Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-26 / 123. szám

Szombat, 1056. május 26. 89 DELMRGYÜRORSZBG Ságvári telepi emberek tervei Nem Szegeden, de talán még az országban sincs mái­olyan ember, aki el ne gon­dolkodott volna azon a közeli, szép jövőn, melyet második ötéves tervünk irányelvei mutatnak nekünk. Így van­nak ezzel most a Ságvári-te­lepi lakosok, s a helyi Tán­csics Termelőszövetkezet tag­jai is. A tsz vezetőit, kom­munistáit nem kérte meg, nem is utasította erre senki s a múlt héten mégis értekezlet­re ültek össze. Saját elgon­dolásaik, lehetőségeik alap­ján kidolgozták a szövetkezet új ötéves tervét, mely nem­csak a szövetkezet arculatát, de az egész telep életét is megváltoztatja majd, ha megvalósul. Ságvári-telep ma is Szeged környékének egy 11c legszebb része. Csinos családi házak hosszú utcái, szépen művelt földek táblái mind azt mu­tatják: nélkülözést nem is­merő, jómódú emberek élnek itt. Ságvári-telep azonban holnap még szebb, gazdagabb lesz. Erről tanúskodnak a Táncsics Tsz szép tervei is. Mit is ígérnek ezek a tervek? Talán kezdjük ott, hogy ed­dig még soha nem tapasztalt mértékben indul meg a tele­pen az újabb kétszobás, für­dőszobás ,i.i családi házak építése. A tsz-vezetőség tervjavaslata alapján egyedül csak a szö­vetkezet tagjai ötven családi házat építenek fel a követ­kező néhány év alatt. Úgy tervezik, hogy már ezen a nyáron a tsz-tagok közül egy brigádot alakítanak, mely a családi házak építéséhez több tízezer vályogot készít. Fog­lalkoznak a szénporos tégla­égetés gondolatával is. Az építkezésekhez szükséges anyagok nagyobb részét te­hát egészen jutányos áron biztosítja a szövetkezet 4 A telep egyik nagy büszke­sége lesz a száz darabból álló lefejő tehenészet, mely­nek létrehozásához mór a kö­zeljövőben hozzá is kezdenek. A szarvasmarha állományt — tekintve a takarmányter-i melésben rejlő lehetőségeket és a város közelsége által biztosított jó tejpiacot — 1860-ig 200 darabra gyara­pítják. Tervbe vették azt is, hogy a Matty-ér partjára, ahol a tsz legelői vannak, egy új majort építenek fel, mert a régi nemrégen ugyan még nagy volt, de már kicsi­nek bizonyult. Most 200 anya- és 150 nö­vendék-birkája van a Ság­vári-telepi közösségnek. Ügy tervezik, hogy 1960-ra folya­matosan az anyabirkák szá­mát is 700-ra emelik. Minő­ségi változást akarnak a ser­téstenyésztésben is. A te­nyészkocák számát a jelen­legi húszról csupán 30-ra nö­velik, ugyanakkor az évente eladásra kerülő süldők szá­mának pedig él kell érni a 210 darabot. Mindezek mel­lett úgy számolják, hogy 1960-ban már legalább száz darab, nagy súlyra felhizlalt sertést is tudnak adni a köz­fogyasztásnak. Fellendül a baromfitenyésztés is. Négy­száz darabból álló tenyész­tyúk-farmot és 200 darab te­nyészkiacsát állítanak be. Az évente eladásra kerülő so­vány és hízott baromfiknak vegyesen el kell érni a két­ezer darabot. E töméntelen sok jószág rengeteg ennivalót, takar­mányt kér, de ebből sem lesz hiány. A mostani 25-ről 100-ra emelik a lucerna ter­mőföldek holdjainak számát. Csak lucernamagot húsz hol­don termelnek évente. A si­lóba kerülő őszi vetésű ta­karmánykeverék termőterü­let nagyságát is évi húsz holdra tervezik. Nagy