Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-06 / 132. szám

Szerda. 1956. június 9. DELMHGYRR0RSZ9G Az apának mennie ~ a fiai maradhatnak COK EJMBER CSAKJ UGYAN nagy bölcsességnek a hordozója. De ahhoz, hogy ez a nagy bölcsesség közhaszonná váljék, fel kellett húzni a dolgozó parasztokban összegyülemlett gondolatok már-már berozsdásodott zsilipjeit. Mert bizony sokáig síri hallgatás volt Ásotthalmon, legalábbis hangosan nem politizált egynéhány vezetőn kívül senki. Sok-sok bajt láttak az egyéniek és a szövetkezeti parasztok, mégis ráhagytak mindent, hiszen volt tapasztalásuk, mennyire veszedelmes az önállóan alkotott és kinyilvánított gondolat, különösen, ha nem egyezik meg a hivatalos véleménnyel. A tömeg, a nagy bölcs tehát néma maradt. És közben vagy 26 dolgos, iparkodó embert — egytől-egyig középparasztokat — tettek kívül a Szabadságharcos TSZ kapuján. Kulák, ellenség, kizsákmányoló! Ezeket a szavakat vitték, csapkodták mindenfelé a lapos, pusztai szelek, egyenest az emberek dobhártyájának. Gajdács Antal is áldozata lett az erőszakolt osztályharcnak. Azt vágták a fejéhez: — Nem érdekes a kilenc hold, a negyedrész cséplőgép ajényeg. Pedig Gajdács Antal anynyit dolgozott a közös birtokon, amennyi a bőre alá fért és lekulákozása, kizárása után is példás, igaz ember maradt. Papp Istvánnak sem volt soha köze a kulákhoz, tudta ezt László elvtárs is, a pártvezetőségben, mégse állt fel a gyűlésen, hogy megálljunk emberek, hiszen így kárt csinálunk, nagyon nagy kárt. És a többi középparaszt megrágalmazásánál se lépett közbe senki, a kommunisták sem, nehogy az legyen, hogy ők el akarják altatni az osztályharcot. Íme, egyetlen helytelen elméleti tétel az osztályharc állandó éleződéséről és Ásotthalmon sem látták meg, hogy a valóság nem egészen ezt mutatja; A szempontok, az Instrukciók, a direktívák uralkodtak és a józan ítélet, a kommunista felelősség kényte-v len volt félre vonulni. A ZÉRT KELL EZEKET a fájdalmas sebeket bolygatni, mert enélkül nem lehet megérteni: a nagy szélmalomharc közepette ugyanakkor hogyan hagyhatták bent a Szabadságharcosban Varga Pált, a mindenki által gyűlölt 63 holdas kizsákmányolót? Pedig ott maradt, senki által nem háborgatva és jelenleg is ott van. És hogy nem sokáig lesz már ott, ez is a XX. kongreszszusnak köszönhető, annak, hogy a párt megoldotta az egyéni gazdálkodók és a szövetkezeti tagok nyelvét. Hogy ez milyen nagy jelentőségű, csak akkor látjuk, ha megismerjük Varga Pál és családja életét, a maga kúszáltságában, ellentmondásosságában. A párt által összehívott egyik parasztgyűlésen mondotta el Hebők Imre: Két és fél esztendőt húzott ki mint cseléd, Varga Pálnál, hogyan lehet az mégis szövetkezeti tag? Élete delén túl jár már ez a gonosz, parancsoláshoz szokott parasztruhás ember, még ma is töretlen a dereka, hiszen annakidején csak passzióból nyúlt a dologhoz. Hebőknek évi 48 napot kellett ledolgoznia a legnagyobb nyárban, azért, mert a kulák megengedte, hogy négy tanyája közül az egyikében meghúzódjék. Ennyi volt az évi lakbér. Másszóval négy napot kellett robotolnia, hogy egy hónapig tető legyen a feje fölött. Gajdács János cséplőmunkás volt Vargánál. Húsz ember elé csak® annyi ennivalót tett, hogy háromnak is kevés lett volna. De nem ennivaló volt az sem, hanem valami Ijjtty. Gajdács mosogatóvíznek neveli- A Szabadságharcos TSZ tagjai közül Ónozó Vince, Dobó Antal és Papdi Józsefné volt nála évescseléd. Farkas Imre harmadosa volt neki. Amikor a termés elosztására került sor, a gazda mindig a legnagyobb kévékből válogatta ki a neki járó kétharmadrészt. Ezek a gaztettek csak most kevergőztek napvilágra, a XX. kongresszus utáni légkörben. Azt azonban senki nem tudta megmondani, hogy