Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

OELMÜGYBRORSZITG Vasárnap, 1956. július 15. |IH||<|IIIIII J'fi liiiillliinii ! ín IHIIIIHHIMIIIIIIIIII miiigi liiiilli IRODALMI iiiiiiliiililitniiiiiiiiliiiiiitlhhiiin MELLEKLET 1 K Tram, tram, tra-tra-tra! ' Pergett a kisdob és a tűzfalak árnyékában a szél beletúrt Ferkó szőke hajába. Igen magas volt a tűzfal, még mngasabb a másik, s árnyéka olyan volt, mint a lila tinta, melyet egy haragos és gyermektelen háziúr Öntött volna ki. Fcrkó gyakorolta az Amuri partizánok dalát: — Tra. tram, trarara. -ELBESZÉLÉSte meg apja. Az inget felhúzta és kedvtelenül keresgélt valami ennivalót. Volt túró, meg kenyér. Hamar megette és ment. — Biztosan a kocsmába, vagy Döme bácsihoz, snapszlizni. — Gyere, elvisszük a deszkákat — adta ki apja az utasítást. — Az ember sohasem találja ki, mi lesz — gondolta TJ tizekkel játizik a izemtm Ügy érzem: vidám robbanások készülődnek valahol bennem; szemem tüzelikel játszik, nyári hajnaloknál is fényesebben. Ügy érzem: reám vár ai élet, hogy éltessem daloló vérrel ét okos szóval... Most úgy érzemki nagyon ég, az sosem ég el. közben csak kétszer rúgott odébb egy követ, aztán meg- Várnak a fák, kanyargós utcák, fegyelmezte magát. — Ni vár minden felnövekvő házfal, csak, Sréter Már ült a és minden szép, gydrhöző ember küszöbön és fogta nagy böl- szivének nyíló ajtajával. csen a trombitáját. Tízig semmi különös ese- yem vagyok döngő gladiátor, mény nem történt. Már fent de mégíí minden tenni ;zgal. Kotta is állt előtte, mely Ferkó, persze, móst Jut eszéegv falbavert szegen lógott, be, a deszkákat kell elvinni, ültek a főtéri deszka-emelvényen, s már a harmadik számot játszották, mikor észrevette Ferkó, hogy a sűrű emt'-rtömeg megett valami zűrzavar keletkezik. Egy részeg vágyak ét erük ringatóznak bölcsőiben jó izmaimnak. Ügy érzem: TlCTTl lehet olyan [gáncs, A MAI JUGOSZLÁV LÍRÁBÓL GV1DO TART ALJA: NYAKÉK Gyöngyszem: nyakán minden cseppje dolgos verejtéknek —: irigan dalol a menyecske, s száll a dal az égnek. Színeik kápráznak a gyöngyön forró verőfényben — repül a dal hegyen, völgyön, a munka tüzében. Vigan dalol a menyecske, arca bíbor-pompa — nyakán fényes, napsütötte gyöngy-nyaíkékéi hordja. abból dobolt. Készülődött a amit egv napon Apja hozott embert tuszkoltak odébb, aki mel'J feltartóztat, sárba buktat; bemutatóra. haza vaiahonnan. Négy teljes elesett, felkelt, megint el- a B°nd> » hnL a rossz magának A bemutató a város főte- szép szál deszka. Bent lapul- esett, mint akinek minden szent öröklétet csak hazudhat. rén lesz holnap, amikoris Klem szívesen cipelte ap- csontja összetört valahol. n , .. , .. piindenünnen, még a puszták IN ja után a rájutó egy Ekkor meglátta az ember !fJ erzem: "ettesat az etet... lakói közül is. aki úttörő, nak a fáskamrában. fejét, nem volt kalapja se, - ™ P*™* ez, csak legyen pátosz! összegyülekezik vasárnap. Fs' szálat, de tekintve, hogy erő- az apja. nem lehet az, hogy a kisdobos ne tudja elejétől végig á kottát. Ferkó pergetté a dobot, s észre sem vette, hogy az apja megjött. Hájaj, bárcsak feleszmélt volna a rozoga kapu nyikorgására. A kapu is összesküdött ellene. — Trsmrara, rarara. — Széthasítom azt a dobot egyszer, eredj, takarítsd fel áz udvart! — kiáltott az apja s megállt a gyerek mellett. Ferkó szótlanul emelte le a szegről a kottáját, s vitte a dobot, magához szorítva. Nem nézett apjára egyszeriem. Aztán seperte az udvart. Közben gondolkozott. Azt képzelik a felnőttek, egy tizeijegy éves gyerek csak ügy leng a világban, mint valami falevél. Á, dehogy, mindent lát és mindent hall, szomjasan belélegzi az egész elérhető világot. Ferkó így morfondírozott seprés közben. —- Marhaság ez, minek.