Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

VRAG WCMLM EGYESÜLJÉTM AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁG AiN AK LAPJA XII. évfolyam, 90. szám mm mi ••• iiimn miauim Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. április 15. MAI SZAMUNKBÓL: BULGANYIN ÉS HRUSCSOV ELVTÁRS ELINDULT ANGLIÁBA (2, oldal) A MUNKAVERSENY SZERVEZÉSE A SZEGEDI RUHAGYARBAN (3. oldal) TURISTA ÜTŐN A SZOVJETUNIÓBAN (3, oldal) A MINISZTERTANÁCS HATAROZATA A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS BEVEZETÉSÉRŐL (4. oldal) Máius 1 előtt A nemzetiközi munkásosztály nagy ünnepére ké­szül Szeged. Az üzemekben nemes vetélkedés folyik a dolgozók között. Ez elősegíti az első negyedévi adós­ság törlesztését, az április havi tervek maradéktalan teljesítését. Mint mindig, ez évben is kiemelkedő munkateljesítményekkel köszöntik a dolgozók május elsejét. A pártszervezetek több helyen megbízták a DISZ-t, hogy ellenőrizze a termeléssel kapcsolatos ha­táridők betartását, nyújtson segítséget a minőségi őr­járatok, a takarékossági brigádok szervezéséhez. A ru­hagyári fiatalok versenyfelhívásához csatlakozva több üzemben új brigádokat szervezitek a tervele, a válla­lások napról napra való teljesítésére. A munka üteme azt bizonyítja, hogy a vállalásokat maradék nélkül megvalósítják. Gondolni kell a szakszervezetekre is a fiataloknak. A munkaverseny további szélesítése, an­nak anyagi és műszaki elősegítése a szakszervezetre vár, , A dolgozóik április 4-hez hasonlóan május 1-et is ünnepi műszakkal akarják köszönteni. Az ünnepi mű­szakok mindig kimagasló eredményeket hoztak, s minden bizonnyal a május 1 előtti egyhetes műszak is előbbre lendíti a munkát. Több üzemben követendő kezdeményezés indult meg a technika fejlesztésére, a minőség megjavítására és az önköltség csökkentésére. A gazdasági vezetők mindent megtesznek az álló gép­órák minimális csökkentéséért — a termelési kapaci­tás legteljesebb kihasználásáért. A tömegszervezetek­nek viszont a gazdasági vezetőik vállalását figyelembe, véve olyan felvilágosító és meggyőző munkát kell vé­gezniök, amely biztosítja az eikésők és az igazolatlan hiányzók, számának a legminimálisabbra való csök­kentését. Az élenjáró munkásak minden üzemben vál­lalták a gyengébbek segítését. Fáradhatatlanul tanítják a gyengébbeket, átadják munkamódszereiket, hogy az üzem száz százalék alatt teljesítői is felzárkózzanak a terv teljesítői közé. A május elsejére indult munkaverseny nagy se­gítséget ad a további munkához, a második negyed­évi tervek teljesítéséhez. Már most készítsük elő a májusi tcrvfeledatokhoz szükséges féllkésztermékeket, melyek biztosítják a további ütemes termelést a má­sodik negyedéves terv valóra váltását. A dolgozók lendülete, m unkaakar a ta már az első negyedév sorárn bebizonyította, hogy igen sok üzem­ben óvatosak voltak az évi vállalások, s azok nagy ré­szét már teljesítették a dolgozók. Szükségképp vető­dik fel május 1 előtt az éves vállalások felülvizsgá­lása, s azok kiegészítése. Az üzem vezetői ne hagyják figyelmen kívül a dolgozók tettrekészségét, elgondolá­sait, s a műszaki intézkedési tervbe felverteket határ­időre valósítsák meg. A verseny nyilvánosságáról, annak értékeléséről egy nap sem lehet megfeledkezni. Ott, ahol dekád- • elszámolás van, biztosítani kell a legjobb dolgozók, párosversenyzők, brigádok naponkénti értékelését, az eredmények népszerűsítését és a példamutatók! kö­szöntésót. Nagyon jól fel lehet használni például az üzemi fotó-szakköröket. Az általuk készített képek minden bizonnyal serkentik majd az üzem dolgozóit a jobb eredmények elérésére. Alig két hét választ már el bennünket a nemzet­közi munkásosztály nagy ünnepétől, május 1-tőL Az április 4-re tett vállalások megvalósítása biztosíték arra, hogy május 1-ef^ kimagasló munkateljesítmé­nyekkel ünnepelhetik az üzemek dolgozói. A vállalá­sok megvalósíthatók. Ma még teljesen