Pál gazduram hogyan, miként jutott be a Szabadságharcos TSZ-be. De ott van már évek óta és űzi saját régi mesterségét. TALÁN KEZDJÜK AZZAL, hogy a múlt esztendőben is csak 16 munkaegységnyi értékűt dolgozott, az idén meg nem is látták még a közös szőlőben. Egyetlen gondja, hogy a háztáji földért veszekszik tavaszonkint, méghozzá akkora ' nagyságúért, mint amekkora a háromszáznégyszáz egységet teljesítőknek jár: 1600 négyszögölért. Persze ennyit nem kapott, csak 1200 ölet, de ez sem jogos neki, ezért is háborog a tagság. — Az, aki adta neki, nem nála béreskedett bizonyosan — mondják a tagok. — Azzal a nyomorék öreg emberrel kapáitatja még azt is. Valóban, a kulák háztáji földjén Papp Imre bácsi, idős tsz-tag roskadozik. Idős? Hat évvel fiatalabb Vargánál, de húsz évvel idősebbnek látszik. Nyilván százszor kevesebbet evett és ezerszer többet dolgozott a gazdájánál. Törékeny már mint az odvasfa, gyakran összeesik, de Varga Pál ilyenkor az eget kémleli ásítozva, hátravetett kézzel. Így szokta meg, ezt csinálja. A szövetkezet párttitkára se tudta róla, hogy kicsoda, azért nem értette, miért hordatja vissza Varga Pál négyszáz négyszögöl földről a trágyát, amikor megtudta, hogy 1600 helyett, eggk 1200 öl háztáji területet kapott. De most már érti, nagyon is ért mindené. A kizsákmányoló a közösben sem tagadhatta meg önmagát. Ki kell zárni azonnal!- Az ilyenek ellen folyik tovább az osztályharc. DERSZE, HOGY KI ~ KELL ZÁRNI, csakhogy ez nem olyan egyszerű. Azért nem — mondják a pártszervezetben —, mert Vargának két fia is — „ tagja a szövetkezetnek. Ezek— Kapta az apjától, akkor oszpedig — a Szilveszter meg totta szét birtokát a kulák, a Jóska — kifogástalan hogy ne kerüljön kuláklismunkaerők. Mi lesz akkorv tára. Így tudott beférkőzni a ővelük. A tagság is, a veze- szövetkezetbe is. lítja, hogy jogtalanul irtak be neki annyi egységet, mert csak azért dolgozik rendesen, hogy meglapulhasson. De az ilyenekből csak az irigység beszél. Ezt mondja a brigád vezetője Ágoston elvtárs, meg azok is, akikkel együtt dolgozik. Inkább olyan ember, aki még ünnepen is megfogja a dolgot, ha a helyzet kívánja. Hát ez bizony egy cseppet sem tipikus. De ha valóban ilyen ember a testvérével együtt, s különösen, ha a tagság is mellettük van, őket nem kell kizárni. Csak az öreget. Mert az csak kárt csinál. Igen ám, de akkor Jóska is kimegy. Ilyen vélemények vannak. Biztos ez? Menjünk, beszéljünk vele. Estére úgyis párttaggyűlés lesz, ahol ezt az ügyet tárgyalják meg, legalább tiszta víz lesz a pohárban. Varga József, a Bokor-tanyán permetezte a szőlőt, brigádjával. Ott volt a fia is vele. Olyan ember, mint a többi. Nem magas, nem alacsony, nem sovány és nem kövér. Csupa kékkő a ruhája. Egyenest a szemébe néz annak, akivel beszél. Nehéz elhinni, hogy egy 63 holdas szegényevő kuláknak a fia. A PÁRTTITKÁR NYlL<• M TAN BESZÉLT vele. Amikor megtudta, hogy az apját kizárják a szövetkezetből, rövid gondolkodás után azt válaszolta: — Igazuk van. Alig dolgozott a szövetkezetnek. Én sem értettem, hogy az öreghez nem nyúltak annakidején. Pedig *ő sok szegényembert tönkre tett, nem úgy, mint azok a középgazdák, akiket kizártak. Végre rájöttek 12 év után, hogy kicsoda. Én nem akartam szólni, úgy voltam vele.., Érthető. Mégiscsak az apjáról volt szó, noha őt és a másik fiát se becsülte Varga Pál. Elég talán annyi, hogy ma sem ereszti be a szobába, pedig egy portán laknak. Varga József kénytelen volt egy szoba-konyhás apró házat összeütni az udvaron, hogy a családjával belebújjon. Dehogy megy ő az apja után. Másként gondolkodik már. Megkedvelte a szövetkezetet, hozzászokott társaihoz, velük akar tartani, hiszen jobban él ma, mint amikor 14 holdon gazdálkodott. A földet még 1948 előtt tőség is ragaszkodik hozzájuk. Varga Jóskának tavaly is 543 munkaegysége volt, méghozzá a növénytermelő brigádban, ami nagy szó. A felesége 192, tizenöt éves fia meg 197 munkaegységet dolgozott. Kitüntetést is kapott Jóska és mindennek tetejébe beválasztották az igazgatóságba. Van ugyan egy-két ember, aki most már azt álD

E MOST MÁR MEGISMERTÉK. A Szabadságharcos TSZ májusi párttaggyülése ügy foglalt állást, hogy Varga Pál takarodjék, a fiai pedig maradjanak és legyenek iparkodók továbbra is. Ezt a határozatot visziik hamarosan a közgyűlés elé. _ Jól csinálják. * Nagy István Megjelent a terhesség megszakításával kapcsolatos problémákat szabályozó rendele A Magyar Közlöny június 3-i 49. száma a személyi részben kitüntetéseket közöl. A hivatalos lapban minisztertanácsi rendelet jelept meg a gépállomások és a termelőszövetkezetek között a gépállomási szerződéssel kapcsolatban keletkező vitás ügyek eldöntésére alakított dőaítőbizottság szervezetéről át működéséről. A lgp közli a Minisztertanács határozatát a kiváló tanító, kiváló tanár és kiváló óvónő kitüntető címek adományozásáról. A hivatalos lapban minisztertanácsi határozat jelent meg az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről és megjavításáról továbbá a terhesség megszakításával kapcsolatos kérdések szabályozásáról és a magzatelhajtás büntetéséről. Minisztertanácsi határozat intézkedik a kiváló gyógyszerész és az érdemes gyógyszerész kitüri^tő cím adományozásár'^L-űjpóló korábbi határozat módosításról, a faipar kiváló dolgozója kitüntető jelvény adományozásának engedélyezéséről, az Országos Földtani Főigazgatóság hatósági jogköréről és feladatairól, a könnyűipari újítási kiállításon közszemlére kitett találmányok, továbbá minták és védjegyek időleges oltalmáról. — Június 10-től 17-ig francia filmhét lesz hazánkban. A filmhéten a haladó fran-cia fiimák közül Stendhal: Vörös és fekete című regényének filmváltozata, valamint a Papa, mama, a feleségem, meg én című új filmet mutatják be. A 'bemutatásra kerülő új filmeken kivü összesen 26 fővárosi moziban 14 francia filmet' vetítenek. Vidéken ugyancsak bemutatják a két új filmet, ezenkívül 121 filmszínházban 25, Magyarországon már játszott francia 1 film szerepel a műsoron. Ülést tartott a megyei és a városi békebizottság A Csongrád megyei és a Szeged Városi Békebizottság csütörtökön délután 6 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban (Vörösmarty u. 5.) kibővített ülést tart. Az együttes ülésen az Országos Béketanács küldötte tart előadást. Lakóbizollsági ankét lesz Szegeden Pénteken délután 2 órakor a városi tanácsháza nagytermében a lakóbizottságok feladatairól, a tanács és a lakóbizottság közötti kapcsolatról ankétot rendez az I. kerületi tanács. Az ankét előadója: Korek Józsefné elvtársnő, a végrehajtó bizottság titkára. Az ankét nyilvános lesz, s a lakóbizottsági tagokon kívül a kerület lakosságát iá szeretettel várja az I. kerületi taQiduhz üjyida chfíktéqe. Már az irodalmi kiállítás megnyitóján, meg az ezt kftvető irodalmi esten kitűnt: színészeink ncm tudják jól tolmácsolni a nagy szegcdi írók és költök műveit. Mi több, nem is ismerik túlságosan. Pedig úgy illenék, hogy a szegedi előadóművészek a leghívebb istápolói és terjesztői legyenek a szegedi irodalom klasszikus alkotásainak, Tömörkény elbeszéléseinek, Móra tárcáinak, Jubász Gyula költeményeinek. Ügy illenék, hogy nálunk legyen legnagyobb kultusza e magyar klasszikusoknak; hogy életművük időtálló értékeiről soha ne feledkezzünk meg. S mintha néha azt kellene éreznie a szemlélőnek: a szegedi íróknak másutt még mindig töJ>b becsületük van, mint városukban. A színházi jubileum műsorán elhangzott-e egy is alkotásaikból? (Pedig Tömörkény "Barlanglakók* című színjátéka. Juhász színházi versei természetszerűen kínálkoztak volna a szegcdi színház évfordulós ünnepségén bemutatásra.) A száz év előtti színház helyén állított emléktáblára nem kerülhetett volna-e Juhász Gyula-versidézet? S most, a könyvhét ünnepi megnyitójának műsoráról vajon miért hiányzott éppen Juhász Gyuta? A kultúra, a könyv szerelmesének nincs tán mondanivalója a ma szegedi embere számára? Pedig Juhász Gyula éppen az idén »könyvnapi szerző* is: 15 cv múltán újból könyvnapi könyvként kerüi az olvasók kezébe verseinek gyűjteménye. Bizonyosak vagyunk benne, hogy másutt Idézik Is műveit, szavalják verseit a könyvnapi megnyitókon — csak Szegeden nem. Mint életében? Nem, életében is voltak költészetének szegedi megbecsülő!, akik a rendszer uraival szemben védték, bátorították az üldözött költőt. Ma az olvasók szeretete és művelődéspolitikánk értékelése találkozik Juhász Gyula örökségének méltó megbecsülésében. Szegeden is kifejezésre kell ennek jutnia! . „ ' (pft Vita a második ötéves terv irányelveiről & téglagyárak korszerűsítésével ; több téglát gyártunk Második ötéves tervünk igen nagy feladat elé állítja az építőanyagipart és ezen belül a Csongrád megyei Tanács Bánya- és Építőipari Egyesülést. A tervidőszakban komoly műszafei fejlesztést kell végrehajtanunk a ..gyárak korszerűsítésén, hogy 1960-ban mintegy 35—40 millió téglát gyárthassunk. E mennyiság eléréséhez szükséges még a jelenlegi meglévő téglagyárak számát kettő új téglagyár létesítésével emelni. A gyárak .közül az egyiket Mindszenten kívánjuk felépíteni, a másikát pedig Hódmezővásárhelyen, összes üzemeinket teljesen villamosítjuk. A tég^apréseket, amelyek régiek es kis kapacitásúak, új, modern téglaprésekkel cseréljük fel, ami lehetővé teszi a termeléskenység magas fokú növekedését. Hogy a legyártott nyerstéglákat az időjárás viszontagságaitól megvédjük, mintegv hatvan 50 méter hosszú elöregyártott betonelemekből készült szárítószínt építünk s ez lehetővé teszi, hogy évente körülbelül 2 millió nyerstégla selejtkárt kiküszöböljünk. Az égetőkemencéiket a nyersgyártás emelkedésével egy időben nagy résziben át kell' építeni nagyobb kapacitásúra, hogy a legyártott téglamennyiséget ki tudjuk'égetni. Jó volna azonban, ha e téren technológiai újítást vezetnénk be és üreges vagy egyéb agyagból téglák előállításával kísérleteznénk, amelyek gyártási költsége kevesebbe Ikerülne, mint a jelenlegi tömör falazó-tégláé. Szemcséstrágya feldolgozó üzemeink jelenlegi kapacitását 1960-ra mintegy 30—35 százalékkal kívánjuk emelni és ennek érdekében a Hódmezővásárhelyen levő szemcsés üzemet a szegedihez hasonlóan műszáritóval kívánjuk korszerűsíteni, valamint Makón új szemcséző üzem felállítását és • beszerelését irányoztuk elő. ' A Csongrádi Cementárugyár az ötéves terv folyamán villamos meghajtású revolver cementlápprcst kap, amely a termelékenység^, emelkedését és a minőség ujggjayítását eredményezi és ezen keresz-* t ül a cementlapokat, amelyeket idáig nem tudtuk csiszolni „ -mo6t lehetővé válik és ezáltal cementlapjaink sokkal finomabb kivitelben 'készülnek. A második ötéves terv műszaki fejlesztésén kívül feltétlenül szükséges szociális, kulturális téren levő hiányosságaink felszámolása. Gyáraink idény.iellegénél fogva a gyári munkáslakások felépítése elengedhetetlenül szükséges azért, hogy állandósult szakképzett munkásaink legyenek, akik képesek az előttünk álló feladatok elvégzésére. Javaslom a minisztérium illetékes osztályának, hoáy építőanyagipari technikusi tanfolyamot szervezzen, ahol a jövő gyárvezetőit képeznék ki, akik komoly szakmai feJkészültséggel és a kor követelményeinek megfelelőm tudnák helyesen vezetni és irányítani a téglagyárakat. E nagy és komoly feladat megoldásához feltétlenül szükséges' a VKG Minisztérium minden támogatást megadjon ahhoz, hegy e feladatunkat a népgazdasági érdekeknek megfelelően maradéktalanul végrehajthassuk. Boros .Jenő. Csongrád megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés Figyeljünk te! az apróbb dolgokra is Ebben az évben kezdtük meg második ötéves tervünket, amellyel lerakjuk hazánkba a szocializmus alapjait. A nagy cél eléréséhez szilárd alapot nyújtanak eddigi sikereink és az első ötéves tervben szerzett tapasztalataink. Tervünk megvalósítása nagy feladatok elé állít bennünket. Ezért arra van szükség, hogy javaslatainkkal az ötéves terv tervezéséhez hozzájáruljunk. Ügy gondolom, hogy meg kell szüntetni minden olyan intézkedést, ami bürokratikussá teszi a szellemi dolgozók munkáját. Ez hátráltatja Őket olyan munka elvégzéÚjra „forog" a dorozsmai szélmalom Mindössze másfél hónappal ezelőtt született meg a gondolat Kerekes János elnökének a fejében: parkosítani kelleme a falu főterét. Hát akkor hol lesz a piactér? — hümmögtek többen az ötlet hallatára. Ugyanis eddig fa piac mindig a falu főterén volt. A gondolatot elhatározás, terveik, tettek követték. Még séges deszkát a tsz tagjai ingben adják a községnek. Az új piactér is, a parkkal egyidőben épül, helyét vastagon feltöltik most, s aztán ki is kövezik. Ennek a munkának az elvégzése a község egészségügyi érdekeit tekintve is igen fontos. Ugyanis ezen a területen, ahol most a piactér készül, gyakran felgyülemlett a talajvíz, sáros néhány hete sincs talán, hogy' ingovány keletkezett, mely hozzáfogtak a munkához, máris egészen megváltozott a község főterének arculata. Szúnyogh Géza községgazda csinálta meg a park terveit, Szabó Imre egyéni kertész pedig elvállalta, hogy társadalmi munkával elkészíti a parkot. A fglu szépítésébe a helyi József Attila Termelőszövetkezet is segít. A sétány mellett pompázó virágágyakön kívül kis padok állnak majd, beton lábaikat már le is rakták, a hozzájuk szűkterjesztette a különböző fertőző betegségeket. 1400 négyzetméternyi területen már be is fejeződtek az építkezés munkálatai. Visszatérve a park építéséhez, elszóljuk Kerekes elvtárs titkát. Ugyanis a park közepére egy kis szélmalmot építenek majd. mely hoszszú időn keresztül megőrzi a lassan feledésbe menő dorozsmai szélmalmok nagy hírét, á Bozőki István sében, amely a termelékenység fokozását, az önköltség csökkentését segítené elő. A beruházási tervek végrehajtásánál a jelenlegi rendelkezések értelmében az elkészített tervet üzemen belül egy bizottságnak kell felülvizsgálni és csak azután kerülhet fel a felsőbb szervekhez jóváhagyás végett. Ezzel késleltetjük az amúgy is vontatott beruházások menetét, és elősegítjük, hogy a bürokratizmus útvesztőjébe kerüljön. Van olyan szerszám és irodai gép — számológép és patent csavarhúzó —. amelyeket csak az arra kijelölt vállalat vehet meg tulajdonc/ától. Ha egy üzemnek szüksége volna olyan gépre, vagy szerszámra, amelyet pillanatnyilag nem tud beszerezni, végig kell járnia a bürokrácia útját, hogy az illetékes vállalat útján magán cégtől megszerezze a szükséges szerszámot. Természetesen közel 20 százalékos felárral veszi meg ebben az esetben. Ezek csak aprónak látszó dolgok, mégis sokszer több napot vesznek igénybe, míg elintéződnek. Ügy érzem, hogy a második ötéves terv részletezéseinél, vitatásánál az ilyen aprólékos dolgokra is fel kell figyelni. Fontos feladatunk, hogy megszüntessünk minden bürokratikus intézkedést, mert olyan öt esztendős tervet készítünk, amelybe a szocialista Iparosítást, a mezőgazdaság átszervezését növeljük. hogy jobb legyen életünk. Halász Lajos ll' Szeged* ^Bútorgyár