Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-14 / 139. szám

0ELMHGYÜRORSZAG Csütörtök. 1956. június 14. Mi történt a külpolitikában ? Rövid külpolitikai hirek Az utolsó angol katonai egység is elhagyta iptomot Egy i TITO ELVTÁRS és kísérete Hruscsov és Mikojan elvtárs társaságában kedden a sztavropoli területen levő Novoje Alelcszandrovszkoje-i kolhozba látogatott, aliol több mint 4 óra hoszszat tartózkodott. Tito és Hruscsov elvtárs beszédet mondott a kolhoz tagjai elölt. Szerdán Tito elvtárs és kísérete, valamint Hruscsov és Mikojan elvtárs a Rosztov-teriileti Szalksz-ba érkezett, ahol a környék dolgozóinak ezrei üdvözölték a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökét és a Szovjetunió vezetőit. Tito elvtárs beszédében megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd az egyre mélyülő szovjet—jugoszláv barátság fontosságáról beszélt. Ezután Hruscsov elvtárs szólt az egybegyűlt tömegekhez. TEGNAP egy Ciprusba induló tartályhajó fedélzetén az utolsó száz angol katona is elhagyta Egyiptomot: Port-Said kikötőjében, a Szuezicsatorna övezetében szálllak bajóra. Az angol csapatok kivonása, mint ismeretes, az 1954-ben megkötött angol—egyiptomi egyezmény értelmében történt. Ebben a szerződésben Anglia kötelezettséget vállalt arra, hogy 1956. június 16-ig kivonja csapatait a Szuezi-csatoma övezetéből, vagyis Egyiptom területéről. Az angolok 1882-ben szállták meg a Szuezicsatoma környékét, majd nem sokkal azután az egész országot. 74 év után, tehát most első ízben szabad igazán Egyiptom népe. ADENAL'ER nyugat-német kancellár, aki az Egyesült Államokban tartózkodik, kedden mintegy két és fél órás tárgyalást folytatott Washingtonban Dulles amerikai külügyminiszterrel. Megbeszéléseik műsorán — mint hivatalos amerikai helyről közölték — Németország újraegyesítése, Bulganyin leszerelési javaslatai, az Északatlanti Szövetség megerősítése és továbbfejlesztése, valamint Adenauer múlt évi moszkvai látogatása szerepelt. A Reuter angol hírügynökség szerint a Fehér Házban Eisenhosver betegsége miatt elvetették azt a tervet, hogy Adenauer találkozzék amerikai elnökkel. Párizs: A Reuter párizsi híre szerint Lord Ismay, az atlanti szövetség főtitkára kedden közölte, hogy a NATO tanácsa elfogadta az 1956-os katonai építkezési programot. , . „ ,., A program 94 millió fcmlA nyugat-nemet sajtó tobb lapja chteloen sterling értékű munkákat irá(oglalkozik Adenauer amerikai látogatása során nyoz elő, ebből 38 milliót eddig elmondott beszédeinek szovjetcllenes ki- nyugat-németországi építiketételeivel. A Fuldacr Volkszeitung című polgári zésekre fordítanak. elsősoriap egyik legutóbbi számának vezéreikkében bí- ban repülőterek építésére. rálja Adenauert szovjetellenes rágalmaiért, és Ismay rámutatott, hogy az megállapítja, hogy a kancellár olyan irányban atlanti szövetségnek ez idő igyekszik terelni a nyugat-német külpolitikát, szerint kb. 140 repülőtér amely nem öregbiti a Német Szövetségi Köztár- áll rendelkezésére, saság tekintélyét és szöges ellentétben r.ll a * német nép létérdekeivel. London: Görögország eréWilheim Mellies, a Német Szociáldemokrata Ívesen tiltakozott az angol Párt alelnöke sajtónyilatkozatában hangoztatta: kormánynál a londoni görög pártja a leghatározottabban elutasítja a bonni ortodox egyház ciprusi szülekormány döntését, hogy a párizsi egyezmények tásű archimandritájának, rendelkezése ellenére továbbra is hozzájárul a Kalhnikosz Machenotisz-nak Nyugat-Németországban állomásozó külföldi kiutasitasa miatt. csapatok ellátásának