- seperni, mikor nincs mit? inkább ne költené el a kerese-tct. Milyen szép., puhája vanGurkó apjának, áz fs rakódó. sen alkonyodott és letértek a mellékutakra, mégis csak nagyobb keserűség nélkül érkeztek el Szabó Mátyáshoz, aki asztalos volt. Járt már itt Ferkó. tavaly is hoztak ide fát, akkor gyertyánfát. Ledobták a deszkákat a műhelyben. Az apja intett, hogy várjon kint. Nemsokára kilépett apja, s jókedvűen fütyörészve lépkedett ki előtte a kapun. — Ferkó, most hazamész, rakjál tüzet, tegyél fel forralni vizet és tisztogasd meg a serpenyőt. Krumplit, meg sült húst eszünk. Ma nagy vacsorát csapunk. Ferkó gyanakodva, öröm és kétségek közt ment haza. Ugyan mi lehet ez? Igaz, apját néha megszállta a szentiélek, s eszébe jutott a jó is, de rendszerint semmi sem lett belőle. Tüzet rakott, a lábast Is megsúrolta hamuval, de akárhogy -forrt js a,yíA-.buzMegértik majd, akik megérzik: J a hétköznap is hány csodát hoz. — Trrramtatra, prrr, prrr, trara. Pergett a dob Ferkó keze alatt. Az apja. A szél beletúrt szőke üstökébe s ezernyi szempár nézte az úttörő-zenekart, főleg a kisdobost, aki taktusra, elsőrangúan dobolt. Az amuri Ügy érzem: vidám robbanások partizánok dalát játszották s készülődnek valahol bennem; _ Ferkó egyre a szögverte lyu- szemem tüzekkel játszik, nyári kat nézte a kottán. Az apja. hajnaloknál is fényesebben. Járok az utcán, zajok futnak, türelmetlen autók loholnak, lüktető ember-forgataggal siet a ma és jön a holnap, Falfehéren, de nyugodt, felemelt arccal dobolt, pergette a verőket. Ekkor az apja ránézett és megállt. Nézte a gyereket, már félig józanul állt, nézte, aztán elfordította fejét, elment. A tömeg újra arc nélküli ezerszemű valamivé válf, Tramtramtrrra, Dobolt a kisdobos, és az emberek olykor rámutattak. — Ez aztán a gyerek! Ez aztán dobos, büszke is lehet rá az apja — mondták többen is. Ferkó dobolt, egyre csügAndrás Sándor Oh&gjeUni a Jtepedi lükÓA DOBR1SA CESZARICS: AZ ELrüLEJíEíT SZÓ A kedves ajakról egy szó. Mely elfeledve, félretéve. Nagy csendben alszik már sok éve — Váratlanul toppan elébed. Mint pillanatnyi szép emléked, Magányos álmod megzavarja. Lánggal lobog egv pillanatra — A másik perc eltörli köddé És nem tér vissza soha többé. Fordította: BACSKI GYÖRGY (jBel-o&tni (Francia—osztrák ssines film) A „Vörös is fekete' után még azokban sem kelthet hiányt újra egy film, amelynek érzetet, akik a könyv elolvasása forgatókönyve híres regényből után ültek be a moziba, — Lótás készült. Talán éppen ez a baj. Daquin és Roger Vailland fon A regény, — regény és a film — gatókönyve nem torzítja, nem film: kél külön műfaj, mindkét- enyhíti a regény mondanivaló' de hírt' ad a^ srtnlláz* életéről t5nek megvan a maga ábrázolás- ját, mégis a film — sem mint is Tájékoztatja az olvasókat "ui(lbeli sajátossága, mindkettő fjlm, sem mint a regény meg" a Színházi Fesztivál szegedi különböző eszközökkel dolgozik, jelenítője — nem nyúftja azt; sikerein kívül az új színlhézi s ebből egyenesen következik, amit vártunk tőle. Sok helyen évad műsortervéről és a most hoSV regényből filmet csinálni igen vontatott, Az új szám — a színház nyári szünetére való tekintettel — ezúttal is főként filmeseményekkel foglalkozik. a figurák nem következő évadra szerződött (természetesenjótljvgy kicsit elég árnyaltak, tetteik nincsenek gedőbb szívvel, a fejét is for- új művészekről. Érdekes nyi- lehetetlen. Nemcsak azért, mint előkészítve, s ezért aztán a szí" gátja, kereste, -hogy ug\an latkozaiot olvashatunk a nép- amiért azt sokan füstik,, hogy neszek úgy mozognak ezekben a . .. tt merre lehet apja. Nincs ebéd, szerű Gérard Philipetől. . a ugyanis: a flM terjedelmi okok szerepekben, mintha szűk rufiá" 8 . * t4 "í ' harágü9ni fog. Meg kellett „Vörös ós fekete" főszereplő- miatt á regénynek csak egy ká.- ban lennének, s a cselekmény apja, -mert a kocsma iavot vólna'4ta»fe A-húst ugyan ®1-* jétől aszovjet fitai^rtásról.nyadát tudja visszaüti, hanein zökkenve, darabosan halad elő" aztán megette a maíadék tű- ^I^J^^s^t leh<Mlen> 7" * kívülről látjuk, távol esett.. Ferkó íSltlzié -: tüzelt, egy helyen vannak, az ő ap- w^Y&^lefí valami * deszkákból. Gérard Philipet egyébként a a M^^y és)üm^müf^jí ü ho^'é^Vü^ek h~o^n jának pedig még rendes ci- Kls krumphra való. Kereste közeljövőben másik nagy hak -^felelően, különböző cse- hatnak emberen belül, hc™an „x;—i— .. —i 1 Kuat. az apját, s meg is találta. ixah„M,<v a- . . _ . . . _ »» Nem sírt, csak szomorúan Egy tölgyfa alatt állt, távol a feküdt és talán el is alszik tömegtől, egyedül. Haját fészerencsésen, ha eszébe nem sülte tíz ujjal és csüggedten jut, hogy ugyan merre lehet nézte az emelvényt. a kisdob? Ferkó szíve nagyott dobfilmjében is láthatjuk ..Az \ekménnyel kápcs csak ,-„.,;„ formálják a jellemet, valamint ördög szepsége^ cfmu olasz- megeleventteni V i ^ fl hogyan H miért késztetnek SCSS^Sto?a főkönyv hű marad a re- újabb megbatározott cselekvésre, lap Figyelemreméltó riport gény c,e[ekménVéhc:- és lépés- ezzel adós maradt a film majd" B_. foglalkozik a filmeknek az TgLlépésre követi azt — nem nem minden szerep esetében és Riadtan ugrott ki az ágy- bant. Áz~apja szomorú. Per- ifjúság nevelésében betöltött íöhet Utre í° alk°'á', hiszen ez alól nem kivétel a főszerep, ból és a sötétben tapogatva kereste a szekrény aljában, némi ruhaféle alatt a rejtző dobot. Megvolt. Már azt hitte, hogy az apja ezt is... Szégyenkezve bújt vissza és csakhamar elaludt. Megvirradt. Csodálkozva nézte az üres ágyat. Üres, miért is üres? A deszka — jutott eszébe — a deszka az oka. Nem olcsó a deszka, s inni lehet a restiben is. Ma van vasárnap. Felugrott és műnkhöz látott. Megmosakodott, aztán előszedte a szalmazsák alól a préselni letett nadrágot és a pigette a dobot, pergette, — Ne félj Apám, majd megtanulok főzni, minek nekem ez a dob, minek nekem ez a nyakkendő, segítek neked mindenben, ha már Anya nincsen. Biztos, hogy a kocspője sincs. Azért is gyakorol, holnap ne szóljon rá SzabIyai tanár úr, ne őrá mutogasson folyton a kis pálcájával — morfondírozott magában seprés közben s dudorászta a partizánokat, meg a többi műsorszámot, ütemesen, ahogy majd dobol, kotta szerint. A végén annyira belement a dallam ütemébe, hogy egyszerre csak ott állt az udvar közepén és a nagy nyírfaseprűt táncoltatta, s még fütyült is hozzá. • p\e hamar észebkapott és ^ buzgón takarította tovább az udvart. Nem szereti az apja, ha áll. Mindig tenni kell valamit. Azt sem szereti, hogy bogarakat gyűjt, azt sem, hogy neki van az osztályban a legszebb rajza, Szegelni, seperni, meszelni, tyúkólat takarítani, segíteni a teherautónál, ezt szereti. — Nem jó az, ha az ember fia többet tud az apjánál — ros nyakkendőt. Szépen laezt mondja. Ki érti ezt? Hát pultak, mintha egy szabó tet- nyomult, s menetközben szótud ő többet? Az ő apja, ha te volna le eléje, olyan volt. rakozottan kotorászott zsenem inna, hát csuda volna. Haját levizezte, de hátul a bében. Papír akadt ujjai köOlyan magas, erős, és szép a forgója egyre felállt, evvel zé, egy húszas. Akkor rendnézése, ha jókedvében van. sokat bajlódott, de csak ha- ben a dolog. Ilyenkor elviszi a tiszapartra ragosan áll mégis, — hadd Irányt változtatva elhagválljon! Szomorkásán zárta az ta a teret, s ment az ismeajtót, a kulcsot feltette a rőshöz, akitől vasárnap is leszemöldökfa peremére. het húst venni. Ekkor harangoztak hetet. szerepéről, egy másik színes riport pedig a szegedi mozik minden műfajnak megvannak a maga törvényei, ezeket pedig legrégibb jegyszedőjéről em- ... . , , létezik meg A műsoron kö- h'atszam nem leheU vetkező filmek részletes ismertetése mellett ezúttal is gazdag kulturális hírrovatot. a ..bei-ami" szerepe sem. Természetesen van a filmnek néhány kiváló részlete, ilyen például a bál-jelenet, pontosait" A Maupassant regényből fran- han a francia négyei jelenetej cia-osztrák közös produkcióban flI '«a".rf? >ál k°mP°™h cs filmszerű jelenetnek sodrása mát is elhagyod, Apám, de műsort> filmhíreket, kereszt- készGh Bei-Ami című film éke- vók> ne^rsak ol egtJ„ figurÁ. fáj a szívem. Tramrara. Prrrrrr. Vége a számnak. F

erkó egyenesen odanézett, az apja elkapta ezt a nézést, a gyerek csak pontként látszott az emelvényen, de szőke hajáról ráismert. Akár az anyja, olyan szőke. Intett neki. A gyerek is felemelte kezét, sokáig len gette. Az apja ekkor közelebb rejtvényt és bőséges kép- sen példázza az előbb elmon- hat jellemezte, mutatta be szelanyagot találunk a Szegedi dottakat. A film nagy egészében lemesen, leleplczően, hanem hűen követi a regény eselekmé- «= szituáción keresztül azt A legközelebbi szánj augusz- ® .., . az életformát is, amelyben ezek tus közepére jelenik meg. riyét - ox a néhány kxhagyas emben,k élneh JA, fgész filmnek ilyennek kellelt volna lennie, mint ahogy a regény is ilyen az első oldaltól az utolsóigi Nem arról van szó, hogy a film <•sapnivalóan rossz, de éppen egy ilyen jelenet mutatta meg, hogy a film egésze mennyire elmarad Páskándi Cérna EPIGR4MMÁK FORDÍTÁS NEKI NEM SIKERÜLT E gyűjteményből megtudod, x.^ta^lS Z.-nek ragyogó jól ""él, mint amit nyújtania kellett az élet mily larkan futott. 1 B ' —»— bárkákat nézni s közben el meséli, hogy suhanc korában mint „búvárkodtak" a pajtásokkal a varsák körül. Egyszer majdnem belefojtotta őket tettenéréskor egy halászgazda, de nem lett belőle semmi, mert már akkor is olyan erős volt, hogy lerázta magáról. Ilyenkor érezte Ferkó, hogy a vére bizsereg. Kimenni a vízre, messze erdőkbe, neki a világnak, mindent legyőzni! — Az ő apja miért iszik? Mert meghalt Anya? Másnak is meghalt, ö seper, mosogat, főzni is tud kicsit, s ha kell, százszor is felsepri ezt az udvart, de miért ne lehetne neki is dobolni? — Egészen elkábult az erős, kúsza gondolatokban, abbahagyta a seprést, bevitte a vén szerszámot a kamrába, s ment a konyhába. Az apja mosakodott, majd felvette legjobb nadrágját és egy inget, ami nem volt tiszta. Elébb megnézte az Inget, akkor jött Ferkó. —« Ezt is kimoshattad volna. nagy vagy már — íeddV

ltte a dobot, kottát, vitte, de előre tudta, hogy az iskolát nvolckor nyitják, mert csak félkilenkor van a gyülekezés. De azért egyenesen az tékola felé ment. útKONCZ ANTAL (GOETHE) A TOLVAJ ÉS AZ ALKALOM Alkalom szüli a tolvajt, igazad van! Dehát a jó tolvaj alkalmat nem szül vajon-e?! meg)-, mert irtóztatóan hazudili. ÉL végül még egy kérdés: a Füllentett 6 is néhány rímben kivágások problémája. A valamicskét, de, mert csak filmnek olyan előzetes híre jött, Mégegyszer visszaintett a gyereknek, s némi büszkeséggal hallgatta a zenét, ami UGYANARRÓL egészen emberesen recsegett a fák között. A dobot tisztán Adj kölcsön, s örülj, ha nem kihallotta belőle. adom meg, mert úgy lesz okod Vincze András nem adni máskor legalább! füllentett, nem honorált ák, KÜLÖNBSÉGEK Prométeusz is lopott, tüzet, s mindenki dicséri, Ez meg egy félkiló almát, s szegényt mindenki leköpte, KÖLCSÖNPÉNZ Tőa^naLi aew eqy hdümatcjúp^ml — Felszállsz a Napba és én hol keresselek, Meg se születtél és máris temesselek, Tavasz-hirnök, hajnal-lánya, harmatcsöppem, Eleted az én szívemről hová röppen? — Te vagy a kert éltetője, élet-nedve, Virágoknak vérpezsdítő tarka-kedve, Friss hajtások bizalmasa, biztos vára. Nálad nélkül kóró lesz a rózsa szára! — Nálad nélkül testem árva, törődött agg, Lelkem tikkadt sivó-homok, só-sivatag: Sorvaszt az irigy hő, őröl a fogas fagy; De frissül szivem, kivirul, ha velem vagy! — Szívborzoló éjszakáknak értő-titka, Örömet, bút együttőrző titkok nyitja Csillagocska, kicsi lány, meghalsz, ha Napba [szállsz, Maradj velem harmatcsöppem, te drága társ! A piruló virágokból legyen gyümölcs, Fény életednek áldott forrásából tölts Poharamba titkot-oldó nehéz italt, Ne félj, ki most téged a karjaiba tart Dús kertet varázsol a parázs-homokra, S mindig lobogni fog lelke csipkebokra! A szivemről az életed hová röppen? — Maradi velem szerelmesem, harmatcsöppem! Hát a verébbel fogni dobot!? hogy igen erotikus részletek vannak benne. Az a film, amit filmszínházainkban vetítenek, erről nem tanúskodik, tehát ezeket a jeleneteket kivágták bizonyos triegfontolások miatt. Ez két kér" dést vet fel. Az egyik az, hogy a film néhol bántóan darabossá válik a kivágások miatt, egyik », _, ,, ,„, kép után olyan következik, ameNagyhegyesen elfogadtam a köl- ^ ^ flz ^ csön-huszast a íólkeresö rossz , ... » , . ; , ,, ezaltal a film művészi értekét a pennavaKarcstoi. T-»'I « /-,, , . , T- , ,_. Kivágások erősen rontják. MasUlcsón megúszta! Egy húszasért . , !, - " - - részről, talán nem kellene mindent kivágni egy filmből, ami erótikus, főleg akkor, amikor ÜJ-MALTHUSZISTAKRA egy ilyen kritikai realista alkoAzt javasoljátok, kevesebbet tásró1 van s">> ah°l a- erotika öleljen az ember? nem öncélú dolog. Ezek a kiváBölcs e tanács! Bár megszívlelte gott jelenetek nem nevelnének volna apátok!.erkölcstelenségre, hanem csak TANDÍJAMRÓL jobban jellemeznék a figurákat, és végeredményképpen a magyar halhatatlan maradott! Borsos tandíjat kell érte fizet- ... , nem, hogy lássák a vizsgán: nézo ls van annWra UMt, mxnt mitse tudok. DOBBAL - VEREBET Dobbal verebet; lehetetlen? a nyugati, ahol a film vagy csonkítatlanul, vagy jávai kisebb csonkításokkal került a közönség elé. András Sándor. I