Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-03 / 80. szám

VííAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! DILMA&Y AZ MDP CSONGKADMEGYE1 BIZOTTSÁGAINAK LAPJA XII, évfolyam, 80. szám. Ara: 50 fillér Kedd, 1956. április 3, MAI SZAMUNKBÓL: ELFELEJTETT ÜJlTASOK NYOMABAN (3. oldal) -AKIKNEK A NEVELÖMUNKAJABAN NINCS KÖSZÖNET(3. oldal) SZEGEDI HALADÁS—RUDA HVEZDA 2:2 (0:1) (4. oldal) Á középparasztok és a termelőszövetkezet (Cs. J.) Szövetkezeteink tavalyi szép eredményeit látva Szegeden és a járásban is ismét sok száz parasztcsalád hagyott fel az egyéni gazdálkodással. A legtöbb helyen, mint a deszki Kossuth Tsz-ben is, megkétszereződött a télen a munkáskezek száma. Ez a kedvező körülmény lehetővé teszi, hogy szövetkezeteink ebben az évben még intenzívebb gazdálkodást folytathassanak, több munkaigényesebb növényt termelhessenek. Most már szinte korlátlan lehetőségeik vannak a termésátlagok szakadatlan emelésére. Tsz-einknek a fejlődésben elért eredményeik nagyok, de korántsem kielégítőek. Az új belépők között csak kis számmal vannak középparasztok, s a közösbe vitt holdak S2áma átlagosan még a hármat sem éri el. Középparasztságunk soraiban ma már elvétve is alig akadnak olyanok, akik tagadnák a szövetkezeti munka felsőbbrendűségét az egyénivel szemben. Szinte mind azt mondják: igen, a szövetkezet az valóban többet is termelhet, nagy táblákon jobban tudják hasznosítani a gépeket, kevesebb kézierőre van szükség, az államtól is nagyobb támogatást kapnak a közös gazdaságok", Ha ez így van, — márpedig így van miért nem léptek be eddig a középparasztok is tömegesen a tszekbe? Erre a feleletet agitációs munkánk gyengeségeiben, egyes vezetőknek a középparasztok irányában tanúsított rossz magatartásában találjuk meg. Falusi vezetőink, a népnevelők a középparasztok körében végzett agitációs munkájukat egyszerűen leszűkítették a tsz magasabbrendűségének számokkai, tényekkel való bizonygatására. Ez is fontos agitációs munkánk jelen szakaszában, azonban már ennél fontosabb dolgok is vannak, é3 éppen ezekről feledkeztünk meg. Nagyon sok középparaszt már ma, vagy egy évvel ezelőtt belépett volna a tsz-be, ha meg lenne győződve arról, hogy a közös gazdaságnak ő is — ugyanúgy, mint a régebbi tagok — egyenjogú tulajdonosa lesz. Nincs kitéve annak, hogy egy, vagy két év múlva esetleg mint „kulákot" kizárják onnan, s a falu csúfjává leszik. Ilyen esetek korábban Szegeden és a járásban is nemegyszer megtörténtek. Mihályteleken például a Szabad Tisza Termelőszövetkezeti Csoportból 1953 tavaszán mint kulákokat kizárták mindazokat a gazdákat, akiknek belépésük előtt össz-f öld területük kataszteri tiszta jövedelme meghaladta a 350 aranykoronát. Az azonban nem vizsgálták meg, hogy akiket kizártak, valójában kizsákmányolók voltak-e, pedig az ügy helyes eldöntésében éppen erre lett volna szükség. Nem vették figyelembe, hogy a földek aranykorona-értékét már több mint 60 évvel ezelőtt állapították meg, s éppen ezért ez ma már semmiképpen sem lehet mérvadó ilyen fontos kérdések eldöntésében. Ha az ügyet a helyszínein alposan kivizsgálják, megelőzhették volna azt a sok kellemetlenséget, melyekben ezeiknek a dolgozó parasztoknak