Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-04 / 81. szám

Szerda, 1956. április 4. DELMÍGYPRORSZRP Együttműködés — Beszéljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködésről — ezzel a kéréssel fordult aLi­tyeraturnaja Gazeta tudósí­tója V. Borovoj elvtárshoz, a szovjet—magyar tudományos műszaki együttműködési bi­zottság titkárához. Borovoj az asztalon heverő albumokra mutatott. — Ezeket az albumokat — mondta — magyar elvtársa­ink küldték. A bennük lévő fényképek szemléltetően mu­tatják, hogyan honosítják meg a szovjet tapasztalato­kat Magyarország iparában és mezőgazdaságában. Itt van például a "ASz— 400" típusú magánjáró kom­bájn. Ezt a budapesti mező­gazdasági gépgyár szovjet műszaki dokumentáció alap­ján gyártja. De a magyar mérnökök nem elégedtek meg azzal, hogy egyszerűen lemásolják a rni kombájnun­kat, hanem számos tökélete­sítést végéztek rajta: Diesel- élettartamuk hosszabb, motort, nyomó-ventillátort, függő szalmagyűjtőkocsit sfb. szereltek rá. Ezt a kombájnt nemcsak a szemestermények, hamem a napraforgó betaka­rítására is fel lehet hasz­nálni. ilyen tengely megmunkálása 135 percet vett igénybe, az új gépen ez az idő a tizen­ötöd részére csökken. — Hogyan használjuk fel magyar barátaink tapaszta­latait? — Magyarországon komoly eredményeket értek el az ipar olyan ágaiban, mint a vákuumrádiótechnika, az elektrotechnika, a gépgyár­tás. Eredményeiket a ma­gyar elvtársak szívesen osztják meg velünk. Így például megkaptuk a vákuumüveg, a vevőerősítő és a miniatűr rádiólámpák, a lumineszkáló lámpák gyár­tásának tudományos mű­szaki dokumentációját. A magyar neonlámpák lénye­gesen jobb minőségűek, mint sok, nyugat-európai cég ál­tal gyártott lámpa. Gyújtás­szerkezetük tökéletesebb, mesztésénél és megművelésé­nél alkalmazott magyar mód­szereket. azt bizonyítják, Tapasztalataink kSIcsönös gyarapítását illetően számos hasonló pél­dát sorolhatnánk fel. Külön­böző szerkezeti tökéletesí­tést és kiegészítést hajtottak végre Magyarországon az ugyancsak szovjet dokumen­táció alapján gyártott »DT—» 54« típusú traktoron, a kuko­ricabetakarító kombájnon, a szecsikavágógépen és több más mezőgazdasági gépen. Egyre szorosabb lesz az érintkezés a szovjet és ma­gyar tudósdk, technikai szakemberek között. Szovjet tudósok segítettek magyar barátainknak abban, hogy a diósgyőri és a többi kohó­műben tökéletesítsék a ko­hászati folyamatokat. Szov­jet mérnökök közreműködé­sével épült fel Debrecenben az első golyóscsapágygyár és a szovjet hajóépítők segítsé­gével vezették be Magyaror­szágon a hajók hegesztés út­ján való szakaszos építését. A budapesti "Csepel" autó­gyár munkásai és mérnökei tanulmányi gyakorlatot foly­tattak a moszkvai autógyár­ban, s utána Magyarorszá­gon bevezették a gépek fu­tószalagos gyártását. Egy példát is mondok, amely országaink kölcsönös együttműködésének gazda­sági előnyét biztosítja. Ma­gyarországon most vezérten­gelyek megmunkálására szovjet tfpusú esztergapado­kat gyártanak. Ezelőtt Felhasználjuk magyar ba­rátaink tapasztalatait a nagy teherbírású magánjáró úszó­daruk tervezésénél is. A szov­jet széniparban széles kör­ben alkalmazzák