Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-08 / 84. szám

Vfcslrmp, 1958. április 8. Mim* YIRORSW A ssegedi pártértekes'et {Folytatás a 4. oldalról) pártbüntetés eszközével vé­get kell vetni az állam és az egyház közötti megállapodás opportunista felfogásának. Abból kell kiindulni, hogy a párton belül a vallás nem magánügy, s ezért nem tűr­hető el, hogy egyes funkcio­náriusok, párttagok temp- dósának arányában az osz­lambam kössenek házasságot, tályellenség ereje csökken. Éppen a proletárdiktatúra hogy a párthoz való tartozás gozó nők — asszonyok, lá- nak titkára elmondotta, hogy az állandó tervmódosítások magasztos fogalma hasson át nyok — családi, szociális és a vezetőség újjáválasztása miatt. minden párttagot és becsüle- egyéb problémái megoldásé- óta fellendülés tapasztalható Péter Szilveszter elvtárs a tes pártonkívüli dolgozót. ra. így többet segíthetett a pár tanunkéban. Erősödött a Textilművek pártbizottságá­Meg kell magyarázni, hogy volna a pártnak is. kollektív vezetés, fejlődött a nak titkára a technikai szín­az a sztálini tétel, hogy a Többet várhattunk volna bírálat, önbírálat, megnőtt a vonal fejlesztésének kérdé­szociaiizmus éipitese során ^ MSZT-től és a Vöröske- taggyűlések látogatottsága, seiről beszélt. Üzemükben reszttől is. Azonban e szer- aktívabbak lettek a párt- ennek érdekében a műsza­vezetek munkája majdnem munkában. Régebben sok kiak tudásának fejlesztéséért kimerült néhány reprezenta- párttagnak nem volt párt- dolgoznak. A versenyszer­tív jellegű rendezvény meg- munkája. Ma viszont kevés vező munka hiányosságaival állandóan éleződik az osz­tályharc, nem helyes, mert a szocializmus erői gyarapo­vagy gyermekeiket megke­reszteljék, általában, hogy vallásos életet éljenek. Az ideológiai téren végzett mun­kánkban le kell leplezni a cinizmust, a közönyt, a kis­polgári megnyugvást, a pasz­adatait ismertette. Szólott a társadalmi munka nagy je­lentőségéről is, majd arról beszélt, hogy a városi tanács a Központi Vezetőség hatá­rozata értelmében egyik legfontosabb feladatának az ifjúság nevelésével való fog­lalkozást tartja. A tanács ap­parátusának osztályai és a tanácsi vállalatok munka­terveket készítettek a terüle­szervezésében. A békemoz- olyan párttag van, aki ne vé- foglalkozva elmondta, hogy a tűkön dolgozó ifjúság szak­1 1 ' • ' 1 1 'II L-,- A v\á »•( !•% % « ml- át Tnvmlt n XTállnl á —^ 1 — tnl 1 ,'i „' » " szilárdsága, ereje teszi le­hetővé, hogy egyes burzsoá szakembereket felhasznál­junk a szocializmus építésé­re. Egy pillanatra sem sza­bad azonban csökkenteni galom elég jól kihasználta a nemzetközi helyzetet a Szov­jetunió és pártunk bákepoü­tikájának népszerűsítésére. A népfront-mozgalom je­lentős segítséget nyújt a párt szív szemlélődést, az intrikát, éberségünket, harckés^égün- számára a tömegek politikai a korrupciót, a szocialista ket az ellenséges elemek és tulajdon fosztogatását, mint nézetek leleplezésében a szocialista embertől ide- Legfőbb feladatunk az gen, burzsoá, kispolgári ma- SZKP XX. kongresszusa ha­gatartást. Támaszkodva régi tározatainak minden párt­párttagjainkra, el kell érni, taggal való megismertetése. A tömegszerrezctek munkája A tömegszervezetek és mozgalmak a beszámolási