Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-23 / 71. szám

Péntek, 1956, március 23. flELIW YSRQRS W Pá r t éIe t Közelebb a termeléshez Csak exportra termel a Szegedi Seprűgyár, méghozzá elég dicséretesen. Munkásgárdájának jó híre van külföldön is. Március 16-án járt az üzemben egy svájci kereskedő, megnézte, milyen anyagból, hogyan dolgoznak a munkások. Megjegyezte, hogy egy kollégája Olaszországból és Jugoszláviából olcsóbban vásárolja a seprűt, de végeredményben azzal távozott, hogy neki továbbra is a szegedi áru kell, mert tökéletesen elégedett vele. Már több mint egy éve ugyanannak a svájci cégnek szállít az üzem. Március 22— 27-ig például naponta egy vagon seprűt küldenek Svájcba. Lelkes, csupaszív kollektíva dolgozik itt. Bizonyíték: a pártszervezetnek elismerő oklevelet küldött a Csongrád megyei Pártbizottság azért, mert a múlt évben, a gyár kétszer nyerte el az élüzem címet, s jelenleg is jól dolgozik. Igen, a pártszervezet kapta a dicséretet — teljesen érdemelten. A pártszervezet érdeme, hogy a dolgozók szeretik a pártot, egy akarattal tag, megtartsam adott szavam". A márciusi taggyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja a munkaverseny helyzetének megtárgyalása lesz. Ezért a pártszervezet — a Központi Vezetőség határozatának megfelelően — nagyobb gé korszerűtlen gépek tökéletesítésével termelékenyebbé tegyék a munkát. A pártszervezetnek erre még nem terjedt ki a figyelme, jóllehet az export-árukat .olcsóbban tudnák előállítani tökéletesebb berendezéssel. Ho! a hiba? Ott, hogy a „Ez a mi igazi útunk .. Régi és új tsz tagok a tiszaszigeti Pörös Hajnalban IGEN SOKAN gondot fordít a szakmai ok- szakmai vezetők keveset tötatásra. A szakelőadó, a ti- rödnek a dolgozók javaslataizenkétszeres kiváló dolgozó val, s a pártszervezet ezt edSzűcs Ferenc elvtárs azt a dig nem vette észre. Csak egy célt tűzte maga elé, hogy példa: ökrész József már hallgatói kiváló munkásokká megunta kézzel tekergetni köfejlődjenek, vagyis felajánló- tógépének csigájára a drótot, saikat könnyebben tudják s egy áttétel beiktatásával teljesítem. De a pártvezető- meggyorsította ezt az eléggé ség is segít napról napra. A hosszadalmas munkát. Ésszepárttttkár Traum Józsefné rűsítési javaslatát odaadta elvtársnő, naponta három- Kővóri Imre műszaki vezetőnek, de az figyelembe sem vette azzal, hogy eddig is kézzel hajtották fel a drótot, — r-ezután is jó leoz úgy. Terméugyamgy dolgozik Gargyan szet hoJ C,krész JózsefT/Y*7icrvr oUrlonc TC n"7 _ _ szor megjelenik a munkahelyeken, beszélget a dolgozókkal, buzdítja, lelkesíti őket. József elvtárs is, az «öreg» harcos főművezető, aki pártvezetőségi tagságánál fogva nek elment a kedve. Meg sem kérdezte mégegyszer, hová lett a javaslata, s azóta is becsületbeli ügyének tartja, cfak egyedül hasznosítja hehogy tanítson, segítsen, ahol ]yes elgondolását. Nem arról szükséges. van szó, hogy ökrész elvtárs ésszerűsítése valami nagyhorderejű lenne, merthiszen inkább csak a munkát könynyítl meg, mégis tűrhetetlen, hogy figyelmen kívül hagyták. Hogyan akarnak tömegEgy dologról azonban nem szívesen beszélnek a Seprűgyár vezető kommunistái. A termelő berendezés korszerűsítését, az újításokat még nem tudják közüggyé tenni, nohi . , . ,, . -• a Központi Vezetőség ennek rr*?zgfITat csiní?ni az Ujkidolgoznak a párt célkitűzé- fontosságát nagyon aláhúzza, ®?kbó • ha ,nem, tűseinek megvalósításóért. A mint a termelékenység eme- rodnok az emberiek kezdemepártszervezet és a dolgozók lésének egyik legfontosabb nyezésével. kapcsolatát csak tovább erő- feltételét. Van egy úgyneve- A Központi Vezetőség legsítette a Központi Vezetőség zett komplex-brigád, amely utóbbi határozata most a térhatározata, amely az SZKP jelenleg a cirok sárgításának melékenység emelésére is rüés a vessző fehérítésének