Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-31 / 179. szám

Kedd, 1956. Július 51. oelmügyhrorszoo Hegedűs András elvtárs beszéde fT*" (Folytatás a 2. oldalról.) A Minisztertanács a jövő­ben minden olyan kérdést, amely törvény útján való rendezést igényel, az ország­gyűlés plénuma elé alkar ter­jeszteni. Már e törvények elő­készítésének kezdeti szaka­szában kikéri az országgyűlés különböző szakbizottságainak véleményét. — Az államhatalom helyi szerveinek, a tartó®jcfenak a működésére ma még szintén jellemző az, hogy viszonylag kevés és gyakran nem a la­kosságot legközvetlenebb ül érintő kérdésekben döntenek, határozataikat nem érdemi vUa alapján hozzák és azok sokszor általánosak, A Minisztertanács e hiba kiküszöbölése érdekében kö­telezte a tanácsok végrehaj­tó bizottságait, hogy minden fontosabb kérdést a tanács­ülés plénuma elé terjesszenek eldöntésre. Így például a já­rási tanácsnak és nem a vég­rehajtó bizottságnak kell el­határoznia, hogy a járás me­lyik községében épüljön iskola, napközi otthon, vagy egészségház, < Jelentős feladataink: Tan­nak a legfelsőbb államigazga­tási szerv, a Minisztertanács és a többi államigazgatási szervek, a végrehajtó bizott­ságok munkájának megjaví­tása terén is. A testületi vezetés erősítő­ke az államhatalmi és állam-i igazgatási szervekben termé­szetesen nem jelentheti az egyéni felelősség, az egysze­mélyi vezetés háttérbe szorí­tását, vagy csorbítását. Az egyéni felelősségnek a továb­biakban is érvényesülnie kell, sőt az eddiginél fokozottab­ban kell érvényesülnie A szocialista demokratiz­mus kiterjesztése, a kollek­tív vezetés elvének érvénye­sülése, a tanácsok és a vég­rehajtó bizottságok szerepé­nek növelése, a hatáskörök bővítése nem ellentétes a köz­ponti vezetés erősítésével, sőt elősegti azt. A szocialista de­mokratizmus fejlesztését aka­dályozza nálunk a túlzóit központosítás és az ezzel együtt megnőtt bürokratiz­mus. A Minisztertanács a túlzott központosítás felszá­molása, a bürokratizmus el­leni harc során, elsősorban a funkcionális —- tervezési, pénzügyi, anyaggazdálkodási, beruházási — szervek műkö­désének egyszerűsítését szor­galmazza, ezek közül is fő­ként a tervezés egyszerűsíté­sét, Hegedűs elvtárs a tervezés terén megmutatkozé túlzott központosításról szólva utalt arra, hogy a Minisztertanács már eddig is jelentősen csök­kentette a központilag jóvá­hagyott tervmutatók számát, azonban ezeket még most is túlzottnak tartja és elrendel­te további csökkentésüket; Növekszik a fanácsok önállósága r A" Minisztertanács a közel­tnúltban jelentősen növelte a tanácsok költségvetési, pénz­es létszámgazdálkodási hatás­körét, növelte a tanácsok ér­dekeltségét a bevételekben, a helyi vállalatok irányításában és úgy határozott, hogy a he­lyi vállalatok által elért évi nyereségtöbblet teljes egészé­ben a jó eredményt elért vál­lalatoknál, illetve a helyi ta­nácsoknál marat^. Egyidejűleg a Miniszterta­rács elrendelte mindazoknak a minisztériumi vállalatok­nak a tanácsok felügyelete alá való helyezését, amelyek á helyszínről gazdaságosab­ban és könnyebben irányítha­tók. A Minisztertanács — a párt kezdeményezésére — az álla­mi élet demokratizmusának fejlesztését, az ügyintézés egyszerűsítését, az irányítás hatékonyabbá tételét tartja főfeladatának, nem pedig a mindenáron való átszervezést és nem is a létszámcsökken­tést. A kormány helyesen