Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-21 / 145. szám

"ELMAGYflRORSZflG t *<» Csütörtök. 1956. június «L (Foljjtatás az első oldalról.) fogják n függő területek önálló-j . . . sulásának folvamatát, amiben az < és egyuttmukodes fokozása ., „ , I ugyanezeket a eélokat szolgáló, L^'ell,lt Nemzetek Szervezete­jelentős tényező. Ebben az érte- nek elsőrendű szerepet kell be­lemben továbbra is támogatni töltenie. Elő kell segíteni az elmaradt országok fejlődését A két kormány egyetért ab- együttműködés továbberősitésé­hnn, bog)' a fejlett és n fejletlen bez. és megszilárdításához, országok közti mély szakadék A tárgyalásokon különleges fi­korunk egyik legnagyobb pro- gyeimet szenteltek a két ország hlémája, amelynek a megoldásá- viszonyának. Megelégedéssel ál­hoz az szükséges, hogy u fejlett lapították meg, hogy a szovjet és országok megfelelő intézkedések- a jugoszláv kormány 1955. júni­kel segítséget nyújtsanak a gyen- us 2-i deklarációjában kifejezés­gén fejlett országoknak. Első- re jutott elvek, nmelyeken kap­sorban széleskörű kollektív ncm- csolutaik nyugszanak, megvetet­Joszip Broz-Tito elutazott Moszkvából Moszkva (TASZSZ) Joszip Broe-Tifo, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnö­ke, az elnök felesége és kísé­rete június 20-én moszkvai idő szerint 15 órakor Moszk­vából Kijevbe indult. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjet­unió állami lobogóival díszí­tett kijevi pályaudvaron a vendégeket a kormány és a kommunista párt vezetői, a Szovjetunió miniszterei, a Szovjetunió marsalljai, a Szovjetunió Legfelső Taná­zetközi akcióra van szükség. A ték a sokoldalú baráti egvüttmű- csának küldöttei és más hi­• vatalos személyek búcsúztat­ták. K. J. VOPOSIJIOY rövidesen Jugoszláviába íáfogat cl Moszkva: A Tanjug moszk­vai különtudósítója jelenti két kormány ennek szellemében ködés alapját és gyümölcsözően a továbbiakban is arra fog töre- szolgálták a béke és a nemzet­kndni, bogy az ENSZ keretében közi együttműködés érdekeit, mind átfogóbb és hatásosabb in- A két fél erőfeszítései révén tézkedések történjenek az elmn- nagv eredményeket értek el a radt területek gazdasági és mű- nyilatkozatban előírt szerződéses szaki megsegítésére. A két kor- helyzetnek rendezésében, mány szerint minden katonai és A két kormány megelégedés­politikai feltétel nélkül kell se- scl mutat rá a kölcsönös igények gftséget nyújtani a gazdaságilag kérdésének sikeres rendezésére, elmaradt országok gazdasági fel- ami megkönnyítette a korábban lendítéséhez és együttműködni megszakadt gazdasági kapcsola­vclük e téren. tok helyreállítását és a kölcsö­Mindkét ország kormánya új- nősen hasznos alapon kifejtett ra megerősítette, hogy híve a bé- gazdasági együttműködés fejlő­kés é» nktiv egymás mellett élés dósét. Ebben az. értelemben he­politikájának. Ez « politika a Íves árucserét állapítottak meg, szuverenitás, a függetlenség, a hosszúlejáratú hitel- é» beruhá­területi integritás, a meg nem fá- zási egyezményeket, műszaki tu­madás, az egyenjogúság, a köl- dományos együttműködésről, az esönös megbecsülés és a bel- atomenergia békés célú felhasz­ügyekbe való be ncm avatkozás nálósáról, stb. szóló egyezményt elveire támaszkodik: ezt az utób- kötöttek hi években kialakult nemzetközi Olyan kulturális egyezményt fejlődési szükségletek hívták élet- írtak alá, amely széles alapot te­re és ez hatékony eszköz az or- remtett a termékeny kulturális szágok különböző társndalmi, együttműködés és csere számára, gazdasági és politikai rendszeré- Megegyezést értek el a tájé­tői független mindenoldalú koztntó szolgálatra vonatkozóan. További kölcsönös cgvüttműködés A szovjet—jugoszláv politikni újabb fontos szakasz a Szovjet­éi más kapcsolatok teljes rende- un;A és a Jugoszláv Szövetségi zése és az elért eredmények Népköztórsasig népei Uözötti megmutatták, hogy a béko és a _ , , szocializmus érdekeit szem előtt együttműködésnek es baratzag­tartá két ország együttműködése, nak a két ország népeinek javát, amelv a függetlenségről, az a béke és a szocializmus meg­egyenjogúságról és a belügyekbe szilárdításának javát szolgáló fej­való be nem avatkozásról szóló lődésbenj tsj kö­és Nyilatkozat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyáról Moszkva: A Jugoszláv Szövet- vei összefüggő számos kérdésben lamint azokra a kérdésekre ségi Népköztársaság kormánykül- kifejtendő együttműködés végett, amelyek a békét, a népek döttségének 1956. június 1-től továbbá a világ népei békés zötti közeledést, érintkezést 23-ig a Szovjetunióban tett lii- egymás mellett élésének és általában az emberiség haladá­vatalos látogatása idején Joszip együttműködésének fejlesztése sát érintik. Broz-Tito, a JKSZ főtitkára, Ed- végett, tekintet nélkül a társa- r A világ jelenlegi anyagi vard Kardelj, a JKSZ Központi dalmi és politikai rendszerükben s), (;s 8ZCHemi átalakulása, Bizottsága végrehajtó bizottsága- mutatkozó különbségekre, a né- amely kifejezésre jut a szocializ­nak titkára, valamint Jakov pek békéje, szabadsága és füg- mus erőinek roppant nüvekedé­Blazscvics, Veljko Micsunovics, gctlensége érdekében. sében, a nemzetközi felszabadító Ivocsa Popovics és Mijalko Todo- A pártok képviselői abból in- mozgalom fellendülésében, to­rovics, a JKSZ Központi Bizotl- dúlnak ki, hogy a kapcsolatok és vábbú abban, hogy megnő a ságinak tagjai, mint a Jugoszláv az együttműködés tovúbblej- munkásosztály szerepe a jelenle­Kommunislák Szövetségének és lesztése az SZKP és a JKSZ, gi nemzetközi fejlődés konkrét Jugoszlávia dolgozó népe Szo- mint olyan országok vezető párt- kérdéseinek megoldásában, több cialista Szövetségének képviselői, jai között, amelyekben a mun- nagv feladatot állít a nemzetközi illetve N. Sz. Hruscsov, az kásosztály van hatalmon, — e munkásmozgalom elé. Ez a tény SZKP Központi Bizottságának pártok közös célt tűztek maguk felhívja a figyelmet a jelenlegi első titkára, N. A. Bulganyin, efé: a teljes szocinlisln társada- világban tapasztalható jelensé­A. I. Mikojan, V. M. Molotov, lom felépítését országunkban, az gck, alapvető anyagi és társadal­K. J. Vorosilov, az SZKP Köz- emberiség haladásának és a tar- mi tényezők és fejlődési irány; ponti Bizottsága Elnökségének l48 békének a biztosítását — zatok tudományos elemzésének tagjai, I). T. Sepilov, az SZKP kétségkívül elő fogja mozdítani szükségességére is. Ezeknél az Központi Bizottsága EJnökségé- B további együttműködés fejlő- „koknál fogva megegyeztek belgrádi nyilatkozat elveinek köl esönös tiszteletbentartásán ala­pul, amely elveket a világ mind több kormánya és országa egyre szélesebb körben alkalmRZ a gyakorlatban — a legszélesebb lehetőségeket biztosítja baráti kapcsolataik sokoldalú ég termé­keny fejlődése számára. Az eszmecsere a két kormány számára igen hasznos alkalom volt arra, hogy megvizsgálják a kölcsönös együttműködés to­vábbi lehetőségeit. A két kor­mány azt az óhaját és szándékát fejezi ki, hogy továbbra is fenn­tartják képviselőik személyes