Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

DELMQ6YRRDRSZI6 Vasárnap, 1956. május 13. FIATALOKRÓL - FIATALOKNAK Megtagadhatja-e a nyolc M. gyerek édesapját? Halkan felzokog. Lassú mozdulattal, remegő kezével leveszi sötét szemüvegét. Az egyik oldalon a szürke hályog mögött pislákoló szemét törli meg, a másik oldalon a kioperált szem helyén tátongó sötét mélységből buggyan elő a fájdalmas könny* csepp. Nehezen tud trrwább beszélni; minduntalan fojtogatja a sírás. Pedig milyen szép is a téma, amiről most kettesben beszélgetünk. Egy 65 éves édesapa mesél élő gyermekeirfül. Az ajtó előtt a kertben ülünk, kihasználva a még langyos tavaszi napsugár jóságos melegét. Ez az ajtó azonban nem egy család meghitt otthonába vezet, hanem sok-sok családtól elszakadt, többnyire idős, beteg ember közös otthonába, a szegcdi Szociális Otthon egyik folyosójára nyílik. Nagyon-nagyon sokan élnek itt egy fedél alatt, s mégis — szinte mindannyian — egyedül vannak. Ez a kínzó lelki egyedüllét, a családi és baráti szeretet hiánya árnyékolja be öreg napjaikban életük utolsó szakaszát. Hol vannak a gyermekei? Ebben s Szociális Otthonban «* ahol igazgató ét ápolónők igaz szándékkal gondoskodnak jófnlatról, meleg ruháról, tiszta szobáról — bcszSgetek M. bácsival, kinek mindazon túl, smit itt nrgkaphat, nagyon hiányzik a szülők iránti őszinte szeretet. M. E. 65 éres, nagyon beteg, félszemére már teljesen vak, magával tehetetlen öregember. Arcvonásaiban már nem ismerhetők fel a fiatalabb kor emlékei, bőre kicserzett, megsárgult, szemüvegén h'il alig van már fény, tartása olyan, mintha állandóan meghajolna valaki előtt. Beszélgetünk. Az első percekben nem is tudok szavaira figyelni, állandóan édesapámra gondolok, no meg arra: milyen jó is, hogy van néki gyermeke, aki féltve szereti, s mindig gondoskodik majd róla. Szegény M. bécsi, hol vannak a gyermekei? Ahogyan elnézem és hallgatom őt, azt se tudom elhinni, hogy egyáltalán élnek. Pedig élnek: méghozzá mind a nyolcan. A 30 éven felüli Rudolftól a 13 esztendős Julcsiig mindannyian élnek, egészségesek, gondtalan fiatalok. Órájuk — 8 élő gyermekére — gondol M. bácsi, mikor halkan felzokog. Nem is zokog, inkább csak felsír, mint a ma ira hagyott gyermek, mikor nincsen mellette anyja vagy apja. Felsír, mint a magára hagyott apa, kinek nincsenek mellette édes gyermekei, A leglcsobb a legrendesebb A személyi adatok szerint M. bácsinak valóban 8 gyermeke vnn. De ezek sajnos csak adatok, s egyre kevésbé apjukkal törődő gyerekek. Az nem lehet igaz, hogy 8 józancszű fiatalember megtagadta beteg, megvénült édesapját! Sajnos mindez szomorúan és visszataszítóan igaz. 1955-ben, a vénasszonyok nyarán lett M. bácsi az Otthon lakója, s az azóta eltelt 8 hónap alatt 8 gyereke közül csak egy látogatta meg, mint ahogyan a mesében van: a legkisebbik. Talán nagyon messze kerültek a gyerekek, az ország másik végében, vagy idegen földre jutottak? Nem! Erről szó sincsen. A nyolc gyerek közül hat Szegeden, 1 Deszken, 1 pedig a fővárosban él. S bár távolságban nagyon közel, emberségben, magatartásukban nagyon messze élnek apjuktól. Jött a húsvét, fiai és leányai saját maguk vágta disznó sonkájából lakomáztak. Másnap a legkisebbel beküldték a Hamupipőke apának a megmaradt sonka bőrét..: S erre mondják ók: „törődünk mi apussal, ahogyan tudunk"; Amiről nem ludnak ai üiemben Valóban esek így tud törődni 8 gyerek az édesapjával? Talán onnyire szűkös anyagi körülmények között élnek? Az előzmények ismeretében erre mér mindenki biztos nemmel tudna válaszolni. Méghozzá jogosan, mivel a testvérek közül 6 dolgozik, 1 a háztartást vezeti, 1 pedig iskolába