költségeihez. Az e célra „ ...,. -. _ . „. fordított összeggel - állapítja meg Mellies - ko^felnök ktSdenTko^ Nyugat-Németország hatmillió nyomorgó nyűg- j^^dSaTv^S^ 'n,Ztr rJZetm r'"® , • - • népségén arra buzdította a PINEAU francia külügyminiszter, aki. rovi- hallgatóikat. hogy „készüljedesen az Egyesült Államokba utazik, Párizs- nek háborúra," mert .ez az ban az Ambussadeur-színházban kedden este egyetlen módja annak, hogv diplomatákból, újságírókból és politikusokból elérjék a békét." álló hallgatóság előtt előadást tartott. Beszá- • molt szovjetunióbeli útjának tapasztalatairól, és Prága: A Csehszlovák utalt a Szovjetunióban történt változásokra. Kommunista Párt értekezieF.zek a változások — mondotta — a szólássza- tép kedden V. Sirőky, Csehhadság növekedésével, valamint az oroszok ama Szlovákia miniszterelnöke, a vágyával jellemezhetőek, hogy emeljék az élet- CSKP Központi Bizottsága színvonalat. politikai bizottságiénak tagja A francia külügyminiszter előadásának befe- tartotta meg beszámolóját a jező részében hangsúlyozta: fel kell számolni a CSKp Kö H Bizotte4fiá_ hidegháborút, meg kell egyezni a leszerelés kérdésében, nagyobb fontosságot kell tulajdonítani nak az 1956—1960 évi népa gazdasági kérdéseknek, mindezt úgy, hogy az gazdaságfejlesztési ötéves ne lazítsa Franciaország baráti és szövetségi tervre vonatkozó irányelv kapcsolatait. tervezetéről. Elutazóit Eiitispestről a finn parlamenti küldöttség A Finn Köztársaság parin- Jelen volt az elutazásnál 0; mentjének tíztagú küldöttsége, B M. Iljclt, a Finn Köztársaság amely a magyar Országgyűlés bud ti ügyvivöje. meghivasara I oivo Ku/ala. a n Földművelésügyi Minisztérium felhívása a gyümölcsösök védelmére A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Igazvolítani, s a helyszínen el„rt> ..,,„.„ , „ égetni. fin parlament alelnöke vezeté- A küldöttek nevében Toivo gatósága felhívja a gyümölcs- Később, amikor a hernyók a séveE látogatást tett Magyaror- Kőfala vett búcsút a magyar termelők figyelmét, hogy a fészkekből már szétmásztak, szágon, szerdán elutazott Buda- országgyűlés képviselőitől. közeli napokban várható csak a sok^,al , költségesebb .... 1D--C- ., , , , . . .. vegyszeres védekezéssel lehet pestről. A búcsúszavakra Rónai San- egyik veszedelmes kártevő- kártételüket megakadályozni. A finn küldöttek búcsúztatása- dor válaszolt. nek, a kaliforniai pajzstetű- Az olyan termelők gyümölra a ferihegyi repülőtéren meg- Toivo Kufala, a finn parla- nek a rajzása. A védekezésre esősében, akik a védekezést jelent Piónai Sándor, az Ország- ment alelnöke, a parlamenti kül- minden termelő saját érdegyűíés elnöke, Kristóf István, a döttsóg vezetője a küldöttség kében készüljön fel. Népköztársaság Elnöki Tanácsa- elutazása előtt nyilatkozott manók titkára. gyarországi tapasztalatairól. Befejezte tanácskozását a Dunabizottság XIV. ülésszaka elmulasztják, a permetezést a tulajdonos költségére, a községi szervezett brigádok A védekezés megszervezé- hajtják végre, sénél fontos, hogy rajzás Az erdőterületek idején az egész gyümölcsösben a legrövidebb idő, — négy-öt nap alatt — végezzék el a permetezést. közelében levő gyümölcsösöket a gyapjaspille hernyói veszélyeztetik. Ezek ellen is haladéktalanul meg kell kezdeni gok megfelelő szervezeteinek s dolgozza ki a dunamenti országok kölcsönös tájékozAz utolsó teljes ülés Sík tartásának és értesítésének A Dunabizottság XIV. ülésszaka szerdáin befejezte tanácsokzását. Rajzik már az egész . or- a védekezést. Endre elnökletével több fon tos