időszakaszban jelentős segítsé­get nyújtottak a párt felada­tainak megoldásálhoz, a ter­melés előKészítésében és a tö­megek politikai nevelésében. Tömegszervezeteink között ifjúsági szövetségünk fejlő­dött legtöbbet a korábbi évekhez viszonyítva. A KV 1955 májusi határozata óta jelentős eredményeket ér­tünk el abban a tekintetben, hogy a párt-, állami, társa­dalmi és kulturális szervek az eddigieknél sokkal na­gyobb gondot fordítanak az ifjúságra, a DISZ-re. Pártszervezeteink vezető­ségi üléseken, taggyűléseken alaposan tárgyalták az ifjú­ság neveléséinek, a DISZ ve­zetésének és segítésének problémáját. De a kedvező változás az ifjúság részéről is megállapítható. Munkásif­júságunk a termelés terüle­tén igyekszik lelkes munká­val meghálálná a párt gon­doskodását. Tanulóifjúsá­gunk a tanulás terén tett erőfeszítései mellett mind több ifjúsági nevelési és tár­sadalmi érdekű akciót szer­vezett. A DISZ taglétszáma is jelentősen nőtt. Ahhoz azonban, hogy a DISZ meg­feleljen feladatának, a DISZ­sz ervezeteknek, a párt- és minden más szervnek meg kell javítania az ifjúság kö­zötti nevelőimunkáját. A DISZ városi bizottságának és Kuszin elvtársnak sokkal több kezdeményezést kell ta­núsítani az ifjúság nevelésé­ben és mozgósításában. Fejlődött az MNDSZ is és erősödött a befolyása, min­denekelőtt az üzemekben, de az értelmiségi dolgozó nők között és a tsz-ekben is. Sok­kal nagyobb befolyása lehe­tett volna akkor, ha még több figyelmet fordít a dol­nevelésében és a szocialista építésre való mozgósításban. Nem kell másra utalni, csak a társadalmi ellenőrzés meg­szervezésére. Azonban szá­mosan félreértve a KV hatá­rozatát, úgy vélték, hogy a jelentőségének csökkentésé­ről van szó, s emiatt néhány gezne pártaunkát. Javult a tag- és a tagjelölt-felvételi munka is. A pártszervezetek kétéves felépítési terv alap­ján dolgoznak. Elmondotta ördögh elvtárs, hogy a XX. kongresszus szellemében azon dolgoznak, hogy a párt­munkát a termelés fellendí­vállalások teljesítésének munka közbeni ellenőrzésé­vel nem foglalkoztak és ez akadályozta a verseny len­dületét, mert a vállalását nem teljesítő dolgozó nem kapott így idejében segítsé­get A tag- és tagjelölt-felvé­telről szólva elmondotta, hiba mai és ideológiai nevelésé­re. A tsz-ekben külön ifjú­sági csapatokat szerveznek, sportfelszereléseket bizto­sítanak. Dénes elvtárs ez­után a bírálat, önbírálat kér­déseiről szólott, majd a bü­rokrácia elleni küzdelemről beszélt. Befejezésül a társa­tésónek szolgálatába állítsak, volt, hogy nem foglalkoztak dalmi ellenőrzés fontosságát Az alapszervezetek vezető­ségi tagjai tanfolyamokon ta­nulmányozzák a termelés problémáit. Szabó Sándor elvtárs, a Ruhagyár főmérnöke a dol­a leendő tagjelöltek ideoló- hangoztatta, giai nevelésével. Vígh Illés őrnagy elvtárs, Szöllősi Sándor elvtárs fel- a honvédség és a lakosság szólalásában a többi között kapcsolatáról beszélt, majd elmondotta, hogy azok a hi- bejelentette, hogy az ifjúsújfi bák, amelyek 1955-ben nagy- üdülő- és vizitelep építésé­mértékben jelentkeztek, en- 1x11 a honvédség kétezer népfront-bizottsági tag is gozók javaslatai felhasználó- nek az évnek az elején is munkanappal résztvesz. Csa­"" * megmutatkoztak. A lemara- P° Já>™s