Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-30 / 103. szám

'ELMflGTARORSZJIG A szövetkezés az egyetlen helyes útja a dolgozó parasztság biztos ielemelkedésének Dobi István elvtárs beszéde Nagy lók termelőszövetkezeti község ünnepén Hétfő, 1956. Április 36. A Fejér megyei Nagy lókat ezer 573 taggal gazdálkodik vasarnap avatták termelőszö­vetkezeti községgé. Az ünnep­ségen mintegy 1300 főnyi kö­zönség előtt Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a 2,435.000 hold földön, a szü­is jártaik a régi paraszti élet nehéz útjait —, miként dol Mi történt a külpolitikában ? * A nemzetközi sajtó változatlanul a szovjet—angol tárgyalások nagy jelentőségét méltatja vetkezeti gazdaságok egész gozott össze a család apraja­sora emelkedik Ikii egészen kimagasló termelési eredmé­nyeivel, fejlett állattenyész­tésével és ennek nyomán a delemmel, valamint az állam nak áru formájában átadott magas Termelőszövetkezeti Tanács tagaknak nyújtott szép jöve­elnöke mondott ünnepi be­szédet. — Nagy örömmel fogadtam termékek viszonylag el meghívásukat — kezdie arányával beszédét Dobi István —, hi­szen moíjam Ls jártam a pa- vetkezeti demokrácia fontos­raszti élet útját. Mindig kü- ságáról beszélt, lonÖ6 érdeklődéssel figyelőm — A szövetkezet vezetői — úgy is, min! a vidék népének mondotta —, legyenek azok választott képviselője, Fejér bármilyen, kivételes képes­nagyja egy fontos, vagy sür­gős munka elvégzésére. Ilyen együttműködésre, szinte családias összefo­gásra van szükség ezen a nagyobb családon, a terme­lőszövetkezeti kollektíván belül is. A továbbiakban a szövet­Dobi István ezután a szö- kezet és a gépállomás szoros együttműködéséről szólt, majd az állattenyésztés kér­déseivel foglalkozott. Dobi István beszédét a kö­vetkező szavakkal fejezte be: — Baráti szeretettel és őszinte jószándékkal, amely mint e vidék választóihoz fűz seggel felruházva, egyedül soha nem tudják feladataikat tökéletesen ellátni, mint megye életét, dolgozó paraszt­ságának munkáját. Különö­sen jóleső érzés számomra, ha arról értesülök, hogy a ahogy egy gyár, vagy üzem és mint, aki régen ismerem megye valamely községérek vezetője is a dolgozók kollek- a kömyék dolgozó paraszt­dolgozó parasztsága egészé- tívájával történő összefogás jainak küzdelmét, múltját, ben tette magáévá a szövetbe- és együttműködés nélkül fe- fáradhatatlan szorgalmát, munkaköre ajánlom jelenlevő, még egyé­betöltésének nileg gazdálkodó barátaim­lehetőségét nak, válasszák bátran a több­termelés, a biztos paraszti fel­emelkedés útját, a termelö­zés termékeny gondolatát, mert meggyőződésem, hogy a szövetkezés egyetlen helyes lelösségteljes eredményes szinte minden A jelenlevők mindannyian jól tudják — hiszen maguk szövetkezeti gazdálkodást. Változások a Lengyel Népközlársasáfí Államtanácsa személyi összetételében útja dolgozó parasztságunk elveszti, biztos felemelkedésének. A felszabadulás eredmé­nyeképpen ma már új lehe­tőségek állnak egész dolgozó parasztságunk előtt a gazdál­kodás fejlesztése, életviszo­nyainak gyökeres megjaví­tása terén. Varié (TASZSZ). A Lengyel Az ülésszak elfogadta az ál­A régi ürl Magyarországon Népköztársaság szejrajo április lnmlanács határozatát és a mi­nem lehefett, de