Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-18 / 168. szám

OELMfiGYflRORSZfiG Szerda, 1956. július 18. AZ AUTÓBUSZ UTASAI 3Ci a g^azcLáfa .. ? FEL KETTŐ ELŐTT néhány perccel gyors, mégsem tlá'.rji léptekkel középmagas, szemüvsgcs fiatalember jelent meg a vendéglő ajtajában, felnézett a toronyórára, és a jóllakottság nyugalmával elindult az épület milgölt úlrakészen álló autóbusz jelé. A sofőr már fönt várakozott az iilcsen, csak néhány utas és a kalauz tereferélt az autó mellett. A fiatalember, miután n kocsi oldalára akasztott táblí". szemügyre véve meggyőződött arról, hogy ez a busz juttatja el utazása céljához, felszállt és helyet keresett magánalt. Aránylag kevés utas volt, tehát kedve szerint választhatott a bőrülések között. Ai ablali mellett, a kocsi közepétől kissé hátrább telepedett In, ahol a keréli rázása, vagy az autó [arának dobolása nem k'ocogtatja össze a régi kövasutáh fölölt az utas fogait, és ahonnan útitársait és a vidéket egyaránt kényelmesen szemügyre veheti. Sötétkék télikabátját közben eligazította az ülésen, s azzal átadta magát az utazás hangulatának. Röviden végigszemlélte útilártait. ' ' Mögötte, a túlsó oldalon öreg cigány ült, azzal szemben idősebb, kupeckodú parasztember. I Igyancsalt a másik oldalon a fiatalember szomszédságában balti csomagokkal megpakolt — mint később kiderült: lakodalomba tartó — gazda telepedett mpg. A zöm előtte foglalt helyet:, mindjárt a következő padon középkorét, beteges házaspár: fakó vöröshajú férfi, ványadt ritkás bajusszal, katonaköpenyből alakított télikabátban, és alacsony, egészségtelenül kövér felesége, nagy berlinerkendőkkel átkötve. Előttük pedig két idősebb kofa terpeszkedett el. Túloldalt rövidtélikabátos, megtermett férfi ült egy városiasai öltözött parasztlegénnyel, legelői pedig báránybőrbekecses piacozó fiatalasszony. Az indulás pillanatéiban. még ketten szálltak fel a , kalauzzal: csinos fiatal leány, valószínűleg hazautazó . egy<Hemi, ..hallgató, akinek modernvonaléi öltözete mögött nem volt könnyű felderíteni a lestalkatnak azt a fejlettségét, alnely a földi munka következménye; és — magánosan elegáns öltözetű, .bizonytalan foglalkozásból feltehetőleg könynyrdén élő, nyugdíjas kinézésű éiricmher. Aztán már csak a kalauz jött, kinek puha arcán drótkeretes — egyik szára helyén fekete madzaggal pótolt — szemüveg trónolt. Az időmarta, kiselejtezését megért autóbusz hörögve nekivágott a város forgatagának. HOSSZÚNAK TÜNÖ negyedóra után, amikor már a sima„ nemzetközi műúton haladt a beteg jármű, kellemetlen illat kezdte ingerelni utasait. Lassan halvány köddé fejlődött ez a szag; s. ekkor mindenki felfigyelt rá. — Valami ég — jegyezte meg a rövidtélikabátos férfi, akiről közben kiderüli, hogy tanácselnök. — A fűtőtestből jön... — állapította meg a nyugdíjas külsejű, elegáns öregúr. — Á, csak a festék — nyugtatta utasait a kalauz. — Bizonyára uiisyon felmelegedett a fűtőtest. i De ekkor már jól látható és köhöglelő füst terjengett a kocsiban. — Kellemetlen — gondolta a fiatalember —, de a körülményekhez képest elviselhető. Az egyetemista lány rokonszenvvel pillantott felé a hallgatásáért. mert ü maga úgy érezte, lealacsonyítja magát azzal, ha véleményt