Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-30 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V" SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 126. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. május 30. Jó növényápolás — nagyobb termés Á rendkívüli tél, a szeszélyes hideg tavasz után úgy látjuk gazdag, jó nyár köszönt ránk. A zord időjárás ál­tal megviselt gabonáink keyés kivétellel kiheverték a kárt, szárbaszökkentek, s szép terméssel biztatnak. Szépnek mondhatók az idejében elvetett tavaszi kapás­növényeink is. Ha (nem éri ígérkező terméseinket va­lami elemi csapás, a jövő esztendőben semmiből sein láthatunk különösebb hiányt. Terem sok kukoricánk, cukorrépánk, lenünk, rizsünk, burgonyánk. Sokait ígér­nek kertgazdaságaink is. Szeged termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai számára tehát minden le­hetőség megvan ahhoz, hogy teljesíteni tudják pártunk­nak és kormányunknak azt a határozatát, mely ez évre a termésátlag 3 százalékos emelését írja elő. A kedvező lehetőség azonban még nem minden. Ha több termést akarunk, mint amermyink tavaly volt, ha még jobban akarunk élni, mint egy évvel ezelőtt, még többet, jobban és ésszerűbben keli dolgoznunk. A sok tavaszi csapadék nemcsak kultúrnövényeinknek segített a fejlődésben, hanem a mélyen átázott talajo­kon gyorsan és nagy tömegben keltek ki a gyomok is. A nagyfeketei, mihályteleki, vagy az újszegedi részeket járva sok helyen láthatunk olyan kukorica-, naprafor­gótáblákat, ahol a gaz már fölé nőtt a veteményeknek. Ezt nem engedhetjük meg. A kapálással való késleke­dés, ha csupán egy-két hétről van is szó, a termésered­mény csökkenésében bosszulja meg magát. Szegeden és a szegedi járásnak szinte valamennyi községében több éves múltra tekint vissza a tiszta­határ mozgalom. Tsz-ek, egyéni gazdák százai verse­nyeztek már ezelőtt is azért, hogy minden talpalatnyi szántóföld jól meg legyen művelve. Most — mert még többet, jobbat akarunk — méginkább szükség van e már hagyományossá váló mozgalom fellendítésére. A községek, s termelőszövetkezetek közötti versenymoz­ge lomnak legnagyobb betegsége az volt, hogy nem ér­tékelték rendszeresen, időről-időre uz elért eredménye­ket. Emiatt nagyon sok szövetkezeti tagnak, egyéni gazdának elment a kedve a versenyben való aktív rész­vételtől. Nem egy faluban, termelőszövetkezetben a munkában élenjáró gazdák, tsz-tagok még csak egy di­csérő szót sem kaptak, úgyszintén a késlekedődnek sem vetették szemükre a hanyagságot. Mindebből Szegeden a Várcsi Tanács mezőgazdasági osztályának, a kerületi tanacsok mezőgazdasági csoportjainak, a községekben pedig a helyi tanácsok vezetőinek kell levonni e tanul­ságot. De jobb munkára figyelmezteti ez a termelőszö­vetkezetek igazgatóságait, pártszervezeteit. Arról van sió, hogy a nagy tavaszi munkalendület­ből ezután sem szabad engednünk. Minden nap, min­den óra drága, továbbra is tudnunk kell versenyt futni az idővel. Tudjuk: az összetorlódott tavaszi nagy vetési munkáik idején a gépék húztak ki bennünket a sárból. Most azonban egyes helyeken, Szegeden is — bár ki­sebb mértékben, mint a múlt években — azt tapasztal­hatjuk. hogy ismét idegenkednek a gépek használatá­tól. Álljon itt egy példa. A szegedi tsz-ek földjein az elmúlt hetekben több száz hóid lucernát kellett leka­szálni. Ezt a nagy munkát mindenütt kézzel végezték, pedig gépállomásaink rendelkeznek jól működő kaszá­lógépekkel is. A munkaerőre nagyobb szükség lett volna például a paprikaültetésrvél, a kertészetben, vagy a szántóföldi növények gép utáni sorolásánál. Hasonlo jelenség 'tapasztalható most a fökaszátósnál is. A Ság­vári-telepi Táncsics Tsz-ben történt, hogy miután nem győzték a férfiak a rengeteg kézi kaszálást, a szövet­kezet fűtermésének jó részét kívülállóiknak adták oda részéből betakarítani. Az ilyen munkáért még a kétsze­resénél is nagyobb árat fizet a közösség, s ugyanakkor rontja ez az egyéni gazdák előtt a szövetkezet jó hír­nevét is. A legsürgősebb tennivalóink közé tartozik most a növényápolás