a magyar dokumentáció alapján gyár­tott jgzapszivattyúkat. Ezek könnyebbek, szerkezetük egy­szerűbb, hatásfokuk nagyobb. A szmolenszki gépgyár a magyar ipar tapasztalatai alapján zománcozott kály­hákat gyárt. A magyar cserző vargák báránybőrkikészítő művésze­te messze földön híres. Meg­kaptuk e kikészítés techno­lógiájának leírását. Kétségte­lenül nagy népszerűségre tesznek majd szert nálunk azok a selyemszövetek, ame­lyeket a magyar textilipari szakemberek módszere sze­rint állítunk elő. Ezek a kel­mék »nem mennek össze«. Sok érdekes tapasztalatot gyűjtött Magyarországon a szovjet orvostudomány. Ha­marosan megjelennek ná­lunk a kontakt-szemlencsék, amelyeket Magyarországon szemüveg helyett használ­nak. E lencséket legtöbbsíör olyankor alkalmazzák, ami­kor a szemüveg már nem se­gít. Eddig igen bonyolult el­járással készítettük a ma­gas vérnyomásnál és az agy­érelmeszesedésnél alkalma­zott heparin és rutin prepa­rátumokat. Magyarországból megkaptuk e preparátumok sokkal egyszerűbb kikészí­tési módját. Végül megemlíthetjük, hogy agronómusaink tanul­mányozzák a nagj'hozamú cukorrépafajták termesztésé­Fentlek hogy tudományos-műszaki együttműködésünk igen sokrétű. A közeljövőben tartjuk meg a szovjet—magyar bizottság hetedik ülésszakét. Ezen a többi között a vasutak villa­mosításának néhány problé­máját is megvitatjuk. A ma­gyar vasútvonalak villamosí­tásánál egyfázisú ipari frek­venciájú váltóáramot hasz­nálnak. Ezáltal rezet és sok költséget takarítanak meg, lehetővé válik, hogy a vas­úti alállomásokat nem 20— 30 km-re, hanem 60, sőt több kilométer távolságra építsék egymástól. A vasútvonalak áramát iparvállalatok céljai­ra is fel lehet használni. Ne­héz felbecsülni e módszer előnyét, különösen, ha szá­mításba vesszük azokat a feladatokat, amelyeket a ha­todik ötéves terv a közleke­dés elé tűzött. íme, a két ország közötti tudományos-műszaki együtt­működés néhány példája. Ez az együttműködés hozzájárul gazdasági erőnk megszilár­dításához, a nép jólétének emelkedéséhez. Ahol már nemsokára befejezik a tavaszi Vetést ! Híradás a Dózsa TSZ-R6I AZ UTAS KÉNYELMERE A szegedi Dézsa Tsz még a nagy munkához, de a Dózsa vagyis a kertészet, ebben a sző­ném tartozik a nagy szövetkeze- Tsz tagjai a javán már ennek is vetkezetben jelenleg a legkisebb lek közé. A háztáji területeket túl vannak. A hóolvadás után üzemág. Ilyenkor rögvest a leszámítva összesen csak 340 vetéseikről gondosan leereszlget- jéhez vágják az élcelődőnek: katasztrális hold földje van. A ték a vizet. Ennek köszönhették, igaz, hogy öt hold a kertésze­tavaszi munkák végzésében hogy a bevetett földek nugyré- tünk, mégis 93 ezer forintot azonban a nagyobb termelőszö- sze hamar felRzikkadt és idejé- áruilak tavaly is. lehat tnajd­vetkezetek tagjai is példát vehet- ben hozzákezdhettek a hengere- hogynem 20 ezer forintot adott nek a Dózsa lelkes kis kollekli- zéshez. Harminckét holdon tnár holdja a kertészetnek. Ilyen ko­vájától. A szegedi határban ne- az első fejtrágyázást is elvégez- rülmények között tehát a kerté­kik volt a tavasszal legelőször ték. Igen, az első fejtrágyázást, szeli brigád tagjait ezeket a