Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-03 / 130. szám
HÉLMflGYttRORSZBG Apró Antal elvtárs beszéde .2 Vasárnap, 1956. június 8. (Folytatás a 1. oldalról). 55 milliárd értékű beruházást. A többit ezekben az években fejezzük be. A második ötéves terv során többet, mint amit előirányoztunk, nem tudunk adni, mert ez az életszínvonal emelésének a rovására menne. Ezután a mezőgazdasági termelés fejlesztésével foglalkozott. Hangoztatta: — Ügy gondolom elvtársak, hogy az országos szómokon belül Csongrád megyének jóval nagyobbak a feladatai a mezőgazdaság fejlesztésében, mint más megyének. Jó minőségű földje van a megyének, viszonylag sok szakembere van, sokat javult a megye munkája, tehát megvannak az előfeltételek a terv teljesítésére. Az életszínvonal és a munkatermelékenység emelésével kapcsolatos feladatról beszélt ezután. A második ötéves tervbon az egy keresőre jutó reálbért 25 százalékkal akarjuk emelni, a parasztoknál a pénzbeli és természetbeni jövedelmet is mintegy 25 százalékkal akarjuk növelni. Mint ismeretes, az első ötéves tervben az életszínvonal emelése terón a tervtől lemaradtunk. A reálbéreknek megfelelő viszonyban kell állni a termeléssel, a termelékenységgel, megalapozottnak, szolidnak kell lennie. A második ötéves terv irányelvei mutatják, hogy pártunk és államunk nagy jelentőséget tulajdonít az SZKP XX. kongresszusa tanulságainak, többek között annak, hogy a szocializmus építését úgy fkell folytatni, hogy a dolgozók életkörülményei állandóan javuljanak, A továbbiakban a XX. pártkongresszus termékenyítő hatásáról beszélt. — A XX. kongresszus határozatait a mi Központi Vezetőségünk is megtárgyalta — folytatta —, számos határozatot hoztunk a pártélct, a pártmunka megjavítására, a demokratikus jogok továbbfejlesztésére, a törvényesség megszilárdítására, a személyi kultusz felszámolására. A XX. kongresszus óta megélénkült hazánkban a politikai élet, bátrabb, nyíltabb, őszintébb hangon beszélnek az emberek, bátrabban merik bírálni a vezetők hibáit és tömegméretekben kibontakozott a kritika, az ország ügye iránti nagyobb felelősségérzet. Ebben a szabadabb légkörben jobban megy a munka, többet gondolkodnak az emberek saját fejükkel, saját munkájuk és az ország sorsa felől, a párt sorsa felől. A szabadabb légkörben a dolgozók ezrei, tizezrei tesznek javaslatokat a termelés megjavítására, az állami munka megjavítására, a nagy bürokrácia felszámo-f lására. selkor megmutatkozott, azt jelezte, hogy a nagygyűlés résztvevői egyetértenek és támogatják pártunk politilrtját. A beszéd után kialakult Franciaországnak 400 ezer katonája lesz Algírban — mondotta nemzetgyűlésben felszólalása során Lejune hadügyi államtitkár A francia nemzetgyűlés I pénteken tovább folytatta a bstas daez£n£ ! k-fvttát kü!p0luíkájáró1 felLótafoÜ^-,11" V-°\ -ÍS i A vita délelőtti szakaszáSfonm'^t^ vfl / " ' ban tó-szólalt Paul Reynaud ségtelenul meglévő h:bak fel-: f.-;„0_t1,_ í. . sorolása mellett megfeledke- <ÍU3getIen kcp ;lsel°' volt rm" zett a dolgozó nép nagyszerű Sok ezer hivatalnoknak vissza kell mennie a termelésbe A bürokrácia elleni harcba az egész népet be kell vonni, mert mint Apró elvtárs hangoztatta: ahhoz, hogy mi többet, jobbat, olcsóbban termeljünk, az kell, hogy a feleslegesen nagy alkalmazotti adminisztrációs létszámot, a nagy tömegű papírmunkát csökkentsük, tegyük szakszerűbbé « tervezést, a statisztikát, a könyvelést. Az üzemekben sok a panasz a sok kiíróra, beiróra, kiadóra és ahogy a gyárakban mondják: nagyon megnőtt a „könyves Kálmánok" száma. A Központi Vezetőség azt ls elhatározta, hogy lényegesen csökkenteni kell a megyék számát, a járások számát. Ez óriási megtakarítást jelent. Most