ma, a népi 27-én egylinngéilag jóváhagyta a nisztertanács elnökének juvasla­drmokrácia Idején lrlict Lengyel Népköztársaság Állam- tát a miniszterek kinevezéséről, másképpen ls formálni a tanácsa személyi összetételének Város- és községgazdálkodási dolgozó paraszt, a falu ele- megváltoztatását. Az ülésszak az ™iniszt" Mií< h'u,vl;S7'ati .mj" tét. ország főügyészévé Rybicki kép- niszter Vaniolka, munkaügyi es A több mint 5000 termelószö- viselőt választotta meg és fel- társadalombiztosítási miniszter vetkezet közül, amelyekben mentette az államtanács titká- S- /mvnf,z,t\ kullurábs " ,mfi" ma már 283.512 család. 357 rának tisztje alóL yészetOgyi miniszter Kiiry/ná a _________________ közbiztonsági bizottság elnöke __ ' ' Pszrzulltoivski, n földművelés­ügyi miniszter Kuligowski, az állami gazdaságok minisztere Moczar, külügyminiszter Ra­packi, felsőoktatási miniszter London (MTI). Londonban kiterjesztésének szükségessége — Zolkiewski. igazságügy-miniszter közzételték Harry Pollittnak, hangsúlyozza Pollitt — munkás- Wasilhovska lett. Nagy-Britannia Kommunista szakszervezeti és szövetkezeti ­Tártja főtitkárának nyilatkoza- mozgalmunk számára jeléül kell, tát, amely hangsúlyozza, hogy hogy szolgáljanak az új erőfeszí­Itulganyin és Hruscsov angliai tésekre, avégett, hogy munkás­látogatása történelmi hozzájáru- mozgalmunk valamennyi szér­iás » jövendő angol—szovjet nya és a szovjet munkásmozga­kapcsolotoklioz és n világbéke lom között erősödjenek a baráti Szocsi (TASZSZ) A magyar (igyéhez. kapcsolatok. Legyen az angol országgyűlés küldöttsége. Ró­Anglin és a Szovjetunió baráti munkásmozgalom a helyzet mn- na| Sándornak, az országgyű­egvUttműködóse esetén biztosi- easlatán és viselkedjék a hely­lani lehet a világbékét és örök- zethez méltóan. Harry Pollit a szovjet vezetők angliai látogatásáról II magyar országgyűlés kiildtfltsége Szocsiban re lo lehet számolni n hidrogén­háború szörnvü rémével. lés elnökének vezetésével szombaton Krasznodarból A béke közelebb kerül. Né- Szocsiba érkezett. A küldött­D„ru „ornyu rvn.evc, k üdv8lgIte Bulganyim ég ség tagjai este látogatást tet­Az aliamok kapcsolataiban el- ^ °t l Jt tek Voronkovnál, a városi éri fontos eredmények, vala- Hruscsovot, mert a béke kérdé mint ezek megszilárdításának éa sének megvitatására jött ide. tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettesénél. NEOY NAPJA MÁR, hogy Bulganyin és Hruscsov elvtárs befejezte angliai látogatását és az Ordzsonikidze cirkáló fedélzetén hazain­dult a Szovjetunióba, de az angol és általában a nemzetközi sajtó még mindig igen sokat ír a szovjet vezetők angliai látogatásáról és arról, hogy a két szovjet államférfi tárgyalásai az an­gol kormánnyal milyen kedvező hatással vol­tak a nemzetközi politika további alakuláséra. A szemleírók és a kommentátorok többségi üdvözli a szovjet—angol tárgyalások eredmé­nyeit és elismeri. Hogy ezek a tárgyalások igen Hasznosak voltak és új lépést jelentettek a Szovjetunió és Anglia közötti bizalom és köl­csönös megértés megszilárdításának útján. — .,A tárgyalások teljesen indokoltak voltak. A hét kormánynak lehetősége volt rá, hogy job­ban értékelje egymást. Ez vitathatatlan és nagy vívmánya" — hangsúlyozza