Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

Csütörtök, 1956. március 15. 3 Rákosi elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) unió és a népi demokratikus országok évről évre emelik az életszínvonalat, akkor még azok a dolgozók is, akik egyébként nem értenek egyet velünk, előbb-utóbb elisme­rik. a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben. A szocializmust építő nép azt várja, hogy ne csak a követ­kező nemzedék élete legyen szebb és jobb, hanem már a mai nemzedék is minél in­kább részesüljön a szocializ­mus gyümölcseiből. Az életszínvonal állandó és jelentős emelése a Szovjet­unióban és a népi demokrati­kus államokban egyben a leg­nagyobb segítség a kapitalis­ta országokban harcoló test­vérpártok számára. Ha a kapitalista országok dolgozói azt látják, hogy a szocialista tábor országaiban állandóan nő az életszínvo­nal, sokkal hamarabb válnak a kommunizmus híveivé. Láttuk, hogy milyen lelke­sítő és mozgósító hatást vál­tott ki a népgazdaság fejlesz­tésének hatodik ötéves terve nemcsak magában a Szovjet­unióban, de szerte a világon a dolgozók között, s különösen a tervnek a szovjet nép élet­színvonalát emelő részei kel­tettek mély hatást. Ezt ne­künk is szem előtt kell tarta­nunk második ötéves tervünk kidolgozásánál. Remélhető, hogy a szoci­alizmus többi országával való konzultáció és összeegyeztetés után ez év májusában a má­sodik ötéves terv irányelveit a Központi Vezetőség és a dolgozó nép elé fogjuk ter­jeszteni. A mi második ötéves ter­vünknek legfontosabb fel­adata lesz a szocializmus alapjainak lerakása orszá­gunkban, a termelőerők to­vábbfejlesztése, az ipar mű­szaki színvonalának emelése és mindezek segítségével a nép életszínvonalának emelé­se. Mint mondottam, a Szov­jetunió hatodik ötéves tervé­ből nálunk is az ipari mun­kásság és a műszaki értel­miség figyejmét elsősorban a dolgozó nép anyagi és kultu­rális színvonalának emelésé­re foganatosított olyan rend­szabályok ragadták meg, mint a 7 órás munkanapra való áttérés és hasonlók. Ez érthető is. Hangsúlyoznunk kell, hogy az, amit a Szov­jetunió e téren tervez, a mi politikánk is. Nekünk is fel­tétlenül biztosítani kell lehe­tőségeinkhez mérten az élet­színvonal fokozatos és állan­dó emelkedését. Erre annál is inkább szükség van, mert el­ső ötéves tervünknek az élet­színvonal emelésére vonatko­zó részét nem tudtuk teljesí­teni. Mii nem vagyunk, megelé­gedve a dolgozók jelenlegi anyagi és kulturális életszín­vonalával. Tovább akarunk és tovább fogunk menni, év márciusi határozatai. A XX. kongresszus anya­gából láttuk, hogy a Szov­jetunióban az elmúlt két esz állandó növekedése azit mu- trotív apparátust. Nálunk is hogy az irodalmi és művészeti lyamán szarosabbá vált és el* tatja, hogy e téren is idd- átgondoltan, szervezetten, de alkotómunkát hassa át a kommu- mélyült a kapcsolat a párt és szerűek ésv helyesek voltak tovább kell csökkenteni az nizmusért vívott harc szelleme a dolgozó tömegek között Központi Vezetőségünk múlt igazgató és irányító appará- és öntsön bátorságot, szilárd Nálunk is minden erővel tus létszámát. Meg kell ja- meggyőződést a szívekbe, fej- arra kell törekedni, hogy ha­vítami a termelésben dolgo- lessze a szocialista öntudatot és sonló módon növeljük par­zók javára a termelésben és az elvtársi fegyelmet. tunk vezető szerepét, erosft­a termelésen kívül dolgozók Azt. hiszem,'tisztelt Központi suk, elmélyítsük kapcsolatait tendő alatt 