elvtárs felszólalása dást azonban az üzem dolgo- KuszAI?c^í1°le a Városi DISZ-bizottsag tit­visszavonult a munkától. Az SZKP XX. kongresszusa és a Központi Vezetőség 1956 márciusi határozata után nyilvánvalóan másképp kell látni a helyzetet. Megítélé­sünk szerint helyes annak az elgondolásnak a megvalósí­tása. hogy a népfrontot a békebizottsággal és az MSZT­vel összevonják. Ladányi elvtárs a beszá­moló befejező részében fel­hívta a pártszervezetek fi­gyelmét az SZKP XX. kong­resszusa anyagának tanulmá­nyozására és rámutatott arra, hogy további előrehaladá­sunk nélkülözhetetlen felté­tele a XX. kongresszus szel­lemében, végzett munka. A szegedi pártértekezleten megjelent és felszólalt Né­meth Károly elvtárs, a Csong­rád megyei Pártbizottság első titkára. sának fontosságáról beszélt. Az egyes újítások bevezetése — mondotta — csak akkor lehet igazán eredményes, ha meggyőzik a dolgozókat az új bevezetésének fontosságá­ról. Szabó elvtárs felszóla­lása másik részében a mi­nisztérium munkáját bírálta zól — kijavítva a hibákat — a második negyedében meg­szüntetik. Lambert Jenő elv­társ, a Vasöntöde párttitkára a műszaki színvonal kérdé­seiről, a technika fejlesztésé­ről beszélt. A mnnliás-paraszt fiatalok a tudományos utánpótlásban is elfoglalják helyüket Németh Károly elvtárs fe'szélafása Németh Károly elvtárs be­széde elején elmondotta, hogy a szegedi pártértekezlet olyan időben ült össze, amikor a politikai, a gazdasági és a kulturális életben a XX. kongresszus jótékony hatása mindenütt érezhető. A sze­gedi kommunisták eredmé­nyei — mondotta tovább — a XX. kongresszus fényében vizsgálva is jelentősek. Németh elvtárs ezután az SZKP XX. kongresszusának jelentőségéről beszélt és el­mondotta, hogy nagyon meg­ragadta a szegedi dolgozók figyelmét is a kongresszus anyagából az, amit a Szov­jetunióban a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése terén terveznek. A mi politikánk is a dolgozók életszínvonalának állandó emelésére irányul. A dolgo­zók most azt várják, hogy megmondjuk, melyik az az út, amelyen elérhetjük mi is ezeket a célokat. Az élet­színvonal emelése érdekében a XX. kongresszuson terve­zett rendszabályok máris a megvalósulás útjára léptek. A vasárnap előtti és az ün­nepnapok előtti napon a munkaidőt két órával csök­kentették, a szülő anyák munkaideje már kevesebb stb. Hogyan tudjuk mi eze­ket megvalósítani? Ellensé­geink arról beszélnek, hogy a Szovjetunióban rátérnek a rövidebb munkaidőre, nálunk goznak. viszont ugyanakkor a ter- ugyanis melés fokozását emlegetik stb. Ezeket, a dolgozók tisz­tánlátását megzavaró néze­teket vissza kell verni s ha­tározottan rá kell mutatni, sége olyan takarékosságra, amely a dolgozók rovására történik. A szakszervezet is álljon a sarkára és ne en­gedje, hogy a dolgozóknak Yarnak a nyújtott összegekből akár egy fillér is elvesszen. A pártszervezeteknek és az üze­mek vezetőinek törődniük kell például azzal is, hogy az üzemben családanyák is dol­Etekintetben sincs minden rendben. Megértőbben kell foglalkoz­niok a vezetőknek a család­anyák gondjaival, s figye­lembe kell venniük, hogy a dolgozó anyának nemcsak a Kukán Ferenc egyetemi tanár, az Orvosegyetem dé­kánja felszólalásában a töb­bi között