Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

BELMÜGYIIRORSZAG Szombat, 1956. májas S. Az építőművész konferencia második napja Péntdken, a Magyar Építőművészek Szövetsége konferenciájának második napján megkezdődött az előző napon elhangzott beszámolók vitája. A szünet után Szíjártó Lajos építésügyi miniszter szólalt fel. Felszólalása elején az államosított építőipar fejlődését jellemezte. A továbbiakban a mérnökök munkájáról beszélt Szijártó Lajos, majd hangsúlyozta: a két év előtti építészeti konferencia pozitív eredményeket ért el a szocialista stílus megvalósításában, a célszerű, gazdaságos, olcsó és szép épületeik megteremtésében. Természetesen hibákat is követtünk el. Ezeknek okait azonban mindig megvizsgáltuk, nem tekintettünk minden hibét egyszerű kártevésnek. A mostani konferencián olyan beszámolót vártunk az Építőművészek Szövetségének vezetőjétől, amely elmondta volna, hogyan hajtotta végre a szövetség az előző konferencia javaslatait, hogyan segítette a szocialistarealista építőművészet további fejlesztését, a típustervek megvalósítását, a fiatal építészgárda nevelését. Ezzel a beszámoló adós maradt. A miniszter részletesen felsorolta és megokolta, hogy miben ért egyet a beszámolóval. Ezután az építőanyagipar és a tervezés kapcsolatáról szólott és hangsúlyozta: — helyes voLna, ha a Szovjetunió példáját követnék és megszívlelnék Hruscsov elvtárs szavait, aki azt mondta, hogy meg kell szüntetni a kaszt-rendszert és az építészeti akadémia helyett építési és építészeti akadémiát kell szervezni, s a szövetségbe be kell vonni az építőipar minden rétegének kiváló dolgozóit. lósíthatatlan az a kívánság, hogy a tervezők legyenek kint az építkezésnél. Vasszigorral kell viszont keresztülvinni, hogy a tervezőnek meg legyen az ellenőrzési joga, hogy mint szerző beavatkozhassék, ha észreveszi, hogy a tervet nem úgy vitelezik ki, ahogyan kell, A műemlék-védelemmel kapcsolatban megemlítette a miniszter, hogy megkezdődött a Mátyás-templom 7 és félmillió forintba kerülő újjáépítése, 2 és félmilliós költséggel helyreállították a Halász-bástyát. Bejelentette még: építésügyi konferenciát készítenek elő. Befejezésül arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetség tegyen javaslatokat az illetékes szervnek, az Építésügyi Minisztériumnak, alakítsanak ki együtt közös munkamódszert. Ma 2500 helyen építkezünk Délután tovább folytatták a — folytatta — s így megva- beszámolók megvitatását. flz Egyesült Államok Kommunista Pártla Országos Bizottságának bővített teljes ülése Nesv York (TASZSZ). As Egyesült Államok Kommunista Pártjának Országos Bizottsága a napokban bővített* teljes ülést tartott. Az ülés résztvevői megvitatták és jóváhagyták Eugene Dennisnck( a párt főtitkárának beszámolóját.: Dennis ismertette a párt programszerű követeléseit; a párt munkájának eddigi eredményeit és bírálta a párt által elkövetett hibákat, amelyek — mint mondotta — főként baloldali szektáns jellegűek voltak. A harc bizonyos szakaszaiban —• mondotta Dennis —i a pártban olyan áramlatok mutatkoztak, amelyek lebecsülték az amerikai nép mélyen demokratikus hagyományait és készségét az alkotmányos jogok és alapelvek megvédésére. — Ugyanakkor — jelentette ki Dennis, — a párt. már 1947-ben felmérte a második világháború után előállott új nemzetközi helyzetet és elismerte, hogy a szocializmusra való áttérés során nem minden kapitalista országban elkerülhetetlen a polgárháború. Mint a nemzetközi tapasztalatok és az SZKP XX: kongresszusán adott elemzés bebizonyították, sokféle út vezet a szocializmus felé és minden ország s saját hagyományainak, a haladásért folytatott harca körülményeinek és a nép túlnyomó többsége óhajának megfelelően találja majd meg a maga útját. — Mi amerikai kommunisták újból leszögezzük folytatta Dennis —, hogy nem hirdetünk erőszakot. Nem tekintjük elkerülhetetlennek, vagy kívánatosnak a polgárháborút A mindennapi és az alapvető problémák alkotmányos és demokratikus megoldására törekszünk. Támogatjuk a szocializmusra való békés, demokratikus áttérést és síkra szállunk érte, de ugyanakkor elismerjük, hogy ez nagy és éles osztályharcot von maga után. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi és a belső események menete egyre kedvezőbb lehetőségeket teremt a szocializmus felé vivő békés előrehaladáshoz. A teljes ülés elhatározta, hogy decemberre összehívják a párt XVI. kongresszusát Rövid külpolitikai hírek Szovjet-jugoszláv ifjúsági ismerkedési est Moszkvában A Komszomol moszkvai városi bizottsága csütörtökön ismerkedési estet rendezett a Jugoszláv Népi Ifjúság küldöttségének tiszteletére. Mika Tripalo. a Jugoszláv Népi Ifjúság titkára ez alkalommal kijelentette, hogy a jugoszláv ifjúsági küldöttség látogatása a Szovjetunióban hozzájárul Jugoszlávia és a Szovjetunió ifjúsági szervezeteinek jobb együttműködéséhez. A Komszomol által rendezett ismerkedési esten 1300 szovjet ifjú vett részt A Komszomol küldöttsége ez év októberében látogatást tesz Jugoszláviában. A küldöttséget Szemicsasztnlj, a Komszomol Központi Bizottságának titkára vezeti. A jugoszláv ifjúsági küldöttség pénteken visszautazik Belgrádba. A Szovjetunió LepfeUö Tanácsa vendégeként Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének vezetésével két hete tartózkodik a Szovjetunióban a magyar országgyűlési küldöttség. A küldöttség tagjai Moszkván kívül Kijevet, Dnyepropetrovszkot, Zaporozsjet. Krasznodart és Szocsit keresték fel. Az országgyűlés küldöttsége visszatért Moszkvába, résztvett a Vörös téri május elsejei díszszemlén ési felvonuláson. Május 2-ón a küldöttség tagjai a Dinamó-stadionban sportünnepséget tekintettek meg. Május 3-án, csütörtökön délelőtt a magyar vendégek felkeresték a moszkvai rádiógyárat, s itt megtekintették a „Tyemp—2." típusú televíziós készülőitek szerelőműhelyét. Csütörtökön délután a magyar küldöttség egyes taglal felkeresték a Lenin-hegyi moszkvai állami egyetem új épületét. • Neliru miniszterelnök május 3-án fogadta a Rumjincev felsőoktatésügvi miniszter helyettes vezetésével Indiában tartózkodó szovjet szakértő küldöttséget. A beszélgetés során Neihru miniszterelnök nagv érdeklődést tanúsított a szovjet főiskolai műszaki oktatás rendszere iránt és a szovjet szakértőkkel a Bombay-i Technológiai Intézet megszervezéséről tárgyalt. A Szovjetunió ugyanis résztvesz az említett intézet megszervezésében. A moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának meghívására május 3-án Moszkvába érkezett a genfi városi és kantoni hatóságok küldöttsége. A küldöttséget Aymon de Senarclens. a genfi kanton tanácsnak elnöke vezeti. A vendégeket a vnukovol repülőtéren Bobrovnyikov. a moszkvai tanács végrehajtó bizottságának elnöke és több más személyiség fogadta. • Az Associated Press jelentése szerint csütörtökön újjáválasztották az ENSZ több bizottságának tagjait. Választást tartottak az ENSZ egyik fő szervében, a gazdasági és szociális tanácsban is. Évenként egy alkalommal a tagok egyharmadát választják újjá. A választás eredményeként a Magyar Népköztársaság is tagja lett a gazdasági szociális tanácsnak Bulgáriával. Romániával, Ausztriával, Olaszországgal, Ceylonnal és Spanyolországgal egyetemben. Magyarországot beválasztották a kábítószer bizottságba is. • A francia nemzetgyűlés szombaton szavaz az öregségi alaopal összefüggésben a kormány által felvetett bizalmi kérdésben. Guy Mollet miniszterelnök a csütörtök esti és élszakai ülés folyamán együttvéve háromszor vetette fel a bizalmi kérdést a törvényjavaslattal kapcsolatban —: két részletkérdésre és a törvényjavaslat egészére nézv» A vita sorén a kommunista képviselők, kivált WaldeckRochet, több módosító javaslatot fogadtak el, kiterjesztvén a törvényjavaslat hatályát egyes különösen sújtott rétegekre. Megfigyelők szerint a szombati bizalmi szavazáson a kormány sikere biztosítva van. Az amerikai hírszerzés egy ügynökének kérelme Mint a sajtó közli, E. Gurecki, az amerikai hírszerzés ügynöke a lengyel közbiztonsági szervekhez fordult, közölte, hogy kémraunkárn szerveztek be és különlege ,kiképzésben részesült egy MajnaFrankfurt közelében fekvő amerikai hírszerző központban. Onnan kémfeladattal Lengyelországba küldték. Girecki beszámolt a lengyel szerveknek ennek a Majna-Frankfurt körzetében működő amerikai hírszerző szervnek a lengyel-ellenes tevékenységéről. Minthogy E. Gurecki önként abbahagyta a kémtevékenységet, a lengyel hatóságok megengedték neki, hogy visszatérjen családjához és munkába álljon: Párté let Ismertessük és vitassuk meg a második ötéves terv irányelv-tervezetét MIÓTA A PART és a kormány vitára bocsátotta a második ötéves terv irányelveit, Szegeden is erről beszélnek legtöbbet a dolgozók. Teljesen érthető ez, hiszen a terv célkitűzéseinek megvalósítása az életszínvonal tervszerű és fokozatos emelkedését jelenti. A kommunisták, és a pártonkívüliek véleményt mondanak a tervről, helyeslik, vagy bírálják, javaslatokat tesznek, hogy minél tökéletesebben tudjuk megvalósítani. A pártszervezeteknek most az a legfőbb tennivalójuk, hogy az agitáció minden formáját felhasználva megismertessék a szegedi és a szegedi járás dolgozóival nagy nemzeti programunk tervezetét, vagyis minél többen, minél hasznosabb javaslatokat tegyenek, mielőtt az törvényerőre emelkedik, A vitában — amely egy hónapig tart — kifejezésre kell jutnia annak, hogy a párt és a kormány együtt tervez a dolgozó néppel, a legmeszszebbmenőkig figyelembe veszi a tervet megvalósító tömegek észrevételeit, javaslatait. A második ötéves terv irányelveinek széleskörű megvitatása alkalmat ad a demokratizmus további erőteljes fejlesztésére. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak teljes mértékben helyeslik, hogy a párt tájékoztatja őket és nagyon fontosnak tartja a véleményüket. Így kevésbé fordulhat elő, hogy a beruházásokat rosszul, ésszerűtlenül használják fel az ötéves terv folyamán. Az Üjszegedi Ládagyár munkásai jogosan bosszankodnak, hogy a közelmúltban mintegy 240 ezer forintos beruházáissal szárítót építettek az üzemben, amelyre serrtmi szükség nincs. Ha megkérdezték volna a munkásokat. mielőtt a tervet elkészítették, a hiba valószínűleg nem fordul elő. Ebből az a tanulság, hogy a szegedi üzemek — amikor kidolgozzák saját helyi terveiket — előzőleg feltétlenül vitassák meg azokat a munkásokkal. PARTSZERVEZETEINK úgy népszerűsítsék, ismertessék a második ötéves terv irányelv-tervezetét, hogy Szeged és a járás dolgozóinak minden rétege érezze: a terv alapos megvitatása az ő érdeke is; a terv teljesítése és túlteljesítése közügy, amely alapot teremt a szocialista társadalomnak, a jólét további emelkedésének. Az egyéni, a csoportos és a szemléltető agitáció mindenekelőtt arra irányuljon, hogy minden egyes állampolgár érezze: a terv végrehajtásában elengedhetetlenül szükséges az ő véleménye, alkotó kezdeményezése, tudása, munka- és akaratereje is. A Szovjetunióban járt Tombácz Imre elvtárs elmondotta, hogy szinte valamennyi szovjet emberről az a magabiztos nyugalom, annak a tudata sugárzik, hogy ő nagyon fontos tényező a kommunizmus építésében, hogy az ő véleményére mindig komolyan épít a párt és a szovjet kormány. Itt Szegeden is azt kell elérnünk, hogy a dolgozók megértsék helyüket, szerepüket az ötéves terv megvitatásában és végrehajtásában; hogy szívvel-lélekkel megtegyék érte, ami tudásukból és erejükből futja. Vannak emberek, akik félnek attól, hogy az ötéves terv Irányelveinek megvitatása közben elhangzanak majd helytelen bírálatok és