Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-15 / 113. szám

OELMflGYflRORSZRG Kedd. 1956. május 15. Elhunyt Alekszandr Fagyejev Moszkva (TASZSZ) A Szov­jet írószövetség vezetősége­itek közleménye: A Szovjet írószövetség ve­zetősége mélységes bánattól és határtalan szívfájdalom­mal közli, hogy Alekszandr Alekszandrovics FAGYEJEV, a kiváló szovjet író, a Szőriét Írószövetség vezetőségének titkára, aki 1918-ban lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártjába, s a későbbiek során a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak póttagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöt­te, a Béke-Világtanács Irodá­jának tagja, a Szovjet Béke­bizottság elnökségének taaia lett, tragikus módon váratla­nul elhunyt. A Szovjet írószövetség Ve­zetősége együttérzését fejezi ki a megboldogult családjá­nak. A Szovjet Írószövetség Vezetősége A Szovjetunió Kommunista Partja és a Francia Szocialista Párt küldöttségeinek közös közleménye Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg­hívására a Francia Szocialista Párt küldöttsége Pierre Co­minnek, a párt főtitkárának, a köz-társasági tanács tagja­nak vezetésével április 28-ától május 14-ig tartózkodott a Szovjetunióban. A Francia Szocialista Párt küldöttei szovjetunióbeli tar­tózkodásuk alatt résztvettek a mosakvai május elsejei ün­nepségeken. felkeresték Le­ningrádot, Kijevet. Tbiliszit, Harkovot, Odesszát, látogatá­sokat tettek gyárakban, üze­mekben, kolhozokban és szovhozokban, tanintézetek­ben, a szovjet hadsereg egyik ezredénél, munikásklubokban, munkások és alkalmazottak családjainál, felszólaltak a dolgozók gyűlésein. A dolgozók meleg elvtársi fogadtatásban részesítették a francia szocialisták kép­viselőit. A Francia Szocialista Párt küldöttsége moszkvai tartóz­kodása idején találkozott és beszélgetést folytatott az SZKP Központi Bizottságá­nak küldöttségével. Az. SZKP Központi Bizottsága küldött­ségének tagjai voltaik N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan. B. N. Ponomarev, D. T. Sepilov, M. A. Szuszlov. Május 12-én N, A. Bulga­nyin. N. Sz, Hruscsov. L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabii­ról', M. A. Szuszlov. az SZKP Központi Bizottsága Elnök­ségének tagiai. A. B. Arisztov. L. I. Brezsnyev, J. A. Furce­va, D T. Sepilov. az SZKP Központi Bizottságának tit­kárai és a Francia Szocialista Párt küldöttségének tagjai záróbeszélgetést folytattak. Kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy a 'két or­szágban fennálló helyzet ér­tékelésénél, valamint a pár­tokban lévő különböző esz­mei álláspontok megvitatá­sánál mindkét párt maximá­lis figyelmet fordít a tárgyi­lagosságra, tartózkodnak az olyan köl­csönösen igazságtalan kiro­hanásoktól. amely ártalmá­ra válhatnak az elengedhe­tetlenül szükséges kölcsö­nös megértésnek. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a Francia Szocia­lista Párt küldöttségei meg­állapodtak abban, hogy párt­juk központi bizottsága elé terjesztik a két párt közötti érintkezés folytatásának kér­dését. Ennek az érintkezés­nek keretében folytatnák az eszmecserét azokat a kérdé­seket illetően, amelyeket fel­vetettek a moszkvai tárgya­lások idején és amelyek érin­tik Franciaország és a Szov­jetunió munkásosztályának és népeinek létérdekeit. Ezek az érdekek mindenekelőtt a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez és a béke megszilá­dításához fűződnek. A beszélgetések baráti lég­körben, a teljes kölcsönös nyíltság szellemében foly­tak le. Az SZKP Központi Bizott­sága annak az óhajának adott kifejezést, hogy 50—60 francia szocialista munkás töltse szabadságat a Szovjetunióban, hogy együttesen üdülhesse­nek a szovjet dolgozókkal és személyesen ismerjék meg a szovjet nép életét. Elutazott Moszkvából a Francia Szocialista Párt