Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-29 / 152. szám

lELMflGYOROR SZÖG Péntek. 1956. Június 2«. Tito elnök beszéde a belgrádi pályaudvaron (Folytatás az első oldalról.) népek közötti bizalom megerősítésének is. Ami pedig a Moszkvában felmerült külpolitikai kérdéseket illeti, elmondhatom, hogy a lényegbevágó kérdésekben nézeteink azonosak voltak, vagy közelálltak egymáshoz, különösen Németország egyesítésének, a leszerelésnek, az Egyesült Nemzetek szerepének kérdésében, valamint abban, hogy meg keli tenni minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a közép-keleti helyzet megszilárduljon. De, ha már a német kérdésről van szó, az, amit Moszkvában mondtam erről, saját véleményem és kormányunk véleménye volt. Kellemes volt hallanunk azonban, hogy hasonló a szovjet álláspont is ebben a kérdésben. Ezzel azt akarom mondani, hogy feleslegesek voltak NyugatNémetországban azok az ideges lapkommentárok, amelyekben azt állították, hogy mi megváltoztattuk álláspontunkat és hogy a szovjet vezetők álláspontJát tettük magunkévá. Nemegyszer fejtettem ki már korábban is azt a nézetet, amelyet most Moszkváiban is hangoztattam. Az erre vonatkozó véleményemet már akkor hangoztattam, amikor a szovjet vezetők még nem is jártak Belgrádban. Emlékeznek erre azok a felelős nyutelmezték szovjetunióbeli látogatásunk jelentőségét. Ez megerősít bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy az ilyen pozitív irányzatok mindjobban erősödnek és hogy barátságunk és együttműködésünk egyre Jobb és termékenyebb lesz. A küldöttség romániai látogatásáról Tito elnök a többek között a következőket mondotta: — Romániában is szóbakerültek gazdasági, politikai gatnémet személyek, akikná- és kulturális vonatkozású lünk jártak és akikkel erről kérdések. Meggyőződtünk arbeszélgettem, de ismeretes ez a sajtóból is. Ezek szerint tehát részünkről e tekintetben nem történt semmiféle változás. — Mi ügy véljük — és ezt most ismételten hangoztatom —, hogy Németország egyesítésének kérdése a német nép ügye, másoknak pedig feladatuk, hogy segítsenek Németország egyesítése reális megoldásában. Dialektikusan kell szemlélni • nemzetközi események folyamatát Szovjetunióbeli tartózkodásunk idején sajnálattal láttuk, hogy egyes amerikai körök, sőt a sajtó egy része is idegesen és elkeseredetten kelt kl az ellen, hogy jó kapcsolatokat teremtsünk a Szovjetunióval. Egészen odáig mentek, hogy azzal fenyegettek, megvonnak minden segélyt Jugoszláviától. Önök tudják, hogy mi mindenkor köszönetet mondtunk azért a segítségért, amelyet az amerikai kormány és a nép adott dolatát is Jugoszláviának, de hangsú- molásnak. lyoznam kell itt, hogy mi sohasem egyeztünk bele a segítség lealacsonyító feltételekhez való kötésébe, vagy az olyan feltételekbe, amelyek megkötnék kezünket független kül- és belpolitikánkban. (Helyeslés.) Így volt ez a múltban, így van ez ma ls és így lesz a jövőben! Másrészt azonban meg kell mondanom, mindannyian örültünk, amikor láttuk, hogy Amerika legfclclősebb emberei és a nép nagy többsége másképp tekint szovjetunióbeli látogatásunkra. A második probléma, amely ismét megjelent a kommentárokban. mégpedig nem pozitív. Ihanem negatív értelemben. a balkáni szövetség kérdése volt. Arról írtak ugyanis. hogv a balkáni szövetséget tel lesen eltemették, és hogv szóbaikerült most a moszkvai tárgyalások alkalmával. — Igen. szó volt Moszkvában a balkáni szövetségről, de mi kezdtünk beszélni róla. megmagyaráztuk, milyen jellegű ma ez a szövetség és ml a célja a balkáni együttműködésnek. Megmagyaráztuk, nem az a célja, hogy tárt kapukat döngessen, hanem alapja legyen, mint ahoev alapia is a három ország közötti igen hasznos baráti együttműködésnek. amelv országok egyldöbon e szerződés katonai oldalát részesítették elsőbbségben. Véleményem