nyílt, melyik üzem vonul majd a felvonulás elején — ez a dolgo­zóktól függ. Annyi máris biztos: a legjobb dolgozók haladnak majd az üzemek élén, s köztük igen sokan lesznek olyanok, akikről eddig még keveset hallottunk. Készülnek a dekorációk, a feliratok a május else­jei felvonulásra. Szinte minden üzein újat akar mu­tatni, meglepetést szán a felvonulóknak. Ez is, és az egész készülődés arra enged (következtetni: a nemzet­közi munkásosztály nagy ünnepét, május 1-et soha nem tapasztalt munkateljesítményekkel és színpompá­val ünneplik Szeged dolgozói. A Zeneművészeti Szakiskola növendékei hangverseny? rendeznek Lenin szüle lésének évfordulóján Szeged tizenegy középisko­lájának több mint négyezer diákja április 21-én emléke­zik meg V. I. Lenin születé­sének évfordulójáról. A taní­tás utáni ünnepségeken min­denütt műsort adnak majd a DISZ művészeti együttesei. A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola cs a Tömörkény Leánygimnázium növendé­Május l-re készül a Sánilorfalv! Gépállomás kiváló traktoros brigádja Hétfőn kezdődik a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny második foidulója Az ország gépállomási bri­gádjainak tavaszi versenyé­ben a legutóbbi értékelés szerint a Csongrád megyei Sándorfalvi Gépállomáson dolgozó Bús István héttagú brigádja szerezte meg az el­sőségeit. Bár főleg nem szán­tás-vetésben érték, el ezt az eredményt, mégis dicséretet érdemelnek, mert akkor sem tétlenkedtek, amikor a föl­deken állt a víz. Még most sem szánthatnának a sán­dorfalvl traktorosok, ha a mélyfekvésű földekről nem vezették volna le a vizet. Megfeszített munkával éjjel­nappal dolgoztaik, s 25.000 köbméter víztől szabadították meg a földeket. Ezenkívül több mint 10.000 mázsa trá­gyát hordtak ki. Bús István brigádja meg­fogadta, hogy május 1-ét ta­vaszi tervük 15 százalékos túlteljesítésével köszöntik és 2.5 százalékos üzemanyag­megtakarítást érnek el. A brigád rövidesen eleget tesz ennek a felajánlásának, mert tavaszi tervét 110 százalékra teljesítette és annyi gázolajat takarított meg, amivel több mint száz holdat fel lehet szántani, A Rákosi Mátyás tanulmá­nyi verseny második fordu­lója hétfőn, 16-án kezdődik az alábbi beosztásban: Irodalomból április 16-án, történelemből 18-án, orosz­ból 19-én, földrajzból 20-án, fizikából pedig 21-én. A versenyeket minden al­kalommal Hódmezővásárhe-i lyen tartják, fél 10 órai kez­dettel a Vásárhelyi Állami Általános Gimnáziumban. Az oktatási osztály a ta­nulók étkeztetéséről gondos­kodik, valamint a vasúti dí­jat is megtéríti, Az ember tragédiája, a Csongor és Tünde és a Bánk bán legszebb jelenetei a hétfői drámai-esi műsorán Hétfőn este 5 és 8 órai kezdettel rendezi meg a TTIT és a DISZ harmadik arámai estjét a Szabadság Filmszínházban. Az előadá­sokon a magyar drámairo­dalom klasszikus alkotásai­ból, a Bánk bán-ból, a Cson­gor és Tündé-ből és Az em­ber tragédiájá-ból mutatnak ne részleteket: Bessenyei Fe­renc kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész, Barsy Bé­la Kossuth-díjas, Major Ta­más kétszeres Kossuth-dí­jas kiváló művész, Szörényi Éva Kossuth-díjas érdemes művész, Tőkés Anna Kos­suth-díjas kiváló művész, va­lamint Kovács János és Lon­tay Margit. A közönség különösen Az ember tragédiája és a Bánk bán részleteit várja nagy ér­deklődéssel. A tragédia tel­jes egyiptomi színét bemu­tatják eredeti Nemzeti Szín­ház-i szereposztással, Ádám: Bessenyei, Éva: Szörényi, Lucifer: Majos Tamás lesz, míg a Bánik bán keresztmet­szetének szerepeit, Bánk bánt: Bessenyei, Melindát Szörényi, Gertrudiszt Tőkés Anna, Biberachot Major Ta­más, Tiborcot Barsy Béla és Ottót Kovács János játssza. A magyar dráma fejlődésé­ről Osváth Béla aspiráns előadása ad majd áttekintő képet. Jegyek a filmszínház pénztáránál válthatók, Segítség az árvízkárosultaknak A Szegedi 42. sz. Autóköz­lekedési Vállalat árvízvédel­mi munkára (kivezényelt gép­kocsijai közül a Mohács­szigeti