Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-16 / 65. szám

HEllMGYJRORSZIIG Péntek. X956. március 15. 4 Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának teljes ülése Belgrád (TASZSZ). A Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága VI. teljes ülésének keddi megnyitó ülésén Tito elvtárs, u Központi Bizott­ság főtitkára beszédet mondott. Beszédében megvilágította a kommunisták munkájának pozi­tív eredményeit és azt a néhány negatív jelenséget, amelyet ki kell küszöbölni. Hangsúlyozta, liogy Jugoszlávia kimagasló si­kereket ért cl mindcu területen. Tito elvtárs megjegyezte, hogy a Központi Bizottság jelen tel­jes ülését általában n kommu­nisták munkáját, különösen az ifjúság között végzett munkáját elintő szijinos fontos kérdés megvitatása céljából hívták ösz­s-ze. Hangsúlyozta, hogv1 a Kom­munisták Szövetségének VI. kongresszusa óta, amikor fontos iránymódosítást hajtottak végre és a jugoszláviai társadalmi át­alakulásoknak és a szocializmus továbbfejlesztésének megfelelő határozatokat hoztak, bizonyos pangás volt megfigyelhető a kommunisták munkásságában. Tito elvtárt n kommunisták iimt..'.(„_.«m tapasztalható egyik lrr'"'<;i fog. tatékostágként azt jelölte meg, hogy sok kommu­nista nem érti meg az új feltéte­leket. A továbbiakban Tito elvtárs azokat az elméleti hibákat ele­mezte, amelyekot egyes kom­munisták a párt jelenlegi szere­pének értékelésében elkövetnek. Erinlotle ezenkívül a szervezési munka hibáit is. Ezután rámutatott a kommu­nisták politikai és ideológiai ne­velésében mutatkozó hibákra. E hibák lényege az — mondotta —, hogy a több mint 600 ezer tagot számláló Kommunisták Szövetsége tagjainak bizonyos része nem áll a kellő elméleti színvonalon és túlságosan kevés figyelmet fordít ideológiai to­vábbképzésre. Tito elvtárs hangsúlyozta: a kommunisták legfőbb feladata az, hogy a tömegek nevelői le­gyenek. A kommunisták nem le­hetnek a tömegek nevelői, ha nem állnak kellő elméleti és po­litikai magaslaton, ha nem cse­lekszenek egységes szervezet­ként, a forradalmi szervezet — ilyennek kell lennie a Kommu­nisták Szövetségének — összes sajátosságaival, erős fegyelem­mel és sorainak egységével. A Kommunista Pártnak Kom­munisták Szövetségévé történt átnevelése után megmutatkozott ennek az egységnek a hiánya a Kommunisták Szövetségének szervezeteiben, s éppen ez ve­zetett oda, hogy sok kommunis­ta, köztük néhány felelős tiszt­séget betöltő kommunista is kez­dett úgy vélekedni, hogy most már nem köteles egyetérteni a felsőbb szervek határozataival. Tito elvtárs beszédében rész­letesen foglalkozott az emberek szocialista szellemű nevelésével, azt mondotta, liogy sok kommu­nista közönséges gyakorlati em­berré vált, minden másról elfe­ledkezett és csak saját érdekei­nek szűk körére gondol. A kommunistáknak soka és sehol nem szabad figyelmen kívül hagynia az alapvető feladatot: kommunistaként, internaciona­listaként, internacionalista mó­don kell cselekednie, megértve mindazt, ami történik. Tito elvtárs ezzel összefüggés­ben megvilágította az ifjúsági munka kérdését. Ifjúságunk körében — mon­dotta — nem valumi rugvogó a helyzet. Ifjúságunk óriási tekin­télyt szerzett a háborúban, de azért szerezte, mert a kommu­nista pártunk vezette az ifjúsá­got, megmutatta neki az utat és állandóan kézbentartotta, sza­kadaílanul gondozta és nevelte. — Később azonban valaho­gyan kiengedtük kezünkből az ifjúságot. Megengedtük, hogy úgy fejlődjék, ahogyan nkar. Helytelenül tűzték ki eléje a fel­adatot, Így megszűnt politikai erőként, politikai