irányította a Seprűgyár pártmegoldásán dolgozik elég szervezetének a figyelmét. Az eredményesen, de a dolgozók eddigi eredményes pártmun többsége még nem érzi a fe- ka alapján remélni lehet, lel ősséget azért, hogy minél hogy a kommunisták és a többet újítson. Pedig a Sep- pártonkívüliek összefogásóval XX. kongresszusa szellemében világosan megmutatta, mire van szükség az életszínvonal emeléséhez. Március 19-én ropgyüléseken indították el az ájprilis 4-i munkaversenyt amelyet a dolgozók rV^árban Ehetőség és szük- megszüntetik az újítások köí-i-,i» ír írnn «rt»n horrv fim a nrr_ ríil mniollrm/, UMiál.nl — élükön a párttagotokai a minőség további javítása jegyében akarnak győzelmesen megvívni. Azért látják rendkívül szükségesnek a minőség fokozását, hogy tovább növeljék külföldön a Szegedi Seprűgyár termékeinek népszerűségét. Ebben a kicsiny, nem is valami korszerűen berendezett üzemiben eddig sem dolgozott bürotaratikusan, a termeléstől távol a pártszervezet. Az elért dicséretes eredmények, a pártmunka színvonalát is mutatják. De mióta a pártvezetőség tagjai, a népnevelők tanulmányozták a Központi Vezetőség legutóbbi határozatát, még jobban a tervteljesítésen akarják lemérni munkájuk eredményességét. Ezért az április 4-á versenyben először a kommunisták példamutatását szervezték meg, aminek következtében a párttagok mindegyike konkrét felajánlást tett, elsősorban a minőség javítására. Molnár Sándor, a pártvezetőség tagja — amellett, hogy rendszeresen 140—150 százalékot teljesít — nem 97, hanem 99 százalékig tökéletes munkát akar kiadni a kezéből. Hozzá hasonlóan versenyeznek Dévai János, Szűcs Ferenc, Jóó János elvtársait is, kihasználva a munkaidő minden percét. Nem volt nehéz ezekután elérni, hogy az üzem dolgozóinak 88 százaléka értékes, ellenőrizhető felajánlást tett a felszabadulás ünnepének tiszteletére. Két nap elmultával már értékelte is a pártszervezet a munkaverseny menetét. Nem a tervteijesítést nézték az elvtársak, hanem azt, ki hogyan teljesítette amit vállalt. Megállapította a kemmunis tálából és pártonkívüliekből, fizikai dolgozókból és műszakiakból álló brigád, hogy a verseny két első napján mindenki ereje és tudása legjavát adta. Molnár Sándor pártvezetőségi tag például még csak egy százalékkal tudta javítani a minőséget, de megfogadta, hogy a következő értékelésnél (minden két-három napban értékelik a versenyt) eléri a 99 százalékos minőséget. Amikor beszélgettünk vele, azt mondotta: "Tudom, hogy figyelemmel kísérik a munkámat társaim. Már egyedül ezért is kötelességemnek tartom. hogy mint vezetőségi eég is van arra, hogy az elég- rül mutatkozó hibákat is. ismerik ló hírnevéről a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetet. amelynek földje Tiszasziget és Vedresháza közt terül el. Mikor a szövetkezet elnökét keressük, azt mondták az irodában: — Nehéz ilyenkor megtalálni. De talán az úton balra levő tanyánál vannak. Serénv munkálkodás közben találunk rá a tsz-elnökéne és a csoport öt-hat tagjára. — Silómedencét ásunk — újságolja kézszorítás közben Bálint Ferenc elvtárs, az elnök. Most építik, mert később már sokkal fontosabb munkák lesznek. Meg aztán most még szántani sem tudnának; víz van a földeken. A silómedence elkészítése megéri a fáradságot. mert állataiknak így biztosítani tudják a jó takarmányt. — De nemcsak ezt építjük — kapcsolódik a beszélgetésbe Csiszár István elvtárs, a tsz párttitkéra —. hanem a süldők és a fiasdisznók részére ólat, meg fiaztatót. Kevés már a höly. hiába! A napokban is három anyakoca megfialt és bizony törni kellett a fejünket, hogy ló helyre helyezzük őket. De van még több hasaskocánk is és 37 süldőnk. Ezenfelül építenek még — a maguk erejéből — egy 10— 12 férőhelyes lóistállót is. RÉGI GONDOM |— folytatja Csiszár elvtárs —, hogy rendes helyük legyen az állatoknak. A munka, amit az építésére fordítunk, busásan megtérül. — Fejlődésünket nagy figyelemmel kísérik az egyéni kis- és középparasztok — mondja ismét az elnök. Bizonyíték erre, hoev ez év februárjától 9 új család lépett szövetkezetünkbe, többek között Bubori Pál. Kiss Antal, Molnár Ferenc. Bubori Péter, Molnár István, Fodor Ferenc és Pipity József családja. Bubori Pál. aki első volt a belépőit között így vélekedik ma a szövetkezetről: — Tavaly nyáron saját szememmel győződtem meg arról, hogy amit a szövetkezetben termelnek, sokkal szebb, mint az egyénieké. — Hót ami azt illett, az a hét hold gyümölcsösünk, amelyben többnyire alma. szilva és barackfa van, több mint 20 ezer forintot hozott tavaly — mondja ú: a nem kis büszkeséggel az elnök. Megkérdezzük tőle azt is. milyen tervekkel készültek a tavaszi munkára? — Hamarosan megkezdjük a gyümölcsfák nyesését. Mert sok gyümorcsöt akkor várhatunk, ha lelkiismeretes, jó munkát végzünk. S azt reméljük. hogy rövidesen, teljes létszámmal megkezdhetjük a tavaszi szántás-vetési munkákat. Tervünk szerint 10 hold tavaszi árpát és 10 hold zabot, tengerit és egyéb kapásnövényeket vetünk. Árpából jó termésünk volt tavaly is. holdanként 12—13 mázsát csépeltünk el. A búza már gyengébb volt. mert sok helyen a nagy víz áldozata lett. De azért holdanként 9— 10 mázsa termett átlagosan ebből is. Ezen a környéken a legszebb kukorica a Vörös Hajnalé |AZ ÜJONNAN voilt. Gabonavetéseik is szépek voltak. — Hát még a gyümölcsös — jegyzi meg Kiss Antal, aki nemrégen még szintén kívülről szemlélte a csoportot. — De aztán — mondja — beléptem 15 hold földemmel az elmúlt hónapban. Ügy gondoltam, ez a mi igazi utunk.., szövetkezetbe lépett tiszaszigeti parasztemberek úgy látják: a Vörös Hajnal Tsz tagjai az elmúlt évben eredményeikkel bizonvságot tettek előttük a ;zövetkezeti gazdálkodás előnyösebb voltáról. Ezért léptek a tagok közé. (bozóki) Kistelekiek — az árvízkárosalfakért Szerda este zsúfolásig megtelt Kistelekien a művelődési ház terme. Mintegy 400 dolgozó hallgatta végig Tóth Mihály elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja kisteleki bizottsága titkárának beszámolóját s egyben kérését arról, hogyan segíthetnéA megsegítésben példát mutattak az egyénileg dolgozó parasztok is. Tóth Andor Sándor egy zsák lisztét, egy láda almát s 500 forintot, Horváth József 50 kiló gabonát, Dancsök György 50 kiló rozsot, Kordás Lajosné 50 kiló burgonyát, 30 tojást nek az árvízsújtotta lakossá- ajánlott fel, míg Tóth István gon. Szavait egymásután kö. vették a lelkes felajánlások. A Felszabadulás Tsz tagjai 5 mázsa árpavetőmagot adnak, a helyi földművesszövetkezet 10 ezer forintot, dolgozói pedig keresetük 5 százalékát, ugyanakkor teherautóval helyszínre szállítják a községben összegyűlt és könnyen romolható élelmiszereket. A Szabó KSZ dolgozói 600—700 forint értékű ruha készítését s keresetük 4 százalékát, a Cipő KSZ dolgozői íízetésük 7 százalékát, a gyógyszertár dolgozói, valamint a pedagógusok jövedelmük 3 százalékát ajánlották fel a bajbajutottak megsegítésére. A gépállómás dolgozói egynapi keresetüket adják postára. Még az úttörők is mozgalmat indítottak az árvízikárosultakért: két-két forinttal segítenek az otthontól távollevő pajtásaikan. évi adójának 5 százalékával járul hozzá az árvíasújtotta lakosság helyzetének könnyítéséhez. Húsz tonna szén helyett 132 tonna A Szegedi Erőműnél dolgozó négy fűtőbrigád elhatározta, hogy az első negyedévben 20 tonna normál szén megtakarítását vállalja. Ezt a vállalást túlteljesítették, eddig 132 tonna szenet takarítottak meg. Ez a szénmennyiség elegendő ahhoz, hogy felszabadulásunk 11. évfordulója — Műsoros estet rendez ma, március 23-án, pénteken délután 5 órai kezdettel a Hazafias Népfront III. kerületi bizottsága és az MSZT a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonban. A műsorban fellép a Mátyás téri és a Földműves utcai Általános Iskola, valamint a Tanítónőképző kultúrcsoportja. A műsoros est bevételét a rendező szervek a szegedi sport- és vizitelep felépítésére ajánlják fel — A Közgazdasági Technikum statisztikai tagozata ma délelőtt 12 órakor névadó ünnepséget rendez a technikum épületében. A technikumot Körössy Józsefről nevezik el, aki a századforduló idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt, s jelentős munkásságával közmegbecsülést, vívott ki magának. — Területi konferenciát tart az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei Területi Bizottsága március 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a Szegedi Szalámigyár kultúrtermében. — Műsoros tavaszi divatbemutatót rendez szombaton, 24-én este 7 órai kezdettel a Rókusi Művelődési Otthon. A legújabb divatú női ruhákat, férfiöltönyöket és gyermekruhákat mutatják be. A műsorban a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola növendékei működnek közre. — A Magyar Szinkronfilmgy ártó Vállalat stúdiójában Szeged dolgozói — az árvízkárosulíak megsegítéséért A Szegedi Ruhagyárban is gyűlnek a forintok az árvízsújtotta területek lakóinak megsegítésére. A vállalat dolgozói csütörtökig közel 40 ezer forintot küldtek a bajbajutott családoknak. Az üzemben a gyűjtés tovább folyik. A dolgozók közül legtöbben egynapi keresetüket ajánlották fel. Sárkány Béláné kisfia is résztvesz az úttörők gyűjtési mozgalmában. Ebbe a mozgalomba a ruhagyári dolgozók gyermekei közül egyébként többen bekapcsolódtak. A Szegedi Hangszerkészítő és Javító Vállalattól a »Délmagyarország«-hoz érkezett levél a következőkről számol be: "Üzemünk dolgozói átlagban egynapi keresetüket adják az árvízkárosultaknak. Kiss János I. Szép Mátyásáé, Üveges Antal például még külön 50 forintot küldenek az árvízkárosultaknak. SalA Szegedi Cipőgyár dolgozói valamennyien fizetésük 3 százalékát juttatják el a bajbajutott családok számára. A Szegedi Üveges KSZ tagjai egynapi keresetüket ajánlották fel. Kiskundorozsmán a községi DISZ-szervezet vasárnap kultúrműsort rendez a művelődési otthonnal karöltve, s a rendezvény bevételét az árvízkárosultaknak juttatják el. Ugyanakkor DISZ-brigádot szerveznek a helyi belvizek levezetésére. Átvették a „Kiváló Vállolat" oklevelet a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói Szombaton este a KPDSZ kultúrtermében a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói , . _ ,.„„., ünnepi termelési értekezletet tar!zLferenC 13 elajan" tollak: 1055. negyedik negyedévi eredményük alapján elnyerték a „Kiválló Vállalat" címet, napján, egy műszak alatt megta-i hamarosan munkába veszik a kazú- az Ernst Thálmann II. rész karított szénnel fűtsék nokat. Misán György című német filmet, amely a nagy munkás vezér életének utolsó szakaszát ábrázolja. lásá-t". A NIVÖ Játék KSZ-bríl Szüry Györgyné a következő levelet küldte a szerkesztőségünknek: >»A röpgyülésen a szövetkezet dolgozói elhatározták, hogy március hónapban 8 órával többet dolgoznak és munkadíjukat felajánlják az árvízkárosultak javára. A tagok bejelentették szövetkezetünk MNDS7.CEcportjának, hogy használt ruhaneműekkel és egyéb természetbeni adományokkal is segíteni akarják az árvízkárosult családokat". Délután fél négy. A soros ügyeletesek, Borbély Laci és Dereznai Toncsi, felteszik kabátjuk ujjára a szolgálatjelző piros karszalagot, s elfoglalják kijelölt posztjukat. Mindennap így kezdődik a délután az Üttöröházban. Festő, szobrász, földrajz, kézimunka, biológia, könyvkötő, ezermester és még sok más szakkör tagjai, általános iskolai tanulók serénykednek a lechetanulás után, hogy fejlesszék kezük ügyességét és tágítsák látókörüket. Ahogy nézem, kicsinek, szűknek bizonyul már ez az épület. A valamikori tervezők nem a szocialista ijjúságnak. nem az ötezer szegedi úttörőnek méretezték a termeket, ahol délutántól estig foglalatoskodnak a kisiskolások. — Mai legnagyobb programunk az őrsvezetők értekezlete — mondja Kántor Gabriella, az Üttörőház igazgatója, s máris vezet a könyvtárul is szolgáló előadóterembe, ahol 35—40 hetedikes, nyolcadikos kislányt szóstajétáztat a csapatvezető tanárnő, Radnóti Tamásné. Négy óra 15 perc. Lassan elül a szóslajéta-társasjáték zaja, s megkezdődik a komoly értekezés. Az őrsvezetők figyelmesen hallgatják a csapatvezető tanárnő előadását. A legtöbb lány gyors jegyzetet is készít magának, mert a tanárnéni az űjszegedi Tisza-parti délután az Úttörőházban iskola életéből is mond nagyon megszívlelendő, eleven példákat az őrsvezetőkről: hogyan és miképp segítették gyengébb társaikat a tanulásban. A fiatal tanárnő beszél az őrsi naplóról, a rendszeres újságolvasásról, a közelgő kirándulásokról, a múzeumi és a könyvtár-látogatásról, a pontosan és gyorsan működő őrsi riadóláncról és a soronkövetkező úttörő próbákról. A figyelmes gyermekarcokon szinte vissza lehet olvasni a tanárnő szavait. A meglepődések, pici hökkenósek, az örömök szépre festik a nyílttekintetű arcokat. Szinte tűzben égnek az égkék, szénfekete cs barnaszlnű szemel:. A beszéd után Pataki Adrienn, Schmidt Hona, Sándor Anna és Riesz Ági szólalnak fel. ' — Nálunk, a Gutenberg utcai iskolában a szinjátszócsoportban nagy hiba van. Segítséget kérek tőletek — mondja ráesz Ági —, hogy a főszerepet adhaljuk-e gyengébb tanulóknak. Az eddigi tapasztalat szerint úgy belesültek mindig a szerepbe, mint sokszor a feleletbe, lla meg epizódszerepet kapnak, akkor felhúzzál: az orrúhat. Mit csináljunk? — adja jel Ági a nagy kérdést őrsvezető társainak. Egyszerre 5—6 kéz lendül a magasba, hogy gazdáik szót kapjanak. S megindul a vita. A módszerek és javaslatok egész sora hangzik cl. Mindenki segíteni akar Riesz Ági gondjainak megoldásában, s végül kialakult a határozott megoldás módja: jobban kell segíteni a gyengébbeket a tanulásban, hogy ne süljenek bele se a leckefelmondásba, se a főszerepekbe, de vállaljanak epizód-szerepeket is, mert nem játszhat mindenki főszerepet a színdarabokban. — Az epizódszerep is jelentős szerep és nehéz munkába kerül jól alakítani — mondja Pataki Adrienn, s ebben valamennyien egyetértenek az őrsvezetők, nem is hangzik el ellenvélemény. Ági örömében osztozik most 35—40 kislány. Á tanárnő pedig lezárja a mai üszszejövetel „hivatalos részét" és kezdődik a második napirendi pont: az ének és a játék. Lődi Ferenc s oklevelet. Az ünnepségen a Városi Tanács végrehajtó bizottság nevében Mison Nándor elvtárs, a kereskedelmi osztály vezetője üdvözülte a jó eredményt elérő dolgozókat, majd Klapil Lajos igazgató elvtárs ismertette a vállalat elért eredményeit, s az elkövetkező hónapok feladatait. A KPDSZ jelenlévő képviselője a szakszervezeti munkában élenjárókat, a vállalat igazgatója pétiig a termelésben kitűnt dolgozókat jutalmazta meg. Az ünnepség utón a vállalat dolgozói közös vacsorán tettek részt. Ö'vennégy liter vért adtak eddig a Szegedi Cipész KSZ dolgozói Az elmúlt napokban ünnepséget tartottak a Szegedi Cipész KSZ kultúrtermében: a vállalat vezetősége a Magyar Vöröskereszt szegedi szervezetével közösen megjutalmaztak azokat a véradókat, akik eddig is már >-k vérrel segítettek beteg eml«rtársaikon. Az ünnepségen megjelent a Magyar Vöröskereszt, a megyei K1SZÖV, a Városi Tanács egészségügyi osztályának képviselője. 1951 elején a szövetkezetnek egy véradója volt: Krajkó elvtárs, a ksz elnöke. Ma már 71 véradóval büszkélkedhet a Cipész Ksz, akik eddig már 54 liter vért adtak a rászoruló betegeknek. A ksz vezetősége 40 véradót jutalmazott meg az ünnepségen, amelyen kultúrműsort is bemutattak a Cipész Ksz dolgozói. Kesén: 1 Lázsió