küldöttsége Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg­hívására 15 napot töltött a Szovjetunióban a Francia Szocialista Párt küldöttsége Pierre Comminnek. a Francia Szocialista Párt főtitkárának vezetésével. A Francia Szocialista Párt küldöttsége május 14-én el­utazott Moszkvából. D. T. Sepilov az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára és Pierre Commin a repülő­téren beszédet mondott. Tilo elnök beszéde Belgrádban Belgrád (MTI) Valamennyi jugoszláv rádióállomás köz­vetítette Joszip Broz-Tito ju­goszláv köztársasági elnök beszédét, amelyet Franciaor­szágból történt megérkezése­kor a belgrádi pályaudvar előtti Testvériség és Egység téren egybegyűlt tömeg előtt mondott. Tito elnök beszédében a többi között ezeket mon­dotta: A francia államférfiakkal folytatott megbeszéléseinkben teljesen nyíltak voltunk és Fokozódik a ciprusi feszültség Nicosia (MII). Ciprus-szigetén Kuraoli.-z és Demclriu görög fiatalok kivégzése után tovább fokozódik a feszültség. Mini a londoni rádió közölte u/ EOKA­szervezel röpiratokat lerjeszt. amelyek fc'ls/.ólitjúk n ciprusi görögöket, hogy semmisítsék meg llarding kormányzót. Az athéni rádió egyik adása ezerint Karaolisz és 'Demetriu kivégzése követkczlében most borzalmas harc kezdődik Ciprus­szigetén. Az angolok élete „állan­dó gyötrelmes lidércnyomás lesz". Görögországban is folytatódik a Ciprus-szigeti angol terror el­leni tiltakozó mozgalom. Hellinkonban, Athén nemzet­közi repülőterén szombaton an­Vasárnap tartották meg a textilipari konferenciát Vasárnap tartották meg az I. szegedi textilipari konfe­renciát az MTESZ Horvátit Mihály utcai tanácskozó ter­mében. Szeged üzemeiből kö­zel 300 műszaki dolgozó vett részt a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szó­vétsége keretében megrende­zett konferencián, melyen a megnyitó előadást Gosztonvi Sándor elvtárs, a Könnyű­ipari Minisztérium Műszaki­Beruházási Főosztályának he­lyettes vezetője tartotta. A konferencián részt vett. Bi­logh István elvtárs, a Szegedi Pártbizottság titkára is. Gosztonvi Sándor előadásá­ban részletesen ismertette a textilipar fejlesztésének irányelveit, majd a bázeli vá­sáron szerzett tapasztalatairól beszélt. Előadása befejező ré­szében iparágankint ismertet­te a feladatokat. Ezután ipar­ágankint tartották meg a vi­tát. A rostkikészítő ipar fel­adatairól Győri Miklós és Daralbos Ferenc, a Textilipari Kutató Intézet munkatársai és Szigeti Kálmán főtechno­lógus tartott előadást. A pa­mutfonóipar munkájáról Rő­der István és Nagy Sándor beszélt. A rostfonóiparban a magaskifonású kenderfonalak gyártásáról Soós Béla. a Tex­tilipari Kutató Intézet mun­katársa, valamint. Králik Ist­ván és Tárnoki Ferenc be­szélt. A szövőipar feladatait Szeder Ottó és Sárdi György ismertette. Sárdi György le­számolt lengyelországi ta­pasztalatairól is. A ruházati ipar varrástechnológiai kér­déseit Németh Endre, a TKI munkatársa, a műszaki fej­lesztés feladatait pedig Marté István, a Könnyűipari Mi­nisztérium Műszaki Főosztá­lyának főelőadója ismertette. A Szegeden megtartott első textilipari konferencia iáén hasznosnak bizonyult; a mű­szakiak részleteiben megtár­gyalták a textilipar előtt álló feladatokat. A konferencia a késő délutáni órákban ért véget Pártélei Egy hasznos értekezlet TIZENHAT ember össze­sen. A Pamutszövőipari Vál­lalat V. számú kiskundorozs­mai telepének politikai, gaz­dasági, műszaki vezetői van­nak itt együtt. Két-három ki­vétellel valamennyien pártta­gok. Jelen van a párttitkár, a DISZ-titkár. az ÜB-elnök, hallani akarják, hogyan fog­lalnak állást a műszaki és gazdasági vezetők. Mert arról van szó: milyen feltételekről kell gondoskodni, hogy az iizem — az első negyedévhez hasonlóéin — sikerrel zárja a második negyedévet is. Nincsenek nagy szavak, nem röpködnek frázisok. Nem hivatkoznak minden percben a Központi Vezetőség határo­zataira. mégis érezni lehet minden elhangzott mondat­ban. hogy kommunisták vi­tatják meg a párt politikájá­nak megfelelő termelési ten­nivalókat. Tóthmihaly Mi­hály elvtárs, a telepvezető helyettese megköszöni a mű­vezetőknek és az összes dol­gozóknak. hogy az ötödik él­üzem cím elnyeréséhez ere­jük, tudásuk legjavát adták. Kiemeli, hogy a DISZ-parti mindig példásan helytállt a termelésben, aztán röviden, velősen elmondja, milyen ne­hézségeket kell még legyűrni, s ebben kinek mi a konkrét feladata. Nem dekoratív jel­legű intézkedések kellenek, hanem olyan hétköznapi cse­lekedetek. amelyek nyomá­ban emelkedik a termelé­kenység, javul a dolgozók helyzete. A RÖVID. de tartalmas be­számoló név szerint szól a mesterekhez, a művezetők­höz a technikusokhoz. Sziveri István elvtárs újítási előadó például azt a feiadatot kapja, hogy sokkal többet törődjék az újítómozgalommal. Igaz, a szövőgépeken sokat tökéle­tesítettek már és ennélfogva szűkebbek az újítási lehetősé­gek, de a dolgozók kezdemé­A változás oka Ok is ilyenek voltak irá­nyunkban. Mi kifejtettük előttük álláspontjainkat és nézeteinket, ők pedig elmon­dották nekünk saját állás­pontjaikat és nézeteiket, s arra a meggyőződésre jutot­tunk, hogy ezek a nézeteik, és álláspontok a leglényegesebb kérdésekben megegyeznek. Igen kellemes volt hallanunk, hogy teljes egészében megér­tették politikánkat, a Szov­jetunió és más keleti orszá­gok iránti viszony baráti megjavuiásának politikáját. gol-e!lenes röpcédulákat oszto­gatlak, amelyeket a görög diák­szövetség bocsátott ki. A röpcé­dulák linngozlullák. hogy a Cip­rus-szigetén alkalmazott ungol módszerek „ugyanolyanok, mint amilyeneket a Gestapo alkalma­zott Hitler idejében". Az AP amerikai hírügynökség athéni jelentésében közli, hogy a görög kormány javaslatára el­halasztják az amerikai hatodik hajóhad jövő hétre tervezett Kréta-szigeti látogatását. A ké­relmet a görög kormány nem indokolta, de feltételezhető, hogy a görögök el akarják kerülni az esetleges amerikaellencs tünteté­seket, amelyekre a ciprusi fe­szültség fokozódása miatt sor ke­rülhetne, A ,,ZA-289" rendszá­mú tarlálygépkocsi snltszor látható Szeged utcáin. A volán mellett ülő Bárkányi hlárton és az üzemanyag kezelő Csanádi Endre neve azonban ismeretlen. Egy­szerű munkások a 42. sz. Autóközlekedési Vállalat­nál. Tízen és százan vannak hozzájuk hasonlók, akik nap mint nap becsületesen elvégzik a munkát. Es liogy most mégis róluk szól a krónika, annak története van. Bárkányi Márton, az öreg — így nevezik a többiek — él-hal a kocsijáért. Mégis megtörtént többször, hogy n kényelmesség úrrá lett rajta és Csanádi Endrén is. lla valamelyik kocsinak üzemanyagra volt szüksé­ge. s már a munkaidő a végét járta, bizony akarat­tal megfeledkeztek róla. Ügy gondolták: holnap jut rá majd bőven idő. Egy nap ide, vagy oda. úgy sem sokat számit.. A nagy változás akkor kezdődött, amikor jeges ár veszélyez­tette a dunamenti községe­ket. Bárkányi és Csanádi éjt nappallá léve hordta az üzemanyagot, s ritka volt. mint a fehér holló, hogy megpihentek a gépkocsi ülésén. Ez a pihenés ha­sonló volt a nyúl álmához, rövid s-oll és éber. Lgy mondják, aki látta az egyre emelkedő Ihma vízszintjét, a recsegü-ropogó jégtáblá­kat, az nem tudott nyugod­ni egy pillanatig sem. Ok is így voltak. Ha a telefon szólt, indultak, vitték a megrekedt gépkocsiknak az üzemanyagot. Arról hallot­tak, hogy a szigeten — Mo­hács-sziget — már veszélyes a közlekedés, de mégis ne­kivágtak az útnak, hisz kö­zel száz gépkocsi várta az éltető nyersolajat, lgy ke­rültek a szigetre, s így ma­radták Bilián, amikor a je­ges ár áttörte a gátakat. Eddig a közösséget segí­tették, s most csak a közös­ség segíthetett rajtuk. Kár lenne most leírni, mit ér­zett a két ember három és jél napig a gépkocsira fel­húzódva a rohanó árban. Csanádi Endre két kilót fo­gyott. Bárkányi talán töb­bet, mert a sírás mindunta­lan gyötörte, ahányszor a gépkocsira nézett. Amikor beültek a megmentő ro­rsóba. Bárkányi Márton egyre csak azt hajtogatta: visszajövök hozzád már holnap — mintha csak a gépkocsi értelmes lény len­de. Amikor haza akartéik küldeni őket a mentés után. tiltakoztak. A közösséget akarták tovább szolgálni, most már hálából megmen­tésükért. Egész röviden ez a tör­ténet. amely a változást hozta. A .'.ZA-289" rend­számú kocsi ma újra üzemanyagot hord. Csa­nádi Endre és Bárkányi Márton valahogy nagyobb ambícióval végzi a munkát, — Minden perc drága — így mondják mind a ket­ten —, s ha rruir a munka­idő a végét járja, de tele­fonértesítés jön, liogy üzem­anyag kell, útnak indulnak. Minden perc drága. Ezt tartják ma tízen és százan a 42. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói közül. Az a <18 gépkocsi vezető, ahi reszt vett az árvízvédelmi munkában, inegtanulta sze­retni és becsülni a közössé­get. S nyugodtan mennek hosszú útra, mert ha neta­lán üzemanyahiány mutat­kozna. a ..ZA-289" rend­számú tartály gépkocsi Bár­kányi Mártonnal és Csa­nádi Endrével a legrövi­debb időn belül megjelenik. (f) nyezésére támaszkodva nap­ról napra eredmenyeket lehet elérni. Vannak o'.yan újítá­sok és ésszerűsítések, ame­lyeket már alkalmaznak, de az újítási naplóba nem vezet­ték be, s gyengén, vagy egy­általán nem díjazták. Ezt a mulasztást sürgősen helyre kell hozni. A munkások sok­kal szívesebben fejlesztik a technikát, nagyobb odaadás­sal valósítják meg a műszaki intézkedési tervet, ha Javas­lataikat nyilvánosan is elis­merik és megkapják értük az anyagi jutalmat. Ezért igen helyes, hogy a legjobb újítók­ról és újításaikról fényképe­ket készítettek, s azokat ki­függesztik az üzemben. Szük­séges azonban, hogy a fotó­szakkör munkája még haté­konyabban segítse az újító­mozgalom kiszélesítését. A megbeszélést a nyíltság, az őszinteség jellemzi. Kar­nóth Györgyné, a párttitkár jól látja: abból semmi jó nem jönnek ki, ha takargat­nák a bajokat, mert akkor csak szaporodnának. Hiba pe­dig akad egynéhány. Nincs minden rendben például a minőséggel. Manapság is elő­fordulnak sűrű és ritka csí­kok a kész anyagban. Elég gyakori az olajszennyeződés is. Különösen vigyázni kell a Kínába szállítandó vászon minőségére. A pártszervezet számára ebből az a tanulság: többet foglalkozzék a szövő­nőkkel, hogy ne fog­dossák össze az anya­got. A minőség javításá­nak másik módja az, hogy a legjobb minőséget gyártó szövőpartit jutalmazzák, ör­vendetes, hogy az egyik új cikk, — a 4—5 nap óta gyár­tott kanavász — mind első­osztályú, jóllehet, korábban romlott a minőség, amikor új cikk gyártására tértek ál. SZOBAKERTLL a műszaki könyvtár használata is. Hiba, hogy a műszaki vezetők keve­set forgatják a magyar, a szovjet és egyéb külföldi szakkönyveket. Ha valame­lyik hiányzik, ritkán mennek a telepvczetőséghez, vagy a pártszervezethez, hogy ho­zassák meg azokat. Van olyan segédművezető, akit vizsga néikül állított munkakörébe a vezetőség, mégsem tanul rendszeresen. Ennek előbb­utóbb az lesz a következmé­nye. hogy az illető elvtárs nem tudja ellátni feladatát. Senki nem azért beszélt, hogy hallassa a hangját, ha­nem hasznos, konkrét javas­latokat tesznek a jelenlévők. Kádár Sándor főművezető elvtárs kezében tart egy pic­ikert (a szövőgépnél használt bőrből készült vetőfej) és azt kifogásolja, hogy rossz minő­ségű. hamar tönkremegy. Ja­vasolja, hívják fel a bőrgyár figyelmét, hogy sokkal kemé­nyebb bőrből készítse ezt a fontos gépalkatrészt Lchotni István diszpécser arra hívja fel a figyelmet, hogy a máso­dik negyedévi tervet 103.7 százalékra kell teljesíteni minden mutatójával együtt. Erre azért van szükség, mert vannak a vállalatnak olyan telepei, amelyek a dunai