túlzott követelések Is. Nyilvánvalóan előfordulnak ilyen esetek. Ebből azonban nem szabad olyan következtetéseket levonniok a pártszervezeteknek és a népnevelöknek, hogy korlátozniok kell a vélemények szabad kibontakozását. Csak ártana nagy nemzeti ügyünknek, ha akár a legkisebb mértékben is visszaszorítanánk a tömegek elgondolását, bírálatát a tervvel kapcsolatban. Lehetnek most is kétkedők, akik nem bíznak második ötéves tervünk sikerében és azt mondják, hogy ezt sem tudjuk megvalósítani, mint az első ötéves tervet. De a kommunistáknak éppen az a legfőbb kötelességük, hogy az ilyen embereknek újra-újra megmagyarázzák: az első ötéves tervünk is helyes volt (több nagy szociális* ta alkotás, ipari objektum tanúskodik erről), csak később emeltük fel indokolatlanul magasra a beruházásokat, amelyeknek a megvalósítása nem futotta erőnkből. Az a fontos, hogy a kétkedőknek, a bizonytalankodóknak, a kishitűeknek adott válasz, valamint a vita eredményeként meggyőződjenek a szegedi munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek: második ötéves tervünk reális, minden tekintetben jól megalapozott terv, amely adottságaink felmérésén, a tömegek öntudatára, alkotó kezdeményezésére épül, tehát megvalósítható. A terv végrehajtására egyik biztosíték a kollektív vezetés érvényesítése is a pártban, hiszen a pártszervezetek és a felsőbb pártszervek intézkedései mind jobban a tömegek meghallgatása után születnek meg. Az agitáció folyamán, a terv vitája közben máris szóvá tették egyes szegedi dolgozók, hogy miért szükség* a nehézipart olyan erővel fejleszteni, ahogyan azt • • irányelvek megszabják, miért nem a táj adottságainak megfelelő könnyű- és feldolJ gozó iparra fordítunk inkább nagyobb gondot. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vál-t lalat IV-es alapszervezetében, de más üzemekben is, foglalkoztatja ez a politikával kését foglalkozó munkásokat. A népnevelők értessék meg, hogy nem mondhatunk le a nehézipar fejlesztéséről, hiszen enélkül nem fejlődhet hazánkban, benne Szegeden sem a könnyűipar és a mezőgazdaság; a nehézipar nélkül nem tudnánk erősíteni hazánk védelmi, erejét sem. De aggodalomra nincs ok, mert a második ötéves tervben már vigyázunk arra, nehogy túlzottan előre szaladjunk a nehéziparral a könnyűiparhoz képest. Mások szóvá teszik, hogy az irányelvek túl keveset irányoznak! elő, s Szegeden is keveslik az 1956. évre szóló 40 milliós városfejlesztési beruházást. Erre Is őszintén kell választ adni: a tervben nemcsak Szegedről, hanem az egész ország érdekeiről van szó. A szegedi dolgozók életszínvonalát az is elősegíti, ha az ország más területein ruházunk be nagy összegeket, Csak annyit tudunk Szeged fejlesztésére fordítani, amennyire futja anyagi erőnkből. AZT TARTSAK MOST legfőbb feladatuknak a pártszervezetek, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei megismerjék a második ötéves terv; • irányelveit. Mondják el, hogyan lehet jobban gazdálkodni a helyi erőforrásokkal, miként lehet jobban kihasználni a meglévő termelő berendezést, mit alkarnak személyesen tenni azért, hogy fejlesszék a technikát, emeljék a termelékenységet. Szervezzék, mozgósítsák a dolgozókat a vitában való aktív részvételre. Véleményüket, javaslataikat juttassák el a felsőbb pártszervekhez, továbbá a párt központi és Helyi lapjába is, amely nyilvánosságot biztosít a tömegek véleményének. Az irányelvek megvitatásában is a kommunisták járjanak elől jó példádéval és a pártcsopórtokban, a népnevelő értekezleteken is tegyenek alkotó javaslatokat, FRANCIAORSZAG főbb útvonalain egy év alatt 5494-en vesztették életüket közlekedési baleset következtében. NAPPAL IS HASZNÁLHATÓ diavetítőt készített Budapesten a Fémfeldolgozó KSZ. A géppel világosban homályos üvegre lehet vetíteni. A készüléket előreláthatóan 240 forintos árban hozzák forgalomba. VÁGOTTSZELÜ zománcedény ek gijártását kezdte meg a Budas foki, Kőbányai én a Bonyhádi Zománcárugyár. HÁZTARTÁSI FAGYLALT, GÉPEKET hoznnk forgalomba ínég az idén a földművesszövetkezeti boltok. Az alumíniumból készült, rozsdamentes géppel kevesebb mennyiségű fagylaltot gyorsan elő tudnak állítani a háziasszonyok. Darwin a szerves természet fejlődési törvénvét idézte fel, Marx — ugyanúgy — az emberi történelem fejlődési törvényét: azt az eddig ideológiai burjántól ellepett egyszerű ténvt. hogy az em.berekndta élőbb enniök, inniok. lakniok és ruházkodniok kell. mielőtt nolitikával. tudománnyal. művészettel, vallással stb. foglalkozhatnak: Ihogy tehát a közvetlen anyagi létfenntartási eszközök termelése s ezzel egy nép. vagy korsz-'- mindenkori gazdasági fejlődési foka az az alap, amelyből az illető emberek állami berendezései, jogi felfogása, művészi, sőt vallási képzetei kifejlődtek, így tehát ebből az alapból kell ezeket magyarázni, nem pedig alhogy eddig törtérft, megfordítva. De ez nem minden. Marx fedezte fel a mai tőkés termelési mód s ->z ezáltal létrehívott polgári társadalom sajátos mozgási törvénvét is. Az értéktöbblet felfedezése Itt hirtelen világosságot teremtett. míg a polgári közgazdászok, valamint a szocialista kritikusok minden ENGELS - MARXRÓL Emlékezés Marx szülelésének 138. évfordulója alkalmából előbbi vizsgálata a sötétben botorkált. Két ilyen felfedezés elég volna egy életre. Szerencsés már az Is. akinek megadatott. hogv csak egv Ilyen felfedezést tegyen. De Marx minden téren, melyet vizsgálata tárgyává tett — és nagyon sok ilyen tér van s egyiküket sem érintette csak felületesen — minden téren, még a matematika terén is, önálló felfedezéseket tett. Ilyen volt Marx, a tudomány embere. De ez az egész embernek korán.sem tette ki még a felét sem. A tudomány Marx számára a történelmet mozgató forradalmi erő volt. Akármilyen nagy öröme leit is valamely elmé.eti tudomány új felfedezésében, amelynek gyakorlati alkalmazhatósága még talán meg sem volt állapítható — egész más örömet érzett, ha olyan felfedezésről volt szó. amely azonnal forradalmi hatással volt az iparra, általában a történelmi fejlődésre, tgy élénk figyelemmel kÍ3érte az elektromosság terén tett felfedezéseket s az utolsó időben még Marcel Deprez felfedezéseit is. Mert Marx mindenekelőtt forradalmár volt. I"~-f élethivatása az volt. hogy igy vagy amúgy közreműköd iék a tőkés társadalom s az általa alkotott állami berendezések megdöntésén, hogy közreműködjék a modern proletáriátus felszabadításán, amelyet először ő ébresztett helyzete és szükségletei tudatára, anna.; a tudatára, hogy mik felszabadításának feltételei. A harc volt az eleme. S oly szenvedéllyel, kitartással, sikerrel küzdött, mint kevesen. Az első „Rhc-inische Zeitung" 1842. a párizsi „Vorwiirts" 1844, a „Deutsche Brüsseler Zeitung" 1847, „Neue Rheinische Zeitung" 1848— 49, a „New York Tribüné" 1852—1861 — ezenkívül harcos brosúrák tömege, munka Párizsban, Brüsszelben és Londonban, míg végül «.z egészet megkoronázta a nagy „Nemzetközi Munkásszövetség". S valóban ez megint olyan eredmény volt, amelyre megalkotója büszke lehetett, még ha semmi egyebet sem tett volna. S ezért volt Marx kora leggyűlöltebb s leginkább megrágalmazott embere, önkényuralmi és köztársasági kormányok egyaránt kiutasították. A burzsoák, konzervatívok éppúgy, mint szélső demokraták, vers*— oztek abban, hogy megrágalmazzák. Mindezt semmibe sem vette, nem is hederített rá s csak akkor felelt, ha ezt a végső szükség kívánta. S amikor meghalt, a forradalmár dolgozótársak millióinak tisztelete. szeretete, gyásza vette körül a szibériai bányáktól Kaliforniáig egész Európában és Amerikában s bátran mondhatom: lehetett még sok ellenfele, de aligha volt személyes ellensége. Neve. és műve Is, élni fog századokon átl