Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-26 / 123. szám

Szombat, 1056. május 26. 89 DELMRGYÜRORSZBG Ságvári telepi emberek tervei Nem Szegeden, de talán még az országban sincs máiolyan ember, aki el ne gondolkodott volna azon a közeli, szép jövőn, melyet második ötéves tervünk irányelvei mutatnak nekünk. Így vannak ezzel most a Ságvári-telepi lakosok, s a helyi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai is. A tsz vezetőit, kommunistáit nem kérte meg, nem is utasította erre senki s a múlt héten mégis értekezletre ültek össze. Saját elgondolásaik, lehetőségeik alapján kidolgozták a szövetkezet új ötéves tervét, mely nemcsak a szövetkezet arculatát, de az egész telep életét is megváltoztatja majd, ha megvalósul. Ságvári-telep ma is Szeged környékének egy 11c legszebb része. Csinos családi házak hosszú utcái, szépen művelt földek táblái mind azt mutatják: nélkülözést nem ismerő, jómódú emberek élnek itt. Ságvári-telep azonban holnap még szebb, gazdagabb lesz. Erről tanúskodnak a Táncsics Tsz szép tervei is. Mit is ígérnek ezek a tervek? Talán kezdjük ott, hogy eddig még soha nem tapasztalt mértékben indul meg a telepen az újabb kétszobás, fürdőszobás ,i.i családi házak építése. A tsz-vezetőség tervjavaslata alapján egyedül csak a szövetkezet tagjai ötven családi házat építenek fel a következő néhány év alatt. Úgy tervezik, hogy már ezen a nyáron a tsz-tagok közül egy brigádot alakítanak, mely a családi házak építéséhez több tízezer vályogot készít. Foglalkoznak a szénporos téglaégetés gondolatával is. Az építkezésekhez szükséges anyagok nagyobb részét tehát egészen jutányos áron biztosítja a szövetkezet 4 A telep egyik nagy büszkesége lesz a száz darabból álló lefejő tehenészet, melynek létrehozásához mór a közeljövőben hozzá is kezdenek. A szarvasmarha állományt — tekintve a takarmányter-i melésben rejlő lehetőségeket és a város közelsége által biztosított jó tejpiacot — 1860-ig 200 darabra gyarapítják. Tervbe vették azt is, hogy a Matty-ér partjára, ahol a tsz legelői vannak, egy új majort építenek fel, mert a régi nemrégen ugyan még nagy volt, de már kicsinek bizonyult. Most 200 anya- és 150 növendék-birkája van a Ságvári-telepi közösségnek. Ügy tervezik, hogy 1960-ra folyamatosan az anyabirkák számát is 700-ra emelik. Minőségi változást akarnak a sertéstenyésztésben is. A tenyészkocák számát a jelenlegi húszról csupán 30-ra növelik, ugyanakkor az évente eladásra kerülő süldők számának pedig él kell érni a 210 darabot. Mindezek mellett úgy számolják, hogy 1960-ban már legalább száz darab, nagy súlyra felhizlalt sertést is tudnak adni a közfogyasztásnak. Fellendül a baromfitenyésztés is. Négyszáz darabból álló tenyésztyúk-farmot és 200 darab tenyészkiacsát állítanak be. Az évente eladásra kerülő sovány és hízott baromfiknak vegyesen el kell érni a kétezer darabot. E töméntelen sok jószág rengeteg ennivalót, takarmányt kér, de ebből sem lesz hiány. A mostani 25-ről 100-ra emelik a lucerna termőföldek holdjainak számát. Csak lucernamagot húsz holdon termelnek évente. A silóba kerülő őszi vetésű takarmánykeverék termőterület nagyságát is évi húsz holdra tervezik. Nagy menynyiségben állítanak elő fővetésű silókukoricát és más pillangós takarmányféleségeket is. A következő öt évben a mostani 200 köbméter betonsiló-medence mellé még 600 köbméter befogadóképességű silót építenek* Különösen megkapóak azok a számok, melyek az ön özéses kerigazdálkodósta való áttérést mutatják. A jelenlegi két üvegház mellé még négy űj üvegház épül. A kertészet számára fúratnak egy mély kutat, mely percenként több száz liter 60—70 fokos meleg vizet ad az üvegházak téli fűtéséhez. Újabb ezer darabbal növelik a melegágyi üvegablakok számát is. Magát az öntözött területet pedig 15-ről 50 holdra egészítik