Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

Vasárnap, 1956. május 90. OEimYHORSflKI Vasmű... Kombinát.., Sztálinváros... — valahogy összefüggő fogalmakká váltak Tnár a magyar dolgozók előtt Egy egész éjszaka gondolkod­tunk az egyes fogalmakon és összességén, és meg kell val­lanunk: elképzelésünkben sok minden belefért e szavak elemzése során, de a való­ság nem. Ezt csak a város­kép láttán, maid a napokon át tartó szemlélődés alatt ér­tettük meg. Ezt a nagy élményt nyúj­totta sztálinvárosi látogatá­sunk .. i Megfestetlenül maradt hőrkép Szokatlanul forró májusi nap volt aznap délelőtt. A szépséges Dunában gyönyör­ködtünk. Hullámait két uszálv szegte. A mólón — úgy láttuk •— szorgalmas kezek betonge­rendákat öntöttek. A kikötő előtt daruk rakodtak ki az usztályokból és rakodtak be a vagonokból. Mögöttünk né­hány lépégre Horváth Lajos martinász apja szántott leá­nyával együtt, és vetett, a friss barázdákba. A háttért az új város körvonala alkotta, míg a távolban dél felé kergette a gyárkémények füstjét a csendes széljárás. Sohasem vágytunk festőnek lenni, de a kép szépsége most vágyat ébresztett a kavargó színek, a pompás formák, a lényeg rögzítésére. Ügy éreztük ott is — és úffu érez­zük most is — ezúttal a szó nem pótolja a palettát.«, A körkép gyönyörű volt! — Hm... mi történt itt? •— kérdez vissza a javakorban lévő Horváth gazda. — Ahol most a kórház van. ott volt a gyümölcsösöm, kissé errefelé a szőlőm. Jól termett a pen­telei föld. Terem ez a meg­maradt parcella is... A panasznak még az árnya­lata sem volt néhány monda­tában: De büszkeség annál több, hiszen a fia. aki már ki­repült a szülői házból, marti­nász és valahogy az érződött a hangján: ha leányom na­gyobb lesz. ő is a. Vasmű gyermeke lesz. És termelnek ők is. mind­ketten a pentel-i földön, de már nem gabonát, kukoricát, hanem vasat, a technika kor­szakának mindennapi kenye­rét. ami nélkül ma már nincs előrehaladás, nincs fejlődés, nincs élet. Hat cv alatt Mintha csak tegnap történt volna... 1949-ben hirdette meg a párt Sztálinváros fel­építésének programját. Meg­kezdődtek a tervezések s nem­sokára felépült az első barak, amelybe 300 földmunkás köl­tözött, hogv megtegye az elsó kapavágást, az első csákány­ütést az ősi pentelei földbe: Az emberek, akik építeni kezdték ezt a várost, szinte az ország minden részéből sereg­lettek ide. Ott voltak a csong­rádi, szentesi, mindszenti ku­bikosok, a budapesti építő­munkások. technikusok, mér­nökök. Csakhamar szűk lett a barak, mellé újak épültek és kibontakozott egv gigászi harc a párt programjának va­lóravóltásáért: Sztálinváro­sért, az első magyar szocialis­ta városért, nehéziparunk fő ütőeréért. Mi már hat év gazdag ered­ményeinek gyümölcseiben gyönyörködünk; annak a hat évnek eredményeiben, amely tele volt hősi küzdelemmel, ragyogó muhkahőstettekk?l és nemegyszer ádáz harccal a társadalom szemeteivel, aki­ket idecsalt a könnvű pénz­szerzés vágya, a kaland. De örök törvénye az életnek: győz a jobb, diadalmaskodik a tiszta szándék és akarat. Ez tükröződik ma már világ­raszólóan az új városban, a Vasműben, minden kőkocká­ban és minden szál fűben. Városnézés A hat év előtti barakokat említettük az előbb. — ma már három-négy emeletes bérházak között sétálunk. Az őslakók mellett nő az új nem­zedék is: a napközisek, akik már itt születtek és maradék­talanul övék