Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

Csütörtök, 1956. március 15. 5 ti r m •••«•• r Márciusi orokseg (V. A.) Gyermekek, aggok, tetterős férfiak és nők egyaránt büszkén emlékeznek +z 1848-as szabadságharcra, 1848 március 15-ére. Az egész ország tudja és érzi ezt a hagyományos magasztos ünnepet. Akkora fergeteg támadt abban az időben, hogy a szívek még ma is bele reszketnek. A gyűlölt Habsburguralom ellen a szabad életért, az önálló nemzeti létért, a hazáért viharzott végig a szabadság tüze, hogy bevilágítson eget-földet, a Lajtától a Kárpátokig. S hogy elbukott? az a harc, még most is fáj. A legendák azonban élnek, melyek akkor születtek a dicsőséges vörössipkás honvédekről. Kossuth még most is apánk, s Petőfi neve anynyira összeforrt a szabadságáért küzdő nemzettel, hogy még ma sem tudjuk elhinni, hogy a segesvári síkon halálba-omlott a márciusi fiatalok legjobbika; Titkon elgondoljuk, hogy megmenekedett — mert hiába az adatok bizonysága, a szabadság, a forradalom költője már örökké él szívünkben. Kossuth és Petőfi neve a felejthetetlen hős neveiként él a tanyai fedelek alatt, a békés családi otthonokban és a zúgó gyárak csarnokaiban •— Kossuth és Petőfi akarata él a nép tetteiben. Kossuth az a nagyszerű férfiú, aki a népre támaszkodva ellenségeivel meg nem alkudva vezette a forradalmat, s Petőfi az a lobogó fáklya, aki a szíveket szólította és szólítja még ma is fegyverbe korunk minden napjainak harcaiban; Hittel és rendületlenül mindent a hazáért! — ez az ő tanításuk, mely a mi korunkban is érvényes és felgyújtja a szíveket, hogy azok egyforma fiatalságban égjenek. A nép szívében még ma is élnek a nagyszerű hősökről szóló legendák, s az idők elteltével egyre szebbé fényesedik a 48-as közkatonák, tisztek, tábornokok arca. Kicsi gyermekek hallgatják ma a nagyapókat, s komoly férfiak lapoznak a könyvekben, ismerkednek a 48-as eseményekkel és a hősökkel; felidézik történelmünk legszebb emlékeit, a dicső múltat, mikor a nemzet magárahagyatottan küzdött a dühödt császári csapatok ellen é3 győzött, míg a túlerő el nem nyomta a szabadságért küzdő bátor fiak töretlen akarását. A nagy harc után csendesülő vérrel és higgadt agygyal felmérte a magyarság» hősök tetteit, gyászolta fiait, de soha nem felejtett. A bukás nagy volt. Zsandárok, bitók, börtönök nyomorították a népet és újra a jobbágy rabiga hasított a magyarság húsába. A szegénység felett ismét a kegyetlen népelnyomó hatalom lett az úr. De a nép kibírta, mert készülődött a leszámolás órájára. S az első világháború után fellobogott a dicsőséges 1919-es proletárdiktatúra lángja, mely niegpirosítötta a sápadt munkásarcokat. Kibírta a nép a Horthy-fasizmus és a második világháború minden szörnyűségét. Vére folyt, háza leégett, gyermekeit bombasír temette — áldozta magát az értelmetlen frontokon. Az urak még az utolsó pillanatban is fegyvert erőszakoltak a nép kezébe a szovjet emberek ellen, akik vérük hullásával hozták a várva-várt szabadságot. Ma, amikor hálatelt szívvé, helyezzük (koszorúnkat a negyvennyolcas hősök emlékművére, világosan tudjuk és érezzük, hogy a negyvennyolcas hősök harcai a szabadságot hozó szovjet hadsereg harcaival győzedelmeskedtek. Az a nép hozta szabadságunkat, mely 1848-ban még maga is szolga volt, » a cári tábornokok vezényszavára fogott fegyvert. A történelem nagyot fordult. E napon, március idusán tehát az ts eszünkbe jut, hogy nem vagyunk