mellett a paprikaültetés munkája. Sok tsz, egyéni gazda ma már saját tapasztalatéból tudja: a nagyobb paprikatermés egyik legfontosabb biztosítéka a korai ültetés. Sokan most ki is használják a korai ül­tetés adta lehetőségeket. Szeged határában és a hozzája tartozó paprikatermő körzetekben eddig már mintegy 900 hold paprikát ültettek ki. azonban még mintegy 4 ezer holdon hátra van ez a munka. Igaz, hogy más esz­tendőkben a paprikaültetés szezonja június második herében kezdődött. Most azonban úgy lenne jó. ha erre az időre az utolsó szál palántát is kl tudnák ültetni. A hűvös, esős tavasz legjobban kukaricavetéseinket viselte meg. A mostani meleg napok azonban mindent helyre hozhatnak, különösen akkor, ha a kukorica ka­pálását sem hagyjuk utoljára, hanem már most hozzá­látunk ehhez a munkához is. Sok helyen már töltöge­tik a burgonyát, ugyanakkor Szegeden is szép szám­mal vannak egyéni gazdák, akik a burgonya első kapá­lását sem fejezték még be. Ez a munka sem várathat so­káig magára. Annyi most a tennivalónk a mezőgazdaságban, hogy ha száz kezünk lenne, akkor is volna bőven mit csinálni. Előrelátó irányítás, jó szervezés mellett .ózon­ban minden dolgunkkal időben elkészülhetünk. Ezután még inkább éljünk azokkal a lehetőségekkel, melyeket a gépek biztosítanak számunkra. Vigyünk kellő fordu­latot a vegyszeres gyomirtás módszerének alkalmazá­sába is. A fejlett agrotechnikai módszerek hasznosítása a termelésben nagymértékben hozzásegít bennünket ahhoz, hogy második ötéves tervünk ez évre eső fel­adatait sikeresen 'teljesítsük. Aláírták a magyar—jugoszláv pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezményeket 1956. május 29-én Belgrád­ban két fontos egyezmény megkötésére került sor. Alá­írták a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között füg­gőben lévő pénzügyi és gaz­daságii kérdések rendezéséről szőlő egyezményt. Az egyezmény a két ország között az összes függő pénz­ügyi és gazdasági kérdéseket rendezte. A pénzügyi és gaz­dasági egyezményben Ma­gyarország kötelezettséget vállalt ama, hogy a kölcsö­nös követelések és tartozások egyenlegeként 5 év alatt egyenlő részletekben 85 mil­lió dollár értékű árut fog szállítani Jugoszláviának. Az egyezmény keretében Ma­gyarország részéről szállítan* dó áruk részben beruházási javakból, ezen belül vasúti és közúti járművekből, mező­gazdasági és talajjavítási fel­szerelésekből, részben fo­gyasztási cikkekből állanak. A két ország között kötött pénzügyi és gazdasági egyez­mény lehetővé teszi a mind­két ország érdekében álló gazdasági, árucsereíorgalmi kapcsolatok jelentős kiszéle­sítését. A pénzügyi és gazdasági egyezménnyel egyidőben ke­rült sor a magyar—jugoszláv műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyez­mény aláírására is, amely le­hetővé teszi a gazdasági kap­csolatoknak a tudományos és műszaki együttműködés útján való további fejleszté­sét és erősítését. A tárgyalások a kölcsönös megértés és barátság szelle­mében zajlottak le. Az egyez­ményeket magyar részről Olt Károly pénzügyminiszter, jugoszláv részről Mijalko Todorovics, a szövetségi vég­rehajtó tanács tagjai írták alá. Az aláírásnál a delegációk tagjain kívül résztvettek ma­gyar részről Kurimszky Sán­dor, a Magyar Népköztársa­ság belgrádi rendkívüli kö­vete és meghatalmazott mi­nisztere, jugoszláv részről Dobrivoje Vidics, a külügyi államtitkárság helyettes ál­lamtitkára és Ivica Gretics, a külkereskedelmi bizottság helyettes államtitkára. Holnap iariják meg az Újszegedi Tanítóképző névadó ünnepségéi „Én egész népemet fogom . •. tanítaniV — ezt a félmonda­tot irja zászlajára, ezt akarja megvalósítani oktató-nevclőmun­kájónak tartalmában a 112 éves Újszegedi Állami Tanítóképző, amikór május 31-én, József ' Attilát választja névadóul. . Az Újszegedi Állami Tanítóképző névadó ünnepélye egyút­tal érdekes találkozót is ígér. József Attila volt tanárai, iskolá­éi osztálytársai, személyes ismerősei találkoznak a tanítóképző jelenlegi és volt növendékeivel Ez a baráti beszélgetés is ér­telmi és érzelmi él menyhal ásókra törekszik, nevelési célokat szol­gál. Emellett azzal a reménnyel is kecsegtet, lurgy olyan emlé­kek is napfényre kerülhetnek, amelyekről eddig nem nagyon tud a kutatás, lgy bizonyára kevesen tudják, hogy József Atti­la Makón Balogh József nyomdásznál is lakott, vagy félévig. Nemrégiben mondotta el nekünk, e korszakra vonatkozó élmé­nyeit dr. Balogh József orvos, a nyomdász fia. Osztálytársa és lakótársa is volt egy ideig a költőnek. Holnapi névadó ünnepélyünk az Üjszegcdi November 7 Kuli úr otthonban rendezett növendékhangversennyel fejeződik be. " ' __ DÖME MIHÁLY, az Újszegedi Állami Tanítóképző igazgatója Apró Antal elvtárs előadása Hódmezővásárhelyen Apró Antal elvtárs, az MDP Politikai Bizottságinak tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese pénteken dél­után három órakor a Mérleggyár nagy szerelőcsarnokában pártnapot tart a hódmezővásárhelyi üzemek, tsz-ek, hiva­talok, gépállomások, állami gazdaságok dolgozói részérc. Apró elvtárs beszédében a második ötéves terv, valamint a fontosabb bel- és külpolitikai időszerű kérdésekkel fog­lalkozik. i : i A Hazafias Népfrontnak az élettel szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a megyében Tapasztalatcsere-megbeszélést tartottak Szegeden a városok néptront-vezetői A Hazafias Népfront sze­gedi székházában tapaszta­latcsere jellegű megbeszélést tartottak a Csongrád megyei városok népfront-bizottsági vezetői. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága titkárának megnyitó szavai után élénk vita alakult ki a Hódmező­vásárhely, Szentes, Makó, Csongrád és Szeged városok­ban végzendő feladatokról. Molnár Sándor elvtárs be­vezetőjében hangsúlyozta, a Központi Vezetoseg ha­tározatának alapján a jö­vőben sokkal tartalmasab­bá és az élethez közelál­lóbbá kell tenni a Haza­fias Népfront működését. A tömegszervezetekkel az ^együttműködést szorosabbá kovácsolják, s különösen azokkal a tömegszervezetek­kel, amelyekkel most egye­sül a Hazafias Népfront. A hozzászólók közül a megbeszélés szegedi résztve­vői elmondották, azért tud­ták jelentősen nagyobb mér­tékben mozgósítani a város lakosságát, mert a tanáccsal megtalálták a szoros kapcso­lat kiépítésének helyes mód­szerét. A Hazafias Népfront Szentes városi Bizottságának nevében Gáspár Mihály szó­lalt fel és elmondotta, hogy a. szentesi népfront-bizott­ságnak az n többi időben nagyon jó kapcsolata van a tanáccsal. A városi tanács VB-je min­dig időben tájékoztatja a népfront-bizottságot a város­fejlesztési feladatokról, s így gyakorlati segítséget tud ad­ni a népfront-bizottság a munkálatok vérehajtásában. Arany Tóth Imre, a hódme­zővásárhelyi városi népfront­elnökhelyettes a tsz-fejlesz­tésről beszélt és hangsúlyoz­ta, hogy a népfront-bizottsági tagok csak úgy segíthetik „.komolyan a szövetkezeti fej­lesztést, ha nemcsak belép­nek a szövetkezetbe, hanem belépésük után is aktívan részt vesznek az egyéni gaz­dálkodók meggyőzésében. A megbeszélés végén Mol­nár Sándor elvtárs megálla­pította, hogy nagyon hasznos volt az eszmecsere, mivel sok új módszerrel gazdagodott a népfront mozgalmi mun­kája, A Hazafias Népfront, Csongrád megyei Bizottsága elhatározta: a jövőben községekben te tart majd hasonló értekez­leteket, mivel a szegedi megbeszélés bebizonyította, hogy a moz­galmat csak úgy tudják aktí­vabbá, szélesebbé tenni, ha előzetesen alaposan megtár­gyalják a tennivalókat. ft Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének zárónlése Á Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének záróülését kedden délelőtt tartották meg az Akadémia dísztermében. Rusznyák István, az Aka­démia elnökének megnyitó szavai után Bognár Rezső főtitkár mondott beszámolót az Akadémia tevékenységé­ről. A főtitkári beszámoló után Rusznyák István, az Akadé­mia elnöke, az Elnöki Tanacs tagja, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevében átadta az idei nagygyűlés alkalmá­ból adományozott kormány­kitüntetéseket. A főtitkári referátumot a szerdán délután kezdődő zárt közgyűlésen vitatják meg. Kiváló vállalat ieff az Állami Áruház A Szegedi Állami Arehiz első negyedévi munkája eredménye­ként ismét elnyerte a „Kiváló vállalat" címet. Az oklevél ün­nepélyes átadása június 9-én lesz. Kbben a negyedévben js min­dent megtett az Állami Árnbáz vezetősége, bogy Szeged dolgo­zóinak áruellátását tovább javít­sa. Olyan árukat szereztek be, amelyek a vevők Ízlésének leg­jobban megfeleltek. — A MAV Vezérigazgató­ságának meghívására ked­den délben kínai közlekedési szakemberek érkeztek ha­zánkba. A küldöttség vezető­je Shi Chi-jen vasutasügyi miniszterhelyettes. Afarostlemezgyártás 11/ alapanyaga : A KENDERPOZDORJA A közelmúltban többhetes laboratóriumi kísérlet után új alapanyagból nagyüzemi­leg is készítettek, farostle­mezt. A próbagyártás a .vá­rakozásnak megfelelően si­került. Az előállított farost­lemez szakító szilárdsága 280, a fából készült 320 sza­kító szilárdságú farostlemez­zel szemben. A hajlítása is igen jó, eléri a 600-as muta­tót. Alkalmas tehát mind­azon célokra, melyekre ed­dig fából készült rostlemezt használtunk. A Szegedi Fa­lemezgyár laboratóriumában végzett kísérletek azt bizo­nyítják, hogy az új alap­anyagból érdemes megkezdeni a gyártást, mert az Szegeden igen nagy mennyiségben található. Mi is ez az új alapanyag? Kenderpozdorja. Szegeden és a környékén, mint hasz­navehetetlen hulladékot, fű­tés céljaira használtuk. Ka­lória-tartalma igen magas és ezért fűtőanyagként jól bevált. Ha azonban figye­lembe vesszük, hogy belőle jó minőségű farostlemez ké­szül, arra a következtetésre kell jutnunk: a füsttel együtt elszállt ezer és tízezer forint a levegőbe. Az egyszerű szá­mok a következőket mutat­ják: egy köbméter farostle­mez előállításához 1200 kiló kenderpozdorja szükséges. Egy másik összehasonlítás: 1200 kiló kenderpozdorjából készített farostlemez árán, tehát egy köbméter farostle­mezért 300 mázsa közepes minőségű szenet vásárolha­tunk. Ezek a számok félre­érthetetlenül bizonyítják: nem érdemes fűtésre használni a kenderpozdorját, mert az áráért harmincszor annyi szenet vásárolhatunk. A kenderpozdorjából ké­szült farostlemez gyártás­technológiája alig tér el a fából készült rostlemezétől. Előnye is van, nem kell ap­rítani — mindjárt rostosítha­tó. Az első nagyüzemi gyár­tás fölfedte a még mutatko­zó hibáf is: a kenderpozdor­jából készült rostlemez könnyebben szívja magába a nedvességet, mint a fából készült. Ezen azonban némi gyártástechnológiai változta­tással könnyen lehet segíte­ni. Előnyei, a felhasználás lehetőségei igen nagyok. Be­vonható alumíniummal, PVC-vel, használható tehát csempézéshez, padozathoz, vagonok és autók oldalbur­kolatához, és még számos helyre. Az új alapanyagból előál­lított farostlemez gyártását célszerű minél előbb megkez­deni. A Szegeden és környé­kén található kenderpozdor­ja, előzetes számítások sze­rint a Szegedi Falemezgyár farostüzemének egész évi alapanyagát biztosítaná. Ez azt jelenti, hogy Szegeden érdemes bő­víteni a farostüzemet, ter­melési kapacitását az 1500­ról némi befektetéssel 3000, sőt 4000 köbméterre is fel le­het emelni. Igen sok szegedi dolgozó minden bizonnyal meglepe­téssel olvassa, hogy a ken­derpozdorja a rostlemez egyik kiváló alapanyaga. Né­hányan talán méltatlankod­nak, hogy a rostlemez nagy­üzemi gyártásának megkez­dése után elesnek bizonyos mennyiségű tüzelőanyagtól, kenderpozdorjétól. Ha azon­ban azt vesszük figyelembe, hogy országunk fában sze­gény, hogy a bútorok ára igen drága, akkor megértjük, hogy az űj alapanyagból ké­szülő farost nagyüzemi gyár­tása elősegíti, lehetővé teszi a faáruk árának a csökkentését is. A szép bútort mindenki szereti és sokan joggal vetet­ték fel már eddig is, miért nem szállították le a bútorok árát. A válasz egyszerű. A fát felhasználjuk olyan he­lyekre is, melyeken farost­lemez is használható. A kenderpozdorjából készülő rostlemez gyárátásának meg­indulása után komoly meny­nyiségü faanyagot tudunk majd felhasználni ott is, ahol az eddig importált fa ára lehetetlenné tette az árak csökkentését.

Next

/
Thumbnails
Contents