a Times. A Daily Herald szerint „Bulganyin és Hruscsov sajtóértekezlete megerősíti azt a re­ményt keltő benyomást, amely a közös nyilat­kozat közzététele után kialakult. Ez nem volt propaganda. A kormányfői tárgyalásokhoz ha­sonlóan ez nyílt beszéd volt". A Birmingham Post rámutat, hogy a tár­gyalások célja, az őszinte eszmecsere, kétségte­lenül megvalósult. Mindkét fél sok olyat mon­dott, ami a nyilatkozat tanulsága szerint előse­gítheti a nemzetközi feszültség enyhülését. — állapítja meg a lap. Amíg az angol lapok általában kedvezően ítélik meg a szovjet államférfiak angliai láto­gatásának és az angol kormány tagjaival foly­tatott tanácskozásainak eredményeit, addig az Egyesült Államok hivatalos körei hűvösen reagáltak a közös szovjet—angol nyilatkozat nyomán támadt kedvező nemzetközi vissz­hangra. Amerikai hivatalos körük a nyilatkozat közzététele után siettek kijelenteni, hogy „min­den országnak ellenőriznie kell a Szovjetunió jószándékail". White, az Egyesült Államok kül? iigyminisztériumának szóvivője sajtóértekezle­tén megtagadta a szovjet—angol tárgyalások kommentálását. Az amerikai sajtó ennek ellenére bőven foglalkozik a szovjet—ungol tárgyalásokkal. A kormányhoz közelálló lapok, mint például » New York Times „A küldetések kudarca" című cikkében az angolok „tapasztaltságáról és böl? esességéről áradozik, minthogy az angolok a lap állítása szerint „meghökkentették a Szovjet? uniót". Semmivel sem tárgyiiagosabb a IN e\v Yorlc World Telegram and Sun című lap séinj amikor azt frja, hogy a szovjet vezetők „a hi­degháború új győzelmével térnek vissza Moszk? vába. A szovjet vezetők semmit sem vesztet? tek, mindent elértek, amiért utaztak". A világsajtó legtöbb lapja azonban tárgyi? higosan, a tények szem előtt tartásával kom? inentálja a szovjet vezetők angliai látogatásának eredményeit. így ir például a belgrádi Borba című lap is. — „Teljesen világos — állapítja inog a lap —, hogy a Szovjetunió és Anglia különböző módon értékel egyes nemzetközi problémákat és Iwgy a gyakorlati tettek jelen* lös mértekben elválasztják őket. Ezeknek <n ellentételmek napl/rcszc a londoni tárgyalások után is megmaradt. Ez azonban nem kisebbít* heti a szovjet vezetők utazásának hasznosságát"• A Politika című jugoszláv lap vitába száll azokkal, akik a tárgyalások befejezése után sietve hangsúlyozták, hogy n tárgyalások sem? mi konkrét eredményt nem hoztuk. „De telje? sen nyilvánvaló — állapltja meg a lap —, hogy csali az lehet kiábrándult, aki túlsókat és írre? alifásokat várt. London és Moszkva természrn lesen nem omlott egymás karjába, de nyílt eszmecserét, folytatott a nemzetközi hely? zctről és megpróbálta kiválasztani azt, ami egyesít és ami idővel a két nagyhatalom ví? szonya tarlós megjavulásának alapja lehet". * német közvélemény egyre elégedetlenebb Üdenauer külpolitikájával szemben (Folytatás az 1; oldalról ) rint mind erőteljesebben éb­resztgetjük a népi aktivitást, minden gondunk felett úrrá tudunk válni. A párt zászlaja alatt me­^ nelelő, építő és teremtő nép eltakarította immár a múlt romjait, azt a világot, amelyben Ínség és megalázta­tás kísérte végig életútján a dolgozó embert. Kiemelte eb­ből a sorsból a dolgozó mil­liókat, az