dolgozunk ezeken a terveken. Azt tűztük ki célul, hogy az államigazgatásban, a vállalati szerveknél egyszerűsítjük a munkát, növeljük a vezetők felelősségét, ne legyen aprólékos beavatkozás, mindenre előírás, több jogot, több szabadságot, nagyobb felelősséget akarunk adni a vezetőknek. Ahhoz, hogy az államapparátust, az üzemek munkáját, adminisztrációját olcsóbbá, korszerűbbé tegyük, közelebb vigyük a néphez, a dolgozókhoz, kérjük az elvtársak segítségét. Adjanak javaslatokat, elgondolásokat, mit lehetne összevonni, egyszerűsíteni, vagy esetleg felesleges hivatalokat megszüntetni. — Legutóbb nyolc járást vontunk össze az országban es cz közel 40 millió forint megtakarítást jelent a dologi kiadásokban. Ügy hiszem, mindenki egyetért velem abban, hogy a kormánynak és a pártnak a bürokrácia csökkentésére vonatkozó szándékát meg kell valósítani. Tíz és tízezer ma hivatalban dolgozónak kel) visszamennie a gyárba, üzembe, vállalathoz, mezőgazdaságba a termeléshez! — Természetesen ez nemcsak létszámcsökkentés, mert ha csak a létszámot csökkentjük és a munkát nem egyszerűsítjük, ebből komoly bajok származnának. Jobban kell gépesíteni az adminisztrációs tömegmunkát, egyszerűbbé kell tenni az államigazgatást, növelni kell a miniszterek, a tanácselnökök hatáskörét, le a községekig. Növelni akarjuk különösen a járások szerepét. Többek között a gépállomások vezetését is teljesen a járásokra akarjuk bízni. A tanácsokról és az országgyűlésről eredményeiről, de általában a felszólalások politikai érettségről, önálló gondolkodásról s a nép, a párt, az ország iránt érzett felelősségérzetről tanúskodott. Lenkei István a Mérleggyár bervteljesítése feltételeinek megteremtéséről beszélt. Hangoztatta, hogy jelentős exportlehetőségek állanak az üzem előtt, amelyeket azonban a gyár nem tud kielégíteni anyagellátási és egyéb szervezési hibák miatt. Az üzemnek például öntödéje Szegeden van, az egyik gyártó része pedig Budapesten. Szükség volna az üzem jelentős bővítésére. A műszaki dolgozók jelenlegi premizálását sem tarja megfelelőnek. Kifogásolta, hogy a háztartási villanyáram Hódmezővásárhelyen a budapestinek csaknem ötszöröse. Oláh Mihály több iskolai tantermet sürgetett, mert az V. kerületben van olyan terem, amelyben 75 gyerek t2r nul. Elmondotta, hogy a város dolgozói joggal sérelmezik, hogy a Népművelési Minisztérium a Somlay Artúr Színpad további működtetéséhez nem járult hozzá. Csomós Zoltánné a békemozgalomnak most már a Hazafias Népfront keretén belüli tennivalóiról beszélt, majd elmondotta, hogy kevesli a kislakás-építkezéseket. Csikós János is több lakás építését sürgette s elítélte a lakás adás-vételt s általában a lakásspekulációt. Tolnai István abban látta a Mérleggyár termelésének akadályát, hogy egyes alkatrészekből — például golyóscsapágyból — nem kap elegendőt az üzem. Hosszúnak tarja a munkaruha kihordási idejét, mert mint mondotta, a vasmunkásokon hamar lerongyolódik a munkaruha. Dani Mihály vitába szállt az egyik felszólalóval, aki az egyes tsz-ekben meglévő szervezetlenség és lustaság miatti gyenge eredményekből az egész szövetkezeti mozgalomra vont le általános következtetéseket. Elmondotta, hogy a vásárhelyi Dózsa Tsz-ben is voltak évekkel ezelőtt kezdeti nehézségek, de szorgalommal, összefogással, a párt és az állam támogatásával ez a szövetkezet nemcsak országos hírű lett, de évről évre szebb és jobb életet nyújt a tagoknak. A vitában elhangzott felszólalásokra végül Apró elvtárs válaszolt, majd Forgó László elvtárs zárszava után az Internacionáléval fejező nisztereinök is. Hangsúlyozta: a kormánynak választania kell, vagy háborút folytat háborús költségvetéssel, háborús gazdálkodással, mozgósítással, s