tényezőként hutni a társadalmi életben. Mindez természetesen negatív következményekkel járt és most azzal a ténnyel állunk szemben az ifjúsági nninkn e szakaszában is felmutatható bizonyos pozi­tív eredmények mellett, hogy eltávolodott tőlünk annak nz if­júságnak egy része, amelyre büsz­kék voltunk, műikor nz építke­zéseken dolgozott és amely, ha lehet így mondani, a szocialista gondolat hordozója volt o falun. Ez az ifjúság nem különböző olyan falusi intézkedéseink kö­vetkeztében távolodott el tő­lünk, mint például az adók és így tovább. Világos, hogy az a környezet gyakorolt rá hatást, amelyben élt, mivel a szülők, a rokonok és mások átvitték rá a különböző intézkedések miatt je­lentkező elégedetlenségüket. El­távolodott tőlünk azért is, mert nem eléggé és nem idejében ma­gyarázták meg neki. mi törté­nik nálunk és mit kell cseleked­nio, mindezt leginkább az ifjú­ság o részének kellett volna megmagyarázni. Mi viszont na­gyon keveset beszéltünk vele mindennapos neh ézségeikrő], mint ahogy túlságosan keveset beszéltünk előtte sikereinkről és fejlődésünk távlatairól. Minden kommunistának és a Kommunisták Szövetségének egészében véve legnehezebb, de egyúttal legnemesebb feladata is nz, hogy minél jobban tömörítse ifjúságunkat, részesítse helyes szocialista nevelésben, harcoljon érte. A mi feladatunk az, hogy kiszalútsuk az ifjúságot a szo­cializmustól idegen különböző bej oly ások karmaiból, megvédel­mezzük különböző nyugati ne­gatív eszméktől és befolyások­tól, amelyek behatolnak társa­dalmi életünkbe. Az utóbbi években mind az ifjúság, miud a kommunisták so­rainak bizonyos részében észre­vehető volt, hogy szégyenletes módon védelembe vonultak a reakció támadásaival és a kü­lönböző idegen eszmékkel szem­ben. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a kommunisták egyet­len szót sem tudnak mondani n reakciósok, vagy a kisburzsoák ellen, akik helytelenül és igaz­ságtalanul bírálják rendszerün­ket, intézkedéseinket Ügy vé­lem, hogy a kommunistáknak forradalmi vívmányaink és to­vábbi fejlődésünk s •édelmében betöltőn szerepe most ugyan­olyan időszerű, amilyen hal vagy akár 10 évvel ezelőtt volt. A kommunistáknak e tekintetben is a helyzet magaslatán kell áll­niuk. ; A gyárakban, az üzemekben és a hivatalokban a kommunis­ták legyenek azok, akik vezet­nek, akik megadják u vállalat, vagy hivatal munkájúnak és fej­lesztésének alapvető irányvona­lát, nlaptónusöt. — mondotta, be­fejezésül Tito elvtárs. — A. Rankovics elvtárs felszóla­lása során részletesen foglalkozott azzal, mik a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége tagjai előtt álló feladatok, majd uz eszmei­politikai nevelés jelentőségéről beszélt és hangsúlyozta az esz­mei harc fontosságát. E harc — mondotta — csak abban az eset­ben lehet sikeres, ha marxista gondolat tükrözi az ország tény­leges fejlődését és feleletet talál e fejlődés-támasztotta kérdések­re. Enélkül az eszmei harc dogmatikus, antimarxista lesz. Beszéde befejező részében Rankovics elvtárs közölte, liogy 1955 végén a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének 624.806 tagja volt. 1955-ben 24.889 új tagot vettek fel és 34.181 tagol zártak ki. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságá­nak plénuma március 14-i mun­kája során meghallgatta P. Sztambolics elvtársnak az ifjú­ság körében végzett munkáról szóló beszámolóját. „Ha a kom­munisták — mondotta többek között — minden erőjüket az if­júság neveléséré összpontosítják, akkor a fiatalok kétség kívül na­gyobb eredménnyel járulnak hozzá a szocializmus jugoszlá­viai építésének ügyéhez". A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának teljes ülése szerdán este befejezte munkáját. Berlin (MTI) A Szabad De­mokrata Pártból Adenauer kancellár bíztatására kivált 16 képviselő — köztük a bon­ni kormány 4 tagja — együt­tesen írásban kérte a Párt parlamenti csoportjába való visszavételét, de a pártba való visszatérésüket bizonyos feltételekhez kötötték. A Szabad Demokrata Párt Országos Vezetőségének dön­tése alapján Dehler pártelnök elutasította a 16 képviselő együttes visszatérését. A dön­tés azonban hangoztatja, hogy a párt hajlandó egyéni kére­lem alapján és minden felté­tel nélkül mérlegelni egyes félrevezetett képviselők visz­szavételének kérdését. * Az angol alsóház szerdán megvitatta a ciprusi kérdést. A kormány nevében Eden miniszterelnök és Lennox­Boyd gyarmatügvi miniszter szólalt fel. Az ellenzék részé­ről Bevon és Noel-Baker be­szélt. Az alsóház 66 szótöbb­séggel elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát és jóváhagyta a kormány cip­rusi politikáját. • Varsó (PAP). N. Sz. Hruscsov, n Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára vezette szovjet kormányküldött­ség — amely résztvesz Boleslaw Bierut temetésén, — március 15-én Varsóba érkezett. * Berlin (MTI). Az AFP közlése szerint a Rajna-vidéki Bitburg­ban lévő amerikai légitámasz­pont parancsnoksága bejelentet­te, hogy 10, a hangterjedési se­bességnél gyorsabb P 100 Suptr­sabre típusú lökhajtásos repülő­gépet indítottak el Francia-Ma­rokkóba. A román helyi néplanácsok választásainak eredménye Bukarest (Agerpres) Vasár­nap tartották meg Romániá­ban a tartományi, városi ke­lületi és falusi néptanácsok 'küldöttcinek választását. A választások eredményei a következők: A tartományi néptanácsok választásain a választók név­jegyzékében szereplő 10 mil­lió 392.668 választó közül 10 millió 262.302 szavazott le, ami 98.75 százaléknak felel meg. A népi demokratikus arcvonal jelöltjeire szavazott ld.164.226 választó, vagyis 99.05 százalék. A népi de­mokratikus arcvonal jelöltjei ellen 75.071 szavazatot adtak le (0.73 százalék), az érvény­telen sz.avazatok száma 23.005 (0.22 százalék). V. I. Zorin nyilatkozata Berlin (MTI) V. A. Zorin bonni szovjet nagykövet az Egyiptomi Köztársaság bonni nagykövetségének fogadásán újságírók kérdésére válaszol­va kijelentette: „Azok a nyugati sajtóköz­lések. amelyek szerint a na­pokban a német kérdés meg­oldására kidolgozott új szov­jet tervet hoztam magammal. Moszkvából, nem feleinek meg a valóságnak. A Szovjet­unió félreérthetetlenül leszö­gezte álláspontját a német kérdés megoldására vonatlco­zólag és ezért nincs oka arra, hogy ezzel (kapcsolatban új tervet dolgozzon ki. A német kérdés rendezésére irányuló esetleges új tervek és javas­latok kidolgozása most a né­metek feladata." Pá r t é ! e t Szilárdítsuk meg a kollektív pártvezetést LJazáuk egész életében a szervezetben azt hiszik, hogy a kár kötelessége, hiszen elméleti • • párt u legdöntőbb ténye- kollektív vezetés kizárja nz egy- felkészültsége és gyakorlati ta­jző, amely irányítja és ellenőrzi személyi felelősséget, a közösen paszlaluta legjobban képessé ló­ja gazdasági munkát, nz állam- hozott határozutok, intézkedések szi erre. De ez nem azt jelenti, j apparátus minden részének tevé- -végrehajtásáért. Egyáltalán nem hogy ezeket egyes esetekben a ] kenységét. Az SZKP XX. kon- így van ez. Amikor a párlszcr- szervező, illetve az agit.