Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-29 / 102. szám

Vasárnap, 1956. április 29. 3 OELMOGYflRORSZRG A Városi Tanács több beterjesztett javaslatot fogadott el legutóbbi ülésén Amint már a Délmagyarország tegnapi számában ismertettük a Város Tanács csütörtökön egésznapos ülést i ártott, amelyen elfogadta Szeged 1956. évi városfejlesztési tervét. Az ülés délután folytatódott, amikor Szilágyi András elvtárs a vérehajtó Szeretettel kttszöntiük csehszlovák ás román vendégeinket Ma igen kedves vendégek érkeznek városunkba: ÚJABB LÉPÉS a tanácsülés egyhangúlag ió- Jóváhagyta a tanácsülés az £ váhagyta. előzetesen beterjesztett Sze- . Ezután Vincze Antal elv- ged város árvíz- és belvíz vé- 1 Urnából, Csehszlovákia legtás, a Városi Tanács VB-el- delmi szabályzatát, amelyet [ nagyobb vidéki városából nökhelyettese több beterjesz- az Elnöki Tanácsnak továbbítást tett a tanácsülésnek. A tottak megerősítés végett, választókerületek gyűlésein Helybenhagyta a Városi Tajavasolták, hogv a 76-os kör- nács a III. kerületi Tanács zet városi tanácstagját Ka- mihályteleki végrehajtó bi£ bizottság titkára beterjeszté- lapis Bélát és a 120-as vá- zottsági kirendeltségének mű- [ se nyomán megtárgyalta a lasztókerület tanácsülés az 1955. évi zárszámadást és az 1956. évi költségvetést. A napirendi ponthoz számosan szóltak hozzá a tanácstagok közül. Frank Ivánt hívja vissza a végrehajtó bizottság tisztségéből, mert feladatukat nem látták el. A tanácsülés a javaslatot egyhangúlag jóvátanácstaglát ködési szabályzatát. Felszólalt Syvó Károly elv- (hagyta majd szavazott ameltárs, a Pénzügyminisztérium szegedi instruktora,, aki a tanácsnak már eddig is sok támogatást nyújtott: megígérte. ho"" segítségét ezentúl is tettekben fogja nyilvánítani. Szilágyi András elvtárs által beterjesztett napirendi pontot lett, hogy több állandó bizottsági tagot kicseréljen a végrehajtó bizottság, a munkaterületüknek megfelelő szakbizottságokba. A tanácsülésen a különböző szabályrendeletek felülvizsgálatára ideiglenes bizottságot alakítottak. A tanácsülés befejezése előtt több bejelentést tettek a tanácstagok. Többek között Börcsök Ignác elvtárs javasolta. hogy szabadtejet napközben is árusítsanak egyes élelmiszer boltokban. Széli Sándor ehjtárs az élelmiszeripari állandó bizottság elnöke az ÁB nevében versenyre hívta a kereskedelmi és az egészségügyi állandó bizottságot. Ujabb él üzemek Szegeden A Délmagyarorszdgl Áramszolgáltató Vállalat az első negyedévben végzett jó munSzegedre látogatott az otttani Városi Tanács elnöke, első helyettese és titkára. Ugyancsak Szegedre érkezik Ploestiből a petróleum gyártásáról hires román iparvárosból az ottani pártbizottság titkára, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a VKG, az egészségügyi osztály vezetője és ; a helyi lap főszerkesztője. Szeged város dolgozói £ őszinte, igaz, meleg szere, leltei köszöntik a baráti or' szagokból városunkat meg£ látogató drága vendégeket. Az a testvéri érzés, ameljj a cseh, román, magyar népet összefűzi most e váro£ sok vezetőinek Szeged ünneplő népével való találkozásában is kifejeződik. A Városi Tanács hónapokkal ezelőtt elhatározta, hogy a különböző népi demokratikus országok nagy vidéki városaival felveszi az érintMásodik öléves tervünktől tudományos és felsőoktatási munkánk túlzott centralizmusának megszüntetését is várjuk Nagv érdeklődéssel olvastam a guk javaslatát. Elöljáróban még- káért elnyerte az élüzem cí- £ kezést és vélük gazdasági. magyar népgazdaság fejlesztésé- is hntjd említsem meg, hogy a met. A vállalat dolgozói e ki- f kulturális és sport kapcsonek második ötéves tervéhez ki- második ötéves tervtől a vidéki tüntető elmet negyedszer áradott irányelveket és különös egyetemek tokozott fejlesztését demelték