elnyomja a háború ellen irányuló cselekedeteket és bebizonyítja, hogy véget lehet vetni a felkelésnek. A másik út csakis a tárgyalások útja lehet, amely azonban — mint mondotta — csak Algéria feladásának leplezésére szolgálna. A délutáni és az esti ülés felszólalói közül Savary, a marokkói és a tuniszi ügyek államtitkárának beszédét kísérte a legnagyobb figyelem. Tunisz és Marokkó függetlenségének megadására utalva kijelentette, hogy Franciaország elvesztett ugyan protektorátusi alattvalókat, de ehelyett barátokat nyert. Max Lejune hadügyi államtitkár felszólalásában hangsúlyozta, hogy Franciaországnak 400 ezer katonája lesz Algériában. „Ellenzem a szenzációs közleményeket — mondotta —, viszont amellett vagyok, hogy számoljanak fel minden bandát, semmisítsék meg őket és könyörtelenül üldözzék a pártütőket". Lejune nyilatkozatát a jobboldal „nagyon helyes" kiáltásokkal szakította félbe. Az ülés éjszaka is folytatódott s ennek során Pineau külügyminiszter mondott nagyobb beszédet. Kijelentette, hogy a hidegháború végefclé jár s ha figyelmen kívül hagyunk néhány lokális konfliktust, mint amilyen például Algériában dúl, akkor nyilvánvaló, hogy a népek közötti ellentétek sokkal inkább gazdasági és Ideológiai természetűek, mint katonaiak. „Ami engem illet — mondotta — számomra például az elkövetkező 20 évben Kína iparosítása sokkal fontosabb lesz, mint Formózáé". A külügyminiszter ezután beszélt a fejlődésben elmaradt országok megsegítésére alakítandó nemzetközi gazdasági ircda felállítását célzó tervéről, majd moszkvai tárgyalásairól számolt be röviden. A tárgyalások — mint említette — az őszinteség légkörében folytak le és rámutatott, hogy a Szovjetunióval nagyobb üzleteket lehetne kötni, azonban a stratégiai nyersanyagok szállítását tiltó rendelkezések ezt nem teszik lehetővé. „Nyomást fogunk kifejteni — jelentette ki —, hogy Washington beleegyezzék az eladható áruk listájának kiszélesítésébe". A moszkvai megbeszélések után mély meggyőződésünk — folytatta fejtegetéseit Pineau —, hogy Franciaország ugyanazt a nyelvet beszéli mind Moszkvában, mind Washingtonban. Ezután Tuniszról és Ma* rokkóról .beszélt Pineau. „Önök azt mondják, hogy a gyengeség politikáját folytatjuk e két országgal szemben — mondotta Pineau & jobboldali képviselők felé fordulva. — De vajon milyen más politikát folytathatnánk? Csak az erő politikáját, mert hiszen a bizalom politikáján kívül más politika, mint az erő politikája, nem létezik. Dehát mennyi embert kellett volna ebben az esetben Marokkóba küldeni? Négyszázezret, vagy félmilliót? Hiszen 1926-ban 325 ezer ember kellett ahhoz, hogy Abdel ICrimet megverjük. Vajon önök hajlandók lennének-e az ehhez szükséges adókat megfizetni? Egyedül a mi politikánkat lehet alkalmazni, mert ez teszi lehetővé, hogy katonai erőfeszítéseink oroszlánrészét Algériában fejtsük ki". Pineau beszédét a jobboldal állandó tiltakozása közben mondotta el, Rövid külpolitikai hirek A tanácsok és az országgyűlés munkájáról beszélt ezután az előadó, s többek között a következőket mondotta : — Mi most azon dolgozunk. hogy fejlődjék, erősödjék a. tanácsdemokrácia és tanácsaink fő figyelmüket a lakosság ügyes-bajos dolgai intézésére, az állami fegyelem betartására, a dolgozók igényeinek jobb kielégítésére tudják fordítani. Az országgyűlésről szólva hangoztatta, hogy el kell készíteni az új házszabályt, létre kell hozni az országgyűlés mellett működő fontos bizottságokat, amelyek az országgyűlés ülései közötti időben megtárgyalják a fontos törvényeket, rendeleteket. Olyan rendszert kell bevezetni az országgyűlésben, hogy a képviselők éljenek jógiikkal, szólaljanak fel a parlamentben, mondják el megyéjük, járásuk, községük főbb problémáit, tegyenek fel kérdéseket a kormánvhoz, s az egyes miniszterekhez, hogy a népképviselő megtisztelő címet a valóságban is betölthessék a képviselők. — A XX. kongresszus — mondotta befejezésül Apró Antal elvtárs — nemzetközi méretekben felélénkítette a politikai életet. Az a bátor, kezdeményező politika, amelyet a Szovjetunió folytat a béke megszilárdításáért, mindjobban meghozza gyümölcsét. — A második ötéves terv megvalósításához megvannak a reális előfeltételek. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségi dolgozóink munkaszeretök. Tagjai vagyunk a szocialista tábornak. Kiszélesítettük baráti kapcsolatainkat. Minden tehetőség megvan arra, hogy az átmeneti hullámvölgyből' kikerüljünk és a szocializmus építését nagyobb lendülettel előrevigyük. — Pártunk sok nehéz, küzdelmes harcon át vezette a magyar dolgozó népet és vezeti ma is. Meg vagyunk győződve, hogy Csongrád megye dolgozó népére, elsősorban párttagjaira, kommunistáira, mindig számíthat a párt és a kormány a második ötéves terv megvalósításában. Ehhez kívánunk önöknek sok sikert, jó munkát, jó egészséget. dött be a forró népi pártnap. hangulatú ünMoszkva (TASZSZ). A Pravda szombati száma ;,A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető szerepe a szocialista építésben" címmel közölte Edvard Kardeljnek, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökhelyettesének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága titkársága tagjának cikkét; • - r Moszkva (TASZSZ). K: J. Vorosilov táviratot intézett Giovanni Gronchihoz, az Olasz Köztársaság elnökéhez a köztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából, . i % • £ í'pjr h l Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke június 12-re a Fehér Házban értekezletet hiv össze. Az értekezleten amerikai közéleti vezetők vesznek részt „azoknak az utaknak-módoknak megbeszélésére, amelyek révén jobb kapcsolatok volnának kiépíthetők a földkerekség népei között a világbéke érdekében". Az elnök az értekezletre Amerika 34 vezető személyiségét hívta meg. Finn parlamenti küldöttség érkezik Budapestre Pedagógusok kitüntetése az Országházban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az idei pedagógusnap alkalmából szombaton az Országház kupolacsarnokában ünnepséget rendezett. Az ünnepségen megjelent Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és a kormány több tagja. Erdey-Grúz Tibor üdvözlő beszédében méltatta a pedagógusnap jelentőságét, majd 72 nevelőnek átadta a „Kiváló tanár", „Kiváló tanító", „Kiváló óvónő" kitüntető oki levelet ós a vele járó 3000— 3000 forint pénzjutalmat. Szombaton este a budapesti Erkel Színházban rendezett pedagógusnapi ünnepSág során Szalai Béla. elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Méltatta a pedagógusok áldozatos munkáját és további sikereket kívánt nekik nevelői hivatásuk teljesítésében. Élénk vita 'Az a hosszantartó'taps, lel- az előadás kőzben. mirel az kes hangulat, amely mind előadás végén a párt éltetéFogcdás az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Az Olasz Köztársasáig nem- nöke, Ács Lajos, az MDP Poaeti ünnepe alikalmáiból Re- liti'kai Bizottságának tagja, a nato A. Giardini, az Olasz Központi Vezetőség titkára, Köztársaság budaipesti rend- az Elnöki Tanács tagja. Rónai kívüli követe és imieghatalma- Sándor, az országgyűlés elzott minisztere szombaton este fogadást adott. A fogadáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze nöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Boldoczki János külügyminiszter, Bognár József külkereskedelmi minisztőségének első titkára, az El- ter, a politikai, a gazdasági és nöki Tanács tagja, Hegedűs a kulturális éiet sok vezető András, a Minisztertanács el- személyisége. O. E. M. Hjelt, a Finn Köztársaság budaipesti ügyvivője rádiónyilatkozatot adott a finn parlamenti küldöttség küszöbönálló magyarországi látogatásával kapcsolatban. O. L M. Hjelt nyilatkozatában a következőket mondbtta: — Nagy megelégedéssel hallottam február 8-én a magyar parlamentben Hegedűs András miniszterelnöknek arra vonatkozó javaslatát, hogy finn parlamenti küldöttséget hívjanak meg Magyarországra. Röviddel ezután alkalmam volt szóbelileg értesíteni a finn parlament elnökét erről a meghívásról, amelyet rögtön nagy örömmel fogadtak. A finn parlamenti küldöttség június 4-én, hétfőn érkezik Budapestre. Az ilyen látogatások mostanában gyakoriak a különböző országok parlamentjei között és jelentőségük a népek közötti kapcsolatok és az egyetértés fejlesztésében nem lebecsülendő. Ez érvényes természetesen a finn parlamenti küldöttség látogatására is, de ezenkívül ennek megvan a maga különös jelentősége. A finn és a magyar nép rokon népek és a közöttük levő kapcsolatok mindig jók voltak, soha semmiféle ellentét azt nem zavarta, s különösen megelégedettséggel kell megállapítani, hogy ezek a kapcsolatok az utóbbi években jelentősen fejlődtek és elmélyültek. A Finnország és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi 4—5 év alatt több mint megkétszereződött és különösen az utóbbi években bizonyos minőségi előrehaladás is történt. Bizonyára továbbra is sokat tudunk elérni az országaink közötti kereskedelem fejlesztésében. Kulturális kapcsolataink is állandóan mélyülnek. Tudományos területeken különösen említésre méltó az élénk együttműködés a finn—ugor kutatásban, amelynek székhelye természetszerűleg Budapest és Helsinki. A tudós-, művész- és egyéb küldöttségek cseréje hozzájárult az országaink közötti kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez. A sportban — különösen az 1952. évi helsinki olimpiai versenyek után, ahol Magyarország olyan ragyogó eredményeket ért el — a kölcsönös látogatások igen élénkek voltaik. Ugyanez áll az élet többi területére is, de most nincs alkalom ezt közelebbről megvizsgálni. Mint tőrvényhozó államhatalom, a finn parlament végső fokon dönt az ország ügyeiben. Ezért a finn és magyar kapcsolatok fejlődése szempontjából hasznos, hogy a finn parlamentnek most a küldöttségek által alkalma lesz megismerkedni Magyarországgal és népével és személyes kapcsolatokat kötni a magyar parlamenttel cs az ország kormányával. A magyarok hagyományos vendégszeretetükkel érdekes látogatási programot állítottak össze, amely a küldöttségnek bőséges lehetőséget nyújt arra, hogy sokoldalúan megismerhesse a szép Magyarországot, annak viszonyait, életét és szimpatikus népét. Biztos vagyok abban, hogy a finn parlamenti küldöttség tagjai szívesen látott vendégele lesznek Magyarországon. Edén nyilatkozata Ciprusról London (MTI) Eden angol miniszterelnök pénteken nyilatkozott a ciprusi helyzetről. Eden szerint Ciprus Anglia számára -az Északa'tlanti Szövetségtől függetlenül is életbevágóan fontos*. -Az angol ipar — folytatta a miniszterelnök — a közép-keleti olzjcllátásra ián utalva, s ha Anglia olajéilátását veszély fenyegeti, kénytelen lesz azt megvédeni. A ciprusi támaszpont ennek a védelemnek egyik láncszeme*. Famagusztában a brit csapatok pénteken megkezdték a görög templomoknak és a görög papcí.o latosának átkutatását. Á városban továbbra is érvényben van a kimenő tilalom. Harding, a sziget kormányzója az eddigi legnagyobb, negyvenezer font kollektív pénzbírságot vetett ki a famagusztai görögökre. Ezt azzal indokolja, hogy Famagusztában az elmúlt két hónapban 11 személyt öltek meg és sokat megsebesítettek; a