ország valódi gazdáivá tette őket. Az az Igaz Lajos elvtárs, akit üldö­zött vadként hajszolt a lökés hatalom, mert a májusi esz­mék győzelméért küzdött, s önfeláldozóan vállalta a csa­ládja sorsát mélyen érintő csapásokat, ma egyik állami vállalatunk igazgatója. Zak­latott élete s vékonyica ke­nyere volt a múltban Makra Istvánnak. Most ő maga ta­nácselnök, két fia pártmun­kás, egy fia gépállomáson traktoros, egy fia termelő­szövetkezeti könyvelő, egy lánya egy szövetkezeti elnök felesége, egy fia katonai kö­zépiskolában tanul, egy pedig a termelőszövetkezetben dol­gotok. íme. miként formálta át gyökeresen, s emelte fel egy egyszerű család életét a népi demokrácia! Eke Pál elvtárs, a föld munkásmozga­lom régi harcosa családjának sorsa is olyan fordulatot vett. amilyenre aligha számitolt egy évtized előtt: egyik fia hanvédtiszt, másik fia a me­gyei tanács megbecsült dol­gozója, harmadik az erdőgaz­daságnál dolgotok, negyedik még tanuló, ő maga hánya­tott kubikos-élet után most rendezett körülmények közt derűsen tölti öreg napjait. Ormos Ferenc tanító a fel­szabadulás előtt sokáig mun­kanélküli, majd porszívó­ügynök volt. Jelenleg kiváló tanár, megbecsült ember. Sok tízezer esettel példálózhat­nánk, de felesleges: kinek­kinek még a szomszédja por­tájáig sem kell elnéznie, ha fel akarja mérni az óriási változást, amely életünk jel­lemzője. Igen, kiemeltük az embert a bérrabszolgaságból, s lehe­tőségeinkhez képest — jólé­tet teremtettünk számára. Most amellett, hogy szakadat­lanul emeljük népünk anyagi és kulturális életszínvonalát, méginkább az élet tevőleges irányítójává, az ország s a közélet gazdájává kell ten­nünk az embereket. És ha ezt megtesszük — már pedig ez pártunk akarata —, ki fog tűnni, hogy hatalmas erőfor­rást tárunk fel, amelyből kl­meríthetetlerKil buzognak a hazát szerető, szocializmust építő tettek! Kiváló embere­ink végtelen sokasága emel­kedett kl munkájával és te­hetségével már eddig is. íme, megyénk milyen gazdag al­kotó emberekben, munkások­ban, Kossuth-díjasokban, ki­magasló képességű értelmisé­giekben! Szeged városában 25 Kossuth-díjasunk van. Me­gyénk joggal büszke Szőke­falvi-Nugy Bélára, Kalmár Lászlóra és a többi kiváló tu­dósunkra, dr. Szabó Dénes, vagy dr. Bódis Lajos orvo­sokra, Barsi Béla Kossuth­díjas színművészre, vagy Tnke László és Miklósy György, a szegedi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjjal kitüntetett művészeire, Toldi István Kossuth-díjas pedagógusra és mellette sok-sok kiváló taná­runkra és tanítónkra. Szabó Sátndor főmérnök, vagy Zom­bori Zoltán üzemvezető, ki­váló műszaki szakembereink, régi és új értelmiségeink hű barátai és harcostársai mun­kásosztályunknak, dolgozó népünknek. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy ha tovább szélesítjük a népi demokra­tizmust, új és egyre több ki« váló munkással, újítóval',4, olyanokkal, mint Erdélyi Al­bert, példamutató dolgozó parasztokkal, alkotó értelmi­ségiekkel, a termelés és a tár­sadalmi munka lelkes aktivis­táival gyarapszik népünk, pártunk, társadalmunk. Az eddigi erőfeszítéseinken fe­lül ez is szükséges további haladásunkhoz, megnöveke­dett feladataink megoldásá­hoz. Egész népünk odaadá­séra van szükség, és semmi kétség, hogy dolgozó népünk szívesen, büszkén bocsátja a közösség javára legjobb ké­pességeit, tehetségét, gondo­latait, kezdeményezéseit. Csak' az kell, hogy ennek az eddiginél is szélesebb utat nyissunk. Hogy bátorítsuk és segítsük ennek kibontakozá­sát. Dártunk és dolgozó r.