Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-24 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V" SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 121. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1S5G. május 24. Tudomány és termelés Második ötéves tervünk igen komoly lehetőségeket biztosít a tudósoknak, tudományos munkatársaknak. A tervek megvalósításában a szegedi egyetem tudósai is aktívan részt vesznek. Igen sokan segítik máris a ter­melést. A MTESZ keretén belül működő Kémiai Egye­sület már eddig is mintegy tíz üzemmel tartott szoros kapcsolatot és azoknak közvetlen segítséget nyújtott. Az üzemekbe rendszeresen ellátogatnak a Kémiai Egye­sület munkabizottságának tagjai és ott a problémák helyszíni tanulmányozása után vagy azonnal választ adnak, vagy pedig az intézetben kísérleteket kezdenek a probléma megoldására. Jelenleg mintegy 5 egyetemi in­tézetben működik ilyen munkabizottság és 23 probléma megoldásán fáradozik. Ezenkívül péidául a Szerveské­miai Munkabizottság összeköttetést létesítőit a Ma­gyar Pharma Finomvegyszerárugyárral és máris eljárást dolgozott ki a "neosalvasan« nevű gyógyszer toxicitá­sának megszüntetésére. Eredményes munkát végzett az Alkalmazott Kémiai Tanszék munkabizottsága az Űj- . szegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, amikor kidolgozta a vízlepergető kikészítési módszert. Az Általános és Fizikai-Kémiai Intézet, valamint az Alkalmazott Ké­miai Tanszék munkabizottsága közös munkájának ered­ménye az az eljárás, amely a hűtővizek biológiai isza­posodásának megelőzésére szolgál. Megoldódott már a fűzfavessző fehérítése is, melyet a Kolloidkémiai Tan­szék munkabizottsága dolgozott ki. Legújabban az Ecset gyár részére végeznek . kutatómunkát, s az máris eredménnyel kecsegtet: a sörteberagasztás öntőtfenol­gyantával megoldható. A Kísérleti Fizikai Intézet mun­katársai az élelmiszeriparral és a mezőgazdasággal fog­lalkoznak döntően. Ezenkívül kidolgozták a kőolajIcu­itatas tökéletesítését is, Az utóbbi, közel 100 millió fo­rintnyi megtakarítást jelent majd népgazdaságunk szá­mára. i Az elmondottak mind azt-bizonyítják 1" érdemes felekeresni az egyetem tudományos munkatársait még a legapróbb kérdésékkel is, mert azok megoldása nagy­ban elősegítheti a termelés emelését,4 s nem utolsósor­ban a termelékenység növekedését.'A Szegedi Tudo­mányegyetem kutatói már eddig számos olyan prob­lémára adtak választ, melynek megoldásában üzemen belül a legképzettebb szakemberek is tehetetlennek bi­zonyulták. De nemcsak az iparnak, hanem a mezőgaz­daságnak is komoly segítségeit nyújtanak az « egyetem * tudcmányos kutatói? Legutóbb felvetődött az a prob­léma, hogyan lehetne a talaj magnézáumtartalmát gyor­san meghatározni. A Kísérleti Fizikai Intézet munkabi­zottsága máris fáradozik e probléma megoldásán/., s minden bizonnyal sikerül is. Megemlíthető még például a konzerválásra alkalmas termények kiválogatása, amely eddig csupán szemre történt. A Kísérleti Fizikai Intézetben olyan módszert dolgozlak ki, amely gycrsan és pontosan meghatározza, mely termények konzervál­hatók, melyek azok, amelyeknek konzerválása anyag­pocsékolást, felesleges munkát jelent. I1,. : Szeged üzemeiben, de mondhatni az egész város­ban második ötéves tervünk irányelveinek vitája köz­bon számos olyan probléma vetődött fel, melyek meg­oldása üzemen belül nehéz lenne, avagy lehetetlennek bizonyulna. Ilyen például az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál a textilanyagok nedvességének mérése. Ezek a vita során felvetődött elgondolások, javaslatok minden bizonnyal megoldásra találnak, ha az üzemek nem elégszenek meg a felvetett problémák tudomásul vételével, hanem azt minél előbb továbbítják az illeté­keseknek — vagyis az MTESZ keretén belül működő tudományos munkabizottságoknak. Ezek a munkabi­zottságok örömmel veszik a feltárt problémákat, amint mondják: saját érdekük azok mielőbbi megoldása. Ne várjanak az üzemek arra, hogy az egyetem tudományos kutatói majd felkeresik őket, s akkor elmondják a fel­vetődő problémákat. Jó lenne nagyon például, ha a Szegedi Szalámigyár már most elmondaná nehézségeit, s a műbélkészítós problémáját rábízná valamelyik tudo­mányos munkaközösségre. Egész bizonyos megoldható olyan műbél előállítása is, amely a szalámi szárításánál nem ráncosodik. ötéves tervünk irányelvei szükségként vetik fel, hogy az üzemek az eddigieknél sokkal jobban támasz­kodjanak a tudósok munkájára. Szeged adottságainál fogva előnyös helyzetben van és ezt az előnyt nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, elszalajtani. Különösen áll ez a mezőgazdaságra, itt elsősorban a termelőszövetke­zetekre, melyek eddig nemigen keretek az egyetem kü­lönböző tudományos munkabizottságait, mondva, hogy azok úgysem tudnak sokat segíteni. Az eddigi példák viszont azt bizonyítják, hogy tudnak, s ezért érdemes hozzájuk fordulni segítségért. Második ötéves tervünk irányelveinek vitája rövi­desen befejeződik, s az elhangzott javaslatok, melyek megoldása a tudósokra, kutatókra vár, minden bizony­nyal eljutnak a megfelelő munkabizottságokhoz. És maguk a tudósok, kutatók is többször keresik majd fel az üzemeket, termelőszövetkezeteket, hogy az ott látot­tak alapján felfigyelhessenek egyes problémákra, s azok megoldását célul tűzzék ki maguk elé. A tudomány és az élet kapcsolata igen hasznos, s mindkettő számára gyümölcsöző. Használjuk tehát ki a lehetőségeket job­ban s akkor az irányelvekben megjelölteket maradék nélkül megvalósíthatjuk. Az Ünnepi Könyvhét szegedi megnyitója Az idei Ünnepi Könyvhét szegedi megnyitóját június 4-én tartják' a Városi Tanács népművelési osztálya, a Ma­gyar Írók Szövetsége szegedi csoportja és a TTIT rendezé­sében a szegedi Nemzeti Színházban; délután fél 6 órakor a tanulóifjúság, este 8 órakor pedig a felnőtt közönség ré­szére. Az ünnepi előadáson a magyar irodalom gyöngysze­meiből ad elő Barsy Béla Kossuth-díjas, Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész, Szörényi Éva Kossuth-díjas érdemes művész és Ungváry László Kossuth­díjas. Zongorán közreműködik Vásáry Tamás Liszt- és VIT­díjas zongoraművész. A nagyszabású ünnepi előadáson a magyar irodalom számos kiváló képviselője is megjelenik. A tanulóifjúság számára (a magyar klasszikus dráma estjéhez hasonlóan) 2—7 forintos árban lehet jegyet igé­nyelni május 31-ig a TTIT Horváth Mihály utcai titkár­ságán, , Kiállítás nyílik a szegedi kisipari szövetkezetek ötéves íejiődésérői A szegedi kisipari szövet­kezetek javarésze ebben az évben ünnepli alakulásának ötödik esztendejét. Az év­fordulót a szegedi Szövetke­zeti Bizottság szervezésében rendezett kiállítással ünnep­lik meg a y szövetkezetok.';, A kiállításon résztvesz a város valamennyi .kisipari $ szövet' kezete. A nagyszabású kiállí­tás bemutatja azt „ az ... utat, amelyet a szövetkezetek fenn­állásuk* óta megtettek/Az íz­lésesen | elkészített i tablók * a szövetkezetek .termelési ada­tait mutatják4 évről évre, t a fényképek a fejlődés { külön­böző szakaszairólszámolnak be, a kiállított > termék ok azt a minőségi színvonalat i jel­zik, amit a szövetkezetek fönnállásuk alatt elértek. Külön érdekessége a kiál­lításnak/ hogy azon a NIVO i Játék - KSZ«legújabb játéktí­> pusait mutatja be, az Aszta­los és' Kárpitos • Szövetkeze­itek'minőségi bútoraikból ál­lítanak ki, az Építő KSZ pe­íaig bemutatja a kislakásépítö f akció keretében épített kisla­t kások; egyik kicsinyített - tí­pusházát. , jjj^ A kiállítás í szombaton • dél­előtt 10 órakor'nyíliktmeg,a * Móra fi Ferenc \ Művelődési Otthonban. Az f érdeklődők " számára * szombattól $ keddig 9—l-ig és y délután 3—6-ig tartják nyitva, * Széleskörű érdeklődés a Éjiítök Ünnepe iránt Vasárnap rendezik 4 meg Szegeden a hagyományos Építők t Ünnepét, , amelynek gazdag programja igen «• szé­leskörű , érdeklődést váltott ki Szegeden. A nap változa­tos műsorában a kultúra, a sport és a legkülönfélébb szó­rakozások kedvelői-is megta­lálják mindazt, ami kellemes­sé teszi számukra ezt a na­pot. 'iái: 4*/" '«4-i • Az Építők Ünnepe megnyi­tása délelőtt 10 órakor lesz az űjszegedi szabadtéri szín­padnál. A megnyitáson a hon­védzenekar működik közre, Hegyes György karnagy ve­zénylésével. A napi program kiemelkedő része a délután fél 4 órakor kezdődő műsor az űjszegedi szabadtéri szín­1 padon. Ezen ""az Építő-, Fa- és (Építőanyagipari Dolgozók l Szakszervezete közösen r,i ren­dezi a DISZ-, úttörő-szerve­zettel és az MNDSZ-szel. A változatos műsorban a'Fale­mezgyár, a Gyufagyár, Láda­gyár, a hódmezővásárhelyi I. sz. < Téglagyár > üzemi kultúr­csoportjain kívül fellép a Csecsemővédő, az Ápolónő­képző és a Védőnőképző Inté­zet tánckara, valamint a sze­gedi Nemzeti Színház több művésze: Iván Margit, Sugár Mihály, Mucsi Sándor és a Hont Ágnes—Mucsi István balettpár. A műsorra az Épí­tők Ünnepe alkalmából belé­pődíj nem lesz, - , Mai számunkból: A Biztonsági Tanács elé viszik az algériai kérdést (2. oldal) Az Országos Béketanács rendkívüli ülése (2, oldal) Értékes javaslatok a Városi Pártbizottság II. ötéves terv tanácskozásán (3, oldal) A Miniszterfanács keddi ülése Az MTI jelenti: A Minisztertanács kedden ülést tartott, foglalkozott az állami és a vállalati igazga­tás egyszerűsítésével, az egész egyszerűsítési munka tovább­fejlesztésével. Megállapította, hogy tartós és lényeges ered­ményeket csak a központi szervek munkájának egysze­rűsítésével lehet elérni. A Minisztertanács ennek ér­dekében megbízást adott az illetókes vezető elvtársaknak, hogy többek között dolgozzák ki a tervezés, az anyaggaz­dálkodás, a pénz- és hitelgaz­dálkodás, a beruházás és a számvitel rendszere egysze­rűsítésének alapjait, általá­nos irányelveit, A Minisztertanács határo­zatában a hivatali munka egyszerűsítéséért minden szinten a vezetőket szemé­lyükbe teszi felelőssé. A határozat értelmében az egyszerűsítési • intézkedéseket az üzemek, a hivatalok dol­gozóinak a területet legjob­ban ismerő szaloemberek és tudósok bevonásával kell el­készíteni. y A Minisztertanács határozatot hozott egyes t alacsony fizetésű dolgozók bércnek rendezéséről. A határozat értelmében azok­nak az időbéres (ónabéres, ha­vibéres) dolgozóknak —• akiknek besorolás szerinti alapbére a havi törvényes munkaidő teljesítése esetén a 650 forintot nem éri el — ki­véve a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottakat, a prémiumos időbérrendsz^rben és a da­rabbórrendszerben dolgozó­kat, az átképzőé őket, a ház­felügyelőket, az ipari tanuló­kat, valamint az építőipar egyes területein dolgozókat — alapbérét 650 forintra kell kiegészíteni. A ' rendelkezés június 1-én lép hatályba, vég­rehajtásáról a miniszterek intézkednek. A Minisztertanács a Szak­szervezetek Országos Taná­csának javaslatára határoza­tot hozott, amely szerint az egészségre ártalmas munka­ikörökben — az alumínium­kohászatban, a nitró- és nit­róbenzol származékok gyár­tásábaq, az ólomfesték-, a pe­mah k'l.,.: nicillin- a szuperfoszfát- és a nikotingyártásban —> foglal­koztatott dolgozók munkaidejét 1956. június 1-től kezdődően fokozato­san heti 42, vagy 40 és egyes munkahelyeken 36 órában kell megállapítani. A munkaidő csökkentésének mértékét, valamint azokat a munkaköröket, amelyekben a munkaidő csökkentését be kell vezetni, a szakszervezet­tel egyetértésben a miniszter határozza meg. A nők egészségének foko­zott védelme céljából az egészségügyi miniszter javas­latára i ] H'.'l a Minisztertanács határo­zatot hozott a terhesség megszakítására vonatkozó, indokolatlanul szigorú rendszabályok enyhítésére és elhatározta, hogy ebben az értelemben a fennálló tör­vény módosítására javaslatot tesz az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács megvi­tatta az igazságügyminiszter­nek azt a javaslatát, hogy egyes, jelenleg bűntettként el­bírált kisebb bűncselekmé­nyeket a jövőben pénzbírság­gal büntetendő szabálysértés­nek minősítsenek. A Minisz­tertanács a javaslatot előter­jeszti a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsához. A Minisztertanács megtár­gyalta a kőolaj- és földgáz­kutatás és termelés helyzetét. Megállapította, hogy a kő­olajkutatás és kőolajbányá­szat jelenlegi gépi berendezé­si ellátottsága nem teszi le­hetővé a dieselesítéssel, a mezőgazdasági gépesítésével és a vegyipar fejlesztésével a kőolajiparra háruló növekvő feladatok teljesítését. Az olaj­termelés fejlesztése céljából a Minisztertanács határozatá­ban kötelezte az érdekelt mi­nisztereket, hogy hazai for­rásból és import útján soron­kivül biztosítsák a kutatáshoz és a termeléshez szükséges gépi berendezéseket. A Minisztertanács határo­zatot hozott a tanulmányaikat 1956-ban befejező szakközép­iskolások, főiskolások és egyétemi hallgatók szakmai továbbképzéséről és munkába állításáról. ­Hogyan fejlődik a Szegedi Tudományegyetem a második ötéves tervben? DOLGOZÓ NÉPÜNK közel háro-m hete tanulmányozza és vitatja az or­szág színe elé bocsátott második ötéves tervünk irányelveit, melyek megmutat­ják fejlődésünket. Az alapvető gazda­sági területek mellett nagy szerepet foglalnak el az irányelvekben a kultu­rális és tudományos életünk fejleszté­sére vonatkozó adatok. „Az egyete­meken és főiskolákon lényegesen emel­ni kell az oktatás