Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-17 / 142. szám

Vasárnap, 1956. június 17. 3 OELMRGYARORSZAG N tUUtk=i (uak nőknek ? / A házasélet egészségügyi problémáiról rendeaett elő­adást a TTlT. Az előadás­nak olyan nagy sikere volt, hogy meg is kellett ismétel­ni. Sőt! Vannak, akik azt követelik, hogy egyik va­sárnap délelőttön harmad­szor is tartsa meg Batizfal­vy professzor, de most már a Szabadság-moziban. Hanem — úgy tetszik — egy hibája is voll ennek az előadásnak. Pénteken több­ször is csengett a lelefon a TTIT-ben. Végül már fel sem akarták venni a tele­Hont. amikor egy megnyerő férfihang jelentette be. hogy „az egyetem férji éolgozói nevében" beszél. — Igazán felháborító — je­lentette ki a megnyerő han­gú férfi —, hogy a férfiakat kizárták ezekről az elő­adásról. Kérem az egyete­mi férfi dolgozók nevében — s hallani lehetet a tele­fonban, hogy több férfihang suttog a telefonáló körül, nehogy „rosszul mondja a leckét" —, hogy ismételjék meg most már, de minél hamarabb, férfiaknak is ezt az előadást, hiszen talán nekik is van némi kis kö­zük a házasélet egészség­ügyi problémáihoz! nf ' = a Magyar Színjátszás ün­nepi Hetéről ma érkeznek haza t— a délelőtti gyorsvonattal — a szegedi Nemzeti Színház mű­vészei, akik az idén is nagysze­rű sikerekkel öregbítették szín­házunk jó hírnevét. A szegcdi Nemzeti Színház párt- és szak­szervezete képviselői, az itthon­maradt művészek és számos mű­vészetet pártoló színházlátogató' fogadja az állomáson a szép si­kerrel" érkezőket­— Ma délelőtt 10 áraskor tartjá az Állami Zeneiskola Mozart évzáró emlékhang­varsenyét a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. — • „Alom. álom..cím­mel hétfőn délután fél hat és este fél kilenc órakor ren­dezi mec az Országos Filhar­mónia legújabb vidám, éne­kes. zenés műsorát a szeged: Nemzeti Színházban. A mű­sorban Németh Marika. Sza­bó Miklós, Gyenes Magda és Puskás Sándor szerepel­Konferál: Darvas Szilárd. Közreműködik a „Studió"­cgyüttes. Jegyek az Országos Filharmónia Klauzál téri ki­rendeltségénél kaphatók. — A Városi Balettidkola július 1-én délelőtt fél 11 órakor és 2-án féfl 7 órakor tartja vizsgaelőadását a sze­gedi Nemzeit Színházban. A műsorban a balett-gyakorla­tokon kívül népi játékok, a Hamupipőke mesebalett egy Mozart táncjáték és Strauss: Mesél a bécsi erdő című ba­lettje szerepel. Jegyek a szín­ház pénztáránál kaphatók. Á kollektív szerződés az üzem törvénye nem pedig „mézesmadzag" A kollektív szerződés az üzem törvénye, betartása mind a vezetőkre, mind a dolgozókra kötelező. Mégis megtörténik, hogy ez a tör­vény csorbát szenved, egyik, vagy másik pontja negyedév­ről negyedévre elmarad s vé­gül feledésbe megy. Pedig a kollektív szerződést az üzemi bizottság elnökén kívül alá­írta a vállalat vezetője és az illetékes miniszter is. Erre — a miniszter aláírására — az­ért volt szükség, hogy a vál­lalat vezetősége megkapja a szükséges beruházásokat, a kollektív szerződés egy-egy pontjához. Ügy látszik azon­ban, hogy ezek az aláírások nem nyújtanak biztosítékot a kollektív szerződés betartásá­hoz. Egy-egy pont megvalósí­tásának határideje elmarad. Erre igen jó példa a Szegedi Kenderfonógyár kollektív szerződésének 18. pontja, melyben az igazgató vállalja: "A nehéz munkakörülménye­ket jelentő előkártoló zsákto­mést kiküszöbölteti úgy, hogy egy előkártológépsn fátyolte­kercselő szerkezet kivitelezé­sét valósítja meg. Határidő 1956. II. negyedév* A második negyedév utolsó hónapjának közepénél tar­tunk már, de a fátyolteúler­cselő szerkezet kivitelezésé­rintot — a számítások szerint mintegy 10—12 ezer forint hiányzik — s javasolta a vál­lalat igazgatójának, Nagy­györgy Máriának, hogy kér­jenek módosítást a határidő­re. Megtették. És hogy ezért szó éri >»a ház elejét* a Ken­derfonógyárban, jogos. A dol­gozók közül néhányan úgy látják, hogy a miniszter alá­írása sem biztosíték, mert egy alsóbb szerv azt megvál­toztathatja. Felvetik azt is: mi jogon? Mint már annyiszor, most is a bürokrácia útvesztőjében vesz el egy olyan vállalás, mely szükségszerű. A jövő és menő levelek nem vigasztal­ják a kártolóban dolgozókat, a harmadik negyedében is éppolyan nehéz munkát kell végezni, mint eddig. Az igaz, hogy a papírok igazolnak "egyeseket*, ez azonban nem segít semmit a kollektívszer­ződés betartásán. Most még csak arról van szó, hogy a kollektív szerződés egy pont­ja szenvedett csorbát. De akik már úgy vetik fel, hogy "mézesmadzag* az egész, azok az eddig reménykedőket is borúlátókká tehetik. Nem mondanak ezek sokat, csak annyit: egyik pont után jön a másik. És ez gondolkodóba ejt jó néhány embert a Sze­gedi Kender fonóban is. Szsrezzsn érvényt a miniszter tekintélyének Nem tudjuk, hogy Lakatos Béla könnyűipari miniszter­helyettes hogyan vélekedik az Iparigazgzíőság elgondolásai­ról. Azt azonban állítjuk; sze­mély szerint ő is felelős azért, mert a Szegcdi Kenderfonó­gyár 1956-os kollektív szer­ződésének 18. pon'tjá nem va­lósult meg. A gyár dolgozói­val együtt mi is javasoljuk, hogy a Könnyűipari Minisz­térium, elsősorban pedig La­katos Béla elvtárs, a kollek­tív szerződés aláírója, vizs­gálja meg az Iparigazgatóság munkáját és nyilvánosan, a dolgozók előtt ismertessék, milyen indokok követelték azt, hogy a kollektív szerző­dés — az üzem törvénye — csorbát szenvedjen. Képek az Alföldi Nagy Cirkusz műsorából Változatos, új műsorral szerepel az Alföldi Nagy Cirkusz Szegeden. A bolgár vendégművészek kitűnő számai, az oroszlánok, medvebocsok felvezetése és a többi artista­mutatványok is esténként nagy sikert aratnak a cirkusz közönsége előtt. —> A Városi Tanács rende­letet hozott Szeged árvíz- és hez még hozzá sem fogtak. A j belvíz védekezéséről. A ren­dolgozók reménye így „sem- j tíe,w (hivatalos idő alatt mw mivé* lett, s várhatják, vajon | "-et 'Hivatalos iüo alatt meg­a III. negyedévben megváló-IteKintheto 3 Városi Tanacs sul-e. Néhányan mondják: Nem! A kollektív szerződés csorbát szenved, s vannak olyanok ds, akik azt • . .. állítják: "Formaság az egész, : csupán mézesmadzag!* Mit mond a kártoló művezetője már azt} VKG és igazgatási osztályán, I valamint, a kerületi tanácsok i VKG és igazgatási csoport­— Vj tornatermet kapott a Mátyás téri Általános Isko­la. A 180 ezer forintos költ­séggel elkészült, tornatermet a napokban adták át az is­kolának: ebből az alkalomból az úttörők, a Kinizsi sport­telepén tornaünnepél'it ren­deztek a kerület lakossága előtt. L.. i ,_!„. Goól! A cirkusz bohócainak író, 'Cj jelenete, a kapu előtt. ymmsjg H'1 JIP WWwí&jv-. - S ;: % ssittffli ^Xttiy-- íSafiaik ,> • WUPW* ^JBKBHjMj 1 mam . Hl L UH Hl L A négy Elekiről németországi vendégszereplésük alkalmá­ból készült a kép: ezúttal Szegeden mutatják be az ismert . , lábikáriai. játékot Zengei János, a kártoló művezetője, nem adja fel a reményt. Amikor felvetette a fátyoltekercselő szerkezet megvalósítását — ennek már közel két éve —kJ -akkor ís látta, hogy ez nem megy egy­könnyen. A szakemberek vé­leménye akkor az volt: "Ilyen meg nincs a kenderszakmá­ban sehol a világon*. Zengei elvtárs válasza ez volt erre: — Azért csináljuk meg mi, hogy legyen. Harminc éve ezen a műveleten semmi nem változott. Ideje, hogy mi vál­toztassunk. És változtattak. A kócfel­bontó gép már működik, megkönnyíti a nehéz mun­kát. Az első lépést megtették, a második lépés is jól indult. Kollektív szerződésük 18. pontjában az igazgató vállal­ta az elgondolás megvalósítá­sát. Ehhez viszont pénz kell, mintegy húszezer forint. Ami­kor a kollektív szerződést ké­szítették, tudták, mégis aláír­ták, sőt az illetékes miniszté­rium — Könnyűipari Minisz­térium — helyesnek tartotta. Ezt Lakatos Béla könnyűipari miniszterhelyettes aláírása is dokumentálja. Aktatologatás Ma mégis áll az ügy. Bár a miniszter jóváhagyta, az Ipar­igazgatóság pénzzavarban szenved. Sehonnan nem tudja Tanácsaink államhatalmi és tömegszervezeti jellegéről AZ SZKP XX. kongresszu­sának az állami és társadalmi élet valamennyi területét át­fogó, iránytmutató tanulsá­gai nagy haszonnal gyümöl­csöztethetők a tanácsi munká­ban. A budapesti pártbizott­ság legutóbbi aktíva-ülése óta maris vita indult meg afelől, hogy a kongresszus­nak — a mi viszonyaink kö­zepette — milyen hatása lesz állami szerveink "tekintetében. Ez alkalommal csuipán helyi hatalmi szerveinkről kívá­nunk; szólni, kettős vonatko­zásban: előbb tanácsaink ál­lamhatalmi, majd annak tö­megszervezeti jellegéből kö­vetkező egyes problémákról. A kettős jelleg elválasztha­tatlan egymástól. Pártunk III. kongresszusa nem véletlenül tűzte napirendre a tanácsok és az államigazgatás kérdését. A kongresszus fő vonatkozá­saiban helyesen jelölte meg az e téren megoldandó fel­adatokat, nevezetesen azt is; hiába adunk nagyobb törvé­nyi, tehát formai önállóságot tanácsainknak, ha az állam­hatalom és az államigazgatás része nem mentes a bürokra­tizmus, a túlzott centraliz­mus betegségeitől. Csak az SZKP XX. kongresszusa után tört utat az a helyes kö­vetelés, hogy a tanácsi for­májú helyi szervezet konzek­venciáit az államszervek egé­előteremteni a húszezer fo- ' szére le kell vonni, mert kü­lönben a bürokratikus fejek maguk sem engedik terebé­lyesedni "a népi hatalom és a tömege'.c kapcsolatát, hanem éppen e hatalom lényegét el­torzítva, mesterséges akadá­lyokat emelnek az állam és a társadalom közé. Ezért je­lentkezik éppen most az a fel­adat, hogy az 1954-es tanács­törvény következetesen le­gyen végrehajtva s ezzel pár­huzamosan valamennyi álla­mi szerv munkáját egysze­rűbbé, olcsóbbá, érthetőbbé tegyük. A MINISZTERTANÁCS­NAK e kérdésben hozott ha­tározata bizonyára nem kis kihatással lesz tanácsainkra is, hiszen a túlzott központo­sítás, a párhuzamos ügyinté­zés és a bürokratizmus elleni harcra hívó határozat nyo­mán a tervezés, a beruházás, az árrendszer, a bérezés és béremelés, a számvitel és a statisztika egyszerűsítésével egyidejűleg meg kell nőnie a tanácsok hatáskörének, ki kell szélesednie a dolgozók bevonásának mind az ügyek intézésébe, mind a javaslatok, bírálatok tekintetében. Taná­csaink előtt áll éippen olyan javaslatok megtétele, melyek alkalmasak az állami munka megjavítására. A magunk részéről úgy gondoljuk, hogy például az úgynevezett terü­leti tervezés bevezetése ese­tén feltétlenül több, eddig a Minisztertanácsot, az egyes minisztériumakiat illető jog­kört kapnának a megyei ta­nácsi végrehajtó bizottságok, illetve a tanácsok. A szakigazgatási szervek nagyobb hatásköre viszont megköveteli a magasabb po­litikai és szakmai irányítás mellett is a végrehajtó bizott­ságok nagyobb beleszólását a helyi ügyedebe, melyeknek nemcsak funcionális és admi­nisztratív feladatokat kell megoldaniok, hanem a helyi követelményekre és sajátos­ságokra építő, a dolgozók igé­nyeit kielégítő érdemi felada­tokat. Ügy gondoljuk: az elkövet­kező időben a járási tanácsok — területszervezéssel egybe­kötött — erősítésének is meg kell történnie, ami azt ered­ményezi, hogy lényegében minden szakigazgatási fel­adat elintézése a járásban történjék. Azt kell tehát mondanunk, helyes követelés a tanácsok önállósága csak akkor lesz, ha azzal együtt jár az alá­rendelt szakigazgatási szer­vek nagyobb hatáskörének biztosítása — minden járás­ban is. Másképp az alkot­mányban és a tanácstörvény­ben biztosított önállóság, az államhatalmi jelleg szenved hátrányt. A tanács alá nem rendelt szerveikkel való kap­M i"™1' 1 1 Petrov a szájához vette a szalma­szálat és belefújt. Olyan hévvel tette ezt, hogy a vékony gömb néhány perc alatt másfél méter átmérőjűre növe­kedett. A hadnagynak át kellett ha­jolnia a patak hídjának (korlátján, s az óriás gömb egészen a víz színéig dagadt. Petrov hirtelen megkérdezte: — Hallod, nem ez az a szalmaszál, amelyet Fjodor bácsi, a lakótok el­vett tőled? A gyerek megvakarta a tarkóját: — Lehet, hogy az. De tessék mon­dani, miféle szappanja van neki? Petrov nem válaszolt. Hagyta, hogy a levegő kiáradjon a buborékból és feszülten figyelte, amint a gömb — mely átlátszó volt, mintha levegőből szőtték volna — lassan összeugrott. Jó negyedórát kellett várni, míg a buborék eltűnt. A szalmaszál csil­lagalakúan szétvágott végén sápadt, opálszínű csöpp rezgett. — Nem válik le róla, ne féljen — bátorította Grisa, amikor látta, mi­lyen óvatosan forgatja a szalmaszálat a hadnagy, hogy közelebbről megnéz­hesse a (cseppet —; Megsűrűsödik. Ha mmmttmmmmafcKaacmKiMEBram^ újból akarok vele játszani, akkor vízzel felhígítom. Grisának nem volt szerencséje a szappanbuborék­fújáshoz betársuló felnőttekkel. Raszscsepihin a legjobb szalma­szállát vette el és most Petrov is ugyanezt tette. A gyerek nem is sejtette, hogy éppen azt a szálvéget tartotta a kezében, amelyet Szkoro­bogatov olyan lázasan keresett. A kutatóintézetben Az őma®' másnap Szmirnov akadé­mikust, a vegyé­szeti kutatóintézet = • igazgatóját. — Mivel lehe­tek szolgálatára? — kérdezte