meny­nyiségben állítanak elő fő­vetésű silókukoricát és más pillangós takarmányfélesé­geket is. A következő öt év­ben a mostani 200 köbméter betonsiló-medence mellé még 600 köbméter befogadóképes­ségű silót építenek* Különösen megkapóak azok a számok, melyek az ön özéses kerigazdálkodósta való áttérést mutatják. A je­lenlegi két üvegház mellé még négy űj üvegház épül. A kertészet számára fúratnak egy mély kutat, mely percen­ként több száz liter 60—70 fokos meleg vizet ad az üveg­házak téli fűtéséhez. Újabb ezer darabbal növelik a me­legágyi üvegablakok számát is. Magát az öntözött terüle­tet pedig 15-ről 50 holdra egészítik ki. Űj üzomág lesz a cserepes virág, a szántó­földi rózsa termelése is. Már most ezekben a hetekben, négy hold staticát is telepí­tenek, melynek termése kü­lönösen az Amerikai Egye­sült Államok részéről rendkí­vül keresett export-cikk. Van-e olyan ember, akit ezek a ragyogó tervek nem tudnak lelkesíteni? Aki nem szeretné ennek a már olyan közeli jövőnek a mielőbbi megvalósulását? Nem szól­tunk még a gyümölcsterme­lés fellendüléséről sem. A Táncsics szövetkezetnek most 18 hold szép gyümölcsöse van, 1960-ra pedig kereken 60 lesz. Közben berendezkednek a szamóca nagyüzemi termelé­sére is. Nagy hely kellene annak az újságban, hogy mindent le­írjunk, ami ezeknek a szor­galmas Ságvéri-telepi embe­reknek a tervében szerepel. Még csak néhány fontosabb dolgot említsünk meg. 1960­ban négyszer annyi fűszer­paprikát termelnek itt, mint most. 1960-ban a tsz fűszer­paprika-ültetése száz hold lesz. Szép tervek vannak a kukorica, a cukorrépa, a fen termőterületek növelésére és terméshozamaik emelésére is. E nagy feladatok megvaló­sítása a régi módszerekkel képtelenség lenne. Ezért a tsz terve már azt is előírja, hogy a talajelőkészítéstől kezdve a termények betaka­rításáig az összes munkák 83 százaiékát gépc-k végzik majd a közös földeken. Sürgősen kidolgoz­zák a termelőszövetkezet adottságainak legjobban meg­felelő vetésforgó-rendszert is. Ezzel mód lesz a legkorsze­rűbb agrotechnikai módsze­rek alkalmazására is. Az állatállomány nagy­méretű szaporításával hatvá­nyozódik a trágyaterrr.clós is. így — mint kiszámították a tsz tagjai — öt év alatt az or­szágos tervek által előírt 27 százalékkal szemben legalább 30 százalékkal növelhetik földjeik terméshozamát. Már említettünk néhányat azok­ból a nagyszerű létesítmé­nyekből, melyek szükségesek a vállalt tervfeladatok végre­hajtásához. Ezeken túl épül itt még egy nagy gabonarak­tár, s egy modern szarvas­marhaistálló, süldőszállás, ba­rofitelep és még több min­den. E tervek a reális tényeken, lehetőségeken alapulnak, — mondta Csúcs Mihály elvtárs, az elnök. — Tehát ha nem éppen könynen is, de megva­lósítjuk, mert akarjuk, A tervezők és az építők várnak, szívesen fogadnak mindenkit, aki részese, tulaj­donosa akar lenni ennek a gazdagságnak, nagyszerű jö­vőnek, , : . jwiía^Ktír Csépi József „Szeged fejlesztése nagymértékben a szegediektől függ" Varga Edit eiv.