ki. Űj üzomág lesz a cserepes virág, a szántóföldi rózsa termelése is. Már most ezekben a hetekben, négy hold staticát is telepítenek, melynek termése különösen az Amerikai Egyesült Államok részéről rendkívül keresett export-cikk. Van-e olyan ember, akit ezek a ragyogó tervek nem tudnak lelkesíteni? Aki nem szeretné ennek a már olyan közeli jövőnek a mielőbbi megvalósulását? Nem szóltunk még a gyümölcstermelés fellendüléséről sem. A Táncsics szövetkezetnek most 18 hold szép gyümölcsöse van, 1960-ra pedig kereken 60 lesz. Közben berendezkednek a szamóca nagyüzemi termelésére is. Nagy hely kellene annak az újságban, hogy mindent leírjunk, ami ezeknek a szorgalmas Ságvéri-telepi embereknek a tervében szerepel. Még csak néhány fontosabb dolgot említsünk meg. 1960ban négyszer annyi fűszerpaprikát termelnek itt, mint most. 1960-ban a tsz fűszerpaprika-ültetése száz hold lesz. Szép tervek vannak a kukorica, a cukorrépa, a fen termőterületek növelésére és terméshozamaik emelésére is. E nagy feladatok megvalósítása a régi módszerekkel képtelenség lenne. Ezért a tsz terve már azt is előírja, hogy a talajelőkészítéstől kezdve a termények betakarításáig az összes munkák 83 százaiékát gépc-k végzik majd a közös földeken. Sürgősen kidolgozzák a termelőszövetkezet adottságainak legjobban megfelelő vetésforgó-rendszert is. Ezzel mód lesz a legkorszerűbb agrotechnikai módszerek alkalmazására is. Az állatállomány nagyméretű szaporításával hatványozódik a trágyaterrr.clós is. így — mint kiszámították a tsz tagjai — öt év alatt az országos tervek által előírt 27 százalékkal szemben legalább 30 százalékkal növelhetik földjeik terméshozamát. Már említettünk néhányat azokból a nagyszerű létesítményekből, melyek szükségesek a vállalt tervfeladatok végrehajtásához. Ezeken túl épül itt még egy nagy gabonaraktár, s egy modern szarvasmarhaistálló, süldőszállás, barofitelep és még több minden. E tervek a reális tényeken, lehetőségeken alapulnak, — mondta Csúcs Mihály elvtárs, az elnök. — Tehát ha nem éppen könynen is, de megvalósítjuk, mert akarjuk, A tervezők és az építők várnak, szívesen fogadnak mindenkit, aki részese, tulajdonosa akar lenni ennek a gazdagságnak, nagyszerű jövőnek, , : . jwiía^Ktír Csépi József „Szeged fejlesztése nagymértékben a szegediektől függ" Varga Edit eiv.íisnö előadása második ötéves tervünk célkitűzéseiről Tegnap délután 4 órakor a Szabadság Filmszínházban Varga Edit elvtársnő, a Központi Vezetőség terv- és pénzügyi osztályának helyettes vezetője tartott előadást a második ötéves terv célkitűzéseiről. A nagygyűlésen sok száz szegcdi dolgozó vett részt. Az emberek, kezükben jegyzetfüzettel, papírral, írószerszámmal hallgatták az előadást, hogy érdemleges javaslataikkal járuljanak hozzá új ötéves tervünk megalapozásához. A nagygyűlést Balogh István elvtárs, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Varga Edit elvtársnő tartotta meg előadását. Beszédében új ötéves tervünk irányelveinek néhány fő 'kérdését tárgyalta részletesebben, mindenekelőtt a terv fő célkitűzéseit ismertetve. Majd főként azokkal a — nagy számban mutatkozó — vonásokkal foglalkozott, amelyek újak, amelyek második ötéves tervünket megkülönböztetik az első ötéves tervtől. így mindenekelőtt arra tért ki, hogy az eddigi építés tapasztalatai alapján az ipar területén csökkentik, sőt egyes részterületeken meg is szüntetik azokat az aránytalanságokat, amelyek ezelőtt mutatkoztak, például az alapanyagtermelő és a feldolgozó ipar termelésének arányában. Külön kiemelte azt a tényt, hogy a második ötéves terv során megindul hazánkban az uiáriumérc bányászata. Ez a harmadik ötéves terv során új energiabázisnak veti meg Egy állandó bizottsági ülés története az alapját — atomerőmű építésének. Részletesen foglalkozott a vegyipar ugrásszerű