Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-20 / 68. szám

Kedd, 1956. március 20. la nsi fiatalok feladatairól tárgyalt a DISZ járási aktíva értekezlete 3 BEINK YVKBRSZI5 Operaénekeseink a rádióban Mint a Délmagyarország vasárnapi száma hírt adott erről, a Szegedi Járási Párt-végrehajtóbizottság, a Járási DISZ-végrehajtóbizottság és a járási tanács mezőgazda­sági osztálya szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a járási DISZ-bizottság székházában tanácskozást tartott a járás legjobb DISZ-titkát-aival, DlSZ-aktivistáival. A tanácskozást Gyovai Lajos elvtárs, a járási DISZ­végnehajtóbizottság titkára nyitotta meg. Olasz Imre elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese mondott előadói beszédet. Olasz Imre elvtárs beszéde elv­pa­Olasz elvtárs bevezetőjében azokról a történelmi jelen­tőségű változásokra 1 I >e.<.< e: f, amelyek a magyar ifjúság életében mentek végbe fej­szabadulásunk óta. Ezután értékelte Olasz elvtárs azo­kat az eredményeket, melye­ket a járás parasztfiataljai eddig a termelőszövettkezetá mozgalom fejlesztésében el­értek. Később tárgyalta azo­kat a hibákat, melyek falusi DISZ -szervezetei nkben az termelőszövetkezeti mozga­tómban még csak szerény kezdeti lépésnek mondható. A termelőszövetkezetekben nagy hiba, hogy a vezetőség­ben R fiatalok még mindig nincsenek kellő' számban képviseltetve. Az előadó a termelőszövet­kezeti és falusi DlSZ-szerve­zetek agitációs munkáját ér­tékelve elmondotta, hogy még mindig nem magyaráz­zák meg kellőképpen az 1953-as Nagy Imre-féle poli- egyénileg dolgozó paraszt­tika után elharapóztak. fiataloknak, miért is fontos a A múlt évi márciusi párt- mezőgazdaság szocialista át­határozat, mint ismeretes, szervezése. Pedig erre akér­szétzúzta a jobboldali elhaj- désre meglévő termelőszövet­lók káros nézeteit, s meg- kezeteink már magadták a szabta a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének to­vábbi feladatait. Ezt köve­tően jelentős mértékben kez­f eleletet. Járásunk legtöbb termelőszövetkezete a főbb növényféleségeket illetően a múlt évben felülmúlta az dett javulni a fiatalság köré- egyéni gazdaságok termés ét­ben végzett politikai munka is. Különösen a gépállomáso­kon és termelőszövetkezetek­ben nőtt a fiatalok aktivi­tása a termelőmunkában. Különösen szép példák van­nak erre a kübekházi Sarló­Kalapács, az áflotthaimá Sza­badságharcos ós a sándor­falvi Rózsa Ferenc Termelő­szövetkezetekben. Az 1955-ös márciusi párthatározat után nagymértékben javult a fia­talok munkafegyelme, meg­szűnt a korábbi években már szinte rendszeressé vált mun­kaerővándorlás is. A párt fel­világosító munkája nyomán növekedett a dolgozó pa­rasztfiatalok öntudata, s a fiatal tsz-tagok is mindin­kább meggyőződnek arról, hogy a szövetkezeti mozga­lom részükre biztos megélhe­tést ad. Ezután az előadó azo&tról a szép eredményekről számolt be a tanácskozás résztvevői­nek, melyeket az utóbbi hó­napokban értek el DISZ­lagait. A terméeátlagrk nö­velésére, a dolgozó parasztok jólétének rendszeres növelé­sére a termelőszövetkezet­ben van a legnagyobb lehe­tőség. Ezért érdeke hát min­den falusi parasztilatauTiak a termel őszöve Soezeti lom fejlesztése: az nagyobb jövedelmet biztosít számukra. A tsz-ben lehetőség van a terméseredmények