nem a létszámcsökkentést tartja a legfontosabbnak, mert ez utóbbit a túlzott központosí­tás jelentős csökkentése, az ügyintézés egyszerűsítése és a párhuzamosságok felszámolá­sa nélkül továbbra is magá­ban hordja a létszám növe­lésének lehetőségét. Ezt fi­gyelembe véve a Miniszter­tanács — a Központi Vezető­ség júliusi határozatának megfelelően — az új szerve­zeti formák kialakítását és az apparátus létszámának csökkentését fokozatosan, az ügymenet egyszerűsítésével párhuzamosan, igen megala­pozottan, a tudomány és gya­korlat tapasztalatainak fel­használásával "folyamatosan hajtja végre. Ez módot ad többek között arra is, hogy az állami é% a vállalati szer­v-'- vezetői a létszámcsök­kentést az összes körülmé­nyekre figyelemmel, ember­ségesen hajtsák végre, gon­dosan ügyelve arra, hogy azok a dolgozók, akik becsü­letes munkájukkal, tudásuk­kal és tapasztalatukkal hoz­zájárultak a szocializmus építéséhez, ne részesüljenek méltánytalan elbánásban. A Minisztertanács messzemenő és körültekintő intézkedése­ket kíván tenni annak érde­kében, hogy azok a dolgozók, akik az egyszerűsítés során elkerülnek régi munkahe­lyükről, szervezetten kerülje­nek új munkahelyekre. Ezután a területrendezés­ről szólt Hegedűs elvtárs, majd áttért a törvényesség megszilárdításának kérdésé­re. Ennek kapcsán hangsú­lyozta: A helyi szervek hatásköré­pék növelésével tovább nő a szocialista törvényesség biz­tosítását szolgáló intézkedé­sek jelentősége. Ezért az igazgatási apparátus minden dolgozóját, törvényeink tisz­teletére és megtartására kell kötelezni és nevelni. Az utób­bi években — az 1953. jú­niusát megelőzően — állami szerveink és ezek között el­sősorban az államvédelmi szervek, valamint a rendőrsé­gi, ügyészségi és bírósági szervek sok becsületes dolgo­zót alaptalanul vádoltak és ítéltek el ártatlanul, vagy pe­dig túlságosan szigorú ítéle­teket hoztak olyan cselekmé­nyekért, amelyekért enyhébb elbírálás járt volna. Az el­múlt időben az igazságügyi szervek, a belügyi szervekkel és a legfőbb ügyészséggel együttműködve sok igazság­talanságot tettek jóvá. Az elkövetkező időben a Minisztertanács egyik legfon­tosabb feladatának tartja olyan további rendelkezések kidolgozását, amelyek bizto­sítják a szocialista törvényes­ség maradéktalan megvalósí­tását az élet minden terüle­tén. E célkitűzés megköveteli mindenekelőtt azt, hogy az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelességeit megfelelő, közérthető törvé­nyek és egyéb jogszabályok állapítsák meg. Ennek érde­kében a második ötéves terv­időszak végéig rendezzük és egyeséggsítjük mind a felsza­badulás előtti, mind a felsza­badulás utáni legfontosabb joganyagot. Jelenleg befeje­zés előtt áll a polgári tör­vénykönyv tervezetének ké­szítése és a tervezet az or­szággyűlés legközelebbi ülés­szakán benyújtásra kerül. A büntető törvénykönyv készí­tése viszont — meg kell mon­danunk — nagyon lassan ha­lad, ezt a munkát meg akar­juk gyorsítani úgy, hogy a tervezetet legkésőbb egy éven belül az országgyűlés elé tud­juk terjeszteni. Ez év őszéig törvényterve­zetei készítünk az államigaz­gatási szervek előtti eljárás szabályairól, mely pontosan megszabja az állampolgárok jogait és az állami szervek kötelességeit az ügyek inté­zése során. 1957. év tavaszáig az országgyűlés elé terjeszt­jük az országgyűlési válasz­tást szabályozó törvényterve­zetet, mely az eddigi lajstro­mos választási rendszer he­lyett az egyéni, kerületek szerinti választás rendszerét javasolja bevezetni. Az elké­szült tervezeteket széles kör­ben vita alá akarjuk bocsá­tani és csak ezt követően ter­jesztjük az országgyűlés elé. A jogalkotási munka meg­javítása természetesen csak egyik előfeltétele a szocialista törvényesség biztosításának, hiszen a korábbi törvényte­lenségek is nagyrészben az érvényben lévő törvényeink megszegésével álltak elő Ezért intézményesen biztosí­tani kívánjuk törvényeink megtartását. Ennek során in­tézkedtünk az államvédelmi és rendőrségi szervek foko­zottabb ellenőrzésére. A kormány alapvető fel­adatának tartja a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesülését, az állampol­gárok törvényes jogainak tiszteletbentartását. A Minisztertanács messze­menő és sokoldalú intézkedé­sekkel harcot indít az állami szervek törvénytelen intézke­dései ellen, ugyanakkor fel­hívja a dolgozókat arra, hogy magatartásukkal, a törvények betartásával, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével járuljanak hozzá az előbb említett célkitűzések megva­lósításához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy harcol­junk az úri Magyarországról reánk maradt térhe3 örökség, a kijárás, a protekciózás, a részrehajlás ellen. A legsú­lyosabban el kell ítélni az olyan eseteket, amikor álla­mi funkcionáriusok hatal­mukkai visszaélve, személyes ismeretség, rokoni, vagy ba­ráti kapcsolatok alapján elfo­gultan döntenek az eléjük ke­rülő kérdésekben. Ugyanígy cl kell ítélni azokat, akik be­osztásukkal visszaélve kijáró­ként lépnek közbe egyéni ügyekben. A szocialista demokratiz­mus kiszélesítése, az alsó szervek hatáskörének növe­lése elősegíti a népi nemzeti egyséig továbbá megerősödé­sét, Ehhez, hozzájárulnak azok az intézkedéseik, amelyeket a Központi Vezetőség július 18 •—21-i ülésének határozata értelmiéiben a Miniszterta­nács tenni kíván, felülvizsgál­va mindazokat az intézkedé­seket, melyeket az osztály­harc kiélezettebb szakaszéban foganatosított. A Miniszter­tanács e munka során úgy határozott, hogy mindazok­ban a városokiban —• tehát Budapesten, Miskolcon, Sztá­linvárosban, Várpalotán és Komlón —, ahol eddig csak külön engedéllyel lehetett le­telepedni, a letelepedés illetve áilandó lakosként való beje­lentkezés engedélyhez kötését eltörli. Mindez azonban nem jelenti azt természetesen, hogy célszerű ezekben a vá­rosokban a lakosság növelése, azonban ezt nem adminisztra­tív eszközökkel akarjuk meg­akadályozni, hanem azzal, hogy ezekben a városokban elsősorban a régi lakosságot juttatjuk munkához. A népi-nemzeti egység megteremtését elősegíti, hogy az elmúlt 8 hónap alatt ked­vezően alakult az állam és az egyházak közötti viszony. Je­lentős szerepet játszott ebben a javulásban az a körülmény, hogy az utóbbi időben a kato­likus egyház felelős vezetői­nek túlnyomó többsége is meggyőződött az állam és az egyház közötti ióviszony ki­alakításának szükségességé­ről. Látjuk természetesen azt is, hogy vannak még a kato­likus egyházon belül is olyan tényezők, akik a kákán is csomót keresnek és nem ér­tik, hogy az állam és az egy­ház között időnként felmerü­lő vitás kérdéseket kölcsönös jóindulaton alapuló megbe­szélések útján rendezni lehet, mint ahogy ezt eddig is tet­tük. Országunk belpolitikai helyzete ma olyan, hogy ked­vező lehetőségek vannak né­pi