elmondotta, hogy a Szegedi Orvosegyetemen, amely a budapesti után a legnagyobb és amelynek ha­tása a város és a megye ha­tárain messze túl nyúlik, jobb orvosokat és gyógysze­részeket képezünk ki, mint bármikor ezelőtt. Évről évre nő a munkás- és parasztszár­mazású hallgatóság száma, és most már elérkeztünk oda. hogy ez a fiatalság a tudo­mányos utánpótlásban az eddiginél sokkal nagyobb mértékben elfoglalhatja az őt megillető helyet. Elmon­dotta Kukán elvtárs, hogy az Orvosegyetemen sokat DISZ-szervezet egyre javuló munkájától, majd arról beszélt, hogy az orvos- és ápolószemélyzet a dolgozók tízezreivel kerül bensőséges kapcsolatba. A hálás betegre nagy hatással van az orvos, vagy az ápoló megnyilatkozása, társadalmi vagy politikai kérdésekben. A népnevelésnek ez az óriá­si területe még mindig elég­gé elhanyagolt: nem élünk az ebből adódó lehetőségek­kel. Pesti Lajos elvtárs, a Texti­les Szakszervezet Területi Bizottságának elnöke a mun­kaverseny kérdéseivel fog­lalkozott, majd Móricz Bélá­' né eivtársnő, a Hazafias Népfront városi titkára a népfront tevékenységéről be­szélt Kulturális munka a termriő^zövetkezetekhen hogy dolgozóink életszínvo- munkája, hanem a háztartás nala emelésének egyetlen szi­lárd bázisa a termelés terén való előrehaladás. Az élet­színvonal emelésében azon­ban nem jutunk előbbre, ha a kommunisták nem értik meg ezt. Minden vezetőnek, minden kommunistának tel­jes erejével kell harcolnia azért, hogy ezen a téren előbbre jussunk. gondja, a gyermeknevelés is nyomja a vállát. Nagy szol­gálatot teszünk előrehaladá­sunknak — s ennek, különö­sen itt Szegeden van jelen­tősége, mert az üzemekben sok a női dolgozó —, ha ezekből a gondokból többet vállalnak magukra a párt­szervezetek vezetői és a vál­Széll Sámuel elvtárs, a Felszabadulás Tsz párttitká­ra felszólalásában a többi között elmondotta, hogy a pártértekezlet tiszteletére vállalták, hogy április 7-re új tagokkal erősítik szövet­kezetüket. Vállalásukat tel­jesítették: hetven tagot vet­tek fel 80 katasztrális hold földdel. Széli elvtárs ezután termelőszövetkezetük kétéves fejlődését ismertette, majd a többi között a kulturális helyzetről szólott. Ezzel kap­csolatban bírálta a beszá­molót, mert nem foglalkozott a termelőszövetkezetekben folytatandó kultúrmunka és a sport kérdéseivel. Javas­latot tett a termelőszövetke­zetekben is nélkülözhetetlen helyzeten és javulás tapasz­talható. A Városi Tanács és a DÍSZ munkája Dénes Leó elvtárs, a Váro­si Tanács VB elnöke felszó­lalása elején az 1956. évi vá­rosfejlesztési terv főbb fel­kára szólalt fel. Elmondotta, hogy a jobboldali elhajlás hatása nemegyszer tapasztal­ható volt az ifjúság között is. Az 1955. márciusi és májusi határozatok megvalósításá­val egyre eredményesebben harcolnak a jobboldali elhaj­lás maradványai ellen. Szép példája ennek az ifjúmunká­sok helytállása a termelés­ben, s a tanulmányi fegye­lem állandó javulása az egyetemen. Beszélt Kuszin elvtárs a többi között az if­júsági vízi-, üdülő- és sport­telep felépítéséről, melyet a DISZ pártmegbizatásként ka­pott, majd foglalkozott az if­júsággal való törődés kérdé­seivel és a politechnikai ne­veléssel. Ezután Fodor Gá­bor elvtárs, egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas, a műszaki jellegű káderképzés­ről és kutató-munkáról szólt, majd a tanárképzés problé­máit vázolta, végül a Peda­gógiai Főiskola munkájának eredményeiről beszélt. An­nus Antal, a Tanítóképző pártszervezetének titkára a tanítóképzés . problémáiról szólott. A felszólalásokra Ladányi Benedek elvtárs válaszolt, majd a pártértekezlet meg­választott 35 pártbizottsági tagot, 25 pártbizottsági pót­tagot, 9 reviziós bizottsági tagot és 126 szavazati joggal, valamint hat tanácskozási joggal rendelkező küldöttet a felsőbb pártértekezletre. lalatvezetés. Mindezzel hoz- kulturális munka megindítá­zájárulunk ahhoz, hogy ke- sára. illetve nagyarányú fej­Nagyohh szeretettel, felelősséggel kell a dolgozók gondjaival törődni bírálat fej­Németh elvtárs ezután ar­ról beszélt, milyen hatalmas tartalékaink vannak a ter­melés fellendítésére. Ezeket az óriási lehetőségeket azon­ban nem használjuk ki elég­gé. Ennek az az oka — mon­dotta Németh elvtárs —, hogy nem támaszkodunk eléggé a dolgozó tömegekre, nem élünk eléggé a dolgozók között. Ha előbbre akarunk jutni, akkor nagyobb gond­dal, nagyobb szeretettel, na­gyobb felelősségérzettel kell a dolgozók gondjaival, pana­szaival, javaslataival törődni. • Ezzel kapcsolatban Németh elvtárs a bírálat elfojtásáról beszélt, s rámutatott, hogy a dolgozó tömegek nélkül a dolgozók mindennapos észre­vételeinek orvoslása nélkül a pártszervezetek nem képesek végrehajtani a feladataikat. vesebb legyen a munkás­vándorlás, s gyorsabb ütem­ben térjünk rá az életszín­vonal nagyobbarányú emelé­sének útjára. Németh elvtárs eziután a az alulról jövő lesztése. A munkásvándorlással kap- kollektív vezetés kérdéseivel és ezzel kapcsolatban a sze­mélyi kultusz problémáival foglalkozott, majd befejezé­sül arról beszélt, hogy mun­kánkban állandóan szem előtt kell tartanunk a XX. kongresszus világtörténelmi jelentőségű, hosszú időre elő­remutató határozatait. csolatban elmondotta Németh elvtárs, hogy a munkások vándorlásában, abban, hogy sokszor nem szeretik meg eléggé munkahelyeiket, ko­moly szerepet játszik a ve­zetők nemtörődöm magatar­tása a dolgozók különféle problémái iránt. Nem egy vállalati igazgató, vezető csak annak alapján ismeri a dolgozókat, hogy mit teljesí­tenek az üzemben. Ez helyes, de önmagában nagyon kevés. A kommunista vezetőnek azt is tudna kell, hogy a dolgo­zóknak milyen problémái vannak otthon a családban. Ha a vezetők ezzel a problé­mával törődnek, a lehetősé­gekhez mérten s nem esve túlzásokba, sokat tehetnek a Éppen ezért keményen és ha- dolgozók munkakörülményei­térozottan fel kell lépni azok ellen, akik elfojtják a bírá­latot. A dolgozók jólétéről való gondoskodáshoz elsza­kíthatatlanul hozzátartozik Az ipari termelés problémái és a párfszervek munkája A városi pártbizottság be­számolójának elhangzása után Komócsin Mihály elv­társ, a reviziós bizottság el­nöke, a III. kerületi Tanács VB-elnöke terjesztette elő az MDP Szeged Városi Reviziós Bizottságának beszámolóját. A pártbizottság és a revi­ziós bizottság beszámolója vezetőnek és kommunistának fölötti vitában ördögh Já­tudnia kell, hogy a pártnak, nos elvtárs, a Szegedi Ken­és a kormánynak nincs szükn derfonógyár pártbizottsága- most