korlátlan, állandó emelésére. Ezen fe­lül: termelőszövetkezeteink­ben már ebben az évben is és a jövőben méginkátofo a nehéz fizikai munkák legna­gyobb részét gépek végzik majd. Ilyen körülmények kő­zött — mondotta Olasz társ a tsz-ben dolgozó rasztfiataloknak — korlátlan lehetőségeik vannak a tanu­lásra, a falusi kulturális és sportélet felvirágoztatására is. Rámutatott Olasz elvtárs, ' hogy termelőszövetkezeteink jelenleg is milyen jelentős összegeket fordítanak kultu- j rális célokra járásunk terüle- ! tén. Míg 1954-ben mindösz­sze 36.756 forintot költöttek kulturális és szociális célok­ra, addig a múlt évben már 223.787 forintot tettek félre kulturális és szociális alapra. Nagymértékben a termelő­szövetkezeti DlSZ-szerveze­teken múlik, hogyan tudják legjobban hasznosítani ezt a szép összeget. Olasz elvtárs beszéde be­fejező részében azokról a nagyszerű eredményekről szólt, melyeket a Szovjetunió kolhozai értek eL Hangoz­tatta, hogy má is követhes­sük a szovjet mezőgazdaság példáját, tovább kell szilár­dítanunk meglévő termelő­szövetkezeteinket. Gyarapí­tani kell a tsz-ek számát oly­képpen, hogy a termelés ez­zel párhuzamosan ne csök­kenjen, hanem állandóan emelkedjen * ebben sok munka vár falusi DlSZ-fia­taljainkra. Ez évi munkánk középponti áfcen a termésát­lagok 3 százalékos emelke­désének kell állnia. Beszédét azzal fejezte be i Olasz elvtárs, hogv DTPZ- j mozga- szervezeteink a magasabb ter­méseredmények eiéra-séért folytatott küzdelemben le­gyenek állandó kezdeménye­zők, versenyezzenek bátran, a siker nem marad eL A tanácskozáson ezután felszólalásokra, vitára került sor. Felszólalt többek között Szakali Jóesef elvtárs. a DISZ Központi Vesetősésré­ndk első titkára ls. Hétfőn este háromnegyed tíztől tizenegy óráig az egész ország a szegedi Nemzeti Színház Álarcos­bál-előadását hallgatta. Már azok, akik a rádió előtt ül­tek és sikerült az éter bá­beli hangzavarából kiha­lászni a 344-es hullámhosz­szon a Petőfi-adót. De azért sikerült! Megszólalt a rádió és sorolni kezdte, akik köz­reműködtek a Felgördült a függöny ... ámü műsor­ASZTALCSAPKODÁS i . (-• ­Csend legyen! — kiáltja A költészetnek — ezt szintén igen határozottan Fekete Sán- a munkások mondják — nem dor az Irodalmi Újság már- a hányást ingerekre kell ha­citis 17-i számában. Ez az asz­talracsapás a Szabad Földnek szói, de nyilván mindazoknak is, akiknek nem veszi be a : gyomruk Juhász Ferenc za­varos költészetét. Szóval rá­förmed Fekete Sándor a pcí­lérozatlanokra valahonnan a í magasból olyantormán, hogy i a suszter maradjon a kapta­I fánál, vagyis a paraszt túrja , a földet, a munkás meg sza­, n , . . . Í j kadjon meg az ország gond­ban: Di,ka Antalne Ádám , jaiban_ de ^ bele „ Ottó, Rubányi Vilmos. Papp Júlia, Berdál Valéria, Megyesi Pál és a többiek ne­vét. Az egy és negyedórás közvetítésben az opera leg­szebb részleteiben gyönyör­ködhettünk, de megismer­hette belőle minden rádió­hallgató a színház opera­együttesének erényeit is. Várnai Péter kritikus ele­mezte részletesen az elő­adást és az alakításokat, majd sorban nyilatkoztak az előadás sikerének boldog „hozzátartozói": az igazga­tónő, a karmester, a rende­ző és négy szereplő. A köz­vetítés legizgatottabb kö­zönsége bizonyára az ope­rában szereplő művészgárda volt, s a szegedi zeneked­velő közönség örömmel hal­lotta viszont szép előadásu­kat a rádióban. Igazán saj­nálhatják, akik nem osztoz­hattak ebben az őrömben. -th. orrát az esztétikába, tunely­i hez nem ért. Igry vannak mindazok a • szépleikék, akik gőgösen kö­j nyökölnek az irodalmi ele­fántcsonttorony ablakában és az istennek sem akarják tu­domásul venni, hogy a nép mást tikár, mint amit ők • akarnak. A -párt szót emelt a lömegék nevében, az iroda­lomról szóló határozatában elitélte a kozmikus locsogá­sok, magánfájdalmak és jaj­gat ások költészetét. De Ju­hász Ferenc változatlanul to­vább fújja a maga keserves nó­táját, Nem hajlandó tudomá­sul venni a valóságot úgyany­ő udvarán szaporodó „féltég­tással lenni, hanem az ember telkivilágára, hogy örömet vagy dühöt, szeretetet vagy gyűlöletet érezzen, ha ol­vassa. De feleljen Fekete Sándor nagyon őszintén: őbenne mi­lyen érzések támadtak ami­kor elolvasta „A virágok ha­talma", vagy a „Vers négy hangra, jajgatásra és könyör­gésre, ástoktalanul" című Ju­hász Ferenc verseket? Ha fel­fordult a gyomra, illetve, ha szépérzéke fellázadt a „hideg takony" és a „lábat eresztett fülek' művészete ellen, ak­kor ne verje össze a tenyerét, mint valami pénzes nyárspol­gár egy kubista festmény lát­tán, hanem bir&lja meg Ju­hász Ferencet. Magyarázza meg neki érvekkel, meggyő­zéssel, bizonyítással, hogy két­párja le terméketlen magú* nyát atomjainak belső falá­ról, mert különben a nép kénytelen lesz rávetni a ke­resztvizet. Egy ilyen cikkből a Szabad Föld is és mi is ta­nulunk legalább, mert ugye­bár most nem tanulhattunk Fekete Sándortól, hiszen rö­Iákat" és „dorongokat" se do­bálja vissza. Valamiféle bő­gatyás, mafla népségnék te­kinti Juhász Ferenc azokat, akik egyszerű, érthető nyel­ven hozzák tudomására, hogy nem szeretik a tébolyult szemgolyók költészetét. Fe­tén nélkülözi a bizonyítás ele­meit. Vagy csak nagyot akart kiáltani az olvasókra? Kár volt a fáradságért, hiszen a népről igazán nem lehet azt hinni, hogy gyenge idegzeté­nél fogva összerezzen. Engedtessék meg nekünk, vidékieknek, hogy szerényen Szakali József elvtárs felszólalása Szakali elvtárs baráti üd­vözletét hozta azoknak a de­rék fiataloknak és idősebb dolgozóknaik, akik ezekben a napokban a megáradt Du­na gátjain hősiesen helytáll­nak, életüket sem sajnálva vezetőink a jövőben mégin­kább keressék és találják meg az egyéni parasztfiata­lokhoz Vezető utat. Nem le­hetnek egymástól elszigetelt termelőszövetkezeti és köz­ségi DlSZ-szervezetek. A szö­szervezeteink rén. — Mfg 1955 novemberé­ben a szegedi járásban csak 12 termelőszövetkezetben volt DISZ-szervezet, mindössze 261 taggal, addig ez év már­cius elejéig 17 termelőszö­vetkezetben alakult meg a DISZ-szervezet, 417 taggal Nemcsak a falusi harcolnak a dühöngő áradat- vetkezeti DlSZ-szervezetek fejlődés te- ^al. Éppen az ő példájuk, de forduljanak az egyéni fiata a szegedi járás DlSZ-fiatal­jainak példája is mutatja, milyen nagy tettékre va­gyunk képesek — mondotta Szakali elvtárs. A felada­tokról szólva Szakali elvtárs rámutatott, hogy falusi, de termelőszövetkezeti DISZ­szervezeteinkire különösen a szövetkezeti, de nagy munka vár az állatte­DlSZ-szervezetek nyésztésben, A legszorgalma­lok felé. Mutassák meg ne­kik a közös munka minden szépségét. A vita közben sok falusi DISZ-funkcionárius, gazda­sági vezető, pártmunkás szá­molt be a DISZ-munka javí­tásában eddig elért eredmé­nyekről. Rózsa István elvtárs, a já­fejlődésében Is nagy javulás sabb hozzáértő fiatalokat rési pártbizottság első titkára van Az utóbbi időkben a küldjük az állattenyésztésbe, felszólalásában hangsúlyozta, falusi DISZ-szervezeteknék A második feladatunk „ hogy véget kell vetni annak Tavaszi ruhabemutatót rendez a Szegedi Ruházati Bolt A legszebb tavaszi model­lek kerülnek bemutatásra március 22-én, csütörtökön este a Hungáriában: a Sze­gedi Ruházati Bolt a Vörös Meteor Sportkörrel közö­sen nagyszabású műsoros ruhabemutatót rendez. A bemutatásra kerülő ruhada­rabok bőséges választékban állnak majd a vásárlók ren­delkezésére az árudákban. Előreláthatólag a tavaszi di­vat egyik legkedveltebb ru­hadarabja a kétrészes szoba­kosztüm, és a háziszőttesből készült angolos szabású női ruha. A tavaszi divatot a női kábátoknál változatlanul az egyeneshátú angolos ka­bátok jellemzik. Bemutatás­ra kerülnek a világos pasz­tellszínek mellett a csíkos és spriccelt mintájú háziszőtte­sek, új mintájú tweed ka­bát-szövetek, zöld ballonka­bátok, gyermek- és bakfis­ruhák, férfiruhák. A ruhabemutatón a szege­di Nemzeti Színház művé­fceíe Sándor pedig azon a ci- megjegyezzük: annyit mi is | men, hogy egy költő helyes tudunk kioktatás nélkül is, útra vezetéséhez érvekre, bv- hogy „a költészet vem Éjjsl­zonyítékokra van szükség, nappal KÖZÉRT, ahol csak úgy akar elhallgattatni min- megrendeljük... s már vihet­denkit, hogy nagyot cserdít az asztalra, hogy „elég volt az asztalcsapkodásból". A patrómusok nem akarják tán megparancsolni a népnek, hogy köteles fájdítani a fejét oson az igenis sunyin és rafi­náltan becsomagolt reakciós filozófián, amit Juhász Fe­renc izzad ki mostanában? Mert ez igen nevetséges aka­rás lenne. Ha nem tudnák „odafent", itt vidéken olyan véleményük van a munkások­nak, hogy a különleges szá­juk is haza a „Sántha-család" folytatását". Mégis azon a né­zeten vagyunk, hogy hamár összegubancolódott Juhász Ferenc költészete, akkor a csomó kibogozásában, a nép mellett való állásfoglalásban segítsenek neki költő- és író­társak A nép türelmes, nem hadonászik, hanem nagyon józanul visszautasítja Juhász „kótyagos" és „tébolyult" köl­tészetét, és a „Sántha-csa­lád"-hoz hasonló szép alkotá­sokat vár tőle. Ha pedig hiába vak'és fogalmak egymásmellé vár, akkor is épül tovább az illesztgetése, továbbá az olyan maszatos képalkotás, mint a füst ágain csimpaszkodó, csimbőkosmellű, csupasz-gyö­kerű ördögök bakzása a ho­mályban—még nem költészet. ország, Juhász Ferenc helyé­be pedig jönnek más költők, akik örömmel írnák olvasóik, a dolgozó emberek igényei szerint. N, I. ÍJ^ASS-SS tsstíss&sa?a-f sw —* Eut,k,i Falusi DISZ-sziervezeteink tagjainak létszáma, egyedül csak a múlt hónapban, 800 taggal gyarapodott. Az új ta­gok közül 560 egyénileg dol­gozó parasztfiatal. Különösen Mórahalmon, Szatymazon, s Kisteleken volt nagyméretű előretörés a DlSZ-szerveze­tek fejlesztésében. Szatyma­zon például a múlt évi már­ciusi párthatározat előtt egy DISZ-szervezeteink tagjai- |alok nem gtíkat nak létszámát. Jelenleg gép­állomásaink, állami gazdasá­gaink fiatalságának mind­össze csak a 30—40 száza­léka DISZ-tag. Ha tovább erősítjük szervezeteinket, eredményeink még nagyob­bak lesznek. Ezután pedig arra a fo­gyatékosságra mutatott rá tehetnek. Hogy mennyit tehetnek, ezt Ullés község példája mu­tatja, ahol éppen az Ifjúság kezdeményezésére egy új termelőszövetkezet alakult. Az ilyen kezdeményezéseket minden eszközzel segíteni kell. Rózsa elvtárs ezután a járási párt-végrehajtóbizott­ság nevében a DISZ szerve­nyi Magda, Dómján Edit és Éva és Pálos György játsz­Szabadi István lépnek feL szák. — A Magyar Filmgyártó — „A munkajogviszony kér­Vállalat műtermében Bán dései" címmel ma este 7 óra­„ . , , „ kor a tanácshaza eloadoter­Frigyes háromszoros Kos- mében Perbíró József tan­suth-díjas, érdemes művész, székvezető egyetemi docens tart előadást, a Juhász Gyula Szabadegyetem jogi tagoza­tának előadássorozata kereté­ben. — Április hónapban kerül sor a középiskolások össze­tett atlétikai versenyének a második fordulójára. A kö­zépiskolák már megkezdték a felkészülést. rendező, megkezdte a Hajnó­czyról szóló film forgatását. A film forgatókönyvét Bara­bás Tibor Kossuth-díjas író írta, operatőrje Badal János. A főszerepeket Bessenyei Fe­renc kétszeres Kossuth-díjas, általán nem volt DISZ-szer- Szakali elvfcáre hogy terme- ^ munkájában kitűnt fiatal vezeti élet. A kübekházi .. . . „ ,„ Sarló-Kalapács DISZ-szerve- lőszovetkezetemkben igenke­zete egyesült a községi DISZ- vés középparaszt-fiatal van. szervezettel. Az egyéni és a Ezen az állapoton is mielőbb szövetkezeti parasztfiatalok változtatni kell. Beszéde jó kapcsolat^nyomán. mér részóben szakali elv­edd* is nagyon sok kütoek- ^ ^^ & nagy felada_ házi parasztfiatal lépett be a termelőszövetkezetbe. Sok helyen, mint Sándorfalván is, a DISZ-vezetőség tagjai mutatnak jó példát a tsz-be való belépéssel. A sándor­falvi DISZ-titkárL amikor tagja lett a Rózsa Ferenc Tsz-nek, tíz fiatal követte a belépésben tokról beszélt, mely falusi fiatalságunkra a tavaffii ve­tésben, a vadvizek leeresz­tésében vár. Végül a XX. pártkongresszus anyagának szüntelen tanulmányozására hívta fel a tanácskozás részt­vevőinek figyelmét. elvtársakat, Rovó Józsefet, Bileu Etelkát, Gercsó And­rást, Bileu Évát és Kovács Istvánt díszes emléklappal jutalmazta meg. Simon Sándor, a. megyei DISZ-bizottság szervező tit­kára kérte a tanácskozás részvevőit. hogy szervező munkájukkal biztosítsák, hogy DISZ-szervezeteink fia­taljai vállaljanak védnöksé­get a kiukoricatermelés fe­lett. A fiatalok biztosítsák, hogy az idén a lehető legna­négyzetes . , ... gyobb területen - A «™gyel Part-yúgrehajto- ^Mszerekkel termeljék _ Olasz elvtárs ezután azt a bizottság mezőgazdasági osz- szövetk€zetek a kukoricát, feiiőriéqt értékelte melvet a tályvezetője, Bába István SfflStaSr DÍS» elvtárs felszólalásában hang- A tanácskozás Gyovai La­°ep u súlyozta: Tsz-mozgalmunkat jos elvtársnak, ajárási DISZ­egyszerre kell erősíteni a termésátlagok emelésével. Ehhez nagy létszámú, ütőké­pes DlSZ-szervezetekre van szükség. A fiatalok sokkal könnyebben tudnak szakí­tani a régivel, a megszokot­tal, mint szüleik, ezért tsz­zetei értek el az utóbbi idő­ben. A falusi DISZ-munka további javításával kapcso­latban megállapította, hogy bármilyen szépek is az ed­digi eredmények, ezek azon­ban nincsenek még mindig összhangban a lehetőségek­kel. A fiatalok részvétele a bizottság titkárának felszó­lalásával ért véget. Ígéretet tett Gyovai elvtárs arra, hogy a járási DISZ-bizottság és a járás egész DISZ-fiatalsága azon lesz, hogy a kapott fel­adatokat a legjobb tudásuk szerint hajtsák végre. A tavaszi olvadásra és nagyobb csapadékmennyiségre jól felkészült Szeged teljesen fel- torlódásra, hanem nyugodtan levonul s elolvad a vízben majd. — A Tisza magas vízállása a város csatornahálózatá­ban különben sem okozhat problémát. Jelenleg a magasabb víz­A „Délmagyarország" mun- elhárításukra katársa felkereste a Szegedi készültünk. Víz- és Csatornaművek fő- Újszegeden az elmúlt pénte­mérnökét, Domaházi Antalt, ken fejeztük be egy ideigle­Tekintettel arra, hogy a vá- nes szivattyúállás építését a rost körülölelő lakótelepeken holt Maros-mederben. Ez a időszakonkint gondot okoz- szivattyú percenként 18 ezer nak a belvizek, megkérdez- liter vizet képes átemelni tük: milyen a belvizek hely- bármikor — amint szükséges- állás miatt lezártuk a zete, jelentenek-e különösebb nek mutatkozik — működés- csatorna Tiszába vezető veszélyt, továbbá a Víz- és be hozhatjuk. A Szeged és részein a zsilipeket, s a Csatornaművek milyen intéz- Újszeged környéki telepeken szennyvizet szivattyútelepe­kedést tett a belvizek elhárí- a szivattyúk működnek je- ink emelik át a folyóba. A fására. Mivel a Duna rendkí- lenleg is, noha a belvíz min- legnagyobb képességű szi­vüii áradása felkeltette a denütt igen csekély. Azon- vattyútelepünk — amely a hajdan több ízben árvíznek ban a legalacsonyabban akar- gyermekklinika mellett fek­áldozatul esett város lakóinak juk tartani a vízszintet, hogy- szik — négy gépegységével érdeklődését, választ kértünk ha nagyobb mennyiségű csa- percenkint 80 ezer liter arra is, hogy a Duna magas padék is hullana, az olvadás- szennyvizet képes például a vízállása milyen befolyással sal egyidejűleg, ne érhessen folyóba átemelni. Még az lehet a Tisza vízszintjére, va- bennünket meglepetés. áramszolgáltatás hiánya sem lamint, hogy a tiszai jégzaj- — A Duna magas vízállása okozhat fennakadást," hiszen lűs kedvező, vagy veszélyt je- a Tiszán nem érzékelhető. a telepet tartalékul különál­lentő körülmények között annál inkább, mivel az ára- ló áramfejlesztő géppel lát­történik. dás a Tisza torkolatánál jóval tuk el már építésekor. Egyéb­Domaházi Antal főmérnök följebb, a jugoszláv—magyar ként a Tisza, sőt a Maros és a következő választ adta: határ körül volt. Szerencsére a Körös vize is végig apadó­'— A februárban hullott a Tisza jege sem jelent ve- ban van. Arra számítunk, csapadék gyors olvadása nő- szélyt, mert áradást kapott a hogy az apadás folytán ezen velte a belvizeket, de komo- jég, mielőtt megindult volna a héten már ki is nyithatjuk lyabb zavart sehol nem idé- a zajlás. Múlt pénteken pél- a megfelelő alacsony vízállás­zett elő. Áprilisban a tava- daul 5 méter 50 centiméter nál a csatornák zsilipjeit. Ele­szi olvadással, a föld fagyá- volt a vízállás. Az álló jeget reláthatólag a Tiszán mái naik kiengedése után jelent- a magas vízállás folytán meg- alacsony vízállásra érkezik keznek majd fokozottabban a puhította^ kásássá áztatta a majd a tavaszi, úgynevezett belvizek, de folyó, így az már nem képes ,.zöld-ár",

Next

/
Thumbnails
Contents