Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-06 / 158. szám

JÉLMAGYflRORSZflG Péntek, 1956. július 6. Feszültség Izrael és Jordánia között állítólagos izraeli csapatösszevonások miatt A londoni rádió jelentése sre­rint szerdán Husszein, jordániai király magához kérette Duke ammani angol nagykövetet és aggodalmának adott kifejezést azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Izrael csapatokat vont ösz­sze a jordániai határon. A jor­dániai király közölte: Jordánia fenntartja a védekezés jogát tá­madás esetérc. A jordániai hadsereg paran­csot kapott, hogy legyen készen­létben. Szerdán este az arab légió csapatait is készenlétbe helyezték. Gorából az AFP art jelentette, hogy az egyiptomi fegyveres erők is parancsot kaptak, hogy álljanak készen az Egyiptom vagy más arab or­szág ellen irányuló esetleges iz­raeli támadás visszaverésére. Szíriai csapatokat is összevon­lak az izraeli határ mentén. Az AFP jelentése rámutat ar­ra, hogy Izrael ismét folytatja a Jordán folyó szabályozási mun­kálatait és e munkák védelmére csapatokat rendelt a Jordán vi­dékeire. Tel-Avivban az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy szerdán reggel egyiptomi csapa­tok két nlkalommal is izraeli te­rületre hatoltak be. A londoni rádió jelentése szerint az izra­eli külügyminisztériumban ko­holmánynak minősítették a csa­patösszevonások hírét. Sajtójelentések nyomán Jor­dánia libanoni ügyvivője felke­reste a libanoni tájékoz.tatásügyi minisztert, hogy közölje vele: Jordánia izraeli agressziótól tart Szacb Szalam államminisztcr, ideiglenes miniszterelnök a hír vétele után a köztársasági elnök rezidenciájára sietett Rendkí­vüli minisztertanácsot hfvtak össze, amelyen részt vett a liba­Washington: Az Associated Press jelentette, hogy tekintettel az acélipari sztrájkra, az ame­rikai kormány elhatározta: le­foglalja a raktárakban heverő éa a hadianyaggyártáshoz szüksé­ges acélkészlctcket Az intézke­désnek az a céljn — teszi hozzá az. AP —, hogy „a nem katonai célokra termelő gyárosok no ha­lászhassák el ezekot az anyago­kat a hadianyaggyárak elől", Tel Aviv: 1956. július 3-án aláírták az 1956-57. évre szőlő magyar—izraeli kereskedelmi megállapodást A megállapodás az elmúlt időszakhoz képest a két ország közötti áruforgalom növelését irányozza elő. Ma­gyarország elektromos cikkeket gépeket, fémipari termékeket és más árukat szállít Izraelbe: ahonnan többek között foszfá­tot gyapjúfonalat, autógumit; citromot narancsot és egyéb árukat importálunk. London: A londoni rádió kö­zölte, hogy Musztafa ben Halim líbiai miniszterelnök hazatérve az angol fővárosból közölte, hogy nz angol kormány vezetői­vel folytatott megbeszéléseinek eredményeként Anglia ellen­szolgáltatás nélkül bizonyos mennyiségű fegyvert és hadi­anyagot szállít a libini fegyve­res erőknek. Az angol kormány­nyal megállapodott abban is; bogv « libiai fegyveres erők tisztjeinek egy csoportját Nagy­Brilanniában képezik ki. Washington: Az AP jelenti; hogy Natban F. Twining tábor­nok, az amerikai légierő vezér­kari főnöke, a Szovjetunióban tett látogatása után szerdán ha­zaérkezett. A washingtoni re­pülőtéren az őt kérdéseikkel mcgostxomló újságíróknak csak annyit mondott, hogy „a Szov­jetuniónak jó légihadereje van, amelynek jó a vezetősége és ki­tűnő a felszerelése". További részletekbe nem volt hajlandó bocsátkozni, de közölte, hogy először jelentést tesz Eisenho­wer elnöknek, majd esetleg nyil­vánosan elmondható beszédben számol be körútján nyert ta­pasztalatairól, noni hadsereg parancsnoka is. Szalam a minisztertanács ülése után kijelentette, hogy „az arab országok izraeli agresszió esetén azonnal Jordánia mellé állnak". A londoni izraeli nagykövetet, Elath-ot, Sir Ivone Kirk Part­rick, az angol külügyminiszté­rium állandó államtitkára magá­hoz kérette és hosszabb megbe­szélést