kapcsolatait és rendszeres esz­mecseréjét a mindkét felet ér­deklő politikai és egyéb kérdé­sekben. A két kormány megállapította, bogy lehetőség van a gazdasági kapcsolatok és az áruforgalom további kiszélesítésére, s e kér­désben megegyezésre jutott; ki­emelve a hosszúlejáratú gazdasá­gi egyezmények hasznosságát. A két kormány elhutározta, hogy kiszélesíti n tudományos együttműködést és a tudós-, szakember-, diák-cserét, a tudo­mányos művek cseréjét. A megkötött kulturális egyez­mény alapján ki fogják dolgozni a kulturális együttműködés meg felelő munkaterveit. A két kormány nagy jelentősé gűnek tartja n kettős állampol­gárságról nemrég aláírt egyez­ményt, amely jelentősen hozzá­járul kapcsolataik rendezéséhez. A két kormány mindent meg­tesz, hogy megkönnyítse az egyezmény végrehajtását. Figyelembevéve, hogy a poli­tikai, társadalmi és a szakmai szakszervezeti szervezetek eddigi kapcsolatai, amelyeknek célja a szocialista tapasztalatok és a vélemények kicserélése volt, si­keresen fejlődtek és hasznos eredményekre vezettek. A két kormány egyetért abban, bogy a jövőben gyakorlati alapon megkönnyíti és meggyorsítja a két ország érdekében létesülő ilyenfajta kapcsolatokat. A Szovjetunió kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság kormánya úgy véli, hogy a tárgyalásokon megvitatott va­lamennyi kérdésről folytatott te­vékeny eszmecsere azt bizonyít­ja. bogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Joszip Broz-Tito köztársasági elnök vezetése alatt álló kormányküldöttségének a Szovjetunióban lett látogatása A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének kor­mánya nevében: N. A. Bulganyin _ ,.o „.„„. ab­K. J. Vorosilov, a Szovjet- ] nek póttagja, mint az S7.K kép- dését a Szovjetunió és a Jugo- ban, hogy a marxizmus—leniniz­arWeM^á...... rtss 'viselői az elvtársias őszinteség BZl4v Szövetségi Népköztársaság mus elvéit szem előtt tartva; és nyíltság szellemében eszme- között, elő fogja mozdítani a minden eszközzel ösztönözni fog­cserét folytattak a JKSZ és az grtlárd barátság elmélyülését jak — mind a kölcsönös viszo; SZk'P viszonyáról és cgyüttmű- Jugoszlávia és a Szovjetunió né- nyukban. mind pedig a nemzett ködéséről. pe"i között közi munkásmozgalomban általá­E megbeszéléseken a követke- « A két fél, azt az állás- ban — a kölcsönös együttműkö; zőkben állapodtak meg: O. ponlot vallva, hogv a szo- dóst és a vélemények kicseréli; i Az 1955. június 2-i bel- cialista fejlődés útjai különböző §ét a szocialista tudományos gon­• grádi nyilatkozat egészsé- országokban és körülmények kö- dolat területén, ges alnpra helyezte a két szocia- z„tt különbözőek, hogy a szocia- , A JKSZ ^ ^ gZKP lista ország viszonyát és a ben- fjzmus fejlődési formáinak gaz- 6. együttműködésének ne kinyilatkoztatott elvek mind dngsága elősegíti erősödését és konkrét formái tekintetében széleseblikoru alkalmazasra lel- kiindulva abból a tényből, hogy a küldöttségek megállapodtak nek a két szocialista ország köl- mjnd az egyik, mind a másik abban. hogy ennek az együtt­csönös együttműködésében. féltől idegen minden olyan ten- működésnek az útjai a kö­ri A két országnak a bel- dencia, bogy rákényszerítse má- vetkezők lesznek: 6zemélyes • grádi nyilatkozat aláírását sokra saját véleményét a szocia- érintkezések, a vélemények követő időszakban kifejtett ]jsla fejlődés útjainak és formái- írásbeli és szóbeli kifejtése együttműködése és viszonyának nak meghatározásában, — meg- és kicserélése, küldöttségek általános fejlődése, valamint né- egyezett abban, hogy az említett anyagok, irodalom cseréje, a peik politikai és egyéb társadalmi együttműködésnek a teljes ön- szükséghez képest pártfunk­szervezeteinek érintkezése kedve- kéntességen és egyenjogúságon, cionáriusok találkozása a ző politikai feltételeket teremtett baráti bírálaton pártjaink vitás mindkét fél érdeklődésére meg az SZKP és a JKSZ együtt- kérdésekben folytatott elvtársi ,Íd5SZef?_ unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke rövidesen' Jugoszláviába látogat. K. J. Vorosilov jugoszláviai látogatásának pontos idejét később állapítják meg. Aláírták a magyar—koreai kulturális, valamint az áruszállítási egyezményt A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormány­küldöttségei között a barát­ság és a kölcsönös együttmű­ködés szellemében lefolyta­tott tárgyalások után szerdán délután Budapesten az Or­szágházban aláírták a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­sáig közötti kulturális egyez­ményt, valamint az áruszállí­tásra vonatkozó egyezményt. A kulturális egyezményt magyar részről Darvas József népművelési miniszter, ko­reai részről Nam Ir külügy­miniszter írta alá. Az áru­A Jugoszláv Szövetségi Nép- szállításra vonatkozó szerző­köztársaság kormánya ne- dést Berei Andor, az Orszá­vében: gos Tervhivatal elnöke és Li J. Broz-Tito I Ok^ a KNDK AUami Tervbizottságának elnöke Moszkva, 1956, június 20. | írta alá. működésére is. _ jellegű eszmecseréjén kell ala­A fent kifejtett tételekből ki; pulnia. indulva és íigyclembevéve azo- a A JKSZ és az SZKP kö­kat. a konkrét feltételeket, ame- zöuj ég az ,,m](tett a]apo. lyek között a jelenlegi szocialista kon nyugvó együttműködés el­sők megvitatása végett és általában az építő, elvtársi vita minden formája. 7 Aa SZKP és a JKSZ ' • képviselői az ilyen kö!­uiozgolmak fejlődnek, szem sűsorban a két országSzocialista «őn<fe együttműködést a más -leni- pnilfíp f nr*m A i Am m A.- „1, * ^ irtva a marxizmus-leni- építése formái é, módszerei sok­internacionriista elveit, a otdalű. kölcsönös megismerte,é- & ^Vhffi ^ előtt tartva nizmus JKSZ és az SZKP küldöttségei sú„ek útján, a szabod^"^- SaTv^nStdó ^P­megállapodtak abban, hogy a si tapasztalat - és véleményese- ^Stó^ aS Snek te­két párt közötti érintkezés foly- re útján fog fejlődni. E tapaszln- kmtik meszének te tatása hasznos és szükséges szo- lat - és véleménycsere kiterjed „ . , TK-Q7 cialista országaink további erő- azokra a kérdésekre, amelvck O. ,ü ­sítését és felvirágzását szolgáló közös érdeklődésre tartanakTá JiSSLSb^ együttműködés végett, a ncm- mm « i—1_„ , • Iarlt?s neKeert es a nepex oiz­szocializmus jelenlegi fejlődésé- előbbrevitele szempontjából. Közfis közlemény a KKDK-kormányküldfitfség magyarországi láfogatásáréi A Magyar Népköztársaság szültség enyhítésével kapcso- mértékben helyesli és kö- szükséges bizalom és kiWUrA kormányának meghtvasára latos kérdésekről. „„.í—... _ I^TTtt*.. CS KIKUSZO­1956. június 17-tól 20-ig Kim Ir Szen-nek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanács elnökének vezetésével koreai kormány­delegáció tartózkodott Ma­gyarországon. A minisztertanács elnökét, Kim Ir Szen elvtársat, a munkapárt alelnökét, Pak Den Aj elvtársnőt, Nam Ir külügyminiszter elvtársat, a tervhivatal elnökét, Li Cson Ok elvtársat és a kormány­delegáció többi tagját fogad­ta Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Rá­kosi Mátyás, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Veze­tőségének első titkára, Hege­dűs András, a Miniszterta­nács elnöke. A kormánydelegáció ma­gyarországi tartózkodása so­rán ipari és mezőgazdasági üzemeket, kulturális és szo­ciális létesítményeket, stb. látogatott meg, alkalma volt találkoznia a magyar dolgo­zókkal és a lehetőséghez ké­pest megismerkednie az or­szágban folyó építőmunka eddig elért eredményeivel. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormány­küldöttségét a dolgozók mindenütt lelkesen fogad­ták, ami a koreai és a ma­gyar nép közötti megdönt­hetetlen barátság és testvé­A tanácskozások a kölcsö­nös barátság és a teljes meg­értés légkörében folytak. A tárgyaló felek megálla­pították, hogy a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok az el­múlt években örvendetesen fejlődtek és őszinte, testvéri együttműködés kialakulásá­hoz vezettek. Kölcsönösen kinyilvánították azon elhatá­rozásukat, hogy az eddigi együttműködést, amely mind­két ország előnyére szolgált, az országaikban folyó békés építőmunka segítése, orszá­gaik természeti kincseinek feltárása és felhasználása, az ipari és mezőgazdasági ter­melés növelése, a nép jólété­nek és kultúrájának további emelése érdekében jövőben tovább fejlesztik. Elhatároz­ták, hogy e célból a közeljövőben hosszúlejáratú kereske­delmi egyezményt, továbbá tudományos. technikai együttműködési egyez­ményt kötnek. Ugyanettől a célkitűzéstől vezettetve a két ország kép­viselői 1956 június 20-án kulturális egyezményt írtak alá, amely a két nép további kölcsönös megismerését, kul­turális kincseinek kicserélé­sét, baráti kapcsolatainak fej­lődését segíti elő. tárgyalások során Kim , - • , . . . mot a sz°C"üista gyakorlat fej- tonsáeáért a társadalmi ha­szocialista gondolat Sffif^ taS'&S. ben az összes Ihaladó és bé­keszerető erők széleskörű együttműködésére van szük­ség. Ez egyre erőteljesebben, nyilvánul meg a legkülönbö­zőbb formákban és világmé­retben. Ez az együttműködés a mostani társadalmi fejlő­dés egyik elengedhetetlen szükségessége. Az ilyen kap­csolatoknak cgyenjogúaknak, nyíltaknak, demokratikusak­nak és a világközvélemény számára hozzáférhetőknek kell lenniük. E kapcsolatoknak az álta­lános érdeklődést keltő kü­lönböző problémák kölcsönös megismerését és a reájuk vo­natkozó tanácskozást kell szolgálatok, elő kell segíte­niök a kölcsönös megértést a különböző felek álláspontjai­nak és nézeteinek türelmes megmagyarázása alapján. Ebbe beleértődik, hogy ezen együttműködés minden egyes különálló részvevője szaba­don cseleikszik fejlődése felté­teleinek megfelelően és azok­nak a közös htfladó céloknak értelmében, amelyekre törek­szenek. vetkezetesen támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának Korea békés egyesítésére és a távol-keleti béke biztosításá­ra irányuló erőfeszítéseit, va­lamint a Kínai Népköztársa­ságnak és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak azt a kezdeményezését, hogy hívják össze a koreai kérdés rendezésében érdekelt álla­mok értekezletét. Egyben ki­fejezésre juttatták azt a meg­győződésüket, hogy a koreai nép békés törekvései a kívá­natos teljes sikerre vezetnek. A tárgyaló feleik hangsú­lyozták, hogy Európa és Ázsia bolődnék egy mindem eddi­ginél pusztítóbb háború ve­szélye. A tárgyaló fetok kifejezték azt a reményüket, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében a leszerelés kérdésében poziiitív döntéseket fognak hozni. Egyben mindkét kor­mány az ENSZ egyetemessé­ge mellett foglalt állást. Mindkét részről