fejlesztésének komoly jelentőségével is. Ennek kapcsán válaszolt arra a több helyen elhangzott kérdésre, hogy miért nem fejlesztik a tervezettnél is jelentősebb mértékben alumíniumiparunkat, s rámutatott két okra: a villamosenergia-termelés elégtelenségére, valamint a roszszabb minőségű bauxitok feldolgozásának mindeddig megoldatlan problémájára. Majd a technika fcjíosztásének, a termelés gazdzságssLbbá tételének nagy jeleníűsígére hívta fel a figyelmet, s miután a nemzetközi együttműködés szerepét Ismertette és foglalkozott az életszínvonal emelésének kérdésével, Szeged fejlesztésére tért ki. Megállapította, hogy az elmúlt években meglehetősen elhanyagolták ezt a kérdést, s most be kell hozni a mulasztások okozta elmaradást. Beszélt a szegedi üzemek: a Szegedi Kenderfonógyár, a III. sz. Téglagyár, a Konzervgyár, a Paprikafeldolgozó Vállalat és a Gázművek, valamint több más üzem fejlesztéséről, s kitért egy, az idegenforgalom szempontjából jelentős tervre: a Tiszaszálló visszaszolgáltatására, egyben helyeslését fejezte ki az ünnepi játékok felújításának tervéről. Szeged fejlesztése — állapította meg végül — igen nagy mértékben függ maguktól a szegediektől, attól, hogy milyen lehetőségeket tudnak feltárni, milyen tartalékokat tudnak mozgósítani. Megállapította, hogy sokkal nagyobb teret kell adni n helyi kezdeményezéseknek, a helyi építő törekvések kibontakozásának, mint eddig engedték a felsőbb szervek. Varga elvtársnő beszámolója után a pártnapon megjelentek közül számosan szólaltak fel. Például Müller Dezső elvtárs, a Délrost igazgatója többek között a műtrágyaés l«h termelés kérdéseivel foglalkozott. Benkő Sándor elvtárs, az I. számú belklinika adjunktusa több kérdést tett fel az ötéves tervjavaslattal kapcsolatban: mi az alap, amit számbavettek a második üti vej terv készítői az életszínvonal fejlesztésével kapcsolatban, hogyan számol a terv a természetes szaporulattal, lehetséges-e egy gyógyszergyár felállítása Szegeden, ami városunk tudományos életének gyakorlati munkájában adna különös jelentőséget? Xülüs Sándorné elvtársnő, a Ruhagyár DíSZ-titkára Szeged Ifjúságának kérését tolmácsolta: szükséges a második ötéves tervben egy fedett uszoda építése városunkban. Antali Sándor elvtárs, a Közlekedési Vállalat dolgozóju, Balogh Istvánná háziasszony, Hévízi..Jánosné elvtársnő, a Textilművek ÜB-titkára, Nemes József elvtárs, a Patyolat párttitkára Horváth Sándor elvtárs, a Szegedi Halértékesítő Vállalat vezetője, s mások szólaltak fel a gyűlésen, tették meg észrevételeiket a második ötéves tervvei kapcsolatban. A felszólalóiknak Varga elvtársnő adott részletes választ. ELŐZMÉNYEK: öt hónappal ezelőtt megkezdték a Kölcsey utca 8. számú ház tatarozását. A lakókat megbolygatták, belekezdtek egyes lakások átalakításába; aztán a Tatarozó Vállalat abbahagyta a munkát. Eljött a május, s még mindig jóformán senki nem dolgozott az építkezésen. A lakók panaszt teltek a tanácsnál, a KIK-nél, a „Délmagyarország" szerkesztőségéi nél. Az első kerületi Tanács építésügyi állandó bizottság tagjai Bánfi Ferenc elvtárs elnök vezetésével megszervezték, hogy a helyszínen, a lakókkal együttes ülésen megtárgyalják a panaszt. A NAPOKBAN az egyik délután benépesedett a Kölcsey utcai ház lim-lomos udvara. Ott volt Mison elvtárs, az I. kerületi Tanács elnöke, Komócsin elvtárs, a KIK igazgatója, az állandó bizottság tagjai, Kiss főmérnök a kerületi tanácstól, Cziner Antal, a Tatarozó Vállalat munkavezetője és még többen mások: valame.nnyion segíteni akartak egy szegedi ház lakóinak jogos panaszán. Mondták is a lakók, hogy minek költöztetik ki őket a lakásból, ha abbahagyják a munkát, hisz így van, akinek két lakbért is kell fizetnie. Oszlopokkal elbarikádozták azt az egy WC-t, amelybe most a 17 család jár. Többet ígértek, amikor