jár. Most pedig hagyjuk magára (sajnos! megszokta már) M. bácsit, s nézzünk utána a gyerekeknek. Igaz, hogy mindöszsze egynek jussa még a szó valódi értelmében a gyerek megnevezés, a többinél ezt csupán M. bácsihoz fűződő törvényes viszonyunk jelölésére használom. A legidősebb a Rudolf, ügyei műszerész, kinek saját műhelye volt Deszken, s pillanatnyilag is ott dolgozik. A testvérek közül Kik képvisel k majd Szegedet az őszi Országos Mezőgazdasági Kiállításon ? egyedül neki mér gyermekei is vannak. Még egyszer sem vette magának azt a fáradságot, hogy a két unokát megmutassa a nagyapának ... Tamás Budapesten lakik, katonatiszt, legutóbb — néhány hónapja — mikor Szegeden járt, juttatott is beteg apjának 30 forintot. („Milyen jó gyerek!" — mondta róla nagyon őszintén apja.) Gyurka pillanatnyilag a család feje,* 26 éves, 5 tartja rendben a Szegeden egyazon lakásban élő másik 5 testvér életét is. A Konzervgyárban dolgozik, mint bádogos munkás, s nini ennél sokkal fontosabb, 1950 óla párttag. (Az üzem párttilkára azt se tudta, hogy él-e egyáltalán M. György apja, még kevésbé azt, hogy elhagyottan, egy szociális otthonban!) 72 eier forini egy évben A lányok közül Mária a legidősebb, segédmester a Szőrmeés Bőrruhakészilő Vállalatnál. Havi keresete 1200 forini körül mozog. Az idősebbek szerint ő egyike a legelegánsabban öltözköidő lányoknak az üzemben. (Szegény M. bácsi, most irt megint haza levelet, hogy legalább egy cso/mg Kossuthra küldjenek pénzt). A tanulság kedvéért meg kell jegyezni, hogy ennél a vállalatnál sem az ÜB.elnök, sem a személyzeti előadó nem tudott a náluk dolgozó M. Mária magárahagyott édesapjáról Csaba a Vágóhídon dolgozott, most tényleges katona idejét tölti. Vilmos már vagy 5 esztendeje a Táncsics Tsz-ben dolgozik, s nem is rosszul, mivel az elmúlt évben 381 munkaegységet teljesített, ami a háztáji gazdaságon kívül közel 13 ezer forint jövedelmet jelenlett. (A nagyon is elgondolkoztató tatanulság kedvéért itt is megjegyzeni, hogy a tsz párttitkára ugyancsak nem tudott M. bácsi, az édesapa helyzetéről!) Vera, a hetedik, ö vezeti a háztartást, mfg a legkisebb — „a drága, a legjobb" —, Julcsi az általános iskola VII. osztályában tanul. Ezek szerint a 8 közül pillanatnyilag 5 fiatal bir rendes keresettel, ami hozzávetőlegesen egy hónapban 6 ezer forintot jelent, s egy esztendőben nem kevesebb. mint 72 ezer forintot; Ebből jutott húsvétkor M. bácsinak a sonka bőre.., Vádló kérdések Még magam előtt láttam M. bácsi szenvedő, kisírt arcát, amikor leültem beszélgetni a mosolygós szemű Máriával és a vidáman nevető Gyurkával, a Szegeden élő két legidősebb M.gyerekkel — pontosabban két felnőtt emlr'rrel. Mivel magyarázzák ezt a fájdalmas helyzetet? Szerintük „apus nem érdemel nagyobb szeretetet", mivel az elmúlt 5—6 évben ő sem támogatta jobban családját. Ez igaz! Csakhogy M. bácsi akkor már 60 esztendős volt, s elölte így, vagy úgy, de felnevelt 8 gyereket az élet számáru. Nem igaz! — mondják ők, mivel „ezt elsősorban anyusnak köszönhetjük" (M. néni 3 évvel ezelőtt halt meg.) Elhiszem védekezésüket, lehet, hogy az édesanya közvetlenül jobban nevelte a gyerekeket, mint az apa. De engedelmet kérek, hát ki teremtette meg évtizedeken keresztül nehezen és küszködve, éjjel és nappal utazva a létfenntartás szűk anyagi alapját, ha nem M. bácsi, az édesapa, aki akkor is, sőt még most is őszintén szereti gyermekeit. Megtagadhatja-e a 8. M.