-prop. |gresszusa megállapította, bogé- verőiben, vagy a párlcsoporlban felelős nem tarthatja meg hé­ja Központi Bizottság bclyseálli- megszületik egy döntés, akkor lyelte. Ha a vezetőség minden 'tolla a púrtélct lenini szabályait, névszerint szükséges kijelölni tagja valóban részt vesz a veze­1 amelyeket korábban gyakran azokat az elvtársakat, akik a tésben, a határozatok végrehajt j megsértetlek és ennek káros kö- végrehajtásért felelősek, sőt az tilsában, akkor növekszik az ön­; vetkezményei voltak. Ez a kon- időpontot is feltétlenül hasznos bizalmuk, a felelősségérzetük, gresszus — amely minden előző megszabni. Az ilyen személyes jobban tanulnak és gyorsabban kongresszusnál nagyobb jelent i- kijelölés is éppen olyan lialaro- fejlődnek igazi marxistákká. Az ségű — megtanít minket, ma- zat, mint amelyik a munka el- a jó vezetés, amely a határozn­gvar kommunistákat is arra. végzésére vonatkozik, s aki en- tok végrehajtásának megszerve­hogyau kell szüntelenül fokoz- nek nem tesz eleget, azt a párt- zésébe bevonja a párttagság nagy nunk a párt vezető szerepét, fegyelem megsértése miatt fele- többségét és munkájuk helyszíni szocializmust építő hazánk életé- ? ősségre lehet vonni. Csakhogy ellenőrzésével, segítségé ve) fej­ben. De megmutatta számunkra a szegedi pártszervezetek leszti bennük az alkotó kezde­azt is: nem elég csak a párt ve- munkájának éppen ez az egyik mjényezést. zetö szerepe fokozásának szük- leggyengébb pontja. Tóth Fehér A pártot erősítjük, ha teljesen ségességét hangsúlyozni, hanem Gyula elvtárs, a Ruhagyár egyik kiírtjuk a pártból az olyan szel­ét kell térni ennek a lenini elv- alapszervezetének titkára elisme- lemet, amely a part kollektív vc­nek o gyakorlatban való érvé- ri: munkájukban azért is van- zetőségének bölcsessége fölé, a nyesltésére. i,ak még fogyatékosságok, mert személyi paranesolgalúst akarja A Központi Vezetőség 1953 nem vonják felelősségre azokat, helyezni. Ahol egyes vezetők lé­júniusi határozata óta a mi pár- akiknek kötelességük, valamely vodhctellcnscgcről, csalhatatlan* lünk is eredményes harcot foly- határozat végrehajtása és azt cl- ságáról beszélnek az emberek, tátott a kollektív vezetés érvé- mulasztják. Nyilvánvaló, ha ott rendszerint a bírálattal és nz nvesitéséért és ugyanakkor — még tovább is tűrik az ilyen önbírálnttal sincs minden rend­a jobboldali elhajlók káros né- liberalizmust, akkor nem a kol- ben. Nem tartják meg a vezető* teteit leleplezve —, a párt ve- lektlv vezetés, hanem a kollek- ségi üléseket, esetleg minél rit­zelő szerepének, tekintélyének tív felelőtlenség érvényesül párt- kábban hívnak össze gyűlést, s biztosításáért. A káros személyi szervezetükben. így nehezítik az alulról jövő bí* kultusz bátor, megalkuvás nél- » kollektív vezetés nemcsak rulat útját. Az ilyesmi többnyi­kiili megszüntetésével és ugyan- " azt jelenti, hogy együttes re ott fordul elő, ahol a 'tekin-' akkor a testületi vezetés érvé- erővel meghozzák a határozatot, télyüket féltik a vezetők, vagyis nyesítésévcl erősödött pártunk g utána — jól, vagy rosszul — szeretik figyelmen kívül hagyni egysége. Bölcsebb, helyesebb ha- mindent a párttitkár bajt végre, a dolgozók javaslalát, építő­tározatokat tudott hozni és Már rámutattunk, liogy ez csök- bírálatát. A tekintélyükre oly kc­megnőlt a befolyása a dolgozó kenti a vezetőség többi tagjának nyes vezetők szokták „dekázni" emberek körében. Az SZKP és a pártmunkába bevont ak- a tárgyilagos bírálatot is, vagyis XX. kongresszusa most még job- tiváknak a felelősségérzetét. Sze- ahelyett, hogy megszívlelnék és ban aláhúzta ennek az intézeke- geden