tervezték a tatarozást, mint amennyit most megcsinálnak. De legalább dolgoznának, de áll a munka, félnek, liogy még egy Pándi Pál előadása a Szovjeluniárél telet át kell vészelniük ilyen reb tenetes mostoha körülmények között; Az ügy megoldásának elősegítésére a vezetők, a lakók, a tanácstagok a ;,Délmagyarország" szerkesztőségében állandó bizottsági ülést tartottak; A KIK MŰSZAKI vezetője, Korom elvtárs elmondotta, 200 ezer forint van a tatarozásra, ennek keretében készítették el a terveket, hogy legyen gázuk, parkettás szobájuk a házban lakóknak. Kijavítják az épületet; a lakásokat, de úgy látják; a Tatarozó Vállalat ncm jól szervezte meg a munkát. Cziner elvtárs is nyíltan feltárta a helyzetet: egy épltőbrigád megcsinálta a fásszíneket, s aztán egyszerűen otthagyták a munkát, elmentek Komlóra. Szakmunkás hiány van, s így elakadtak a tatarozással. Ezt a helyzotet minden lakó megértetteMost aztán azon tanakodtak; hogy mit tegyenek? Sok helyes javaslat hangzott el. Többek kö-t zött például az, hogy a ház-tatarozásokban csak úgy kezdjenek bele, ha már az anyag és a munkaerő biztosítva van, mert ilt ncm lehet elbúzni a munkát, mint esetleg más önálló építkezésen. Holyesnek tartanák, ha a szövetkezet időben a háztatarozások elészült tervét a tanács közölné a lakókkal is, hogy esetleg javaslatokat tegyenek a lakósútalakltásokra. Persze; a lakókkal szemben is voltak jogos kérések: ha a lakásuk javítására kerül a sor, akkor ne kelljen a munkásoknak azzal törődniük, hogy a bútorokat cipeljék jobbra-balra, hanem a lakók készítsék elő a munka zavartalanságát. A lakók megígérték! Sőt, amikor Cziner elvtárs közölte, hogy a tatarozás határidejére, július 31-re elkészülnek a munkákkal, azt is vállalták, hogy segítenek az építőknek társadalmi munkában kihordani a törmeléket az udvarból, vagy a használható téglát szétrakni, EGYSZÓVAL KOMOLY EREDMÉNNYEL járt ez az állandó bizottsági ülés, amelynek története nagyon tanulságos, s azt bizonyítja, hogy eredményeket érhetünk el, ha a vezetők és a dolgozók megbeszélik a problémákat, 'r-VKtó. Marhovitt Tibor Rendkívül érdekes előadásnak lehettünk résztvevői pénteken este az Ismeretterjesztő Társulat klubjában. Pándi Pál elvtárs, a Szabad Nép kulturális rovatának vezetője tartott előadást a Szovjetunióban telt útjáról. Pándi elvtárs előadásában részletesen beszámolt tapasztalatairól és reális képet festett a szovjet életről. A nagyszámú részvevő közül többen lellek fel kérdéseket arról, hogy milyenek az árak és bé— A kamilla szárítását megkezdte a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat a szerdai napon. Előreláthatólag több vagon szárított kamillát küld az üzem a Budapesti Gyógynövény Vállalatnak, | rek viszonya, milyenek a múzeumok a Szovjetunióban és főképpen, hogyan reagáltak a szovjet emberek a XX. kongresszus állal felvetett kérdésekre, a személyi kultusz problémáira. A kérdésekre Pándi elvtárs részletesen s álaszolt. — Az Országos Cirkusz Vállalat hétfőn délután fél 6 és este fél 9 órakor a szegedi Nemzeti Színházban -Kérem a tavasz könyvelőimmel vidám, zenés estet rendez. Feliépnek: Zentai Anna. Kazal László, Bilicsi Tivadar, László Imre, Keleti László, Fekete Pál, Sugár István, Gálcsiki János és még 25 közismert, neves szereplő. Jegyek a színház pénztáránál kaphatók. , _ Gyilkossági kísérletért életfogytig tartó börtön Nemzetközi ifjúsági találkozó Mórahalmon Külföldi ifjúsági vendégek részvételével nagyszabású nemzetközi ifjúsági találkozó színhelye lesz vasárnap Mórahalom. Szombaton este 8 órakor a községi művelődési otthonban bemutatják Gárdonyi: A bor című színművet. Vasárnap délután 2 órakor a község főkapujánál az úttörő-zenekar részvételével a DIVSZ-induló hangja mellett fogadják a külföldi fiatalokat, majd ezután megtekintik a Mórahalmi