az utóbbi években részük volt. Kiderült volna többek között az is, hogy szinte valamennyien becsületes gazdaemberek, akik nem nagy vagyonukat nem kizsákmányolásból szerezték. A munkát azzal kell kezdeni, hogy minden községben vizsgáljuk felül azoknak a gazdáknak az ügyeit, akiket hasonló okok alapján neveztek kuláknak. Az igazságnak megfelelően vissza kell állítani régi becsületüket a falu előtt. Kérésükre az ügyük tisztázásán)' hozott határozatot írásba is kell adni, Nagy fogyatékossága még agitációs munkánknak az is, hogy népnevelőink közül sokan egyáltalán nincsenek tisztában a középparasztság társadalmi helyzetével, szerepével. Megfeledkeznek arról sokan, hogy mezőgazdasági termékeink nagyobb részét ma még a középparaszti gazdaságok állítják elő. Emiatt nem is tulajdonítanak nagy fontosságot a középparaszt megnyerésének. Abban a csalóka tévhitben ringatják ezek az emberek magukat, hogy a mi tsz-ünk már elég gazdag, megélünk új belépők nélkül is. Az ilyen „népnevelő-munkában" nincs köszönet. Ezek a „népnevelők" vagy együtt siránkoznak a panaszkodókkal, vagy pedig durván, lekicsinylően beszélnek az emberekkel. A középparasztok ellenérveiben azonnal „felfedezik" az ellenség hangját, ráfogják, hogy egy követ fúj a kulákokkal, sok esetben pedig a legbecsületesebb egyéni gazdákban is „felismerik" a kulákot. Pedig valakinek a kulákságát elsősorban az dönti el, hogy ő maga dolgozik-e, tartott-e állandó bérmunkásokat, jövedelme kizsákmányolásból, vagy földje saját maga és családja által való szakszerű megműveléséből származik. Aki az utóbbi módon dolgozott és dolgozik, semmi esetre sem lehet kulák. Az ilyen emberek előtt állandóan nyitva kell tartani a tsz-ek kapuit. Amint az egész parasztság, a középparasztság teljes felemelkedése sem lehet szövetkezés nélkül, viszont tsz-eir.k sem fejlődhetnek kellően a középparasztság megnyerése nélkül. Felszabadulási emlékünnepély Szegeden Teljesített vállalások Legalább tizenöt féle szakma emberei dolgoznak az Orvosi-műszer-, Felszerelés éj Gyermekkocsikészítő Szövetkezetben. Most csak kettőt említsünk: az asztalosokat és a bicskakészítőket. Mindkét részleg teljesítette április 4re tett vállalását. — Mi már szombaton befejeztük az utolsó munkadarabot is — mondja Bankov László, az asztalosrészleg vezetője. — Ez a két darab laboratóriumi asztal — mutat a fehér bútorokra — elszállításra vár. A laboratóriumi asztalokon kívül két darab mosókonyhai kocsit készítettek deszkából, egy iker, mély gyermekkocsi famunkáit végezték el és 94 darab mikroton-kés dobozt adtak át még a szombati napon. A bicskakészítő részleg is megcsinálta már a 600 halbicskát, a burgonyahámozó késeket. A 80 db mikrotonkés helyett 94-et készítettek. Jó! sifreriilt az I. kerületi Tanács oktatási intézményeinek műsoros előadása Az I. kerületi Tanács VB matizált Kőmíves Kelemen oktatási intézménye vezető című népballada előadásáért, igazgatósága jólsikerült mű- Az i kerületi óvodások kedsoros előadást rendezett teg- ves kis műsora mellett kiuszályokról keskerey pallókon át működőén beleömlik egy vályú- ZsSl' A^tSjS S Györ^lS^ 0 és a szovjet himnusz elhang- goraszámukkai zása után Harmath István, Mindezt ma már transzportör- Persze a homokberakás az I. kerületi Tanács VBszalag végzi, mely benyúlik egé- közben még kell pumpálni - elnökhelyettese tartott rövid szen a hajóra, csak rá kell ' a magyarázta Rácz bácsi - hisz a ünnepi beszédet, melyben a homokot lapátolni. Üj színnel hai° ahk"r méS magasan áll, a már hagyományossá váltrnagazdagodolt tehát a Tisza partja: kerék nem merül a vízbe. Azon- gyar—szovjet barátsági hóit felszabadulás, a technika előre- ban' amikor jövünk lejelc, a nap jelentőségéről beszélt, törése meghozta a munka köny- malom már önműködően meri A nagy^ gazdag műsoros A Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Bizottsága, a Szeged Megyei Jogú Városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága ünnepi díszelőadást rendez április 3-án, ma este 7 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban hazánk felszabadulása 11. évfordulójára. Műsor: magyar és szovjet himnusz. Ünnepi beszéd. Elmondja: Vereska András, az MDP Városi Pártbizottság másodtitkára. Internacionálé. Ezután a szegedi Nemzeti Színház művészeinek műsora következik: Erkel: Hunyadi László nyitány. Játssza a szegedi Nemzeti Színház zenekara. Csajkovszkij: „Anyegin", párbaj-jelenet. Előadják: Megvesi Pál, Horváth József, Szalma Ferenc, Weigand Gyula, a szegedi Nemzeti Színház művészei. Tvardovszkij: „Vaszilij Tyorkin". Átkelés-részlet. Előadja: Dómján Edit, a szegedi Nemzeti Színház művésze. Csajkovszkij: ..Anyegin". Polonaise. Előadja: a szegedi Nemzeti Színház tánckara. Rimszkij-Korszakov: Csengve-bongva száll az ének. Énekli: Berdál Valéria, a szegedi Nemzeti Színház művésze. Kodály: „Háry János". Toborzó. Énekli: Szabady István, a szegedi Nemzeti Színház művésze. Kodály: Kállai kettős. Előadja a szegedi Nemzeti Színház ének-, tánc- és zenekara. A művészegyüttesek műsora: Bartók: Magyar képek. Előadja: a Szeged város Szabad Ifjúság Művészegyüttes zenekara. Vezényel: Várnagy Lajos. Vörös Csepel — Behár feldolgozása. Előadja: a Szeged város Szabad Ifjúság Művészegyüttese énekes zenekara. Vezényel: Erdős János és Várnagy Lajos. Vavrinec: Balatoni dalok, Bárdos: Dana-dana. Előadja: a Szeged város Szabad Ifjúság Művészegyüttes énekkara. Vezényel: Erdős János. Tyukodi leánytánc, „Csongrád megyei szvit" részletek. Előadja: a Szeged varos Szabad Ifjúság Művészegyüttes tánckara. Dunajevszkij: Drága föld, Kadosa Pál: Április 4-ről szóljon az ének, Szabó Ferenc: Dal a hazáról. Előadja: a szegedi üzemek 400 tagú egyesített énekkara. Kíséri: a szegedi Nemzeti Színház zenekara. Vezényel: Rubányi Vilmos, a szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója. Műsorközlő: Dómján Edit. Rácz bácsi újítása Ki ne emlékezne arra, hogy hajtja a kereket, a tengelyen léitt, a város szívében, a rakodó- vő falánc a hajó jenekére meparlon félmeztelen, barnára sült rül, s a konzerves-dobozok felkubikosok erejüket, izmukat merítik a vizet. Amikor a lengemegfeszítve, lihegve tolták ma- lyen megint lejeié fordulnak a guk előtt a vizenringó fekete félig telt tartályok, akkor ön fel a partra homokkal teli talics- ba a fii kájukal? Tiszába. amely bclefolyik Kovács Zsuzsa és Schinler Iván zeneiskolai tanulók. A Városi Balettiskola növendékei szokásukhoz