védelmi munkáknál körülzárt autók a napokban érkeztek haza. A vállalat dolgozóinak, gépkocsivezetői­nek önfeláldozó munkájáról az országos sajtó és az árvíz sújtotta területeik helyi ta­nácsi szervei elismerően em­lékeztek meg. A vállalat MNDSZ-szervezete a dolgo­zók adományaiból jelentős mennyiségű férfi-, női- és gyermekruhát, különféle használati tárgyakat gyűj­tött össze. Az MSZT és a DISZ-szervezet közös műso­ros estet rendezett, amely­nek tiszta bevételét — közel 1000 forintot — az árvízká­rosultaknak ajánlotta fel. Könyv készül a Tisza élővilágáról A Magyar Tudományos Akadémia Hidrobiológiái főbizottságának felkérésére Kolozsvári Gábor, a Sze­gedi Tudományegyetem Ál­lalrendszertani Intézete ve­zetőjének irányításával több szegedi zoológus egye­temi és főiskolai tanár az idén megkezdte a Tisza élő­világáról szóló tudományos mű elkészítését. A kutatók a téli hónapokban össze­gyűjtötték a több mint 120 régebbi tudományos érte­kezést, amelyek a Tisza nö­vény- és állatvilágáról egy­egy érdekes részletet ismer­tetnek. Például e dolgoza­tokból derült ki, hogy a folyóban sok olyan halfajta él, amelyekről még a halá­szok is keveset tudnak. Sze­ged környékén angolnát, másutt sebes pisztrángot, lápipócot is leltek már. Ré­gebbi kutatások derítették ki att is, hogy a Közép­Európa más folyóiban nem található telepes hydrák (corailophorn caspia) is élnek a Tiszában. A kutatócsoport tagjai közül dr. Szabados Margit adjunktus és dr. Megyeri János főiskolai tanár már több év óta vizsgálja a folyó éleiét. Tapasztalataik­ról most részletdolgozatokat készítettek, amelyek majd a készülő nagy monográ­fiában is helyet kapnak. A jó idő beköszöntésével az írásos emlékek össze­gyűjtése mellett megkez­dődött már a kutatás a fo­lyón is. Ebben a munkában a part menti falvakban élő pedagógusok is tevékenyen résztvesznek. Fiatal egyete­mi hallgatók a Tisza mel­lékfolyóinak életvilágát ta­nulmányozzák. Az előreláthatólag több évig tarló kutatások ered­ményeit két műben, tudo­mányos és közérthető for­mában is kiadják. Külön fejezetek ismertetik majd a meder geológiáját, a fo­lyó növény- és állatvilá­gát. A kutatók gyakorlati­lag is sok hasznos tanácsot adnak a tiszamenti rizstele­pek öntözéséhez, a halál­lomány növelésére, vala­mint más fontos azonnal megoldásra váró problc­K1TUNTETESEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiemelkedő munká­juk elismeréséül Ökrös Istvánnénak, a Szegedi Jutaárugyár szövőnőjének és Csatordai Antalnak, a Vásárhelyi Városi Tanács VB elnökhelyettesének a Szocialista Munkáért Ér­demérem; Meleg Ferencnének, az Üjszegedi Kendergyár cér­názójának, Kővágó Józsefnek, a Földeáki Községi Tanács VB elnökének, Korek Józsefnének, Szeged I. kerületi Ta­nács VB titkárának, Vida Szűcs Antalnak, a Hódmezővásár­helyi Útfenntartó Vállalat ÜB-elnökének és Papp Istvánnak, a MÖHOSZ Csongrád megyei Elnöksége instruktorának a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta. keinek közös- megemlékezé­sén adják át az országos Barlók emlékverseny tizenöt szegedi helyezettjének dijait. Az ezt követő ünnepi műsor­ban ismertetik Lenin életét, s róla szóló verseket szaval­nak, majd a Zeneművészeti Szakiskola növendékei adnak hangversenyt szovjet szerzők műveiből. Aki ritkán pillant be a Fehértó ku­J isszai'mögé, el sem hinné, hdgy ilyen­kor a régi, de újra és újra megújuló színen a „szereplők" mily tarka soka­sága váltja egymást. Mihelyt a hó és jég néptelennek tűnő birodalma ismét tóvilággá változik, a víz elindítja az életet. Hiszen valamikór a föld életé­nek az ősanyja is a víz volt, sok-sok évmilliók előtt innen indult el hódító útjára, a szárazra. A fehértói hó és jég csak mozdulatlanságra kényszerí­tette a víz életét. A Duna—Tisza (közti földhátról út­talan utakon és csatornákon keresztül zúdul a víz a Fehértóba. A halastó zsilipjein a felduzzasztott víz tajtékzó robajjal ömlik a tavakba. A hópusz­ták