szerint a balkáni szövetség, mint az együttműködés alapja, semmit sem vesztett jelentőségéből, hanem egyre Inkább békés jelleget ölt, hozzájárulást jelentenek ahhoz. hogv azok az országok, amelyek létrehozták, minél jobb kapcsolatokat teremtsenek más országokkal és ezzel megszilárdítsák a világ békéjét. Moszkvában egyetlen olyan szó sem hangzott eL amely kedvezőtlen lett volna az említett egyezmény ilyen szellemére. Véleményem ars rint itt arról van szó. hogy egyeseknél hiányzik a szükséges realitás, nem tudnak dinamikusan tekinteni a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének és a világtörténéseknek a folyamatára. E tekintetben egyes emberek lemaradnak az események mögött és statikusan nézik a dolgokat, úgyhogy az. ami úí és jobb. borzalmasnak tűnik előttük és ezért negatív irányzatnak tüntetik fel. Természetesen nem követelhetjük meg az ilyenektől, hogy dialektikusan szemléljék a nemzetközi viszonyok fejlődésének folyamatát azonban mégis több logikát és realizmust lehetne várt.1 tőlük. mert a gyakorlatban már beigazolódott új út helyessége és sok ország, köztük nagy országok is. elfogadták már. hogy jobb békés úton megoldani a prohlémákat, mint hideífháborúval kiélezni a dolgokat. Ez pedig azt jelenti, hogv ma már odáig jutottunk. elvetették még a gona fegyveres leszátekintve. hogv az emberek arra a meggyőződésre jutottak, hogy Ilyesmit egyetlen nép sem akar, a népek békét akarnak, amely lehetővé tenné, hogv alkotó munkának szenteljék magukat (felkiáltások: úgy van. úgy van!) Másrészt pedig örültünk annak is. hogy Görögországban és Törökországban legnagyobbrészt pozitív módon kommentálták és érről. hogy fennállnak az igen kedvező feltételek arra. hogy kiszélesítsük az országaink közötti áruforgalmat és kölcsönösen műszaki segítséget nyújtsunk egymásnak. Beszélgettünk a Bánátban és Romániában élő nemzeti kisebbségünkről is. azokról, akik az 1948. évi szakítás után igei súlyos helyzetbe kerültek. Történtek ott áttelepítések. stb. de mindez már megszűnt. az áttelepítettek visszatértek régi lakóhelyükre. a bebörtönzötteket pedig szabadon bocsátották. Felelős román elvtársak igen nyiltan és készségesen kijelentették, azon lesznek, hogy mindezt a legrövidebb időn belül rendezzék és az emberek visszatérjenek otthonukba és kártalanítsák őket. Véleményem szerint látogatásaink óriási jelentőségűek a további fejlődésre nézve és igen kedvező hatással lesznek a népek közötti együttműködésre nemcsak a világnak ebben a részében, hanem általában is. Rendkívül fontos számunkra. országainkra nézve pedig különösen hasznos az, ho«v a multat sutba dobtuk és hogv a belgrádi nyilatkozat szellemének eddigi alkalmazása is hizonvítja. megtaláltuk azt az egészséges alapot, amelyen tovább építhetjük baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket, ez pedig érthetőleg nagymértékben hozzájárul maid a béke megszilárdításához is az egész világon. Ahol peregni kezd az őszi árpa, azonnal aratni kell A Földművelésügyi Min isztérium közleménye Az elmúlt hetek rendkívül esős, szeles időjárása az őszi árpát a legérzékenyebb érési állapotban érte. A sok nedvesség hatására az érésben lévő őszi árpa szemek megduzzadtak, így az erős szelek következtében a szemek a kalászorsóról könynyen leperegnek. A pergés nagysága attól függ, hogy az őszi árpát milyen érési állapotban érte ez az időjárás. Ahol a szem már peregni kezdett, ott a termelők — még abban az esetben ls, ha az őszi árpa nem érte el a legjobb aratási érettséget — azonnal arassák le, mert a szeles Időben az érés előrehaladásával fokozódhat a pergés. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mindenütt, ahol arra lehetőség van, az ilyen őszi árpát kombájnnal arassák még akkor is, ha az árpa nem érte el a kornbájnbetakarífáshoz legjobb érési fokot, mert a szemveszteség csökkentésének ilyen esetben éppen a kombájn a legfőbb eszköze. A betakarítás után igen fontos a termény szárítása, ezért vékony rétegben terítsük és állandóan forgassuk az őszi árpát. Erre jelenleg megvan a lehetőség, mert még elegendő fedett helyiség áll rendelkezésire. Azokon a táblákon, ahol esetleg a szemhullás nagyobb mértékű volt, aratás utám a tarlót sertésekkel járassák meg és a tarlóhántást ezután végezzék el. Rövid külpolitikai hírek Moszkva: A szovjet és a magyar küldöttség között az őszinte barátság és a teljes kölcsönös megértés szellemében lefolyt tárgyalások eredményeként 1956. június 28-án Moszkvában tudományos is kulturális együttműködési egyezményt irtak alá a Szovjetunió ét a Magyar Népköztársaság között. Berlin: A bonni parlament csütörtöki ülésén Brentano külgyminiszter kormánynyilatkozatot tett Többek között hangsúlyozta, liogy Bonn nem fogadhatja meg Moszkva tanácsát, ncm kezdhet a német újraegyesítésre vonatkozó tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság kormányával, mert ezzel egyfelől jogilag megpecsételné azt. hogy Németországban ma két állam van és két kormány működik, másfelől felmentené a nagyhatalmalust vállalt kötelezettségük alól, hogy egyesíteniük kell az általuk felosztott Németországot. * Athén: Az AFP közli, hogy D. T. Sepilov szovjet külügyminiszter csütörtökön Bcirutból jövet megérkezett Athénba. • Gaza: Az AFP jelentése szerint kedden az egyiptomi—izraeli határon El Sabha demilitarizált övezetében izraeli őrállásból automata fegyverekkel és tábori ágyúkkal megtámadtak egy egyiptomi őrjáratot, amely egyiptomi területen haladt. Az egyiptomi őrjárat nem viszonozta a tüzet. Egyiptom képviselője nz incidens miatt tiltakozott az izraeli fegyverszüneti vegycsbizottságnál. ' • Párizs: A francia minisztertanács elfogadta nz algériai agrárreform tervezetét — jelenti nz AFP. Az algériai agrárrcjormot rendeleti úton hajtják végre. Pár télét Egy propagandista tapasztalatai és tervei a pártoktatásról SZABATOSAN FOGALMAZOTT mondatokban beszél Ábrahám Vincéné, nagy levegőt szed magába, köziben figyel, hogy figyelik-e, amit mond a propaganda munkáról, az évek óta felgyülemlett élményeiről. Az elmúlt oktatási évben a marxizmusleninizmus alapjai tanfolyamot vezette a Szegedi Kenderfonógyár VI. alapszervezetében és látszik rajta, hogy a pártoktatásról beszél legszívesebben. Elégedetlen saját munkájával, a múlt év eredményeivel, pedig minden felől azt mondták neki, hogy jól vezette a tanfolyamot. A hallgatók igen csak megjelentek az előadásokon, de alig szóltak hozzá az anyaghoz, mert legtöbben bele se néztek a könyvbe. Pedig ő törődött velük, elment a lakásukra is beszélgetni, mégsem emelkedett a tanulmányi színvonal. Egyszer nagyon mérges lett, amikor látta, hogv az a pár ember, aki nem akarta szó nélkül végig ülni a szemináriumot, mindenről beszélt, csak arról nem, hogy miért a párt, a munkásosztály a proletárdiktatúra vezetője. A foglalkozás végén keserves lelkiállapotban berontott az üzem igazgatójához, aki látva, mennyire feldúlt, megkérdezte, hogy mi a hiba. Azt válaszolta, hogy rettentő rossz volt a szeminárium, ami nem is csoda, hiszen még a pártvezetőségi tagok sem tudják n leckét. AZUTÁN GONDOLKODNI KEZDETT és rájött, hogy többféle oka van a hallgatók közönyének. Felfedezte, hogy elsősorban őbenne van a hiba. A módszerében. Túl szigorú volt, alig mosolyintotta el magát és meg nem eresztett volna soha egy tréfát. Előadását rendszerint felolvasta, aztán a szemináriumon mereven ragaszkodott a tételekhez. Leckét akart elmondatni az elvtársakkal, mint a tanító a gyerekekkel. Ez nem ment. Ma már látja, hogy a hallgatók ezért hallgattak valóban, sőt előfordult, hogy elaludtak egy-egy kicsit. Közben meghallotta, hogy Schuszter János