Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-26 / 99. szám

Pifltflrtök, 1956. április 26. 3 OELMBGYSRORSZBG Pá rtélet A pártoktatás helyzete a Szegedi Gyufagyárban Készülődés a május elsejei felvonulásra és a majálisra Az előző évben nagymérvű lazaság Volt a gyufagyári pártok tatásban. A hiányos­ság miatt az oktatási év vé­gére több szemináriumot kel­lett összevonni; Ilyen körül­mények között természete­sen a szemináriumok színvo­nala. a hallgatók elméleti felkészültsége sem volt meg­felelő. Ebben az oktatási évben már lényegesen jobb a tanu­lási fegyelem. Az indokolat­lan hiányzásokat nagymér­tékben csökkentettük azáltal, hogy az oktatás megkezdése előtt, a hallgatókkal többe tor beszélgettünk és hangsúlyoz­tuk: a Párt megkívánja az oktatásba bevont elvtársik­tól a foglalkozásokon való rendszeres megjelenést. Pro­pagandistáinknak is megvan az erkölcsi alapjuk arra. hogy megkívánják a hallgatóktól a pontos részvételt. Ma már el­mondhatjuk. hogy propagan­distáink kivétel nélkül meg­jelennek a propagandista konferenciákon. Az elért eredményeikihez hozzájárul az is, hogy taggyűléseken, bizalmi és népnevelő érte­kezleteken felhívjuk a tag­ság figyelmét, atya, hogy a foglalkozásokról való távol­maradás okát előzőleg közöl­ni kell az alapszervezet ve­zetőségi tagjaival. Az oktatás színvonalában az előző évhez viszonyítva értünk el eredményeket, de itt még igen sok a javítani való. Ez különösképpen meg­mutatkozik a politikai isko­lákon és a „Marxizmus—le­ninizmus alapiai" anyaa ta­nulmányozásánál. A színvo­nal gyengeségének fő oka. hogy a hallgatók tanulása nem rendszeres. A felkészü­lést az utolsó napra hagyják. A nehézségeket még fokozza, hogy a politikai iskola hall­gatóinak többsége először vesz részt szervezett pártok­tatásban. a „Marxizmus—le­ninizmus alapjai" tanfolya­mon pedig az anyag megérté­séhez bizonyos fokú politi­kai gazdaságtan előképzett­A termelők kérésére Zákányszéken is megrendezték az öszibarackmetszési bemutatót A Szegedi Járási Tanács, a Hazafias Népfront Csong­rád megyei Bizottsága, a Mi­csurin Agrártudományi Egyesülettel a termelők ké­résére vasárnap, a jól sike­rült szatymazi őszibarack­metszési bemutató mintá­jára Zákányszéken hasonló tapasztalatcserét szerveztek. Több mint száz dolgozó pa­raszt és termelőszövetkezeti tag vett részt a zákányszéki bemutatón Zákányszék, Bor­dány, Mórahalom és Doma­szék községekből, hogy meg­hallgassa Nyékes István, a Micsurin Agrártudományi Egyesület országos főtitkárá­nak az őszrkbaracktermelés­ről szóló előadását és meg­nézze szakszerű őszibarack­metszési bemutatóit. A tapasztalatcserének ezen a vidéken különösen nagy je­lentősége volt, mert az őszi­baracktermelés Zákányszék, Bordány, Mórahalom és Do­maszék községekben is gyor­san terjed, ugyanakkor ke­vés a termelők szaktudása. Valamennyi résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta vé­gig a sok gyakorlati tapasz­talatot ismertető szakelő­adást, de még ennél is na­gyobb érdeklődés kísérte a metszési bemutatót. Az őszi­barack metszése a legna­gyobb szakértelmet kívánja az összes gyümölcsfajták kö­zül — hangsúlyozta az elő­adó. Mint mondotta: a ter­melók ollójában van a ter­més