folytatott vele az izraeli— jordániai feszültség ügyében — jelenti a londoni rádió. Burns tábornok, az ENSZ palesztinai fegyverszüneti ellenőrző bizott­ságának elnöke Kairóból vissza­tért jeruzsálemi főhadiszállásá­ra. Megérkezésekor kijelentette, hogy visszatérése az Izrael és Jordánia határán lévő helyzet­tel kapcsolatos. Szerdán este a kairói kommen­tátora — az AFP szerint — kije­lentette a rádióban, hogy „az izraeli csapatösszevonások ösz­szejüggésben állnak azzal a nyo­mással, amelyet az imperialisták az arab államokra gyakorolnak". Elítéljük a nép és a párt ellen intézett támadásokat Fonfus belpolitikai kérdéseket vitatott meg a szegedi párttitkári értekezlet A Magyar Népköztársaság elismerte a Kambodzsai Királyságot ŐEXCELLENCIÁJA KIM THIT ÜRNAK. A KAMBODZSAI KIRÁLYSÁG MINISZTERELNÖKÉNEK P N 0 M-P E N 11 A Magyar Népköztársaság kormánya értesíti ^ Nagy méltóságodat, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, figyelembe véve a független és szuve­rén Kambodzsai Királyság békés és semleges politikáját és kifejezésre juttatva a kambodzsai nép független létére irányuló törekvése iránti rokonszenvét, ünnepélyesen elis­meri a Kambodzsai Királyságot. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát az az óhaj vezérli, hogy az ENSZ alap­okmánya, valamint a békés egymás mellett élésre vonat­kozó elvek alapján erősítse a függetlenségre és békére tö­rekvő népek közötti kapcsolatokat. A magyar kormány ki­fejezésre juttatja azt az óhaját, hogy diplomáciai kapcsolato­kat létesítsen és diplomáciai képviselőt cseréljen a Kam­bodzsai Királysággal. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meg­győződése, hogy az országaink közötti diplomáciai kapcso­latok megteremtése egyaránt szolgálja a magyar és a kam­bodzsai nép érdekeit, és javára válik a nemzetközi együtt­működés, a népek közeledése, valamint az egyetemes béke magasztos ügyének. A magyar nép és kormánya szívből kívánja, hogy a kambodzsai nép békéje és függetlensége megszilárdítására, hazája felvirágoztatására irányuló nemes törekvéseit teljes siker koronázza. i'. r HEGEDŰS ANDRÁS, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK ELNÖKE Az új nemzetközi helyzettel kapcsolatosan az amerikai, a szovjet és az angol kormányhoz levelet intézett a Béke Világtanács A Béke-Világtanács irodája június 23-tól 25-ig Párizsban ülést tartott. Az ülésen doku­mentumokat fogadlak el, ame­lyeket közlés végett eljuttattak a sajtóhoz is. A Béke-Világta­nács irodájának nyilatkozata többek között hangoztatja: ;,A Béke Világtanács úgy vé­lekedik, hogy az új nemzetközi helyzetben nemcsak újabb erő-, feszítésekre: hanem mélyenszán­tó változtatásokra van szükség a problémák megoldásának meg­közelítésében és a békéért foly­tatott harc formáiban: A népek vágyódtak az enyhü­lés után, harcoltak érte és az enyhülés már most kedvezően tükröződik a kormányok közötti viszonyban. Mindamellett to­vább folyik a fegyverkezési verseny; az atomfegyverkísérle­tek, újabb döntő fegyvernemek keresése. Ennélfogva a békeszerető erők együttes akcióira ma még job­ban szükség van, mint valaha; hogy Nyugaton és Keleten egy­aránt eltűnjék a bizalmatlanság; amely még mindig bénítja az államok közötti együttműködés' cs a fontos nemzetközi kérdések rendezését A bizalmatlanság el­oszlatásához szükség van az amerikai és a szovjet nép támo­gatására. A bizalmatlanság el­oszlatása nem valósulhat meg a különböző tömbökhöz tartozó népek, valamint olyan országok részvétele nélkül, amelyek — mint például India és Jugoszlá­via — függetlenek maradtak e tömböktől. Ilyen körülmények között a Béke-Világtanács állandóan kap­csolatot keres minden olyan szervezettel, amely a béke ügyé­ért dolgozik. A Béke-Világtanács a maga részéről végrehajtja mindazokat a változtatásokat és módosításo­kat, amelyek megkönnyíthetik az együttes akciókat. Reméli, hogy az összes egyéb csoporto­sulások és alakulatok is erőfeszí­téseket tesznek a béke védelmét szolgáló tevékenység valameny­nyi formájának összehangolásá­ra; A békeszerető szervezetek kö­zötti bizalom megteremtése vé­gett -a Béke-Világtanács hajlan­dó részt venni eszmecserékben és megkeresni a megegyezést min­den olyan kérdésben, amely a nemzetközi problémákkal kap­csolatban felmerülhet". Az Amerikai Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Nagy­Britannia kormányához küldött levélben a Béke-Világtanécs ké­ri, hogy szüntessék be nz atom­fegyver robbantási kísérleteket, mert azok veszélyeztetik az em­beriség egészségét Vita az olasz képviselőházban a poznani esemés&Yefcről Az olasz képviselőházban kedden vita folyt a poznani eseményekkel kapcsolatban. Róbertj újfasiszta képviselő interpellációt jelentett be, s abban követelte, hogy az olasz kormány kérje a len­gyelországi eseményeknek az ENSZ részéről történő kivizs­gálását. Penazzato. a katoli­kus szakszervezetek egyik ve­zetője pedig indítványt ter­jesztett be. hogy az olasz kor­mány fejezze ki szolidaritásai a lengyelországi események áldozataival. Folchi államtit­kár kijelentette, nem lehet szó arról, hogy Olaszország beavatkozzék Lengyelország bel ügyeibe. Ehhez a kijelen­téséihez fűzött megjegyzései­ben azonban kifejezésre jut­tatta az olasz kormány szoli­daritását a Poznanban lefolyt rend zavarósokkal. Di Vittorio, \uz Olasz Álta­lános Szakszervezeti Szövet­ség (CGIL) főtitkára, a Szak­szervezeti Világszövetség el­nöke ezután szintén interpel­lációt terjesztett be. Kérte, hogy a kormány foglaljon állást a más országok bel­ügyeibe való olyan beavatko­zások ellen, mint az Egyesült Államoknak a népi demokra­tikus országok elleni akciókra folyósított költségvetési ki­adásai, A szegedi pórtszervezetek titkárai július 4-én értekezletet tartottak a Kálvin téri székházban. Megvitatták a belpolitikai ese­ményeket és a munkások, dolgozó parasztok, a nép­pel egyet akaró értelmiségiek nevében állást foglaltak a Központi Vezetőség jú­lius 1-én megjelent határozata mellett. Ladányi Benedek elvtárs a kibővített vá­rosi párt-végrehajtóbizottság értékelése alapján tájékoztatta az értekezlet rész­vevőit: a második ötéves terv vitájának eredményéről; a párt Központi Vezetősé­gének és a kormánynak azokról az intéz­kedéseiről, amelyek tovább fejlesztik egész közéletünk demokratizmusát; a budapesti Petőfi Kör legutóbbi vitáin elhangzott nép-, párt- és államellenes kirohanások­ról. Kivétel nélkül egyetértettek a felszóla­lók azzal, amit Ladányi elvtárs elmondott, mert — amint ezt többen aláhúzták — a városi párt-végrehajtóbizottság a Központi Vezetőség határozata és a szegedi munká­sok, értelmiségiek hangulata szemszögéből vizsgálta és mérlegelte a helyzetet. A párt­szervezetek titkárai, az üzemek, termelő­szövetkezetek, intézmények és hivatalok dolgozói nevében helyeselték, hogy a má­sodik ötéves terv vitája során beérkezett mintegy húszezer javaslat elbírálásával szakbizottságok foglalkoznak és válaszol­nak valamennyi javaslatot tevőnek. Köz­tudomású, hogy Szegeden ls rendkívül ne­héz a lakáskérdés megoldása. Ezért mindenki üdvözölte, hogy a második öt­éves tervben az eredetileg tervezettnél mintegy 8 ezerrel több lakást építünk az országban, továbbá a kulturális létesít­ményekre szánt összeget is emeljük. De ugyanakkor azt is látni kell — szögezte le az értekezlet —, hogy a beérkezett javas­latok alapján legalább háromszorosára kellene emelni az ötéves terv beruházásait, ami teljesen lehetetlen, népünk anyagi ereje ezt nem bírja. Ha a tervezett összeg­nél jóval többet ruháznánk be, ez feltét­len az életszínvonal emelkedésének rová­sára menne. Ezt pedig nem tehetjük meg, mert a nép jólétének évről évre, fokozato­san emelkednie kell. Megelégedéssel vette tudomásul az érte­kezlet valamennyi résztvevője, a pártnak és a kormánynak, az ipari üzemek, az al­só gazdasági és állami szervek nagyobb önállóságára vonatkozó intézkedéseit. Az üzemek a jövőben nem negyedévre, ha­nem egész évre megkapják terveiket, ami megkönnyíti, biztosabbá teszi a gazdasá­gos termelést, a tervek teljesítését, önál­lóbb lesz a létszám- és béralap-felhaszná­lás is. Ennek az a jelentősége, hogy a meg­szabott felső határokon belül az üzem ve­zetősége a helyi viszonyoknak megfelelő­en maga gazdálkodhat a létszámmal és a béralappal. Mivel azonban Szegeden egy­re több munkaerő-felesleg jelentkezik, szükséges a meglévő üzemek, különösen a helyi ipar további fejlesztése. A szegedi dolgozóknak ezt az igényét tá­mogatják a párt vezető szervei, támogatja a Központi Vezetőség Titkársága is. A tit­kári értekezlet megbízta a városi párt­végrehajtóbizottságot: ha szükséges, a ve­zető pártszervek támogatásával erélyesen lépjen fel a város dolgozóinak érdekében. Az értekezlet szerint a meglévő lakás­gondokon helyi intézkedésekkel ls lehet — mégpedig sürgősen — enyhíteni. Egyes nem eléggé kihasznált nagy épületekbe közületeket, kollégiumokat lehet elhelyez­ni, a közületek által eddig elfoglalt épüle­teket pedig lakások céljaira kell átadni. Ezért határozat született arról is, hogy ezt a kérdést a lehető leggyorsabban intézze el a Városi Tanács vezetősége, mert a dol­gozók türelmetlenül várják. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy a pártszervezeteknek hatékonyabban kell dolgozniuk a termelőszövetkezetek fejlesztéséért, mert jelenleg Szegeden — egyes szövetke­zeti tagok kivételével— nem folyik sok­oldalú és következetes agitáció a mezőgaz­daság szocialista átalakításáért. A terme­lőszövetkezeti tagok öregségi járulékának ügyét is rendezi a kormány, tehát nem keil attól tartaniok a dolgozó parasztok­nak, hogy a tsz-ekben nem tudnak meg­élni, ha munkaképtelenekké válnak. Valamennyi felszólaló mélyen elítélte azokat a nép- és pártellencs támadáso­kat, amelyeket a budapesti Petőfi Kör leg­utóbbi vitáin nyilvánultak meg, egyes felszólalók részéről. Déri Tibor, Méray Tibor, Tardos Tibor és még néhányan éppen akkor ócsárolták, rá­galmazták a pártot és a kormányt, amikor az erejét megfeszítve küzd az SZKP XX. kongresszusa szellemében, mindennemű szektásság felszámolásáért, közéletünk de­mokratizmusának biztosításáért, a mun­kásosztály életkörülményeinek javításá­ért. A dolgozók nevében harcosan üdvözöl­te valamennyi párttitkár a Központi Ve­zetőség július 1-i határozatát, amely a for­radalmi éberség fokozására hívja fel a párt tagjait és a pártonkívüli dolgozókat a demagógok zavartkeltő kísérlete ellen. Akik tagadják a párt és a munkásosztály vezető szerepét, akik valamiféle „új for­radalmat" hirdetnek, amelyben a burzsoá, kizsákmányoló elemek is teljes szabadsá­got élvezhetnek, azok nyilvánvalóan ellen­forradalmat akarnak. Az ilyeneknek nemhogy a pártban nincs semmi helyük, de fórumot sem szabad nekik adni, ahonnan ócsárolhatják a mun­kásosztály hatalmát, a nép vezetőit, azokat a vezetőket, akiknek egész élete bizonyíték a néphez való hűség mellett. A szegedi munkások is azon a nézeten van­nak: aki ebben az országban „strukturális" átalakításért töri magát — ha mindjárt a lenini eszmék és a XX. kongresszus nép­szerűségének égisze alatt is — az burzsoá restaurációt akar, mert tudvalévő, hogy a szocialista forradalomnál nincs magasabb­rendű forradalom. Minden ellenséges meg­nyilvánulást, zavartkeltési kísérletet a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás­osztály hatalma elleni támadásnak kell tekinteni és a legerélyesebben kell vissza­verni. Ez a legkisebb mértékben sem je­lenti a tárgyilagos, pártszerű bírálat sza ­badságának korlátozását, vagy a javasla­tok, vélemények visszaszorítását. A titkári értekezlet egyetért a Központi