750 ezer fővel arányát. Ez nem kampány- Vezetőség, hogy ezeknek a meg- a s?zrJbeílple ' . ... csökkentették az adminisz- feladat, állapításoknak - melyekhez ha- / S sonlót mi nemegyszer hangoz- szakszervezetekkel a DISZ_ Az egyszerűsítés — állandó feladat tafta,n ~ X 6zavát "el, az MNDSZ-szei, a taná­nunden beluJét a magyar . tn" csókkal való állandó törődés, Állandóan foglalkozni lcell talános direktívákkal való ve- domány, irodalom és művészet a vezetés és az irányítás meg­ázzál, hogyan lehet egysze- zetés módszerét, a fecsegő funk- dolgozói is megszívlelhetik. javítása ennek egyik eszköze, rűsíteni, kevesebb munkaerő- cionáriusokat, akik nem ismerik Nagyon fontosak számunkra Jelentékeny módon hozzájá­vel megoldani a feladatokat alaposan a rájuk bízott kérdése- azok a tanulságok, melyeket a rulhat pártunk tömegkapcso­és az apparátust rendszere- ket, akik nem tudnak konkrét XX. kongresszus határozataiból latainak megerősítéséhez a sen úgy csökkenteni, hogy tanácsokat adni munkaterületük az agitáció és propaganda, va- Hazafias Népfront aktivitásá­ez sehol zavart ne okozzon, kön. lamint a tudományos és kultu- nak fokozása. Jelenleg úgy ált Nálunk még nagy lehető- Az aésézések helyett nálunk rális munka megjavítására le- ^^^f^s^tevékenv'™ A ségók vannak ama, hogy is els530rban a kérdések helyszí. vonhatunk. Egy sor felszólaló egyrekevésbét tettekeny A egyes szerveket megszűnte*- nen va,ó tanulraányozását, £on- élesen bírálta az élettől távol ^^XemövetalXa úf nép-" sunk, más szerveket össze- krét rendszabáIyok/t _ ^ arai álló, a szocializmus építése gya- .XűXLXtok^ bfenánk ri vonjunk. Mindezek a kér- cnnek el5fcltéteyle _ 8zakt„dást korlati kérdéseitől elszakadt ^ yekXéSe meggyore i^^^rXn, XXX^Í M1 megkövetelni a párt- és ál, ideológiai munkát sij vérkeringései. Bufgfria­az eieoszinvonat eme.eseveL, lami funkcionáriusoktól. Olyan tudományos munkát fcPT1 a Bolgár Szovjet Baráti mXt é^Tré't tXfTn" A kongresszuson több felszó- követelt a kongresszus, mely- Társaságot beolvasztották « náfJS^JL S : laló rámutatott arra, hogy a nek a lehető legjobb közvetlen népfrontba. Lehet, hogy ez nal gyorsabban tudjuk a K ; Bizotuá mUnkáfa & gyakorlati jelentőségű eredmé- nálunk is célszerű. A béke­dolgozo nép anyagi és lcul- ^°Jkamódszero e •téZteZn is nyei legyenek. mozgalom feladatainak jelen­turalis színvonalát emelni. munxamoaszero e icKmiemen is J .... . tékonv részét is a Hazafias Meg kell tanulnunk keresked- példamutató és hogy az elnökség Az agitációnak és a propa- S^t XgeXtné ami ni. Lenin egy időben azt a fel- tagjai is gyakran járnak üzemek, gandanak elsosorban arra S^vül nSé tevékenX adatot állította , kommunisták be kolhozokba, a he yszínen ta- kell ir:ányulnuu h^ a g ségét és népKertógét. A ,-lé hogy tanuljanak meg ke- ^taísko^í' £ 3 ^lő^gmS^ --tani nemzetközi helyzet­reskedni. Nálunk, a bclkereske- ^X XXcokkaí és aktivi^k fiyan kell az új életet építe- amikor a Szovjetunió es delem terén vannak bizonyos f*®rQ parttagoiutai es aauvistaK fez „ , / , , - Dro_ a szocialista tábor sikerei eredmények. De azoknak az elv- kai, s maguk is hasznos szak- ^X tóMtiáta nyomán minden eresztékében társaknak, akiket a pórt a külko- gyakorlati tanácsokat f f^kTStdaS^ és a rtcseg-ropog az imperialisták reskedelem frontjára állított - tndnak adnl- Azt hl.sz®m'_ bogY gyakorlati iazdsságten tani- parmati rendszere, s az éve­köztük a külkereskedelemre dol- • munkamódszert mi