nyilvánít. Ehelyett később enyhén fintorogva zsebkendőt tartott az orra elé. — De itt csákugyán ég válá> mii — szólalt meg ekkor a cigány.' ' ' A kupec — kezdeményező természet lévén — mindjárt javaslatol is tett: — Nyissák ki az ajtót! Erre már az egyik kofa is felfigyelt és tömören tolmácsolta a feldagadt hírt a mellette ülő.nek: • — Hallod: valami ég! — Es elkezdtek össze-vissza kiabálni: — Álljunk meg! Álljunk meg! A kalauz tanácstalanul körültekintett a hangzavarban, s megnyugtatásképp bizonytalanul ismét kijelentette: — Csak a fűtőtest.. % Azonban mégis megnyomta a csengő gombját a többfelöli „de ég" és „csak álljunk meg" kiáltásokra. A kocsi, amilyen gyorsan csak tudott, leállt, és kinyílt az ajtó. — Mi van? Mi van? — kérdezte a bekecses asszony a zökkenéstől felriadva. — Semmi, csals ég valami — vetette oda a mögötte ülő fiatalember. A katonaköpenyes ebben a pillanatban fölrettent. — Hallod anyja! Tűz van... meneküljünk! — S már föl is ugrott, hogy kirohanjon. De hirtelen visszafordult. Mert azért a feleségét se akarta cserben hagyni, aki riadtan kapkodott utána: — Mi? Mi? Mi? — Tűz! — szólt rá izgalomtól reszkető hangon az ember. — Gyerünk ..» — Ö, hál már itt te hagyják nyugton a szegény beteget... a kórházban meg fölrobbant a hazán ... — jajgatott az asszony, amint batyuikkal menekültek kijeié. De a kalauz útjukat állta. — Ne szálljanak ki, mindjárt indul a kocsi! — De tűz vanlökte félre az ember a kalauzt. — Mondom, hogy csak a fűtőtest! — veszekedett az, mérgesen erőltetve tompa hangját, -De.-., A kocsi — most már nyitott ajtóval — újra elindult. A férfi kétségbeesve tekintett körül. De miltor látta, hogy mindenki nyugodtan ül a helyén, bosszús szégyenkezéssel visszatuszkolla az asszonyt. A FRISS, FAGYOS LEVEGŐ pár perc alatt eloszlatta a kellemetlen füstöt, a hó tiszta illatát hozva helyébe. A kocsiban hideg lett. s most már emiatt zúgolódtak az utasok, míg újra meg nem állította a kalauz a buszt, hogy a sofőr egy gombnyörtiássnl becsukja az ajtót. Igen ám, csak most, mikor már néhány kilométert • megtett az autóbusz, megint érezni lehetett a kellemetlen szagot. Így hát kezdődött minden elölről. Az utasoknak az a része, melybe a kevésbé kényesek tartoznak, ismét az ajtó kinyitását követelte. A lakodalomba készülő gazda, ki eddig nénuin, s némi bölcs derűvel figyelte a fejleménycl:el, megigazította csomagjait, s átszólt a fiatalembernek: — Látja: ilyenek az emberek. Nem férnek össze. Egyik felének büdös a meleg, a másiknak meg hideg a tiszta levegő. De még saját magukkal sc tudnak kijönni, mert egyik pillanatban azt követelik, hogy nyissák ki az ajtót, aztán meg azért rimánkodnak, hogy csukják be ... Hogy aztán újra kinyittassák! A fiatalember elmosolyodott az öreg filozófiáján, amely tetszett is nelii valamelyest, mert ö szintén az olyan emberek köze tartozott, akik közömbössé képesek tenni magukat a pillanatnyilag javíthatatlan körülményekkel szemben, miközben megértően mosolyognak magukban a többiek nyugtalanságán. Hirtelen még idézet is jutott eszébe Az ember tragédiájából: „Vedd komédiának, s legott nevetni fogsz". — Nem rossz — mondta félhangon —, nem rossz :. > Ezalatt már kétszer is kinyitották, majd ismét becsukták az