elrejtve, vagyis a szak­szerű, évenkénti metszéstől függ a kényes őszibarackfa jó, vagy rossz termése. A metszési bemutatót az egyik termelő közeli barac­kosában tartották meg, ahol látni lehetett, hogy az egyes fákon a nagy fagykár elle­nére is elég sok virág ma­radt. A virágok a vesszőit végén maradtak meg, ezért most különleges metszéssel ezeket a virágokat hozó vesz­szőket kell meghagyni. Hosz­szú metszést alkalmazva a vesszők hegyén, a virágok megmaradnak és ezzel ter­mést is várhatunk ősziba­rackból. A jövő évben a fel­kopaszodás ellen rendes, szakszerű metszéssel kell vé­dekezni. Varga Sándor HIREK A RÁDIÓ IRODALMI MŰSORAIRÓL RENDEZ VI­TÁT az Írószövetség Szegedi Csoportja és a TTIT irodalmi szakosztálya a Magyar Rádió munkatársainak közreműkö­désével április 27-én. pénte­ken este 7 órai kezdettel, a TTIT Horváth Mihály utcai klubjában. A vita során mag­netofonról lejátszók a rádió legsikerültebb irodalmi mű­sorszámait. A rádió helyszí­ni közvetítést ad a vitáról, melyre minden érdeklődőt meghív és vár a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja vezetősége. — &fa nyílik meg az Or­szágos Jogász Tudományos Diákköri Konferencia, me­lyet a Szegedi Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Kara rendez. A meg­nyitó ünnepség helye: Szege­di Tudományegyetem aulája. A dolgozatok vitáit a kar II. számú tantermében tartják A konferencia napirendje: ma délelőtt 12 órakor meg­nyitó ünnepség. Megnyitó be­szédet mond Kovács István dékán, Németi László egye­temi tanársegéd, a kan párt­szervezet titkára és Simonyi Sándor egyetemi tanársegéd, kari DISZ-titkár. Délután 3 órakor Jaksits Irma (Budapest) tart előadást „A dolgozók anyagi felelős­sége é? a polgári jogi kárté­rítés" címmel. Vitavezetö: Nizsalovszky Endre akadé­mikus, egyetemi tanár. Majd ezt követően Fábián Eszter (Szeged) előadása hangzik el „Kérdések a szállítási szerző­dések megkötése köréből" címmel. Vitavezető: Pólay Elemér kandidátus, egyetemi tanár. — A "CIRKUSZ PRAHA* csehszlovák állami cirkusz kecskeméti tartózkodása után április 30-tól, előreláthatóan május 7-ig vendégszerepel Szegeden, a Marx téren. A hazánkban már eddig is nagy sikert aratott csehszlo­vák állami cirkusz vasárnap és ünnepnapokon két elő­adást tart, hétköznap pedig egy előadással kívánja szóra­koztatni Szeged dolgozóik — A II. Békekölcsön 8. sorsolásának szegedi nyerte­sei kedden délig az OTP fiókintézeteiben és a posta kifizető helyein mintegy 1000 darab kötvényt váltottak be. A kötvényekre csaknem 180.000 forintot fizettek ki. A KUKORICA NÉGYZE­TES VETÉSÉNEK jelentősé­géről és az időszerű kerté­szeti munkáról tart ma 27-én, este 7 órakor előadást Piros István elvtárs, a szegedi Er­dészeti Technikum tanára. Az előadás helye: az űjsze­gedi November 7 Művelődési Otthon. A rendezőség szere­tettel vár minden érdeklő­dőt. MA ESTE MAGYAROS VACSORA A HUNGÁRIÁ­BAN. A vacsoraverseny so­rán — amelyekben a külön­böző szegedi éttermek abban versengenek, hogy ki tud íz­letesebb és olcsóbb magya­ros vacsorát készíteni — ma, a Hungária Szálloda Vállalat tart magyaros vacsorát. Az este 8 órákor kezdődő magya­ros vacsoramenü: táskaleves, hortobágyi csikóstokány bog­rácsban és