helyén feltöltés alatt lévő tavak széles, nagy hullámokat ringatnak, amelyeknek hátán télen pusfctult, szét­tépett állatok maradványai sodródnak a partok felé. Itt nyúlvázat hintáztat a víz, amott egy könnyelműen télre ittmaradt kanalasgém lapátcsőrét) Bár még fagyos éjszakákat, gyakran havat és hideg szeleket hozott a március, a tavaszi érkezők rend­rp itt vpltak. Pacsirták, sere­gélyek nyomában, bíbicek, godák. Füsti fecskék a tava'ízi hidegben csak a víz felett találnak apró, röpködő ro­varokat. Seregélyfelhő keres sűrűbb nádast éjszakára. Előbb három tó­széli jegenyenyárt lep meg a fekete „felhő". Pillanatok alatt rogyadozik a fa. • Piroslábú cankócsapat érkezett. Partra állnak, féllábon, csőrüket a há­tuk tollába rejtik. Pihennek, ezek még tovább mennék észak felé. A tavaszi ég egyre ontja az érkezőket. A ga­lambsneffek csapatai egyre-másra Fehértói tavasz jönnek. Amikor nagy magasságból végre a látóhatáron feltűnik a Fehér­tó, egyre lejjebb ereszkednek, s az otthonos táj yizei felett már szinte a vizet súrolva surran végig elnyújtott láncuk. Március 17-én a gulipánoknak is itt volt egy 40-es előjárőre. A töb­biek még úton vannak. Egy év előtt április 12-én a Fehértónak egy gyűrűs gulipánja Várna mellett még a Fekete­tenger partjain pihent. Az érkező gu­lipánok nagyot nézhettek a tenger víz láttán. Régi otthonuk, a „kereksziget", ahol annyi kis gulipán pillantotta meg legelsőbben a szegedi eget, a sánd^r­falvi erdőből kiemelkedő templomtor­nyot, most víz alatt van. Fáradtan ér­keztek, mégis sokáig kerengtek az áradatba süllyedt otthon felett. Végre leszállhattak egyik még fel nem töl­tött halastó porondján. Talán lesz eszük, fészket ide nem lehet építeni, mert úgy járnak, mint a tavalyiak, amikor több mint 50 kotlott fészket mosott el az ár ... A messze mély vizek közepén ve­gyes öltözékű, tavaszi pompában dí­szelgő nemzetközi récetársaság tart is­merkedést. A réce éjszakai utas, az éjjel erkeztek és talán a holnap már valamelyik lengyel, vagy szovjet tó­vidék ad pihenőt részükre. Első ér­kezők a nyílfarkúak, barátok, fütyü­lök. A tőkés réce már hozzánk tarto­zik. Ezek korán ismerkednek; meg is van az eredménye, mert április ele­jen gondosan betakart 5 tojást talál­tam. Amíg nincs meg a 12—14 tojás, a fészket a tarka varjak, szarkák, na meg az ember elől is rejtve kell tar­tani. A csokoládéfejű zölcjpápaszemes aprórécék seregestül űzik egymást, így a cigányok és a böjtiek is. Ha el­fáradnak, vízre üLnek. Néha eltűnnek, amikor a hullám fenekére kerülnek, máskor a hegy tetején vannak. Egy sarki búvárnak egyenes, vastag nya­ka emelkedik ki — mint torony — kö­zülük. A búbos vöcsök párban úszkál. A furcsa frizurájú, tenyérnyi széles vörös tollfüles vöcsökgavallér gyors bukdácsolással mutatja be tudomá­nyát szíve választottjának. Egyik bu­kás után csillogó kis hal van a csőré­ben. Udvariasan átengedi jövendőbeli­jének. Vöcsökéknél így udvarolnak. A Korom-szigeten a honfoglalás zűrza­vara. ősszel évről évre sokasodva mennek délre a fehértavi sirályok. Az egyik januárban az atlanti parton a portugáliai Otrontóban tett látogatást. A sziget „tatarozva" várta az érke­zőket. A fehértavi diák-brigád kiirtot­ta a „tüsköt" a bogáncsot, ami a múlt évben annyi sok odarejtőző, menekülő kis sirálynak szúrta ki a szemét és a kis vakok mellett még sok sánta is lett a tüskeszúrástól. Kevés a szállás, sok a madár. A tavaszi napszámból a szántásokról este beérkező sok sirály már alig talál szálláshelyet. Az élel­mesebbje már jó előre leköti a lakást. Április elsején 9 elkészült fészekben volt egy-egy tojás. A sirálymama 4 fiat nevel. Ha elpusztul első fészke, a gyerekek száma lecsökken kettő-há­romra. Még egy-két hét s itt lesz minden sikeresen áttelelt fehértavi madár Itt lesznek a töcsök, cserék, lilék cs meg­indul a családi élet a felkeresett és feltalált régi otthonokban. Dr. Bcretzk Péter

Next

/
Thumbnails
Contents