Jd. örömmel értesültem arról, hogy és a tudományos és felsőoktatási Élüzem lett a MÁV Feldolgozó népünknek lehetősége innnka jelenleg betegesen túlzott építmény VaSanyagjavító lesz a nagy jelentőségű terv centralizmusának megszüntető- Vattalat is. Élüzemavató ünalapos megvitatására. Egyete- sét is várjuk. Maga a Szegedi népségüket tegnap este tarműnkön máris komoly vissz- Tudományegyetem, kitűnően fel- Jották a Petőfi Sándor Művehangja van annak, hogy az új szerelt tanszékeivel, laboratóriu- lödési Otthonban, ötéves tervben ismét jelentős maival, a sok akadémikus és " szerepet kap a tudomány és a Kossuth-díjas professzorával a Kllfintelésck kultúra szocialista továbbépítő- jelenleginél jóval töbh hallgatót se. hogy külön hangsúlyt kap az tudna befogadni, s könnyen nö- A „Szocialista kultúráért'' ki£ latot létesít. A Városi Ta£ nács meghívására most elsőízben kerül sor Brnó és Ploesti város vezetőivel való személyes találkozásra. E találkozás jelentőségét még emeli az a tény is. hogy a vendégek május elseje, a nagy nemzetkőzi munkásünnep alkalmából látogatnak városunkba. Kívánjuk, hogy a két £ alkotó tudományos munkához velhető lenne a tanszékeken dol- tüntető jelvényt kapott fnájus £ testvéri nép fiai fól érezzék . elengedhetetlen nemzetközi kap- gozó tudományos kutatók lét- elseje tiszteletére jó munkájáért magukat a mi városunkban 3 csolatok fejlesztése és hogy szó száma is. Egy bizonyos: a Sze- Telkes György, az MDP Városi i g, vigyék el szeretetünket, } esik az értelmiségi dolgozók fo- gedi Tudományegyetemen min- Párt-végrehajtóbizottság kultu- £ harcos üdvözletünket Brnó- s kozott anyagi megbecsüléséről dent elkövetünk majd, hogy ki- rális és köznevelési osztályának • < «— 3 is. Biztos vagyok abban, hogy vegvilk a részünket a második vezetője, dr. Bálint Alajos, a « szélesbedö perspektívák csak öléves terv megvalósítása köz- Móra Ferenc Múzeum igazgatója fokozzák majd az egyetemek dol- ],en ránkváró nagy feladatok és Lakatos Géza zenekarvezető, gótéinak munkakedvét és hallga- ... „Kiváló dolgozó" kitüntető jeltóinkat a tanulmányaikban való vegrenajtasaDOii vényt kapott Boros Ilona, a elmélyedésre ösztönzik. Egye- Baráti Dezső Móra Fetene Múzeum dolgozótemiink dolgozói alaposan meg- egyetemi tanár, ja. Elismerő oklevelet kapott dr. vitatják majd a most kiadott a Szegedi Tudományegyetem Madácsy László főiskolai docens, irányelveket és megteszik a marektora a Móra Ferenc Múzeum irodalmi osztálya vezetője és dr. Lóba és Ploestibe. Új cikkek érkeztek a kullúrcikk kiállításra A Belkereskedelmi Minisztérium Kultúrcikk Igazgatósága, a Városi Tanács kereskedelmi oszkös Zoltánná, a Rókusi Művelő- uilva a Szegedi Kiskereskcdósi Otthon igazgatója, deími Vállalat kultúreikk kiállítását már eddig több mint — A salakeltávolitó beren- nyoicezer ember nézte meg. Küdezésen a Szegedi Erőmű _ , , ,,„,. , _ - „ karbantartói már 3 ezer fa- lofsen érfieklodés ^^ i'ijszegedi és a Széchenyi téri hasonlóképpen 11 órako* tér- rint értékű munkát elvégez- n,llt meS a horgász felszerelések zenét ad a Városi Béke-zene- tek. A harmadik negyedévre iránt. A kiállítás rendezősége kar Rácz Náci_ vezényletével, tervezik ennek üzembehelye- gondoskodott az elfogyott áruk ItlJ ~/I 1 zését, mellyel a dolgozók — tonkinnád bot, norvégmintás munkája könnyebb lesz és pulóverek, olcsó kardigánok — lényegesen csökken a balese- pótlásáról. A kiállítás május tek száma is, 2-ig lesz nyitva. Egésznapos kultúrműsor május elsején Május 1-én, a nemzetközi sportbemutatók tarkítják munkásosztály nagy ünnepén súlyemelés, ökölvívás stb. egésznapos mú9ort adnak az A Széchenyi-téri színpadon szabadtéri színpadon az öntevékeny művészeti csoportok. Reggel 7 óraikor zenés ébresztő lesz a városban, majd 11 órakor a MÁV-zenekarának