már egyedül, mert hatalmas testvéreink vannak a szabad népek táborában, s a testvéri szívek dobogása elhallik a Csendes-óceánig. Mi, az 1848-as március boldog örökösei, büszkén gondolunk azokra az időkre, amikor — Petőfi szavaival élve: Ml etneltük (el elfczSr A cselekvés zászlaját. Ml riasztók fel szavunkkal Mély álmából a bazátl S a költő szavai arra köteleznek bennünket, hogy híven e dicső örökséghez, szüntelenül dolgozzunk szabad hazánk felvirágoztatásáért, s e küzdelmekhez méltó szép életet biztosítsunk fiainknak és lányainknak. Kossuth rádió9 Az előadástól a Halkan morajlik még a kö- | zönség a nézőtéren, a legtöbben most foglalják el a he- ; lyüket s a vasfüggöny is csak az imént húzódott föl. amikor az egyik első emeleti páhoiy félhomályában már csöndben mondja valaki a mikrofonba a szereposztást. Mire elsötétül a nézőtér és szétnyílik a j nehéz bársony függöny, ad- : digra elmondta az első színpadkép ismertetését is. Hely- ! színi közvetítést ad a rádió ' a színpadról... Így történt legutóbb vasárnap is a szegedi Nemzeti Szírtház „Anyegin" előadásán. Az idén többször járt már Szegeden a budapesti rádió, hogy hangfelvételt készítsen egy-egy előadásról. A Tisztítótűz, a Hoffmann meséi, a Tisztességtudó utacalány a ! múlt hónapban került felvé- 1 telre s most követte őket a ' magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából felújított opera, az Anyegin, Hosszú az Út azonban, amíg a helyszíni közvetítés valóban eljut a rádióhallgatók fülélhez. Sőt még addig sem egyszerű ez az út, amíg maga a hangfelvétel megkezdődhet. Sok körültekintő előkészületre, gondos munkára, szakmai tudásra van szükség. A néző. aki éppen jelen van a színházi közvetítésnél, csak azt látja, hogy a páholyban egy rejtélyes dobozka mellett ott ül mikrofonjával a közvetítő és — mit csinál? — közvetíti az előadást. Pedig, ha tudná!..; .:; Igen, ha tudná, hogy mielőtt például az egyik legutóbbi közvetítésnél Papp Nóra, a rádió színtársulatának tagja leült a mikrofon mellé, mi minden előzte meg ezt a pillanatot. Vegyük talán sorjában. Legelőször is a rádiódramaturggal, Szirmai Ottóval végigtanulmányozzák a darabot. Pontosan tudniok kell ugyanis, hogy miikor mi következik, mennyi idő áll rendelkezésére, hogy a szükséges magyarázó mondatot közbeszúrhassák. A dramaturg ezek figyelembevételével és a darab mondanivalójának szellemében írja meg az összekötő szöveget, amit a közvetítőnek Baja és az országhatár között küzdenek a jeges árral Baja,- március 14. (Kiküldött munkatársunk tclefonjelentése) Tegnap Szegeden még csak olvastam arról a hősi harcról, amelyet emberek ezrei vívnak a megáradt Duna ellen; ma már — néhány órája — magam is szemtanúja vagyok a rendkívüli eseményeknek. Baja egy zsongó méhkashoz hasonlít. Az egyébként oly csöndes bajai utcákon, most gépkocsioszlopok robognak egymás után, lapátos és csákányos emberek százai vonulnak katonás rendben a Dunapart felé. Itt van az egész ország. Talán nincs is olyan magyar város, amelyik ne küldte volna cl követeit az árvízi küzdelem utolsó nagy csatájához. Jla a mellettünk elrobogó teherautók feliratait figyelemmel kísérjük, megelevenedik előliünk hazánk térképe. Budapest, Miskolc, Ozd, Eger, Nyíregyháza, Sztálinváros, Kecskemét, l'écs, s még egy sereg más város nevét betűzhetjük ki. Szeged követei Az ismeretlen helyre jutott ember jóleső érzésével, jogos büszkeségével ismertem jel a robogó autók között Szeged követeit. Az elsővel Baja központjában, a .„főparancsnokság"-on találkoztam, a másodikkal már a Sükösd—Dusnok közötti töltésen. a harmadikkal a Baja—Mohács közötti országéit Nagybaracskáig járható szakaszán. A 42. szánni szegedi Autóközlekedési Vállalatnak 120 dolgozója cs 70 gépkocsija harcol már több mint egy hete megszakítás nélkül a jeges árvíz ellen. Első állomásuk Kalocsa volt, innen leimentek egészen Tassig, majd pedig párhuzamosan haladva a lassan, de rendkívül veszélyesen zajló jégtáblákhal eljutottak a Duna déli szakaszáig, s most Baja és az országhatár kö zötti térségben harcolnak. Munkájuk valóban harc. Keskeny gátak, töltések tetején havas szélviharban éjjel-nappal hordják a veszélyeztetett területek felé a homokzsákok ezreit, hozzák kijeié Szeremle, Mohács-sziget irányából a hajlékot vesztett lakosságot. Oliák Imre, Sós József, Ozsvárt Imre, s a többi szegedi gépkocsivezetők szinte valamennyien egész éjszaka munkábnn voltak itt. Nemkülönben Sükösd térségében is, ahol a Szegcdi Autóközlekedési Vállalat pártlitkára irányította a harcot. a hajnali órákig az első vonalban küzdöttek. Nemcsak a teherautók kormánya melleit, hanem lapáttal a kézben is hősiesen dolgoznak városunk képviselői. A szegedi MÁV Igazgatóság 326 munkása védte tegnap hajnali ól az érsekcsanádi gátat. Ma Ersekcsanád község körül 2 kilométer hosszúságban másjélméteres körgátat építettek. A munka szünet nélkül tovább tart. Az árvízi helyzet Szerda délben a bajai körzetben az árvíz pillanatnyi helyzetét így foglalhatjuk össze: a Duna kis mértékben apad. Ez a kis méretű apadás is kedvezőbb helyzetet teremlett, elsősorban Baja felső területeinek védelmében. A Baja feletti szakaszon az 51. számú műút Sükösd—Dusnok kö zütli szakaszán töltésszakadás történt. Az ártérre folyó víz C00—700 méter hosszúságban átömlik a homokzsákokon. Ennek megakadályozására már nagylétszámú munkerövel, védelmi anyaggal sikeres lokalizációsmunka folyik. A Baja alatti szakaszon több helyen átszakadt a gát és a szakadáskor felszabadult víztömeg Nagybaracska irányában a Ferenc-csatorna felé nyomul. Az itteni szakadások tovaterjedésének megakadályozásán több ezer ember fáradozik. Baja fölött és alatt, valamint a Kádár-szigetncl összefüggő, részben összenyomódott jégtakaró borítja a víz színéi. Ezt még a mai napon szárazföldi csávátok robbantással igyekeznek megbontani. A jugoszláv partok védelme Ezekben az órákban már az utolsó kilométereken folyik a küzdelem. Délelőtt lent jártam a magyar—jugoszláv határon. A veszély most már közelről a jugoszláv partokat fenyegeti. A lakosság és a katonaság odaát is határtalan erőfeszítésekkel, szívós akarattal harcol a medréből kilépő víztömeg megfékezéséért. A jnisztító árvíz sok kárt okozott és okoz még ma is. Dc egy percig sem lehet vitás, hogy az ember és a természet ádáz harcából, mi, emberek kerülünk ki győztesként. Somjén Péter Budapest... rádióközvelítésig majd el kell mondania. Egyik sem egyszerű dolog. Nem egyszerű, mert az összekötőszöveget úgy kell megírni, hogy röviden, tömören és mégis jellemzően magyarázza meg a rádichallgalóságnai* egy-egy szereplő jellemét vagy az" író, a darab mondanivalóját. Nem szabad agyonmagyarázni az előadást, hanem pusztán ki kell egészíteni. Ami pedig a közvetítőt illeti, ugyancsak meg kell találni a megfelelő hangot, amivel a magyarázó szövegeket elmondja. A hallgatók szemét kell képviselnünk — így