Gépállomást és a Vörös Október Termelőszövetkezetet. Délután 4 órukor a művelődési otthon szabadtéri színpadán nagyszabású kulturális műsorral szórakoztatják a közönséget. Este 7 órakor ifjúsági nagygyűléssel folytatódik az ünnepi program. A nagygyűlésen Gosztonyi János elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének titkára mond beszédet, majd a külföldi vendégek üdvözlik az ünnepségen résztvevő magyar fiatalokat. A nemzetközi ifjúsági találkozón résztvevő fiatalok nagyon számítanak a közeli Horgos község népi együttesének részvételére is, hogy a Jugoszláviából érkező fiatalokkal elmélyítsék a baráti kapcsolatokat. Az ifjúsági találkozón Ásotthalom, Domaszék, Zákányszék, Röszke, Csórva és üttömös községekből több ezer DISZ-fiatal és termelőszövetkezeti tag megjelenésére számítanak, A Csongrád megyei bíróság Sós József tanácsa három teljes napon át tárgyalta Ábrahám Józsefné 36 éves, büntetett előéletű asszony bűnügyét. Nem, mindennapos »esetért« állt a bírósúg előtt ez az elvetemült nő, akinek egész élettörténete hemzseg a bűncselekmények sorozatától. Már 18 éves korában megszökött a szülői háztól és erkölcstelen életet élt. Mint ápolónő a háború alatt hadikórházaknál dolgozott, majd 1945-ben — kihasználva a felszabadulás utáni orvoshiányt — diplomás orvosnak adta ki magát Békés megye falvaiban és minden előképzettség nélkül betegeket "-gyógykezelt*, több héten át. Majd Miskolcra került ápolónőnek közben mindenütt lopott, amiért a gyulai törvényszék 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetését kitöltve Szegedre jött, férjhez ment, aztán 1953-ban elvált és elkerült a kútvölgyi szanatóriumba, ahol a kétgyermekes anyát megsajnálták és lakást adtak neki, bútort, ruhaneműt. Itt is lopott — furfangos módon — 61 darab lepedőt, több szalvétát és törülközőt, Amikor rájöttek bűncselekményére, elhagyta munkahelyét és bujkált a felelősségrevonás elől. 1955. év szeptemberében a szolnoki kórházhoz került, mint ápolónő. Albérletben lakott, de lakbért nem fizetett. Lakásadóját azzal hitegette, hogy Szegeden szép, berendezett lakása van, majd azt eladja és rendezi tartozását. 1956. év február 14-én lakásadónőjével le is jött Szegedre, hogy "eladják* a lakást és a bútort. Ábrahámné anyjáéknál laktak és különféle ürügyekkel húzta-halasztotta a "lakáseladást*. Közben a tanácstól, az MNDSZ-töl, még a városi pártbizottságtól is "segélyt* akart kieszközölni. Természetesen ez nem sikerült neki, s ekkor elhatározta, hogy egy régi ismerősét, özvegy Kövecs Antalnét — 76 éves, Szeged, Kálvária tér 1. sz. alatti lakost, aki egyedül él szobájában! — meggyilkolja és kirabolja. Február 16-án délután egy 40 centiméter hosszú, 2 centiméter vastag vasdarabot szatyorjába rejtve elment Kövecsnéhez, s ott több óra hosszán át tartó színlelt barátságos beszélgetés után —< amikor már közelgett a Szolnokra való visszautazásuk időpontja — tizenháromszor fejbevágta az ágyban ülő öregasszonyt. Kövecsnél elájult, majd a vérben úszó fejet betekerte a dunnába, megtaposta, s mikor úgy gondolta, hogy már meghalt az asszony, összerántott minden ruhaneműt és ágyneműt a lakásban, Kövecsné megtakarított két és félezer forintját magához vette, és rázárta az ajtót. Taxival, a lopott holmival együtt, elment gyerekeiért és a szolnoki lakásadónőjével együtt a kiskundorozsmai ú>lomásra hajtatott, ahonnan az éjszakai vonattal elutazott Szobrok felé. Igen ám, de az öregasszony nem halt meg! Mikor magához tért, felzörgette a szomszédokat, akik értesítették a mentőket és a rendőrséget. A rendőrség az ügyészség irányításával néhány órán belül őrizetbe vette Ábrahámnét: Kecskeméten a vonaton tartóztatták le. Az elvetemült brutális gyilkost, a többszörös tolvajt, a sokakat becsapó asszonyt a megyei bíróság életfogytiglani börtönre ítélte,