közreműködésével térzenével kezdődik meg az egésznapos műsor az újszeged! szabadtéri színpadon. A műsorban közreműködik töPv bek között a Paprikafeldolgozó Vállalat színjátszó csoportja. a honvédség Pf. 3727 esztrádzenekara. Hegyes György karnagy vezetésével, a Textilművek tánccsoportja, a Ruhagyár színjátszó csoportja, zenekara és szólistái, a Szegedi Konzervgyár tánccsoportja és népi zenekara. A kulturális műsorszámokat A további műsorban közreműködik a Falemezgyár és a Jutaáru gyár tánccsoportja, a Földművesszövetkezet színjátszó csoportja, a Borforgalmi Vállalat énekkara Venczel Ágoston vezényletével. Földműves utcai és Mátyás téri Általános Iskola színjátszó csoportja. Ezen kívül az OTSB rendezésében ökölvívást, gúlaalakítást és vívást mutatnak be. Az előadásokat rossz idő esetén a Juhász Gyula Művelődési Otthonban tartják meg. Este 7 órakor kezdődik a fiatalok utcabálja a Széchenyi téren. Csupán néhány nap telt el, hogy megjelent az újságokban és a párt vitára bocsátotta a második ötéves terv tervezetét. A mai napon újabb nagy jelentőségű eseményről, a részleges árleszállításról adunk hírt. A mostani árleszállítás újabD láncszem abban a sorozatban, amely a, népjólét emelésére irányul. De lehetne-e árakat csökkenteni, ha a magyar dolgozók nem teljesítenék a terveket, ha nem növelnék évről évre a termék-mennyiséget, a munkatermelékenységet, ha nem csökkentenék az önköltséget? Az árleszállítást meg kell előznie a tervek teljesítésének és túlteljesítésének, másként katasztrófába döntenék népgazdaságunkat. Az elmúlt évben nagy sikereket értünk el mind a munkatermelékenység növelésében, mind az önköltség csökkentésében. 1956 első negyedévében — második ötéves tervünk első negyedévében — pedig a szigorú tél, a földrengés, az árvíz ellenére teljesítettük terveinket. A munkatermelékenység 3.8 százalékkal volt magasabb, mint 1955 azonos időszakában. Az önköltség azonban nem alakult kielégítően. A mostani részleges árleszállításra mégis a magyar dolgozó milliók teremtették meg a reális alapot. Nagy dolog egy olyan nagy „család" gondjával, bajával törődni, mint egy nemzet. Pedig lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy pártunk és kormányunk gondoskodása ebben az országban minden családra kiterjed. Május 1. után, amikor a háziasszonyok elindulnak bevásárolni, egy 20 dekás mosószappant 4.10 helyett 3.60 forintért kapnak. Olcsóbban vásárolhatnak egyes ruházati cikkeket, vegyesipari és kultúreikkeket, háztartási árukat és eszközöket. A tejcsarnokban egy liter tejért 60 fillérrel kevesebbet fizetnek. A vendéglőkben az étkezés átlag tíz százalékkal olcsóbb lesz, mint máig volt. Az árleszállítás — amely mintegy 6.500 cikket érint — minden család otthonába örömet vitt. Hogyne, hiszen ennek révén egy év alatt mintegy 900 millió forintot takarítanak meg a magyar családok Ez azt jelenti, hogy a mostani részleges árcsökkentés után például egy öltagú család mintegy 500 forintot takarít meg egy év alatt, illetve ennyivel több értékű árut vásárolhat. Mert igaz, hogy a mostani árleszállítás csak részleges — tehát nem érint minden cikket, csak főként az iparcikkeket, s olyanokat, amelyekből az olcsóbb árak mellett is zavartalanul ki tudjuk elégíteni a szükségletet —, de az árcsökkentés minden családot érint, enynyivel könnyebbé válik az élet, ennyivel szebbé. Az árleszállítás — mint említettük — csak egy láncszeme második ötéves tervünknek az életszínvonal emelését szolgáló célkitűzésében, egy tett azok közöl, amit olyan mértékben követhet és követ további árcsökkentés, ahogyan tervcinket teljesítjük. Hiszen állandóan csak ügy emelkedhet az életszínvonal, csak úgy csökkenhetnek az árak, ha többet és olcsóbban termelünk. Hiszen mit jelent az árcsökkentés? Azt, hogy most már kevesebb pénzért többet vásárolhatunk; többet vásárolni viszont csak akkor lehet, ha van miből, ha növekszik a termelés, ha növekszik a termékbőség. A második ötéves terv vitára bocsátott Irányelveiből kitűnik, hogy 1956—1960 között a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét legalább átlag 25, a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmét ugyancsak 25 százalékkal kell növelni. Ezt úgy kell elérnünk, hogy ezzel egyidejűleg megkezdjük a rövidített munkanapra való áttérést. Nyilvánvaló, hogy egyrészt a kevesebb napi munkaóra bevezetését, másrészt ezzel egyidejűleg a/ életszínvonal növelését csak növekvő termelékenység és csökkenő önköltség esetén valósíthatjuk meg. Eddigi terveink sikere azonban arra enged következtetni, hogy a magyar munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek millióinak szorgalma, tehetsége, sikerre segíti a második ötéves tervet s ehhez a munkához ad újabb lendületet a mostani részleges árleszállítás híre. A „Szabad Európától" — a valóban szabad Magyarországig Beszélgetés e nyugatról hazatéri MAROSI KÁROLY színművésszel Hatnapos előny... Kevés szó hangzik el munkaközben az ifjú hentesek között a Szalámigyárban, A fel-fel villanó kések alól anriál több csonttól megszabadított hús kerül az alumínium ládába. Naponként több száz kiló hentesáruhoz készítik elő a megfelelő húsmennyiséget az ifjúsági üzemrészben a Gárgyán-brigád tagjai a hozzájuk beosztott tanulókkal együtt. Jó munkájuk ismeretes az üzemben. Azt is tudják róluk, hogy a szegedi ruhagyári fiatalok felhívására milyen szép fogadalommal válaszoltak. Most már a teljesítésről kell beszámolni. — A felhívás után öszszedugtuk fejünket egy délután és az újításokról beszélgettünk. — mondja Gárgyán Zoltán, a brigádvezető. — Egyikünk is, másikunk is. adott ötletet. Ezeken sokáig elvitatkoztunk és megszületett egy délutánon 5 újítási javaslat. Nem nagyok, de mind a munka megkönnyítését szolgálják. Azóta is beadtunk — épp a múlt héten — másik kettőt. Ezzel vállalásunkat túlteljesítettük. Az ifjúsági üzemrész művezetője, Csanádi elvtárs is elismerően emlegeti a fiatalok munkáját. Az újítási javaslatok közül csak egyet hangsúlyoz: az ebédjelző csengőt. Ez látszatra nem nagy dolog, de ha alaposabban megnézzük, közvetve a termelés növekedését szolgálja. Eddig a portán kolomppal jelezték az ebédidőt és a munkaidő végét is. Az üzemrészekből sokan már negyedórával előbb kiálltak a kolomp hangfát figyelni , s ez alatt nem dolgoztak. Az üzemrészenkint felszerelt ebédjelző csengő biztosltja a munkaidő minden percének kihasználását. A Gárgyán-brigád tagjai napi munkájukat példásan végzik. Eredmény: április 23-án az ünnepi műszak első napján egész havi tervüket teljesítették. E hónapban 6 napos tervelőnyük van. Sok ezrek számára nyitotta meg a hazatérés kapuit a magyar kormány amnesztiarendelete. Sokan vágnak neki az útnak, amely kiyezet a hontalanság rabságából és hazavisz a szabad hazába. Köztük volt Marosi Károly színművész is, az egykor Szegedről elindult táncos-komikus, aki „odakinn" egy ideig az úgynevezett „Szabad Európa" rádió munkatársaként dolgozott. Most hazatért Magyarországra és aztán szűkebb hazájában, Szegeden ölelte 12 év után magához rég nem látott édesanyját. Nemcsak vendégként jött Szegedre, hanem itt kapott szerződést a színházinál. Itt folytattunk vele beszélgetést a színház társalgójában. — Őszintén szólva féltünk a feleségemmel hazajönni — meséli. — Az amerikai propaganda olyan erősen dolgozik, hogy nagyon sokakat megtéveszt. Sőt, a durvább eszközöktől sem riadnak viszsza. Tudok olyan esetről, hogy egy magyar fiú elindult haza és Bécsben az amerikaiak leszedték a vonatról. Négy napig fogva tartották és ezalatt arról igyekeztek meggyőzni, hogy nem érdemes hazatérni Magyarországra. mert itt minden visszatérőt azonnal internálnak. Magam is beszéltem visszatértem után Dunántúl egy jelenleg osztályfőnökként tanító, nyugatról visszatért tanárral, akiről azt híresztelték, hogy idehaza négy évre ítélték el. A kint élő magyarokban így akarnak állandó félelmet ébrentartani hazájukkal, a hazatéréssel szemben, pedig tudom, hogy legtöbbjük nagyon vágyik haza. Marosi Károlynak egyébként — aki 1944-ben a frontszínházzal ment nyugatra — közelről is volt alkalma megismerni az amerikai hazugság-gépezetet. Közel 4 évig ugyanis, 1951. novembertől tavaly júniusig a Szabad Európa rádió magyarnyelvű részlegénél, a „Szabad Magyarország hangja" műsornál dolgozott. — Ez az adó, amely Münchenben működik, teljesen az amerikaiak irányítása alatt áll. A „Free Europ" (Szabad Európa) rádióközpont maga is New York-ban van. Minden politikai jellegű anyagot oda kell megkiddeni és a rádió munkatársainak fizetése is onnan érkezik. A közvetlen irányítást is amerikaiak végzik. A müncheni adónál működik egy amerikai irányító, akihez az adásra kerülő minden egyes műsorszámot néhány soros összefoglaló formájában be kell nyújtani. Ha nem találja megfelelőnek, akkor leállítja az adást. Az engedélyezést ugyan a magyar részlegvezetők végzik, do csak az amerikaiak felhatalmazása után üthetik rá az O. K. bélyegzőt, ami annyit tesz, hogy „oké", vagyis rendben. Természetesen a magyar részlegvezetők is egy húron pendülnek amerikai gazdáikkal, hiszen olyanok vannak köztük, mint Csonka Emil, aki annak idején a Szálasirádiónál dolgozott. A „magyar desk", a „Szabad Európa rádió" magyar részlegének vezetője kezdetben gróf Dessewffy Gyula volt. jelenleg pedig Gellért Andor, volt horthysta diplomata. A munkatársak között megtalálhatók az egykori nyilas lapok munkatársai, több jobboldali uszító újságíró. A Szabad Európa rádió körül különben egyre jobban kialakul a disszidált magyarok új arisztokráciája — amint elmondta Marosi Károly. — Ott ugyanis busásan megfizetik őket, ragyogó ellátást biztosítanak számukra. Amint azonban nem az amerikaiak szájaíze szerint dolgoznak, akkor megszűnik az alkalmazás és egy sorsra kerülnek sok-sok kintélő magyarral, akiknek gond a mindennapi megélhetés is. — Én magam voltam szénlapátoló munkás és éjjeliőr, amikor pedig végképp rákényszerültem. élvezhettem a felállított segélyhelyek „támogatását". Ez annyiból állott, hogy amikoi már több napja nem ettem, akkor egy öklömnyi száraz sajtot adtak, miután előzőleg különféle íveken vették fel adataimat. Ügy láttam, az ott működő papoknak — akiknek többsége saját autón jár — inkább csak az volt a fontos, hogy statisztikát mutathassanak ki jótéteményeikről, hány „ügyfelet" segítettek meg. — Különben az elmúlt félévben, amikor elkerültem a rádiótól, megpróbáltam azt az életet is, amely a legtöbb kinnlévő magyarra vár. Tagja lettem a Labour Service alakulatnak. Ez lényegében örszolgálat-szcrű intézmény, amelynek tagjai amerikai katonai pontokat, fegyverraktárakat őriznek és katonai fegyelem alatt állnak. Nem sokra becsülik ott az embert őrködtünk például olyan erdőben, ahol életveszélynek voltunk kitéve a vaddisznók miatt, de lőni nem volt szabad rájuk. Az Állatvédő Liga ugyanis kijelentette, hogy a vaddisznó csak akkor bánt embert, ha ideges. Mi viszont nem tudhattuk, hogy a vaddisznók mikor idegesek, dc a lövésért büntetés járt. Űgv látszik, még a disznók élete is fontosabb volt nekik. — Mondhatom — jelentette ki a beszélgetés végen Marosi Károly —, hogy itthon máris több emberségben volt részem, mint odakinn a hosszú J2 év alatt. Éveken át elrontott életemet szeretném itthon helyrehozni és a szegedi színpadra-lépésemhez azt kérem kollégáimtól és a közönségtől egyaránt — Ady szavaival —, hogy „szeretném. ha szeretnének .. "