Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-08 / 134. szám

VJLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! N M. A. Szuszlov elvtárs Budapesten M. A. Szuszlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének tagja és felesége június 7-én Budapestre érkezett, hogy szabadsága egy részét Magyarországon töltse. M. A. Szuszlov elvtárs meglátogatta Rákosi Mátyás elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárát,' r Munkamódszerátadás A kiváló dolgozói cím elnyeréséhez az is szükséges, hogy a termelési és minőségi eredményeket jelző százalékok mellett ott legyen többek közt az is: munkamódszer-átadó. Aiki e feltételeket is teljesíti, tehát az általa ismert jó fogásokra megtanít másokat is, elnyeri a kiváló dolgozó címet. Ha megnézzük, hogy Szegeden a kiváló dolgozók közül jelenleg hányan teljesítik e feltételt, a munkamódszer-átadást, akkor őszintén meg kell állapítanunk: kevesen. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat legutóbbi műszaki értekezletén például joggal kifogásolta az üzem főmérnöke, hogy kevés az, aki a kiváló dolgozói cím elnyerésével egyidőben teljesíti a munkamódszer-átadás feltételeit is. Pedig e munkamódszer-átadás nagyban elősegítené a száz százalék alatt teljesítők számának csökkentését, nem utolsósorban pedig a termelés növekedését. Ha több emberrel beszélünk, s megkérdezzük, mi a véleményük a munkamódszer-átadásról, aklcor bizony kevesen tudnak érdemleges választ adni. Elsősorban azért, mert kevesen vannak olyanok, akik munkaidő után társadalmi munkában segítik dolgozótársaikat, átadják tapasztalaikat, hogy ők is azok elsajátításával idővel a kiváló dolgozói cím tulajdonosai lehessenek. Nem mondják ki, de úgy tűnik, hogy „néhányan" féltékenyek begyakorolt módszereikre, s lehet, hogy elvárják: — más is küzdjön meg ezért. A kiváló dolgozói cím megkülönböztetést jelent; azt, hogy a munkások, az üzem színe-java. Ezektől az emberektől joggal várják el az üzem vezetői, s nem utolsósorban pártunk, hogy módszereiket közkinccsé tegyék, valóban kiválóbbak legyenek az átlagos dolgozóknál. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy minden kiváló dolgozó címmel kitüntetett munkás példamutató a munkamódszer-átadásban is. A Szegedi Textilművek ' számos kiváló dolgozója közül a hivatásos munkamódszer-átadókon kívül alig akad egy-két olyan, mint Kereki Erzsébet a lánccsévélőben, aki kötelességének érzi a gyengébbek segítését, munkájának tüzetes ismertetését. Nem lehetne csodálkozni azon, ha a dolgozók egy-egy kiváló dolgozói cím várományosától megtagadnák e megbecsülést jelentő megkülönböztetést csupán azért, mert az egyik feltételt, a munkamódszer-átadást nem teljesíti. Mindent azért nem lehet azokra hárítani, akik adósak maradtak mindmáig dolgozótársaik segítésével. Felelősek elsősorban is a párt tagjai azért, ha az üzemben „ellaposodik" a munkamódszer-átadás és csupán a kinevezettek, az úgynevezett „fizetett munkamódszerátadók" végzik e megtisztelő munkát. Követeljék meg a párt tagjai, különösen pedig azok, akik erkölcsi kötelességüknek tartják dolgozótársaik segítését, hogy mások ls rendszeresen átadják tapasztalataikat, mert ebből kettős haszon származik; — először is kevesebb lesz a száz százalékon alul teljesítő, jobban keresnek azok a munkások is, másodszor, jobb lesz a minőség, könynyebb lesz a munka. Most. amikor nemes vetélkedés folyik a dolgozók között, induljon meg a vetélkedés a munkamódszerátadásban ls. Az állandó munkamódszer-átadás nem megy máról holnapra. Következetes nevelőmunkával, személyekre szóló agitációval lehet csak meggyőzni az embereket a munkamódszer-átadás szükségességéről, és elsősorban talán annak igényléséről. Még ma is lehet hallani: ő beszél nékem, az, aki fiatalabb, stb., stb. A derékhad egyes dolgozói között uralkodik inkább ez a nézet, akik úgy gondolják, hogy ők már jól megtanulták a szakmát, szinte „mesterek" benne. E nézetek leküzdése sokkal nehezebb, mint az élenjáró dolgozók meggyőzése. Ezért maguknak, a kiváló dolgozói cím várományosainak is nevelőmunkát kell végezni, türelmesen, aprólékosan megmagyarázni, hogy az ő módszerével milyen anyagi előnyökhöz jut annak átvevője. Éppen azért, mert nevelőmunkát igényel a munkamódszer-átadás, tűzték a kiváló dolgozói cím elnyerésének egyik feltételévé. Amikor felvetjük a munkamódszer-átadásnak fontosságát, bizton tudjuk, hogy a kiváló dolgozók, elsősorban pedig a párt tagjai, mindent megtesznek azért, hogy az üzemben újból élő-elevenné váljon az elvtársi segítésnek ez a formája is. Tito elvtárs csütörtökön Leningrádba látogatott RendeleI a munkaidő szabályozásáról Romániában Joszip Broz-Tito marsall, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és a kíséretében lévő személyiségek június 7-én Leningrádba érkeztek. Titó elvtárssal együtt érkezett N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. D. T. Sepilov külügyminiszter. N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és más hivatalos személyiségek. A belgrádi rádió moszkvai tudósítója beszámolt K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének Titó elnök tiszteletére adott szerda esti fogadásról A fogadáson Varosilov és Titó élnök pohárköszöntőt mondott. A Kreml nagytermében a külföldi újságírók, de főleg az amerikaiak, ahogy az már ilyen esetekben szókás, körülvették Titó elnököt és különböző kérdéseket intézték hozzá — írja a tudósító. Titó elnök közvetlen hangon. angolul válaszolt a hozzá intézett kérdéseikre. Az amerikai Columbia Broadcasting System munkatársa felhívta Tito elnök figyelmét. hogv McCarthy .szenátor Knowland szenátor. Köztársasági Párti vezér támogatáséval törvényjavaslatot terjesztett elő a szenátusban a Jugoszláviának nyújtandó mindennemű amerikai segélv teljes megvonására. Tito moszkvai beszéde miatt. Tito elnök azt válaszolta, tudja, hogy MacCarihy szenátor Jugoszlávia ellensége, ö azonban nem fontos személyiség. — Emiatt az Egyesült Államaikkal fennaülo viszonyunk nem szenved kárt. olyan baráti marad, mint korábban volt. mondotta. Közbeszólt egv másik amerikai újságíró is. aki megkérdezte Tito elnökitől, nem gondolja-e. hogy éppen Jugoszlávia segíthetné elő a Szovjetunió és az Egyesült Államok közeledését? Tito elnök azt válaszolta, hogv ez igaz. ő is úgy véli, hogy Jugoszlávia segíthet e tekintetben, mégpedig nemcsak az amerikai—szovjet viszony, hanem a Szovjetunió és más országok közötti viszony megjavításában is. Ezután ismét az amerikai rádióállomás munkatársa szólalt meg és félig tréfásan azt mondotta: itt az ideje, hogy Tito elnök ellátogasson Washingtonba is. majd megkérdezte Tito elnököt, szieretne-e Washingtonba menni? Tito nevetve válaszalt: Miért ne? Természetesen, ha meghívnak. Végül pedig egv újságíró megkérdezte Tito elnöktől, szóbakerült-e már a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti pártkaPcsolatok kérdése, s vajon a jugoszláv vezetők óhajtanak-e ilyen kapcsolatot teremteni? Tito elnök válaszában azt mondotta, ho"- eddig még csak az államok közötti kapcsolatokról volt szó. de nem látja okát. miért ne lehetne e kérdésről is beszélgetni és miért ne állhatnánalk fenn ilyen kapcsolatok. Mi — mondotta — kapcsolatot tartunk fenn sók más szocialista párttal és haladó pártokkal, miért ne tarthatnánk fenn kapcsolatokat a szovjet párttal is? Hasonló elveken alapuló kapcsolatokra gondol? — kérdezte az újságíró. — Igen — válaszolt Tito elnök. Kardelj alelnökhöz is kérdéseket intéztek az újságírók. A beszélgetés leginkább a német probléma körül folyt. Kardelj hangsúlyozta, hogv a juguszláv álláspont e kérdésben ismeretes, s iaen közel áll a szovjet állásponthoz. Elmondta, hogy a német egyesítés kérdésében lépésrőllépésre kell haladni. Arra a kérdésre pedig, milyen összefüggést lát a leszerelés és a német probléma között. Kardelj alelnök azt válaszolta: reális kilátások vannak a leszerelés kérdésének előbbrejutására s cz hozzájárulna a