Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-31 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DlLMAGYA SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 179. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. Július 31. Uj termelőszövetkezeti csoport alakult Felsővároson Vasárnap délelőtt 10 órakor számos felsővárosi egyéni gazda gyűlt össze a Sándor utcai MSZT-székházhan. Ertekezletet tartottak, s együttes elhatározásukból l-es típusú szövetkezeti csoportot alakítottak. A csoportnak jelenleg 23 tagja van, s közösségüknek a „Rákóczi Ferenc" Termelőszövetkezeti Csoport nevet adták. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a termelőszövetkezeti csoport vezetőségét is. Az elnöki teendők végzésével Balogh István 6 és félholdas egyéni gazdát bízták meg. A párt és a kormány a dolgozó nép egyseiére támaszkodva meg tudja valósítani a maga elé tűzött célokat — mondotta az országgyűlés tegnapi ülésén Hegedűs András elvtárs 11 óra múlt néhány perccel, amikor megszólaltak a Ház folyosóin a csengők, a terembe szólítva a nép képviselőit. Az országgyűlés sorrendben 28. ülése kezdődött meg hétfőn délelőtt, de bízvást mondhatjuk, hogy ez az ülésszak — már előkészítésében — jelentős mértékben különbözött legfelsőbb államhatalmi szervünknek az elmúlt években végzett munkájától Ezekben a napokban az egész ország figyelme a parlamenti munka kérdései felé fordult. Tükröződött a nagy érdeklődés már a megnyitó ülésen is. A hallgatóság rendelkezésére álló karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt megteltek, s egyetlen üres hely sem maradt a sajtó és a rádió tudósítóinak páholyaiban, ott volt számos külföldi lap, hírügynökség munkatársa is. A parlament áj ülésszakának jelentőségét emeli, hogy részt vesz rajta a Lengyel Népköztársaság szejmjének küldöttsége is. Amikor a szejm küldöttségének tagjai elfoglalták helyüket páholyukban, hosszan tarló, lelkes taps köszöntötte a testvérnép küldötteit. 11 óra után 5 perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A képviselők nagy tapssal jogadták a párt és a kormány vezetőit. Jelen voltak az ülésen a külföldi képviseletek vezetői, illetve képviselői szóló törvényjavaslatot, amelyet kiadtak előkészítésre a jogügyi bizottságinak. Pongrácz Kálmán, a jogügyi bizottság elnöke az országgyűlés ügyrendjéről szóló javaslatot, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot terjesztette be, Rónai Sándor elvtárs megnyitója Az ülést Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőül elmondotta, hogy az országgyűlés határozata alapján az országgyűlés elnöksége meghívta hazánkba baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaság szejmje küldöttségét. — A baráti lengyel nép képviselői július 23-án érkeztek hazánkba és részt vesznek az országgyűlés mai ülésén. Üdvözölte a lengyel küldöttséget, majd bejelentette, hogy a Lengyel Népköztársaság szejmje parlamenti küldöttségének vezetője, Standslaw Kulczynski elvtárs, a szejm elnökhelyettese üdvözölni kívánja az országgyűlést Stanislaw Kulczynski bevezetőül köszöntötte a képviselőket, köszönetet mondott a lengyel szejm küldöttségének meghívásáért. Beszélt arról, hogy népeinket a messze történelmi múltban gyökerező testvéri barátság szálai fűzik össze. Barátságunk a nagy nemzeti célokért vívott sok közös harcban és sok közös történelmi tettben fejlődött. A szejm küldöttségének vezetője ezután a lengyel nép felszabadulása óta elért eredményeiről és a hatéves terv eredmé- -eiről beszélt, majd kijelentette: Küldöttségünknek a Magyar Népköztársaságban töltött eddigi tartózkodása folyamán alkalma volt saját szemével látni a magyar nép munkájának eredményeit az ország iparosítása, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztése terén i— mondotta ezután. Meg vagyunk győződve arról, hogy népeink munkalendülete biztosítja számunkra a békét és a kívánt jólétet, ezek alapján pedig a kultúra felvirágzását. Engedjék meg, hogy a lengyel nép nevében őszinte szívvel további sikereket kívánjak a testvéri magyar népnek alkotó munkájában, a békéért és a népek közötti barátságért vívott harcában. (Taps) Befejezésül — mondotta Stani: law Kulczynski — legyen szabad a Lengyel Népköztársaság szejmje nevében ta nagy taps közben, majd meghívni a magyar parla- szavait a magyar—lengyel menti küldöttséget lengyelor- barátság éltetésével fejezte szági látogatásra — mondot- be magyar nyelven. Javaslat a Széabányáazati Minisztérium és a Vegyipori és Energiaügyi Minisztérium átszervezésérői A nagy tapssal fogadott üdvözlő szavak után Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettes beterjesztette a Szénbányászati Minisztérium és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezéséről szóló törvényjavaslatot és kérte a tőrvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását és bizottság elé utalása helyett előadó kijelölését. Az országgyűlés hozzájárult a törvényjavaslat sürgős tárgyalásához, s a törvényjavaslat előadójául Gosztonyi János képviselőt jelölte ki. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat tárgyalása. Gosztonyi János előadói beszédében hangsúlyozta, hogy iparunk, s különösen nehéziparunk jobb, gazdaságosabb vezetése érdekében szükséges a Szénbányászati, valamint a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezése. Amint az eltőerjesztett törvényjavaslat indokolása is hangsúlyozza, népgazdaságunk jelenlegi energetikai helyzetét hátrányosan befolyásolja, hogy a széntermelés és a villamosenergiatermelés, s általában az energiagazdálkodás nem egy minisztérium hatáskörébe tartozik. Nálunk az energiabázis döntően a szénre épül s éppen ezért energiabázisunkat a jövőben úgy kell fejlesztenünk, hogy a szenet gazdaságosabban -használhassuk fel. Az átszervezett új minisztériumtól nem utolsósorban általában energiaellátásunk megjavítását is várjuk. Ugyancsak ismeretes, hogy vegyiparunk előtt a második ötéves tervben igen nagy feladatok állnak. Mindezek alapján javasolom a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot indoklása alapján fogadja eL Javaslom továbbá, hogy módosítsa népköztársaságunk alkotmányának 24-ik paragrafusát, amely a minisztériumok elnevezéséről és számáról intézkedik. A törvényjavaslathoz senki sem jelentkezett szólásra s az országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt. Kristóf István elvtárs beszámolója az Elnöki Tanács tevékenységéről Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára kapott ezután szót, aki beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1956. évi február 11-én berekesztett ülésszaka óta kifejtett működéséről. Különösen nagy jelentősége van — mondotta — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július 18-a és 21-e között megtartott ülésének, amelynek határozatai, az ország további demokratizálása, a törvényesség megszilárdítása, egész dolgozó népünk jólétének megvalósítása érdekében az élet minden területén előremutatóan meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Az állami élet demokratizmusának fejlesztése az Elnöki Tanácsra is jelentős szerepet, feladatot ró. Az Elnöki Tanács munkáját is fel kell élénkíteni, tartalmasabbá kell tenni, biztosítani kell azt, hogy az Elnöki Tanács megfeleljen az alkotmányban reá bízott feladatoknak. Az Elnöki Tanács az elmúlt hónapokban foglalkozott munkájának megjavításával, Az Elnöki Tanács átirata az országgyűléshez újabb, jobb módszerek kialakításával. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az Elnöki Tanács munkája megfeleljen népünk bizalmának s határozataink, törvényeink segítsék dolgozó népünket a boldog jövő, a szocializmus építésében, második ötéves tervünk sikeres megvalósításában — mondotta majd ismertette ez Elnöki Tanácsnak a két ülésszak között hozott határozatait, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés két ülésének időszaka között 13 törvényerejű rendeletet alkotott. Ezeket a hivatalos lapban közzétettük és az alkotmány 20. paragrafusának megfelelően az országgyűlés jelen időszakában bemutatjuk. Több törvényerejű rendeletet sorolt fel, majd kérte, hogy az országgyűlés vegye tudomásul az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót. Miután az országgyűlés jóváhagyta a beszámolót, Apró Antai, a Minisztertanács elnökhelyettese beterjesztette a saatoálysértési bizottságokról Az elnök ezután bejelentette. hogv a következő átirat érkezett az országgyűléshez a Népköztársaság Elnöki Tanácsától: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Minisztertanács összetételének megváltoztatására a következőket javasolja: Az országgyűlés Gerő Ernőt, a Magvat Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárává történt megválasztása folytán a Minisztertanács első elnökhelyettesi, Böldoczki Jánost külügyminiszteri, Kiss Árpádot vegyipari és energiaügyi miniszteri, Altomáre Ivánt élelmiszeripari miniszteri, ErdeyGrúz Tibort otk*atásügyi miniszteri tiszte alól mentse feX. Az országgyűlés Hidas Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét a Minisztertanács dlsö elnökhelyettesévé, Marosán Györgyöt a Minisztertanács elnökhelyetteséjé, Horváth Imrét külügyminiszterré, Czottner Sándor szénbányászati minisztert bányaés energiaügyi miniszterré, Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszeripari miniszterré, Kónya Albertet oktatásügyi miniszterré válassza meg. Kérjük a Tisztelt Országgyűlést, az előterjesztett javaslatot fogadja el. Kelt, Budapest, 1956. július 30-án. Aláírások: Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Az országgyűlés az egyes felmentések, illetve kinevezések tárgyában külön-külön szavazott s Gerő Ernőt a Minisztertanács első enökh-tvettesi. Boldoczki Jánost a külügyminiszteri. Kiss Árpádot a vegyipari- és energiaügyi miniszteri. Altomáre Ivánt nz élelmiszeripari miniszteri, Czottner Sándort a szénbányászati miniszteri. ErdeyGrúz Tibort az oktatásügyi miniszteri tiszte alól felmentette. A továbbiakban Hidas Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesét a Minisztertanács első elnökhelyettesévé, Marosán Györgyöt a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Horváth Imrét külügyminiszterré, Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré. Czottner Sándort bánya- és energiaügminiszterré. Nyers Rezsőt élelmiszeripari miniszterré. Kópya Alberiot ped-> oktatásügyi miniszterré választotta. Ezután az elnök bejelentette az országgyűlésnek, hogy Vég Béla és Nezvál Ferenc országgyűlési képviselők felmentésüket kérték a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tisztségük alól. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Gerő Ernő és Rónai Sándor országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá megválasztotta. Végül bejelentette, ho-ry Farkas Mihály a Baranya megyei választókerület képviselői mandátumáról lemondott, s a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre pótképviselő behívásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa intézkedik. Az elnök ezután 15 perces szünetet rendelt el. Szünet után Hegedűs András, a Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs beszéde Hegedűs András elvtárs beszédében többek között a következőket mondotta: — Nem egészen 8 hónap telt el azóta, hogy a Minisztertanács beszámolt tevékenységéről az országnak. E rövid idő alatt nagy fejlődés ment végbe hazánk politikai és gazdasági életében: tovább szilárdult népi demokratikus rendszerünk; a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek eredményes munkája nyomán jelentős sikereket értünk el az ipari, és a mezőgazdasági termelésben, s ennek hatása egyre inkább érezhetővé válik népünk anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésében, külkereskedelmi helyzetünk megjavításában, az egész népgazdaság fejlesztésének meggyorsításában. — E sikerek továbbfejlesztésére, az előttünk álló feladatok eredményes megoldására kedvező feltételt, bizonyos métékig új helyzetet teremtett a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 10—22-i ülése azzal, hogy — helyesen alkalmazva a magyar viszonyokra a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatait — nagy jelentőségű politikai, gazdasági és kulturális programot adott egész szocialista építőmunkánknak. — A Központi Vezetőségnek második ötéves terv irányelveiről hozott határozata irányt mutat a kormány számára is a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális életkörülményeinek megjavításában. A Minisztertanács legutóbbi ülésén kötelezte a minisztereket, az Országos Tervhivatal elnökét és az országos főhatóságok vezetőit, hogy a határozat szellemében dolgozzák ki a részletes második ötéves tervet, amelyet még ez év decemberében a Minisztertanács elé kíván terjeszteni. — A Magyar Dolgozóik Pártja Központi Vezetősége határozatai ismételtein bebizonyították, hogy pártunk egész dolgozó népünknek hivatott vezető ereje. A Minisztertanács, mint a legfelső államhatalmi szervünknek, az országgyűlésnek végrehajtó szerve, legfontosabb feladatának tartja, hogy gyakorlati intézkedéseikkel, tettekkel segítse pártunk Központi Vezetősége határozatainak valóraváltását. Ez vezetett bennünket a Minisztertanács működéséről szóló beszámoló elkészítésénél is. A Minisztertanács az elmúlt időszakban elsősorban a gazdasági kérdések megoldására összpontosította figyelmét. Elsőrendű kötelességének tartotta, hogy a termelés irányításának megjavításával, magasabb színvonalú szervező-vezető munkával elősegítse a népgazdaság fejlesztése ütemének a meggyorsítását, és ily módon biztosítsa a lakosság életkörülményeinek következetes javításához szükséges anyagi feltételeket. Hegedűs elvtárs ezután sz ipar első félévi eredményeiről szólott, majd hangsúlyozta: az ipari termelés eredményei elsősorban hős munkásosztályunknak köszönhetők. Engedjék meg, hogy e helyről is tolmácsoljam a Minisztertanács forró köszönetét bányászainknak, kohászainknak, az ipar összes munkásainak, műszaki vezetőinek és dolgozóinak nagyszerű teljesítményükért, becsületes és áldozatos helytállásukért. (Nagy taps.) A kormány a következő hónapokban az ipar- területén legfontosabb feladatának a fűtőanyag és az energiaellátás zavartalanságának biztosítását és az anyagellátás megjavítását tekinti. Megköveteljük a fűtőanyagokkal és az árammal való leszigorúbb takarékosságot, az állampolgároktól pedig azt kérjük, hogy ők is a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodjanak a fűtőanyaggal és árammal. Folyamatosabb anyagellátás mellett jobb termelési eredményeket érhettünk -volna el Az iparban elért eredményeink az első félévben nagyobbak lehettek volna, ha a termelés anyagellátását folyamatosan biztosítani tudjuk. Ezt azonban nem tudtuk megtenni. Ezért a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának tekinti;a termelés anyagellátásának megjavítását, a folyamatos termelés anyagi feltételeinek biztosítását. A továbbiakban ismertette a Minisztertanács intézkedéseit és terveit az anyagellátás megjavítására, majd kiemelte: A Minisztertanács eddigi és tervezett intézkedései elősegítik az anyagellátás megjavítását, de nyomatékosan fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nálunk különösen nagy jelentősége van az anyagtakarékosságnak, és ezt fontos követelményként kell állítanunk gazdasági vezetőink, egész munkásosztályunk elé. Az anyagtakarékosságra való törekvés kifejezésre jut az anyagáraknak, az önköll ségnek megfelelő rendezéstben, valamint a megfelelőbb anyagtakarékosságra ösz(Folytatás a 2. oldalon.)