fejezte ezt ki Papp Nóra, — vagyis bele <kell illeszkednünk a darab hangulatába, azonosulni kell vele. Természetesen nem szabad túlzásba vinni, nem kerekedhetünk fölé az előadásnak, hanem a hangszínnel is érzékeltetni kell mindazt a mulatságos vagy megrázó jelenetet, ami a színpadon játszódik. Ilyen gondos előkészület után is többnyire először próbafelvétel készül s csak azután veszik föl véglegesen az előadást. Így biztosítják, hogy esetleges kisebb zavarok ne tegyék tönkre a közrvetítést. A „bemondó" mellett a közvetítés alatt ott ül a „keverő". Az őfeladata. hogy a színpad fölé fölszerelt mikrofonok segítségével keverőgépén a legjobb, legerősebb, legtisztább hangot adja tovább a kábelon a kinn. a szíház előtt álló rádiós autóba. Itt rögzítik a hangot a magnetofonszalagra. Korántsincs még ezzel kész a közvetítés. A magnetofon szalagot Pesten még montírozzák, vagyis vágják, ami azt jelenti, hogy kivágják belőle a szükségtelen részeket, zavartalanná, teszik a közvetítést. Előfordul- ugyanis, hogy egy influenzás néző éppen a legdrámaibb pillanatban krákog bele az előadásiba vagy fújja harsányan az orrát. Ezt természetesen ki kell vágni a közvetítésből és ezért jó a próbafelvétel, hogy abból kiegészíthessék a kivágó.„ részt. A sok megelőző munka után a közvetítésből a próbafelvétel, keverés, montírozás, vágás, toldás után így lesz valóban közvetítés. így érkezünk el addig, amíg otthon a kényelmesen elhelyezkedve, kis gombcsavarás után megszólal egy kedves ha.ig: „Kossuth rádió, Budapest. Helyszíni közvetítést adunk a szegedi Nemzeti Színházból ..." (Lökös) Márciusi Ifjak Szolgaságunk idejében Minden ember csak beszélt. Mi valánji a legelsők, kik Tenni mertünk a honért! Mi eineltük föl először A cselekvés zászlaját, Mi riasztók föl zajunkba, Nagy álmából a hazát! A földet, mely koporsó volt, S benne egy. nemzet a halott, Megöleltül:, és tizennégy Miljom szív földobogott. Egy szóvá, s egy érzelemmé Olvadt össze a haza, As érzelem „lelkesülés", A szó „szabadság" vala. Oh, ez ritka szép látvány volt S majd ha vénül a világ; i Elmondják az unokáknak Ezt a kort a nagyapák. (Részlet Petőfi verséből Petőfi él Futó századok nem tudják temetni, Szívének lángját el nem oltja semmi, Mert verssorokba n mindig fellobog, A Múzeum lépcsőjén óriássá Magasodik, hogy hallják, értsek, lássák Az örökké friss, te rmő tavaszok. A márciusi szél el hozza hangját. Bejárja tűzzel Du na—Tisza partját Forró szívének na gy vágyaival, S amerre elmegy, mindig újra harsan. A rügyfakasztó, lá zadó tavaszban Ébresztő verse, a "Talpra magyar!* Petőfi él... Ma in ár szabad hazában Lüktet vérének fo rró ritmusa, A mi szívünkben bont bimbókat bátran Az ő lelkének nagy márciusa, Mi visszük szabad tavaszokon át Magasba úszó, bíbor zászlaját, "Talpra magyar!* — kiáltjuk hü szavával, Amely ma büszkén >'az egekig szárnyal. Immár valóban, mint "Nemzeti dal*. Petőfi él... s bár az évek sokasodnak Mögötte, szíve ma, akárcsak holnap, A mi szívünkben mindig fiatal. GURSZKY ISTVÁN Ma déle'őft koszorúzás! ünnepség lesz a Kiauzái téren Március 15 ünnepe alkal, mából ma délelőtt 10 órakor ! a szegedi üzemek, intézmé! nyele, iskolák fiataljainak | képviselői, néphadseregünk tagjai megkoszorúzzál* a Klauzár téren Kossuth Lajos szobrát. A koszorúzási ünnepséget a DISZ Városi Bizottság rendezi. Beszédet mond Urbaniczky • István az MTH iskola tanára. Az ünnepség után Szeged ifjúságának