egyetértet­tek abban, hogy a vitás nem­zetközi Jeérdések békés tár­gyalások útján megoldhatók, s hogy a megérett, illetve fel­merülő nemzetközi problé­mák megoldásának egyetlen békéjének és biztonságának J*úlis és járható útját ez ér­megszilárdítása népeiknek és országaiknak alapvető érde­ke. őszintén üdvözölték a nemzetközi feszültség enyhü­lését, amelyhez a két ország, lehetőségeihez mérten — töb­bek között fegyveres erői lét­számának jelentős csökkenté­sével — maga is hozzájárult. Hangsúlyozták továibbá, hogy dekelt államok tárgyalásai­ban látják. A tárgyalások során is ki­fejezésre jutott, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság külpo­litikájának alapja a külön­böző társadalmi berendez­kedésű országok békés egy­más mellett élésének elve. a szilárd és tartás béke A két kormány a maga részé­A __ Ir Szen elvtárs, a Koreai Né­ri szolidaritás világos meg- pj Demokratikus Köztársaság nyilvánulása volt. Minisztertanácsának elnöke, A Magyar Népköztársaság köszönetet mondott azért az képviselői tárgyalásokat foly- anyagi és erkölcsi segítsé­tattak a Koreai Népi Demok- gért, amelyet a magyar nep alapjait az európai kollek­tív biztonság szavatolása, az ázsiai kollektív bizton­ság megteremtése, vala­mint a fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentése vet­heli tr.tg. Leszögezték, hogy a Ma­gy ar Népköztársaság és a Kő­ről következetesen elő kí­vánja segíteni az államok kö­zeledését és tartós. békés együttműködését, diplomá­ciai, kereskedelmi kapcsola­tainak szélesítését, szociális berendezésükre és államfor­májukra való tekintet nélkül. Végezetül a tárgyaló, felek inV,l,,áni'+—WA", ... . — reál Népi Demokratikus kinyilvánították azt a " meg­Köztársaság, erőiket nem ki- győződésüket, hogy a koreai mélve hozzá kívánnak já- kormánydelegáció magyaror­rulni a kollektív biztonság szági látogatása és az itt foly­rendszerének létrehozásához, tátott megbeszélések jelentő­ratikus Köztársaság kor- a népgazdaság háború utáni amely kizárná az új európai sen hozzájárultak a Magyar .' , / s í • x. ' Z • -: • ÓO Ó-TCISIT IHáiKoitriILÜ 1 p»hPRFRYCÁCTAt" TvJ<á'Pjk'/v!7Í«irc.íac.ncf óc A VZ-VT-O-OÍ nányküldöttségével, a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatairól, va­lamint a Korea egyesítésé­vel, az európai és ázsiai biz­tonsággal és a nemzetközi fe­újjáépítéséhez és fejlesztésé­hez nyújt a koreai népnek. A Magyar Népköztársaság képviselői a tárgyalások fo­lyamán hangsúlyozták, hogy a magyar kormány teljes és ázsiai háborúk lehetőséget, Népköztársaság és a Koreai valamint a fegyverzet és a Népi Demokratikus Köztársa­fegyveres erők csökkentésé- ság közötti bánáti kapcsola­hez, a tömegpusztító fegyve- tok további elmélyítéséhez, a rek eltiltásához. amellyel béke és a nemzetközi bizton­helyreállna az államok közt ság erősítéséhez. A JKSZ és az SZKP képvi­selőinek meggyőződésük, hogy a JSZNK és a Szovjet­unió munkásmozgalmainak az említett elvett és formák alapján folytatandó együtt­működése népeik érdekeit és az országaikban folyó szocia­lista építés érdekeit fog.ia szolgálni. Meggyőződésük, hogy ezzel elősegítik a világ szocialista és más haladó mozgalmainak általános kö­zeledését, ez pedig egyaránt szolgálja majd az egész világ békéjének érdekét, az embe­riség általános haladásának érdekeit. Az SZKP Központi Bizott­sága nevében: N. Sz, Hruscsov első titkár. A JKSZ Központi Bizott­sága nevében: Joszip Broz-Tito főtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents