Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

« Péntek, 1956. JflHus Wl, T Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez Elfogadta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—214 ülésén (Lapunk tegnapi számában • második Ötéves tervnek a KOzpontl VezetOség által elfogadott Irányelveit helyszűke miatt csak részben tudtuk kOzOlni. Mai számunkban folytatjuk az Irányelvek kOzléiét.) Biztosítani kell, hogy a második ötéves terv folyamán a haltermelés több mint kétszeresérc növekedjék. A méhészet fejlesztésével a méztcrmelést több mint másfélszeresére kell fokozni. Továbbfejlesztve az állategészégügy területén eléírt kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járvónyszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gümőkórt. A növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. A mááodik ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 3 alapvető erőgéptípust kell gyártani: nehéz lánctalpas traktort, univerzális traktort és a magánjáró gabonabetakarító gépet. A gyártási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fokozottabb alkalmazásával a gépek súlyát csökkenteni keU. Fokozottabban kell ellátni a mezőgazdaság erő- és munkagépeit gumikerékkel és munkavédelmi felszerelésekkel. Meg kell valósítani a hazai Diesel-motorok cseredarabos javítását. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —•, valamint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A trakitorállomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 10 000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktoregységre jutó szántóterület 404 kat. holdról mintegy 230 kat holdra kell csökkenteni: A növényápolási munkáiknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséihez a traktorállományon belül 21 százalékról 43 százalókra kell emelni az univerzális traktorok részarányát és ezeket mintegy 25—30-féle hordozott és felig hordozott munkagépekkel kell ellátni. A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalókra keli gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több mint 3800 aratócséplőgépet, több mint 1400 kévekötő-aratógépet, több mint 6000 kukorica-kombájnt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépa-kombájnt, jelentős számú burgomyaültető és burganyabetakarító gópet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. A műtrágya-kiszórás gépesítését Jelentős mértékben fokozni és tökéletesíteni kell, s meg kell oldani a szervestrágya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 4500 darab műtrágya-szórót kell a mezőgazdaság számára biztosítani. Fokozni kell a villamosenergia felhasználását a mezőgazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását. Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munkafolyamatait, mindenekelőtt a takarmányelőkészítést, a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi talajművelés és növényvédelem gépesítésével. Ennek érdekében biztosítani kell speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagépeket, csörlőket, valamint porozó-, permetező-, osztályozó- és csomagológépeket. A megnövekedett gépállomány megóvása érdekében — a lchetőségeKhez képest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek építéséről. (~T"j A második ötéves terv időszakában to? I I vábh kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állaltenyésztésének fejlesztésére is, Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák el? végzésével nyújtsanak segítséget a termelőszö? vetkezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak 1960-ban 1955-höz viszo? nyitva mintegy 70 százalékkal kell növelni as egyéni parasztok számára végzett egy kat hold? ra eső gépi munka mennyiségét A talajmunkán kívül nyújtsanak segítséget sz egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és darálási munkák el? végzésében is. Javítani kell a gépek kihasználását Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb kikovácsolódjék az állandó, szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok ván, dcrlásn. I A meglevő mezőgazdasági termelőszö? [ vetkezeteket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetek alakításánál gyors fejlődésre képes, egészséges, közös gazdaság létrehozására kell törekedni A nálunk legfejlettebb mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek kihangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül, lehetővé kell tenni, sőt az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat és ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését; amelyek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet t A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött több éves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan ülakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézté? geik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapo? zásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét A termelőszövetkezetek számára Bt év alatt mintegy 4.1 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. Öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben többek között mintegy 190.000 szarvasmarha-férőhelyet és 1—1.2 millió köbméter befogadóképességű silót. A beruházások végrehajtásához a második ötéves terv során összesen 2,6 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a tsz-eknek. Emellett szükség van arra is, liogy a termelőszövetkezetek fokozzák a saját erőből történő építkezéseiket: A helyileg kialakult olcsóbb megoldások sokféle változata mellett elő kell segíteni a vas- és vasbetonváz-szerkezetű épületek építését is. A termelőszövetkezetek anyagellátását lényegesen egyszerűsíteni kell. Hitelekkel, valamint a szükséges gépi berendezések eladásával elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek külön-külön, vagy összefogva, saját építőanyag-előállító (tégla, cserép, mész, kő, nád) üzemeket és építőbrigádokat létesítsenek. A termelőszövetkezeteknek lehetővé kell tenni, hogy vásároljanak az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépeket, tehergépkocsikat és gumikerekű univerzális traktorokat, a hozzávaló pótkocsikkal. A termelőszövetkezetekben az egy kat. holdnyi mezőgazdasági területre jutó műtrágyamennyiséget — hatóanyagban kifejezve 1— az 1955. évi tíz kilogrammról 19G0-ban közel 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyében a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek. maguk alakítsák kl a mintaalapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A termelőszövetkezetekben gyors ütemben kell fejleszteni a közös állattenyésztést és az ehhez szükséges nagyüzemi elhelyezést, lényegesen meg kell javítani az állatállomány minőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom és az állattenyésztés egyidejű fejlesztésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő dolgozó parasztok a háztáji kereteket meghaladó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetkezetbe, ahogyan megteremtették az elhelyezés lehetőségét és a közös gazdaságban szükséges takarmányalapot. A termelőszövetkezeti tag által a közös gazdaságba bevitt tehenek, üszök, kocák ellenértékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásával egy összegben azonnal kl lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalakuláskor takarmánnyal együtt be kell vinni a közös gazdaságba. A felesleges lóállományt a közgyűlés határozata alapján a tagok személyesen ls eladhatják az alapszabálynak megfelelően. Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében; Lehetővé kell tenni, hogy beadási kötelezettségek teljesítésére szolgáló mennyiségeken felül termékeiket előnyösebben értékesíthessék (előnyös termelési szerződések, földművesszövetkezeti bizományi értékesítés, a szabadpiacon és közvetlenül az állami kiskereskedelmi vállalatoknak, üzemeknek, kórházaknak, intézményeknek történő eladás) és ezzel is fokozhassák jövedelmüket. El kell törölni a jelenleg ezt gátló szállítási korlátozásokat és egyéb megkötöttségeket. Államilag is támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy helyi jelentőségű nyerstermékeket feldolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó, pálinkafőző, seprűkészitő, gyümölcs- és zöldségaszaló, konzerváló, nádpallókészítő stb. üzemeket) létesíthessenek és ezek termékeit Is szabadon értékesíthessék. Támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy közös erővel is létesíthessenek ilyen üzemeket. Mindenekelőtt a tsz-ek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában a termelőszövetkezeti tagok évközben rendszeresen pénzjövedelemhez jussanak. A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeidből — intézményesen meg kell oldani. I

g I A második ötéves terv megvalósítása ! folyamán az állami gazdaságok elé azt a íő feladatot kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék; Az állami gazdaságok fejlesztésére 5t év alatt mintegy 2,7 milliárd forintot keU beruházni Mezőgazdasági területük egy kat. holdjára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot Az állami gazdaságok 1955-höz képest a II. ötéves terv végére hozzávetőlegesen kenyérgabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágó; állatból 70 százalékkal, tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, borból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket A termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. m

A mezőgazdaság termelésének tervbo? vett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960bnn 1955-höz viszonyítva az egy kat hold megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban. lehetővé kell tenni számukra különféle ter? melési eszközök és anyagok beszerzését Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmagvakat és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerződéses sertéshizlalási. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére eladni I M I A növénytermelés és az állatteI I nyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kat. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termékmennyiséghez képest 1960-ra a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növénytermelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi kész letbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék. Az állam által begyűjtött termékek mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani, emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a földművesszövetkezetek tevékenységét egyrészt a parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében, másrészt fokozottabban kell részt vcnniök a mezőgazdaságnak kisgépekkel, valamint a termeléshez és építkezéshez szükséges anyagokkal való ellátásában. Meg kell szervezni a falun a bús árusítását, az állatvágásokat decentralizálni kell. Gondoskodni kell arról, hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági 9 termékek termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságosságának követelményeit. Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben. Fokozatosan rá kell térni a több éves szerződések rendszerére. A növénytermelés előirányzott növekedésével és a takarmányalap kiszélesítésével összefüggésben — különös tekintettel az árutermelés nagyobb mértékű növekedésére — a mezőgazdasági termékek minőségének megóvása érdekében, bővíteni kell a magtárak, terményraktárak befogadóképességét. Növelni kell a szárító-, tisztítóberendezések kapacitását. |lO| Az erdőgazdaságnak mindenekelőtt ! ! az ország jobb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterületek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3,124.000 köbméterről 1960-ban 3,300.000 köbméterre kell növelni, 1960-ban az állami erdőkből kitermelt összes famennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosítani kell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezését. Az élőfaltészlet gyors növelése céljából «- főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40.000 kat hold terméketlen homokterületet és 10.000-15.000 kat hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A lege? lök 10 százalékán legelőíásítást kell végezni Az ipartelepek és a városok környékének nagyará? nyű fásításával a dolgozók számára egészsége? sebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani Az 1956-60. években mintegy 480.000 holdat kell erdősíteni és fásítani. I I Öntözéses gazdálkodásunk eddigi eted? ! 1 ményeinek fejlesztésére és megjavítás sára, valamint árvízvédelemre, belvízvédelemre, folyamszabályozásra, patakrendezésre, a rétek és legelők víztelenítésére, továbbá ipari szennyvíztisztító berendezésre összesen mintegy 2.5 milliárd Ft-ot kell beruházási és további mintegy 1.5 milliárd Ft-ot felújítási és fenntartási keretekből fordítani. Különösen meg kell javítani az árvízvédelmet és a jeges árvizek ellen való hatásos védekezést, főként a Duna vonalán. Árvízvédelemre közel háromszor annyi összeget kell fordítani, mint az első ötéves terv során. Gondoskodni kell hazai viszonyainknak megfelelő jégtörő hajók beállításáról. Erősíteni kell az árvízvédekezésnél a szomszédos dunai államokkal való együttműködést. A belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozasara, korszerűsítésére és bővítésére, valamint az erősen elvizenyősödött területek víztelenítésére, a kisvízfolyások rendezesere összesen kilencszer akkora beruházási, felújítási es fenntartási költséget kell fordítani, mint az első ötéves terv idején. A belvízvédelmi és vízrendezési munkálatoknál fokozott mértékben kell társadalmi munkát is felhasználni. S

A mezőgazdasági termelésben egyes vidékek és gazdaságok adottságának legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára is nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik között a fefíesszék beVáU növény" és állatfajtákat A mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési. SZF,r7e/eSÍ es gazdálkodási kérdéseinek megoldásúra. A mezőgazdaság irányításában tel kell számolni a bürokratikus utasításokat es egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést. Emelni kell a mezőgazdaságban dolgazok és a mezőgazdasági munka, a szaktudás és a fizikai munka társadalmi megbecsülését, s anyagilag, erkölcsileg elsősorban a termelésben elért eredményeik alapján kell a mezőgazda sági vezetőket is megbecsülni. Biztositan^ kell a II. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság részére elegendő számú szakmunkás megfelelő képzését (tehenesz, juhász, kertész, kovács, bognár stb.). A megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében egyes szakmákban be kell vezetni a mezőgazdasági üzemeknél a rendszeres tanulóképzést. (Folytatás a 3. oldalon)