Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

8ELM9S73RSRSZS6 Vasárnap, 1956. július 1 Milyen intézkedésekkel kívánják megelőzni Szegeden a nyári fertőző megbetegedéseket? A nyári időszakban mindig nagyobb eshetősége van annak, hogy a lakosság körében a fertőző betegségek elterjed janek. A fertőzések elleni küzdelem a® Egészségügyi ós Járványügyi'Állomás fő feladata. Megkértük dr. Vetró Jánost, az intézet dolgozóját, mondja el, hogyan akadályozzák meg a betegségek elterjedését. — Nyárbn általában vérhas, hastífusz, járványos májgyulladás és gyermekbénulás azok a betegségek, melyek felütik a fejüket és tömeges megbetegedéseket okozhatnak, A legfontosabb teendő tehát egeknek a meglőzése. A vizsgálatok általában az élelmiszeriparra, az ólelmiszerkareskedelemre, tejre, ivóvízre és szennyvízre terjednek ki. Fontos a fertőző forrásojt felkutatása és nyilvántartása is. Az élelmiszerek vizsgálatánál folyamatosan ellenőrizzük az ipari üzemeket, így Szegeden a Vágóhíd, Konzervgyár, Szalámigyár ós az üzemi konyháit munkáját. Legfontosabb a tiszta környezet biztosítása és a dolgozók egészségügyi állapotának ellenőrzése. Az ellenőrzésre az egészségügyi könyvecskéket használják. A dolgozó csak akkor vállalhat munkát az élelmiszeriparban, ha bizonyos vizsgálatokon — például vér-, tuberkulózis és általános alkalmatossági vizsgálaton — átesett. A leleteket a könyvecskébe vezetik be, s bizonyos időszakokban felülvizsgálják. A munkaadók azonban időnként nem veszik elég komolyan a vizsgálatot és a nyilvántartást sem. Nem kötelezik munkavállalójukat arra, hogy becsületesen megjelenjenek az orvosi vizsgálatokon, pedig ezzel az intézkedéssel sok ember egészségét biztosíthatnák. A járványügyi állomás a továbbiakban nyilvántartja a krónikus bacilusürltőket is. Ezek olyan emberek, akik maguk nem betegek, de hastífusz és vérhas baiktériummal fertőzhetik meg a velük érintkezőket. Az ilyen bacilusgazdáknak negyedévenkint jelentkezniük kell az orvosnál, gondosan megnézik otthoni körülményeiket. s a nem csatornázott területeken nyers krczollal fertőtlenítenek. Komoly gondot okoz a járványok terjedésében a tej is. Szeged tejipari vállalatában naponként végez az intézet minőségi vizsgálatot. Sajnos még ma sem kielégítő a csecsemőtej minősége. A tej baktériumtartalma magasabb a megengedettnél. Az intézkedés máris folyamatban van, csecáemőtejet ezután csak külön, erre a célra szolgáló jelzett kannában hozhatnak forgalomba. Hetenként egy alkalommal végigkísérik a tej útját a beérkezéstől az elszállításig. Mintát vesznek például a tároló tankból, a leeresztő gumicsövekből, a pasztőröző készülékből, kan* nákból, s így biológiailag meg tudják állapítani, hogy a készítés melyik fázisában van a hiba. A laboratóriumi vizsgálat feladata az, hogy megállapítsák, egy gramm tejben vagy élelmiszerben' mennyi az élő csíra. Ha e2 esetleg nagyobb a megengedettnél, felhívják erre az illetékesek figyelmét. Az ivóvíz gondos kezelésével is megakadályozhatjuk a járványos betegségek elterjedését. Tavaly az ivóvíz megfertőződésével 50 tífuszos beteg volt Szegeden. Ennek elkerülésére naponként tíz helyről, most a záporeső miatt húsz helyről vesgnek mintát, hogy véletlenül se kerüljön be a vízhálózatba fertőző baktérium. A nagy záporban több lakásba behatolt a szennyvíz ís. Ezeket a lakásokat fertőtlenítik. A múlt nyár óta a Vízmutelep dolgozói pedig állandóan klórozzék az ivóvizet. A klórgáz megölj a fertőző kólj baktériumokat. Az Egészségügyi és Járványügyi Állomás egészségÜgyi fölvilágosító előadásokat is tart a lakosság körében a járványos betegségekről. A munkába valamennyi körzeti orvos, iskola- ós üzemorvos bekapcsolódik. Nagy segítséget nyújt munkájukhoz a Magyar Vöröskereszt, TTIT és a Minőségvizsgáló Intézet. Egy-egy előadást filmvetítéssel kapcsolnak össze. Az intézet célja, hogy a lakosság széles tömegeit mozgósítsa a fertőző betegségek ellen. Az emberek aktív támogatásával feltétlenül nagymértékben lehet Nacsády József; Mikszáth szegedi évei Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó AZ IRODALOMTÖRTS- iózta, vaav minket. És minNETI TANULMÁNYOK so- kel; könnyebb..." rczatsban a napokban jelent meg e? a minden tekintetben hézagpótló, a Mjkszáth-kutatás egy ismeretlen területére — Mikszáth szegedi éveire — fényt derítő, kitűnő tanulmány. mely „a nagy palóc" 1878—1880 közötti, szegedi publicisztikai. író; munkásságát méri fel a kor minden vonatkozásában. Rubinyi Mózes már 1917ben feldolgozta Mikszáth szegedi éveit, számbavette Szegeden megjelent cikkeit, de pozitivista irodalomtörténeti módszerével csak a dokumentumok felsorolásáig jutott el* Mikszáth szegedi írásainak gazdasági, társadalmi és Politikai összefüggéseit már nem tudta feltárni. így föltéphetett aztán, hogv SehijpÁM MIKSZÁTH NÉMCSAK a bécsi boszorkánykonyhák főszakácsait. de a kuktáit is tollhegyre veszi. Különösen Bakav Nándort, a kétkulacsos szegedi képviselőt, aki a hozzáírott Kossuth.leveleket elsüllyeszti. ífiv történhetett aztán, hogy Kossuth Elmélkedések Szeged rekonstrukciója felől című nagyszerű tanulmányát csak nemrégen közölhette a Tiszatáj. Mikszáth míg egyrészről az árvíz elleni védelem agitátora és krónikása, másrészről az újjáépítés kritikusa: E tanulmány figyelmeztet bennünket. hogv Szeged 80-as éveinek igaz története nem a „Reizner"-ben. hanem Mikszáth Szegeden írt műveiben van,meg. Mikszáth a 48-as lin Aladár Mikszáth-tanulrpá- hagyományok őrzője és liivunyában (1941) úgy beszél tott megszólaltató ja. A s/eírórpl. mint akit fiatalabb éveiben a közéleti kérdések, a politika nem érdekeltek, sőt Király Istvar — Kossuth-díjas Mikszáth-könyvébén — sem szentel kéljö ' figyelmet Mikszáth' 1878—1880 közötti újságírói munkásságának. Pedia írónk pályakezdése felmérésének szempontjából a szegedi éveik döntő jelentőségűek és Nacsády József tanulmányának éppen az a nagv értéke, hogv a szegedi évek. elhatározó fontosságút a marxista jrodaiomtörténetírás módszereivel teljesen meggyőzően, hitelt érdemlően igazolja. Tudott dolog, hogy Mikgóny és a gazdag ember közalti különbséget, a királyos a német kérdést., a magyar függetlenséget Petőfi szemével látja. Ha a. Szegedi Napló Mikszáth írásait taytalmazó számait. lapozzuk, olykor az az érzésünk, (hogy a Mikszáth-cikkek szinte kiragyognak az értelem, a szív. a bátorság fényében. A tanulmány kikutatja Mikszáth szegedi társadalmi kapcsolatait is. melyeknek nyomán szinte telismerhető egy-egy későbbi regénye főhősének alakjában a szegedi polgárról vett minta. A szegedi élmények évek múltán a nagy művekben válnak művészi valósággá. S ezt ő nem is tagadia. sőt hirdeti: „... és ha Szeged megtisztel valamennyire, azért, érdemlem meg, hogy a magot, medy itt énbelém esett, egészségesen hoztam meg .n itt élnek témáim és alakjaim" — mondotta a szegedi jubileuma alkalmából. Ám Mikszáth, ha sokat köszönhet ia Szegednek, mi még többet köszönhetünk neki. írásaiban itt hagyta a lelkiismeret, a bátorság és a hűség példaképét. Tíz év múlva Gárdonyi és Tömörkény folytatja a nagy palóc írásművészetének nemes hagyományát: az igazság szeretetét. NACSÁDY JÓZSEF könyve nagyszerű dokumentuma Szeged haladó hagyományai egy szakaszának. Érdekes, sőt izgalmas olvasmány minden olyan szegedi számára, aki csak egy kicsit is szereti városát. Méltó Mikszáth emlékéhez. 1 Madácsu LAízld csökkenteni ezeknek a be- száth 1838. augusztus l-«n ér. tegségekngk a számát, elöse gíthetik az orvosok és kutatók eredményes munkáját. Ne mulasszuk el a taplóhántást Mezőgazdasági munkáink közül hacsak qgy munkafolyamatot is elmulasztunk, vagy késéssel végzünk el, az igen komoly hatással lesz az adott talajon következő termésünkre. A tarlóhántásnak célja az aratás idején meg meglévő talajnedvesség megőrzése, i a gyomok irtása s végül a kártékony rovarok pusztítása. Aratás után legkésőbb 24, vagy '48 órán belül hántsuk fej a kopaszon maradt földet. Ha késünk ezzel a munkával, nehezebb és drágább lesz az elvégzése, s a kellő célt sem érjük el vele. Viljarnsz, a világhírű szovjet agrobiológus így jellemzete a tarlóhántást; rohammunka. Nemcsak az a kívánalom, hogy aratás után azonnal kezdjük meg a tarlóhántást, hanem az is, hogy azt igen rövid idő alatt befejezzük. Az aratás után a talajnak a tűző nap és a szél szárítása ellen nincs védelme. Ilyenkor a fel nem hántott tarló mind jobban felmelegszik, elveszíti nedvességtartalmát és a lehullott csapadékot sem tudja kellően magába szívni. A tarlóhántás elvégzésével laza, morzsalékos — úgynevezett szigetelő takarót — készítünk, amely többé-kevésbé átveszi a learatott növény árnyékoló szerepét. Megnyilvánul az időben végzett tarlóhántás jótékony hatása a talajbaktériumok élénkebb tevékenységében is. Közismert, hogy a talajbaktériumok szaporodása 25—30 Celsius fok között a legnagyobb mértékű, de csak akkor, ha eléggé vizes a talaj. Jóllehet az idei rendkívül csapadékos nyáron a tarlóhántás vízmegőrző szerepe mérsékeltebb jelentőségű. Ennek ellenére azonban a tarlóhántás munkája mégsem hanyagolható el, haszna más tekintetben jelentkezik majd. A tarlóhántással elősegített talajélct bőségesen kárpótol a fáradságért. A tarlóhántásnak a gyomok elleni küzdelemben két feladatot kell megoldania. Először: a meglévő gyomok kiirtása, másodszor pedig a korábban elhullott magvakból fejlődött gyomnövények elpusztítása. A gyomok, ha megmaradnak, nemcsak a tápanyagot, a nedvességet rabolják el gazdasági növényeinktől. hanem a napfényt is. Az élő gyomok elpusztítása legegyszerűbben úgy végezhető el, ha gyökereiket a talaj felszíne alatt néhány centiméterrel elvágjuk, A széthulló magvaknak pedig kedvező életfeltételeket biztosítunk.® csírázáshoz azzal, hogy alátakarjuk. Majd egy következő művelettel előhántó ekével leszántjuk s így teljesen elpusztíthatjuk azokat. Hathatósan pusztíthatjuk a tarlóhántással a különböző rovarkártevőket is. Tarlóhántást őszi és tavaszi kalászosok, takarmánynövények olajos és hüvelyes növényféleségek után kell végezni, kivéve azokat az eseteket, amikor a tarlót azonnal bevetjük zöldtrágya, vagy áttelelő takarmányok magjával. Nem hántunk akkor sem, ha a tarló nyári szerves trágyázást, illetve nyári szántást kap. A tarlót általában 4—6 centiméter mélyen kell meghántani. A mélyfekvésű nedves talajokon ennél mélyebben kell hántani, hogy megfelelő átszellőződ őst, szikkadást érjünk el. Ennek a munkának elvégzésére legalkalmasabb a tarlóhántó tárcsa, de alkalmas még tarlóhántásra kultivátor és erősen kötött talajokon az eke is. Egyénileg dolgozó párasztok kisebb tábláikon jörifelhásználhátják érré a célra a fogatos tárcsát, a lókapát és a sekélyen szántó kétvasú ekét is. Száraz cs kötött talajokat a tárcsázás után le kell hengerezni. Hongerezósro lehetőleg mindig egy gyűrűsoros hengert használjunk. Hengeresés nélkül a tárcsázás még fél eredményt sstn biztosít. Tudjuk hogy a tarló- és gyökérmaradványók korhadása nagy mennyiségű nitrogént vesz igénybe. Éppen ezért különösen a nitrogénszegény tarlókra katasztrális haldarikint szórjunk ki 60— 100 kilogramm pétisót és tarlóhántással dolgozzuk be a talajokat. Erdei Péter kezik Szegedre, a Szegedi Napló munkatársaként, a budapesti lelki, testi és anyagi nyomorból menekülve, csomag nélkül. zsebében két inggallérral. És itt,, e város szabad, ellenzéki polgári levegőjében magára találva, egyszerre bontakozik ki sokirányú, gazdag írói tehetsége. , SZEGEDEN VÉGRE, a sokat szenvedett % fiatalember otthonra talál. És a felgyülemlett1 keserűség, írói energia a hazavesstők. a bécsi udvart kiszolgálók .tábora ellen kohpentrált támadásban robban kl," A Tisza Kálmánok, á Forgéch Antalok, a Wenckheim Bélák — g valóságnak megfelelően — percemberkékké zsugorodnak művészetének perzselő fókuszában: „Tisza sorsa igazi tragédia. a nagyravágyás tragédiája. ö nemes szándókkal lépett a politikai pályára s mint erkölcsi halott fogja elhagyni. — Túlbecsülte erejét s kevésre a bécsi befolyást, mellyel megmérkőzni nem tudott. Azt hitte, ellen fog tudni állni, -de'csakhamar belátta. hogy nem lehet s nem volt elég ereje eltaszítani magától. Ez botlás. Itt kezdődik a bűn. — A meredek lejtőn most már csak lefelé haladhat. — Vagy azt kell megcsalni, aki csábjaival behúAnyakönyvi hírek Június 31-től Július 5-ig t. KERÜLET Házasság Benkő László és Turt Margit, Krajczár Jójsef és Varga Erzsébet, Burányi György és Papp Erzsébet. Jancsik Ferenc és Nagymi-. llály Ilona, Surjényi József és Keresztessy Klára, Ikotin Lajos és Tóth Zsófia, Tóth Gyula és Szabó flona, Gerzanics József és Olasz Ibolya, Vafda István és Márta Rözália. Szűcs Péter és Vartay Ilona, Szűcs Imre és Tó'h Aranka. Születések Dragpny Oszkár és Ferenczl Etelka Péter, Radics Lajos és Pósa Margit Anna, Goda Jenő és Rójsa Piroska Klára, dr. Szentkuti Ferenc és Taspádl F.mllla Endre, Takács" Iibre" és Tóth Terézia Erzsébet, Nagy Attila és Szabó Ibolya Zsuzsanna, Gyuris József és Horváth Ilona Ilona, Kószó István és Koroly Magdolna Györgyi, Székelyhídi Zoltán és Magyar Mária István, Biró László és Újvárt Julianna Éva, Börcsök István és Sifics Mária István. Hegyközi József és Káity Ilona József, Pávó Lajos és Förgeteg Mária Mária, Tóth Gergely és Szlrovicza Margit Eva, Virág Imre és Börcsök Etelka Imre, Miklós Tamás és ördög Veronika Mihály, Zombor Sándor és Horváth Mária Sándor, Benkö Péter és Molnár Aranka Péter, Buknicz Mihály és Süli Mária Mária, Bába Gyula és Szécsi Mária Gyula, Czérnal Károly és Tápul Piroska Károly, Faragó Mihály és Krémer Mária "Edit, Deim József és Hajdú Kis Erzsébet József, Forró János és Nichl Julianna Katalin, Löd! Ferenc és Szabó Etelka Attila, Pető Antal és Tari Éya Tamás. Polnok Józsel és Laczkó Anna József, Való László és Tóth Rózsa Gabriella nevű gyermeke született. Elhaltak Kovács József 2 hónapos, Séesy János 71, Homola Mihály 55, Jaazanovics István 5 napos korában. Az ember régóta arra törekszik, hagy megkönnyítse munkáját, s gépekre hárítsa a munka egészét. A társadalom már komoly sikereket ért el azon a nagyszerű úton, amelyet technikai haladásnak neveznek. Az emberi ész szüleményei: a gépek, félautomaták ós automaták bevonultak az iparba, a közlekedésbe, a mezőgazdaságba. Az elmúlt tfc esztendőt az automatizálás és távirányítás viharosan gyors fejlődése jellemezte. Az ember akaratát pontosan és hűen teljesítő "mechanikus szolgák* azonban egyre újabb é» újabb alkalmazási területet hódítanak. „Idő-relék" Gyakran olvashatjuk ezt a felírást a bérházak lépcsőházában, éppen ott, ahol napi öt-hét órán keresztül ég feleslegesen a villany. Általában kevés lakó tér haza éjjel 12 és reggel 6 óra között. EnMechanikus szolgák után egy gombnyomással újra várja a kész vacsora, reggel be lehet tást. kapcsolni a világíAu'omata „fűtők" A központi fűtés előnyei nyilvánvalóak. Az is köztudomású, hogy igen sok kazánházban 2—3 fűtőre van szükség. A fűtő munkája azonban nagyon kimerítő és az egészségre is ártalmas. Ma már azonban ezt a munkát is el tudják végezni az automaták. A kazán tűzterét szállítószalag köti össze a széngödörrel. Amint csökken, a kazánban a hőmérséklet, a szállítószalag tüzelőt" adagol a tűetérbe. Ezután a szalag 13— 20 percre megáll, s ha ezalatt a hőmérséklet nem emelkedik a kellő fokra, újabb adag szenet szállít a tűztérbe. Emberi munka csak a tűz meggyújtásához, a széngödör megtöltéséhez ós az automata pedig, amíg mósdik, elkészül a reggeli. Kényelmes dolog ez nagyon. Már vannak olyan automaták, amelyele a kívánt Időpontban bekapcsolják a villamos-főzőkészülékeket. Szerkezetük egyszerű, s nagyon megkönnyítik a mindennapi életet. Vagy egy másik példa. Az ember kényelmesen elhelyezkedik a karosszékben és egy kis vezérlőasztal segítségével irányíthatja a távolabb álló rádiót. Megnyom egy billentyűt, ezzel bekapcsolta a készüléket, elfordít egy kart és a skálán mozgó nyíl "megkeresi* a kívánt állomást. Ha megtalálta, megáll, s egy-két másodperc múlva szól a rádió. Nem tetszik a műsor? Elforgatjuk a kart, s a készünek ellenére igen sok lépcső- ellenőrzéséhez szükséges. Már lék automatikusan űj állóházban ilyenkor is ég a villanylámpa. Azonban már feltalálták az úgynevezett időrelét, amely egy bizonyos idő után, mialatt a lakó felérhet a legfelső emeletre —• automatikusan kikapcsolja az áramot, Szükség esetén azsok országban alkalmaznak ilyen "fűtőket* a központi fűtésnél, „Vezérlőasztal" a lakásban Az ember este hatkor hazatér a munkából és már mást keres. A vezérlőszalagon hangerősségszabályzót is találunk, valamint egy készüléket, amely automatikusan kikapcsolja az állomást anélkül, hogy magát a rádiót el•zárná. E rádiókészülék mintanéldánya a Német Szövet, ségi Köztársaságban készült. A *Spba* cég 1956. évi modellje. fi „demniphen" készülék Ki az? hallhatjuk a kérdést egyes lakások .ajtajánál, bár maga a házigazda benn van a lakásban. Egyszerű telefonösszeköttetés és elektromos zár segítségével tudja meg, hogy ki érkezett, s a készülék szükség esetén automatikusan kinyitja az ajtót anélkül, hogy a házigazda abbahagyná a munkát, vagy a pihenést. A feltalálók kimeríthetetlen fantáziája állandóan bővíti a mindennapi életben használt automaták sorát. Ka például az ember a moszkvai B 8—18-as számot trácsázza, s a házigazda nincs otthon, a hívó fél ezt a választ hallja a telefonban: "FigyelemI Itt Domnyihovszkij beszél a "domniphon« készüléken keresztül. Kérem, hívjon UA egy óra múlva. De ennek a készüléknek is átadhatja az üzenetet* Az automata-titkár ugyanis minden feljegyez gazdája számára. L. A. Domnyihovszkij mérnök dolgozta ki és készítette el ezt az ötletes készüléket. i-.uj . ®*> Yaszüiey mérnők II. KEROLET Házas síz Ungi György és Kovács Krisz« tina, Bajusz Gyula és Róth Mária, Kapás Mihály és Polgár Julianna". Szilvás! Endre és Pörnye Erzsébet, BereczkI Ferenc és Zombori Éva, TemKó György és Antal Julianna, pékány György és Erdei Mária Etelka. Temesi Sándor és Gera Anna. Elhaltak Berki Péter 67, Kiss Béla 64 évéé korában. III. KEROLET Házasság Kránitz György és Lains Etele ka, Kapás Pál é? Nagypál Uena4 Papp József és Bitó Julianna, Varga Pál és Pálinkás Erzsébet, Ábrahám Béla és dyánl Emma. dr. Szebenyi Tibor és László Aranka, Gombkötö Ede és Magyarosi Márta. Születések Btró József és Feles Erzsébet József, Nyári Antal és Csókásl Ilona Györgyi. Mucsi József és Antal Katalin ayörgyl, Rácz János és Kállai Aranka Ágnes, Sohár József és Guezl Andor Józsel, Murka Kálmán és Kolompár Terézia István, Szabó Andor és Csó« kási Irén Márta. Hus?ta Józsel és Morva Mária Mária, Király Antal és Galiba Irén Ilona, Ráea István és Bodnár Rozália Rozália, Szerző Sándor és Rabi Jnlianna F.rzsébet, Tóth Mátyás és Gémes Julianna Ibolya, Szélér László és -Küzdi Olga László nevtt gyermeke született. Elhaltak Vég Anna 68, Molnár Vilmosné Bartók Katalin 87, Csarnai Gábor 57. Király Józsefné Király Elei 80. Gyömbér Pálné Kakuszl Franciska 70, Patkós Antalné Görbe Julianna 84. Tüske Mihály 56. Schröffet Józsetné Huzsvár Anna 41. Csonka János 06, Szép Antalné Schveller Katalin 84 éves korában. UKRAJNA VAROSAIBAN és falvaiban körülbelül háromszáz új iskola épül. Ebből több mint kétszáz már az idei tanévben megnyitj* kapuit. DIFTÉRIAJÁRVÁNY DóW nyugat-Afrikában. Eddig a betegséget háromszáznál is töb személy kapta meg. A járványnak harrninq halálos áldozata van. TÖBB, MINT HAT ORAT úszott a tengerben a CsangKaj-sek-esapatok egy tisztje^ hogy a Kínai Népköztársaság területére juthasson. VIRÁGZÁSNAK INDULTAK az akácfák Mindszenten. A különleges időjárás miatt másodszer is virágot hoztak a Fő téren aa akácíák. , '» <M«gWM*H»' •*