a legtöbb pártszervezetben hasznosítanák, ami abból igaz, < désnek a helyességét. Elvileg is „lég helytelen gyakorlat kezd „támadásról", „lejáratásról" be­rámutalott, hogy — mint min- kialakulni: a párttitkár tájékoz- szélnek és visszaverik az ege­den idealista megnyilvánulás — tatja a párlbizalmiakat, a párt- s/et. Amikor azután a dolgozók a személyi kultusz is gátolja a titkár tart előadást a népneve- elkedvetlenednek, alig, vagy kommunista párt alkotó mun- löknek, a párttitkár foglalkozik egyáltalán nem tárják fel a fó­káját, gyengíti aktivitását és „ DlSZ-titkúrral, a párttitkár jár gyatékosságokat, s végül gyen* csökkenti kollektív vezető szer- ej K jelentősebb értekezletekre és gülni kezd a pártszervezet tö­veinek jelentőségét. Ezért — jgy tovább. Ezt az Ecsetgyár és megkapcsolata — akkor nem amint azt Hruscsov elvtárs mon- m£g jónéhánv üzem párttitkára tudják hol a hiba. Az ilyen vc­dotta előadói beszédében — „A jogoson kifogásolju, mert nem zetők nem méltók a párttagok | Központi Bizottság határozottan jut idejük kimenni a dolgozók és a tömegek bizalmára, mert : (elvette a harcol a marxizmus— közé. A XX. kongresszuson el- csak akadályozzák a gazdasági j leninizmus szellemétől idegen hangzott beszámoló viszont arra építőmunkát, személyi kultusz ellen. amely figyelmeztet: „A pártszervező Crősítsük tovább a kollektív egyik-másik funkcionáriust cso- munkában a tömegek közt vég- pártvezetést a szegedi datévő hőssé varázsolja, s ugyan- 7ett munka, a tömegek befolyá- pártszervezetekben. Biztosítsuk akkor lebecsüli a párt- és a nép- soi,-lS!1) n tömegeknek a párt ál- minden területen a párt vezető tömegek szerepéi, alkotó aktivi- (a| kitűzött gazdasági és politi- szerepét, harcoljunk a Központi tusuk csökkentéséhez vezet". Ez kai feladatok megvalósításáért Vezetőség és a párt többi veze* teljesen megfelel Lenin liagyaté- folytatott harcra való szervezése tő testületének tekintélyéért Le­kának. Lenin mindig elutasította legfontosabb. Nem tűrhetjük nin a pártban a tömegek veze­a személyi kultuszt és szüntele- tovább, liogy a pártappnrátus tőjét és tanítóját látta, — ebből mii hangsúlyozta a munkásosz- sok dolgozója nincs állandóan a kell kiindulnunk a ini munkánk­tály és kommunista pártja sze- tömegek között.;." ban is. Szükséges ehhez n vezető repét, amely a forradalmi harc Hogyan lehet a párttitkárnak elvtársak elméleti továbbképzé* fő tényezője. gvakrabban a dolgozók között se, nz új munkamódszerek állán-: rszágunkban a szocializ- tartózkodnia? Kétségkívül úgy, dó kutatása, a vezetőségek tag* mus építése megköveteli, hogy nogyobb gondot fordít a jainak aktív részvétele a viták* hogv a párt vezetésével mind vezetőség tagjainak nevelésére, l>an és a kérdések eldöntésében; nagyobb tömegek kapcsolódja- hogy alkalomadtán helyettesit- s végül a személyes felelőssóg­nak be az állam igazgatásába és hessék. Az igaz, hogy a pártbi- vállalós a határozatok végrehaj­a termelés frontján becsületes zalmi és a népnevelőértekezlet tásáérl. odaadással dolgozzanak. A sze- megtartása elsősorban a párttit­mélyi kultusz azonban csökkenti • ~ Ezer csomag retek Hú borítja még az utcá­kat, a földeket, de nuír megjelent a tavasz első bíz­tató hírnöke: a hónapos re­tek. A Lenin utcai csemege­boltba tegnap reggel ezer csomót szállítottak a Gyu­lai Állami Gazdaság kony­kakertészeléböl. A meleg­ágyi hónapos retek csomója 3—4 forintba kerül, s kor­látlan mennyiségben kap­ható. A retek után rövide­sen megjelenik a saláta is. Bármennyire erőlködik is a tél, most már át