ajtós, azzal a változatossággal, hogy már meg sem állt emiatt a busz, s a kalauz, beleunva az ellentétes kívánságokba, ügyet sem vetett az utasokra. Fásult lemondással ült az ajtó mögött, szemközt velük, s talán éppen azon tűnődött, hogy vajon miként is tehetne itt, ennyi ember közölt igazságot, ha még otthon, á családjában sem sikerül. Helyelte, a nyugdíjashinézésű öregúr vette át készségesen, minden felszólítás nélkül a döntőbíró szerepét, ék tolmácsolta időrőlidőre a többség, pontosabban a nagyobb hangerő véleményét a sofőrnek. Emiatt ott helyezkedett el a soförfülkébe nyíló, forgatható kis pléhablaknál, a fiatal lány szomszédságéiban. LASSANKENT A KÖZÖMBÖSEK csoportja került többségbe, akik már beletörődtek a három lehetőségbe: vagy rossz a levegő, j ez kellemetlen, vagy hideg, s ez sem jobb, s végül mindenképpen fölöslegesen izgatják magukat, ha ezzel törődnek. Ezért inkább saját gondjaikkal foglalkoztak, ezekről beszélgettek útitársaikkal. Ekkor már csak a katonaköpenyes és a felesége, meg a két hója szavazott váltakozva kettőkettő arányban, hol az ajlónyílás. hol a becsukás mellett.. > Eközben megállóhoz ért a busz. Néhányan fölszálltak. Névnapról jöhettek valahonnét hangos jókedvvel. Beszélgetésük elnyomta az elégedetlenkedők vitáját, s a következő megállóig már csupán egyszer került sor ajtónyitásra. Ott pedig m'g nagyobb tömeg szállt a kocsiba, hogy amikor tovább indult a busz, már zsúfolásig tele volt, még a padok között is álltak. Ezért már senki sem figyelte a négy utas óhajait, sem a kellemetlen szagol. De az is lehet, hogy ekkorra megszűnt a füst, és hogy igaza volt a kalauznak, tényleg csupán a [estéket pörkölte a fűtőtest melege. Így azután a négy ember is beletörődött lassanként abba, hogy engedniük kell, mivel úgysem hallgat már rájuk senki. A hét kofa a piaci árak értékelésébe kezdett, a házaspár pedig visszahúzódott betegsége magányába. A nyugdíjaskinézésű férfi, megunva népszerűtlenné vált döntőbírói szerepét, az egyetemista lánynak kezdett öregurasan udvarolgatni. Az felsübbséges és megértő mosollyal fogadta a bókokat, arcát persze enyhe közömbösséggel fátyolozva, miközben nagyon is izgatta képzeletét a meglett korú férfi szerelmcskedése. De azért még egy érdeklődő búcsiípillantást a fiatalember felé is bocsátott. A LAKODALOMBA UTAZÓ gazda ekkor újból álkukucskédt az álldogálók között, s amint észrevette a fiatalembert, megszólalt. — Na látja, mindjárt nem ugrálnak az emberek, ha látják, hogy úgyis hiába! — Nono! — válaszolt amaz. — Talán inkább, ha észreveszik, hogy rajluk kívül még sokan vannak a világon, s mindenkit más gond foglal el?! — Mindegy az — felelte viszsza a lakodalmas —, mindenképpen csak arra kell rájönniük, liogy nem egyedül Sk a császárok. S az autóbusz nyugodtan döcögött tovább. Németh Ferenc Néhány évvel ezelőtt Szegeden is megjelenlek az oszlopokra szerelt csinos kis szemétgyűjtő fémdobozkák a belvárosi utcákban, a közterek bejáratánál és egyik-másik tisztántartott sétányon. A kis dobozkákból bőven került a Széchenyi térre is. s ez nagyon jó, mert a dobozkák igen tetszetősek, s ami a jő: a célnak kitűnően megjelelnek. Az viszont nem tetszetős, hogy az új dobozkák melle>f otlhogyták a Széchenyi