és Virág László szemináriumán élénkebb a vita, mert azoknak nem annyira iskolás a módszerük: színesebben, sokoldalúbban és így persze érdekesebben is tartják az előadást, olykor anekdótákkal is megfűszerezik, ugyanakkor tágabbra eresztik a hozzászólásokat, nem szólnak közbe, mihelyt valaki eltér egy kicsit a tárgytól. El ls akart menni, hogy tanuljon tőlük, de mindig éjszakás volt, amikor Schuszter elvtárs tartotta a foglalkozást. Ma már látja, hogy eddig nem jól csinálta, ezért őszre feltétlenül hasznosítja ő is az eredményesebb munkát végző propagandisták tapasztalatait. Ezért tanul most a nyári szünetben is, fokozottabban, mint eddig bármikor. Nemcsak marxista— leninista műveket és újságokat olvas, hanem szépirodalmat is, hogy szaporodjék, gazdagodjék a szókincse. Most olvasta el Aczél Tamás regényét, A szabadság árnyékában-t és Mikszáth, Szent Péter esernyője című könyvét. DE A MÜLT ÉVI TANFOLYAM nem éppen sikeres befejezése — az, hogy néhányan nem kaphattak bizonyítványt sem, — nem csupán őrajta múlott. P. S.-né, az egyik hallgatója — pártvezetőségi tag — kétszer sem hallatta hangját az egész oktatási évben, vagyis egyszerűen nem tanult. Jól isismerte, tudta róla, hogy anyagi gondok nem kötik, a férje is jól keres. Kíváncsi volt tehát, hogy miért nem gyarapítja elméleti-politikai tudását és felkereste otthonában. Ahogy beszélgettek, P. S.-né nagynehezen kinyögte: csak kénytelenségből tanul, azért jár el foglalkozásokra, hogy a párttitkár ne molesztálja. — De a mindenségedet — esett neki Ábrahámné — mi- I nek vállaltad el akkor, an- j nakidején, amikor megbeszélték veled, hogy milyen fokon akarsz tanulni? Aztán te pártvezetőségi tag vagy, figyelnek rád, hogyan foghatod így fel? Erre P. S.-né nem igen szólt semmit, de a propagandista levonta azt a tanulságot, hogy az oktatási év megkezdése előtt többet kell beszélgetni a párttagokkal a tanulás fontosságáról, erősebb és meggyőzőbb agitációt kell kifejteni a pártoktatás mellett. Elsősorban a fiatalokat és azokat kell beosztapl, akik meggyőződésből vállalják önképzésüket. Ezekben a napokban már így dolgozik az a bizottság, amelynek az a feladata, hogy a jövő oktatási év sikerét előkészítse. Nem sietnek, csak azért, hogy minél hamarabb túl legyenek rajta, hanem beszélgetnek, vitatkoznak az emberekkel, megkérdezik tőlük, helyeslike, hogy akik nem sajátították el a tananyagot, azok nem kaptak bizonyítványt. Még csak hat elvtárssal beszéltek eddig, de ezután sem sietnek. Türelmes és alapos munkát akarnak végezni. Az a cél, hogy akik elvállalják, azok jövőre ne csak megjelenjenek a foglalkozásokon, hanem tanuljanak is kommunista szorgalommal. A PARTBIZALMIAK FELELŐSSÉGÉT is szóváteszi Ábrahámné. Nagyon helyesli, hogy most újjáválasztják őket és csak azok maradnak meg ebben a nagyon fontos és szép pártfunkcióban, akik már a tagjelöltségtől kezdve nevelik a hozzájuk tartozó elvtársakat a tanulás szeretetére és nemcsak megbízzák őket pártmunkával, hanem meg ls követelik a megbízatás teljesítését. Több párttag ugyanis azt mondja: azért nem tanul szívesen, mert nem látja semmi értelmét, úgysem tudja hasznosítani az elméleti tudását a gyakorlati pártmunkában, mert ha adnak is nekik valamilyen feladatot, nem igen törődnek azzal, hogy végrehajtják-e. Mintha nem lenne fontos. Tehát a pártbizalmiak nagyon sokat tehetnek a jövő évi pártoktatás sikeréért is, ha megkövetelik a párt törvényeinek megtartását. Ábrahám Vincéné levonta a tanulságot az eddigi hibákból. Tervei, elgondolásai megvalósíthatók és törekszik is erre. Tanul a nyári szünetben is, tartja a kapcsolatot hallgatóival, de a pártszervezet is segítsen neki, és a többi propagandistának. Álljon helyt az ifjúság az aratás-cséplés nagy csatájában Diszlsták, dolgozó parasztfiatalok! Megyénkben is megkezdődött az aratás. Az idei mostoha időjárás bizonyos fokig késlelteti a mezőgazdasági munkát. Késnek a szénabetakarítási és növényápolási munkálatok. Az aratásig — s részben az aratás ideje alatt — kell elvégezni a kukorica, a répa stb. kapálását is. A növényápolás és a betakarítás csatája, munkáinagy feladatok elé állítanak bennünket. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Csongrád megyei Bizottsága e megnövekedett feladatok idején felhívással fordul hozzátok, megyénk fiataljaihoz, DISZ-tagjaihoz és DISZszervezeteihez. Kérünk benneteket, hogy minden erővel segítsétek a növényápolás befejezését, az aratás és cséplés sikerét. Az aratás teljes megkezdéséig mindent kövessetek el, hogy a növényápolást, a szett abe takarítást befejezzük. Dolgozzatok úgy, hogy ez lehetőleg ne zavarja az aratást és a cséplést. A hamarosan ránk köszöntő kenyérgabona aratásig minden gépet, minden erőt, minden percet erre a munkára kell fordítani. Az aratás megkezdésétől kezdve legnagyobb gondunk népünk kenyerére legyen. Minden erőnket az aratás elvégzésére fordítsuk. Ahogy megérett a galbona, azonnal vágni kell, nem szabad hagyni, hogy elszóródjék a szem. Ha az aratással elkésünk, nem viaszérésbem kaszáljuk le a gabonát és ha csak 50 kilogramm búzát, vagy rozsot szórunk el holdanként, ez megyéinkben 600 vagon kenyérgabona-veszteséget jelent. Az aratás idején egyetlen gép se álljon. Minden gépet, minden Időt, minden erőt az aratás szogálatába állítsunk. Szervezzétek meg, hogy aratógépeinket és kombájnjainkat teljes egészében kihasználhassuk. A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban szervezzetek ifjúsági arató-brigádokat. Ahol géppel nem lehet vágni, kaszával lássatok neki az aratásnak. Egyénileg dolgozó parasztfiatalok! Legyetek példamutatóak az aratás nagy munkájában, Családotok és ti magatok látjátok hasznát, ha kevesebb gabona szóródik el, vagy megy tönkre. Szervezzetek önkéntes arató-brigádokat és segítsetek a falun azoknak az öregeknek, rokkantaknak, elesetteknek, özvegyeknek, akik nem tudják levágni egykét hold gabonájukat. A cséplés idejére alakítsatok ifjúsági cséplőcsapatökat. Vegyetek részt az ifjúsági cséplőcsapatok országos versenyében. DISZ-fiatalok! Ti legyetek e nagy munka mozgató rugói, motorjai. Példamutató helytállásiakat követni fogja egész ifjúságunk. Népünk, pártunk most azt várja a dolgozó parasztfiataloktól, hogy szívetek minden melegével, teljes erőtökkel harcoljatok az ország kenyerének biztosításáért. Megyénk ifjúsága már többször bebizonyította, hogy ahol a legnehezebb feladatok várnak megoldásra, ott lehet megtalálni sok ezer dolgos ifjú és leány hatalmas ere.iéf. A fiatalok a legnagyobb feladatok megoldásában is példamutatóan helytállnak. Bízunk benne, hogy népünk, pártunk most sem csalatkozik bennetek. Az ifjúság az aratás, cséplés nagy csatájában helyt fog állni. Sok sikert, erőt, egészséget e nemes és nagy feladatok megoldáséhoz. Előre az aratás, cséplés gyors befejezéséért! DISZ Csongrád megyei Végrchajtóblzottsága Hammarskjöld Európábi indu't New York: Az AFP jelenti, hogy llammarsltjöld, az ENSZ főtitkára szerdán este repülőgépen elindult Moszkvába. Ez alkalommal történik meg először az, hogy nz ENSZ főtitkára a Szovjetunióba utazik. New Yorkbél egyenesen Varsába megy, majd Stockholmba, Helsinkibe és Moszkvába, ahol négy napot tölt, július 2—0-ig. Ezután Prágába, Bécsbe, Belgrádba és Genfbe látogat el = Genfbe részt vesz az. ENSZ gazdasági és szociális tanácsa ülésszakának július 12-i megnyitásán. Hammarskjöld újságírók előtt ; kijelentette, hogy utazásának j célja „az F.NSZ tagállamaival j való kapcsolat további ápolása". Hozzátette, igen sajnálja, hogy idejének korlátozottsága miatt nem fogadhatta el a Magyarországra, Romániába, Bulgáriába |és Albániába szóló meghívást.