kérdésben hozott döntést. Többek között megvitatta a magyar delegáció javaslatát tére«. a jeges árvizek elleni védelmi intézkedések egybehangolásáról s ebben a kérdésben a következő határozatot hozta: berében hívják össze. »A közgyűlés felkéri a Dunabizottság tagállamait hozzáfc kormányuk tudomására, hogy a Magyar Népköztársa ság küldöttsége rendszerét jégtorlaszok képződése és árvízveszély eseA Dunabizottság legközelebbi ülésszakát ez év decemszág területén az amerikai fehér szövőlepke, amely sok helyen a tojásait is lerakta, s a faágak végein megjelentek az első hernyófészkek. A gyümölcsfákat enyvgyűrűvel ajánlatos körülvenni, a hernyók vonulásának irányában árkokat kell ásni, s ezekbe Agritoxot szórni. Ezért a gyümölcs- és ha- Ha a hernyók mégis a fára szonfákat mindenütt gon- jutottak, akkor szükség esedosan át kell vizsgálni, a tén egyszázalékos „Holló—10" hernyófészkeket hernyózó- oldat permetezésével lehet ollóval azonnal el kell tá- megakadályozni a kártételt. A. N. Osztrovszkij halálának 70. évfordulóiára. ötven eredeti színművet olyan szívós és könyörtelen, írt és ebből az ötvenből ha- ezért sorvaszt el csírájában tot ismerünk fordításokból, minden őszinte emberi megszínpadról pedig még ennyit nyilvánuLást. Ezért kell clsem. Pedig Osztrovszkijt pusztulnia Katyerinának, a kortársai is szívesen nevez- Vihar főszereplőjének, aki ték az „orosz Shakespeare"- nem tud beletörődni az élet nek, és hogy ezt méltán és maradi, megszokott rendjébe, miért mondták róla, azt ta- abba, hogy neki nem lehet Ián Goncsarovnak, az Oblo- akarata, nem élhet szépen, mov híres szerzőjének Oszt- szabadon, úgy, ahogy szeretrovszkijhoz írott soraiból ért- ne. Katyerina fellázad és kihetjük meg leginkább: „Az szakítja magát a Sötétség Biirodalomnak — írja Goncsa- rodalmából — a halálba merev — ön egész könytárt ki- nekül, mert máshová nem tevő remekműveket ajándé- tud. Ez Osztrovszkij részéről kozott, a színművészetben a végső kritika, és egyúttal pedig saját egyéni világot te- — a legteljesebb és legátfotemtett... Mi, oroszok, csak góbb, mert míg többi darabaz ön alkotásai alapján álla- jaiban, még a legkiválóbbakpíthatjuk meg büszkén: ,Van ban is, mint például a „Farsaját orosz, nemzeti színhá- kasok és bárányok"-ban. az zunk'. Ezt .Osztrovszkij kellene nevezni". Életrajzában sok érdekességet nem lehet találni, nagy események nem történtek igazsógszerint „Erdő"-ben a korabeli orosz színház'-nak társadalom egy-egy rétege életének tarthatatlansága^ pusztulását jeleníti meg lm „Farkasok és bárányok"-ban a földbirtokos nemességet), addig a „Vihar"-ban már vele, gazdag oevre-jenek leg- keresked6k életének jellegzefobb élményanyagát a ke- tességeit általánosítva az reskedők eletéből szűrte le egész orosz életet sujtja maganak Ennek megszerze- bírálatával. Mindezt Osztséhez pedig nem kellett különösebben mozgalmas élet. Azonban Osztrovszkij, rovszkij kitűnő éri eh nagyszerűen jellemHa ———f ( i . . ...Sr * .Tnm.U— -föl eszközökkel en jellemzett figuráikat vonultat fel, nem is sok helyen fordult hiszen ezeket az embereket mindent jol megfigyelt (például a kereskedók típues a körülötte folyo életet.ki- ga,t) akiket ő fedezett fel a váloan megismerte osszefug- szfnpad számára, kitűnően isgeseiben is. Első színpadra merte vígjátékaiban a gokenilt darabjanak („Holló a hagyományokat folyhollonak") megírásától kezd- ^ mély szatírával jeliem_ ve a színpadnak élt, evente zj szerepl6it. Sikerének egyik gyakran két színmüvet is írt forrása „épk^-g amit nemnem beszelve gazdag fordítói csak ^ mutat ^ogv vígjátémunkásságáról. Szinte egy maga ellátta a színházakat új és repertoire darabokkal, kainak címe leginkább közmondás, szólás-mondás, hanem bizonyít az is, hogy stíés nemcsak 1886. június 14- ]usa bővelkedik 'a népies en bekövetkezett halalóig. íordulatokban és nincs dahanem azon túl is. rabja talán, amelyben ne jeSzínmüveinetk legnagyobb lentetne meg valakit a néprésze — leszámítva néhány bői. történelmi darabját — korának orosz életét eleveníti meg, annak kiúttalanságát, daprimáltságát. Méltán nevezte ezért Dobroljubov azt az összképet, amely Osztrovszkij darabjaiból elénk tűnik, a Sötétség BirodalInnen-onnan száz éve, hogy hogy a „Vihar" először színpadra került, és azóta ez a darab — mint Osztrovszkij többi színműve, vígjátéka is — nem vesztett értékéből, frissességéből, drámai hazáménak. Hogy milyen ez a tóból, pedig száz év már Sötétség Birodalma? Zsarno- egy kis halhatatlansag — ki, műveletlen, telve van elő- aho^ mondan' «<>kták. °sztJ ítéleteikkel, magán hordozza rovszkij esetében ezt nema közelgő pusztulás hullafoltjait. És talán éppen ezért csak mondjuk. András Sándor Előkészületek a szovjet légiflotta napjára Június 24-én tartják Moszkva- löünnepen több százezer moszkJ ban a légiflotta napját. A szov- va; és környékbeli lakos vesz jet nép és fegyveres erői seré- ^ k-jte„. ven<u.^ ;s élN nyen készülnék az ünnepre. A városokban, a falvakban, a ka- keCTlck' A nézök a repulűsport tonai alakulatoknál és a hadi- legjobbjainak, a vitorlázórepülők hajókon könyv- és fényképkiál- és a repülőmodcllezők, a katonai Iításokat rendeznek, előadásokat pilóták és az ejtőernyősök mm és felolvasásokat tartanak a tatvényaiban gyönyörködhetnek szovjet légi haderő dicsőséges majd. történetéről. A légiflotta napja alkalmából a Június 24-én Moszkva mellett, szövetséges köztársaságokban is a tusinoi repülőtéren legiparádét rendeznek repülösport-ünnrpes rendeznek. A hagyományos repü- ket. Késő este Andrijevica hegyi falu tekintettel eSyik: sötét utcáján találjuk magun„ „ -„-„„v kaih Ez mér Crnagora. Körös-körül arra, hogy az árvizek es a jeg- , „ ... , in^JT „iu; t.atów,„v hegyormok. Fejünk folott fenyít* a hold hatalmas tányérja, s éles fénynyel ragyognak a csillagok. Ezek is akikorák, hogy úgy érezzük, mintiha torlaszok elleni hatékony harc közös erőfeszítéseiket követel a dunameiiti államoktól — felvertette a Duna JUGOSZLÁVIAI UTAZÁS Vassilij Zaharcsenko Titográd után Cetinjébe. Crnagora régi fővárosába utazunk. Mintha egy másik korszakba érkeztünk volna. Az út még meredekebb. Az autóbusz hol az egyik, hol a másik oldalára dől. Aztán egyenletes fennsík váltja la Házigazdáink annyira szívesek, Nagyon fiatal város, csak 1951-ben föl a kőrengeteget. Ezen a fennsíkon parmenti övezete jeges árvi- iU a begyekben sokkal közelebb ju- hogy átszaladnak a szállodába kezdődőit meg az építése Podgorica épült Cetinje. Évszázados platánjaizek elleni védelmének kér- tottunk volna hozzájuk, s már szinte Moszkvából hozott orosz borunkért, falu helyén. Itt van Jugoszlávia leg- nak zöldellő lombsátorát ki tudja közvetlenül a csillagok alatt járnánk. Fatányérból. fakanállal esszük az it- nagyobb és legkorszerűbb szállodája, miért, még nem sárgította meg az Koros-korul a távoli lejtőkön min- teni parasztok egyszerű eledelét, a Crnagora. A város kellős közepén ősz. Szomszédok jönnek, át. s máris tu- álló sokemeletes épületet sok tágas Cetinjében sok a történelmi emlék. — Mik azok a fények? catnyi kíváncsi, vidám szem kereszt- erkély, függőfolyosó és átjáró