német kérdés megoldásához is. de természetesen közös erőfeszítéseket kell tenni mind az egyik, mind pedig a másik kérdés megoldása érdekében. Az eredmények biztatóak A Szegedi Vasöntöde meg akarja tartani az első helyet Az ország öntödéi 1954 óta versenyeznek egymással. A Szegedi Vasöntöde doLgozoi csalt egy esztendeje tűntek fel komoly versenytársként. Azelőtt magas önköltséggel dolgoztak és sok volt a selejtjük. Az elmúlt év második negyedében a tervezett önköltségnél jobb volt a tényszámuk és így az értékelésnél az ország harmadik legjobb öntödéje lett üzemük. A következő negyedév még szebb eredménnyel zárult. Ekkor a második helyre kerültek, de a nekibuzdulás úgylátszik alább hagyott, mert a negyedik negyedévben a második helyről a negyedikre csúsztak. Ez év első három hónapjában a balesetek száma miatt kiestek a versenyből. Április megint nekik kedvezett. A tényszámok a balesetek száménak csökkenésével kedvezően alakultak és ennek alapján az ország öntödéi között az első helyre kerültek. A statisztika keveset mond. A számok több intézkedést, állandó küzdelmet takarnak. A múlt év fokozatos előrehaladásakor az üzem vezetősége minden területen nagy figyelmet szentelt a munkának. A balesetekre nem fordítottak elég figyelmét. Amikor emiatt kiestek a versenyből, gondolkodtak, mit tehetnének a balesetek számának csökkentéséért. Néhány olyan intézkedést vezettek be, ami megakadályozta a balesetek számának emelkedését. A dolgozók részére védő- és munkaruhákról gondoskodtak. Ez volt a legelső feladat. Megvizsgálták azokat a munkahelyeket, ahol gyakori volt a baleset. Gondoskodtak arról is, hogy a dolgozókat mindig ellássák munkával. A programozást is úgy készítették el, hogy a többféle munka mellett a munkaváltások gyorsan történjenek. A gyártáselőkészítő mindenkor pontosan tudja, mikorra fejeződik be a formázás. Erre az időre a következő darab mintáját már odakészítik, így a formázónaki a kész munkát csak félre kell tenni, s kezdheti az új minta szerint a másikat. Ez az intézkedés is hozzájárult az öntödében ahhoz, hogy ez év áprilisában a száz forint munkásbérre eső termelési érték tervét 100.2 százalékra teljesítették. Az öntödében néhányan 5—6 féle formázást is végeznek egy nap. Az aprólékosabb, több munkát igénylő öntvényeklet a legjobb szakmunkásokra bizték és legtöbbjük selejt nélkül készíti el a finomabb öntvényeket, A májusi mutatószámok alapján úgy gondolják az 'intödében, hogy ismét nekik ítélik oda az elsőséget a II, negyedév második hónapjában. A többi öntödék eredményeit még nem tudják, de náluk a tervteljesítés májusban 106.6 százalék, az áprilisi 100.2 százalékkal szemben. A selejt százalékos aránya is jobb: májusban 12.2, míg áprilisban 13.8 százalék. E'határozták, hogy tovább tökéletesítik a munka szervezésére, a selejt csökkentésére, s a balesetek elkerülésére vonatkozó műszaki intézkedéseket. Az első öntödének járó vándorzászlót meg akarják szerezni a negyedévi értékeléskor is. A Román Népköztársaság Minisztertanácsa jóváhagyta a munkaidő szabályozására vonatkozó rendeletet. Eszerint több foglalkozási ágban nyolc óránál rövidebb lesz a munkanap. Hatórás munkanapot állapítottak meg azoknál a munkásoknál és technikusoknál, akik v egyipari üzemekben és egészségre káros körülmények között dolgoznak. Ugyancsak hatórás munkanapot állapítottak meg egyes föld alatt dolgozó munkások számára, akiknek munkahelyén a hőmérséklet állandóan harminc Celsius fok felett van. A keszonmuhkások munkaideje 2—6 óra között váltakozik. A búvárok munkaideje, az évszaktól, a mélységtől, a víz sodrától függően 4—6 óra. Ugyancsak megrövidítik a munkanapot a telefonkezelők, a radiológiai, röntgen és röntgenterápiai laboratóriumok orvosi személyzete, az egészségügyi intézmények (kórházak, poliklinikáik, gyógyszertárak és szanatóriumok), valamint a tudományos kutatóintézetek esetében. A munkaidő itt 4—7 óra. Heggel kilenc óra. A Közgazdasági Technikum Ipari tagozatának