Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-14 / 165. szám
Szombat, 1956. július 14. OELMPGYflPOFSm APROSÁGOK — RÖVIDEN Örömmel látom, hogy ké- der-Lenszövő Vállalatnál mindenütt mechanizálás folyik. Pályadíjak vannak kitűzve a festő mechanizálására, például ezer forint a massza csövön való eljuttatására. Az igazgató naponta megkérdezi a problémáinkat szül a Párizsi Áruház kirakata, de akkor lenne az örömöm teljes, ha egy fényes áruházat látnék ott, hiszen papírt tárolni, vagy levéltárat elhelyezni másutt is lehetne. Helyeslem, hogy sportolnak fiaink, de azt nem he- és valóban segít is. A dolgolyeslem, hogy hat órakor zókat védőrácsok védik a gémár nem engedik be a dol- péknél. Itt valóban legfőbb gozókat fürödni a SZUE-ba érték az ember, úgy látom. Nálunk, az Üjszegedi Ken- Pécsi László MIRE FORDÍTJÁK A KÖZSÉGFEJLESZTESI ADOT? Lapjukban megjelent „Mire fordítják a községfejlesztési adót" című közléshez többen szeretnénk néhány felvilágosítást kapni. Szükséges, hogy szeretett városunkat fejlesszük, mégpedig minél gyorsabban, pótolva a múlt bűneit. De szeretnénk li? Ugyanilyen vita tárgyát képezi a kéményseprési, a víz- és csatornázási, valamint a házi szemét-fuvarozási díj is. Kérjük a szerkesztőséget, hogy lapjukban közöljék az ezekre vonatkozó rendelkezéseket. (Felhívjuk a tanács figyelmét erre a levélre és válaszukat bármikor lapunkban! A Bakos János tudni, hogy a kivetett köz ségfejlesztési adó megosztha- ti^14ftlr tó-e a ház összes lakói kö- K0Z"1JUK zött, vagy csak kizárólag az szerk.) Ingatlan-tulajdonost terhe- Több külvárosi érdeklődő TÖBB UDVARIASSÁGOT AZ ITALBOLTOKBAN Engedjék meg, hogy önö- ember egy pohár sört megkön keresztül panaszomat a iszik és tízforintossal mer Szegedi Vendéglátó Vállalat- fizetni, öt-tíz perces dorgatótal szemben elmondhassam, riumot kell végighallgatnia, A Fáklya-mozi mellett lévő ilyenképpen: „Jaj, meg kell italboltban lassú étf figyel- bolondulni, már megint válmetlen a kiszolgálás. A pos- tani kell egy pohár sör miatt, tával szemben lévő italbolt- stb." Remélem, hogy ezek a ban a sörben szemetet talál- hibák megszűnnek, ha figyeltam — ez előfordulhat — és meztetik a személyzetet, mikor szóvá tettem, a felelet hogy a vállalat érdekében meS^éfifSegis^r udvariassággal szolgálják ki guk, amit nem látnak". A 4- a közönségét, es számú italboltban, ha az Kl£ AZ ÜT? 1953-ban a Gyálarét köz- rajta? Ez az út keresi a gazség területén lévő lúdvári ha- dájét. Joggal teszik fel a kértárőrséghez három méter dést az arra járók, hogyan széles makadám-utat vezet- lehet engedni, hogy egy nem tek Röszkéről. De mióta el- is kevés pénzáldozattal kékészült az út, nem gondozza szített műút 6—7 év alatt senki. Már többen felvetet- tönkremenjen. Kéri a lakosték, hogy kié ez a műút. Az ság, hogy keressék meg az út Útfenntartó Vállalatnak, tényleges gazdáját és vessék vagy a tanácsnak, vagy ki- fel a felelősség kérdését, nek kéne rendet teremteni Gyuris József DÖNTSENEK VÉGRE Egyik lakótársam lakásom ként még 6 gyermek van az alatt tartott disznót. Most két udvarban és a disznóól épíhónap után minden engedély tése egészségügyi szempontnélkül