íisnö előadása második ötéves tervünk célkitűzéseiről Tegnap délután 4 órakor a Szabadság Filmszínházban Varga Edit elvtársnő, a Köz­ponti Vezetőség terv- és pénzügyi osztályának helyet­tes vezetője tartott előadást a második ötéves terv célkitű­zéseiről. A nagygyűlésen sok száz szegcdi dolgozó vett részt. Az emberek, kezükben jegyzetfüzettel, papírral, író­szerszámmal hallgatták az előadást, hogy érdemleges ja­vaslataikkal járuljanak hoz­zá új ötéves tervünk megala­pozásához. A nagygyűlést Ba­logh István elvtárs, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Varga Edit elv­társnő tartotta meg előadását. Beszédében új ötéves ter­vünk irányelveinek néhány fő 'kérdését tárgyalta részlete­sebben, mindenekelőtt a terv fő célkitűzéseit ismertetve. Majd főként azokkal a — nagy számban mutatkozó — vonásokkal foglalkozott, ame­lyek újak, amelyek második ötéves tervünket megkülön­böztetik az első ötéves terv­től. így mindenekelőtt arra tért ki, hogy az eddigi építés tapasztalatai alapján az ipar területén csökken­tik, sőt egyes részterülete­ken meg is szüntetik azo­kat az aránytalanságokat, amelyek ezelőtt mutatkoz­tak, például az alapanyagtermelő és a feldolgozó ipar termelé­sének arányában. Külön ki­emelte azt a tényt, hogy a második ötéves terv során megindul hazánkban az uiá­riumérc bányászata. Ez a harmadik ötéves terv során új energiabázisnak veti meg Egy állandó bizottsági ülés története az alapját — atomerőmű épí­tésének. Részletesen foglalko­zott a vegyipar ugrásszerű fejlesztésének komoly jelen­tőségével is. Ennek kapcsán válaszolt arra a több helyen elhangzott kérdésre, hogy mi­ért nem fejlesztik a tervezett­nél is jelentősebb mértékben alumíniumiparunkat, s rá­mutatott két okra: a villa­mosenergia-termelés elégte­lenségére, valamint a rosz­szabb minőségű bauxitok fel­dolgozásának mindeddig meg­oldatlan problémájára. Majd a technika fcjíosztásének, a termelés gazdzságssLbbá tételének nagy jeleníűsígé­re hívta fel a figyelmet, s miután a nemzetközi együtt­működés szerepét Ismertette és foglalkozott az életszín­vonal emelésének kérdésé­vel, Szeged fejlesztésére tért ki. Megállapította, hogy az elmúlt években meglehetősen elhanyagolták ezt a kérdést, s most be kell hozni a mu­lasztások okozta elmaradást. Beszélt a szegedi üzemek: a Szegedi Kenderfonógyár, a III. sz. Téglagyár, a Konzerv­gyár, a Paprikafeldolgozó Vállalat és a Gázművek, va­lamint több más üzem fej­lesztéséről, s kitért egy, az idegenforgalom szempontjá­ból jelentős tervre: a Tisza­szálló visszaszolgáltatására, egyben helyeslését fejezte ki az ün­nepi játékok felújításának tervéről. Szeged fejlesztése — ál­lapította meg végül — igen nagy mértékben függ maguk­tól a szegediektől, attól, hogy milyen lehetőségeket tudnak feltárni, milyen tartalékokat tudnak mozgósítani. Megálla­pította, hogy sokkal nagyobb teret kell adni n helyi kezde­ményezéseknek, a helyi építő törekvések kibontakozásának, mint eddig engedték a fel­sőbb szervek. Varga elvtársnő beszámoló­ja után a pártnapon megje­lentek közül számosan szólal­tak fel. Például Müller Dezső elvtárs, a Délrost igazgatója többek között a műtrágya­és l«h termelés kérdéseivel foglalkozott. Benkő Sándor elvtárs, az I. számú belklinika adjunktusa több kérdést tett fel az ötéves tervjavaslattal kapcsolatban: mi az alap, amit számbavettek a második üti vej terv készítői az élet­színvonal fejlesztésével kap­csolatban, hogyan számol