Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-16 / 141. szám

# Szombat, 1956. június 16. 3 0 ELMRGYflRORSZflG HIREK Száz szék között a földre Olyat már hallottunk, hogy: két szék között a földre ült valaki. Amolyan képletes szólás-mondás ez, általában nem a szó szoros értelmében értjük. Azon­ban, ha Sándorfalván mo­ziba megy valaki, a szó iga­zi értelmében is tapasztal­hatja ezt azzal a különb­séggel, hogy itt nem kettő, de száz szék között is köny­nyen a földre ülhet az elő­vigyázatlan, szórakozni vá­gyó mozilátogató. A község mozijának jó berendezését már régebben elszállította a faluból a megyei MOKÉP vállalat, s a jó székek helyett előre­bukott támlájú, törött szé­keket hoztak. Több széknek el van törve a lába, be van szakadva a közepe és aki ezt nem tudja, könnyen a földre ülhet. Még ezekből a törött szikekből is kevés van. A tándorfalviak a pana­szukat mér többször eljut­tatták a megyei MOKÉP vállalathoz, de kérésük —, hogy javítsák meg a széke­ket, vagy legalábbis enge­délyezzék azok megjavítá­sát — nem talált még meg­hallgatásra. Ügy látszik ,.jó­székeken ülnek" a MOKÉP megyei vezetői és rosszul hallanak. Ajálunk valamit: cseréljék ki székeiket a sán­dorfalviakéval, csak vi­gyázzanak nehogy későn, mert maguk is földre ülhet­nek még egyszer ... (Csép) — Gyermekbálat rendez jú­nius 17-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel a mihályte­leki általános iskola Petőfi Sándor úttörőcsapata. A gyer­mekbálat tombola, zenés üze­net, tábortűz teszi még színe­sebbé. — Egésznapos munkavé­delmi ankétot tartott szerdán a HVDSZ Csongrád megyei Területi Bizottsága. A mun­kavédelmi ankéton Martinka Gyula elvtárs, a szakszerve­zeti központ munkavédelmi osztályának kiküldötte tartott előadást. Délután munkavé­delmi filmvetítés volt, s az üzemi munkavédelmi fel­ügyelők problémáit beszélték meg. — Mesedélelőtt lesz vasár­nap 10 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban. Elő­adásra kerül: »A király csiz­mája- című magyar mese, majd utána -Történetek Má­tyás királyról- című diafilm kerül bemutatásra. Minden kispajtást szeretettel vár a művelődési otthon vezető­sége. — Egésznapos kirándulást szervez június 17-én, vasár­nap Gyopárosra a MÁV Fel­építmény Vasanyagjavító Vál­lalat szakszervezete, a dol­gozók kényelméről, ellátásá­ról a szakszervezet gondosko­dik. — A Juhász Gyula Műve­lődési Otthon gyermekjáték­készítő szakkörének első fog­lalkozása június 18-án, hét­főn délután 6 órakor lesz. A jelentkezett tagok pontos megjelenését kéri az otthon vezetősége. — Vasárnap délelőtt a pesti gyorsvonattal érkeznek meg Szegedre o szegedi Nemzeti Színház művészei, akik a bu­dapesti színházi fesztiválon olyan nagy sikert arattak. — Kiegészítette a Tisza partján lévő üdülőház felsze­relését a Szegedi Cipőgyár vezetősége. Kajakot, páreve­zős csónakot, lemezjátszót, nyugágyakat vásároltak, s a gyermekek részére homoko­zót építettek. — A Szegedi Háziipari Szö­vetkezetben hosszabb idő óta kísérleteznek már a mű­anyaghulladék felhasználásá­val. Dr. Bodoni Lászlónak si­került műanyaghulladókból csapágyat készíteni. Az első próbák azt mutatják, hogy a műanyagból készült csapágy