is sürgősen f/^ell helyezni Rendszabályok a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében Ennék megfelelően a máso­dik ötéves terv irányelveibe bele kell munkálnunk mind-. ezokat a rendszabályokat, amelyeket a dolgozó nép élet­színvonalának emelésére meg akarunk valósítani. A megfelelő határozatok ér­telmében már ebben az esz­tendőben megvalósítjuk a bé­rek olyan korrekcióját, mely ' egész esztendőre kivetítve nyolcszáz millió forinttal emeli a dolgozók jövedelmét. A második ötéves terv folya­mán tovább folytatjuk az ár­leszállítás és a szociális jutta­tások növelésének politikáját; Ugyancsak megkezdjük a má­sodik ötéves .terv folyamán a rövidebb munkaidőre való áttérést úgy, ahogy azt a Szovjetunió teszi. Lehetséges, hogy ezen a téren egyet-mást csak a következő ötéves terv­ben fogunk megvalósítani. Ez jelentékeny részben attól függ, hogy terveinket hogyan teljesítjük, illetve hogyan, tel­jesítjük túl. Figyelembe kell venni, hogy a Szovjetunió fej­lődésében messze előttünk jár. 39 éve van ott proletár­diktatúra s ezért különösen a nehézipar termelésének fő mutatóiban messze megelőz bennünket.. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egyes rend­szabályokat, amelyeket a Szovjetunió most foganatosít, nálunk már részben megvaló­sítottak; Az alkalmazottak nagyrészének munkaideje ná­lunk már régen 45 óra, a munkásoknak megfizetik az ebédidőt, s a nemrég életbe­léptetett nyugdíjtörvény is komoly lépés előre. Az ilyen tények azt mutatják, hogy mi bizony helyenként előreszaladtunk, tovább nyúj­tózkodtunk, mint ameddig a takarónk ér. Azt is látnunk kell, hogy a második ötéves terv első esztendejéberk.a nép­jólét emelését bizonyos fokig fékezni fogják annak a fele­lőtlen és demagóg gazdaság­politikának súlyos következ­ményei, melynek pártunk Központi Vezetősége tavaly márciusi határozatával vetett veget. Az elvtársait: látták, hogy milyen élességgel vetették fel a XX. kongresszuson a munlkiafegyelem kérdését. Pe­dig e téren a Szovjetunió­ban összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet, mint nálunk. Meg kell nyiltan mondani: hogy mikor és hogyan tu­dunk áttérni a rövidebb mun­kaidőre, az igen nagymér­tékben függ a műszaki hala­dástól, az új, korszerű tech­nika bevezetésétől, de főleg attól, hogy a munkaidőt lénylegesen fegyelmezetten használják ki. Ha szervezettebb volna a termelés. ha nem volna anyaghiány és jobb lenne a munkafegyelem, akkor ezen a téren sokkal gyorsabban haladhatnánk előre. Ezért a XX. kongresszus célkitűzéseit fel kell hasz­nálnunk annak tudatosítá­sára hogy a népjólét emelése csak akkor lehetséges, ha a terv és minden mutatója tel­jesül, ha nő a termelékeny­ség, csökken az önköltség, javul a minőség, ha fejlődik az ipar műszaki színvonala és ha mindenütt következe­tesen érvényesítjük a taka­rékosság, a munkafegyelem elveit. Végül, de nem utol­sósorban meg kell találnunk a módját annak, hogy <— amint azt Lenin követelte — minden dolgozó anyagilag érdekelt legyen a rábizott munlka minél jobb elvégzésé­ben, A XX. kongresszus e cé­lokra mozgósította a szovjet dolgozóikat és nem kétséges, hogy példájukat a magyar dolgozók is követik. Fel kell hívni a Központi Vezetőség figyelmét, hogy a januári, de különösen a feb­ruári termelési és export­követelményeinik nem kielé­gftőefa. Kedvezőtlenek a ter­melékenység és az önköltség számai is. Ahhoz, hogy ál­landóan emelkedjék az élet­színvonal, elengedhetetlen terveink