é­pünk összeforrottsága csodákra képes, £zt a hatal­mas erőt kell növelünk, és akkor bármilyen akadály bukkan elénk, a párt vezette győzhetetlen nép félretolja az útból. A régi májusok harc­edzett nemzedékének állha­tatosságával, olthatatlan hité­vel, a mai nemzedék szenve­délyes lendületével sorra meg fogjuk oldani feladataink?!*, s népünk így jut előbbre egyre gazdagabb májusok leié. Tegnap ért véget Stuttgart­ban a nyugat-németországi Keresztény Demokrata Unió négynapos országos kong­resszusa. A Keresztény De­mokrata Unió, mint ismere­tes, Adenauer pártja és az utóbbi időben több tartomá­nyi választás során érzékeny veszteségeket szenvedett. Né­met politikai körökben nagy érdeklődéssel kisérték a ke­reszténydemokraták kong­resszusát, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a párt balsikerei­nek nem utolsósorban belső egyenetlenség volt az oka és várható volt, hogy ez a belső viszály a kongresszuson is kifejezésre jut. Az adenaueri politikával elégedetlen képviselők véle­ményét a kongresszuson töb­bek (között Friedensburg, a ; Keresztény Demokrata Unió nyugat-berlini parlamenti képviselője fejtette ki. Frie­densburg vitába szállt azok­kal a képviselőkkel, akik fel­szólalásaik során kommunis­taellenes nézeteket hangsú­lyoztak. Kijelentette, hogy a keresztény Demokrata Unió ideológiájának és politikájá­nak nem szabad a levitézlett és a végzetesnek bizonyult kommunistaellenes «keresz­tes hadjáratban- kimerülnie. -Tudjuk — mondotta Frie­densburg —, hogy Németor­szág újraegyesítéséhez a Szovjetunió beleegyezésérc van szükség. A Német Szö­vetségi Köztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő viszo­nya nem korlátozódhat csu­pán a diplomáciai kapcsola­tok formai felvételére. Arra van szükség, hogy a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatain­kat szervesen és őszintén a német újraegyesítés és a béke érdekeit szolgáló módon ala­kítsuk tovább-. Adenauer — nyomban Frie­densburg beszéde után fel­szólalt és megrótta a képvise­lőt az -ellenzéki hang- miatt. Kijelentette, hogy ?<a Keresz­tény Demokrata Unió és a kormány kitart eddigi külpo­litikai irányvonala mellett-. Friedensburg képviselő vé­leménye azonban nemcsak a kereszténydemokraták sorai­ban helyet foglaló haladó gondolkodású politikusok ál­láspontját fejezi kl, de meg­egyezik a német nép széles tömegeinek követeléseivel is. Egyre határozottabban me­rül fel Nyugat-Németország­szerte az a kívánság, hogy a német egység mielőbbi meg­valósítása érdekében változ­tatni kell a jelenlegi bonni külpolitikán és tárgyalásokat kell kezdeni a szovjet kor­mány képviselőivel. Amnesztíatörvé nyt fogadott el a lengyel szejm Varsóból jelenti a PAP: A lengyel szejm nyolcadik ülésszakán Jerzv Jodlowski képviselő, a szejm törvényho­zó munkásságával foglalko­zott. továbbá beszélt a tör­vényesség kérdéséről, a bíró­ságok. az ügyészi (hivatalok és a biztonsági szervek tevé­kenységéről. Kiemelte: nem csupán a helytelen módsze­rek kiküszöbölésére van szük­ség, hanem arra is. hoav tel­jes mértékben rehabilitálják az ügyészi hivatalok, a bíró­ságok és a biztonsági szerve.k helytelen működésének áldo­zatait, valamint arra. hogv eljárást indítsanak!c a törvény­sértőkkel szemben és tkiírtsík a Berija-féle módszerek gyö­kereit. Dombowski, a szejm elöke bejelentette, hogy Jan Fran­kowski képviselő interpelláci­ót terjesztett elő a bizonyos nyugdíjcsoportokra vonatko­zó minisztertanácsi intézke­dés ügyében. Közölte, hogv az interpellációt eljuttattak a minisztertanács elnökéhez. A lengyel szejm pénteki ülésén elfogadták az arnne.s?­tiatörvényt. amelv széleskörű közkegyelemben részesíti uz 1956. április 15-e előtt elkö­vetett bűnökért elítélt szemé­lyeket. Az amnesztiatörvény nem terjed kl a gonosztevők­re és a visszaeső bűnösökre. Ezenkívül törvényt fogad­tak el az alkoholizmus elleni harcról, az abortuszok enge­délyezésének körülményeiről, a pedagógusok jogairól és kö­telességeiről is. Berlin (MTI) A Német Szo­ciáldemokrata Párt. vezetősé­ge hivatalosan közölte, hogy a párt legközelebbi országos kongresszusát július 10-tSl 14-ig Münchenben tartják? Egyben nyilvánosságra hoz­ták a kongresszus napirend­jét. Eszerint Erich Ollen­haucr pártelnök. Carlo Schmindt. a pártvezetőséa tagja és Leo Brand. az Észak­rajnal-Vesztfáliai tartományi kormány államtitkára tart beszámolót a müncheni szo­ciáldemokrata kongresszuson. Ollenhauer beszámolójának címe: „A német politika vá­laszúton"? • Moszkva (TASZSZ) Szom­baton Moszkvába érkezett a Francia Szocialista Párt kül­döttsége. amelyet a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hívott meg látogatóba A küldöttsé­get Pierre Commtn, a Francia Szocialista Párt főtitkára, a köztársasági tanács tagja ve­zeti. A vendégeket a vnukovoí repülőtéren Furceva és Sepi­lov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkárai, Kapito­nov az SZKP moszkvai bi­zottságának titkára, az SZKP Központi Bizottságának fele­lős funkcionáriusai, a közélet képviselői, valamint szovjet és külföldi újságírók fogad­ták. A fogadtatás alkalmával Sepilov és Commin beszédet mondot. Moszkva (TASZSZ). Josrip 13roz Tito, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnöke a Szovjet Szocialista Köztársasii? gok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének és kormányának meghívására az idén júniusban hivatalos látogatásra a Szovjet­unióba érkezik. Sir Anthony Eden üzenete Bulganyinhoz és Hruscsovhoz következő üze­London (TASZSZ). Sir Anthony Eden a netet intézte Bulganyinhoz és Hruscsov hoz: Nagy megelégedésemre szolgált baráti jóakaratú üzene« lük. Őfelsége kormánya nevében ismét közölni szeretném Önök­kel, mennyire örülünk, hogy lehetőnek tartották ezt a látoga­tást és azt, hogy megismerkedjenek Angliával és az angol nép­pel. Meggyőződésem, hogy látogatásuk és tárgyalásaink elősegí­tették a gyanakvás eloszlatását. Remélem, hogy c tárgyalások a hét ország közötti növekvő bizalom kezdetét jelentik. Minden­ben osztom azt a kívánságukat, hogy barátságunk és közös munkánk elősegítene az általános béhc ügyét és az egész vilá­gon a júviszonyok fejlődését. _ J Anthony Eden"

Next

/
Thumbnails
Contents