a terv a természetes szaporulat­tal, lehetséges-e egy gyógy­szergyár felállítása Szegeden, ami városunk tudományos életének gyakorlati munkájá­ban adna különös jelentősé­get? Xülüs Sándorné elvtárs­nő, a Ruhagyár DíSZ-titkára Szeged Ifjúságának kérését tolmácsolta: szükséges a második öt­éves tervben egy fedett uszoda építése városunk­ban. Antali Sándor elvtárs, a Köz­lekedési Vállalat dolgozóju, Balogh Istvánná háziasszony, Hévízi..Jánosné elvtársnő, a Textilművek ÜB-titkára, Ne­mes József elvtárs, a Patyo­lat párttitkára Horváth Sán­dor elvtárs, a Szegedi Halér­tékesítő Vállalat vezetője, s mások szólaltak fel a gyűlé­sen, tették meg észrevételei­ket a második ötéves tervvei kapcsolatban. A felszólalóiknak Varga elvtársnő adott részletes vá­laszt. ELŐZMÉNYEK: öt hónappal ezelőtt megkezdték a Kölcsey utca 8. számú ház tatarozását. A lakókat megbolygatták, bele­kezdtek egyes lakások átalakítá­sába; aztán a Tatarozó Vállalat abbahagyta a munkát. Eljött a május, s még mindig jóformán senki nem dolgozott az épít­kezésen. A lakók panaszt teltek a tanácsnál, a KIK-nél, a „Dél­magyarország" szerkesztőségéi nél. Az első kerületi Tanács épí­tésügyi állandó bizottság tagjai Bánfi Ferenc elvtárs elnök veze­tésével megszervezték, hogy a helyszínen, a lakókkal együttes ülésen megtárgyalják a panaszt. A NAPOKBAN az egyik dél­után benépesedett a Kölcsey ut­cai ház lim-lomos udvara. Ott volt Mison elvtárs, az I. kerületi Tanács elnöke, Komócsin elv­társ, a KIK igazgatója, az ál­landó bizottság tagjai, Kiss fő­mérnök a kerületi tanácstól, Cziner Antal, a Tatarozó Vállalat munkavezetője és még többen mások: valame.nnyion segíteni akartak egy szegedi ház lakóinak jogos panaszán. Mondták is a lakók, hogy minek költöztetik ki őket a lakásból, ha abbahagyják a munkát, hisz így van, akinek két lakbért is kell fizetnie. Osz­lopokkal elbarikádozták azt az egy WC-t, amelybe most a 17 család jár. Többet ígértek, ami­kor tervezték a tatarozást, mint amennyit most megcsinálnak. De legalább dolgoznának, de áll a munka, félnek, liogy még egy Pándi Pál előadása a Szovjeluniárél telet át kell vészelniük ilyen reb tenetes mostoha körülmények között; Az ügy megoldásának elősegí­tésére a vezetők, a lakók, a ta­nácstagok a ;,Délmagyarország" szerkesztőségében állandó bi­zottsági ülést tartottak; A KIK MŰSZAKI vezetője, Korom elvtárs elmondotta, 200 ezer forint van a tatarozásra, ennek keretében készítették el a terveket, hogy legyen gázuk, parkettás szobájuk a házban lakóknak. Kijavítják az épületet; a lakásokat, de úgy látják; a Tatarozó Vállalat ncm jól szer­vezte meg a munkát. Cziner elv­társ is nyíltan feltárta a helyze­tet: egy épltőbrigád megcsinálta a fásszíneket, s aztán egyszerű­en otthagyták a munkát, elmen­tek Komlóra. Szakmunkás hi­ány van, s így elakadtak a tata­rozással. Ezt a helyzotet minden lakó megértette­Most aztán azon tanakodtak; hogy mit tegyenek? Sok helyes javaslat hangzott el. Többek kö-t zött például az, hogy a ház-ta­tarozásokban csak úgy kezdje­nek bele, ha már az anyag és a munkaerő biztosítva van, mert ilt ncm lehet elbúzni a munkát, mint esetleg más önálló építke­zésen. Holyesnek tartanák, ha a szövetkezet időben a háztata­rozások