-gyerck édesapját? Itélkezhet-e (méghozzá ilyen rútul) a 8 gyerek az egy édesapa felett? lehet-e kitiltani a közel 40 évig ott élő M. bácsit a Cserepes sori lakásból? Rendjén való-e, hogy a gyerekek disznót vágnak, 1800 forintos rádiót vesznek, s az apjuknak még 10 Kossuthra sem telik? Kiveszbet-e ennyire a mi fáinkból és lányainkból az emberiség egyik legősibb érzelme — a szülők iránti megbecsülés, tisztelet és szeretet Nem! nem és ezerszer nem! Nem „temethetik" el élő édesapjukat. Nem feledkezhetnek meg enynyire gyermeki kötelességükről. Nem tagadhatja meg a 8 M.gyerek édesapját! — ez a mi válaszunk feltett kérdésünkre. De lehet, hogy ez kevésnek bizonyul a magukról megfeledkezett 8 M.-gyerek meggyőzésében. Győzzük meg őket közös erővel. Ezért varjuk olvasóink válaszát is. Sömjén Péter Szegeden is már hetekkel ezelőtt megkezdődött a lázas készülődés a szeptemberben Budapesten megrendezendő Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A tavalyi kiállításon Szeged mezőgazdaságát úgyszólván senki sem képviselte. Most azonban már három termelőszövetkezet, a szegedi Dózsa, az ujszegedi Haladás és az alsóvárosi Üj Élet Termelőszövetkezetek jelentették be, hogy legszebb terményeikkel méltóképpen akarják képviselni a város fejlődő mezőgazdaságát a budapesti szemlén. A Haladás Tsz tagjai vállalták, hogy holdankint 260 mázsás cukorréja termésátlagot érnek el, a Dózsa Termelőszövetkezet tagjai pedig 280 máasás cukorrépa termelés elérésére tettek ígéretet Mindkét szövetkezet cukorrépával képviselteti majd magát a kiállításon. A Szabad Tisza Termelőszövetkezeti Csoport pedig a szegedi határ gyöngyét, fűszerpaprikát visz a kiállításra. A Szabad Tisza Tszcs tagjai ezen a tavaszon 97 hold fűszerpaprikát ültetnek, s azt vállalták, hogy termésátlagukat holdankinl 55 mázsára emelik. QT EK Csodálatos ritkaságok Hogyan szülelik a vulkán? A földön számos kialudt és ma is működő vulkánt ismerünk. Ezek általában nagyon régiek, nem is tudjuk, mikor keletkeztek. Van azonban földünkön egy vulkán, amely a többi között ..gyereknek" számít, a születésnapját is pontosan ismerjük. 1943 februárjában történt, hogy a mexikói fennsíkon, a Cuyzirio-jolyó völgyében, Paricutin falucska határában furcsa dolgokat vettek észre az emberek. A föld mélye morajlott, morgott, s a frissen szántott barázdákból — mert ott már februárban szántanak — itt-ott rosszillatú kékes füst tőrt elő. Ezek a jelenségek egyre fokozódtak, pár nap múlva már nemcsak a határban, hanem a faluban is tapasztalhatták a megrémült emberek. A falut a lehető leggyorsabban ki kellett üríteni. Amikor a szekerek a felpakolt holmival megindultak, a földből már lángok csaptak ki, hamueső szállt és nagy kövek, úgynevezett vulkánikus bombák röpködlek. Ezeket a föld háborgó mélye lök te ki magából. Pár nappal később pedig megindult a láva, óriási tömegű, széles, hatalmas tűzfolyam, és elpusztított mindent. ami útjába akadt. Lángrnlobbantotta az elébe kerülő fákat. épületeket, s az egész kis Parirutin falut is. A falu helyett a vulkán kapta meg ezt a nevet. Mert pár nap alatt szabályos vulkán nőtt a fennsíkon. Akkor már tudósok érkeztek a helyszínre, hogy tanulmányozzák a ritl:a természeti jelenséget. A Paricutin vulkán egy hét alatt 170 méter magasra növesztette a kúpját, két hónap múlva elérte a 280. négy hónap múlva a 305 métert. Egy év múlva minden addiginál hatalmasabb lávafolyam indult meg az új hegy egyik oldalán keletkező úrj kráterból. Elpusztított a közelben egy egész várost, és kietlen pusztasággá változtatta messze az egész környéket. A Paricutin ma is működik még, körülbelül 000 méter magas és bizonyára nő is még to• vább. Vigyázzatok a névelőkte! -Napjainkban gyakran találkozunk azzal a káros jelenséggel, hogy túlbuzgó emberek, mintha ez is takarékosság lenne, egyszerűen nem használnak névelőt ott sem, ahol pedig kellene. Ne kövessétek ezeknek a példáját, vigyázzatok nyelvünk szépségére és hagyományos tisztaságára! Használjátok helyesen a névelőket! Ne sikkasszátok el onnan; ahol szükséges, de oda se tegyetek, ahová nem szabad. Bemutatunk néhány példát: Bákóczi sugárúti iskola tanús lói holnap rendezik meg a klubdélutánjukat. Helyesen Így hangzik ez a mondat: A Bákóczi sugárúti iskola tanulói holnap rendezik meg klubdélutánjukat. — Füzetet, könyvet tedd padba! Helyesen: A füzetet, könyvet tedd a padba! — A Sári tegnap hiányzott az iskolából Helyesen: Sári tegnap hiányzott az iskolából. Ifli újság, ax NAGYORR MENNYISÉGŰ TISZTA LEN NÖI RUHAVASZÓN KERÜL FORGALOMRA A lenipari üzemek jómlnőségű exportcikke. a 90 centiméter széles tiszta lein r>ói ruhavászon, amely már 15 színárnyalatban készül. Az elmúlt nyáron kisebb mennyiségben próbaképpen belföldön is forgalomba hoztak belőle és nagy keresletnek örvendett. A lenipari üzemek erre a nyárra a múlt évinél jóval többet gyártanak belföldre. Amennyiben a kereskedelem igényli, hatvanezer négyzetméternyi tiszta len női ruhaszövetet szállítanak. Ez körülbelül húszezer női ruhához elegendő. 'i JAVASLATOK HEVES MEGYE MŰEMLÉKEINEK MEGVÉDÉSÉRE Egerben és Heves megye más területén Igen sok értékes műemlék van. Különösen sok régi kastély jelenleg igen rossz állapotban van. A Heves megyei műemlékek megóvásáról Pankaczi József, a megyei tanács város- és községgazdálkodási osztályának vezetője ezeket mondotta: — Második ötéves tervünk irányelveiben jelentős helyet foglal el Budapest műemlékeinek helyreállítása. Javasoljuk, hogy Eger történelmi nevezetességű épületeinek a helyrehozását is irányozzák elő a következő években. Különösen elhanyagolt a vér, amelynek falai már omladoznak. Ugyancsak szeretnénk, ha szerepelne második ötéves tervünkben a megye területén levő régi kastélyok, mint például a pétervásári, a dcmoszlói, a tarnamérai és több másnak a rendbehozása, megóvása. Ha ezeket a kastélyokat helyrehoznánk, gyönyörű iskolák, művelődési otthonok, könyvtárak lehetnének belőlük. így, ha a jelenlegi lakásokban levő intézményeket, irodákat e kastélyokba tudnánk költöztetni, a megye területén nem kevesebb, mint négyszáz-ötMe&xátykOH ? száz dolgozó azonnal megfelelő lakáshoz jutna. Mindehhez a második ötéves terv folyamán hat-hétmillió forintra lenne szükségünk. Ebből az összegből Eger és a megye jelentősebb műemlékeit i6 megfelelő állapotban tudnánk tartani, ami nemcsak helyi, hanem országos érdek is. A LENIN KOHÁSZATI MÜVEKBEN EBBEN AZ ÉVBEN 2500 DOLGOZÓ VETT RÉSZT SZAKMAI OKTATÁSBAN A Lenin Kohászati Művek dolgozói a múlt év végén és az új év elején sokkal nagyobb számiban vették igénybe a tanulási lehetőségeket, mint azelőtt. 1955-höz viszonyítva megkétszereződött a szakrpai tanfolyamokon részvevő munkások száma. Eddig már csaknem kilencszázán, míg a közeli hetekben további ezerhatszózan kapnak bizonyítványt a szakmai tanfolyam sikeres elvégzéséről. GYÓGYFÜRDŐ ÉPÜL NAGYATÁDON Csaknem kétmillió forintos költséggel gyógyfürdőtelep épül Nagyatádon. A különböző izületi betegségekre igen jó hatású fürdőt a tervek szerint naponta 150—200 személy keresheti fel. A gyógyfürdőt szeptemberben nyitják meg. TÖBB ÉS JOBB MINŐSÉGŰ BORT SZÁLLÍT A FOGYASZTÓKNAK A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN A BADACSONYVIDÉKI BORFORGALMI VÁLLALAT A második ötéves terv irányelvei kitűzik a szőlő- és bortermelés jelentős növelését is, ami egyrészt a belföldi fogyasztók jobb ellátását szolgálja, másrészt a kiváló magyar borok exportjával, közvetve, a népgazdaság fejlődését segíti elő. A Badacsonyvidéki Borforgalmi Vállalat, amely az utóbbi három évben tizenkétszer nyerte el az élüzem címet, jó munkával járul e cél megvalósításához. Az idén, az első negyedévben — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — lényegesen nagyobb bormennyiséget gyűjtött be; az előirányzott értékesítési terven feliül 35 vagonnal több bort adott a fogyasztóknak. A továbbiakban ezt a mennyiséget még növelni akarják. Ezenkívül tovább javítják a borok minőségét, s szaporítják a vendéglátóipari vállalatoknak küldendő borfajták számát. Rövidesen forgalomba kerül a világhírű badacsonyi kéknyelű, a szürkebarát és a somlai furmint. A vállalat célgazdaságainál tervszerűen növelik a szőlőskertek területét. Még az idén 30 holdon ezerjó és rizling szőlőt telepítenek, s jövőre hasonló nagyságú területet ültetnek be a legjobb szőlőfajtákkal. A MAGYAR FILMGYÁRTÓ VÁLLALAT IDEI TERVÉRŐL i A Magyar Film,gyártó Vállalat a tervek szerint tizenegy játékfilmet és tizenegy rövidfilmet készít az idén. Az év első negyedében már bemutatták a Szakadék-ot, s nemrégiben befejezték az Ünnepi vkcsora felvételeit. Most Barabás Tibor filmjét forgatják. Ennek ideiglenes címe: Hazafiak. Előkészületben Méray Tibor: Csodacsatár című filmje, amelyet Keleti Márton rendez és Török Tamás: Eltüsszentett birodalom című mesefilmje. Az író népmese motívumok felhasználásával készítette a forgatókönyvet. Ezt a filmet Banovich Tamás rendezi. A további tervekben a következő filmek szerepelnek: Békefi István és Makk Károly: Mese a tizenkét találatról címmel, a totóról írt forgatókönyvet. Kövesi—Nádasi—Várkotnyi: Keserű igazság című forgatókönyve alapján Vánkonyi Zoltán készít filmet, amelynek középpontjában egy építőipari vállalat igazgatója áll. Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása című kisregényéből Fábry Zoltán és Gyenes István írt forgatókönyvet. A filmszatíra a Horthyrendszer korlátoltságát és embertelenségét leplezi le egy tanár alakjának bemutatásával. akit történelmi tanulmánya miatt meghurcolnak. Gertler Viktor rendezi Bencsik Imre: Aluminium című forgatókönyvéből készít filmet. Keleti Márton rendező Hámos György: Két vallomás című forgatókönyvét viszi vászonra, KÉSZÜLNEK AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KLALLLTASRA A KISKUNSÁGI DOLGOZÓ PARASZTOK A Kiskunság dolgozó parasztjai készülnek az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Legszebb állataikat már kiválogatták s gondosan ápolják a kiállításra kiszemelt növényeket is. Eddig 38 tsz és 56 egyéni gazda jelentkezett az ország legjobb termelőinek nagy seregszemléjére. A jelentkezők közül sokan már az elmúlt években is szép eredményeket értek el kiállításokon. A bácsalmási Lenin Tsz tavaly dohányával és cigája anyajuhaival nyert díjat. Az idén ismét bemutatja törzsjuhtenyésztésének legszebb példányait. A kiskőrösi József Attila Tsz a kukoricatermelés országos versenyében második helyre került. Az idén is kukoricatermésüket mutatják be és ismertetik termelési módszerüket. Már befejezték a kukorica vetését. A kelebiai szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport — a tavalyi kiállítás egyik díjnyertese — szőlő- és gyümölcskülönlegességeivel szerepei. A Kalocsa-környéki gazdák a fűszerpaprikatermelés eredményeit mutatják be. Hegedűs János bátyai kisparaszt, a tavalyi kiállítás I. díjjal jutalmazott paprikatermelője az idei kiállításra is különleges fűszerpaprika-példányok termelésével készül. Hegedűs János bócsbokodi gazda a híres bácskai fekete Cornwall-anyasertés egyik szép példányát mutatja be. Bognár Lajos tassi egyéni termelő Jolán nevű tehenét viszi a kiállításra, amelyet jelenleg ts az ország legjobb tehenei között tartanak számon,