már változtattak ezen a nek, életszínvonalának, ellá­tásának javításában. Minden lesztésére. Kispéter Ferencné elvtárs­nő, az Üj szegedi Kender­Lenszövö Vállalat dolgozójá­nak és Csóti József elvtárs­nak, a 42-es Autóközlekedési Vállalat személyzeti felelő­sének felszólalása után Ba­róti Dezső elvtárs, a Szegedi Tudományegyetem rektora szólalt fel. A többi között az egyetem és a város kapcso­lataival foglalkozott, majd Szeged nemzetközi kulturális szerepéről, a város munkás­mozgalmi múltja feldolgozá­sainak kérdéséről beszélt és a munkás-paraszt tanulók­kal való foglalkozás problé­máiról is szólt. Felszólalása befejező részében elmondot­ta, hogy a XX. kongresszus, a dogmatizmus, a betűrágás elleni harccal is a tudomá­nyos munkának új távlatait mutatta meg. Mison Gusztáv elvtárs, az I. kerületi Tanács VB elnöke a tanács munká­jával foglalkozott. Krizsán Ferenc elvtárs, a Jutaáru­gyár igazgatója a többi kö­zött elmondotta, hogy ré­gebben nem törődtek az újí­tásokkal az üzemben, de — Bibliográfiát készített az Egyetemi és a Somogyi Könyvtár Bibliográfiai Mun­kaközössége az SZKP XX. — Gárdonyi Géza: A bor című népszínművét mutatja be ma este 8 órakor a Sán­dorfalvi Altalános Kisipari kongresszusa anyagának ta- Termelőszövetkezet kultúr­nulmányozásához. A biblio­gráfia tartalmazza Marx— Engels—Lenin műveinek, va­lamint az SZKP kongresszu­sai, konferenciái és központi bizottsági plénumai határoza­tainak mintegy 500 olyan he­lyét, amely a XX. kongresz­szus anyagában felvetett leg­csoportja az Üj Élet Művelő­dési Otthonban. Az előadás szüneteiben női és férfi di­vatbemutatót tartanak. — «A rádióaktív izotopok üzemi alkalmazása" címmel előadást tart kedden délután 5 órakor Varga Károly, a Magyar Tudományos Akadé­fontosabb elvi.kérdésekre vo- miai Méréstechnikai és Mű­nátkozik. szerügyi Intézet munkatársa. — Borodin: Igor herceg cí- A vetítettképes előadás a mű operáját mutatja be MTESZ előadótermében (Hor­hanglemezről hétfőn délután vóth Mihály utca 3) lesz. 6 órai kezdettel a Gorkij Művelődési Otthon azMSZT kulbhelyiségében. összekötő szöveget mond Szécsi József tanár. — Ma déli 12 órakor nyitják meg a Horváth Mi­hály utcai képcsarnokban a Magyar Építőművészek Szö­vetsége helyi csoportja és a ÉM Szegedi Tervező Iroda által rendezett "Építőművé­szeti" kiállítást. A megnyitót Tombácz Imre, a Városi Ta­nács VB-elnökhelyettese és Németh Pál Ybl-díjas építő­művész tartják. — Az Írószövetség vezető­sége közli, hogy a március 10-re hirdetett ideológiai vi­— Piacot tart az I. kerü­leti Tanács április 13-tól minden kedden és pénteken délután 3 órától kezdődően Üj szegeden a Vakok Intézete előtt. — A nyereménybetétköny­vek 1956. első negyedévi or­szágos sorsolását április 10-én délután 5 órakor Szegeden rendezik meg a Közalkalma­zottak Szakszervezete Juhász Gyula Művelődési Otthoná­ban. Az Országos Takarék­pénztár az egyéni takarékos­sági mozgalomban jó mun­kát végzett aktivistákat, üze­mi bizottságokat a sorsolás után ajándókműsorban része­síti. Fellépnek: Iván Margit, Sugár Mihály, Kovács Gyuia tát március 13-án, pénteken és Mucsi Sándor, a Szegedi este 7 órai kezdettel tartja a Állami Nemzeti Színház mű­TTIT klubjában. vészei.

Next

/
Thumbnails
Contents