységét, megbízza a Minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már széles körben elfogadott, ismert alapelve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista vl- gadta. (Taps.) lágrendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerető országgal. Az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a jövőben is tegyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség ésökkentéséhez való hozzájárulás érdekében s biztosítsa, hogy országunk képviselete a* Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését, a népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építőmunkáját megújhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Szavazás után az országgyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfő= HiUEK= — Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára július 31-én, kedden fogadta Renato A. Giardinit, az Olasz Köztársaság távozó budapesti rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. — Magyarország csatlakozott az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezményhez. A csatlakozásra vonatkozó okiratot a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemze-i tek Szervezete mellett működő képviselete július 30-án az ENSZ titkárságán átadta, — Krasztjo Sztojcsev rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete július 31-én, kedden bemutatkozó látogatást tett Hegedűs András elvtársnál, a Minisztertanács elnökénél. — Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke július 31-én, kedden fogadta Christian M. Ravndalt, az Amerikai Egyesült Államok távozó magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, , , , Dobi István üdvözül távirata a Sválcl Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából MÁRKUS FELDMANN Oexcellenciájánalk, a Svájci Államszövetség elnökének Bern Engedje meg Excellenciás Uram, hogy a Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából kifejezzem a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében a svájci nép és az ön boldogulására irányuló szerencsekivánataimat. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Parlamenti küldöttségek cseréje Jugoszlávia és különböző országok között A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés közlése szerint ez év őszén több parlamenti küldöttség cseréjére kerül sor Jugoszlávia, valamint különböző európai és tengerentúli országok között. Szeptember 3-án érkezik Jugoszláviába a legyei szejm küldöttsége és ezt a látogatást a jugoszláv parlamenti küldöttség szeptember végén viszonozza. Szeptember 3-án a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés küldöttsége Csehszlovákiába utazik, hogv viszonozza a csehszlovák parlamenti küldöttség májusi látogatását. Mose Pijade vezetésével szeptember 23. és 29. között a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés kül2 döttsége Nyugat-Németor2 szágban viszonozza a Bun2 destag küldöttségének tavaly májusi látogatását. Október havában svájci, majd izraeli parlamenti küldöttség érkezik Belgrádba és előreláthatólag decemberben kerül sor a jugoszláv parlamenti küldöttség angliai utazására. Tárgyalások folynak par2 lamenti küldöttség-cseréről Magyarországgal és Romániával is. •»«.