elészült tervét a tanács közölné a lakókkal is, hogy eset­leg javaslatokat tegyenek a la­kósútalakltásokra. Persze; a la­kókkal szemben is voltak jogos kérések: ha a lakásuk javítására kerül a sor, akkor ne kelljen a munkásoknak azzal törődniük, hogy a bútorokat cipeljék jobb­ra-balra, hanem a lakók készít­sék elő a munka zavartalanságát. A lakók megígérték! Sőt, ami­kor Cziner elvtárs közölte, hogy a tatarozás határidejére, július 31-re elkészülnek a munkákkal, azt is vállalták, hogy segítenek az építőknek társadalmi mun­kában kihordani a törmeléket az udvarból, vagy a használható téglát szétrakni, EGYSZÓVAL KOMOLY EREDMÉNNYEL járt ez az ál­landó bizottsági ülés, amelynek története nagyon tanulságos, s azt bizonyítja, hogy eredménye­ket érhetünk el, ha a vezetők és a dolgozók megbeszélik a pro­blémákat, 'r-VKtó. Marhovitt Tibor Rendkívül érdekes előadásnak lehettünk résztvevői pénteken es­te az Ismeretterjesztő Társulat klubjában. Pándi Pál elvtárs, a Szabad Nép kulturális rovatának vezetője tartott előadást a Szov­jetunióban telt útjáról. Pándi elvtárs előadásában részletesen beszámolt tapasztalatairól és reális képet festett a szovjet életről. A nagyszámú részvevő közül többen lellek fel kérdéseket ar­ról, hogy milyenek az árak és bé­— A kamilla szárítását megkezdte a Szegedi Papri­kafeldolgozó Vállalat a szer­dai napon. Előreláthatólag több vagon szárított kamil­lát küld az üzem a Buda­pesti Gyógynövény Vállalat­nak, | rek viszonya, milyenek a mú­zeumok a Szovjetunióban és fő­képpen, hogyan reagáltak a szovjet emberek a XX. kongres­szus állal felvetett kérdésekre, a személyi kultusz problémáira. A kérdésekre Pándi elvtárs részletesen s álaszolt. — Az Országos Cirkusz Vállalat hétfőn délután fél 6 és este fél 9 órakor a sze­gedi Nemzeti Színházban -Kérem a tavasz könyvel­őimmel vidám, zenés estet rendez. Feliépnek: Zentai Anna. Kazal László, Bilicsi Tivadar, László Imre, Ke­leti László, Fekete Pál, Su­gár István, Gálcsiki János és még 25 közismert, neves sze­replő. Jegyek a színház pénz­táránál kaphatók. , _ Gyilkossági kísérletért életfogytig tartó börtön Nemzetközi ifjúsági találkozó Mórahalmon Külföldi ifjúsági vendégek részvételével nagyszabású nem­zetközi ifjúsági találkozó szín­helye lesz vasárnap Mórahalom. Szombaton este 8 órakor a köz­ségi művelődési otthonban be­mutatják Gárdonyi: A bor cí­mű színművet. Vasárnap délután 2 órakor a község főkapujánál az úttörő-zenekar részvételével a DIVSZ-induló hangja mellett fogadják a külföldi fiatalokat, majd ezután megtekintik a Mó­rahalmi Gépállomást és a Vörös Október Termelőszövetkezetet. Délután 4 órukor a művelődési otthon szabadtéri színpadán nagyszabású kulturális műsorral szórakoztatják a közönséget. Este 7 órakor ifjúsági nagygyűléssel folytatódik az ünnepi program. A nagygyűlésen Gosztonyi János elvtárs, a DISZ Központi Veze­tőségének titkára mond beszé­det, majd a külföldi vendégek üdvözlik az ünnepségen részt­vevő magyar fiatalokat. A nem­zetközi ifjúsági találkozón részt­vevő fiatalok nagyon számíta­nak a közeli Horgos község népi együttesének részvételére is, hogy a Jugoszláviából érkező fia­talokkal elmélyítsék a baráti kap­csolatokat. Az ifjúsági