az udvar közepén épí- Ml sem engedhető meg. . . . , ,, Szüntessék meg az erre illetett ólat. Az udvar egyéb- tékes szervek |zt az egész_ ként is zárt és szűk. Laká- scgtelen állapotot. som udvari, innen vagyok Horváth Antalné kénytelen levegőzni. Egyéb- Jósika utca 9. NÉHÁNY PERC A ROZSAFA-VENDÉGLÖBEN ' Az elmúlt hetekben ünne- kinek a zsebébe megy és pélyes keretek között adta át hogy miért történt az áremea Vendéglátó Vállalat a kül- lés? területek egyik legszebb vendéglőjét, a Rózsafa-vendéglőt, a felsővárosi dolgozóknak, hogyha a szomjazok megkívánnak egy pohár sört, ne kelljen nagy fáradsággal bevándorolni a Kálmán utcára, vagy egész a Belvárosba. Ez nagyszerű ötlet volt és köszönetet mondunk mindazoknak a szerveknek, akik sürgették a vendéglő megnyitását. Ezzel szemben nem jár hála és köszönet annak, aki felemelte a pohár sör fogyasztói árát. Pénteken délután egyik barátommal bementem a Rózsafába egy-egy pohár sört elfogyasztani. Meg is kaptuk, de nagy meglepetésünkre 1.50 helyett, l.GO-ért. Barátommal összenéztünk, hát ez meg milyen intézkedés? Kifizettük azt a tíz-tíz fillér különbözetet is és távoztunk. Ügy tudjuk, a belkereskedelmi miniszter elvtársnak nem volt olyan rendelete, hogy 6£y pohár világos sör árát Szegeden, a Rózsafavendéglőben feli kell emelni tíz fillérrel. Hiszen Budapesten, Pécsett, Szombathelyen és a Balatonnál és az ország bármely részén, de még a legeldugottabb kis faluban is talpon állva, pult mellett, zene nélkül és fényűzésmentesen elfogyasztott világos sör egy forint és ötven fillér. Ezen csodálkozom és állítom, hogy amíg ezen nem változtatnak, nagyon sokan bosszankodnak, nem azért a tíz fillérért, — bár azt is tudja a dolgozó ember, hogy sok kicsi sokra megy —, hanem azért, mert nem tudja, hogy Gilicze Antal A Szegedi Ecsetgyár pártvezetősége levelet írt szerkesztőségünkhöz a Délmagyarország június 27-i számában megjelent Megkezdték az ifjúsági vízitelep téglajegyeinek árusítását. — Követésre méltó eredmények és egy elítélendő módszer — című cikk miatt. Kifogásolja a cikknek az Ecsetgyárral szembeni kritikáját, és azt mondja, hogy a cikk írója bizonyára nem ismeri a párt- és DISZ-bizottság irányelveit és az ezzel kapcsolatosan kiadott körlevelet Idézünk a levélből: „Az Ecsetgyár pártvezetősége semmiben sem tért el a kiadott irányelvektől és a megadott szempontok alapján végezte az ezzel kapcsolatos munkáját ..: A felajánlások gyűjtése így történt és a mai napig senki fizetéséből erre a célra levonás nem történt". — Idézünk a cikkből: „Az Ecsetgyárban például a dolgozók megkérdezése nélkül kívánták terjeszteni a téglajegyeket, magyarán, a dolgozók „nyakába sózni", a téglajegy értékét fizetésükből levonatni". — Kétségtelen, hogy a cikk nem állítja azt, hogy levonás tőrtént volna, bár a levél ez ellen is tiltakozik. Az is kétségtelen, hogy a cikk erősen bírálja az ecsetgyári vezetőket. Az ccsetgyári pártvezetőség levele nem tartja igaznak azt az állítást, hogy „a dolgozók megkérdezése nélkül" kívánták terjeszteni a jegyeket és azt állítja, hogy „népnevelő- és bizalmi értekezleten ismertettük a vízisporttelep építésének jelentőségét". Értesülésünk szerint valóban beszéltek a dolgozókkal, sőt a népnevelőknek előre megjelölték azt az összeget, amelynek erejéig egy-egy dolgozót JHit iszunk CL nifCLCO LL ? Elérkezett a meleg, az em- kezesére. Eninek egy részét - az üvegek töltése és a tart* berek sűrűbben megszomjaz- a hordós bort - a Csongrád- lomnak legkevesebb 20 sza* nak Megszomjaznak és gyak- Békés megyei Borforgalmi za oka benne marad az uverabban betérnek a vendéglők- Vállalattól, a többit pedig, a gekben. Az is elofordul, hogy be egy-egy pohár sörre, palackozott borokat a bada- I néha ^ egy-egy vendéglátó he fröccsre, hűsítő italra. De né- csonyi, a szekszárdi és a buha bosszankodva lépnek ki a vendéglő ajtaján, mert épp az hiányzik, amit inni szerettek volna. Ezért felkerestük a Szálloda- és Vendéglátó Vállalat vezetőjét, Bérezi elvtársat, hogy számoljon be olvadapesti pincészetekből kapjuk. A választók árban, minőségben és ízben egyaránt gazdagabb, mint például tavaly. — A Szeszforgalrnd Vállalat azonban minőségi likőröksóinknak Szeged nyári italéi- bői, olyan keresett áruból, láltásáről és az ezzel fcapcso- mint például a tojás- és csokoládé-likőr, nem látja el megfelelően vállalatunkat latos problémákról. Sörgondok — Egyetlen probléma — kezdte Bérezi elvtárs beszámolóját •— a sör nem megfelelő ütemű szállítása. Többször előfordult például, hogy a vasárnapi ellátmányt csak vasárnap délután kapjuk meg. És rendszerint éppen akkor vannak kisebb-nagyobb késések, hiányok, amikor legnagyobb lenne az igény. Ez a világos sör problémája, amelyből különben közei 9 lyen kifogy a szódavíz. Ennek nem kis mértékben az idei szeszélyes nyár az Oka. Szeszélyes a nyár, szeszészélyes a szomjúság is, a melegebb napokon sokkal több ital fogy. Márpedig a melegen több italfélét, így például a sört sem lehet hosszabb ideig tárolni, az időjárást előre kiszámolni pedig — főként a szomjúság szempontjából! — vajmi bajos lenne. Egyéb hűsítő italokkal nincsen problémánk, Kérjük a szeszélyes idöjáSzcszíorgalnü Vállalatot, ! rás következtében szeszélyes hogy gondoljon a "megrög- módon szomjas emberek nejötí*. szegedi likőrkedvelőkre ! -«• Való igaz, liogy a likőr nem nyári idcnycikk és a kánikulában kevésbé oltja a szomjat, mint például a sör, vagy a bor. De azért kérjük a és lássa el a keresett minőségi likőrökkel is megfelelő mennyiségben Szegedet. Saeeaélyee eaomjúeág vében, hogy a szódásüvegek töltésére fordítsanak nagyobb gondot a szikvízgyárban. Volna még egy kérésünk is, de ez inkább esak óhaj, hogy ne legyen olyan szeszélyes az idő. Azt már nem is merjük re•••••^•i - A szódavíz — folytatja . .— ezer hektó a keretünk. Hogy Bérezi elvtárs kérdésünkre ; hegy a meteorológusok 14 válaszolva — szintén nagyon kiszámítják: mikor várható sok problémát okoz. Megfe- i nagyobb szomjúság! lelő lenne a szódavíz, de rossz t (n é m e t h) ki a hibás ebben? Szerintem a Kőbányai Sörgyárak és a MÁV. Kérjük Szeged szomjas emberei nevében a Kőbányai Sörgyárakat és a MAV-ot, hogy a kánikula idején, amikor sűrűn kiszáradnak a torkok, idejében juttassák cl Szegedre a világos sőrt. Roeea-e a barna eör ? — A közel kilencezer hektóból csupán néhány száz hektó a barna sör, az a menynyiség, amelyet át kell vermi i I'I " * J" -1.. . i De sajnos, meg kell mondani, meg kell győzni, amint tudomást | , . szereztünk róla. A cikk bírálatának hangja éles, ez az előre kijelölés azonban éppen az, amit kifogásol. A cikk adatát egyébként a Városi DISZ-bizottság — illetőleg annak titkára — szolgáltatta. A DISZ-bizottság titkára tudomásunkra hozta, ecsetgyári munkásoktól nyert értesülések alapján javasolta, hogy feltétlenül tegyük szóvá az esete t— 100 forint erejéig meghogy ez is nagyon nehezen fogy eL Az emberek nem szeretik a barna sört, azt mondják, hogy melasz-íze van. A szakemberek ezzel szemben azt állítják, hogy a barna sör jó és a fogyasztókban van a hiba, akik azért idgenkednek az idén is a barna sörtől, mert tavaly valóban rossz volt. Pedig vannak Szegeden, akik kedvelik a barna sört. Ezek az emberek azt szeretnék, ha a sörválaszték is állandó volna, vagyis, ha betérnek egy vendéglőbe, egybírságolta a Szakszervezetek / aránt Ieffyen ott barna vJ_ (A szerkesztőség megjegyzése: Olvasóink kérésére közöljük ezeket a leveleket és kérjük az illetékeseket, hogy a javaslatok alapján vizsgálatuk eredményéről és elhatározásukról értesítsék szerkesztőségünket.) Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelője Szabados Béla technikust, a Délmagyarországi Rostkikészitő Vállalat műszaki vezetőjét, mert a karbantartó műhelyben a dolgozókat áramütés fenyegette, nem tartotta meg rendszeresen a havi biztonsági szemléket, nem minden dolgozó részesült balesetelhárítási oktatásban és az oktatásról hiányos igazolásokat adott ki, valamint a baleseti statisztika havi ellenőrzését is elmulasztotta és az elektromos berendezések karbantartására sem fordított megfelelő gondot, lágos sör. A barna sörnek azonban tényleg nincs az a zamatos íze, amely pár éve volt. Kérjük tehát a szakembereket, hogy ne magyarázatokkal javítsák, hanem szakszerűen nézzenek utána, hogyan lehetne ízletese bbé tenni. Borválaeaték — A borválaszltékunk jelentősen javult — folytatja beszámolóját Bérezd elvtárs — és körülbelül két és félszeresére nőtt borellátmányunk mennyisége is. Tehát körülbelül ezer hektóliter bor áll a szomj azók rendelVálaszolnak az illetékesek A "Délmagyarország" 1956. lás kivétel nélkül minden váljúnius 14-i számában "Fehér lalatunknál jelentkezett. Épp folt Szeged térképén, nyílt ezért a daruval rendelkező levél az Erdészeti Főigazga- vállalatoktól nem állt mótósághoz" cím alatt a Szegedi dunikban darut irányítani. Falemezgyár röbktér helyze- Amint pesti vállalatainknál tével foglalkozik- A cikkben egy kissé javult a helyzet, közöltekről a Faipari Főosz- azonnal átirányítottuk Sze" tálynak is tudomása van. A gedre az autódarut. így 1955, cikkben közöltekkel teljesen évben a Hároei Falemezmű" egyetértünk. vek daruja három héten, a Tápékoztatásul közöljük, Furnir- és Lemezművek da" hogy üzemeink rönkellátása ruja öt héten keresztül segí" az erdőgazdaságok szállításai- tette a szegediek munkáját. tói függ. Tekintettel arra, hogy a múlt évi őszi munkák elhúzódása miatt, majd az év eleji szigorú tél, s az ezt köSőt már ez évben is — a cikk megjelenése előtt — szintén a Furnir- és Lemezművek autódaruja három héten át vető vagonkorlátozások miatt dolgozott a szegedi rönk téren, erdőgazdaságaink képtelenek Jelenleg pedig a Budapesti voltak ütemesen szállítani. Fűrészek Janvarecz daruja Az első félévre betervezett segíti a rönktérrendezés rönk, továbbá a múlt év ne- munkáját. Ez addig ott is ma* gyedi'k negyedévi elmaradás raő, amíg a rönktéren meg* a második negyedévben ke- felelő rend nem lesz. rült leszállításra. Sőt, több A rönktér gépesítése terén erdőgazdaságunk még a má- tekintettel arra, hogy a fűsodik negyedévre is végzett részüzem áttelepítésre kerül, előszállítást, ami indokolt is, helytelen volna beruházást mivel a második negyedév végén és a harmadik negyedévben csak az erdészet törzsdolgozóira lehet számítani. Tehát a nagymérvű rönkzúdulás miatt a rönktéri rendet nem lehetett betartani. Főosztályunk már korábban is foglalkozott a Szegedi Falemezgyár megsegítésével, azonban a fenti okok miatt rönikzúduvégezni. Az előző évek tapasztalatai alapján főosztályom az "Április 4" Gépgyártól már 1955-ben egy autódarut rendelt a Szegedi Falemezgyár részére, azonban az "Április 4« Gépgyár a daru szállítását különböző okok miatt 1957-re igazolta vissza. Stróbl Kálmán főosztályvezető (4) Hallottam én egyszer félfülle! azt is, hogy két tagot megbüntettek, mert nem vett részt a munkában. Nem az volt a baj. nem azért kapták a büntetést, mert sürgős dolgukat kellett intteniök, hanem, mert amint penzhez jutottak, nekiálltak inni. nem dolgoztak, a munka maradt, s a többiek károsodtak. Valahogy másképp történt ez az egész büntetés, mint ahogyan nekem ezelőtt az ilyesféle dologról beszéltek. Magamban igazat adtam a vezetőségnek és az lett a véleményem, hogyha már valaki egyszer termelőszövetkezeti tag. akkor dolgozzék emberségesen, s ne csináljon másoknak bajt. Addig-addig jártam én az asszony elé, addig-addig figyeltem, mi is történik a megbeszéléseken, míg egvszer azon kaptam rajta magam, hogy majdnem mindenben igazat adok a szövetkezet vezetőinek, s egyre jobban megbecsülöm azokat az embereket, akik a napi munka utén azon törik esténként a fejüket. hogyan lehetne jobbá, könnyebbé tenni a munkát a mások hasznára. Ha a feleségem reggel azt mondta. P.LMÁSI ISTVÁN: DESZKI TOMTÉNET vetkezet székházához. Ezért tudtam aztán én meg. hogv ha több is a gond a nagygazdaságban, mint nálunk a néhány hold földön, nagyobb azért a haszon is és csak könyebben él a szövetkezeti tagság. Van idejük moziba menni, többször rendeznek a nagyobb ünnepeken házimukezdik ócsárolni az egyéni gazdaságot, s egész estén át azt duruzsolják a fülembe: gyáva ember vagy te. ha nem mered a jobbat választani Nem így történt. Nem szólt nekem ilyesmiről senki semmit. Hagytak nyugodtan társalogni, táncolni, mulatni. Jó hajnal felé vetődtünk halatságokat. ahol megemlékez- za. És amire nem gondoltam. nek a legjobban dolgozó tagokról. Szóval, megbecsülik itt az embert. Az ünnepségre meghívtak minket is. Vagyis hát a feleségemet, s annak mondták, szóljon nekem, engem is szívesen látnak. Egyszer-kétszer visszautasítottuk a meghívást, de tavaly, augusztus huszadikán már mi is elmentünk. Mondhatom, nagyon jól éreztem magam. Senki sem éreztette velem, hogy én idegen vagybk. Ügy komáztak velem, mintha én is réges-régen szövetkezeti tag lennék. Még csak azt sem mondták, hogy ..na István, állj közénk te is". odahaza rontották el a kedvemet. Alighogy lepihentünk, apám már kopogott az ajtón. Mindig koránkelő ember volt, de most különösen korán kivetette az ágy. Azzal kívánt jóreggelt. hogy mi lesz. hi- — —— —— szen a hasunkra süt a nap.~ dott Keserű szájízzel kászolódtam fel, s szembe jutóit, hogy vajon most, még a reggel előtt melyik szövetkezeti tagot biztatják, hogy induljon már munkába. Hát ennyit ér az én önállóságom? Apám odaki. az udvaron a nát dobtam a tehenek elé. akkor állt meg az ajtóban, s gunyorosan azt mondta: „aki éjjel legénykedik, az legénykedjék a munkában is. Meg hát miért kellett nekem a szövetkezetiekkel olyan nagv puszipajtásságba kerülnöm, hogy most már mulatni is hozzájuk járok. Erre aztán szép csendesen azt mondtam: „ehhez apámnak semmi köze, odamegyek, ahova én akarok, mert a magam embere vagyok". De bizony láttam rajta, meg éreztem is bévül, hogy most nem jól szóltam. Kifordult az ajtón, káromkoegy darabig, s azt hajrossz sem, ha az ember hébehóba elmegy a termelőszövetkezetbe a mulatságra. De bizony megint nem értettünk egyet. Mert nem az volt az ő baja, hogy én vigadni voltam (voltam azelőtt is. s akkor nem csapott ilyen nagy patáliát), hanem hát, hogy a termelőszövetkezeti emberekkel barátkoztam. Az otthoni összezördülés után, miért, miért nem, sokkal józanabb fejjel hasonlítottam össze a szövetkezeti gazdaságot, meg az egyéni gazdaságot, mint azelőtt. Ami a termelőszövetkezetről alkotott véleményemet illeti, az egyre jobban kezdett különbözni az apám véleményétől, ö továbbra is azt hajtogatta, Deszken ő teszi be a szövetkezetben az aitót utolsónak. togatta: azért neveljen az Ami nála azt jelentette, hogy emberfia gyereket, hogy aztán még ő parancsolgasson a háznál és ne becsülje semmire se az apját. Ügy tett, mintha én parancsoltam volna valamit neki. Felhánytorgatta, hop nélküle nem lemajd ha mindenki szövetkezeti tag lesz. ő csak akkor megy a közös gazdaságba. Én meg ... ? Most már gondosabban számba vettem, hol is jövedelmezőbb, hasznosabb a munka, s akárhogy szémolszekér körül foglalatoskodott, lettem volna semmi, még t?- tam is. mindig az lett a dolog Magas, szikár ember az öreg. tő sem lenne a fejem felett. ritkán van harapós kedvében, s Nem szóbtam "©ki aznap hogy este olyan tíz óra felé Nagyon jól esett nekem ez. olyankor nemigen szól senki- CRy arva szot sem- Hagytam, jön haza, én úgy intéztem a Én előre elgondoltam: ha nek semmit, csak magában hoRy elszálljon a mérge. Csak dolgom a földön, hogv már most elmegyek, egész bizto- dúl-fúl. Most se szólt jóidéig, egy jó hét múlva mondtam kilenc órára odaérjek a sző- san közrefognak majd és el- Csak mikor az istállóban szé- neki: nincs abban semmi vége, hogy a közösben. A feleségemet is többször megmegkérdeztem, mi újság a Kossuthban s most már azt is tudtam, melyik nan mit csinál a tagság. (Folytatása következik.)