Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-24 / 97. szám

VTlAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGANAK LAPJA XII. évfolyam, 97. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. április 24. MAI SZAMUNKBÓL: GYORSLISTA A MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖN NYOLCADIK SORSOLÁSÁNAK NEGYEDIK NAPJARÖL (2. oldal) BULGANYIN ÉS HRUSCSOV ELVTÁRS LÁTOGATÁS A WINDSORBAN ÉS BIRMINGHAMBAN (2. oldal) MEGKEZDŐDÖTT AZ ÜNNEPI MŰSZAK A SZEGEDI ÜZEMEKBEN (3. oldal) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jelszavai 1956. május l-re 1. Éljen május 1., a prole­tár nemzetköziség harcos ün­nepe, a világ munkásainak seregszemléje! 2. Éljen a világ dolgozói­nak szolidaritása a béke megőrzéséért, az elnyomott népek szabadságáért, a hala­dásért folyó nagy küzdelem­ben! 3. Éljen a kommunizmust építő nagy szovjet nép, a sza­badság, a béke. az. emberi haladás zászlóvivője! 4. Dicsőség a világbéke, a szabadság legfőbb védelme­zőjének, hazánk felszabadi­tójának. — a hatalmas Szov­jetuniónak! Éljen a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja és annak lenini Központi Bizottsaga! 5. Eljcn a Szovjetunió né­pei és a magyar nép meg­bonthatatlan barátsága! 6. Forró üdvözlet a testvé­ri népi demokratikus orszá­goknak, amelyek velünk vállvetve munkálkodnak a szocializmus építésén, a nép­jólét emelésén, a béke meg­védésén! 7. Üdvözlet a nagy kínai népnek, amely sikeresen harcol a népgazdaság szo­cialista fellendítéséért, a ne­pek közötti békéért! Éljen a kínai nép vezetője, Kína Kommunista Pártja! 8. Éljen a szocializmust sikeresen építő jugoszláv nép! Éljen Magyarország es Jugoszlávia népeinek barát­sága! ' 9. Éljenek India, Indonézia, Burma, Egyiptom és a többi függő helyzetből felszabadult ország népei, melyek szilárd támaszai a békének, s a ne­pek baráti együttműködésé­nek! 10. Éljen a világ népeinek hatalmas békcmozgalma! Erősödjék a népek együt­tes harca a kollektív bizton­ságért, a tömegpusztító fegy­verek betiltásáért, a lefegy­verzésért. a háború megaka­dályozásáért! 11. Éljenek a lestvéri kom­munista pártok — a béke el­szánt védelmezői, az embe­riség jobb jövőjének úttörői, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocializmus zászlóvivői! 12. Testvéri üdvözlet a ka­pitalista országok dolgozói­nak, akik síkraszállnak a bé­kéért, hazájuk függetlensé­géért, népük szabadságáért és felemelkedésért! Éljen a kapitalista orszá­gok munkásosztályának, va­lamennyi demokratikus és haladó erejének egysége a békéért és szociális haladá­sért folytatott harcban! 13. Forró üdvözlet az im­perialista elnyomók ellen harcoló, a békéért, a szabad­ságért és függetlenségért küzdő gyarmati és függő or­szágok népeinek! 14. Éljen a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek lenini politikája! Erősítsük a gazdasági és kulturális kapcsolatainkat a világ népeivel! 15. Éljen a harcban, a szo­cializmus építésében kipró­bált dicső magyar munkás­osztály, felszabadult népünk vezető ereje! 16. Munkások, dolgozó pa­rasztok! Erősítsétek és ápol­játok a munkás-paraszt szö­vetséget, népi demokratikus államunk szilárd alapját! 17. Éljen a mezőgazdaság további fellendítéséért küzdő magyar dolgozó parasztság! Előre a mezőgazdaság szo­cialista építésének útján! 18. Éljen a népünk béké­jén, hazánk szabadságán és függetlenségén éberen őrkö­dő magyar néphadsereg! 19. Magyar dolgozók! Uj termelési győzelmekkel, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével, a minőség javításával ünne­peljétek május 1-ét! 20. Munkások, munkásnők! A technika jobb kihasználá­sával, fegyelmezett munká­val, szigorú anyagtakarékos­sággal harcoljatok hazánk gazdasági sikereiért! Teljesít­sétek maradéktalanul a má­sodik ötéves terv első évé­nek feladatait! 21. Széncsaták hősei! Bá­nyászok, technikusok, mér­nökök! Adjatok több és jobb szenet a hazának! Tervetek túlteljesítésével készüljetek május 1. méltó megünneplé­sére! 22. Kohászat dolgozói! Tel­jesítsétek és szárnyaljátok túl az 1956. év második ne­gyedévi tervét! Még több és jobb nyersvas és acél gyártá­sával készüljetek a proletár nemzetköziség nagy sereg­szemléjére, május l-re! 23. Gépipar dolgozói! Ad­jatok több, jobb és olcsóbb gépet, felszerelést, szerszá­mot az iparnak, a közleke­désnek, a mezőgazdaságnak! Járjatok az élen a szocia­lista ipar fejlesztésében! 24. Könnyű- és élelmiszer­ipari dolgozók! Jobb és ol­csóbb közszükségleti cikkek termelésével, a választék bő­vítésével járuljatok hozzá a népjólét emeléséhez! Harcol­jatok az anyagpazarlás ellen! 25. Építőipari és építő­anyagipari dolgozók! Az épí­tési határidők pontos betar­tásával. a munka megjavítá­sával, az építőanyagok terme­lésének állandó növelésével küzdjetek az építőipari ter­vek teljesítéséért. Biztosítsá­tok a lakásépítési tervek vég­rehajtását, a dolgozók lakás­viszonyainak megjavítását. Erősítsétek szocialista társa­dalmunkat! 26. Közlekedés és posta dolgozói! A járművek jobb kihasználásával, a műszaki színvonal emelésével, a szál­lítási és hírközlési feladatok gyors és pontos teljesítésével segítsétek elő az 1956. évi népgazdasági terv megvaló­sítását! 27. Munkások és munkás­nők! Mérnökök és techniku­sok! Az export-terv teljesíté­sével és túlteljesítésével erő­sítsétek hazá nk gazdasági kap­csolatait. szerezzetek még na­gyobb megbecsülést a magyar ipar hímevének! 28. Műszaki értelmiségiek! A technika gyorsütemű fej­lesztésével, a munka jobb megszervezésével, szaktudás­tok állandó növelésével a munkásosztállyal vállvetve harcoljatok az ipar további felemelkedéséért, a gazdasá­gosabb termelésért! 29. Tudósok, kutatók, ter­vezők! Űj vívmányokkal se­gítsétek a termelést, erősítsé­tek szocializmust építő ha­zánkat! 30. Munkások, munkásnők, értelmiségi dolgozók! A tech­nikai színvonal emelésével, újításokkal, az élenjáró mun­kamódszerek elterjesztésével emeljétek magas fokra ipari termelésünket, a szocializ­mus építésének, népünk jó­létének, hazánk függetlensé­gének alapját! 31. Szakszervezeti aktivis­ták, bizalmiak üzemi bizott­ságok! A szocialista munka­verseny szervezésével, az újítómozgalom fellendítésé­vel fejlesszétek a dolgozók alkotó kezdeményezését nép­gazdasági tervünk teljesítésé­ért, a technikai színvonal emeléséért! Bátran, megalkuvás nél­kül harcoljatok a dolgozók törvényben biztosított jogai­nak érvényesítéséért! Éljenek a magyar szak­szervezetek, a kommuniz­mus iskolái! 32. Gépállomások dolgozói! A gépek jobb kihasználásá­val. a tavaszi munkák jobb elvégzésével — előre a maga­sabb terméseredmények el­éréséért! 33. Egyénileg dolgozó és szövetkezeti parasztok! Vé­gezzétek el idejében és gon­dosan a tavaszi mezőgazda­sági munkákat, vessetek be minden talpalatnyi földet, teljesítsétek a dolgozók álla­ma iránti kötelezettségeite­ket; ezzel erősítsétek a mun­kás-paraszt szövetséget — szabad hazánk alappillérét! 34. Termelőszövetkezeti ta­gok! Fegyelmezett munkával, példamutató gazdálkodással, fejlett termelési módszerek alkalmazásával harcoljatok a nagyobb terméshozamért, a nagyüzemi szocialista mező­gazdaság továbbfejlesztésé­ért! 35. Állami gazdaságok dol­gozói! A munkafegyelem megszilárdításával, az ön­költség csökkentésével, a népvagyon fokozott védelmé­vel — előre a mezőgazdaság terméshozamának növelésé­ért! Adjatok több és jobb mi­nőségű vetőmagot, kiváló te­nyészállatot a mezőgazdaság­nak! Jó munkával küzdjetek népünk ellátásának állandó javulásáért! 36. Kereskedelmi dolgozók! A kiskereskedelmi üzletháló­zat jó áruellátásával, kultu­rált kiszolgálással járuljatok hozzá dolgozó népünk jólété­nek emeléséhez! Külkereskedelem dolgozói! Minden erőtöket összponto­sítsátok a külkereskedelmi terv teljesítésére! Gyarapit­sátok szakmai ismereteiteket a szocializmus sikeres építése érdekében! 37. Munkásifjak és leányok! Kövessétek a dicső munkás­osztály legjobbjainak példá­ját! Legyetek kitartók, bát­rak a munkában és a tanu­lásban! Váljatok a szocialis­ta munkaverseny élenjáró harcosaivá! Álljatok a szo­cializmus és a béke ügyéért folyó harc első soraiban! Éljen a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a magyar dolgozó ifjak és leányok harcos szer­vezete; a párt hü segítő­társa! 38. Dolgozó parasztifjak! Legyetek élharcosai a mező­gazdasági termelés emelésé­nek és szocialista átszervezé­sének. Ezzel járuljatok hoz­zá a dolgozó parasztság jólé­téért, boldog jövőjéért folyó harc sikeréhez! 39. Magyar nők, magyar anyák! Családotok, gyerme­keitek boldog jövőjéért emel­jétek fel szavatokat a há­ború ellen, neveljétek gyer­mekeiteket a munka, a ha­ladó kultúra és drága hazánk szeretetére! 40. Írók, művészek! ŰJ, nagyszerű alkotásokkal lel­kesítsétek népünket, ifjúsá­gunkat a szocializmusért; bekéért vívott harc hőstet­teire! Pedagógusok! Neveljetek művelt, népünket forrón sze­rető, a szocialista eszméktől (Folytatás a 2. oldalonj ö SZOT Csongrád megyei Tanácsának megyei küldöttközgyűlése Szombaton tartotta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa küldöttértekezletét a KPDSZ termében, ahol megtárgyalták, milyen munkát végeztek az elmúlt években Csongrád megye különböző szakszervezetei. A tanácskozáson megjelent Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, Ábrahám Antal elvtárs, a Csongrád megyei PártbÍMOttság titkára, Eperjesi Júlia elvtársnő, a szegeöli párt­végrehajtóbizoltság párt- és tömegszervezeti osztályúnak vezetője, I ulkán István elvtárs, a szegedi párt-végrehajtúbizottság ipari osztályá­nak vezetője, Bessenyei Miklós elvtárs, a SZOT elnökségének tagja és a tömegszervezetek több küldötte. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának be­számolóját Gulyás Ferenc elvtárs ismertette A Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolója Gulyás Ferenc elvtárs a beszámoló elején elmondot­ta, hogy a XX. kongresszus segíti a szakszervezetek to­vábbi eredményes munkáját. Ezután röviden értékelte a nemzetközi helyzetet, majd így folytatta: — Pártunk Központi Veze­tősége március 12—13-i ülé­sén megtárgyalta a kongresz­szus anyagát, melynek hatá­rozataiból levonta a szüksé­ges következtetéseket és an­nak megfelelően jelölte meg a párt és a nép előtt álló fel­adatokat. Pártunk felhívta a párttagok és a dolgozók fi­gyelmét, hogy a kongresszus útmutatásait hasznosítsák a párt- és állami, tömegszer­vezeti munka megjavításá­ban. Ezután a Szakszervezetek Világszövetségének megala­kulását méltatta, majd rátéri a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkájának érté­kelésére. A területi bizottságok munkája kezd megmutatkoz­ni az üzemi bizottságok munkájában is. Az üzemi bizottságok nagy része ma már rendszeresen munkaterv szerint dolgozik. Üléseiket megtartják, határozatot hoz­nak egyes hiányosságok meg­szüntetésére, s ellenőrzik a határozatok végrehajtását. A területi bizottságok és üzemi bizottságok munkájában el­ért eredményeink ellenére sem lehet azonban azt mon­dani, hogy már mindent megtettünk. Különösen sok hibát követtünk el a dolgo­zókkal való foglalkozás te­rületén. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának sürgősen meg kell javítania a munkát, elő kell segítenie, hogy a szakszervezeti funkcionáriu­sok következetesebben har­coljanak a dolgozók munka­és életkörülményeit biztosító rendelkezések és határozatok megtartásáért. Még mindig vannak olyan szakszervezeti funkcionáriusok, akik a dol­gozók problémáit csak meg­hallgatják, de intézkedést nem tesznek. Ezután elmondotta, hogy a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa még mindég nem tájé­koztatja rendszeresen a fel­sőbb szerveket a dolgozók kívánságáról és törekvéséről, a munka- és életkörülmé­nyeiket akadályozó jelensé­gekről. — Az elkövetett hibák okát abban kell keresni, hogy még mindig nem sike­rült megszüntetni a felesle­ges ülésezéseket és a papír­munkát. Igaz az is, hogy ez sok esetben nem rajtunk mú­lik. Az ülésezések számát nagyrészt növelik a felsőbb szervek határozatai. A meg­beszélések számát növelte az is, hogy a tanács; szervekkel való kapcsolatot külön kell tartani a Csongrád megyei és a Szeged Megyei Jogú Városi Tanácsnál. A szakszervezetek tömeg­kapcsolatának egyik hibája, hogy a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket csak egész ritkán tárgyalta meg. Amikor az SZMT egyik tag­ja a dolgozókat foglalkoztató kérdésekről akarta tájékoz­tatni a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsát, akkoi csak­nem kollektíven, s én ma­gam is azt a kijelentést tet­tem, hogy ez most nem tarto­zik ide, ne húzzuk el az időt. Ezzel lényegében be is fejez­tük az ügyet, mert utána sem fordítattunk gondot e kérdés megfelelő tanulmá­nyozására. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa ezt az utat nem járhatja tovább. Ezen sürgősen változtatni kell és sokkal komolyabb je­lentőséget, sokkal lelkiisme­retesebb. sokkal nagyobb ügyszeretetet kell tanúsítani a dolgozók problémái iránt. Ezután elmondotta, hogy a funkcionáriusok munkája a területi és az üzemi választá­sok ideje alatt jelentősen ja­vult és megállapította, hogy még mindig nem fordítanak gondot a szakmai oktatás fontosságára. — A megválasztandó Szak­szervezetek Megyei Tanácsá­nak ezen sürgősen változtat­ni kell, mert ez akadályozza a szakszervezeti funkcioná­riusok eredményesebb mun­káját. A szakszervezeti funk­cionáriusok oktatását akadá­lyozza az is, hogy a szak­szervezeti oktatásból hiány­zik az üzemszervezési, üzem­gadasági anyag. Ezt a funk­cionáriusok többsége egyéb úton sem igyekszik pótolni. A versenyszervező munka Gulyás elvtárs beszámoló­ja további részében részlete­sen ismertette az ipar és a mezőgazdaság 1955-ben elért eredményeit. — Az eredményeket és hi­bákat mérlegelve megálla­píthatjuk, hogy 1955-ben a szakszervezetek területi- és üzemi bizottságai eredmé­nyes, jó munkát végeztek. Felszabadulásunk 10. évfor­dulójának megünneplésére széleskörű munkaversenyt szerveztek, ami igen jelentő­sen hozzájárult a tervek tel­jesítéséhez. A versenyszer­vező munkánk eredményei közé tartozik az is, hogy a szegedi ipari üzemek meg­oldották az export-tervek teljesítését. — Ezután külön­külön értékelte a területi bi­zottságok munkáját, majd így folytatta: — Meg kell állapítani, hogy a versenyszervező mun­kában az elért eredmények mellett komoly hiányosságok is mutatkoznak. Erre pár­tunk Központi Vezetőségé­nek 1955. november 12-i ha­tározata is felhívta a figyel­met. A határozat megállapít­ja, hogy a munkaversenyben, a verseny szervezésében igen sok a formális vonás, a bü­rokratikus intézkedés. Leg­többször a bizalmiak az előre elkészített vállalási íveket minden meggyőzés nélkül aláíratják. Ezek a vállalások csak arra jók, hogy az üze­mek számszerűleg ki tudják mutatni, hány dolgozójuk­nak van munkafelajánlása. Ez a versenyszervezés nem megfelelő, mert nem fejezi ki a vállalatok tervteljesí­tésre való törekvését. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa a területi bizottsági elnökök bevonásával a leg­fontosabb üzemekben briftád­vizsgálatot tartott és a vizs­gálat eredményét ismertette a dolgozókkal. — A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának a verseny­szervező munkára sokkal na­gyobb gondo„ kell fordítani, következetesebben kell har­colni a SZOT VIII. teljes ülése határozatának végre­hajtásáért. Nem szabad meg­engedni, hogy a versenyszer­vezés a bizalmiak aktív köz­reműködése nélkül történ­jen, mint ahogy ezt számos üzemi bizottság, például az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat, a Szegedi Konzerv­gyár tette. Az SZMT-nek harcolni kell azért, hogy mi­nél gyorsabban felszámolód­jon a versenymozgalom egyik alapvető akadálya, a hó eleji tétlenkedés és a hó végi haj­rá. A dolgozókról való gondoskodás Ezután a megye egészség­ügyi helyzetével foglalkozott a beszámoló, majd a társa­dalombiztosítási kérdésekre tért rá. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950. október 1-én a dolgozókra bízta a tár­sadalombiztosítási ügyek in­tézését. Ennek alapján a szakszervezetek, mint a mun­kásosztály legszélesebb tö­megszervezetei vették kezük­be a társadalombiztosítás irányítását. Az elmúlt évek­ben a szakszervezeti szervek a munkában jelentős tapasz­talatokra tettek szert, s ma már sokkal egyszerűbben, gyorsabban intézik el a dol­gozók problémáit. Ezután is­mertette a még meglévő hiá­nyosságokat, s rámutatott ar­ra, hogy indokolatlanul nagy a gyógyszer-költség. Napja­inkban az egy főre eső gyógyszerköltség péláául Szentesen 15.15 forint. Elmondhatjuk, hogy pár­tunk és kormányunk gondos­kodásának eredményeként az ipari és mezőgazdasági üze­mekben már megvannak azok a biztonsági berendezé­sek, amelyek dolgozóinkat megvédik a leggyakoribb ár­talmaktól, a baleseti veszé­lyektől. Megyénkben egy-két kivételtől eltekintve alig van olyan vállalat, ahol az el­múlt időkben nem történt volna olyan átalakítás, bőví­tés, ami mind a dolgozók fo­kozott egészségügyi, munka­védelmi, szociális és kultu­rális igényeinek jobb kielé­gítését biztosítja. A szak­szervezeti munka eredménye, hogy üzemeink többségében a havi biztonsági szemlét rendszeresen megtartják és intézkedéseket tesznek a hiá­nyosságok megszüntetésére. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője és a megválasz­tott társadalmi bizottságok rendszeresen ellenőrzik az üzemek munkavédelmi hely­zetét és intézkedéseket tesz­nek a dolgozókat fenyegető (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents