Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

oelmrgyhrorszug Vasárnap, 1956. május 6. KÉPEK A SZEGEDI SZlNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL |a.., Oaválh Béla Szeged a színművészet, ter­mőtalaja. Nem én írom le először ezt a költőinek tetsző mondatot. Szeged színészeté­nek kutatói, a színháztörté­net krónikásai gyakran leír­ták. — hiszen a valóságot ír­ták, mert egyetlen vidéki ma­gyar város színházából sem tűnt fel annyi fényes név, mint Szegedről. Rátkoi Már­ton. aki — több más nagy színészünkhöz hasonlóan — nagyon sokszor vendégszere­pelt Szegeden. Lugosi Döme 19.30. évi színházi zsebköny­vében ígv foglalja össze vé­leményét Szegedről: „Szeged város közönsége és színháza méltók egymáshoz." S- hn Szeged gazdag szín­házi múltjának lapjait néze­getjük, büszkeséggel kell megállapítanunk milyen iga­za volt a nagy színésznek. Szeged virágzó színházi kul­túrája a színházat szerető kö­zönség, s a közönséget szere­tő színház egymásratalálásá­nak eredménye. Sok nagv napja, sok nagy embere van a szegedi színé­szet történeténeik. A színházi jubileum alkalmairól nélhánv nagv nap emlékét, színész és közönség egymásratalálásá­nak forró alkalmait szeret­nénk feleleveníteni. A Hamlet «l<n uvfrdl elfíadáaa i /.(rrp««r liáhar JutalomJáléka A magvar színészet törté­netének fényes nevei közül talán Egressv Gáboré a leg­ragyogóbb. Legendák, anek­dótdk. lelkendező kritikák, szenvedélyes polémiák ve­szik körül alakját. Szegeden is sokszor fellépett. Itt játszotta a Hamletet má­sodszor Vatdá Péter fordítá­sában 116 évvel ezelőtt. 1810. október 31-én. — s játékáért az akkori- lelkes színházbará­tok „versiratokikai és egy ezüst koszorúval tisztelték, meg." Nyolc évvel később még közelebbi kapcsolatba került egymással Szeged és Egrcssy. A nagv 6zínész radikális de­mokrata. a forradalom lelkes hfve volt, s Kossúth Lajos Csongrád megye kormánybiz­tosává nevezte kl Székhelye Szegeden volt és 1848 októbe­rétől több hónapot tartózko­dik a városban. Hoityan fáit a axfnésmeli hajléka Saéged népe esküjének színhelyévé ? A március 15-1 események­ről március 17-én. pénteken érkezett hír Szegedre. A vá­ros egész lakossága az utcán tolongott, örömtüzeket gyúj­tottak. felvonuló csoportok alakultak. Este a tűntető tö­meg a „széképületi száléba' vonult, ahol a színielőadáso­kat tartották, éppen a kor legünnepeltebb drámaírójá­nak, Szigligetinek a Szökött katonáját adták. A demokra­tikus szellemű mondatokat megtapsolták, a katonafogdo­sási jelenetnél pedig tüntetés tört ki, hogv ütött már a szabadság órája. Az első sza­bad nap ttíhát Szegeden épp úgy, mint Pesten, a színház­ban ért véget. A félbeszakadt előadás után Osztrovszky József sze­gedi költő, a szegedi nemzet­őrség későbbi alezredese ei­szavalia a szabadság születé­sére írott költeményét. — a a közönség a Himnuszt éne­kelte, majd Dáni Ferenc mondott beszédet és tett fo­gadalmat Szeged népe nevé­ben, hogy utolsó csepp vérü­kig kitartanak a szabadság zászlaja mellett. így vált a széképületi szál a a nemzeti függetlenség hős apostolának ha léka. Szöged népe forró esküiének színhe­lyévé is. „Jaj, he huneut a némely, A szadságharc bukása után a cenzúra szigorúan ügyelt a színházak müso-éra. Minden olyan szót vagy mondatot, amelyből a közönség valamit is kihallgatott volna, kihú­zott. S mégla a színházak eb­ben az időben a hazafias tűz ápolásának Vesta templomá­vá váltak. Csak eg.v-egv célzás, sőt egv arc, vagy kézmozdulat is elég volt ahhoz, hogv a kö­zönségben meggyúitsa a ha­zafias lelkesedés lángját. Különösen értett ehhez a szegedi dalszíntíu-saság híres láncosa. Tóth Soma. aki Pél­dául „kitáncolta a Jaj be huncut a német-et s lábával oly figurákat • csinált a kö­zönség óriási tapsai mellect, melyek világosai beszéltek." 4mlhar még esernyővel járlak sxi.ahásba A régi színházaknak bizonv fedetlen volt a nézőterük. A közönség így m.gvon ki volt szolgáltatva az időjárás ké­nye-kedvének. de az eső ugyanakkor az élőadások hű­séges értékmérőjének bizo­nyult. Ha jó vol ; az előadás, akkor a közönség kitartott az eső ellenérc is, — felnyi­tották az ernyőt s az alól néz­tek. Csak az volt a baj, hogy a sok ernyőtől alig lehetett látni a színpadot, panaszkod­tak is emiatt a közönség es a hírlapok eleget. A mai Kelemen utcában L,Z6Z évvel ezelőtt megnyílt első szegedi állandó színház is először tetőzet nélkül épült fel. Rontotta is ez a színtár­sulatok bevételi esélyeit. A Napkelet 1851 július 19-1 szá­mának krónikása így festi le a helyzetet: ..és midőn 7 óra közéig, mindenki kinéz abla­kán, ha lehet-e a színkörbe menni, ós ha a ború előjelei távolról mutatkoznak is, min­denki inkább hon marad, és a szegény színészek panganak és azon törik fejeiket, mi­ként lehetne a.gyér jövede­lem elől becsülettel meg­szökni." Ezen a helyzeten segített, amikor 1858 őszén elkészült a tetőzet, s a deszka oldalfa­lak helyett favázas téglafa­lakat emeltek. A szegedi r,kis forradalom" A Kelemen utcai színház aranykora Molnár György igazgatása, — az 1860—61-es években. Molnár társulatá­nak Szegedre érkezése rob­bantotta kl az úgynevezett szegedi „kis forradalmat." A nap eseményeit Molnár ragyogó tollal foglalja össze Világostól-Világosig című színházi naplójában: „A szín­társulat az első előadás előlti estén Szegeden is nagy bekö­szöntőt tartott az utcákon. V; Kovács József kipakolta a csupa hazafias drámákat hir­dető színlaptokból a társulat lobogóját és magasra tartva megindult vele a városháza elé, követve a színtársulattól s a színházi népzenészektől az öreg Erdélyi prímás ve­zérlete alatt, apja melleit a kis Náczl .lelkesüt, villogó nemekkel húzta már az In­dulókat. Roppant néptömeg gyúlt össze a városháza terén és óriási éljenekkel reszkettette meg a levegőt; a szegediek tudták a szózatot s a Kölcsey­hymnust és a színészekkel együtt harsogtatták; égre tö­rő lelkesedéssel hangzott) vé­gig a városon az „itt élned s halnod kell", a „megbűnhődte már e nép" és a „verje azt meg a magyarok istene" hym­nusok lázas éneklése ezrek ajkán s amint a Rákóczi-, Kossuth- és Klapka-induló, meg a szózat hangoztatása melllett végig vonult a város­ház terén. Kárász utczán és búzapiaezon a Mayer-ház elé a kaszinó ablaka alá. a tömeg folyton szaporodott, és 10 órakor már csaknem az egész lakosság az utczán hömpöly­gött. A népáradat, mint da­gadó tenger nőtt és hullám­zott Szeged utczáin. a csendes, üdvözlő szerenádból politikai tüntetés lőn. izgató szónokla­tokat tartottak, a szónokokat vállra emelve hurcolták kö­rül. s kísérték haz"1. Kem.pt­len szerkesztő és Nagy Sán­dor volt a tüntetések Köz­pontja, a Haza és Kossuth meg az emigráció a dicsőíté­sek tárgya, — „le a kétfejű sasokkal" zúgott egyszerre föl a vészes jelszó s külön nagv ^ csoportokra oszolva mint az orkán kapta föl a roppant tömeg, és viharként csapott e jelszóval szerteszét a városban a hivatalos épüle­tekre, emberlétrákon szedve le a címereket, s fél óra alatt Szeged minden kétfejű sasa széttépve, széttaposva a föl­dön hevert. A megyefőnök, — egv francia szakácsból Bach-huszárra csapott legény — minden ablakát összezúz­ták, ő maga alig menekülhe­tett a ikőzápor közt a pincé­be. Már hajnalodni kezdett, és a tüntető csoportok még mindig az utczákat járták föl s alá, a megyefőnök, amint lakása elől elvonult a tömeg, futott a várba, s a katonaság, a rendőrök és a megyei haj­dúk segítségére jött, ré­misztő dobszóval és tompán dübörgő léptekkel siettek a tüntető csoportok szétverésé­re. a vezetők összefogdosásá­ra, tóket a főnök lakáséra vitetett és az udvaron megbo­toztatott. amint ennek más­nap estve híre ment. iszonyú dühvel rohanták meg a me­gyefőnök lakását, az őrizetére állott rendőrök és pandúrok az első támadásra szétug­rasztottak, a kevés katona­ság a város más pontjain tüntető nagyobb csoportokkal volt elfoglalva, a megyefőnök, a szomszédos kis hézak kerí­tésein át ugrott meg s a várba menekült, az egész nagy eme­letes és sárgára meszelt ház külseje sárral volt bemasza­tolva s a roppant kőzánortól rostává verve; ablak, ajtónak híre sem volt. a bútorok di­rib-darabra tördelve, a pusz­títás ijesztő képét mutatták. Kempelent elfogták és eáncz­fogságra vitték, számtalanokat bebörtönöztek. A városba Te­mesvárról katonaságot hoz­tak s napokig folyton erős őrjáratok csatangoltak az ut­czákon a még mindig forron­gó nép fékentartására." 1860. szeptember 6-át mél­tán nevezik Szeged történe­lemírói a .kis forradalom" napjának. Különvonatok az ifjúság tavaszi béketalálkozójára A Csongrád megyei ifjúság III. tavaszi béketalálkozójára, május f3-ra Szegedre az alábbi külön­vonatok közlekednek. A vasúti jegyeket május 7-től 13-ig fo­lyamatosan 10-es csoportokban 50 százalékos utazási kedvez­ménnyel lehet megvenni, Csongrád—Szentes—Hódmező­vásárhely—Szeged Rókus 5.05 5.57 0.06 6.19 0.36 6.49 7.08 7.33 8.14 22.50 Kútvölgyi gyógyint. indul 5.37 Csomorkány indul 5.42 Hmvásárhely indul 6.50 Algyő indul 7.35 Szeged Rókusra érkezik 7.51 Szeged Rókusról ind. vissza 23.08 Csanádpalota—Makó—Üjszeged Csongrád indul Szentes indul Berekhát indul Szegvár indul Mindszent indul Mártély indul Hmvásárhely érkezik Hmvásárhely indul Szeged Rókusra érkezik Csanád palota Nagylak Magyarcsanád Apátfalva Makó Kiszombor Klárafalva Dcszk Szőrcg Újszegedre Újszegedről indul indul indul indul indul indul indul indul indul érkezik 5.06 5.21 5.38 5.42 7.00 7.15 7.32 7.46 8.01 8.12 23.10 Szeged Rókusról ind. vissza Székkutas—Hmvhely -Szeged Rókus Kistelek—Szalymaz—Szeged Székkutas Kutasi puszta indul indul Az ígéret szép szó Vb Kistelek indul 7.36 Szatvmaz indul 7.52 Szeged érkezik 8.15 5.20 Szeged vissza 22.18 5.25 Az Ásotthnlom Szeged Átrakó és Pusztamérges Átrakó vonalról Szeged Átrakó vonalakról jelents kező DISZ-esoporlokat megerő-t sitett menetrendszerű vonatoks kai szállítják el. A vonatok indulásának idejét széles korben ismertessék a díszesek a fiatalok között és a vasú ti-jegy eket előre váltsák meg. — Géza! Várjunk még, megígérték a tanácsnál, hogy egy-kettőre megnyílik a sze­gedi Központi Házasságkötő Terem.., Megjelent az Bnyag­és adatszolgáltatás legújabb száma Különszámként megjelent «Az anyag- és adatszolgálta­tás-* legújabb, áprilisi száma. A folyóirat közli Walter Ul­bricht elvtársnak a Neues Deutschlandban megjelent cikkét az SZKP XX. kong­resszusról, Gh. Gheorghiu­Dej elvtárs és A. Novotny elvtárs beszámolóit a XX. kongresszusról, a Patyijnaja Zsizny -Miért káros a sze­mélyi kultusz?* című cikkét, a Zsenin Lnzsipao -A proletár­diktatúra történelmi tapasz­talatairól-* című szerkesztő­ségi cikkét, valamiint Edward Ochab elvtársnak a varsói városi és vajdasági pártakti­visták értekezletén elhangzott beszédét. — Megnyílt! Most már me­hetünk. Mi leszünk ott az el­ső boldog pár. — Magyar sportkiállítás nyílt Buenos Aires-ban má­jus 3-án a magyar követség rendezésében. A megnyitóin részt vett az argentin társa­dalmi és kulturális élet szá­mos ismert személyisége, va­lamint a diplomáciai testület több vezetője és tagja. Hü úfaafy a% in&xáfyfato? ÜJ OXIGÉNGYAR EPtlL, MEGKEZDIK A HÉLIUM, A NEON ÉS AZ ARGON GYÁRTÁSÁT A második ötéves tervben jelentősen fej­lődik a -nemesgázokat gyártó iparág, az úgynevezett hidegipar. Győrött, korszerűen felszerelt, legújabb technológiával dolgozó oxigéngyárat építenék, amelynek üzembe­helyezésével hazánk oxigéntermelése a je­lenleginek kétszeresére emelkedik. Ez az üzem látja el majd oxigénnel a dunántúli gyárakat. Bővül a Budapesti Oxigéngyár is: új nagyteljesítményű levegőszétbontó készüléket kap, amelynek tervezéséhez már hozzákezdtek. A gyárban hamarosan meg­kezdik a hélium, a neon és az alumínium hegesztésre alkalmas argon gyártását is. NYLONNAL GYARTANAK SZŐNYEGET A TATAI SZÖNYEG­GYARBAN f Két hónappal ezelőtt érdekes kísérlete­ket kezdtek a Tatai Szőnyeggyárban: ny­lonszálat használtak a szőnyegek gyártásá­hoz. Az új módszer eredménnyel járt. Most már a gyapjút "0 százalékban nylonnal he­lyettesítik. Az így szőtt szőnyeg lényege­sen tartósabb, színét sem veszti el. A na­pokban szállították el a nagykéreskedelem­nek a háromszázezredik négyzetméter drnppszínű, nylonnal szőtt futószőnyeget. A perlonszál alkalmazásával is kísérle­teznek. Egyelőre fürdőszobai szőnyegeket készítenek, rövidesen azonban megkezdik a szobai szőnyegek gyártását is. F MAGYAR KOMBÁJNOKAT 87,A« UTUNK A CSEHSZLOVÁK KÖZTARSASAGBA A Technolmpex külkereskedelmi vállalat tavaly 700 gabona-kombájnt szállított, az idén "pedig 800-at szállít a Csehszlovák Köztársaságba. Ezenfelül pedig 350 siló­combájnt is. A kombájnokon a megrendelő fél kíván­ságára több módosítást hajtottak végre. Többek között a motollát a vezető ülésből lehet átállítani, anélkül, hogy a kezelő le­szállna. A megdőlt gabona aratására is al­kalmas a kombájn, mert a régi falapátos motolla helyett úgynevezett ujjas típust vezettek be, amely könnyedén levágja a megdőlt gabonát. A csehszlovák átvevők elégedettek az EMAG-gyár készítette (kombájnokkal. EMLÉKTÁBLÁT LEPLEZTEK LE KILIÁN GYÖRGY SZTLLÖHAZANAK FALÁN Kispesten, a Kölcsey utca 4. számú ház­ban 1907. márciusban született Kilián György, a mártírhalált halt hős kommunis­ta. A XIX. kerületi DISZ-bizottság a házat emléktáblával jelölte meg. A táblát szom­baton délután ünnepségen leplezték le. Az ünnepségen megjelent Mekis József, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökének helyettese. Ott vol­tak a kerületi pártbizottság, a tanács kép­viselői, a kispesti üzemek, az iskolák fia­taljai, és a XIX. kerületi Kilián György úttörőcsapat tagjai. A Himnusz hangjai után Fodor Zoltán, a hős kommunista fiatal egykori harcos­társa emlékezett vissza Kilián György éle­tére, példamutató helytállására. Szalai Ta­más, a XIX. kerületi l-es számú általános iskolájának tanulója a kispesti úttörők ne­vében védnökséget vállalt az emléktábla felett. Ezután a fiatalok megkoszorúzták az em­léktáblát. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget, AZ ARVLZ UTÁNI ÚJJÁÉPÍTÉSI MUNKAKRÖL TANÁCSKOZOTT SZEKSZÁRDON A HELYRE­ÁLLÍTÁSI KORMÁNYBIZOTTSÁG A Tolna megyei Tanács székházában szombaton ülést tartott Szekszárdon a hely­reállítási kormánybizottság és a Tolna me­gyei helyreállítási bizottság. A tanácskozá­son a Minisztertanács tagjai közül részt vett Apró Antal, Erdei Ferenc, Bebrits Lajos. Szabó JÍnos, Szíjártó Lajos, ott volt Dágen Imre, az országos vízügyi főigazgató­ság vezetője, résztvettek a megbeszélé­sen az országos tervhivatal, a Belke­reskedelmi Minisztérium és más szakmi­nisztériumok lképviselői, Győré József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára. A különböző bizottságok jelentése után — melyek a helyreállítási munkák jelenlegi állását ismertették — a tanácskozás arra hívta fel a helyi szervek figyelmét, hogy jól hasznosítsák a nagyszabású állami tá­mogatást, de emellett nagyobb teret kell kapniok a helyi kezdeményezéseknek, s a munkákat általában mindenütt meg kell gyorsítani. A tanácskozáson Apró Antal a többi kö­zött felhívta a megyei helyreállítási bizott­ság, a párt- és a tanácsfezerveik figyelmét ez újjáépítési munkákhoz érkező 14—13.000 fiatalra. Kérte, fogadják szeretettel ezek öt a fiatalokat, segítsék őket munkájukban. Ezután Erdei Ferenc javaslatára a hely­reállítási kormánybizottság Bogyiszlóra, Bé­tára, Tolnára, Faddra és Sióagárdra látoga­tott el, hogy személyesen is rfieggyőződjék az árvíz okozta károk helyreállításáról, az újjáépítési munkák megszervezéséről és menetéről. MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSI SZAKEMBEREK UTAZTAK GENFBE Csillag Miklós, a Földművelésügyi Mi­nisztérium gépesítési igazgatóságának ve-. zetője és Rázsó Imre egyetemi tanár, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója Genfbe utazott az európai gazdasági bizott­ság gépesítési munkacsoportjának ülésére. VITA A MIKROFON ELŐTT A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIRŐL A rádióban vltasorozat kezdődött a má­sodik öt#ves népgnzdaságfejlesztési terv irányelv-terveZetéröl. A vitában a rádió különböző társadalmi rétegek képviselőit szólaltatja meg. Munkások, mérnökök, tervezők, írók, kereskedelmi szakemberek és mások mondják el a rádió nyilvánossága előtt, mi a véleményük az irányelv-terve­zetről, milyen javaslataik vannak. A vitá­kat a Kossuth-adó sugározza naponta 18 órai kezdettel. MEGNYÍLT AZ ANGOL GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS A Magyar Képzőművészek és Iparművé­szek Szövetsége, valamint a műcsarnok rendezésében szombaton délben a nemzeti szalonban ünnepélyesen megnyitották az angoi grafikai kiállítást. A megnyitó ünnepségen megjelent Sebes István külügyminiszterhelyettes, JVIihályti Ernő népművelési miniszterhelyettes, Rubin Péter rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztályának vezetője, továbbá tár­sadalmi és művészeti életünk számos kép­viselője. Ott volt .L. A. C. Fry, Nagy-Bri­tannia és Eszak-Irország Egyesült Király­ság magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, az angol kö­vetség tagjai, valamint a budapesti diplo­máciai képviseletek több vezetője és tagja, a kiállítás előkészítésére hazánkba érkezett Dávid Caplan, az angol grafikusak szövet­sége plakát tagozatának elnöke és Ronald Ingles, a szövetség vezetőségének tagja. A kiállítást Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes nyitotta meg, „. , ,

Next

/
Thumbnails
Contents