Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-22 / 172. szám
WtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAP.TA XII. évfolyam, 172. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1856. július 22. Mai számunkból: k Az Egyesfiit Államok és Anglia nem nyújt kölcsönt az asszuáni gátépítéshez. (2. oldal) Ankétot tartottak a szegedi párttitkárok, üzemigazgatók, DISZ- és szakszervezeti vezetők (3. oldal) Termelőszövetkezeti tagok a Központi Vezetőség határozatairól (3. oldal) r Városfejlesztés és pénzgazdálkodás (NF) Olt Károly elvtárs, a pénzügyminiszter a héten nyilatkozott a Szabad Ifjúság munkatársának a pénzgazdálkodás egyszerűsítéséről. -Megszüntetjük a vállalati pénzügyi tervek irányítószervek által történő kötelező jóváhagyását és összesítését — mondotta. — A vállalatok, üzemek negyedévenként operatív pénzügyi tervet készítenek, amelyek a termelés tényleges menetét követik.* Nem tudjuk, hogy ezek az egyszerűsítési tervek vonatkoznak-e majd a tanácsokra is. Nem tudjuk egyelőre, hogy gyakorlati megvalósításuk milyen lesz. Azt már előre is kijelenthetjük, hogy jelentős állomásai lesznek a pénzgazdálkodás egyszerűsítésének, gazdasági életünk bürokrácia-mentesítésének. Reméljük, hogy nemcsak a vállalatokra, a tanácsokra is kiterjesztik ezt az elképzelést — és főként ez érdekel bennünket. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága e heti ülésén éppen az ügyviteli egyszerűsítési bizottság javaslatait vizsgálta felül. A végrehajtó bizottság több pénzügyi javaslat mellett is állást foglalt, olyan javaslatok mellett, amelyek kapcsolatosak. Olt Károly elvtárs kijelentéseivel. Javasolták például a pénztári tervezés teljes megszüntetését. A pénztári tervezés nagyméretű bürokráciát igényelt, hiszen emellett uralkodott egy átfogóbb jellegű tervezés is. Szintén állást foglalt a végrehajtó bizottság egy másik rendkívül fontos javaslat mellett, amely azt ajánlja, hogy a beruházási hitelek és a szerződéskötések határidejét — új létesítményekre vonatkozólag is — október 20. helyett december 31-ben állapítsák meg. Mit jelentene ez a javaslat a gyakorlatban? Egy példával próbáljuk megvilágítani: ha a tanácsnak van megtakarított pénze abban a rovatban, amelybe mondjuk az utak karbantartása is tartozik, ezt a megtakarított pénzt okóber 20-a után felhasználhatja még olyan útjavítási munkára, amely már korábban megkezdődött, de ha történetesen sürgősen el kellene végezni egy új javítást, azit már nem teheti meg. Nyilvánvalóan magköti pz az intézkedés a tanács kezét és — úgyszólván — -holt-idénnyé* teszi az év utolsó negyedét. A javaslat jelentősége már ebből a példából is eléggé világos lehet, de a kérdés ezzel még nincsen lezárva. Mert mi történik akkor, ha a tanácsnak olyan rovatban marad fenn megtakarított pénze, amely rovaton belül történetesen nem tudja felhasználna azt? Vagy mi történik akkor, ha egy létesítmény, amelyre hitelt nyújtottak, abban az évben nem valósítható meg? A pénz számukra elveszik, mert nem használhatják feL A VKG osztály még egy javaslatot terjesztett elő, amelyet azonban az említett végrehajó bizottsági ülésen elvetettek. Azt javasolták, hogy amennyiben valamilyen rovatban feleslegessé válik a pénz, azt más rovatba tartozó létesítményekre is fordíthassák. Ha történetesen valamilyen gépre volt hitelük, de azt a gépet abban az évben nem tudják beszerezni, a hitelt fordíthassák például építésre is. Ehhez nem kell kommentár, mindenki megérti közérdekű voltát. De vannak ellenvetések. Ez — úgy mondják — a tervgazdálkodással nem lenne összeegyeztethető. Ez az ellenvetés kétségtelenül megfontolandó. Szükséges viszont megjegyeznünk, hogy a tervgazdálkodásban is előfordulnak kisebb-nagyobb eltérések. Évköziben derül ki, hogy például egy gépet, amelyre már hitelt biztosítottak, a gyár mégsem tudja elkészíteni. És számtalan hasonló eset van. Ilyen eseteket tekintve tehát jogosult az a kérés, hogy a hitelt felhasználhassák más rovatokba tartozó létesítményekre. A tervgazdálkodásban ez már nem okozhatna problémát, hiszen csak azok a vállalatok fogadnák el a tanács ajánlatát utólagosan, amelyeknek még van szabad kapacitásuk. Más elgondolások is vannak, amelyek a javaslat célszerűségét igazolják. Ha a város szabadabban gazdálkodhat a pénzével, több lehetőség van Szeged fejlesztésére. Vegyük elő a legégetőbb kérdést: a lakáskérdést. A más rovatokban is fennmaradó összegek segítségével — természetesen akkor, ha az építő vállalatok kapacitása megengedi — sokkal gyorsabban haladhatnánk előre a lakáskérdés megoldásában. Nyilván nem nagyszabású beruházásokra gondolunk: például új bérházak építésére ezen a módon. Olyan nagy összegek feltételezhetően nem maradnak felhasználatlanul a különböző rovatokban. Viszont a kisebb igényű beruházásokra, például lakások kialakítására, üzlet, vagy raktárhelyiségekből, e javaslat megvalósítása lehetőséget adna. E javaslattal kapcsolatban lehet persze több ellenvetést is tenni, bár kétségtelen, hogy a legsúlyosabb ellenvetés az, amellyel már foglalkoztunk: a tervgazdálkodás érdeke. Mégis úgy gondoljuk, hogy korai volt tüstént elvetni ezt a figyelemreméltó, nagy horderejű elgondolást. Mi azt indítványozzuk, hogy vizsgálják meg alaposabban, sőt hogy a helyi tanácson kívül tegye vizsgálat tárgyává az illetékes tárca is. Ha nem válik be, a pénzgazdálkodásnak ez a pontja marad a régiben, ha azonban mégis alkalmazható, akkor jelentős lehetőséget adtunk a városok fejlesztésére. űz MDP Központi Vezetőségének ülése Az MDP Központi Vezetőség 1956. július 20-án folytatta a második napirendi pont, a Politikai Bizottság beszámolója és a szocialista demokrácia kiterjesztéséről szóló határozati javaslat feletti vitát. Az élénk vitában a Központi Veze'őség 24 tagja szólalt fel: Kiss Károly, Nyers Rezső, Nógrádi Sándor, Galló Ernő, Szabó István, Non György, Vágvölgyi Tibor, Matolcsi János, Friss István, Andics Erzsébet, Földvári Rudolf, Horváth Márton, Szobek András, Kádár János, Szakali József, Révai József, Somogyi Antal, Vas Zoltán, Benke Valéria, Marosán György, Suhajda József, Ács Lajos, Vida Gyula és Bíró Zoltán elvtársak. Kifejezésre juttatta a vita a Központi Vezetőség teljes egységét és összeforrottságát. A felszólaló elvtársak kivétel nélkül egyetértésüket fejezték ki a Politikai Bizottság megerősítésével, a beszámolóval és az előterjesztett határozati javaslattal, amelyhez többen kiegészítő javaslatokat fűzlek. A Központi Vezetőség állal kiküldött szerkesztőbizottság az elhangzott javaslatok alapján módosított határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a Központi Vezetőség egyhangúlag elfogadott. A második napirendi pont vitáját Gerő Ernő elvtársnak, a Központi Vezetőség első titkárának a zárszava fejezte be. A Központi Vezetőság július 21-én kibővített ülésen meghallgatta a Politikai Bizottság beszámolóját a magyar népgazdaság fejlesztése második ötéves tervének irányelveiről. A beszámolót Hegedűt András elvtárs ismertette. A vitában felszilalt Nagy József né, Nagy Kálmán, Tausz János, Szalai Béla, Czottncr Sándor, Bognár József, Farkas László, Szí/ártó Lajot, Ács Ernő és Csergő János elvtárs. A Központi Vezetőség Hegedűs elvtárs zárszava után alapul elfogadta a második ötéves terv irányelveit ét bizottságot küldött ki a végleges szöveg elkészítésire. Az MDP Központi Vezető égének Ölése július 21-én este véget ért. Gerő Ernő elvtárs zárszava minden vonatkozásában értékelni és lemérni a hatást. De egyrészt a KV tagjainak túlnyomó többsége maga is kint járt a dolgozók között, másrészt már az első éjjel rendkívül sok táviratot kapott a KV, amelyben a dolgozók helyeslik a hozott határozatokat, helyeslik a beszámoló irányvonalát és tartalmát. S ilyen táviratok állandóan érkeznek. Ez azt mutatja, elvtársak, hogy helyes úton járunk. Mi nem kételkedünk abban, hogy a munkásosztály meg fogja érteni azt, amit a KV elhatározott. Igaz, a munkások körében sokan sajnálkoztak azon, hogy Rákosi elvtárs kivált a PB-ból és nem első titkára többé a KV-nek. A munkások, pártunk tagjai és pártonkívuliek azt mondották, hogy sajnálják kiválását, de megértik és helyeslik a KV határozatát. Mi pozitív jelnek tekintjük azt, hogy a munkások, de nemcsak a munkások, sajnálják, hogy Rákosi elvtárs kivált a P3-ból és nem első titkára többé a KV-nek. Rákosi elvtárs természetesen ugyanakkor továbbra is tagja a KVnek, az Elnöki Tanácsnak, országgyűlési képviselő marad stb. Ez magától értetődik. Pozitívan lehet értékelni a KV ülésének eddigi hatását Tisztelt Központi Vezetőség, Kedves Elvtársak! A második napirendi pont vitája igen széles mederben folyt. Nemcsak abból a szempontbój, hogy a KV 24 tagja szólt hozzá a napirendhez — ami igen nagy aktivitásra, érdeklődésre mutat —, hanem abból a szempontból is, hogy igen sokrétűen, sokoldalúan, sokszínűen vetették fel azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek jelenleg pártunk előtt állanak, amelyek országunk népét foglalkoztatják s amely éket nekünk a legközelebbi időkben meg kell oldanunk. A vita azt mutatta, hogy a KV tagjai nagy felelősségérzettel foglalkoznak az előttünk álló kérdésekkel. Megmutatta ez a vita a KV összeforrottságát, megmutatta, hogy azok az intézkedések, amelyeket a PB előkészített s amelyeket a KV jóváhagyott, s az a program, amelyet a PB beszámolója, valamint a határozati javaslat tartalmaz, alapjában véve olyan politikai program, amely a Központi Vezetőség vitája alapján végrehajtandó némi módosításokkal kiegészítésekkel, teljes mértékben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek jelenleg pártunk, országunk előtt állanak. • Rendkívül fontos aláhúzni azt az eszmel-politikai egységet, amely kialakult a KVben és a kiegészített, megerősített PB körül. Erre pártunknak olyan szüksége van mint az embernek a vízre, a kenyérre és a napfényre. Milyen volt a hatása a KV eddig nyilvánosságra hozott határozatainak, a PB beszámolójában foglaltaknak e terem falain kívül, a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság körében és általában a falun, az értelmiség soraiban, az egész országban? Természetesein elvtársak ilyen rövid idő alatt nem lehet teljes mértékben, véglegesen minden részletében és Falun is — amennyire meg lehet ítélni — igen jó benyomást keltett a határozat és a beszámoló. Ezen sem kell csodálkozni. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a KV határozata és a beszámoló jó benyomást keltett nemcsak általában az értelmiségiek között, hanem olyan rétegeiben is, melyek a KV ülése előtt bizonyos ellenzéki hangulatban, vagy legalábbis várakozva, sőt némi elégedetlenséggel tekintettek a párt vezetésére és nem egészen helyes álláspontot foglaltak el. Ennyiben tehát pozitívan lehet értékelni a KV ülésének eddigi hatását. A második ötéves terv irányelvei, amely a következő napirendi pont témája lesz — nyilván fokozni fogja a kedvező hatást. Természetesen hiba volna elbizni magunkat, teljesen helytelen volna abban a hiszemben élni, hogy most már megnyugodhatunk habárainkon, most már majd mindet) magától megy. Rendkívüli aktivitásra van szükség — sajtónk, rádiónk, a KV tagjai, a pártbizottságok, pártszervezetek, egész párttagságunk részéről — nekünk kell megmagyaráznunk a KV határozatát és programját. Az imperialistákat meglepi D az, amit mi itt elhatároztunk, s egy kis időt veszítettek. Ne engedjünk nekik hosszú időt arra, hogy átmenjenek ellentámadásba, szervezzük meg mi a támadást. A támadás megszervezése alatt persze én nem azt értem, hogy kezdjünk most jobbra-balra kiabálni, össze-vissza handabandázni, hanem nyugodtan, meggyőzően, a KV határozataira, programjára támaszkodva mozgósítsuk az egész pártot, az egész népet a szocialista demokratizmus kifejlesztésére, az új ötéves terv teljesítésére. Az elvtársak kijelentették, hogy a határozati javaslatot alapul elfogadhatónak tartják, s ugyanakkor sok he-, lyes észrevétel és kiegészítő javaslat hangzott el a vitában. Nem volna értelme, hogy mindezekre kitérjek, hiszen a KV kiküldött egy 16 tagú bizottságot, amely az elhangzott javaslatokat megvizsgálja, megvitatja és ennek alapján módosításokat javasol a határozati javaslat szövegében. A bizottság már ülésezett, megvizsgálta a javaslatokat, egyhangúlag megállapodásra jutott és a KV tagjai