találkozón Ásott­halom, Domaszék, Zákányszék, Röszke, Csórva és üttömös köz­ségekből több ezer DISZ-fiatal és termelőszövetkezeti tag megjele­nésére számítanak, A Csongrád megyei bíró­ság Sós József tanácsa há­rom teljes napon át tárgyalta Ábrahám Józsefné 36 éves, büntetett előéletű asszony bűnügyét. Nem, mindenna­pos »esetért« állt a bírósúg előtt ez az elvetemült nő, akinek egész élettörténete hemzseg a bűncselekmények sorozatától. Már 18 éves korában meg­szökött a szülői háztól és er­kölcstelen életet élt. Mint ápolónő a háború alatt hadi­kórházaknál dolgozott, majd 1945-ben — kihasználva a fel­szabadulás utáni orvoshiányt — diplomás orvosnak adta ki magát Békés megye falvai­ban és minden előképzettség nélkül betegeket "-gyógyke­zelt*, több héten át. Majd Miskolcra került ápolónő­nek közben mindenütt lopott, amiért a gyulai törvény­szék 8 hónapi börtönbünte­tésre ítélte. Büntetését kitöltve Szegedre jött, férjhez ment, aztán 1953-ban elvált és elkerült a kútvölgyi szanatóriumba, ahol a kétgyermekes anyát megsajnálták és lakást adtak neki, bútort, ruhaneműt. Itt is lopott — furfangos módon — 61 darab lepedőt, több szalvétát és törülközőt, Amikor rájöttek bűncse­lekményére, elhagyta mun­kahelyét és bujkált a fele­lősségrevonás elől. 1955. év szeptemberében a szolnoki kórházhoz került, mint ápolónő. Albérletben lakott, de lakbért nem fize­tett. Lakásadóját azzal hite­gette, hogy Szegeden szép, berendezett lakása van, majd azt eladja és rendezi tarto­zását. 1956. év február 14-én la­kásadónőjével le is jött Sze­gedre, hogy "eladják* a la­kást és a bútort. Ábrahámné anyjáéknál laktak és külön­féle ürügyekkel húzta-ha­lasztotta a "lakáseladást*. Közben a tanácstól, az MNDSZ-töl, még a városi pártbizottságtól is "segélyt* akart kieszközölni. Természe­tesen ez nem sikerült neki, s ekkor elhatározta, hogy egy régi ismerősét, özvegy Kö­vecs Antalnét — 76 éves, Szeged, Kálvária tér 1. sz. alatti lakost, aki egyedül él szobájában! — meggyilkolja és kirabolja. Február 16-án délután egy 40 centiméter hosszú, 2 cen­timéter vastag vasdarabot szatyorjába rejtve elment Kövecsnéhez, s ott több óra hosszán át tartó színlelt ba­rátságos beszélgetés után —< amikor már közelgett a Szol­nokra való visszautazásuk időpontja — tizenháromszor fejbevágta az ágyban ülő öregasszonyt. Kövecsnél el­ájult, majd a vérben úszó fejet betekerte a dunnába, megtaposta, s mikor úgy gon­dolta, hogy már meghalt az asszony, összerántott minden ruha­neműt és ágyneműt a la­kásban, Kövecsné megta­karított két és félezer fo­rintját magához vette, és rázárta az ajtót. Taxival, a lopott holmival együtt, elment gyerekeiért és a szolnoki lakásadónőjével együtt a kiskundorozsmai ú>­lomásra hajtatott, ahonnan az éjszakai vonattal eluta­zott Szobrok felé. Igen ám, de az öregasszony nem halt meg! Mikor magá­hoz tért, felzörgette a szomszédokat, akik értesítették a mentő­ket és a rendőrséget. A rendőrség az ügyészség irányításával néhány órán belül őrizetbe vette Ábra­hámnét: Kecskeméten a vo­naton tartóztatták le. Az elvetemült brutális gyilkost, a többszörös tolvajt, a sokakat becsapó asszonyt a megyei bíróság életfogytig­lani börtönre ítélte,

Next

/
Thumbnails
Contents