ár­vízkér, vagy más objektív okok miatt nem tudják telje­síteni tervüket. A kommunis­ta műszakiak jól meghány­ják-vetik ezt a kérdést, míg végül határozottan leszöge­zik: meglesz a 103.7 százalék. Erre egyik legfőbb biztosíték a dolgozók lelkes, fegyelme­zett munkája, az. hogy eddig sem hagyták cserben a párt­szervezetet. amikor hozzájuk fordult. AEIG MASFEL órát vesz igénybe ez a megbeszélés, de azt mondják, több az ered­ménye, mint a XX. kongresz­szus előtti időben három ér­tekezletnek, ahol bizony sok­szor hiányzott a hibák nyílt feltárása, az intézkedések konkrét megjelölése. A ter­melékenység növelése a leg­főbb tennivaló az üzemben, s a pártszervezet arra törek­szik, hogy a jövőben minden összejövetel, étekezlet, gyűlés olyan legyen, amely ezt előse­gíti. Sándorfalvi fiatol traktorosok javastatoi A Sándorfalvi Gépállomá­son a traktoros fiatalok gyak­iam beszélgetnek a második ötéves terv irányelveiről. Különösen munka végeztével, esténként a brigádszállásokon tárgyalják, vitatják a mező­gazdaságra vonatíkozó ponto­kat, s ezekben a napokban számos fiatal traktoros tett figyelemreméltó javaslatot a gépállomás vezetőségének. Kérték, hogy javaslataikat, észrevételeiket juttassák el illetékes helyre. A gépállomáson örömmel fogadták, hogy a második öt­éves tervben me.gsokszorozó­dik az univerzális traktorok száma. Már az idén is érke­zett jónéhány ilyen gép Sán­dorfalvára. Ezek a gépek azonban még nem tudják tel­jesen ellátni a fejlődő terme­lőszövetkezeteknél a munkát. Ezért Szabó Lajos fiatal trak­toros, -a gépállomás kiváló dolgozója-- javasolta: amíg az ország gépállomásait nem tudja az ipar ellátni megfe­lelő mennyiségű univerzáLis erőgéppel, addig a meglevő gépparkot kell még jobban kihasználni. Ehhez azonban az ipar segítségére is szükség van. A G 35-ös traktorokat ugyanis sokkal jobban ki le­hetne használni, ha minden ilyen traktorhoz egyaránt kapnának vas- és gumikere­keket. Esőben, sárban a ka­paszkodókkal ellátott vaske­reket tennék fel, betakarítás­nál pedig gumikeréken fut­nának a gépek. Ezenkívül úgy is eredményesebbé te­hetnék a G—35-ösök munká­ját, ha az üzemek jobbminő­ségű gumikereket gyártaná­nak. A mostani kerekeik bor­dázata hamar lekopik, tönk­remegy s ezért a traktor tel­jesítménye lényegesen csök­ken. Egy másik fiatal traktoros, Kosa Ferenc, a gépállomás ifi-brigádjanak tagja, azt ja­vasolja, hogy nemcsak a gé­pék számát kell növelni, ha­nem a hozzátartozó felszere­lésekét is. Kevés a pótkocsi, kevés az üzemanyaghordó. Ugyanez vonatkozik az alkat­részekre is. A második ötéves tervben úgy kell gyártani a gépeket, hogy elegendő alkat­részt kapjanak a gépállomá­sok. A sándorfalvi traktorosok véleménye szerint szükséges az is, hogy a mezőgazdasági gépgyárak dolgozói és mű­szaki vezetői az eddiginél szorosabb kapcsolatot tartsa­nak a mezőgazdaság dolgo­zóival, a traktorosokkal. Befejeződött az MRP pártkongresszusa Párizs (MTI) Négy napig tartó vita után az MRP befe­jezte pártkongresszusát. A kongresszus résztvevői va­sárnapra virradóra határoza­tot fogadtak el az algériai kérdésben. A határozat töb­bek között a következő sza­kaszt tartalmazz: „A kong­resszus felháborodottan meg­bélyegzi azokat a defetistá­kat, akik haladéktalan tár­gyalásokat mernek javasolni a fellaghák katonai vezetői­vel." Simonnet. a párt főtitkára, beszámolójában határozottan állást foglalt a népfront-ala­kítás lehetősége ellen és hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogv ez ne történ­hessék meg. A kongresszuson felszólalt Róbert Schuman volt külügy­miniszter, aki mind a lesze­relés. mind az enyhülés poli­tikája ellen kifogásokat emelt. , 1 Az MRP kongresszus végűi Simonnet-t ismét főtitkárrá, Teitgen helyett pedig, akinek megbízatása lejárt. Pflimlint választotta a párt elnökévé.

Next

/
Thumbnails
Contents