Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-03 / 155. szám

DELMRGYRRQRSZflG Az SZKP Központi Bizottságának határozata a személyi kultusz és következményeinek leküzdéséről f IFolylatds a 2. oldalról.) Mint ismeretes, a társadalmi és politikai rendszer természetét az határozza meg, hogy milyen a termelési mód, hogy a társadalomban kik birtokolják a termelőeszközöket, hogy melyik osztály kezében van a politikai hatalom. Az egész világ tudja, hogy országunkban az októberi forradalomnak és a szocializmus győzelmének eredményeképpen meghonosodott a szocialista termelési mód és hogy a hatalom már majdnem 40 éve a munkásosztály és a parasztság kezében van. Ennek következtében évről-évre szilárdabb lesz a szovjet társadalmi rendszer, fejlődnek termelőerői. Ezt a tényt még rosszakaróink is kénytelenek elismerni. Mint ismeretes, a személyi kultusz következtében néhány komoly liiba történt a párt és a szovjet állam tevékenysége bizonyos ágainak vezetésében; mind a szovjet ország belső életében, mind külpolitikájában. Többek között rá lehet mutatni azokra a komoly hibákra, amelyeket Sztálin a mezőgazdaság vezetésében, a fasiszta hódítók visszaverésére való felkészülésnek a megszervezésében elkövetett, arra a durva önkényességre, amely a legutóbbi időszakban a Jugoszláviával való összeütközést okozta. Ezek a hibák kárt okozlak a szovjet állam élete egyes oldalai fejlődésének, különösen Sztálin életének utolsó éveiben fékezték a szovjet társadalom fejlődését, de magától értetődően nem térítették le a kommunizmus irányába tartó fejlődés helyes útjáról. Ellenségeink azt állítják, hogy Sztálin személyi kultuszát nem bizonyos régmúlt történelmi feltételek, hanem maga a szovjet rendszer, annak az ő szempontjukból nem demokratikus volta, stb. okozta. Az ilyen rágalmazó állításokat megcáfolja a szovjet állam fejlődésének egész története. A szovjetek az államhatalom új demokratikus formájaként a szabadságharcot vívó nagy néptömegek forradalmi alkotásainak következtében keletkeztek. A szovjetek az igazi népi hatalom szervei voltak és maradnak. Épp a szovjet rendszer teremtette meg a nép óriási alkotó energiájának megnyilvánulásához szükséges feltételeket Mozgásba hozta a néptömegekben rejlő kimeríthetetlen erőket; embermilliókat vont he az állam öntudatos igazgatásába, a szocializmus építésében való aktív, alkotó részvételbe. A szovjet állam rövid történelmi időszak alatt győzelmesen került ki a legnehezebb megpróbáltatásokból, kiállta a próbát a második világháború tüzében. Amikor országunkban felszámolták az utolsó kizsákmányoló osztályokat; amikor a szocializmus az egész népgazdaság uralkodó rendszere lett; országunk nemzetközi helyzete pedig gyökeresen megváltozott; a szovjet demokrácia keretei mérhetetlenül kiterjedtek és továbbra is bővülnek. A szovjet demokrácia minden burzsoá demokráciától eltérőleg nemcsak meghirdeti, hanem a társadalom minden tagjának kivétel nélkül anyagilag is biztosítja a munkára; a művelődésre és az üdülésre, az államügyekbe való részvételre való jogát; a szólásszabadságot; a sajtószabadságot, a lelkiismereti szabadságot; valamint az egyéni ké-" pességek szabad kibontakoztatásának reális lehetőségét és minden más demokratikus jogot és szabadságot. A demokrácia lényege nem a formális jegyekben van, hanem abban; hogy a politikai hatalom szolgálja-e, tükrözi-e a valóságban a nép többségének akaratát és életbevágó érdekeit, a dolgozók érdekeit. A szovjet állam egcsz bel- és külpolitikája azt bizonyítja; bogv rendszerünk igazán- demokratikus, igazán népi rendszer. A szovjet állam legmagasabbrendű célja és mindennapos gondoskodásának tárgya a lakosság életszínvonalának minden eszközzel való emelése, a nép békés életének biztosítása; A szovjet demokrácia tovább fejlődését bizonyítják azok az intézkedések; amelyek a párt és a kormány a szövetséges köztársaságok jogai és hatásköre kiterjesztésének, a törvényesség szigorú megtartásának, a tervezési rendszer helyi kezdeményezést kibontakoztató átszervezésének, a helyi szovjetek tevékenysége aktivizálásának, a bírálat és az önbírálat fejlesztésének céljából tett A kommunista párt által vezetett néptömegek hatalmas kezdeményezése, amelyet rendszerünk szült, a személyi kultusztól függetlenül és annak ellenére végrehajtotta hatalmas történelmi teltét és a szocializmus építésének útjában álló minden akadályt leküzdött. És ez a szovjet szocialista rendszer demokratizmusának legmagasabbrendű kifejeződése. Országunkban a szocializmus nagy győzelmei nem maguktól következtek be. A párt és helyi szervezetei óriási szervező- és nevelőmunkája révén értük el őket, annak révén, hogy a párt kádereit és az összes kommunistákat mindig a marxizmus—leninizmus iránti hűség szellemében, a kommunizmus ügye iránti odaadás szellemében nevelte. A szovjet társadalom a tömegek öntudatossága folytán erős. Történelmi sorsát hős munkásosztályunk, dicső kolhozparnsztságunk, népi értelmiségünk alkotó munkája határozta és határozza meg. Tártunk felszámolva a személyi kultusz következményeit, helyreállítva a párlélct bolsevik szabályait és kibontakoztatva a szocialista demokratizmust, elérte, hogy tovább szilárdultak a nagy tömegekhez fűződő kapcsolatai, hogy a tömegek még szorosabban tömörültek nagy lenini zászló köré. Az a tény, hogy maga a párt bátran és nyíltan felvetette a személyi kultusz felszámolásának kérdését, Sztálin megengedhetetlen hibáinak kérdését, meggyőző bizonyítéka, hogy a párt szilárdan áll a leninizmusnák, a szocializmus és a kommunizmus ügyének, a szocialista törvényesség és a népérdekek tiszteletben tartásának, a szovjet polgárok jogai biztosításának őrhelyén. Ez a legjobb bizonyítéka a szovjet szocialista rendszer erejének és életképességének. Ez egyúttal bizonyítja, hogy a párt szilárdan elhatározta: teljesen leküzdi a személyi kultusz következményeit és megakadályozza, hogy a jövőben hasonló jellegű hibák forduljanak elő. Minden testvéri kommunista és munkáspártban helyeslést és széleskörű visszhangot keltett, hogy pártunk elítélte Sztálin személyi kultuszát és ennek következményeit. A külföldi kommunisták, amikor megállapítják, hogy az SZKP XX. kongresszusa az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából óriási jelentőségű, a személyi kultusz és következményei ellen vívott harcot a marxizmus— leninizmus elveinek tisztaságáért, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű problémái megoldásának alkotó megközelítéséért, a proletárinternacionalizmus elveinek megszilárdulásáért és továbbfejlesztéséért vívott harcként fogják fel. Számos testvéri kommunista párt nyilatkozata helyesli és támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket pártunk a személyi kultusz és következményei ellen hozott. A Zsenminzsipao, a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának lapja *A proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól* című szerkesztőségi cikkébein ismerteti azokat a következtetéseket, amelyeket a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának politikai bizottsága az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatok megvitatásából levont és ezt írja: "A Szovjetunió Kommunista Pártja Lenin végakaratát követve komolyan fogta fel azt a néhány súlyos hibát, amelyet Sztálin a szocialista építés vezetésében elkövetett, komolyan fogta fel ezeknek a hibáknak a következményeit. Tekintettel e következmények komolyságára. a Szovjetunió Kommunista Pártjának Sztálin nagy érdemei elismerésével együtt a legélesebben fel kellett tárnia Sztálin hibáinak lényegét és az egész pártot fel kellett hívnia, hogy óvakodjék e hibák megismétlődésétől és határozottan irtsa W azokat az egészségtelen következményeket, amelyeket ezek a hiibák okoztak. Mi, kínai kommunisták mélységesen hisszük, hogy az SZKP XX. kongresszusán kibontakozó éles bírálat után mindenütt feltétlenül mozgásba jönnek mindazok az aktív tényezők, amelyeket a múltban bizonyos politikai hibák visszatartottak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép az eddiginél még egységesebb és tömörebb lesz az emberiség történetében első nagy. kommunista társadalom- felépítéséért, az egész világ tartós békéjéért vívott harcban*. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozatában ez olvasható: -A Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek érdeme, hogy kijavították a személyi kultusszal kapcsolatos hibákat és hiányosságokat, ami Lenin nagy pártjának erejéről és egységéről, a szovjet nép körében élvezett bizalomról és a nemzetközi munkásmozgalomban szerzett tekintélyéről tanúskodik*. Eugenae Demnis elvtárs, az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos bizottságának főtitkára ismeretes cikkében megállapítja az SZKP XX. kongresszusának óriási jelentőségét és kijelenti: -A XX. kongresszus megerősítette az általános békét és a szociális haladást. Űj szakaszt jelentett a szocializmus fejlődésében és a békés egymás mellett élésért vívott harcban, amely Lenin idejében kezdődött, a későbbi években folytatódott és egyre inkább hatásossá és sikeressé válik*. Egyúttal meg kell állapítani, hogy a személyi kultusz kérdésének megvitatása során nem magyarázzák mindig helyesen a személyi kultusz okait és azokat a következményeket, amelyekre társadalmi rendünk szempontjából ez a kultusz vezetett. Például Togliatti elvtárs a Nuovi Argomenti című folyóiratnak adott alapos és érdekes interjújában sek igen fontos és helyes köve tilt ez tetősen kívül helytelen megállapításokat is tesz. Többek között nem lehet egyetérteni azzal, hogy Togliatti elvtárs felveti azt a kérdést, hogy nem jutott-e a szovjet társadalom »az elfajulás bizonyos formáiig?* E kérdés felvetésének semmi alapja sincs. Annál érthetetlenebb, mert Togliatti elvtárs interjújának másik helyén teljesen helyesen mondja: "Arra a következtetésre kell jutná, hogy a szocialista rendszer lényege nem veszett el, mert nem veszett el egyetlen előző vívmány sem és mindenekelőtt nem veszett el a szovjet társadalmat képező munkás, paraszt, értelmiségi tömegek támogatása. Maga ez a támogatás bizonyítja, hogy ez a társadalom mindennek ellenére megőrizte alapvető demokratikus jellegét*. Valóban, ha a nagy néptömegek nem támogatták volna a szovjet hatalmat, a kommunista párt politikáját, országunk nem tudta volna páratlanul rövid idő alatt megalkotni a hatalmas szocialista ipart, megvalósítani a mezőgazdaság kollektivizálását, nem tudott volna győzelmet aratni a második világháborúban, amelynek kimenetelétől az egész emberiség sorsa függött. A hitlerizmus, az clasz fasizmus és a japán militarizmus teljes szétzúzása következtében indultait erős fejlődésnek a kommunista mozgalom erői, nőtt fel és lett tömegpárttá Olaszország, Franciaország és más kapitalista országok kommunista pártja, létesült népi demokratikus rendszer Európa és Ázsia több országában, keletkezett és erősödött meg*a szocializmus világrendszere, aratott páratlan siklereket az imperializmus gyarmati rendszerét szétbomlasztó nemzeti felszabadító mozgalom. IV. Az SZKP XX. kongresszusának a személyi kultuszt elítélő határozatait a kommunisták: és az összes szovjet dolgozók egyhangúlag helyeslik és e határozatokban pártunk megnövekedett erejének, lenin; elviségének, egységének és összeforrotfságának bizonyítékát látják. "A forradalmi proletáriátus pártja elég erős ahhoz — mutatott rá. V. I. Lenin —. hogy nyíltan bírálja önmagát, hogy a hibát és a gyengeséget minőin köntörfalazás nélkül hibának és gyengeségnek nevezze*. (Lenin művei 21. kötet, 150. oldal, oroszul). Ezt a lenini elvet követve, pártunk továbbra is bátran fel fogja tárni, nyíltan meg fogja bírálni és határozottan ki fogja küszöbölni a munkájában mutatkozó hibákat és zökkenőket. Az SZKP Központi Bizottsága úgy vélekedik, hogy máris meghozta pozitív eredményeit az a munka, amelyet a párt eddig a személyi kultusznak és következményeinek leküzdésére végzett. A XX. pártkongresszus határozataiból kiindulva, az SZKP Központi Bizottsága felhívja az összes pártszervezeteket: Egész munkájukban következetesen tartsák be a marxizmus—leninizmus ama tanításának igen fontos tételét, hogy a nép a történelem alkotója, az emberiség összes anyagi és szellemi javainak létrehozója, továbbá azt a tanítását, hogy a marxista párt döntő szerepet tölt be a társadalom átalakításáért, a kommunizmus győzelméért folytatott forradalmi harcban; Állhatatosan folytassák azt a munkát, amelyet a párt központi bizottsága végzett az utóbbi esztendőkben annak érdekében, hogy az összes pártszervezetekben, a legfelsőbbtől a legalsókig, a legszigorúbban tartsák be a pártvezetés lenini elveit, elsősorban a legfőbb elvet, a kollektív vezetés elvét, valamint annaS érdekében, hogy betartsák a pártéletnek a pártunk szervezeti szabályzatában leszögezett elveit, bontakozzék ki a bírálat és az önbírálat; Maradéktalanul állítsák helyre a szovjet szocialista demokrácia elveit, amelyek kifejezésre jutnak a Szovjetunió alkotmányában, "teljes mértékben javítsák ki a forradalmi szocialista törvényességen esett sérelmeket; Mozgósítsák harcra kádereinket, az öszszes kommunistákat és a dolgozók legszélesebb tömegeit a hatodik ötéves tervben foglalt feladatok gyakorlati megvalósításáért s ennek érdekében minden vonalom fejlesszék ki a tömegeknek, a történelem igazi létrehozóinak alkotó kezdeményezését és energiáját. Az SZKP XX. kongresszusa rámutatott: korunk legfontosabb jellemvonása az, hogy a szocializmus világrendszerré vált. Máielmúlt a szocializmus fejlődésének és megszilárdulásának legnehezebb szakasza. Szocialista országunk már nem az egyetlen sziget a kapitalista államok óceánjában. Ma már az emberiségnek több mint egyharmada építi az új életet a szocializmus zászlaja alatt. A szocializmus eszméi a kapitalista országokban is meghódítják soksok millió ember gondolkodását. A szocializmus eszméi óriási hatást gyakorolnak a gyarmati rendszer minden fajtája ellen síkraszálló ázsiai, afrikai és latin-amerikai népekre. Az SZKP XX. kongresszusának határozatait a béke és a szocializmus minden híve, az összes demokratikus és haladó körök lelkesítő programként fogiák fel a világ békéjének megszilárdításáért, a munkásosztály érdekeiért, a szocializmus ügyének diadaláért vívott harcban. A jelenlegi körülmények között a kommunista párt és az egész nemzetközi munkásmozgalom előtt lelkesítő, széles távlatok nyílnak, az, hogy az összes békeszerető erőkkel együtt kiharcolják az új világháború megakadályozását, megfékezik a monopóliumokat és biztosítják a tartós békét és biztonságot a népek számára, megszüntetik a fegyverkezési versenyt, és leveszik a dolgozók vállairól az emiatt előállott súlyos adóterheket, megvédik a demokratikus jogokat és szabadságjogokat, amelyek biztosítják a dolgozók számára, hogy harcolhatnak jobb életükért, és boldog jövőjükért. Ez az egyszerű emberek millióinak alapvető érdeke a világ minden országában. E problémák sikeres megoldását hatalmas mértékben elősegíti a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az összes többi, a szocializmus útján haladó ország békeszerető politikája, újabb és újabb sikerei.. Az új történelmi körülmények között beszüntették tevékenységüket a munkásosztály olyan nemzetközi szervezetei, mint a komintern és a kominform. Ebből azonban korántsem következik, hogy elvesztette jelentőségét a marxizmus—leninizmus álláspontján álló forradalmi testvérpártok nemzetközi szolidaritása és kapcsolatainak szükségessége. Manapság, amikor mérhetetlenül megnőttek a szocializmus erői és a szocializmus eszméinek befolyása az egész világon, amikor a különböző országokban feltárul a szocializmushoz vezető utak sajátszerűsége, — a munkásosztály marxista pártjainak természetesen meg kell őrizniök és erősíteniök kell ideológiai egységüket és nemzetközi testvéri szolidaritásukat az új háború veszélye elleni harcban, a monopoltőkének a forradalmi és haladó mozgalmak elfojtására törekvő népellenes erői elleni harcban. A kommunista pártokat összeforrasztja a nagy cél: a munkásosztály felszabadítása a tőke igája alól, a kommunista pártokat egybefűzi a hűség a marxizmus—leninizmus tudományos eszmevilágához, a proletár-internacionalizmus szelleméhez, a határtalan odaadás a néptömegek érdekei iránt. A jelenlegi körülmények között minden kommunista párt a maga tevékenységében országa nemzeti sajátosságaiból és viszonyaiból indul ki, a legnagyobb teljességgel juttatva kifejezésre népe nemzeti érdekeit. Ugyanakkor annak tudatában, hogy a munkásosztály érdekeiért, a békéért és hazájuk nemzeti függetlenségéért folytatott harc egyúttal az egész nemzetközi proletariátus ügye, a kommunista pártok összefognak és erősítik egymás közötti kapcsolataikat és együttműködésüket. Arra, hogy a különböző országok munkásosztályának marxista pártjai ideológiailag egységesek legyenek és testvéri szolidaritásban éljenek egymással, annál is inkább szükség van mert a kapitalista monopóliumok megteremtik a maguk nemzetközi agresszív egyesüléseiket és tömbjeiket — olyanokat, mint a NATO, a SEATO, a bagdadi szerződés —, amelyek a békeszerető népek, a nemzeti felszabadító mozgalom, a munkásosztály és a dolgozók életbevágó érdekei ellen irányulnak. Mialatt a Szovjetunió oly sokat tett és tesz ma is a nemzetközi feszültség enyhítéséért — ezt ma már mindenki elismeri —, az amerikai monopoltőke továbbra is nagy összegeket irányoz elő a felforgató tevékenység fokozására a szocialista országokban. A hidegháború tetőpontján — mint ismeretes — az amerikai kongresszus (nemhivatalosan rendelkezésre bocsátott összegeken kívül) százmillió dollárt irányzott elő a népi demokratikus országokban és a Szovjetunióban végzendő felforgató tevékenységre. Most, amikor a Szovjetunió és a többi szocialista ország minden lehetőt megtesz a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a hidegháború hívei arra törekednek, hogy újra felelevenítsék az egész világ által elítélt hidegháború cselekményeit. Ezt bizonyítja az amerikai szenátusnak az a határozata, amelynek értelmében további 25 millió dollárt irányzott elő felforgató tevékenységre, amit cinikusan a „vasfüggöny mögött a szabadság előmozdításának" neveznek. Nekünk józanul mérlegelnünk kell ezt a tényt és le kell vonnunk belőle a megfelelő következtetéseket. Világos például, hogy a poznani népellenes megmozdulásokat ebből a forrásból pénzelték. Ámde, az ócánon-túli pénzügyi alapokból fizetett provokátoroknak és felforgatóknak néhány óra alatt kifogyott a lélegzetük. A poznani dolgozók visszaverték az ellenséges támadásokat és provokációkat. Kudarcba fulladtak a „köDeny és tőr" sötét lovagjainak tervei, kudarcba fulladt aljas provokációjuk a lengyelországi népi hatalommal szemben. Hasonlóképpen kudarcba fognak fulladni a jövőben is a felforgató cselekmények a népi demokratikus országokban, jóllehet ezeket a cselekményeket bőkezűen megfizetik az amerikai monopóliumok által rendelkezésre bocsátott összegekből. El lehet mondani, hogy hiába elfecsérelt pénz ez. Mindez azt bizonyítja, hogy nem szabad közömbösen nézi az imperialista ügynökök újabb cselszövényeit, akik igyekeznek behatolni a szocialista országokba, hogy megkárosítsák és aláássák a dolgozók vívmányait. Az imperialista reakció erői arra törekednek. hogy letérítsék a dolgozókat a saját érdekeikért folytatott harc helyes útjáról, megmérgezzék lelküket olymódon, hogy ne bízzanak a béke és a szocializmus ügyének sikerében. Hiábavaló a kapitalista monopóliumok ideológusainak minden fondorlata, a munkásosztály, tapasztalt kommunista élcsapatának vezetésével tovább halad a mag útján, amely a szocializmus történelmi vívmányaira vezetett és a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének újabb győzelmére fog vezetni. Biztosak lehetünk abban, hogy minden ország kommunista és munkáspártjai még magasabbra emelik majd a proletárinternacionalizmus dicső marxista zászlaját. A szovjet dolgozók joggal büszkék arra, hogy hazánk elsőnek építette ki a szocializmushoz vezető utat. Most, amikor a szocializmus világrendszerré vált, amikor a szocialista országok között testvéri együttműködés és kölcsönös segélynyújtás jött létre, újabb kedvező feltételek alakultak ki a szocialista demokrácia felvirágzásához, a kommunizmus anyagi-termelő bázisának további megerősítéséhez, a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emeléséhez, az új, a kommunizmust építő ember egyéniségének sokoldalú fejlesztéséhez. A burzsoá ideológusok csak gyártsák meséiket a kommunizmus „válságáról", a kommunista pártok soraiban állítólag mutatkozó ..zavarról". Mi nem szoktunk hallgatni az ellenség efféle ráolvasásaira. Az ellenség jóslatai mindig szétpattannak, mint a szappanbuborék. Ezek a kudarcot vallott jósok jöttek és mentek, de a kommunista mozgalom. a marxizmus—leninizmus halhatatlan és életet teremtő eszméi gvőzedelme.skedtek és győzedelmeskednek. így lesz a jövőben is. Ellenségeinknek semmiféle ádáz, rágalmazó támadása sem tudja megállítani az emberiség történelmi fejlődésének feltartóztathatatlan menetét a kommunizmus felé. 1956. június 30. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK . . , KÖZPONTI BIZOTTSÁGA