idei vetésük. A borsó magját — mert, mint Börcsök elvtárs többnyire az idős asszonyukul, nem sokkal március '20-b után mondja, tavasszal a vetések embereket, s az ő munka lurbke­földbe tették. Ezt követte a cu- nagyrészét, azokat a területeket, töket inkább megilleti a lcgjwbb korrépa vetése tíz és fél holdon, melyeket legjobbun megviselt az üzemág elnevezés a legkisebb De már elvetették a takarmány- esős ősz és a zord tél, most — helyett. Katona Antal elvtárs, A répát is. Most vetik a lucernát 5 ahogy a növény fejlődése kí- kertészek vezetője munkatársai holdon, a vetnek még hozzá 8 vánja — háromszor fejtrágyáz- nevében vállalta, hogy fclszaba­hold vörösberét is, hogy jövőre zák. Mert így, csakis dulúsunk évfordulójának tiszlc­még több jó takarmány legyen a így leltet visszaszerezni azt leiére 600 négyzetméter meleg­szépen gyarapodó jószágállomány a többlettermést, amit a rossz ágyat készítenek. Vállalásukat részére. időjárás el akart venni. A ga- jó időben teljesítették is, mert bonatermclésben csak ilyen nagy a kalarábé- és a karfiol-palánták fltiOl kell — gondossággal, lelkiismeretesség- már úgy megnőttek, hogy akár háromsior is fejtriováznak gei lehet biztosítani, hogy meg- Ültetni is lehetne őket. Húsz mí­... T. r i •• legyen a három százalékos emel- legágybói a saláta is nemsokára Borisok József elvtárs a no- , ,. ., \i„-„ ,„_,.„.•.„. • , .., . vcnvtelmelési bri ád vczctő'e s' Minisztertanács piacra kerül mór. i esi 6 I határozata előír. A kertészek azonban nemcsak kissé szerénykedve, kissé pedig .... , . . ,, . i. i i zöldség, hanem aprumag terme­tréfásán arról számolt be, hogy , „„„(,,„ é$ , „y|jmS!clösben léssel is foglalkoznak. Az idén is jól halad a munka egy holdon sárgarépa- és gyö­kérmagot termelnek. A magré­, . .. . . . . „., A Uéztsa Tsz-ne.k 9 hold szép ák kiültetését csütörtökön d«1­venyapolusig mit csinahu. Ilatra „élője és gyümölcsöse is van a ^ m4r be íojczt£k. Szorgal­van meg .gaz 3 hold burgonya, domaszékl határban. Tavalyin- ma, munkájllkértJ mcgérdemlik, meg a kukor.eavetés, de ezt a nen ho7l(ik a szcgedi üzletekbea h ?orb„ ;deíl.juk 8ncveiket: noveny^rmesztest ™»"kaesa- Iegszcbb „élőt. (Igaz, hogy a Sándor, Csonka Mátyásié, patoknak összesen sem tobb 2-3 legdrágábban is adták.) Abból M^In(lr Mihályt.é, Ötölt Ferenc­napra való feladatna!. a „£p és londületes mUnkából, né> Cgonka /mrénéi Körmőczi Kérdezhetnék esetleg, akik amit most végez a szőlős és gyü- j£nogll£ a 70 éves Adok Mi­i kételkednek ebben a szép előre- mölcsös munkacsapat már most b|dv ,-.g a 74 £ves Németh Pali haladásban: hát az őszi kalászo- méltón lehet arra következtetni, b(jps; (jk Bzok akjk mmdnvá­sok tavaszi ápolása hogy áll. hogy az idén is a Dózsa Tsz- jan Vélelmezik. hogy a vezetőség Az igaz, hogy sok helyen még nek lesz a legszebb termése a nagyon kev£s áldozatot hoz a hozzá sem foglak jóformán ehhez környéken. A szőlő nyitása mar ker|£9ZCt£rt, s hogy ;,ne szapo­a befejezés előtt áll. Idejében cl- rod:annk fe'lesIegesen a munka­végezték a gyümölcsfák téli ápo­lását és a rügyfakadás előtti per­metezéseket is. ha ilyen jól haladnak a munká­val, egy hét múlva már ott tar­tanak, hogy nemigen lesz a ttö­. A közlekedésgépipari minisztérium kalinyini va­gongyára kísérleti vagonokat gyártott terület­közi közlekedésre. A teljesen fémből készült kocsiszekrény­ben két sorban helyezkednek el a kétüléses, párnázott szé­kek, amelyek tengelyük körül 180 fokos szögben elfordítha­tók., Az utas menetiránnyal szemben ülhet, vagy a mö­götte lévő utassal szembefordulhat. A széktámla 18 és 30 fokos szögbe dönthető, s ehhez csupán egy kart kell meg­húzni a karfa alatt. Az utasok félig fekvőhelyzetben pihen­hetnek és olvashatnak. Az új vagon ablakait keskeny . válaszfalali különí­tik el egymástól. Ez lehetővé teszi, hogy a székehet min­den utasnak megfelelő helyzetbe állíthassák. ötletesen oldották meg a vagon világítását. .4 világí­tóberendezést az ablakok fölött lévő csomagtartóra szerel­ték. Az utas éjszaka meggyújthatja ülőhelye fölött a villanyt és olvashat, anélkül, hogy utastársait zavarná. Kétféle szellőztetés — természetes és mesterséges — biztosítja a vagon tiszta levegőjét. Különös szérkezet a kí­vülről beáromló levegőt megtisztítja a portól és hideg év­szakban fel is melegíti. A vagonnak saját villanytelepe van, amely közvetlenül a vagon tengelyéről kapja a meg­hajtást. A világítás hétfokozatú: teljes és félvilágítás. Az állandó melegvíz-szolgáltató lehetővé teszi, hogy az utasok bármely időpontban teát ihassanak. A vagon a legújabb típusú rugózással ellátott kétten­gelyes alvázon nyugszik. A tengelyek golyós-csapágyakon gör­dülnek. A kocsik még óránkinti 130 kilométeres sebesség­nél is egyenletesen, rázásmenlesen haladnak. „R legkisebb Uzemág" A kertész-brigád tagjai ugyancsak haragszanak, ha va­laki azt mondja róluk, hogy ők; egységek", még mclegágyi taka­rókat sem engedtek csinálni. Ök azok, akik azt is mondják: ftem baj, azért mégis megmutatjuk, hogy mit tudunk. Őszintén szól­va ezt már az eddigi kertészeti munkákban is megtettük. C«. J. A szegedi járás dolgozói az árvízkárosultakért A szegedi járás dolgozói az árvízkárosultalt megsegítésé­re már eddig 201.517 forin­tot gyűjtöttek. A járás dolgo­zó parasztjai szívesen adtak gabonát és lábasjószágot is a hajlékukat vesztett ember­társaiknak. így gyűlt össze 65 mázsa búza, 17 mázsa rozs, 135 kg árpa, 24 mázsa kuko­rica, 11 mázsa liszt, 14 má­zsa bab, 69 mázsa burgonya, 29 db borjú, 8 db juh, 7 da­rab sertés, 5 darab baromfi, 86 kiló zsír, illetve szalonna, 1800 darab tojás, 15 liter bor, 2 liter pálinka, és több mint 80 darab különféle ruhane­mű, mely mind elszállításra vár. A pénzgj'űjtésben elsőként kell említeni Ásotthalom dol­gozóit, akik 20.499 forintot, » röszkeiek 15.048, a sándorfai­viak 14.673, a szatymaziak 14.896 forintot adtak az ár­vízkárosultaknak. Szabó István ásotthalmi, Erdélyi János és Péter csen­gelei, Papp József csorvai, Tari József tápéi lakosok 10f —100 forintot, míg Kálmái­Imre és Gregus József rösz­kei lakosok 200—200 forintot adományoztak. Szatymazon Szabó Mihály tanácstag egy­maga több mint 1000 forintot gyűjtött össze választókerü­letében. Szeged járás valamennyi egyénileg dolgozó parasztja, tsz-tagja szívesen segít az ár­vízkárosultakon. Tegnap délután ünnepi pártnapot tartottunk üze­münkben. a MÁV Felépít­ményi Vasanyagjavítóban. Ezen a pártnapon visszaem­lékeztünk az elmúlt tizen­egy évre. Felszabadulás előtt alig volt gép az üzemünkben. Dol­gozóink munkaerejét mérhe­tetlenül kizsákmányolták az üzem akkori vezetői. A fel­szabadulás első évében, 1945­ben már univerzális motort, két esztergapadot, állványos fúrógépet, két villanyhegesz­tő-gépet kapott üzemünk. A gépek segítségével könnyeb­ben, gyorsabban ment a munka. 1946-ban eltüntettük a háború sebeit, az autogén­hegesztő-, az asztalos-, az esztergályosműhelyt javítot­tuk meg. Évről évre nőtt, gyarapodott üzemünk gép­parkja. 1948—49-ben új üzem­ieszeket létesítettük — vas­öntödét, hajtóka- és festő­műhelyt —: s az új üzemré­Kem a dohány, a pipa, meg a bor a mai öregek legfőbb gondja. Az idős dolgozók manapság érzik és tudják, hogy a társada­lom teljes jogú és teljes értékű tagjai és . egy pillanatig sem haboznak, évtizedeken egy nél, valamint a kukorica téri ,;eresztül összehordott tapasztalataikat a __ közösségnek adni. Ragaszkodnak is ahhoz, hogy aztán a tudást, ami bennük ét, hasz­nosíthassák saját munkájukban és a fiata­lok nevelésében. így születtek meg az öregség egészen új normái. Ezeket maguk, az öregek szabták az öregség ellen. Nem azon gondolkoznak már, hogy íme, öregszünk, öregszünk, el­jár felettünk az idő, hanem hasznossá akarják magukat tetini célszerűen beren­dezett életünkben. Röpülni akarnak és röpülnek ezzel a fiatalos lendületű korral — gyakran egészen elöl. az élvonalban. Belekapaszkodnak az életbe és lendítik előre tudásuk minden szikrájával, kezük és testük minden erejével. Tizenegy év a Felépítményi Vasanyagjavítóban szekbe megfelelő gépek ke­rültek. A dolgozók egészségére és művelődésére nagy gondot fordított az üzem vezetősége. Porszívógép, orvosi rendelő, rendszeres orvosi kezelés, fürdő, ebédlő, kultúrterem, mind-mind dolgozóink egész­ségét, kényelmét szolgálja. Dolgozóink látjákúzemünk fejlődését, s tudják, mit kö­szönhetnek felszabadulásunk­nak. Éppen ezért április 4 tiszteletére tett vállalásaikat magasan túlteljesítették. A kovácsműhelyben Bav'a Ferenc 235. Somogyvári Vil­mos 215, Csiga Lajos 208 százalékot, a lakatosok közül a Bartók-brigád 140 százalé­kot ért el. Hosszasan lehetne még sorolni a kiváló ered­ményt elérők neveit, akik szívük minden melegével, a munkában elért kitűnő ered­ménnyel köszöntik hazánk felszabadulásának 11. évfor­dulóját. Szcndrei József — Az á fontos, hogy jókedvvel dolgozzék az ember, ez maga visszahozza a fiatalsá­got! — mondja Wéber Péter elvtárs, a Sze­gedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalát hatvankét éves dolgozója. Aztán mesél az életről: alig múlt tíz éves. máf inasnak adták. Hal esztendeig tanulta a szűcsmes­terséget. Amikor legénysorba került, a háború véres országútjain hajszoltálUtá­na meg önként fogott fegyvert a Vörös Hadseregben az első Magyar Tanácsköz­társaságért. Romániába internálták, s csak huszonkét évvel ezelőtt került haza. Jó egészségben van, s ha a keze nem is olyan fürge, mint korábban, biztosabb, mint akármikor volt. Négy éve dolgozik az üzemben, azóta