szegedi kapros túróslep énu ség szükséges, amivel ezen a fokon beosztott hallgató­ink nem rendelkeznek. Ez az oka annak, hogv a tanulás folvamán nehézségeket oko­zott a kapitalista termelési mód és az áru fogalmának megértése a hallgatóknál. Az anyaggal való alapo­sabb foglalkozás és a hallga­tók beszédkészségének fej­lesztése érdekében rendsze­resítettük a szemináriumon a kiselőadások tartását. így értük el. hogy azokat a dol­gozókat, akik húzódoztak a hozzászólástól, nem készül­tek fel lelkiismeretesen a kollektíva előtt vállalt köte­lezettség arra késztette hogv alaposabban átvegyék az anyagot. Ellenőrzésünk folyamán ta­lálkoztunk olyan jelenséggel, hogy egves szeminárium­hanga t ók nagymértékben igénybe veszik jegyzetüket, amely nem más, mint a tan­könyv szószerinti másolata. Igv ha más sorrendben kap­ják a kérdéseket, mint ahogy a könyvben van, nem talál­ják meg az anyag egves ré­szei között az összefüggést. A propagandistáknak arra kell tbrekedniök, hogy a hall­gatókat rászoktassák a jegy­zetelés helyes módjára és az értelem szerinti tanulásra. Ezt azonban csak úgy tudják elérni. Iha saját tanulásuknál is szem előtt; tartják ezt. A pártszervezet, hogy az ellenőrző munkát megjavítsa, továbbá a szemináriumok színvonalának és látogatott­ságának emelésével segítsé­get adjon a propagandisták­nak. újra életre hívta az ok­tatási bizottságot. Erre azért is szükség volt. mert a'veze­tőség tagjai is résztvesznek az oktatásban és így mint ellenőrök nem juthatnak el minden szemináriumra. Az oktatási bizottság tagjai rend­szeresen látogatják a foglal­kozásókat és mind a propa­gandisták, mind a hallgatók felkészültségéről, valamint a hiányzásokról tájékoztatják a vezetőséget. A hiányzókkal azután beszélgettünk a mar­xizmus—leninizmus tanulmá­nyozásának fontosságáról. összegezve: a Szegedi Gyu­fagyárban javult a pártakt n­tás látogatottsága és színvo­nala. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy elégedettek lehe­tünk. A XX. kongresszus anyagának tanulmányozása most kezdődött, meg szeminá­riumainkon. A párttagoknak és a möst bevont pártonkí­vüli dolgozóknak a pártveze­tőséggel és a propagandis­tákkal karöltve azon kell fá­radozniok, hogy a XX. kon­gresszus anyagénak tanulmá­nyozásával és a tanultak fel­használásával jobbá tegyük üzemünk politikai és gazda­sági munkáját. BRÁTH KLÁRA a avufagyári pártszer­vezet titkára A május elsejei felvonu­lásra nagy a készülődés szerte a városban. Minden üzem, intézmény tartogat valami "meglepetést*, amely­lyel majd a Széchenyi téren, a dísztribün eiőtt akar "kl­rukkolni*! A Szegedi Keoderfonógyárban sem akarnak mindent el­árulni a május elsejei fel­vonulás előkészületeiről, de annyit mégis sikerült meg­tudni, hogy a menetben a gyár díszesei közül 40 fiú és leány hófehér ruhában és ci­pőben menetel, kezükben vörös zászlóval Az MNDSZ­asszonyok a békebizottsággal karöltve alakítanak egy cso­portot: 100 nő piros, 100 nő pedig kék kendőt tesz a fe­jére. A sportolók, a kultúr­csoport tagjai- is készülőd­nek és a dekorációsak külö­nösen el vannak foglalva, ké­szítik a feliratokat, kasíroz­zák a Politikai Bizottság tag­jainak fényképeit és külön táblákat készítenek, amelye­ken a legjobb dolgozók ne­veit és eredményeit tüntetik fel. A bölcsődéseket a gyár autóján viszik a felvonulás­kor. A sok-sok dekorációt a felvonulás után visszajuttat­ják az üzemibe, s aztán az új­szegedi majálisra sietnek. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói május elsején reg­gel a Múzeum előtt találkoz­nak, s majd a Hungária Szál­lónál a Horváth Mihály ut­cán keresztül halad színpom­pás menetük a Széchenyi térre. Néhány "titkot* itt si­került megtudni. Akkumulá­toros targoncán a saját gyártmányaikat — műszaki szövetet, ponyvát, szőnyege­ket stb. visznek a felvonulá­son. Minden bizonnyal nagy tetszésnek örvend majd az a csoport, amely egy nagy föld­gömb körül halad a külön­böző nemzetek népviseleté­ben: kifejezve a proletár internacionalizmust, a népek béke iránti vágyát. A kitüntetett dolgozók kü­lön csoportban haladnak, dí­szes jelvényeikkel mellükön. A szövőgyár dolgozói együtt vonulnak majd a Deszki Gépállomás és a deszki Tán­csics Tsz — az általuk pat­ronált falusi elvtársakkal, a munkás-paraszt szövetség je­gyében. Résztvesz a menet­ben az üzem zenekara, tánc­csoportja, énekkara, s együtt vonulnak át Újszegedre, a Vörös Lobogó-pályára, ahol sátrat állítanak fel a majá­lisra, A ligetbon már megkezdődtek az előké­születek. A MÁV és a Ven­déglátó Vállalat már tegnap hozzákezdett a sátrak, illetve a pavilonok építéséhez. Mint­egy 40 vállalat és intézmény számára ma délután jelölik ki a helyet a liget jobbolda­lán, ahová a sátrakat fel le­het állítani. Az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat fl méteres pavilonokat épfi. amelyekben különböző hen­tesárut, sört, bort árusít mfe jus 1-én. Az Élelmiszerit is­kereskedelmi Vállalat a fel­vonulási útvonalakon mozgó­árusokat szervez a dolgozók kiszolgálására. Saját alkal­mazottai számára pedig a li­getben 1000 személyes sátrat épít, ahol önköltségi áron juttat a vállalat dolgozóinaik ebédet: finom paprikást sa­vanyúsággal. Három napos határszemle a szegedi határban A Szegedi Városi Ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának, a kerületi taná­csok mezőgazdasági cso­portjainak és a mezőgazda­sági állandó bizottságok tagjaiból alakított határ­szemle bizottságok ma csü­törtökön, pénteken és szom­baton szemlét tartanak a szegedi határrészeken. A határszemlének az a célja, hogy számba vegyék az esetleg műveletlenül ha­gyott szántóterületeket, s a szemle után gondoskod­janak az összeírt területek hasznosításáról. Tehát minden egyéni gazdának — aki elhanya­golta eddig földje felszán­tását és bevetését — sze­mélyes érdeke, hogy sürgő­sen munkához fogjon, pó­tolja mulasztását. A kény­szer-hasznosításról szóló rendelkezés nem vonatko­zik azokra a területekre, melyeket tulajdonosaik ed­dig rajtuk kívül álló okok, például a vadvíz miatt nem művelhettek meg. Nem vonatkozik azokra a területekre sem, melyek paprikatermő földeknek vannak visszahagyva. A tévedések elkerülése vé­gett mindem gazda papri­kaföldjét névtáblával lássa eL A táblákra írják fel ne­vüket, a terület nagyságát cs hogy a kérdéses terüle­tet paprikával szándékoz­nak beültetni. Megkezdték a szegedi dohánysikkasztók bűnügyének tárgyalását A Csongrád megyei bíró­ság Maróti László tanácsa kedden megkezdte Szegeden Horváth László, a szegedi dohányelosztó volt vezetője és társai sikkasztási bűn­ügyének tárgyalását. Az úgy­nevezett "totós* ügynek szá­mos vádlottja van. Horváth László 1952 de­cemberében Hódmezővásár­helyről — ahol ugyancsak a Dohányértékesítő Vállalat­nak volt az alkalmazottja — került Szegedre a dohány el­osztó vezetőjének. Ettől kezdve egészen 1956. január 16-ig, tehát több mint három esztendeig rendszeresen sik­kasztott. Kihasználva az el­lenőrzés lazaságát, főleg Kos­[ suth és Munkás cigarettákat a magán-dohányárusoknak adott el s a pénzt felvette anélkül, hogy valahol is el­t könyvelte volna. Okiratot hamisított, majd a sikkasz­tásiba 'bevonta Lengyel Sán­dornét, Kovács Lászlónét, Bukovitz Lászlót, közvetlen munkatársait. Azokkal azon­ban csak "kis* összegekben osztozkodott: ez a három év alatt mintegy 20 ezer forin­tot tett ki. Öt magát viszont 400 ezer forint értékű sik­kasztás terheli! Amikor már bizonyossá vált, hogy a dohányelosztó a Kölcsey utcából a Rákóczi utcába költözik, Horváth, a főbűnös megijedt, hogy ész­reveszik a dohány-sikkasz­tást, és ezért — amint erre jól emlékeznek a szegediek — látszat-betörést követett el. Felfeszítette az üzlethe­lyiség redőnyének lakatját, s a dobozókat, amelyekben do­hány és cigaretta volt, Csz­sze-vissza dobálta. Sikerült is neki egy ideig félrevezet­nie a hatóságot. Mire költötte azt a renge­teg pénzt az elvetemült do­hány-sikkasztó? Nagy össze­gekben totózott — innen tz ügy elnevezése is. Volt egy embere, Bilinkovics Zoltán, Szeged, Bokor utcai lakos, aki a szelvényeket töltötte ki. Mintegy fél esztendőn át Horváth havonta 1000—1500 forinttal pénzelte Bilinkovi­csot "munkájáért*. Ha vala­mi miatt nem tudott eleget sikkasztani, akkor Varga Lajosnétól, volt szegedi kocs­márostól és Kovács István­tól, volt szegedi textilkeres­kedőtől uzsorakamatként több ezer forintot vett fel. Kétszer nyert is Horváth László 23 ezer forintot a to­tón. A ma már bíróság előtt álló Horváth Lászlónak és beavatott társainak, a ma­gán-dohányárusoknak, akik a lopott árut megvették, fe­lelniök kell tetteikért. Az ügyet több napon át tár­gyalja a megyei bíróság és előreláthatólag a vá<k- és vé­dőbeszédre vasánnap kerül sor. A BEMUTATOTT GAZ­DAG ANYAGGAL a kiállí­tás szervezői megkísérlik, hogy keresztmetszetet adja­nak az iskola sokrétű okta­tási munkájáról. Az egyes tantárgyak évi terméséből a legsikerültebb munkákat vá­lasztották ki, és gyűjtötték egybe. Ezeken végighaladva mutatják be egyrészt a ta­nítás módszerelt, másrészt az elért eredményeket. Van a kiállításnak a demontstratív anyagon kívül oktató szán­dékkal bemutatott része is, ahoA a különböző szakokban elért hazai és külföldi ered­ményeket, mint példaképeket állítanak a tanulók elé. így a kiállítás kettős célú: kifelé az iskola munkáját és elért eredményeit mutatja be, be­felé a tanulókat saját mun­káik mellé állított fejlett al­kotások példájával további haladásra, fejlődésre ser­kenti. Az egyszerű kezdettől a viszonylag fejlett ábrázolási és technikai készséggel kivi­telezett munkákon tanulmá­nyozhatjuk a kétségtelen ha­ladást, amelyet az iskola ve­zetésével a tanulók elértek. A terem közepén bemutatott jelképes rajzok a múlt el­nyomását, a háború pusztítá­sát és a jelen pozitív építő tevékenységet állítják egy­más meJJé, Ezek a rajzok A Vedres István Építőipari Technikum kiállítása azonban jószándékuk mellett sem eléggé meggyőzőek, és a fényképről való rajzolás sem válik a meggyőző hatás elő­nyére. AZ OLDALFALAKON a' rajztanítás eredményeit bi­zonyítják a kezdetleges meg­rajzolt kubusoktól az oszlop­rendek szépen előadott lap­jaiig felsorakozó munkák. Majd ácsmunka-rajzok, szi­getelési, boltozatszerkezeti, alapozási, kőmegrendelésl részletrajzokat látunk. Alat­tuk üvegfedelű asztalokon összefoglaló táblázatos raj­zok ízlésesen előadott soroza­ta következik, egy-egy építé­szeti témaegység területéről. Ezek az összefoglaló táblák a kiállítás legsikerültebb da­rabjai közé tartoznak. Szép számmal látunk csa­ládiház tervektől többlakásos lakóházig terjedő munkákat, ahol a felsőbb osztályok ta­nulói már bizonyos önálló­sággal adnak hangot építé­szeti elképzeléseiknek. Akár bútortervek, belső terek pers­pektívái, akár különböző technikával megrajzolt külső nézetek útján fejezik ki a jö­vő tervezői építészi gondo­lataikat, mindenütt megnyil­vánul a mesterség szeretete, ami a fejlődésnek legbizto­sabb záloga. A kiállítási terem padlóján betontestek, eternitcsövek, betonozáshoz használt szer­számok és nyersanyagok em­lékeztetnek arra, hogy ne szakadjunk el «e anyagtól, ne engedjük a ceruzát öncélú gondolatok útvesztőjébe ka­landozni. A kiállítás kiviteli része bemutatja a legfontosabb építőanyagokat, a tanulók ré­széről készített tetőszék-mo­delleket. Az apró téglákból álló falkötés-minták mellett tetőfedő-, bádogos-, üvegmin­ták. vasbeton-szerelések és ablak keresztmetszet-model­lek szolgálják a közvetlen megismerés céljait. AZ ISKOLA KÉT ÉVE ŐRZI az ország legjobb épí­tőipari technikuma számára kitűzött vándorzászlót, ezen­felül a sport terén is vezető­szerepet játszik, amelyről a kiállított jelvények, és ér­mek tanúskodnak. A bemutatott munkák pá­lyájuk kezdetén lévő fiatalok művei, amelyeket tanulmá­nyaik végzése közben készí­tettek. Sok még bennük a modorosság, az önállótlanság és a grafikus hatások kere­sése, de mindezek mellett örülnünk kell, hogy műszaki oktatásunk színvonala létre tud hozni egy ilyen gyűjte­ményt, amely a későbbi gya­korlat folyamán kialakuló fejlődésnek szilárd alapjairól tanúskodik. Sajnáljuk, hogy a tervezési témák a lakás­probléma mellett nem foglal­koznak egyéb építészeti fel­adatokkal, de ez az iskola zsúfolt tananyaga mellett már nem fért a munkarend­be. Néhány kiemelkedő mun­kát kell még megemlítenünk, melyek szerzői szorgalmas és gondos, helyenként komoly tehetséget eláruló művekkel szerepelnek, mint a szépen rajzoló Kratochwill Mátyás, Szathmári Béla, Molnár Im­re, Király Sándor, Szabados László, és Lukátsi Éva. Az utóbbinak ízléses, egyiptomi fáiaót ábrázoló rajza, a kiál­lítás egyik legszebb darabja. A KITŰNŐ RENDEZÉS a DISZ-fiatalok kollektív mun­kája mellett elsősorban H. Kovács Kálmán, Jánoska Ti­vadar tanárok munkáját di­cséri, és meg kell még emlí­teni Temesvári Éva segítsé­gét is. Komor János . építőművész

Next

/
Thumbnails
Contents