az utcák, a sé­tányok, a játszótereK. Nappal kevesen vannak az utcán. — inkább nőket látni, mint fér­fiakat. Az autóbuszokon azon­ban mindig van utas, hiszen sok itt még a tenni-.' az intéz­nivajp, Távolság pedig mar SZTÁLIN VAROS - A MÁSODIK ÖTÉVES TERV KÜSZÖBÉN a nehézipar alapanyagát meló Sztálin Vasmű Jzem­pontjából legnagyobb jelentő* van, gvalog fárasztó lenne ide-oda járni, futkosni. Négy dologról szeretnénk itt röviden megemlékezni: minden elismerés az Arany­csillag szállóé, szépségét, tisz­taságát bizony mi, vásárhe­lyiek, irigykedve szemléltük; nagyszerű épület a Bartók Béla Művelődési Ház, ahol az új város kulturális életének zöme zajlik le: minden tekintetében l.'or­szerű a Dózsa-filmszinház és szárnyát bontogatja — saj­nos súlyos helyhiánnyal küzd — a város múzeuma, mely gazdag anyagát emiatt szét­szórja az ország valamennyi múzeumának; Nem problémamentes azért az élet Sztálinvárosban s hiba lenne erről megfeledkeznünk. Dacára a hatalmas bérházak­nak súlyos lakásínség van. A bérházak ugyanis csak — hozzávetőlegesen — mintegy tízezer dolgozónak nyújtanak meleg otthont, de a város már 30.000 léleknek kellene ottho­na legyen. Ezért van még ba­rakban lakó, ezért sok a be­járó. Ha van is még nehézség, de e z a jellemző az egészre. Le­olvasható az emberek arcáról, magatartásáról. Indulatos em­bert a három nap alatt egyet sem láttunk, pedig sok helyen megfordultunk: utcákon, te­reken. színházban, moziban, éttermekben, — zpresszóban. munkahelyeken és családi ott­honokban. de mindenütt nyu­godt, vidám kedélyű errtbe­rekkél találkoztunk, íme egy példa: Boldog lakók Üj ház a Kossuth Lajos ut­cában. Egy kéz törölgeti a még malteros ablakot. Bizo­nyára „honfoglalók", hiszen alig Pár napja vált lakhatóvá a ház. Felmegyünk a lépcső­kön. Kopogtatunk és bocsána­tot kérünk a zavarásért. A házbeliék is a rendetlenségért. De a parkett már ragyog, a virágok is a helyén vannak, a szőnyeget most porolják. Geréb István, a martin gép­lakatosa az új fészketrakó. — Nem fogják elhinni az elvtársak, hogy mit érzünk mi. Képzeljék el: tegnap éj­jel 2 órakor felkeltünk a fele­ségemmel együtt és a sötét­ben megtapogattuk a fal ki­szögeléseit. az ablakkereteket, a bútorokat, — mindent. Nem akartuk elhinni, hogy ez a la­kás a miénk.. • Gerébné az öröm könnyei­vei hitelesíti férje szavait. Aztán a fia mellé, a hat éves Istvánka mellé ül és bekap­csolja a rádiót. Az új város egv újabb csa­ládnak adott életre szóló ott­hont, hogv még a szél se érié őket; :. Beszédes számok Épül. alakul állandóan a város. Csák néhány számot a szemléltetés kedvéért: úev mondják 25 millióba került csak az Aranycsillag szálló. El is hisszük. Tavaly lakás­építkezésre 5.300.000 forintot fordítottak, a lakások felújí­táséra közel egymilliót. A te­reprendezés kétmillióba ke­rült. Vidám park épült és korszerűsítették a zeneiskolát. És mi minden lenne még felsorolható.. .­A váro6i tanács elsőrendű feladatának ebben az évben is a lakásépítést, az egyéni kislakásépítés segítését, a je­lenlegi irodáknak, szálláshe­lyeknek használt lakások fo­kozatos felszabadítását, a még hiányzó középületek megépí­tését tartja. Éppen ezért az idén 564 lakást építenek, il­letve véglegesítenek. (Hatal­mas bérházak várják a mun­kásokat, hogy rajtuk az utol­só simításokat elvégezzék) Megkezdik a Vasmű 500 fős munkásszállodájának. vala­mint a tanácsi vállalatok 100 személves munkásszállásának építését. Kétemeletes, tágas épületet kap a jövő év elején a sztálinvárosi ifjúság. Rövi­desen megkezdik az alapozási munkákat és 1956 végére már felhúzott falak, kiképzett lép­csőházak, melléképületek vár­ják a tetőt s a belső munkák elkezdését Ez lesz az első Egyszerű vers a penielei földről Az alábbi kis verset ar MDP Faliújság­járól másoltuk le. Nem is olyan régen még traktor szántotta, Eke boronálta, parasztkéz dolgozta. Ma már a gyárfalak és a hosszú kémények fénylő dicsőségi a nmnkás nemzetnek. Dunapenteléből így lett Sztáünváros. Együtt építette mérnök és napszámos, Kéz kezet szorítva üzemek születtek. Köszönet és hála a munkáskezeknek. KAZÁR GÁBOR őrsparancsnokhelyettes ilyen épület az országban. És mi minden lesz benne? Szak­körök, mindenütt beépített munkapatiok. gáz-, víz- és vil­lanyszolgáltatás, gépterem esztergagéppel, gvalufelszere­léssel, maró- és fúrószerkeze­tekkel. színházterem 500 férő­hellyel. könyvtárterem és gazdagon felszerelt játékte­rem, próbatermek a kultúr­munkások részére. Az első emelet az úttörőké lesz. a má­sodik emeleten kap bolyét a zene- és balettiskola. Az egész épületet körülveszi a Sztálin­várost annyira jellemző park. És csak ennyit? Dehogy .; korszerűsítik a kórházat azál­tal, hogv megnyitják a terhes anyák és a csecsemők ottho­nában a 30 ágyas szülészeti osztályt és az idei negyedik negyedévben megkezdik az új kórház építését. És csak ennyit? Dehogy ... Épül, alakul, formálódik ál­landóan a város és ha ma lát­tad. holnap már más lesz ós holnapután még szebb. Büszkék vagyunlk rád úi városunk... A magyar acél nyomában Dornanovszky immár or­szágszerte ismert nagynevű freskója alatt lépünk be a Vasmű területére. Felemelő érzés — az ország kohászatá­nak szívében vagyunlk. Hová nézzünk a hatalmas terüle.en fekvő kombinát üzemei kö­zött? A Fő-utcáról nyílnak az egyes üzemegységek, az elő­térben az égbenyúló nagy­kohó. a most épülő kokszoló és a martin. És minden, amit látunk első ötéves tervünk büszke alkotásai. (De jó volna idehozni a tervek lebecsülőit. a kételkedőket n semmiben sem hívőket!) A méretek? Ta­lán erről annyit, hogy a Vas­művet körülvevő kerítés 16 kilométer hosszú, a gyár terü­letén vagy harminc teher­vontató MAV mozdony dol­gozik állandóan és egy-egy épülettömb mellett szinte gyufaskatulyának tűnnek fel a vagonokkal együtt. És e_­képzellhetetlen az. ami még a föld alatt van.., A Vasmű — Icombinát. Most értettük mee ennek iga­zi jelentőségét. Tudományos tervezésére vall. hogy 1953-ig azokat az üzemrészeket épí­tettél. fel. amelyek a Vasmű felépítéséhez és üzemelteté­séhez feltétlenül szükségesek. Ezt követte a nagvkohó. ahol a vasércet olvasztják ki. In­nen a nyersvas a Martin-ke­mencékbe kerüL hogy meg­szülessen a magyar acél.. j Nehezen lehetne vállalkozni arra. hogy minden munkafá­zist itt ismertetnénk. Ez le­hetetlen. De megkapó az au­tomatilzálás foka és minién keletkező termék felhaszná­lása. Ipari kombinátban va­gyunk ... Nincs megállás Áz első ötéves terv lerak­ta az alapokat a Sztálin Vas­műben, a második pedig a hatalmas távlatókat valósítja meg. Látogatásunk napján, de azelőtt is és bizonyára azután is mindennap újabb és újabb eredményeket hoz létre. Néhányat ezek közül: május 10-én a kohóépfíők ráhelyezték a második kohó páncéltestére a kupolát, ame­lyet előzőleg a földön állítot­tak össze és hegesztettek. A 24 tonan súlyú kupola feleme­lése toronydaruval a 32 méter magas kohó tetejére nem voit mindennapi látvány; egy napra rá elhelyezték a III-as számú léghevítő kupo­láját is; e hó első dekád.iában kísér­letezték ki eredményesen a „November 7" martinkeman­cénél a gőzporlasztásos paku­ratüzelést. amellyel mintegy 5 százalékosan gyorsult a ke­mence járata. A kemence ter­melése óránként meghaladta a 14 tonnát. (A Martin acél­mű az első harmadban 600 tonna acélt adott terven fe­lül, 96.65 százalékban kiváló minőségűt.) Ügy véljük: untatnék az olvasót további eredmények szakszerű felsorolásával. Pil­lantsunk inkább egy kicsit a közeljövőbe, amely nem ke­vésbé érdekes. Üzemeltetés előtt a kokszoló Az 55 kemencés kokszoló­blokk (képünk egy részletét mutatja be) üzemeltetés előtt áll, hogy kokszot, gázt és fontos vegyianyagokat adjon majd iparunknak. Második ötéves tervünk célkitűzései­nek ez egyik alapvető léte­sítménye, mert nemcsak ha­zai szénből előállított kokszot ad a nagyolvasztó részére (óriási nemzetgazdasági jelen­tősége van ennek!), hanem nagymértékben hozzájárul vegyiparunk termelésének kétszeres növeléséhez. Micsoda munka folyik itt. Az elkészült blokk szárítását március 10-én kezdték el szá­rítani. hogv 1100 fokra való felfütését megkezdhessék. Azóta napról napra kiszámí­tott diagramm szerint emelik a szilika- és samott-tégláik hő­mérsékletét. Ma már túl van­nak a 200 folton. Az eltelt idő alatt a 70 méter hosszú, 18 méter széles és 11 méter ma­gas blokk mindhárom irány­ban 80—80 mm-t tágult. A kokszoló júniusi elindu­lását természetesen készen várja a szárazelőkészítőmű. Előbb terhelés nélkül járattak be minden gépet és szállító­szalagot, napok óta pedig a nagy szovjet körvagonbukta­tón és a szénfogadó aknaso­ron át már szenet is ürítenek és szállítanak a széntérre. Az önműködő berendezésekkel dolgozó gépekkel már több száz vagon szenet juttattak el a széntérre. hogv gondoskod­janak a kokszolómű indításá­hoz szükséges szénimennviség­ről. A szénsilók felvivő szál­lítószalagokat is kipróbálták terheléssel a napokban. —1 Népgazdasági szinte« különös jelentősége van a kókszol&mű megindításának— mondja Marcis László gyár­részlegvezető. — Ez a nagy­olvasztóműben is érezteti ha­tását. mert a kohót állandó minőségű és összetételű koksszal látja el. Most az ország egésze azt a pillanatot várja, amikor ter­melni kezd a kokszoló. Micsoda nagyszerű pillanat lesz .., I Tovább, tovább Sztálinvárosban mindenki ismeri a második ötéves terv­ről közzétett irányelveket. Különösen azt a részt, vitat­ják. amelyik a Sztálin Vas­műnek továbbfejlesztésé"el foglalkozik. Mit mond erről Pilter Pál főmérnök? — Büszkeség tölt el. amikor az irányelveket olvassuk, mert az acél. a hengerelt áru termelés fokozásában mi is „benne" vagyunk — mondja. — Büszkék vagyunk azért, mert mi, az első ötéves terv szülötte, a második ötéves terv egyik fontos alapanyag­termelő bázisa leszünk. Köz­tudomású ugyanis, hogy a Sztálin Vasmű fejlesztésének előlépcsöjén állunk. A máso­dik ötéves terv — az irány­elveik szerinti megvalósulás után — lehetőséget ad arra, hogy két kohóval, négy mar­tin-kemencével, két kokszoló blokkal, meleg és hideg hen­gerművel dolgozhassunk. Eb­ben van a második ötéves tervnek a sztálinvárosiak és Az épülő kokszolómű. Balról előtérben: a