egyszer sem hiányzott. Minden esztendő­ben kapott a Könnyűipari Minisztérium­tól egy megtisztelő kitüntetést. Hibás mun­kadarab sohasem került ki a keze alól, Két öreg mégis általában másfélszeresére teljesítette a normát. Munkájának üteme nem Csök­ken, állandóan feljelé ível,t csupán egyet­len szám csontosodott meg négy év alatt a neve mellett: a minőséget jelentő száz százalék. Fiataloknál egy százalék nem jeleni jó­formán semmit. Egy kicsit meggyorsítják a tempót, máris megvan. Wéber bácsinál ez másképpen megy. Őnála minden szá­zaléknak nagyon nagy a becsülete. Külö­nösén a száznegyvenhatodiknak! Köny­nyebb a százon alul ötösével előrelendülni, mint egy idős dolgozónak stáznegyvenöl­röl egyet ugrani. — Wéber bácsi mit vállalt nemzeti ün­nepünkre? — Ezt az egy százalékot, meg a kifogás­talan minőséget! Vállalhatott volna tízet, húszat is. De ö a szaváért felelni akar. Neki sok más gondja is akad munka közben. Egyik fia­tal is hozzáfordul, másik is, és ö minden­Iát készségesen eligazít. Rá is néz a fiata­lok kezére, s időnként igazít rajta. De, ha még így is tud lépni egy-egy százalékot előre, becsületére válik és ez a vállalás legalább olyan imponáló, mint a fiatalok tigrisugrásai. Csak egy ajtóval kell arrébb menni, hogy kezet szorít hassunk Bálint András elvtárs­sal, aki két évvel idősebb Wéber bácsinál két évvel előbb is kerüli az üzembe. Bálint bácsi világjárt ember. Olaszor­szágban. Franciaországban. Csehszlovákiá­ban és Németországban járt fiatal korában. Megfordult Moszkvában is. A külföldi kiál­szerzett magának elisme­hat évben kétszer kapott Utásokon ötször rést, az utóbbi oklevelet. — Eddig semmi panaszom. Érzek még magamban elég erőt. A3 akaratom is meg­van. Akkor leszek majd öreg, ka a fiata­lok elkerülnek, szebb munkát csinálna!;. Bálint bácsinak is a minőség a legfőbb erénye. Eveit óta szabja és varrja a bőrü­ket a jó szakember biztonságával és tu­dása, tapasztalatai még sohasem csalták meg. Áprilisi nemzeti ünnepünk tisztele­tére átlageredményének 4 százalékos eme­lését vállalta — s a négy százalékból nyolc lelt. 0 még könnyebben mozog a számolt kőzött. Szép munkastílusa mellett arról neveze­tes. hogy 87 gyerek mondja neki: kereszt­apám. Csak itt, Szégedén 44! El-lial a gyerekekért, az ifjúságért is sze­retettel oktatja, tanítgatja őket. De néha­néha panaszkodik is rájuk. — Egyik-másik nem akarja megszívlel­ni a főtanácsot. Csak .,hajlanak". Azt mondják: „Tudjuk mi"! Aztán az ilyen esetekből vén a selejt. Nem akarják meg­érteni, hogy nem a minőség rovására keh a nagyobb keresetet megszerezni. Mindenki tudna itt gyönyörű munkát Végezni, csal: jobban meg kellene szívlelni a hasznos ta­nácsokat és több akarat kellene hozzá. * Wéber és Bálint bácsi kisiparosok vol­tak. 1945 után nevelődtek bele a munka magasabb formájába. Az ember­neveló közösségben jól érzik magukat, munkatársaik sokat tanulnak tőlük, és a közösség öregségükben is a maga képére formálja őket. Szaktudásuk és igyekezetük azóta nyert magasabb értelmet, mióta az egész közösségnek adják — és ez a jóleső érzés fiatalos munkakedvvel tölti cl őket. (-a. -tg

Next

/
Thumbnails
Contents