téren a xizelőtti, ormótlan szemétgyűjtő kosarakat is, melyek teljesen hasznavehetetlenek méteres öntöttvas valóságukkal, mert a beléjük dobolt papír, vagy egyéb hulladék kihullik az idürágla, feneketlen kosarakból. A Köztisztasági Vállalat azt mondja, hogy a már célszerűtlen vízclőtti ,3—4 szemétgyűjtő kosár nem az övé, teliát nem is távolíthatja el onnan, hogy esetleg kijavítva olyan kelyen állítsák fel őket, ahová még nem jutottak a csinos kis dobozkákból. így hát nem marad más hátra, mint, hogy a kiszolgált szemétgyűjtő kosarak gazdája, vagy gazdái minél előbb távolítsák el a kosarakat. A modern dobozkák mellett úgy sincs semmi keresnivalójuk. Csak bosszantják az embereket és megnevettetik a külföldi és a hazai vendégeket, akik sehol másutt nem látnak már ilyen órmótlanj vízelötti tárgyakat, csak Szegeden, a Széchenyi téren. L. P. Á felvétel utolsó napja Lálogafás a szegedi Pedagógiai Fiiskolán A FŐISKOLA Április 4 úti épületében, a bejárati lépcsőházban nagy felirat üdvözli a felvételi vizsgára érkezeit hallgatójelölteket. A ház különben olyan ezen a napon, mint a megbolygatott méhkas. Mindenütt a folyosókon emberek — jegyzeteket tanulmányozó vizsgázók. Ki államvizsgára vár — mint gyakorlóéves tanár,. — ki pedig a jelvételi bizottság hívó szavára figyel, mármint arra, hogy szólítsák'ncvét. A szegedi Pedagógiai Fpiskohin'— amint Géabcr elvtárstól, a tanulmányi osztály vezetőjétől értesültünk — ebben az évben ismét több százan jelentkeztek az új tanévben induló magyar-történelem, magyar-ének, magyarnemzetiségi, matematika-lizika, matematika-kémia, földfajzraji és biológiai-földrajz szakra. Ez az érdeklődés igen örvendetes cs nyilván alapja is egyben az új tanév jó munkájának. A FELVÉTELI VIZSGÁK utolsó napja volt. A tornateremben a magyar, történelem és nemzetiségi szakra jelentkezettek utolsó csoportja dolgozta ki az írásbeli tételeket. Az irodalmárok Arany János költői pályájának a szabadságharc bukáséiig terjedő időszakáról, ugyanazok nyelvészetből „Én és a helyesírás" címmel írtak dolgozatot. A történészek a „Dózsa-féle parasztlázadás jelentősége" című tételt dolgozták ki. A nemzetiségi szakosok pedig — románok és szlovákok — anyanyelvükön írtak egy-egy témáról dolgozatot. Az írásbelizők között találtunk békéscsabaiakat, budapestieket, székesfehérváriakat, győrieket, debrecenieket, stb. A főiskola gyakorlóiskolájának második emeletén székelő rajztanszék termeiben is teljes erővel folynak a felvételi vizsgák. Itt a felvételi két részből áll: gyakorlati rajzból és egy elméleti dolgozat megírásából. Két nagyobb rajzteremben dolgoznak a jelöltek. Egy-egy markáns vonású szoborfejröl kell vázlatrajzot készíteniük. A fej megvilágítása igen jó, — még jobban kidomborodnak áz éles vonások. Ezzel is könnyítik a munkát. Míg a diákok a rajztáblák fölé hajolnak, beszélgetünk Major Jenővel, a tanszék munkatársával. Major elvtárs kiemeli, hogy milyen nagy fontosságú iskolai oktatásunkban a rajztanítás. Sokat jelent a politechnikai és esztétikai nevelésben is. Nálunk — Magyarországon — sajnos még sok kívánnivaló van ezen a területen, hiszen az általános iskolákban rajzot tanító nevelői: nyolcvan százaléka nem szakképzett rajztanár. Különben a