teljesítése és túltel­jesítése. Minthogy még az év elején vagyunk, be tud­juk hozni az első kélt hónap elmaradását. Ehhez az is kell. hogy pártszervezeteink és állami szerveink az eddi­ginél sóikkal behatóbban fog­lalkozzanak a termelés mű­szaki színvonalának emelé­sével, mert bár e téren van valamelyes javulás, de a ha­ladás ütemével távolról sem elégedhetünk meg. Az életszínvonal emelése szorosan összefügg mezőgaz­daságunk fejlesztésével. Ami a mezőgazdaságot il­leti, a feladatok, amiket ma­gunk elé tűztünk, rendkívül komolyak. Tekintetbe kell vennünk, hogy az előttünk álló esztendőikben a terme­lés növekedését a termelő­szövetkezetek létrehozásával párhuzamosan kell megvaló­sítanunk. Ezt csak akkor tudjuk végrehajtani, ha szakadatlanul figyelmet szentelünk a termelőszövet­kezetek munkájának, szaka­datlanul. minden térén se­gítjük őket, és nem enged­jük. hegy egyes jó termelő szövetkezetek kiugró ered­ményei eltereljék a figyel­met a meglévő nehézségek­ről, amelyek legyőzése nél­kül terveinket megvalósítani nem tudjuk. A termelőszö­vettoezetek meaerősödése és ken át nagy gonddal felépí gozó üzemek vezetőinek is —< átvehetjük; u AA, YYY "/^TA/ wn lett háborús szövetségek kez­meg keli tanulni végre a külföld- A jó pártmunka eredményét a hXTmi rórtoktótóréunk is íX** X^Á amÍkor a tő" delg kereskedni, ITrt különben Szovjetunióban a gazdasági ered, ^"ffíJS® és ^ffS^S nem tudják megoldani az előt- ményekkel mértk, a gyakoriati gazdaság kérdé- benőtt „ X« tünk álló feladatokat Elég meg- A kongresszus nyomatékosan seiyel foglalkozik aránylag o] ^ mozgalomnak, ^int a említem, hogy bár az utolsó fel ;,láhűza a párt- és gazdaság! legkevésbé. Ezen változtat- Hazafias Népfront mely pár­esztendőben párt- és állami szer- funkcionáriusok nagy -felelőssé, nunk kell. Át kell vizsgál- tunk vezet8se alat't a wszé­veink figyelmének központjába gét, s rámutatott arra, hogy a nunk és újra meg kell írnunk ]es£bb tömegeket foghatja át állítottuk a külkereskedelmet, ez munka színvonala és eredménye a pártunk történetéről szóló Fel ko]1 vetnünk újra a év elején mégis a népi demokra- elsősorban a vezetőtől függ. A könyveinket, amelyek - nem szocialista törvényesség kér­tikus országok felé lényegesen vczetés színVonaIának emelése a emelik ki e eggé á.tömegek dését kevesebbet exportáltunk, mint kongresszuson gyakran felmerült, tortenelemalkotó jelentősé­a múlt év január, február havá- Számos Wsz61aIÓ felvetette a ^rd^ek^ baa- kérdést, hogy miért van egymás ^XVaSáréTk meg nem Napirendre kell tűznünk a mellett jó, közepes és gyenge kol- íelel6 tények és a személyi követelitek, lényegében meg­párt és állami szervek, valamint hoz vagy ipari üzem. Elsősor- kultusz maradványai is fel- valósultak és elmondhatjuk, a funkcionáriusok munkamód- ban azért, mert a vezetés egyik lelhetők. Ezen túlmenően át hogy a szocialista törvényes­szerét és munkastílusát. A XX. helyén jó, a másik helyen köze- vizsgálni a tankönyveket ség alapjában véve helyre­kongresszus élesen bírálta az ál, pes, a harmadik helyen gyenge. £s ^ iskolai oktatást, mert állt. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatai, melyek e téren gyökeres változást azok a hibák, melyek a párt- Határozott intézkedések oktatásban előfordulnak, történtek a megfelelő állami ugyanúgy fellelhetők az isko- szervek hatásos ellenőrzésé­Iákon és az egyetemeken is. re és a Politikai Bizottság A kollektív vezetés elmélyfli a párt befolyását a tömegek között , Mindez gondos tanulmányo- az elmúlt 3 esztendő tapasz­A XX.- pártkongresszus ta- nak a talpnyalok, a karrieristák, zágt ^ fáradságos munkát talatai alapján mogt dol^za pasztalatai alapján újra rá kell nemegyszer tudatosan az osz- .igényel, de végre kell hajta- ki azokat a rend.-zabálvnl<--t irányítani a figyelmet a kollek- tályellenség is, s melynek mm- nLmk_ melyek ! cZtó mí tív vezetés és a személyi kultusz den megjelenési forrná át csírá, ; ^ ^ 4 ? m " , . ,. . . ,.,,.. •., i í.ii t„-, ,„; A XX. pártkongresszus hatásosabbá teszik és a szo­kérdésére A kollektív vezeles jaban cl kell fojtani legbiztatóbb jelenség.- cialista törvényességet még megvalositasaban ertünk el _ bi- Azt ,s látnunk kell, hogy a _ ^int említettem - szilárdabb zonyos eredményeket, de távol- szcmélyi kultusznak életünk ról sem lehetünk ezekkel az m;nden területén van táptalaja, eredményekkel megelégedve, A Az irodalomban, a művészetben, Politikai Bizottság kollektív „ filozófúbaD, a tudomány, a munkájában kétségtelenül van gazdasági élet cs az államigaz­javulás. Azt azonban még nem galij8 nem egy helyén talállia­alapokra helye­hogy a part jó munkája fo- zik, A reakció NzámíláoaS hamisnak bizonyullak o _ _ Befejezésül meg kell em- azért kell ilyen élesen ki­tudtuk eléggé elérni, hogy a ]leiyi diknítorok és vezérek, 1'teni, hogy a Szovjetunió hangsúlyozni, mert egyes Központi Vezetőség pártunk va- „LJL „csalhatatlanok", akár a Kommunista Pártjának XX. elvtársaknál az átmeneti ne­lóban kollektív vezetője legyen, pápa dicnmondást, vagy ellen- kongresszusával kapcsolat- hézségek hatása miatt bizo­liogy a Központi Vezetőség tár- vet8st nem tűrnek, gyakran nem ban nálunk a jobboldali ele- nyos perspektívátlanság, gyalja meg és döntse el az ösz- a meggyőzéssel, hanem a ledo- Ttíek azon az ala-pon, hogy passzivitás mutatkozik. Az szes fontos kérdéseket és irá- rGng-olassal, az adminisztratív ''éhes disznó makkal almo- ilyen elvtársak behúzzák a nyítsa a párt politikáját. Ezt eszközök használatával érvcinek. Óik* azt várták, hogy a nyakukat cs nem tudnak látnunk kell és tovább kell mun- Körülöltük kialakul a fcjbólon- kongresszus vonala őket a megfelelő lendülettel dol­kálkodnúnk azon, hogy ez a gatdkj hízelgők tábora, klikkje, íogja igazolni. Most min- gozni. Az ilyen hangulatot, helvzet javuljon. ak;k beiyf „vezérük" minden danki számára világos, hogy mely gátolja munkánk len­4 Szovjetunió Kommunista szavát kritika nélkül elfogadják, e várakozások nem váltak dületét, sürgősen fel kell szá­Pórtia XX kongresszusának szentírásnak veszik. Világos, be, hamisnak bizonyultak. molni. Pártunk erős és egy­ecvik legnagyobbC tanulsága, bogy az ilyen elterjedt jelensé- A kongresszus határozatai séges. Egészséges alapon áll Wv a kollektív vezetés rend- gck ellen is szakadatlanul bar- es egész munka ja azt bizo- népgazdaságunk, mely 1955­tívm elmélyTtí a pXt befXá- colni kell. ^fják. hogy a Magyar ben újra komoly fejlődésnek ÍRÉN tXXk Mriitt^létrehfvia A , ,-UI , , , Dolgozók Pártja, annak Köz- indult, s ezt a fejlődést az sat a tömegek kozott, létteMyja, Azok a blbak. amelyeke a p„nti Vezetősége helyes úton idén is folytatjuk r^m mveSr mete űstó á P^XX' wtí ÍdC°16^ ^ 1Atja a feladiokat és Nagy ele^Ltelünkre szol­kezdemeny^eset, megerősíti a munkaval kapcsolatban a XX. helyesen szabja meg a íel. gál hogy valahányszor píut es a dolgozó nép összefor- kongresszuson felvetettek és ki- adatok megoldására a rend roltsuffut és mesíorditva: a sze- ;„,,í,/,0„l._,. Vmtározntnkat hoz- 1.1. XX. kongresszus a szocia­... - javításukra határozatokat noz- c;zabaiyokat pártunk politi- lista tábor óriási eredmé­fi Se! "S 3 T ^ Y-^. -lyet az MDP nyeiről számolt ta. munkánkban is fclleliietők. A jjj kongresszusa , az ered­... — dolgozott monyok között mindig ott Teljes erővel tovább kell szt- kongresszuson ramutaltak arra, ki_ helyes volt szerepeltek a Magyar Nép­lárdítanunk mindenütt, nem- hogy a Szovjetunio és a nepi Minden részében helyes- köztársaság gazdasági poli­csak a Központi Vezetőségben, demokratikus országok eletet nc,;c és iránymutatónak bizo- tikai és kulturális eredme­bíinem a megyei, járási és helyi tanulmanyozo kozgazdaszok nyuitak a Központi Vezető- nyei is, melyekre joggal pártbizottságokban és szervekben gyakran felszínen mozognak, ség múlt év márciusi hatá- büszke minden magyar kom­a kollektív vezetésű n®m hatolnak a melyre, nem rozataii melyek elutasították munista, minden öntudatos Tovább kell fejlesztenünk a bocsátkoznak komoly elemzésbe a szocialista iparosítással, a dc'gozó. pártdemokráciát, bátorítanunk altalanos.tasba az Kleologm nehézipar fejlesztésével, a És büszke azokra a hatal­kell a kritikát és önkritikát, kü- front munkásai elmaradnak az mezőgazdaság szocialista át- mas eredményekre, melyeket lönösen az alulról jövő kritikát, élettől, holott a kozgazdaszok- épí{ésével kapcsolatos hedy- a Szovjetunió a lenimznuis az egyszerű dolgozók bírálatának nak> történészeknek, filozofusok- telen jobítaldaU nézeteket, rz zászlaja alatt elért, azrkra a kibontakozását. sak.> JaSasz?kaak lépest kpU }ar- ideológiai ^ gz iroda!onl folyton növekvő sikcrekre, Ezzel nárhuzamosnn váltó- 'T; ° ? ,' aZ, I A fontján megmutatkozó hely- melyeket a népi demokra­Ezzel párhuzamosan valto- 8zabad eimaradniok és gondos- teIen nem kommunista je- tikus államok az egész szó­zatait erővel karcolat kell a sze- kodniok ke], a marxizmus-le- ]enségeket E határ0zatok cialista tábor' a lenTrüzmus melyt kultusz minden1 megnyd- bizmm alkotó gazdagításáróL n án litika- ^ da. jegyétan Wvfvott Samd­yanulusaval szemben. Erre onna A kongresszusi bcszámoló kifő- sági életÜTlk legtöbb ferüle. báhan !on az úton mkabb is szükség van, mert g4solla) hogy az ,rodaIom és a tén komoly javulás,, fejlődés melyet a SzovjetuniT K m nem egy je azt mutatja hogy művészet elmarad az élettől, a m be. A xx kongressz^ m^u? T^&nl XX újra kezdi felütni a fejet ez a 8ZOvjct valóságtol, mert egyes murtkája foly<imán megáUa- kongresszusa hatalmas fé.ovY v^szede eiu különösen az al- lrók É8 művészek kapcsolata pithattuk, hogy pártunk fő szóróként réegvilStótt s sobb part- es allam. szervekben. mcgIazult az élettel. Harcolni irányVanala minden téren akkor mi fe - Hruscsov Látnunk kell, hogy a személyi kell a valóság hamis, megszépítő helyes és azt a politikát, me- elvtárs szavaival é've — kultusz elleni küzdelem nem ábrázolása ellen, de azok ellen Jyet Központi Vezetőségünk nemsokára éterjük azt ama egyszerű kampányfeladat, hogy is, akik fitymálják, lebecsülik a múlt év márciusi határo- gaslatot ahonnan már láthft a személyi kultusz feltámadása azt, amit a szovjet nép kivívott. zataiban lefektetett, erőtel- tők a boldog békés "jövő állandó veszély, amelyet táplál- A beszámoló azt követeli, jesen toróbfe lmU wüuoi. E3* kntmmjöizxrms ltorvonalaü

Next

/
Thumbnails
Contents