demokratikus rendsze­rünk további megszilárdítá­sára, arra, hogy minden be­csületes dolgozót tehetségé­hez és tudásához mérten be­vonjunk a szocializmus épí­tésébe, A kormány Intézkedésed, amelyeket áthatnak a Köz­ponti Vezetőség nagy jelentő­ségű júliusi határoeaatai, min­den tekintetben elősegítik e célkitűzések megvalósítását. A népi, nemzeti egység meg­teremtése érdekében a kor­mánynak és valamennyi ál­lami szervnek a legszorosab­ban együtt kell működni a dolgozók tömegmozgalmával, a Hazafias Népfronttal és a •tömegszervezetekkel, minde­nekelőtt a szakszervezetekkel és a Dolgozó Ifjúság Szövet­sége szervezeteivel. Az eddi­ginél gyakrabban kell segít­ségüket kérni és az egyes fel­adatok megoldásában jobban figyelembe kell venni javas­lataikat és kezdeményezései­ket. Hegedűs elvtárs ezután a külpolitikai helyzetet elemez­te, Külpolitikánk alapja a szocialista tábor országaival való barátság és szoros együttműködés Hazánk gazdasági fejlődésé­hez, népi demokratikus rendsze­rünk további megszilárdításához hozzájárul a nemzetközi helyzet kedvező alakulása. A hosszú évek során uralkodó hidegháborús fe­szültség helyét mindinkább a nemzetek közötti bizalom lég­köre foglalja eL A Magyar Népköztársaság kor­mánya arra törekszik, hogy a maga részéről szintén hozzájárul­jon a nemzetek közötti feszültség enyhüléséhez, a különbözö tár­sadalmi rendszerű országok együttműködésének a megjavítá­sához és ilymódon a tartós béke fenntartásához. E célkitűzés vezette a kor­mányt; amikor az elmúlt heti ülésén a párt javaslatára elhatá­rozta, hogy a hadsereg létszámát újabb 15.000 fővel csökkenti. Értékelve a kormány elmúlt félévben végzett külpolitikai te­vékenységét, szükségesnek tar­tom aláhúzni, hogy — híven kül­politikánk eddig is követett irányvonalához — a Magyar Népköztársaság külpolitikájának megingathataüan alapja a szo. cialista tábor országaival való őszinte barátság, gyümölcsöző együttműködés és szoros szövet­ség volt és marad a jövőben is. Beszélt arról, hogy az impe­rialista álmodozók a szocialista tábor egységének megbontására törekednek. — Az imperialista propaganda­szervek az utolsó hónapokban — mióta a nemzeti sajátosságok fo­kozottabb figyelembe vételének kérdése előtérbe került — időn­ként más és más baráti országot igyekeznek úgy feltüntetni, mint követendő példát. Ezzel kapcso­latban szükségesnek tartjuk ki­hangsúlyozni azt, hogy mi min­den szocializmust építő ország népétől sokat tanulunk; sőt bi­zonyos területeken tanulunk a fejlett technikával rendelkező tő­kés országoktól is. De a mi szá­munkra a követendő példakép mindenekelőtt a Szovjetunió és az marad a jövőben is, (Hosszan­tartó taps). Külön szólni kell azokról a kölcsönös erőfeszítésekről, ame­lyek ebben a beszámolási idő­szakban a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésére irányultak. Ismere­tes, hogy legutóbb, mindkét or­szág jóindulatú törekvéseinek eredményeképpen; rendeződtek a közöttünk fennálló gazdasági és pénzügyi problémák. A megálla­podás létrejöttével mód nyílt kereskedelmi kapcsolataink fo­kozott fellendítésére is, amelyhez mindkét országnak nagy érdeke fűződik. Pártunk Központi Vezetősége legutóbbi ülésén kezdeményező­en lépett fel a Magyar Dolgo­zók Pártja és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége közötti kap­csolatok rendezésének a kérdésé­ben. Ezeknek a kapcsolatoknak a