felvételi vizsgán itt az egész tanszemélyzet: Winkler László elvtárs, tanszékvezető és Kopasz Márta munkatárs tanácsokkal segítik, könynyítik a vizsgázóit munkáját. A gyakorlóiskola épületének rtiásik szárnyában, a második emeleten vizsgáztatja a magyarének szakra jelentkezetteket a felvételi bizottság: dr. Szcghy Endre tanszékvezető főiskolai tanár az elnök, Benkő László és Pósa Péter tanszékvezető főiskolai tanárok, bizottsági tagok. Bizony nem könnyű a felvételi vizsga: a jelöltek az írásbeli dolgozat megírása és a zefngoragyakorlat után jelennek meg a szóbeli felvételi vizsga-bizottsága előtt. Itt először zeneelméleti és gyakorlati, majd nyelvészeti és irodalmi tudásukról kell számot adniok. A JÓL VIZSGÁZÓ jelöllek mellett akadnak azért furcsa esetek is. Az egyik jelentkező felvételi-aktaanyagához érdekes írást mellékelt az illetékes járási DISZ-bizottság titkára. A levél szerint a jelölt a zene-elméletben gyenge, de a „gyakorlatára nem lehet szavakat mondani, olyan gyakorlattal rendelkezik mindennemű hangnemen". „Épp ezért — írja a járási titkár — kérjük az elvtársakat, hogy ezeket a javaslatokat vegyék figyelembe és javaslatunkat a legmesszebbmenőkig támogassák..." Sajnos a jelölt a bizottság előtt távolról sem tett tanulságot legmesszebbmenő képességeiről, mert írt egy igen gyenge dolgozatot, produkált egy elég gyenge gyakorlati bemutatót, majd belezavarodott a mondatelemzésbe, stb., stb. Egyszóval: máskor jobban meg kell fontolnia egy járási DISZ-bizottságnak, hogy kinek, milyen képességű embernek ügyében kéri a legmesszebbmenő támogatást. Persze ez csak egyedi, elszigetelt jelenség. A jelöltek többségének felelete alapos, jó felkészültségről tanúskodott. S reméljük, a kezdeti eredmény jellemzi majd a felvételt nyert hallgatók további munkáját, tanulmányi eredményeit is. A Tudomány világától AZ ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT TERMÉSZETTUDOMÁNYI ROVATA Méhpusztító darazsak — A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportjának csütörtökön tartott taggyűlésén megválasztották az öttagú vezetőséget. A vezetőség tagjai: Dér Endre. Madácsy László Németh Ferenc, Petrovácz István és Somfai László. — A Móra Ferenc Művelődési Otthon színjátszó csoportja július 21 és 22-én este 8 órai kezdettel adja elő a "Cigány*, című 3 felvonásos népszínművet Komoly Péter átdolgozásában. Jegyek elővételben kaphatók Munkácsy utca 6. szám alatt A méhek rossz idő, vagy kevés mpzlegelő. esetén társaiktól igyekeznek elszedni a njézet. Az egymás közötti harcban legyöngülve még könnyebben esnek áldozalul . ellenségeiknek,. Főlég erdő közelében„ veszedelmes ,a.faodvakbán fészkelő. nagytestű . lódSíáás. Kópés Sorbán öldösni a méhéke! Kögy a" méh mézgyomrához, vagy a kaptár méztartalmához jusson. Szegeden két darázsféleségtől kell tartanunk: ritkábban anémet darázstói. Főleg kukacokkal, nyüvekkel táplálja fiasítását. A heréket és a mézhiány miatt egymással hadakozó és így legyöngült méheket elhordja. A kaptár közelében, mint biztos táplálkozási helyre vissza-visszatér és állandóan apasztja a kaptár lakóinak számát. Hatalmas futball-labdányi, kerek földalatti fészkét — melyet főleg homokos talajba épít — estefelé, amikor dermedt állapotban