díszíti. A legérdekesebb a Petar Nyegos éle— A favágók máglyái — válaszolja U!feben "'ünk az asztalnál. Az élet- Körülötte az utcáikon modern ház- tének dokumentumait őrző híres műifjú kísérőnk Jobbra balra elől há- ' * mulíro1' a jelenro1 ^ a íöv6rül sorok- Az fületek felületei simák, zeum. Teremről teremre haladva tul, mindenütt tüzek lobognak; fé- yi'k a szo' sok rajtuk az üveg. mindjobban megismerkedünk a nagy Bízzák meg a Dunabizott- nyük összeolvad a csillagok ragyogó- A crnagoriak büszke, elszánt, ál- Jugoszlávia építészei — ha szabad költő és államférfi életével s elcsosóg apparátusát hogy a du- sával. s a házak ablakaiban itt-ott dozatvállaló emberek; ez a nép hő- ezt mondanunk — „színekben" dol- öélkozunk Nyegos sokoldalú tevepislákoló fényekkel.. Csodálatosan slesen védte szülőföldjét az idegen sóznak. A házak külsőre hasonlíta- kenységén. szép látvány ez; - nagy, ezüstös hold betörések ellen... e^fs^>z: de 8zínbeli összeté- iu létjuk a Odesszai Termr telalatt álldogálva sokáig bámuljuk a - ' ^ autóbuszok egyre följebb, telük kulonbozo. Szplitben láttunk kedvelők Társaságál ak dísze v óiapján és az említett orszá- hegyoldalakat eSYre magasabban kapaszkodnak, ogy szokatlanul sok színű 7—8 eme- a társaság 1842-ben tiszteletbeli Vv" gok szakértőinek közremű- Aztán tovább indulunk Andrijevi- Jgf^1 sziklák- kövek- <&ér nő- jotes. sok ablakos épü- jává választotta Petar Nyegos", Itt ködésével végezzék el a Duna ca utcáin. Kis csoportunk hamarosan ' ' dését. A bizottság apparátusa a denütt tü^ek"gyúlok, dunai fo munkák tervenek kidolgozásakor vegye figyelmébe a partmenrti övezet árvízvédelmének érdekeit is. namenti országok által oeterjesztertt tájékoztató adatok * v.1 t .— 7," .,:—— java vaiasaioita r-ciar íNvegos itt vonlát1'JsSStZ1 ^ Vannak Jererni^ Gali« dubrovniki I a AAAA«r«u «.uio.ios mivanyra leszünk ^onalat- az erkélv«k > má.«.knt kk.. , . . ,, . . lejtős hegyi "utcán" bandukolunk "if- figyelmesek. Mi lehet az? Egy nagy l t l .- uoues sziwei-ieueKKei tamotudomanyos vizsgálatokat es jak ^^ legények csatlakoz- "f^i földterületet vékony beton- *»»«» ^ben pompázik, gatta Crnagora testvéri népét Orosz terjesszenek erről jelentést a nak hozzánk. Otthoni életünkről kér- réteg fed. Az egész terület egy irány- ^'^^"ff^kékek^az ablakok tudósok és irodalmárok levelei .: jégrendszerével kapcsolatos fl^SSí <S?" f^ konzuinak. Nyegos barátjának dterületet vé z egész terük felé lejt. ... —-- CiCle gvan élnek. - így gyűjtik össze az esővizet - függőleges só- lendület volt. bizottság legközelebbi ülés szaka elé. Bízzák meg a Dunabizorttjancurav. KVU.IHK Ofcsze az esővizet -- Vok élénkvörösek i, ór, ii^t + , Valaki meghív bennünket ottho- magyarazza Branko nevű vezetőnk. 2ata is ® ^ AmikOT elhagytuk nába. Terméskövekből épített tágas — Ha nem építenének ilyen lejtős ság apparátusát, hogy dunai házba lépülik A gazban kandaSó'- medencét. a víz a mészkőn át egy árvíz, vagy jégtorlasz vészé- szerű tűzhely áll. A vaskondér alatt kettőre elszivárogna.. lye esetén — amennyiben tűz lobog. Egy kissé már görnyedt íme. az embernek a földért a ví szükségesnek mutatkozik — 'hatú- de büszke fejtartésú öregasz- zért, a táplálékért évezredek óta ví a múzeumo*, "Mirhás,- * a?£H ® De egyáltalán nem volna igaza A vefdarab^°, f? Í ' C Jgrxt'j! 2f5~-.-rTw-srvfi** » ^^ s ajnr «n. s^mio.! . isarta KUfitölgyfaasztal mellett álló padra ül- győzött! - — ••«• , ureg JKy aKftrt„ az érdekelt dunamenti orszá- tet bennünket. Crnagora új fővárosa Titógrád. SlS^Ttj^0"'0^ ^Á™^ cr^tí