híven sok tapsot arattak. A Közgazdasági Technikum ipari tagozatának színjátszói Osztrovszkij ,. i ., -- "" .nucuiw »Vihar« című drámájából nyebbségét is. A parti sétány ka- * *t« ™ a Jizct e, üt a eIöadásban fcllé u a Taní_ mutattak be részletet szép vicsain lépkedve bizony ,obb er- *f*eai Part°n fct nem ra" - - . = „, sikerrel. A műsorban jól szesés gépeket látni, mint agyon- kódunk egész epei „üzemben tónokópző es a Ságvari, End- peltek a Dugonics és a Gutenhajszolt kubikosokat. «» •. A « kap,a a kére- re Gimnázium endkkara. Jól ^g Leányiskola növendéDe nicsak: miféle csodabogár ef al^l^Zmégtt Tu^ KMyÓ kci„z ott o homoks hajó oldalán? kéletZTaZm * ^t^ulófa A n^T^ A ^ag programú mű*,' , ztum tanulója. A Dózsa és a ros delelott megmutatta, Egyenletesen forog egy nagy Ez volt Racz bácsi április 4-i Dugonics Altalános Iskolák hogy nagyon sokra képesek a kerék, falapátok vannak rajta, felajlánása. közös kultúresoportja meg- kulturális élet területén az Vízimalom? Gyerünk közelebb, M. T. érdemelt tapsot kapott a dra- I. kerület iskoláinak tanulói, nézzük meg! öszbehajló, fekete alacsony ember fogad: Rácz Gábor. Régi tiszai hajós, hosszú évek óta bányásza a homokot. — Tán maga csinálta ezt Rácz bácsi? — En, a télen — válaszolja. — Emlékszik, — hivatkozik egy régebbi találkozásunkra — amikor egyszer fent• voltunk a Marosban és míg a gép emelte ki a vízből a homokot cs szórta a hajóba, én kézzel pumpáltam az uszály fenekébe csurgó vizet. Akkor beszéltünk arról, hogy nem lehetne-e ezt a munkát is könnyíteni? Nahát most gépesítettem. S rámutatott a szerkezetre. Az ilyen dologra mondják, hogy egyszerű, mint a pofon. Rácz bácsi fából készített egy vastag tengelyt. Közepére deszlialapocshákból — aryelyekre literes konzerv-dobozokat erősített — nagy U-szögekkel összeállított láncot helyezett. A főtengely hajó széle felé eső végire ugyancsak fából nagy faliereket szerelt, amelyre több falapátot készített. Vízimalom módjára a Tisza sodrása Kiváló dolgozók a Szegedi BúForgyárban A Szegedi Bútorgyár dolgozói tervüket. Festett hálószoba-gar- {or;ntos áron a Szegedi Bútorcr* • . i . ., ,. . niturakat készítenék farostleme péntekén teletettek negyedévi böl> amebjeket koralbclől 5m tékesítő Vállalat hoz forgalomba, Balogh Sándor a szekrényszerelő brigád dolgozója. A hálószoba-bútor szekrényeit ő és brigádja állítja össze. Balogh Sándor kiváló munkája után ez év februárjában megkapta a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. A felszabadulási műszakban átlagosain 188 százalék a teljesítménye. •••mutmmm BURGONYA-SZEDÖGEP gyártását kezdték meg a Székesfehérvári MEKÓ Vállalatnál. Tervek szerint a gépek sorozatgyártását április végén, vagy május elején meg is kezdik. BRIGADYR-tipusú - L-60 repülőgépek sorozatgyártásul kezdték meg Csehszlovákiában. Ezt a fajta gépet a mezőgazduságban használják fel; Horváth István ifjúmunkás az elmúlt cvben szerelt lc a kalonaságtól. Az előkészítő üzemrészben dolgozik. Itt a bútorok alkatrészeit, alapjait állítja össze: a kereteket, lábrcszeket. Ez a fiatalember januárban és februárban átlagosan 167 százalékot teljesített, a felszabadulási műszak alatt 174 százalék lelt termelési eredménye.