Vezetőség­gel abban, hogy tovább kell fejleszteni a jószándékú, a segíteni akaró kritikát, bárkinek az aj­káról hangzik el, hiszen ez nélkülözhe­tetlen hajtóereje a szocializmus építésé­nek. Ezért helyeselte mindenki azt a döntést, hogy Szegeden létrehozzák a József Attila Kört, ameLv a munkások, dolgozó parasz­tok és értelmiségiek vitafóruma lesz. Itt is — mint a közéletben bárhol —, minden­ki szabadon kifejtheti meglátásait, néze­teit, eddigi eredményeinkről, közéletünk és népgazdaságunk fogyatékosságairól. A párt és a kormémy mindenkor megköszö­ni, ha a dolgozók ostorozzák a hibákat és javaslatokat tesznek azok megszüntetésé­re. Az értelmiség erejére és tudására ezen­túl még fokozottabban kell támaszkod­nunk. Szükséges, hogy valóban megbe­csüljük a munkájukat, hogy még jobban igénybe vegyük tanácsaikat, segítségüket és bátrabban vonjuk be őket a város párt­és állami vezetésébe. Foglalkozott az értekezlet a „Szabad Nép" munkájával is. Egyhangú volt az állásfoglalás abban a kérdésben, hogy a párt központi lapjában ne jelenjenek meg olyan írások, amelyekkel a dolgozó tömegek nem értenek egyet. Az egyik felszólaló szerint, ha jelenleg va­laki a „Szabad Nép"-et olvassa, egves cik­keiből úgy tűnik neki, mintha a különböző burzsoá, vagy a szocializmus építésétől — enyhén szólva — távol álló egyének pa­naszainak orvoslása volna a legfőbb fel­adata. Helyesnek tartunk minden jogos sérelem orvoslását. De szerintünk helye­sebben tenné a „Szabad Nép", ha elsősor­ban a munkások, dolgozó parasztok és ér­telmiségiek problémáinak megoldására te­relné a figyelmet. Az értekezleten senki nem értett egyet Molnár Erik elvtárs „Igazságszolgáltatá­sunk és a szocialista törvényesség" című cikkével (Szabad Nép, június 26.), amely­ben azt mondotta, hogy az izgatás általá­ban nem fog a politikai bűncselekmények körébe tartozni. A munkások azon a véle­ményen vannak, hogy az izgatás igenis súlyos politikai bűncselekmény, veszélyez­teti népi rendszerünket, s ezért súlyosan meg is kell torolni. Felhívással fordult a? értekezlet a „szabad Nép" szerkesztő­bizottságához: szüntesse meg az ingado­zást a lap volnalvezetésében és határozot­tan a Központi Vezetőség határozatainak megfelelően magyarázza az elvi, politikai és gazdasági kérdéseket. Megvizsgálták a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez A második ötéves terv irányelvtervezetéhez a dol­gozók több mint harmincezer javaslatot tettek. A különbö­ző párt- és állami szervek­hez, valamint a szerkesztősé­gekhez azonban még most is nagyon sok levél érkezik, így a javaslatok száma állandóan emelkedik. Az eddigi beérkezett javas­latok többségét a Központi Vezetőség által kiküldött szakbízottságok, a kérdéses terület legjobb szakemberei­nek, párt- és állami vezetők­nek, tudósoknak, stb. részvé­telével megvizsgálták. Külön, érkezeit javaslatokat külön szakbizottság dolgozta fel az ipar és a közlekedés, a mezőgazdaság, a beruházások területi megoszlásával, vala­mint az életszínvonal kérdé­seivel foglalkozó javaslato­kat. Munkájukról legutóbb az összefoglaló bizottság előtt számoltak be. Azoknak a javaslatoknak a megvalósításáról — amelyek közvetlenül nem érintik ugyan az irányelv-tervezetet, de helyes és indokolt valóra­váltásuk, — a szakbizottsá­gok az illetékes szervekikel karöltve intézkedjenek. A fő­leg helyi jellegű javaslatokat, amelyeknék megvalósítása az egyes minisztériumok és ta­nácsok hatáskörébe tartozik, intézkedés végett megküldik az illetékes szerveknek. A szakbizottságok elnökei, illet­ve titkárai minden levélre válaszolnak. A javaslattevőt arról is értesítik, ha javas­latát elbírálás, vagy végre­hajtás végett más szervnek küldték meg. A bizottság el­határozta, hogy a fontosabb javaslatokra adott válaszok­ról a sajtó útján a közvéle­ményt folyamatosan tájékoz­tatja,

Next

/
Thumbnails
Contents