színvonalát, és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást" •— mondja a tervezet. — Ez a kitétel ránk, szegediékre is nagyon vonatkozik — mondja dr. Baráti Dezső elvtárs, a Szegedi Tudo­mányegyetem rektora, akivel beszélge­tést folytatturtk új ötéves tervünk adta lehetőségekről. — Népgazdaságunk előző ötéves tervében szegedi vonatkozásban külö­nösen a természettudományi kar fejlő­dött ugrásszerűen. Most a jog- és böl­csészettudományi karon a sor. A fej­lesztés azonban nem beruházás jellegű — helyesebben mégis az. csak a tudo­mányos munka elmélyítésén van a fő hangsúly, mely magával vonja többek között azt is, hogy hallgatóink létszá­mát húsz százalékkal növelhetjük a 1kö­zeli jövőben — mondja bevezetőül Ba­ráti professzor. — Az egyetemi köztudatban elter­jedt az a hír, hogy új tanszékekleel fog növekedni a Szegedi Tudományegye­tem. Mennyiben állja meg a helyét ez a hír? — kérdezzük? — NAGYON IGAZ — mondja B t­róti elvtárs — s ez nemcsak az egye­tem, hanem a város köztudatában is így él már, sőt országos és nemzetközi vonatkozásban is nagyon fontos ténysző egy közép-latin tanszék létesítése, mely ez év szeptemberében kezdi meg mun­kálkodását egyetemünkön. — Ez valóban új és meglepő, mert eddig nem volt ilyen tanszék Magyar­országon. Mi indokolja létrehozását? — Elsősorban a magyarországi la­tin nyelv- és irodalomkutatás teszi szükségessé, melynek eddig a Magyar Tudományos Akadémián kívül mm volt ilyen intézményes jellege. Hazánk­ban ez az első ilyen tanszék, mely a tudományos életben nagy nemzetleözi kapcsolatoknak néz elébe. 1957-ben pe­dig több tanszékkel gyarapodunk: né­met, francia és román tanszékkekksl. Egyetemünk szerelne egy délszláv tan­széket is. mely nagyban hozzájárulna nemzetközi kapcsolataink elmélyítésé­hez — mondja dr. Baráti Dezső pro­fesszor, akitől megtudjuk még, hogy új ötéves tervünkben a fejlődés komoly lépcsőfokát éri majd el az Egyetemi Könyvtár is, melynék jelenlegi szemé­lyi állománya 10—15 százalékkal fog növekedni, Hasonlóképpen a modern könyvtártechnikai felszerelések tekin­tetében is tágul majd e tudományos in­tézmény: mikrofilm és egyéb szükséges eszközökkel. — A TUDOMÁNYOS KUTATÁS eljárásainak korszerűsítésére, a techni­kai feltételek elmélyítésére sok lehető­ség nyílik második ötéves tervünkben — folytatja Baráti professzor —; nem is beszélve a nemzetközi kapcsolaiok eddig is jelentős elmélyítéséről, mely a jövőben méginkább mélyülni és széle­sedni fog. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országokkal való szoros kapcsolatokon kívül mód nyílik arra, hogy nyugati országokba is utazhassa­nak hosszabb tanulmányutakra intéze­teink tapasztalt és fiatal tanerői. — Úgy tudjuk, hogy a Szegedi Tu­dományegyetemnek hagyományos 'kap­csolatai voltak például a párizsi egye­temekkel. Ez a francia tanszék létreho­zásával elevenebb vérkeringést fog eredményezni a jó kapcsolatokban, nemde ? — kérdezzük újból a professzort. — Sőt hamarabb is. Nyárra meg­hívtunk a párizsi egyetemekről 40 hall­gatót. Meghívásunkat elfogadták. Jö­vőre mi adjuk vissza nékik a látogatást, ősszel Párizsba utazom, hogy jobban kiszélesítsük tudományos kapcsolatain­kat Franciaországgal — mondja befe­jezésül dr. Baróti Dezső elvtárs. Lődi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents