Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-22 / 96. szám

2 "ífUMGTÜRORSZBG Vasárnap. 1958. április Zf. Díszünnepség az Állami Operaházban r (Folytatás az 1. oldalról) radálom egyes eseményeinek hű története sem: ezekre a kérdésekre a forradalom történetének igaz, tényeken alapuld feltárása adja meg a végső feleletet. Sztálin müvein kívül, amelyeket ezentúl kritikusabban kell forgatnunk, pártunknak is elsősorban Marx, Engels és Lenin eszméiből kell merítenie. Pártunknak elsősorban Lenin munkáiból kell a marxizmus legfontosabb eszmélt, a pártról szóló tanítást cs a szocializmus építésének sok-sok más problémájúi tanítania. Mi nagyon kevesen ismertük az élő Lenint. -Nekünk a Szovjetunió Kommunista Pártja a XX. kongresszuson mutatta meg Lenin igazi alakját. Valamennyien a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának hatása alatt vagyunk. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa — lenini konggresszus volt. Helyreállította a marxizmus igazságát, leién hagyatékát mindazokon a területeken, ahol korábban háttérbe szorították, vagy eltorzították ezt. Ez a konggresszus hű volt Leninhez azért is, mert nemcsak Lenin szavait idézte, hanem elsősorban Lenin szellemében a bátor, alkotó marxista gondolkodásmódot fejezte ki. A XX. pártkongresszus óta újra eleven közelségbe került hozzánk Lenin, jobban Jiű forradalmárokkal együtt megértjük Öt, mint valaha, megvédte a leninizmust a Megismerjük öt igazán, trockizmus és a buchairinizrmus támadásaitól. Sztálin meg és így oldhatjuk meg a marxizmus—leninizmus mai problémáit. Bízvást mondhatjuk: ha jól megértjük a XX. pártkongresszus határozatait, jobban elsajátítjuk a lenini gondolkodásmódot Ezért ma a forradalom vezetőinele, a kommunista és munkáspártoknak nincs fontosabb feladatúit, mint kitartóan, alkotó módon tanulmányozni a XX. pártkongresszus határozatait, alkotó módon, az alkotó marxista gondolat jegyében alkalmazni, sőt továbbfejleszteni, s új elemekkel gazdagítani az egyes országolt sajátos feltételei közölt. Ács Lajos hangsúlyozta, hegy a Szovjetunió Kommunista Pártja győzelmes úíján világtörténelmi jelentőségű sikereket vívott ki és hogy ennek a titka: a párt hű maradt a marxizmus-leninizmushoz, a Szovjetunió Kommunista Pártja mindenkor helyes politikát folytatott. Ezért a Szovjetunió népe eltéphetetlenül összeforrt a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a nép élenjáró osztagával. A XX. pártkongresszus mondotta a továbbiak során — lenini elvszerűséggel, nagy politikai és erkölcsi bátorsággal elítélte és elutasította a Sztálin körül elburjánzott személyi kultuszt, s helyreállította a pártélet lenini szabályait. Sztálin nagy szolgálatokat tett a pártnak, a népnek és a forradalomnak, amikor a lenini eszmékhez mintha csak közöttünk volna. Miért? Mert újra ellenállhatatlan erővel hat ránk a lenini eszme. Lenin mély megértéséhez, megismeréséhez, a lenini alérdeménék tekinthetjük, hogy a marxizmus ellenségeivel akkor eszmei alapon vívta meg a harcot. Amikor Sztálin a Szovjetunióban a kotó marxista módszer elsa- szocialista építésben elért sijátításához szüntelenül merítenünk kell Lenin műveiből, tanulmányoznunk kell Lenint kitartóan és szorgalmasan. De ez ma már nem elég. JT Nagyon fontos, hogy meg- sőt megkövetelte értsük az SZKP XX. kong- dek mértéktelen kerek nyomán népszerűségre és tekintélyre tett szert, mindinkább eltávolodott a lenini munkamódszerektől —, végülis a párt és a nép fölé helyezkedett, s eltűrte, személyédicsőítését. rcsszusának anyagát ls, Mindez súlyos hibákra vezemert csak így érthetjük tett, Minden eddigi sillerünk forrása a munkásosztály hősies harca resszus útmutatásai. Ezen az úton megtettük az első lépéseket. A párt erélyesen harcol a személyi kultusz maradványainak megszüntetéséért, mert a személyi kultusz eszméje és gyakorlata pártunkban, hazánkban is nagy károkat okozott. A személyi kultusz eszméje és gyakorlata arra nevelte a párttagokat és a dolgozókat, hogy egy személy csalhatatlanságában és döntéseiben vakon bízzanak. Ez fékezte, csökkentette a párttagok és a dolgozó tömegek kezdeményezését, alkotó erejét: csökkentette a dolgozó osztályok, elsősorban a munkásosztály önmagába vetett hitét. Pártunk a munkászosztályt arra neveli, hogy mindinkább tudatára ébredjen — hasonlíthatatlanul jobban, mint eddig — vezető szerepének, hivatásának, küldetésének, hiszen minden eddigi sikerünk forrása a munkásosztály kemény, hősles, áldozatkész harca, önfeláldozása. A párt a jövőben még. jobban erősíti a munkások és a dolgozó parasztok szövetségét Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja tóriási tekintélyre és befolyásra tett szert a munkásosztályban s a népben a legutóbbi évtizedekben: összeforrott a munkásosztállyal és a néppel, mert következetesen képviselte a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a nép érdekeit. Pártunk ma harcának eredményeként büszkén vallhatja, hogy a szocializmust építő magyar nép vezető ereje. Pártunk sikeres útjában, harcában átmeneti visszaesések, kudarcok is voltak, többnyire azért, mert a párt bizonyos történelmi helyzetekben helytelenül alkalmazta, vagy éppen megsértette a marxizmus—leninizmus egyes elveit, a lenini eszméket. így történt az 1953-at közvetlenül megelőző évekbon is. Pártunk Központi Vezetősége 1953 júniusában bátor önbírálattal feltárta a hibákat. s megjelölte e hibák megszüntetésének útját. A párt III. kongresszusának határozatai ez az út perspektíváit és tapasztalatait rögzítették le. Mit jelent ez? Azt jelentette, hogy pártunkban fokozottan utat törtek a lenini eszmék, hogy pártunk mindinkább merített újra Leninből. Pártunk és egész népünk örömmel fogadta a XX. pártkongresszus határozatait, s szívvel-lélekkel igyekszik, hopy hazánkban is megvalósuljanak a XX. pártkongminden tagja szabadon elmondhassa pártszerű kritikáját, véleményét, bírálhassa a csakugyan meglévő hibákat. Pártunk tagjai ne féljenek az igazság feltárásától. De vessük fel világosan a kritika tartalmának kérdését ugyancsak Lenin szellemében. Nem lehet megtűrni pártunkban a marxizmus alapjai, a szocialista építés, vagy a párt egysege ellen irányuló támadást. Ezért szilárd eszmei harcban küzdenünk kell az ilyfen jelenségek ellen, s szükség esetén keményen szembe kell szállnunk velük. Bízunk, hogy a párttagok, az önltidatos kommunisták leleplezik és visszautasítják azt a demagóg kritikát, mely egyes helyeken átmenetileg megmutatkozott. Lenin szellemében ma az az első feladatunk, hogy bátorítsuk és fejlesszük a bírálatot és az önbírálatot, az alulról jövő kritikát pedig határozottan támogassuk. A pártban a széleskörű demokrácia elképzelhetetlen a többségi elv szigorú érvényesítése nélkül. Ezért őrködjünk, hogy a párttagság élhessen jogával, s tüzetesen megvitathassa a napirenden lévő kérdéseket, de ezen túl is szerezzünk érvényt annak az elvnek, hogy ha a többség határoz, azok is hajtsák végre a határozatot, akik a határozattal csak részben, vagy egyáltalán nem értenek egyet — ezt követeli tőlünk a proletárpárt vasfegyelme, az a lenini elv, hogy a proletárpártnak minden akciójában egységesein kell cselekednie. A párt intézkedik, hogy a dolgozó tömegekkel való kapcsolatai megjavuljanak. Jobban és szélesebb körűen tájékoztatja a párttagokat és az állampolgárokat a párt s az állam ügyeiről. Biztosítja, hogy az illetékes szervek jobban bevonják a dolgozókat a párt- és az állami munkába, figyelmesebben meghallgassák javaslataikat, bíráló észrevételeiket, lelkiismeretesebben elintézzék a dolgozók beadványit és leveleit, szélesebb körben megszervezzék a képviselők és a tanácstagok fogadóóráit. Nagyobb lehetőséget teremt, hogy a dolgozók tömegei a tömegszervezetekben, különösen a szakszervezetekben és a DISZ-ben, de más szervezetekben is, csapugyan öntevékeny, aktív életet éljenek. Pártunk ebben a tekintetben nagy szerepet szán a Hazafias Népfront mozgalmának. A párt megköveteli a tömegek, a pártonkívüliek irányában a fokozott figyelmességet, elítéli a túlzott adminisztrálgatás és parancsolgatás módszerét: megköveteli, hogy az államigazgatási és a gazdasági vezetők a kiadott utasítások alapján fokozottabban támaszkodjanak a párt- és a társadalmi szervek tömegfelvilágosító munkájára. A tömegek közötti lenini kapcsolatok kiépítésében elsőrangú jelentőségű a szocialista törvényesség szigorú megtartása. Pártunk megszünteti a múlt hibáit, következetesen végrehajtja a rehabilitációt, intézkedéseket dolgozott és dolgoz ki a szocialista törvényesség további megszilárdítására. Valamennyi állampolgárnak kivétel nélkül éreznie kell, hogy a törvény oltalma alatt van, hogy senkisem jogosult önkényes intézkedésekre. A párt szigorúan őrködik a munkásosztály, a dolgozó parasztság törvényben biztosított jogain. Pártunk azonban egyik legfőbb feladatának tekinti azt, hogy nevelőmunkájával elősegítse az állampolgári fegyelem és a munkafegyelem megszilárdulását. Ebben a vonatkozásban néhány hónap óta sikerekre hivatkozhatunk. Pártunk harcol a dogmatizmus ellen Pártunk az ideológia területén harcol a dogmatizmus és a jobboldali opportunizmus leküzdéséért. Arra törekszik, hogy megszüntesse az egyes elméleti tételek dogmatikus értelmezéséből eredt hibákat is. Ezek közül az egyik legfontosabb probléma az osztályharc kérdése népi demokráciánk viszonyai között. Ismeretes, hogy Sztálin 1937ben megállapította azt a tételt, hogy az osztályharc a szocializmus győzelmével párhuzamosan élesedik, mivel a mind szűkebb térre szoruló kizsákmányolók egyre vadabb és elkeseredettebb ellenállást fejtenek ki, s ez elkerülhetetlenül kiélezi az osztályharcot, Ez a tézis helytelen. A szocialista építés különböző szakaszaiban és a különböző országokban konkrétan, nem általános tézis alapján kell megvizsgálni az osztályharc problémáját. A szocializmus sikerei, az osztályellenség báziásak szűkülése idején az osztályellenségnek mind kevesebb az ellenállási lehetősége . Ennek következtében az osztályharc enyhébb formákat is ölthet. Az említett tézis merev értelmezéséből hazánkban is hibák származtak. A rehabilitáció, a közelmúltban kiadott amnesztiarendeletek, a külföldre szökött magyarok részére biztosított amnesztia, az osztályellenség, a kulákság gyermekei és rokonai iráA nép formálja a történei- nyában folytatott rugaima met. Milliók építik tevékenyen a szocializmust — tanította Lenin; másképp nem is épülhet fel a szocializmus. Pártunk a szocializmus építése közben, az építés helyes irányának meghatározása közben egyre gyorsabban mérlegeli a dolgozó milliók tapasztalatait. A párt demokrácia fokozottabb megvalósítása Pártunk biztosítja, hogy a tása és fokozottabb megválódolgozó milliók véleménye, észmvélíple, javaslata, bírálata fokozottabban érvényesüljön, mint eddig. Ebben a vonatkozásban a SfSmabeblvlnetrKeált Mosdani."-' hogy pártunk . építése során elsősorban sítása. A pártdemokrácia érvényesítése biztosítja, hogy a dolgozók hangja, mint a párt kollektív tapasztalata eljusson a párt minden vezető szervéhez. Ezért kell sabb politika bizonyítja, hogy a párt egy ideje ebben a kérdésiben is mind sikeresebben alkalmazza a lenini eszmékből leszűrhető következtetéseket. De a párt, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a dolgozó nép természetesen változatlanul harcol az osztályellenség minden káros megnyilvánulása ellen, az osztályellenség és maradványainak konkrétan megnyilvánuló szocialistaellenes tendenciái ellen. A XX. kongresszus számunkra is fontos iránymutatása, hogy a szocializmus a marxizmus gazdasági oldala kerül előtérbe. A munka termelékenységének növekedése, az önköltség csökkentése, a növekvő termelés az alap, amely lehetővé teszi, hogy pártunk a közeljövőben intézkedést tegyen a dolgozó nép életszínvonalának emelésére. A dolgozó nép szociális helyzetének további javítása, a hntórás munkanap rendszeresítésének ideje attól függ, hogyan hajtjuk végre dekádról dekádra, hónapról hónapra, évről évre a termelési terveket. Ezért most a termelést kell elősegítenie a párfmunkának, az agitáciőnak, a propagandamunkának, a tudományos munkának is. Ebben az irányban kell fordulatot • tennünk. A legutóbbi évekiben kemény harc folyt a párt helyes irányvonalának megvédéséért. A III. pártkongreszszus és az, 1953 júniusi határozat megnyitotta előttünk azt az utat, amelyet most a XX. pártkongresszus szélesre tárt. Ezen az úton 1953— 54-ben veszedelmes jobboldali nézetek keletkeztek és súlyos jobboldali elhajlás alakult ki. Ma a XX. pártkongresszus tükrében világosan lsjtjuk és értékeljük a legutóbbi három év eseményeit és harcait. Jól látjuk feladatunkat: pártunk régi, nagy eredményeire támaszkodva a XX. , pártkongresszus mutatta úton széles fronton, bátran, energikusan, határozottan előre kell törnünk. Ettől nem tántoríthatják el pártunkat sem szektáns, sem jobboldali nézetek, mivel egész pártunk, egész népünk magáénak vallja a XX. kongresszus eszméit. Napjainkban pártunk ls magas na emeli a nagy Lenin halhatatlan zászlaját^ ... • ) Bulganyin és Hruscsov szombaton Hatwellbe látogatott el London (MTI). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, szombaton a déli órákban a Londontól 75 km-re lekvő Ilarwellbe érkezett. A szovjet vendégek megtekintenék a harwelli atomkutató intézetet. A szovjet államférfiak ezután ellátogatták Oxfordba, az ősi angol egyetemi városba. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov április 20-án csie Lord Cilccnnin tengerészeti miniszter meghívására látogatást telt a greenwichi királyi haditengerészeti kollégiumban. A kollégium Nagy-Britannia hadiflottájának legfontosabb tanintézete. itt képezik ki a legmagasabb fokon a Holta tisztjeit és a tengerészgyalogságot. A kollégium fogadótermében Lord Cilccnnin tengerészeti miniszter, továbbá magasrangú tisztek és Nagy-Britannia katonai hatóságainak vezetői melegen üdvözölték a szovjet vendégeket. A kollégium dísztermében Ix>rd Cilccnnin a hadsereg, a flotta és a légihaderő nevében ebédet adott Bulganyin és Hruscsov tiszteletére. Az ebéd után Cilcennin lord üdvözlő beszéddel fordult a szovjet vezetőkhöz. üdvözlöm Excellenciátokat a grcenwichini királyi haditengeszeti kollégiumban, Őfelsége fegyveres erői három fegyvernemének nevében — kezdte beszédét lord Cilcennin, majd többek között a következőket mcw dotta: Most cxtcllcnciátokkal egy sorban ülnek fegyveres erőink képviselői, akik az Önök fegyveres erőinek szövetségeseiként harcoltak a szárazföldön, a levegőben cs a tengeren. Azt hiszem excellenciás uraimj hogy azon milliólc között, akik figyelemmel kísérik országunkban tett látogatásukat, senkit sem óhajtja crősebben, mint or? szagaink katonái, hogy látogatásuk eredménye a béke és az országaink közötti kölcsönös megértés ügyét szolgálja. (Taps.) Ezután a megjelentek lelkes tapsától kísérve N. A. Bulganyin mondott beszédet. Országukban tett látogatáJ sunknak az a célja — mondotta többek között —, hogy az államférfiakkal folytatott tárgyalások útján elmélyítsük a kölcsönös megértést Nagy-Britannia és a Szovjetunió között, szoros és sokoldalú kapcsolatokat létesíti sniik országaink között. Engedjék meg, hogy Nagy? Britannia és a Szovjetunió népeinek barátságára és együttműködésére emeljem poharam, arra, hogy a barátság és a béke hajói nagyobb számban közlekedjenek országaink kikötői között, A barátságunkra! Az ebéden Hruscsov is beszédet mondott. A megjelentek az ő szavait is nagy tetszéssel fogadták. Az ebéd végeztével a szovjet vendégek gépkocsin visszatértek szállásukra, a Claridge-szállóba,' R £zevl©fumó "egyzéke az Egyesűit Államokhoz Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége februárban jegyzékef kapott az Egyesült Államok külügyminisztériumától arra vonatkozóan, hogy az Egyesalt Államok nukleáris kísérleteket tervez az Eniwetok-szigetek (Marsall-szigetek) körzetében. E szigetek az Egyesült Államok gyámsága alatt álló területhez tartozik. Az Egyesült Államok kormánya nagy csendes-óceáni térséget „veszélyes övezetnek" nyilvánított. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége április 18-án válaszjegyzéket küldött az Egyesült Államok külügyminisztériumának. A jegyzékben a többi között ez áll: „A Szovjetunió kormánya a szovjet megbízottnak az ENSZ gyámsági tanácsában ez év februárjában előterjesztett javaslataiban már ismertette álláspontját arra a kérdésre nézve7 hogy ttz Egyesült Államok atom- és hidrogénbomba kísérleti célokra használja fel a csendes-óceáni gyámsági területeket. A szovjet kormány úgy véli, hogy a gyámsági területen folytatott atom- és hidrogénbomba kísérletek, amelyek veszélyeztetik a gyámsági terület lakosságának életét és jólétét, valamint a Csendes-óceán medencéje több államának lakosságát, összeegyeztethetetlenek a nemzetközi gyámsági rendszernek az ENSZ-aiapokmány 12. fejezetében kifejtett céljaival és elveivel, összeegyeztethetetlenek továbbá a gyámsági feltételekkel és az igazgatást végző hatóságok kötelezettségeivel is, amelyeket az említett területek feletti gyámságra vonatkozó megállapodások szabnak meg. Az ilyen kísérletezés sérti a nemzetközi jog legfontosabb elveit"t A RADIÖ MŰSORA Április 23, hétfő Kossuth-rádló 4.30 Hírek, 4.35 Zenés műsor, 5 Falurádió, 6 Hírek. 6.05 Falust híradó, 7 Szabad Nép vezércikke, htrek, 8.10 Sporthírek, 8.15 Szimfónikus hangverseny. 9 Erzsébet, Szalay Miklósné elbeszélése. 10 Hírek, lapszemle. 10.10 Óvodások műsora, 10.40 Zenés beszélgetés Yves Montand-dal, 12 Hírek, 12 óra 10 Operettrészletek, 13 Falusi híradó, 13.15 Ének. 14.15 Üttörő híradó, 14.35 Ajándékműsor gyermekek kívánságára. 15 Hírek, 15 óra 10 Zenés kalendárium, 10 Gyermekrádió. 16.30 Válasz hallgatóinknak, 16.45 Argentin dalok, 16.57 Műsorismertetés. 17 Hírek. 17.15 Dalok. 17.35 Bolgár zeneszerzők kórusművciből, 18 Ifjúság hullámhosszán. 18.20 Szív küldi, 18 óra 55 Kommentár, 19 Hetvenötéves a pesti telefon. Riport, 19.10 Hangverseny, 19.40 Esti Híradó. 20 Jó éjszakét, gyerekek! 20.05 Cseh Filharmonikus zenekar. 20.55 Tudományos híradó, 21.15 Hangverseny folytatása. 22 Hírek. 22.15 Tíz pere külpollika. 22.25 Tánczene. 23.10 Állami Népi Együttes műsorából, 24 Hírek, 0.10 Népdalok. Petőfi-rádió 7—-11.57-lg azonos a Kossuthrádló műsorával 11.57 Műsorzárás, 14 Fúvószenekarok műsorából, 14.15 Operarészletek, 15.10 Halló, itt Moszkvai 16 Országszerte — megyeszerte, 16.40 Filmzene, 16.50 Színházi újság, 17 Népi zenekar, 17.30 Ének, 17.50 Keringők szárnyán. Lehel György előadása, 18.20 Irodalmi Jegyzetek. 18.C9 Hangverseny, 19.10 Moszkva Rádió összeállítása. 19 óra 40 Ml, vész lemezek. 20.40 Sporthíradó, 21 Üzemi lapok szemléje. 21.10 Fúvószene. 21.30 Zalka Máté a népek szabadságáért. Előadás, 22 Népdalhangverseny. [ Április 24, kedd Kossuth-rádló 4.30 Hírek, 4.35 Zenés műsor, 5 Falurádió, 5.30 Külpolitikai kislexikon, 6 Hirek. 6.05 Falusi híradó, 7 Szabad Nép vezércikke, hírek 8,10 Szovjet dalok. 8.40 Indulók és dalok, 9 Úttörő híradó, 9.20 Gyermekrádió. 9.40 üttörök énekelnek, 9.50 Petöti: János vitéz. XIII. ének. 10 Hírek, lapszemle, 10.10 Szlmfónikus könnyű zene, II Leányok, asszonyok, II óra 15 Jutalomműsor. 11.45 Tesze Buszár apó. Krum - Grlgorov elbeszélése. 12 Hírek. 12.10 Dankó dalaiból, 13 Falusi híradó, 13.15 Operai észletek. 14.15 Zenei ÜJság. 15 Hírek, 15.10 Kamarazene. 15.40 Képeslap Leningrádból. Irta Jobbágy Károly, 16 Daltanulás, 16.20 Fényszóró. Természettudományos folyóirat, 16.40 Kórusok. 16.57 Műsorismertetés. 17 Hírek. 17.10 Magyar daljáték zenéiéből, 18 Váratlan látogatás. Rlportmíísor, 18 óra 10 Sziv küldi. 18.55 Kommentár, 19 Könnyű zene, 19.30 Petress Zsuzsa bemutatja Georg Ölsz észt dalénekest, 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20 Esti Híradó. 20.20 Vígjáték: Zsuzsi, 21.30 Operettrészletek, 22 Hirek. 22.15 Bartók kórusmüveiből, 22.35 Tánczene. 23 Dalest, 24 Hírek. 0.10 Bige József furulyázik. Petőfi-rádió 7—II.57-ig azonos a Kossuthrádió műsorával 11.57 Műsorzárás, 14 Operettrészletek, 14.45 Nemzetközi kérdések, 15 Népek zenéje, 16 Tallózás a mezőgazdadasági lapokban, 16.10 Fúvószene. 16.30 Válasz hallgatóinknak, 16.45 Hangvrseny, 17.10 Moszkvai Rádió összeállítása. 17.40 Elmélet és gyakorlat. Vita, 18 Könnyű zene. 18.30 Rádlóegvetem, 19.10 Tánczene, 19.40 Filmzene. 20 Cseh népdalok, 20.20 Dalok. 20.5) Tudom,ánvos lapok szemléje. 21 Magyar polák, verbunkosok. 21.35 Európa hangversenytermeiből. Közvetítés Bukarestből.