az igazgató, csodál­kozva pillantva lá­togatójára. Az pedig felelet helyett kivett zse­béből egy rövid szalmaszálat és bele­fújt. A gyermekjátékszer széthasított végén buborék képződött. Az akadémikus meghökkenve fi­gyelte látogatója különös műveletét. fölkereste Amikor a buborék akkora lett, mint a lámpaernyő, az igazgató összevonta szemöldökét és csóválta a fejét. — Elég — vágott közbe, amikor a buborék akkora lett, hogy egészen el­takarta már Szkorobogatovot az igaz­gató elől, illetve eltakarta volna, ha nem lett volna átlátszó •—. Ez csakis a »B—34* műanyag lehet. Nincs a világon még egy ilyen nyúlékony anyag. Mellesleg szólva ez még csak laboratóriumi készitmény. De, hogy kerül önhöz? — Épp ezt szeretném én is tudni. Behívták Vinogradovot. Megkér­dették tőle mikor és miért vett el a laboratóriumból műanyagot. Azt vá­laszolta, hogy semmiről nem tud sem­mit, — Pedig Raszscsepihin, a maga régi ismerőse, egészen más nézetet vall erre vonatkozóan — szólt közbe csöndesen az őrnagy —. Ismer egy ilyen nevű férfit? A gazdasági vezető szeme egy vil- ' dolgozók érdekében hanem lanásnyi időre az őrnagyról az igaz- uz összes dolgozók bevonásá­ga tóra siklott. Vinogradov habozott, val intézzék a lakosság — Hát igen, elvettem belőle... — ügyeit. vallotta be végül. Dr. Antalffy György (Folytatása következák.l egyetemi tanár csolat terén is nem egy ren­dezni való kérdés van. HANGSÚLYOZNI kíván­juk, hogy a tanácsi mechaniz­mus összelett voltából szük­ségszerűen következik, hogy a tömegkapcsolatoki kiépítése csak akkor lehet eredményes, ha nemcsak a tanács, hanem a végrehajtó bizottságok és az egyes osztályok is külön­külön, de egybehangoltam is törekednek olyan tömegszer­vezeti formák megteremtésé­re, melyek alkalmasak végső­sorcn népi rendszerünk to­vábbi demokratizálásához. A dolgozók legszélesebb tö­megszervezetévé tanácsaink úgy válhatnak, ha a dolgozók egyéb tömegszervezeteivel és mozgalmaival eleven, élő kapcsolatot építenek ki. Má­sodik ötéves tervünk egyene­sen megköveteli, hogy taná­csaink végrehajtó bizottságai necsak alkalomszerűen, mun­katerv készítés közben "han­golják* össze munkájukat például a DISZ-szel, a szak­szervezettel, a népfronttal, hanem állandóan figyelem­mel kell lenniök arra is, hogy jó tanácsülés, eleven állandó bizottságok, látogatottabb fo­gadóórák nélkül sok kérdést "saját* erejükből nem képe­sek megoldani. A közös vég­rehajtó bizottsági ülések egyes olyan fontos kérdések­ben, mint például az ifjúság problémája, vagy a község­politikai tervek társadalmi feladataiba a népfront be­kapcsolódása olyan módsze­rek, melyeket még nem min­denütt követnek. A KÜLÖNBÖZŐ formák­nál, azok kialakításánál arra kell ügyelni, hogy azok össz­hangban legyenek azckkal a célkitűzésekkel, amelyeket a párt 'állapít meg. Mindenne­mű állami és attól mereven el nem választható társadal­mi tevékenység irányítja: a párt. A pártvezetés új nor­mái a tanácsok vonatkozásá­ban arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy az eddiginél nagyabb figyelmet kell szen­telni a tanácsoknál létreho­zott MDP-cscportokra is. A kommunistákon keresztül le­het elsősorban elérni, hogy helyi tanácsaink ne csak a

Next

/
Thumbnails
Contents