pihennek a darazsak, feltétlenül ássuk ki és semmisítsük meg. Sokkal veszedelmesebb gyilkos, az úgyancsak fekete alapszínű, sárga rajzolatú méhfarkas. (Lásd a második képet). Csakhogy míg a német darázs felső szárnyai pihenő állapotban hosszában összehajthatők, a méhfarkas mind a négy szárnya pihenésekór ls teljesen a test fölé borul. A kettő rajzolata, alakja is különbözik egymástól, amit féloldalt, repülő állapotban feltüntetett rajz ds elárul az alapos szemlélőnek. A méhfarkas élete különösen érdékes: nősténye a rövid párzási idő után egyedül marad, fészket kapar fiasítása számára, petéit lerakja, és sorsukra bízza. Maga a darázs téléin elpusztul, de lárvái a legnagyobb hideget is kibírják. A fészek kamrákra ágazik. 3—4 méhhel megtelik a 1 kamra, amikor is egy-egy petét rak hozzájuk a darázs, majd betemeti. Alattomosságára jellemző, hogy együtt lakmározik a méhekkel a virágok nektárjából. Amikor pedig a virágportól és nektártól nehézröptű méh útrakél, a nőstény utánaröpül, utóiéri, fullánkjával a levegőben megbénítja. és a tehetetlen méhet háttal lefelé, fejjel hátranéző állapotban, röptében magával cipeli. Alkalmas helyen erős szájrészeivel szétrágja, mézgyemrának nektárját felnyalogatja. A megölt méhek másik részét pedig költőfészkébe cipeli, Ebben az évben feltűnő sok méhfarkas található Szeged utcáin. Űton-útfélen sok a ki* nyújtott nyelvvel elpusztult méh, s ez a méhfarkas műve. Az egy-két éve készült, vagy javított úttesteken, ahol a kőkockák között még elég friss és laza a. föld, a kövezet közé is be tudja ásni fészikét. A begyepesedő szakaszokon a növényzet gyökere alkalmat* lanná teszi a fészeképítésre az ilyen úttestet. A Bocskai utca 100 méter hosszú, két évvel ezelőtt kövezett úttestén például harminc fészket figyeltem meg. Számoljunk egy -kicsit, milyen kárt tehetnek a méhesben a belvárosi rövid utcán felnevelkedő méhfarkasok, Egy fészekben átlagosan tíz kamra van, a megfigyelt utcában összesen 300. Egy kamra három-négy méhet tartalmaz. Ez már legalább 900 méh. Egy nőstény naponta átlagosan nyolc méhet fogyaszt, négy hónapig él, tehát 960 méhet pusztít el. Harminc fészekről lévén szó, máris 28.800 méhről kell beszélnünk. Egy generációt számítva pedig egy százméteres útszakasz méhfarkasai kerek 40.000 méhet falnak fel. Ha a méhfarkas fejlődését valami kedvezőtlen körülmény meg nem gátolná, a 2.5 kilométerre is elröpülő darázs hamarosan tönkretenné a méhészetet. A kövezett úttestek begyepesedése. kátránnyal, aszfalttal való beöntése meggyorsítja a méhfarkas kipusztulását. Ezzel az eljárással, tehát a méhészetnek is hasznot hajtunk. Timár Lajos — ..MESÉL A BALETT" ClMMEL csütörtökön este fél 9 órakor kerül bemutatásra az Országos Filharmónia szegedi kirendeltségének legiíjabb műsora. A műsorban fellép Lakatos Gabriella, Pásztor Vera, Szarvas Jcmina, Vashegyi Ernő, ösi János, Havas Ferenc, valamint Góra Klára, Eck Imre, Végvári Zsuzsa, Keresztes Imre, Szántó Bálint és Balogh Ágoston. Műsoron Weiner, Kabalevszkij, Gershwin, Bartók, Debussy, De Fallá és Saint-Saens műveiből. Közreműködik a MÁV Filhamónikus zenekar, vezényel: Ilollay Béla, konferál: Ember György, jBOÍSZ idő esetén az előadást szombat estére halasztják cl I