tartósabb, mint a fém és a műszállal dolgozó üzemeknél csökkenti a keletkező stati­kus elektromosságot. — A Szegedi Hangszerké­szítő Vállalatnál elkészült az első zenekari bőgő. A minta­darab főként Süli József fa­ragókészséget dicséri. Telje­sen kézi munkával építették meg: faragott tetővel és fa­ragott habos jávorháttal. Je­lenleg a budapesti kereske­delmi szerveknél van és a vál­lalat várja a megrendelése­ket. A LONDONI rádió jellen­tése szerint a franciaországi Fismes városka közelében ki­siklott a párizs—luxemburgi express. A szerencsétlenség­nek eddig tíz halottja van, a sebesültek száma 150. A men­tőmunkálatok és a kisiklott vagonok roncsainak eltakarí­tása még folyik, úgyhogy az áldozatok száma még emel­kedhetik, — A Szegedi Kenderfonó­gyár háló üzemében a cipő­gyárak megrendelésére elké­szült a perion talpvarró cér­na. Ma délután indították út­nak az első 300 kilót a Szom­bathelyi Cipőgyár részére. A műszálból készült cérna a di­vatcipők talp- és rámavarrá­sára alkalmas, elsősorban tartóssága miatt. A perion cérnával rámán a cérna hosz­szú ideig megtartja eredeti fehér színét. BártéIe Kétévi börtönre ítélték a sikkasztó hordónyi volt v. b. elnököt is a községi tanács pénzügyi előadóját A Délmagyarország már az elmúlt esztendő nyarán meg­írta, hogy a bordányi tanács v. b.-elnökét és pénzügyi elő­adóját sikkasztásért a szege­di járásbíróság elítélte. Az ítélet és a letartóztatás ki­hirdetésekor a pénzügyi elő­adó megtört és az eleddig „el­veszettnek" mondott nyugtá­kat előadta. Űj nyomozásra került sor. Kiderült, hogy Móra Ferenc­né és Molnár Zoltánné közö­sen rendszeresen sikkasztot­tak. Móráné 1950-ben került a bordányi tanácshoz és nem sok idő múlva a végrehajtó bizottság elnökévé választot­ták. Molnár Zoltánná a pénz­ügyi előadóval együtt a kö­vetkező havi fizetésükre rendszeresten a községi ta­nács pénztárából előlegeket vettek fel. Ezeket egy ideig visszafizették, de (később ha­mis nyugtákkal tüntették el a pénztárban mutatkozó hiá­nyokat. Teltek a hónapok és a fel­vett előleg már 4—5 ezer fo­rintra szaporodott. Igyekez­tek a jelentkező hiányt csök­kenteni. Most már nemcsak a valóságban kifizetett össze­geknél nagyobb tételekről ál­lítottak kl nyugtákat, ha­nem hamis nyugtákat is ké­szítettek. Hol Móra Ferencné írta a nyugta szövegét és Molnár Zoltánné szerezte meg hozzá az aláírást, hol meg fordítva. Előfordult, hogy ötször „fizettek ki" egy ablakjavítást, vagy festést, s más egyéb dolgokat. 1954 májusában ellenőrzést tar­tottak a tanácsházán, de n^m jöttek rá a sikkasztásra. Mó­ráné és Molnárné felbátorod­va tovább folytatták üzelmei­ket, visszaélve a dolgozók bizalmával, akik őket fele­lős munkakörbe tették. Cse­lekményeikkel súlyosan ár­tottak a tanács tekintélyé­nek. Hiba volt az is, hogy a formális ellenőrzésnél csak azt nézték, hogy a kiadások­ról van-e megfelelő nyugta; azt már nem vizsgálták meg, hogy ezek a nyugták valódi­ak-e. A szegedi járásbíróság a sikkasztok elbírálásánál eny­hítő körülménynek vette a korábbi büntetlenségüket, a töredelmes megbánást. Móra Ferencnét és Molnár Zoltán­nét 2—2 évi börtönre, azon­kívül 3—3 évi jogvesztésre, 2.571 