küldöttei a Dóm-téren koszorú* kat helyeznek el Petőfi Sándor szobránál. A szegedi iskolákban is megemlékeznek a márciusi ifjakról, 1948-as szabadságharcról. Az Egyetem Ady téri nagytermében műsoros nagygyűlést rendeznek a szegedi egyetemek fiatallai. Az üzemekben — a Szegedi Kenderfonógyárban ünnepi DlSZ-taggyűlést tartanak. Kiváló szegedi kereskedelmi válía'atok Az elmúlt negyedévben több szegedi kereskedelmi vállalat olyan kimagasló et sdményt ért el, amelynek nyomán megkapta a „Kiváló vállalat" kitüntetést. Az elmúlt hét csütörtökén a Rövidáru- és a Cipőnagyereskedelmi Vállalat együtt ünnepelte a „Kiváló vállalat" cím elnyerését. A RÖVIKÜT már harmadszor tűzheti épü letének homlokzatára a kitüntetést jelző táblát. Ebből az alkalomból hat dolgozó kitüntető jelvényt kapott, ugyancsak hatan belkereskedelmi miniszteri dicséretben, többen pénz- és tárgyjutalomban részesültek. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat másodszor lett élüzem. A kiváló dolgozókat itt is kitüntették és közel 8 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét. A vállalat elmúlt félévi tervét 116.34 százalékra teljesítette. A Délmagyarprszági Üvegés Porcelánértékesítő Vállalat is negyedszer nyerte el a „Kiváló vállalat" oklevelet. Az átadó ünnepségen, — melyet szombaton este tartottak a Dczsa-klubban — 3 ezer forint jutalmat osztottak szét az j árudák élenjáró dolgozói között. A Csongrád megyei Vasés Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói 5 ezer forint jutalomban részesültek. a „Kiváló vállalat" cím első ízben való elnyerése alkalmából. Többen kitüntető jelvényben és oklevélben' részesültek a Tisza-étteremben rendezett ünnepségen. Ugyancsak a Tisza-étterem vadász-termében tartották meg ünnepi termelési értekezletüket a Szegedi Állami Áruház dolgozói: a kitüntetést első ízben szerezték meg. A szegedi áruház és a hódmezővásárhelyi fiók az 1955. negyedik negyedévi értékesítési tervét 117.9 százalékra teljesítette. 7.8 százalékkal csökkentették a költségeket, a kereskedelmi veszteség 0.0? Százalék volt. Többen kaptak kitüntetést és pénzjutalmat E.7 áruház dolgozói közül. Ez'tn az ünnepi termelési értekezleten elhatározta az áruház vezetősége, a vásárlók jebb kiszolgálása érdekében, hogy a vevők kívánságára a vásárolt árut teljesen díjmentesen hazaszállítják, rádict, csillárt, * függönyt, ugyancsak díjmentesen felszerelik a vásárlók lakásaiban. Szombaton veszik át Szegeden a társadalmt futaidon ellenőrei igazolványa kat A társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében a szegedi üzemekben társadalmi tulajdon-ellenőröket jelöltek ki. A társadalmi tulajdon ellenőrei első ízben Szegeden veszik át feladatuk teljesítésérc jogosító igazolványokat, amelyre szombaton délelőtt 10 órakor kerül ser a Fáklya-mozitan. Itt a társadalmi tulajdon védelmének jelentőségéről, az ellenőrzés feladatairól Házi Árpád elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, az állami ellenőrzés minisztere tart előadást. Bevezetőt mond Ladányi Benedek elvtárs, a városi 'pártbizottság első titkára. — Az Építőipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja március 16-án, pénteken délután háremnegyed 5 órai kezdettel a magyar— szovjet barátsági hónap keretében e'öadást rer.dez az Építőt* Műszaki Klubjában (Kelemen u.). Az előadás keretében Király György főosztály vezető-helyettes beszámolót tart a Szovjetunióban tett tanulmányútról.