kell adni helyet a tavasznak. Or a dolgozó tömegek felelősségér­zetét hazánk sorsáért. Azt a ha­mis felfogást táplálja és terjeszti, liogy az államügyek irányítása nem az egyszeri! emberek dolga, hanem csak a kiválasztott sze­mélyeké. A személyi kultusz sú­lyos károkat okoz a szocializmus építésében, mert akadályozza a dolgozók alkotó kezdeményezé­sének teljes kibontakozását. Az SZKP Központi Bizottsága eré­lyes intézkedése tehát — amely helyreállította a kollektív veze­tést — újjáélesztette, megnövelte a párt, a munkásosztály, s a dol­gozó parasztság erejét, szabaddá tette az utat e hatalmas erő előli. A szegedi pártszervezetekben és pártszervekben is egyre job­ban érvényesül a kollektív ve­zetés. Ez nemcsak abban jut ki­fejezésre, hogy az utóbbi évek­ben, hónupokban helyesebb ha­tározatok születnek, hanem ab­ban is, hogy a hozott határoza­tok mind jobban megvalósulnak Szörényi Éva, Tőkés Anna és Barsy Béla fellépi ével hétfőn tartfák az orosz dráma estjét Szegeden A Társadalom- és Termi- többiek című színművének szettudományi Ismerettel-- egyik jelenetét Tőkés Anna jesztő Társulat megyei titkár- és Szabó Sándor mutatja bc. sága jólsikerült művész-est- Szimonov Orosz kérdéséből jelnek sorában különösen Kovács János, Csapó János nagy érdeklődés előzi meg az és Tarnai Mária jelenítenek orosz és szovjet dráma est- meg egy részletet. A TŰIT jét, amely a szegedi Nemzeti testvérek Villa a mellékutca­Színházban 19-én, hétfőn este ban című színdarabjának je­lenetét Miklós Klára, Csapó dél- János és Kovács János mu­elő- tatja be. S végül Lavrenyov Leszámolásának egyik jele­netét Szabó Sándor és Bárczy Kató hozza színre. Jegyek a TTIT titkárságán (Horválh Mihály u. 3. II. em.) kapha­tók. fél 8 óraitor kerül megrende­zésre. Ugyanott hétfőn után fél 5-kor ifjúsági adást is tartanak a színvona­las és érdekes műsorból. Osváth Béla, az Ismeretter­jestő Társulat Csongrád me­gyei titkára tart összekötő előadást az orosz és szovjet dráma fejlődéséről. Az elő­adás közben részleteket mu­tatnak be a budapesti és sze­tt gyakorlatban. Az újjáválasz- j tatnak be a budapesti és szív , — A MAGYAR—SZOVJET tott alapszervezeti vezetőségek gedi művészek a világszerte 1 DlAKHÉT keretében a Ma­cs üzemi pártbizottságok komoly legnagyobb sikert aratott dách utcai Általános Fiúis­erőfeszítéseket tesznek azért, orosz és szovjet drámákból, hogy üléseik ne váljanak fecsc- Oszrovszkij Viharából Barsy 1 gők gyülekezetévé, hanem min- Bela> T,ökés Anna, Szörényi Jenki bátran elmondja észrevé- Pva'. Bárcz>' uKató és Tarnai ! teleit, javaslatát, bírálatát. Azo- Marta mutat be részletet. Go­kat a vezetőségi tagokat, akik- goly Revizorából Kovács Já­, . , , íi.i nos monologot ad elo. Csehov nek meg kevés gyakorlatuk van girá ^ drámájábó, az irányításban, v agy valami- ! rény, £va gzabó sándor , lyeu okna fogva nem szolnak a hoz az(nre egy jelenetet. Rah_ megtárgyalandó kerdéshez. ba- manov viharos alkonyatá­toriljuk és nevelik. Ez igen jo nak részletét Barsy Bélu, és hasznos dolog. Az egyszemé- Miklós Klára, Kovács János lyi felelősséggel azonban még és Csapó János mutatják be. itt-ott bnj van. Némelyik párt-! Gorkij Jegor Bulicsov és a kola VII. osztályos tanulói könyvankétot rendeztek a „Vologya utcája" című szov­jet szépirodalmi műről. Az ankétot Borbély László pajtás tartotta, aki beszélt a szovjet emberek békés építő munká­járól, a pionírok életéről. A kispajtás beszámolóját élénk megbeszélés követte. Vali­mennyi pajtás elmondta a könyvből merített élményét.

Next

/
Thumbnails
Contents