forint, ezenkívül 3.593 forint bűnügyi költség meg­térítésére ítélte. A párt segítsége, ellenőrzése nélkül lehetetlen jó munkát végezni Jegyzetek u sándorfalvi tanács és a pártbizottság életéből A községi pártbizottság el­lenőrzése, irányítása nélkül lehetetlen jó munkát végezni — így mondja Pesti Péter elvtárs, a sándorfalvi tanács elnöke, s azután beszámol azokról a szép eredmények­ről, melyeket azóta ért el a sándorfalvi tanács munkájá­ban, mióta felsőbb pártszer­vek intézkedésére Sándorfal­ván is megválasztották a köz­ségi pártbizottságot. Egy évvel ezelőtt még a termelőszövetkezeti mozga­lom igen gyenge lábon állt a faluban. A tanács egyedül azonban nem sokat tudott se­gíteni ezen. A fiatal pártbi­zottság első gondja volt, hogy a község egyik legjobb, leg­rátermettebb kommunistáját pártiskolára küldje. Az iskola elvégzése után erre az ember­re, Deák Mihály elvtársra bízták a helyi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetben a párttitkári tisztséget. Deák elvtárs munkája nyomán megjavult a párt élet, a nép­nevelő-munka. Azelőtt éve­ken keresztül csak kilépők voltak a tsz-ből, a javuló pártmunka nyomán szinte tö­megesen jelentkeztek a tsz-be belépők. Viszonylag rövid idő alatt, vagy ötvenen jöt­tek. Közöttük olyan jó dol­gos, a falu előtt is becsület­ben álló egyéni gazdák, mint Czibolya András és Rovó Jó­zsef középparasztok. Megtörténik, hogy valame­lyik boltban rosszul sütött "szappanos- kenyeret árul­nak. Ilyenkor a falusi párt­vógrehajtóbizottság valame­lyik tagja közösen a tanáccsal azonnal intézkedik, hogy von­ják felelősségre a hiba elkö­vetőit. A tavassá vetések idején a falu még a korábban szerző­désre igényelt műtrágyát sem kapta meg. Szabad eladásra pedig műtrágyát egyáltalán nem is küldtek a felsőbb ke­reskedelmi szervek. Látszólag ez pusztán tanácsi ügy, de mégis foglalkozott ezzel az üggyel a pártbizottság is. Intézkedett, hogy minden gaz­da megkapja az igényelt mű­trágya mennyiséget, sőt öt­ven mázsát szabad eladásra is juttattak. Ha a begyűjtési munkában a községek sorrendjét néz­zük, egy idő óta Sándorfal­vát. a legjobbak között lát­juk. Kisebb zökkenőkkel ugyan, de rendszeresen ne­gyedévről negyedévre telje­síti a község adóbevételi, s begyűjtési tervét. Nem volt tehát hiábavaló a számos, gyakran éjszakák­ba nyúló értekezlet, megbe­szélés, amit a tervek teljesí­téséért tett a pártbizottság és a tanács vezetősége. Koráb­ban — a sándorfalvi gazdák tudják ezt legjobban —, a falu némelyik vezetőjének nem az volt az "érdekes,-, hogy egy-egy dolgozó paraszt kifizette-e már az adóját, át­adta-e már a bejáró hízott­sertést, hanem csak az, hogy kinek van pénze, kinek van még beadni valéja. így sok gazdának találtak újabb "Pótadót", "elmaradt- be­adási kötelezettséget, vagyis csak arra törekedtek, hogy a község terve teljesítve le­gyen. A pártbizottság és a ta­nácsba kerülő új vezetők munkája nyomán most egy­általán nem fordulnak elő ilyen otromba törvénytelen­ségek, s a terveket mégis tud­ják teljesíteni. A Sándorfalvi Községi Pártbizottságnak nagy szere­pe van az idei községfejlesz­tési tervek kidolgozásában, s a végrehajtásában is. E terv szerint folyamatosan átépítik az egész község csatornaháló­zatát. A községi pásztorok, csőszök részére szolgálati la­kásokat építenek, nagyobb ütemben folytatják tovább az útépítéseket és javításokat is. Csak egyedül a Csongrádi utca rendbehozására három­ezer, a közvilágítás javítására 12 ezer forintot költöttek eb­ben az évben. A tanács munkájának je­lenleg az aratás, cséplés és a gabcnabegyűjtési előkészüle­tek állnak középpontjában. Pár héttel ezelőtt a pártbizottság kezdeményezésére pártbizottsági és tanácsta­gokiból álló vegyesbizottság kétnapos ellenőrzést tartott a gépállomáson. Megnézték, jól vannak-e kijavítva a gépek, hogyan osztották el az ara­tási, cséplési munkaterülete­ket, s hasznos tanácsokat ad­tak a felmerülő problémák elintézéséhez. A pártbizottság tagjai, s a tanács számba vet­te mér a gabonatárolásra al­kalmas raktárakat és egyéb helyiségeket is. A tavalyi raktározási nehézségek most nem ismétlődhetnek meg! A pártbizottság vezetőségi ülésein mindig szép számmal /esznek részt a tanács végre­hajtó bizottságának tagjai is. Nincs olyan értekezlet, ahol ne foglalkoznának a tanács valamilyen problémájával. A kővetkező pártvezetőségi ér­tekezleten például felülvizs­gálják, értékelik a tanács pártcsopjortjának eddigi mun­káját, majd javaslatot tesz­nek, kiket válasszanak meg az időközben megürült mun­kakörök betöltésére. Mint láthatjuk, a Sándor­falvi Községi Pártbizottság tagjai valamennyien érzik fe­lelősségüket a tanács mun­kájáért, s nemcsak ellenőr­zik azt, de nagy részt vállal­nak a végrehajtás munkájá­ból is. Az elmondottak után úgy tűnik tehát, hogy Sán­dorfalván teljesen hibátlan a pártvezetés, s a tanács mun­kája. Ezt nem mondhatjuk Németh László elvtárs, aki jelenleg a pártiskolán lévő titkár elvtársat helyettesíti, egyben gépállomási pjárttit­kár és p>ártcsop>ortvezető is a községi tanácsnál. Ezeken kí­vül van még néhány funk­ciója. S ha mindenütt eleget akarna fenni, neki sem lenne elegendő a két keze. Különö­sen sok a javítani való a fa­lusi alapszervezetek pártéle­tébon. Manap>ság is megtör­ténik még, hogy egyes tag­gyűléseket el kell halasztani más napokra, mert a kellő szervezés hiánya miatt nem jön össze a tagság. Különben ez az ügy is szerepjel a követ­kező vezetőségi ülésen. Ahogy már sok más problémát meg­oldottak a sándorfalvi elvtár­sak, ezf a hibájukat is kija­vítják. A hibáktól függetle­nül nagyon sok községi párt­bizottság, tanács tanulhat a sándorfalviaktól, hogyan kell eredményesen együtt dol­gozni, s hogyan kell érvénye­síteni a tanács munkájában a párt vezető szerepét. Csépi József A VIETNAMI Demokra­tikus Köztársaság SzamiX) nevű falujában az írástudat­lanság leküzdésére indított esti iskola tanfolyamára a többi között jelentkezett Li Sziő 106 éves öreg paraszt is. Az öreg esténkint együtt ta­nul 69 éves fiával, akinek alaposan igyekeznie kell, ha lépést akar tartani apjával. A Don Jüan — új szereplőkkel Vasárnap, 17-én délután 4 órakor a szegedi Nemzeti Színház Don Jüan előadásán új szereplők mutatkoznak be a közönségnek. Mozart ope­ráját ezúttal először Szalatsy István, a színház fiatal kar­mestere vezényli és az elő­adáson három új énekes lép fel. Zerlina szerepét Pesti El­la, Don Oktávio szerepét Varga Róbert, Zerlina vőle­gényének, Masettonak szere­pét pedig Börzsönyi Mihály énekli, A további Don Jüan elő­adásokon is Papp Júlia ének­li Donna Anna szerepét. Igaz, hogy Papp Júlia e hónap 15­től megvált a szegedi Nem­zeti Színháztól és az Állami Operaházba szerződött, azon­ban Papp Júlia vállalta, hogy a Don Jüan elkövetke­zendő előadásain, mint ven­dég, továbbra is fellép. Don­na Anna szerepében, lgy ezek az előadások a kiváló énekesnőnek, mintegy „bú­csúzó előadásai" lesznek, ezekben búcsúzik a szegedi közönségtől, amely az elmúlt években annyira szivébe zár­ta őt. Halászháló perion huzalból Eddig perloncérnából ké­szítettek tartós hálókat a Sza­gedi Kenderfonógyár háló­üzemében. A napxjkban meg­kezdték a p>erlanhuzalból ké­szülő hálók gyártását is. A 0.30 milliméter átmérőjű huzalon a csomókötések igen jól sike­rültek és tartósak. A huzal­ból készült háló szakítószi­lárdsága megközelíti a ken­derét. Az eddig végzett kísér­letek azt bizonyítják; érde­mes perlonhuzalból készíteni halászhálót, mert annak élet­tartama igen hosszú, mintegy tízszerese a kenderből (készült hálónak. A kísérleti gyártás befejezése után még ez évben megkezdik a huzalból készült hálók gyártását is. — Veres Péter Kossuth-dí­jas író vidéki utazása közben tegnap Szegedre érkezett át­utazóként. A délután órákban baráti beszélgetést folytatott a szegedi írókkal. TIZENEGY DESZKI LAKOS? NAK nem kézbesítette ki a pénzt Kovács Péter postai kézbesítő. A postautalványon a címzett nevét nláhamisította és az összeget ma­gának tartotta. A szegedi járás? bíróság egyévi és kéthónapi börJ tönbiintetésre ítélte, Látogatás a jövő iskolai év elsősei között AZ EMBEREK életé­ben sok sorsdöntő pilla­nat van. Nemegyszer ki kell lépnünk az élet megszokott menetéből, új emberek közé kell mennünk, új életei kell kezdenünk. A gyermek életében is jelentős változást jelent, amikor elhagyja az óvo­dát és átlép a komo­lyabb ,,munl<aterületre", az iskolába. Az iskola, a tudás óriási vára sok gyerek szeme előtt vagy mumus, vagy pedig iz­galommal gondolnak a sok újra, melyet a liönyv rejt magába. Hogyan vé­lekednek a Juhász Gyu­la utcai óvoda nagycso­portos gyerekei az isko­láról? Az óvoda tágas, vilá­gos épület, legkisebb zu­gába is bejut a napfény. Mind a négy teremben apró asztalkák székek­kel, játékok, kis ágyak. Ha az üres termet néz­né az ember, úgy érez­né nuigát, mint Hófehér­ke, aki a hét törpe bi­rodalmába tévedett. Itt az óvodában azonban nem hét törpe lakik, ha­nem 150 vidám, aranyos kisgyerek. Zsibongásuk ' megtölti az épületet. ezernyi kérdéssel szalad­nak az óvónénihez, min­denre választ várnak, kí­váncsiskodnak. A Ju­hász Gyula utcai óvoda óvónői pedig a legna­gyobb szeretettel neve­lik, formálják a kis em­berpalántákat. Nem is kell ennek bizonyítékául több érvet felhozni, csu­pán azt, hogy három ki­tüntetett óvónő dolgozik itt: Tóth-Pál Józsefné, az óvoda vezetője, Kelemen Józsefné a helyettese és Daróczi Istvánné, aki állandóan magas létszá­mú nagycsoportot vezet. Tóth-Pál Józsefnét az idei pedagógusnapon kormányunk a ,.Kiváló óvónő" címmel tüntette ki. Egész munkáján lát­szik hívatásszeretete, a gyerekek iránt érzett ra­jongása. ö — mint el­mondotta — nem is tud­na élni már az óvoda nélkül, számára pihe­nést, szórakozást, boldog­ságot jelent a gyermek­had. Állandóan és na­gyon sokat dolgozik a jövő generációjánál; ne­velésén. Különösen ko­moly gondot fordítanak az óvoda „legöregebb­jei" az 50 nagycsopor­tos nevelésére. Ezek u gyerekek lesznek az új iskolai tanév első osztá­lyosai. AZ ÓVÓNŐK a mód­szertani levél alapján ké­szítik el negyedévi és ha­vi ütemtervüket, ennek alapján pedig napi váz­lataikat. A módszertani levél igaz megszabja az óvodai munkát, de ez természetesen a gyakor­latban sokszor megvál­tozik. A gyerekek foglal­koztatása mindig úgy történik, hogy a játék, a tanulás növelje képessé­güket. Különösen érde­kesek a didaletikus játé­kok. Például a gyermek színek iránti érzékét fej­lesztik azzal, hogy a kartonlapokra festett kü­lönböző színű ábrákból az egyszínűeket válasz­tatják ki. A lapokra vi­rágot, pöttyeket, vagy falevelet festenek. A gyermeknek ekkor szín, s;ám, vagy virágfajta szerint kell kiválasztania a lapokat. Megtanulják az apróságok összerakni a kört részeiből, tanul­nak számolni. A foglal­kozások keretében be­szélgetnek, tornásznak, verset, dalt tanulnak. Kedves játékuk az „állatvásár", vagy a „ki­rándulás vonattal". Fel­nőtt ember szemében egészen apró dolgok új területet tárnak fel a kicsinyek előtt. Bizonyá­ra jó tanulók lesznek ezek a gyerekek, leg­alábbis ezt mutatja a hat nagycsoportos: Zsák Zolika, Tóth Sanyi, Dinnyés Ági, Kocsmáros Márta, s Szögi Evi el­határozása. Ók már lel­kesen készülnek szep­temberre. Majdnem va­lamcnnyiőjiiknck van már új táskája, a Diny­nyés Ágién még szép kép is van. Ö már toll­tartót és töltőtollat is ka­pott. Zsák Zoli sem saj­nálja az óvodát. Előtte, élő példaként áll a jó tanuló Laci bátyja, olyan akar lenni ő is. Már a múlt évben is ez volt a szándéka, s igen sérelmesen érintette, hogy nem mehetett La­cival együtt iskolába. Lelkesen beszélnek a gyerekek az iskolába tett. látogatásról is. A kislá­nyok a Dugonics utcai, a kisfiúk a Dózsa György Általános Isko­lába mentek el. Tóth Sanyi kipróbálta azt is, hogy milyen érzés pad­ban ülni. Sanyinak tet­szett a cukorka is, amit a tanító nénitől kaplak. Arra a kérdésre, hogy ki, mi akar lenni, igen különböző választ ka­punk. Zsák Zoli, az óvo­da legjobb kockaépitöje, valóban építésznek ké­szül. Tóth Sanyi az édesapja, Dinnyés Ági az édesanyja foglalkozá­sát választja. Ági könyv­táros, Sanyi gépkocsive­zető lesz. Kocsmáros Márti óvó néninek ké­szül, Szögi Evi pedig édesanya akar lenni. EZEKNEK A GYE­REKEKNEK a nevelé­sén meglátszik, hogy az óvoda és a szülök kap­csnlata jó. A óvodai ne­velés általában nem üt­közik az otthoni neve­léssel, de kivételek itt is akadnak. Némelyik szülő homlokegyenest ellenkező irányban ne­veli gyermekét, s ezzel gátolja az óvónők ered­ményes munkáját, s las­sítja saját gyermeke fej­lődését is. A szülői sze­retetnek nem kell meg­egyeznie az elfogultság­gal. Az egyöntetű mun­kán múlik az, hogy ezekből a kislányokból és kisfiúkból becsületes, szorgalmas emberek vál­janak. Balázs Júlia í

Next

/
Thumbnails
Contents