első öt érettségiző lánya ül a bizottság előtt: Balázs Júlia, Biacsi Ilona, Czene Erzsébet, Csáki Irén és Fazekas Irma. Az elnök kedves, bátorító szavakkal osztja ki az első tételeket magyar irodalomból és nyelvtanból. Az öt lány érthető izgalommal veszi át a bűvös mondatokat, „titkokat" tartalmazó kis cédulákat. Aztán csend, csak a tollak sercegése és a ceruzák susogása hallik időnként a vázlatot készítő lányok jegyzetéről. Kis idő múlva az egyik lány szemébe lógó dús haja alól fölnéz a bizottságra, majd nyugtalan mozdulattal foga Iközé szorítja ceruzája véged. Riadt tekintetére biztató nézéssel felelnek a tanárok, s a fogak közt morzsolódó kis ceruza újból szántani kezd a papíron. Huszonöt néma perc után Balázs Júlia jelentkezik elsőnek felelésre. — A felvilágosodás és a francia forradalom hatása irodalmunkra (Bessenyei György); A magyar Jakobinus mozgalom (Bacsányi József) — olvassa fel hangosan a tételeket, s aztán pontosan, megakadás nélkül kifejti mondanivalóját. Az elnöklő tanár elmosolyodik. Ilyen feleletre nem számított, bár hírből hallott már a kislány képességeiről. A mellette ülő tanárnő nem csodálkozik, de ragyog a szeme az örömtől, melyet növendéke szerzett még neki utoljára. >— Ha lehetne csillagos ötösöket írni a bizonyítványba, akkor Balázs Juci minden tárgyból azt kapna. — mondja ÉRETTSÉGIZŐK a tanárnő, majd kis idő múlva szomorúan megjegyzi, hogy Juci mégsem tanulhat tovább, mert nyolcan vannak testvérek, s a nővére után ő a „legnagyobb" a családban, akinek már keresnie kell. Apjuk nem győzi már egyedül a sók éhes kis szájat kenyérrel, s ruhával és lábbelivel sem a legapróbbakat. Pedig Balázs Juci, a „Felszabadulás Asztalos KTSZ" dolgozójának. Balázs bácsinak a lányát nagyon várják az egyetemék, mert minden tárgyból való ötöseit tovább kellene szaporítania az egyetemi leckekönyvben is. Talán hallgat Balázs Juci ösztönző, lelkesítő tanáraira, akik nagy tehetséget sejtenek benne. * i ' : S mert nem minden arany, ami fénylik — így van ez Czene Erzsi esetében is, alkire nem ragadt elég a négy tanulmányi év alatt. Jó volna most mindazt tudni, amit a könnyelműség elvett tőle. Jó volna többet tudni annál, mint ami csak úgy véletlenül eszébe jut Petőfi harcáról és az 1848-as népszabadságról. Mert az szégyelni való, hogy legnagyobb nemzeti költőnkről olyan keveset tud Czene Erzsi. Pedig a szülei sokszor a saikukra álltak, ha Erzsi hanyag volt, ha dacoskodott. Talán korábban 'kellett volna a határozottabb szülői szigor, mely mostanában nagyon lelanyhult. Többek között egy apró formaság is mutaija ezt: az életben egyszer adódó ünnepi alkalomból minden lány sötétkék ruhában jelent meg, csak Czene Erzsi nem, mintha rózsaszínű ruhájában utoljára dacolni alkarna az iskolával és a tanáraival. Pedig jobb lett volna inkább felismerni és analizálni tudni az elemzésül kapott mondatban a képzőt, a ragot és a jelet. Biacsi llcma és Csáki Irén után kicsit ugyan bátortalan hangon, de mégis kielégítőbb felelet követlkezik. Fazekas Irma feleleveníti a vizsgáztatók előtt Katona József korát és a magyar drámaírás remökét, a Bánk bán-t. A feleletben az itt-ott jelentkező hézag az elnök kérdő szavai után betömődik Fazekas Irma mondataival. Most derül ki, hogy érdemes volt teljes erővel tanulni az utolsó napokig. Sókat pótolt szorgalmával Irma is, s ezt a szorgalmat viszi magával, — mint sok társa — első kenyérkereső munkahelyére, a MAV-hoz, ahová felvételre pályázik. Édesanyja is a MAV-nál dolgozik. <5 is ott akarja kezdeni pályáját szorgalmas munkával. Az érettségi után örömmel gratuláltunk neki is. A szeméből látni, hogy kicsit szomorúan hagyja itt az iékolát s a tanárnőket, akik úgy értenek a serdülő lányok nyelvén, mintha anyjuk volna valamennyi. A négy évi értiik való fáradozást legtöbbjük nem is felejti el: érzik, hogy az emberi tudásból és érzésvilágból 'kapott kis alapot tovább kell pazdagítaniók a maguk és embertársaik örömére, boldogulására. LÖDI FERENC