közt szétosztja a határozati javaslat új, kiegészített szövegét A lerfilefi átszervezés, a népi ront és a DISZ munkájának kérdései Az MDP Központi Vezetőségének távirata az SZKP Központi Bizottságához A Magyar Dolgozók Párt a Központi Vezetőségének teljes ülése forró testvéri üdvözletét küldi a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a lenini központi bizottságnak. A Magyar Dolgozók Pártja számára felmérhetetlen segítséget nyújt az a bölcs, átgondolt, bátor politika, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja s ennek központi bizottsága valósít meg a kommunizmus építése, a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a népek közötti barátság, a kommunista és a munkáspártok közötti testvéri szolidaritás, az egész világ dolgozóinak, s a munkáspártok akcióegységének érdekében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amely új, nagy távlatokat nyitott meg a haladó emberiség előtt, a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép számára is rendkívül fontos tanulságokat tartalmaz. Pártunk Központi Vezetősége megújult erővel, teljes egységben, hazánk viszonyainak megfelelően mindent elkövet, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa adta lehetősegeket népünk javára, országúik felvirágoztatására, a szocialista demokratizmus kibontakoztatásával teljes mértékben hasznosítsa. Pártunk Központi Vezetősége nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának hatalmas hozzájárulását a marxizmus—lenini:mus alkotó továbbfejlesztéséhez, s úgy tekinti azt, mint testverpártunk eszmei-politikai segítségét a világ valamennyi kur imunista és munkáspártjának, a függetlenségükért küzdő és függetlenségük megszilárdításáért harcoló népeknek. A MAGYAR DOGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Szeretném röviden érinteni az úgynevezett területi átszervezés kérdését. A bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy ezt célszerű megvalósítani, mert igen nagy előnyökkel jár. Rendkívüli mértékben egyszerűsíti és megkönnyíti a vezetést, mert a helyi tanácsok önállóságának kiépítésével párhuzamosan közelebb viszi a vezetést az alsó szervekhez. A népfront kérdéséhez. Ezzel a határozati javaslat egy kicsit röviden foglalkozik. A bizottság javasolja: Ne csak azt mondjuk meg, hogy a kommunisták mit csináljanak a népfrontban, hanem világosan formulázzák meg a határozati javaslatban azt is, hogy maga a népfront mit csináljon, hogyan dolgozzon. Felmerült a vitában, hogy leszűkítjük a népfront hatókörét azáltal, hogy túlságosan megrakjuk kommunistákkal. Azt hiszem, az a tény egymagában, hogy a népfront elnöke kommunista, a főtitkára pedig pártonkívüli, teljesen rendben van. Az nincs rendben azonban, hogy a többi titkár mind kommunista. Tudni kell azért azt is, hogy a népfront többi országos szervében a kommunisták kisebbségben vannak, például az Országos Tanácsban, vagy az Elnökségben. Akadnak azonban olyan helyek is,, ahol a kommunisták félig-meddig kívül vannak a népfronton. Ez sem helyes. Sem az nem helyes, hogy kívül legyenek, sem pedig az, hogy minden posztot kommunistákkal töltsünk meg, s ezáltal a népfront széles jellegét megszüntessük. Biztosítani kell, hogy a népfrontot ténylegesen a párt vezesse, de ez nem jelenti azt, hogy mindenütt és minden szervben a kommunistáknak abszolút többségben kell lenniük.. Sőt, a vezető szervekben, fontos posztokon minél nagyobb számban ott kell lenniök, a legkülönbözőbb rétegeket képviselő pártonkívüli dolgozóknak, köztük olyanoknak is, akik egy vagy más kérdésben esetleg még nem értenek velünk egyet. A beszámolóban olyasvalami volt, hogy Somogy, Vas és Zala megye egyes községeiben a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban becsapták a Központi Vezetőséget. Természetesen nem akartunk senkit sem csalónak nevezni. De azért mag kell mondani, hogy — enyhén szólva — nem egészen pontosan informálták a Köziponti Vezetőséget. Elsősorban a Zala megyei pártbizottságra gondolok. De hibák voltak, mint ismeretes, Somogyban és Vasban is. A DISZ-ben egyes elvtár(Folytatás a 2, oldalon)