megteremtése elősegíti, hogy a két kormány, a magyar és a jugoszláv nép között is még sok­oldalúbb, meleg baráti viszony alakuljon ki, — hasonlóan azok­hoz a kapcsolatokhoz, amelyek a két ország között mindkét nép javára a felszabadulás után, egészen 1948-ig voltak. — A kormánynak a szocialista tábor országaival való fokozott együttműködésre irányuló tevé­kenysége nem jelentelte a nem szocialista tábor országaitól való elszigetelődést. Ellenkezőleg! A Magyar Népköztársaság kormá­nya nagy gondot fordít, — s a jövőben még fokozottabb gondot kíván fordítani •= arra; hogy minden országgal; függetlenül annak társadalmi rendszerétől — gyümölcsöző gazdasági, kulturá­lis és egyéb kapcsolatot alakítson ki, illetve mélyítsen el. — Különösen nagy figyelmet szentelünk arra, hogy a szomszé­dos Ausztriával megfelelően ala­kuljanak kapcsolataink. Az osztrák—magyar kapcsolat megjavulása lehetővé tette a nyugati határainkon országunk védelme érdekében felállított műszaki zárak eltávolítását. Hangsúlyozta az előadó, hogy a műszaki zár eltávolítása helyes volt, azonban egyes nyugati kö­rök felhasználták ezt a hazánk elleni kémkedés fokozására. Az elmúlt hat hónapban is 21 nyu­gati határunkat törvénytelenül átlépő személyt — közöttük jó­néhány kémet — fogtunk el. A műszaki zár megszüntetése nem jelenti azt, hogy nyugati ügynö­kök büntetlenül sétálhatnak be Magyarországi) a.­— Külpolitikai aktivitásunk fokozódása megnyilvánult diplo­máciai kapcsolataink kiszélese­désében is. — Tovább akarjuk fejleszteni kapcsolatainkat Nyugat-Németor­szággal is. — A kormány tervbe vette kormánydelegáció kiküldését a délamerikai országokba és a Kö­zel- és távol-keleti országokba. A A továbbiakban a hazánkba ér­kezett külföldi miniszterekről; küldöttségekről szólt; Páriánk és kormányunk poliiikája igazi népi politika A kormány külpolitikai tevé­kenységében híven követte az országgyűlés februári ülésszakán elfogadott irányvonalat. Hegedűs elvtárs befejezésfii hangsúlyozta, hogy a kormány egész tevékenységét a párt poli­tikája vezeti, azok a célkitűzé­sek, amelyeket a Központi Ve­zetőség július 18—21-i ülésének nagy jelentőségű határozatai tar­talmaznak; A Minisztertanács ezeknek a határozatoknak a szellemé­ben arra törekszik, hogv ha­tékony intézkedésekkel, gya­korlati tettekkel elősegítse az ipari termelés gyorsabb üte­mű növekedését, korszerűsí­tését, a mezőgazdasági ter­melés fellendítését, szocialista átszervezését és a népgazda­ság fejlődésében elért ered­ményekre támaszkodva biz­tosítsa az életkörülmények fokozatos és állandó megja­vításához. a népgazdaság fej­lesztéséhez, a kultúra, tudo­mány. az oktatásügy és a honvédelem erősítéséhez szükséges anyagi eszközöket; — Pártunk és kormányunk politikája igazi népi politika, wmely teljes mértékben meg­felel népünk érdekeinek és hazánk felemelkedését szol­gálja. Ez a politika teszi le­hetővé, hogy megbonthatat­lan egységben a párt és a kormány köré tömörüljön minden magyar dolgozó, aki szereti hazáját s felelősséget érez c'-szágunk jövőjéért; A párt és a kormány a dol­gozó nép egységére támasz­kodva, szoros szövetségben a szocialista tábor országainak népeivel meg tudja valósítani a maga elé tűzött célokat és soha nem látott erővel tudja kibontakoztatni dolgozó né* pürík alkotóképességét, kez­deményezését a gazdaság és a kultúra felvirágoztatására) a szocialista Magyarország megteremtésére; Hegedűs András hosszan2 tartó, lelkes tapssal fogadott beszámolója után az elnök be­jelentette. hogy az ország­gyűlés ügyrend jének 20. sza­kasza alapján 12 képviselő 17 interpellációt nyújtott be. Az interpellációk elmondásának időpontjára az elnök később tesz javaslatot. Az országgyűlés ezután ha­tározott. hogy legközelebbi ülését július 31-én, kedden délelőtt 10 órai kezdettel tartja, amelynek napirendjé­re a Minisztertanács elnöké­nek beszámolója feletti vitát és a legfőbb ügyész beszámo­lóját tűzie ki. A napirend tárgyalására szánt időt 5 órá» ban állapította meg az or­-•zággvűlés; A lengye! parlamenti küldöttség látogatásai A lengyel parlament kül­döttsége vasárnap Borsod és Szabolcs-Szatmár megyét lá­togatta meg, Vass Istvánné és Nagyistók József, az ország­gyűlés alelnökei, Szabó Pi­roska országgyűlési képvise­lő, valamint a Lengyel Nép­köztársaság nagykövetségé­gének képviselője kíséreté­ben. A küldöttség útja elő­ször Sárospatakra vezetett, nagy érdeklődéssel tekintet­ték meg az ősi Rákóczi-várat, a múzeumot, majd megkoszo­rúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. Egyiptom fontos szerepet tölt be, a világban — állapította meg a novlszádl rádió a Szuezi-csatorna Tár­saság államosításával kapcsolatban A noviszádi rádió kom- nem arról a szerepről van mentárt közöl azzal kapcso- szó, amelyet Egyiptom tölt latban, hogy Egyiptom kor- be ma a világban. Ez a sze­mánya államosította a Szue­zi-csatorna Társaságot. In­tézkedését — állapítja meg a kommentár — aggodalommal fogadták Angliában, az Egye­sült Államokban és Francia­országban. Egy gazdasági ob­rep pedig aggodalommal tölti el és súlyos problémák elé állítja a gyarmatosító orszá­gokat. A nyugati hatalmak­nak az asszuáni duzzasztógát és a Szuezi-csatorna Társa­ság csupán ürügy, hogy fenn­jektum államosítását, amit a tartsák pozícióikat Közel- és maga területén bármelyik or szág végrehajthat, jelen eset ben olyan aktusnak minősí­tik, amely veszélyezteti bizo­Közép-Keleten, valamint Észak-Afrikában. Egyiptom vívmányaival az nyos országok érdekeit és egfsz arab_yi.lág Példaképévé biztonságát. Ehhez fűződnek azután az olyan akciókra irá­nyuló patetikus felhívások, amelyek semmiképpen nem állnak összhangban az embe­riség törekvéseivel. A kommentár a továbbiak- pás lenne az arab országok­ban megállapítja, hogy lé- ban lévő imperialista pozí­nyegében nem is erről, ha- ciókra. vált — állapítja meg a novi­szádi rádió kommentára, majd kifejti, hogy a szíriaiak elhatározása egy Egyiptom­mal kötendő föderális unió megvalósítására döntő csa­Földrengést észleltek Pest környékén A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A budapesti földrengésmé­rő műszerek ma reggel 8 óra 30 perckor — a januári földrengés­nél gyengébb — földmozgást je­leztek. Az első értékelés alapján a 4 fok erősségű földrengés góca Budapesttől délre Dunaharaszti irányában, körülbelül 40 kilómé; terre lehetett. Kárról nem érkezett jelentés. Tárgyalások a Belgrád— Budapesti közvetlen légijáratrúl A belgrádi sajtó jelenti, liogy a JAT jugoszláv légiforgalmi vállalat képviselői augusztus 4­én Budapestre utaznak, ahol tár­gyalásokat kezdenek a MALÉV légiforgalmi vállalattal a kölcsö­nös képviselet és a műszaki tá­mogatás kérdéseiről. Szó van arról is, hogy köz­vetlen légijáratot ir-U'sanski Belgrád és Buda^v?^ . ~

Next

/
Thumbnails
Contents