kenüzem, ahol hidrogéngázból gyártanak majd a szénlepárolásból nyert kén­ipari ként — Szép feladat volt az első ötéves tervet megvalósítani — mondotta végül Pilter fő­mérnök. —. de még ragyo­góbb a másodikat életre ksU teni... Pedig életre kel a terv. Ha­talmas területen folynak az alarwzási munkák. Mi készül itt? Éppen az említett meleg és hideg hengermű, amelynek nagycsarnoka egyedül 500 méter hosszú lesz. Itt kerül majd feldolgozásra a közeli martinban öntött acél. ame­lyet most még Diósgyőrre és más hengerdékbe szállítanak, A vegyipari báxi* Űj távlat rejlik ebben a pár szóban. — Mintha a vegyészek sz&* mára teremtették roltw a második ötéves tervet! —t ezt mondja Forbáth Róbert vegyészmérnök, a központi laboratórium vezetője. — A Sztálin Vasmű nemcsak ko­hászati, hanem az ország egyik nagy vegyiipari bázisá­vá is nő a második ötéves terv folyamán. Elsősorban a kok­szolómű melléktermékeinek feldolgozása révén a vegyi anyagok széles skálájának birtokába jutunk. Az irány­elvekből látjuk, hogy a mű­anyagipar sok nyersanyagot, — elsősorban fenolt igényel Lehetőség le<-~ arra, hogy eze­ket az igényeket részben ki­elégítsük, de még arra is. hogy művi úton előállítsunk fenolt — benzolból. Ezen túl­menően további ter— "keket, esetleg kész műanyagokat, a. szerves vegyipar és a gyógy­szeripar számára sókféle alapanyagot fogunk tudni gyártani a Sztálin Vasműben. Számos érdekes elképzelés után talán a legérdekesebbre tért át Forbáth elvtárs: — Magyarországon első­ként a Sztálin Vasműben fo­gunk még ebben az évben rádióaktív izotópokat hasz­nálni a kohás-ati folyamatok technológiai ellenőrzésére. Így a most épülő 2. számú nagy­olvasztó falazatának különbö­ző pontjain már a jövő hó­napban elhelyeznék rádióak­tív kobaltot, amely jelezni fogja, hogy az aknafalazat milyen mértékben kortik. Az acélműben is végeznek ebben az évben kísérleteket a ferro­mangán eloszlási sebességé­nek megállapítására ugyan­csak izotópok segítségével Üj feladatok előtt az építők A sztálinvárosi 26. sz. Ál­lami Építészeti Tröszt főmér­nöke Wolff Johanna az építő­ipar szemszögéből vizsgálja a második ötéves tervet. — Ismét nagv feladatókat tűz elénk a terv — mondja, — de a régi sztálinvárosi épi­tőgárda, amely a hősi korszók idején eggyéforrott az elmúlt két évben, ha kisebb építke­zéseken is, de együtt maradt és meg fogja oldani a felada­tókat. Kell is az építő kéz. mert a Duna partján működő komp­lex kavicsex kává tor ontja a kavicsot, a teherautók pedig szünet nélkül hordják a kiter­melt fontos építőipari nyers­anyagot. A második ötéves tervben szerepel a sztálinvárosi szal­macellulóze-gyár felépítése is. Földi László könnyűipari mi­niszterhelyettes szerint a sztá_ linvárosi szalmacelluloze­gyár rizsszalmából — amelyjt eddig úgyszólván semmire sem használtak — évente 22.000 tonna cellulózét állít elő. Búcsú a várostól Búcsúzunk az új várostól. Közben Horváth gazda iut eszünkbe: jól terem a pentelei föld ... jól, mert, aki látta a várost, a Sztálin Vasmüvet, e hatalmas alkotást nem felejti egyhamar el. De azt sem, hogy ízelítőt kapott a szocia­lista iparosodásból, annak je­lentőségéből. a nehézipar fon­tosságáról. A gigászi méretek arról tanúskodnak, hogy egv ilyen létesítmény bizony sok­ba kerül, de arról is. hogy megéri, mert ipari országgá váltunk..: Nagy László-^Szabó Endre

Next

/
Thumbnails
Contents