Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

OELUnGYüRORSZlIO Vasárnap. 1950. március 1L Mi történt q külpolitikában ? Guy Mollet francia miniszterelnök mz algiri kérdéssel kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS a szombatra virradó éjszaka befejezte az algériai kérdés vitáját Guy Mollet miniszterelnök a vita befejezése elölt négy ízben vetette fel a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlés hétfőn délután szava/, a bizalmi kérdésben. A vitába felszólalt Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt képviselője és beszédében többrk közt ezeket mondotta: — A miniszterelnök beiktatási beszédében elismerte, hogy Franciaország első számú problémája a béke helyreállítása Algériában, « ugyanebben n beszédében elitélte az erőszakos megoldásokat. Franciaország népe jól tudja, hogy ha a háborít tovább tartana, országunk pozíciói világszerte meggyengülnének. A reakciósok és a fasiszták azonban éppen azt akarják, hogy Franciaország katasztrófába sodródjék. *-» A fasiszta reakció most azt akarja — folytatta Guyot —, hogy n kormány süppedjen bele az erőpolitika alkalmazásába. A kormánynak tehát pontosan meg kell határoznia, milyen körülmények között akarja helyreállítani a békél Algériában, . — Ahhoz, hogy a fegyverek elhallgassanak. •- mondotta ezután Guyot — tárgyalásokat kell kezdeni azokkal, akik ellen a harc folyik, Raymond Guyot után Guy Mollet miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre; Franciaország azt akarja — mondottn , liogy Marokkó és Tunisz valóban igazi függetlenséget élvezzen a kölcsönös függés keretében, de az algériai kérdés megoldását nem lehet ugyanilyen módon elképzelni — mondotta: Guy Mollet azt bizonygatta, hogy Algéria o/ért nem lehet független állam, mert egymillió francia él ott. , Fruncia—muzulmán közösséget kell Hala* kitani — hangsúlyozta ezután Guy Mollet. — Elszakíthatatlan és mély kapcsolatokat kell létesíteni e francia—muzulmán közösség és a fruncia anyaország között. A kormány egész akciója arra irányul, hogy a lehető leggyorsabban választásokat tartsunk. Emlékeztetem a franciákat arra, hogy Franciaország Algéria nélkül nem lenne Franciaország. Az Algériában élő nagybirtokos franciáknak pedig azt mondom, liogv fel kell adniok bizonyos kiváltságaikat Ha erre nem lennének hajlandók, • nemzetgyűlés szavazása után a kormány meg* felelő eszközökkel rendelkezik majd ahhoz, hogy erre kényszerítse őket. A szocialisták és a kommunisták megtapsolták Guy Molíet-nek ezt a kijelentését, a jobboldali képviselők azonban egyre hűvösebben fogadták a miniszterelnök szavait, a szélsőjobboldaliak pedig tiltakoztak. Guy Mollet beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: Szükség van arra, hogy a fegyverek elhallgassanak, hogy szabad és lojális választásokat lehessen tartani, Tixier-Vignancourt szélsőjobboldali képviselő botrányos felszólalásakor a szocialista és a kommunista képviselők kivonultak az ölésteremből ős csak Tixier-Vignancourt beszédének befejezése után tértek vissza. Az algériai kérdés általános vitáját éjszaka 2 órakor fejezték be. Amikor Le Troquer elnök felolvasta a felhatalmazási törvényjavaslat szövegét, Guy Mollet miniszterelnök négy szakasszal kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést. LAPUNK SZOMBATI SZAMÁBAN híreink között közöltük/' hogy ciprusi, angol hatóságok duportálási parancsot írtak alá Makariosz ciprusi érsek ellen. Űjabb jelentések beszámolnak arról, hogy az érseket pénteken tartóztatták le a ciprusi főváros, Nicosia repülőterén, amikor Athénbe akart repülni. Makorioszl és a társaságában lévő három, szintén letartóztatott papot — a Tanjug jugoszláv hírügynökség közleménye szerint — az Indiai óceánon lévő Seychelic?-szigetekre deportálták: A hír világszerte nagy felháborodást keltett. Az Angol Munkáspárt vezetői súlyosan elítélik az érsek deportálását. — A deportálás lénye nem csökkenti, hanem inkább elmélyíti a ciprusi kérdésben Anglia és Görögország ellentéteit — állapította meg Gaitekell, az Angol Munkáspárt vezére péntek esti nyilatkozatában, elítélve az angol kormány intézkedését. A görög kormány pénteken este hivatalosan közölte, hogy Makariosz érsek deportálása elleni tiltakozásául azonnal hazarendeli londoni nagykövetét és egyúttal tiltakozást juttatott el az ENSZ-főtitkárához, közgyűléséhez és a Biztonsági Tanácshoz. Az angolok ciprusi helyzetének válságát mi sem bizonyítja jobban, mint a Makariosz érsek ellen foganatosított deportálási intézkedés. Ezzel az intézkedéssel azonban az angol kormány semmit sem oldott meg, ellenkezőleg: a végsőkig kiélezte a ciprusi helyzetet. A Szovjetunió bonni nagykövetének nyilatkozata Bonn (TASZSZ) V. A. Jforin, a Szovjetunió bonni nagykövete március 9-én felkereste Hallstein külügyi államtitkárt és nyilatkozatot tett előtte, melyben, többek között ezeket mondta: Az 1955. nyarán Moszkvában lefolyt tárgyalások alkalmával a Szovjetunió kormányküldöttsége felvetette az NSZK küldöttsége előtt a Német Szövetségi Köztársaság területén tartózkodó szovjet áttelepített állampolgárok hazatérésének kérdését. Az NSZK kormányküldöttsége megígérte, hogy elősegíti az. említett szovjet állampolgárok hazatérését. Azokból a levelekből, amelyeket a Szovjetunió nagykövetsége és a Szovjetunió illetékes hatóságai kapnak, ismeretes, hogy a hazájuktól és családjuktól erőszakkal elszakított és az NSZK területére került szovjet állampolgárok többsége nehéz anyagi körülmények között él, nincs álilandó munkája, lakása, nincs biztosítva megélhetése. Mivel hosszú ideig nem volt kapcsolatuk szovjet nagykövetséggel, akadályokat gördítettek hazatérésük elé. Az áttelepített személyek táboraiban és a különböző városokban és községekben létesített ellenséges emigráns szervezetek arcátlan propagandát folytatnak a szovjet állampolgárok hazatérése ellen, bántalmazzák és terrorizálják őket. * Sok más olyan eset is ismeretes, hogy szovjet áttelepített személyeket börtönökben és táborokban tartanak az NSZK területén. A nagykövetség az utóbbi időben 46 levelet kapott bebörtönzött szovjet állampolgároktól V. A. Zorin névszerint több szovjet állampolgárt sorolt fel, akiknek hazatérését törvénytelenül, erőszakos módon meggátoljál*, majd így folytatta: -•— a levelek írói hazatelepítésüket kérik. A Szovjetunió nagykövetsége kéri, az NSZK külügyminisztériumát, nyújtson segítséget ahhoz, hogy 1. az NSZK területén élő szovjet áttelepített < állampolgárokat, közöttük a jelenleg táborokban és börtönökben tartott állampolgárokat is névjegyzékbe vegyék és a nagykövetség megkapja a névjegyzéket. 2. A nagykövetség munkatársai meglátogathassák a táborokiban és börtönökben levő szovjet állampolgárokat. 3. Az NSZK területén fogva tartott valamennyi szovjet állampolgárt helyezzék szabadlábra és telepítsék haza a Szovjetunióba, V. A. Zorin nagykövet átnyújtotta Hallstein államtitkárnak annak a 46 szovjet állampolgárnak névsorát, aki az NSZK börtöneiben van és hazatelepítését kéri. Berlin (MTI) Erich Ollenhauer, a Német SzociáldemoI*rata Párt elnöke a Politika című jugoszláv lapnak adott nyilatkozatában kijelentette; hogy „Pineau francia külügyminiszter, Gronchi olasz köztársasági elnök és angol munkáspárti körök legutóbbi feltűnést keltett kijelentései azt mutatják, hogy a nemzetközi porondon már megindult a nagy vita a megmerevedett politikai frontok feloldásáról. Meggyőződésem, hogy a Nyugat és Kelet közötti megbeszélések ma több sikerrel kccsegtetnek, mint a külügyminiszterek genfi értekezlete idején." * Berlin (MTI) A bonni külügyminisztérium közölte, Ihogy K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn fogadja dr. Wi'llhelm Haast, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai "nagykövetét. Haas nagykövet ez alkalommal átnyújtja megbízólevelét K. J. Vorosilovnak, * BerUn (MTI) A bonni parlament költségvetési és hadügyi bizottsága pénteken együttes ülésen jóváhagyta a nyugatnémet NATO-csapatok megszervezésére kidolgozott ütemtervét. Ezzel Blavik hadügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy 2875 tisztet, valamint 17.122 altisztet és közikatonát azonnal felszerelhessen a nyugatnémet hadseregbe. • Bondon (MTI) Londonban hivatalosan közölték, hogy március 25-én az angol fővárosba érkezik G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a villamoserömúvek minisztere. G. M. Malenkov egy szovjet villamosmérnök küldöttség élén az angol villamossági központ vendégéként érkező* Londonba. Berlin (MTI) Hasszán Ibrahim egyiptomi államiniszter, aki az egyiptomi köztársaság kormányküldöttségének élén résztvett a lipcsei nemzetközi árumintavásáron és belható gazdasági tárgyalásokat folytatott a Német Demokratikus Köztársaság képviselőivel, csütörtökön Nyugat-Németországba utazott. Hasszan Ibrahim pénteken megbeszélést tartott Erhard nyugatnémet gazdaságügyi miniszterrel. Az egyiptomi államminiszter a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Egyiptom a német kérdésben a semlegesség álláspontjára helyezkedik és ezért kész megerősíteni gazdasági kapcsolatait mindkét német állammal. Jíeiiít a rDí'hna(jtjaron s.áq J zerkei/Mi éqéhtz A Délmagyarország február 26 és március 4-i számában foglalkozott a Jégkunyhó műsorával kapcsolatban a színház művészeinek ottani szereplésével. Az újság egyik legfontosabb feladata helyes kritikával segíteni a művészeket és számukra megfelelő utat megmutatni. Ebből a szempontból örömmel vettem a lap bírálatát. A kritika után feltétlenül szükségesnek tartottam, Ihogy magara is meggyőződjem a kritika helyes vagy helytelen voltáról. Erre alkalmasnak mutatkozott a március 2-i előadást követő klubest, ahol a Népművelési Minisztérium kiküldötte és a színház pártszervezete előtt kívántam megnézni a bírált műsort. A bemutatót természetesen itt is Láng Elemér, a Jégkunyhó zongoristája kísérte, Csiszár Imre meghívásáról nem tudtam, nem is ismertem. A klubestre külön nem hívtam meg a Délmagyarország munkatársait, mert hiszen ők már látták a vitatott műsort. Ha „a gondolatokat ugyan ellesni nem lelhet" — idézem a cikket — de a gondolatokat megkérdezni lehet, és hogyha a Délmagyarország megjelent újságírói — amit természetesnek vettünk — megkérdezték volna véleményemet. szívesen elmondtam volna, de sajnos ez nem tbc •tént meg, mert a műsor után azonnal eltávoztak. így hát most levélben közlöm: a műsqr nem egyöntetűen rossz. Egészen elsőrangút produkál a paródia műfajában Lehoczky Zsuzsa, aki itt a színészi képességeit is megmulatta. Hont Ágnes és Mucsi István táncszámai ízlésesek és a műfajnak megfelelőek. Mezey Károly és Lehoczky Zsuzsa táncszámai nem sikerülteik, művészietlen koreográfiák. Ezeket az Istamfoul számmal .együtt — amely nem üti meg a művészi mértéket — kifogásoltam. Véleményem után természetesen a jövőben ezeket nem- adják elő. A jövőben a színház művészeinek azokat a műsoralt, amelyeket mulatóhelyen adnak elő, még gondosabban fogom ellenőrizni. Ügy vélem azonban, hogy az újságíró elvtársaknak is le kell vonni a tanulságot abból, amit rólam indokolatlanul írtak. Máskor ne gondolatolvasóként közöljék véleményüket, hanem nyugodtan forduljanak hozzám, biztosítom. hogy mindig szívesen és őszintén fogok felelni művészetpolitikai, etikai vagy egyéb kérdésükre. Dulca Antalné a szegedi Nemzeti Színház igazgatója Az ENSZ épülete előtt hivatalosan felvonták az új tagállamok lobogóit New York (MTI) New Yorkban, az ENSZ épülete előtt pénteken hivatalosan felvonták az ENSZ 16 új tagállamának lobogóját, amelyek a jövőben állandóan ott lengnek a többi 60 tagállam zászlója mellett. A zászlófelvonás alkalmából ünnepséget rendeztek, amelyen Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára mondott beszédet. Hammarskjöld a többi között kijelentette: -az egymás mellett lévő zászlók azt jelentik, hogy az államok különbözősége nem zárja ki a testvériséget és lehetséges együttesen építeni a világot, ahelyett, hogy azt háborúval elpusztítanák.* Az ünnepség alatt az új tagállamok képviselői az árbocok tövében helyezkedtek el. Hammarskjöld elvonult a képviselők előtt és mindegyikkel kezet szorított. Eközben felvonták az új tagállamok lobogóit. Átadta megbízólevelét a Magyar Népköztársaság szudáni követe Zágor György rendkívüli kö- ni kormányzótanácsnak. A meg* vet és meghatalmazott minisz- bízólevél átadásánál jelen volt a ter, a Magyar Népköztársaság kormányzótanács több tagja, to, szudáni követe március 10-én vábbá Mubarak Záruk belügyátadta megbízólevelét a szudá- miniszter. Ujabb hideghullám Olaszországban Kóma (MTI). Olaszországot hány napja már tavaszi enyhe pénteken újabb hideghullám időjárás honolt, igy az Abruzzok árasztotta el — jelenti az AFP .,.,,,/, , • • ,, .. ... , vidékét, Calabriat, Apuhat es hírügynökség. A hideghullám legjobban azo- Szicíliát. Az Abruzzokban lo kat a vidékeket sújtja, ahol né- órája havazik. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte IX. Frigyes dán királyt születés' napja alkalmából, A MOSZKVAI „Sarló és kalapács" nevű gyár dolgozói 1 március 9-én üzemi nagygyűlést rendeztek a magyar-szovjet barátság hónapja ulkalmábó. A (els/.ólalók méltatták a magyarszovjet barátság jelentőségét; Résztvett és felszólalt a nagy* gyűlésen Münnicli Ferenc, a Magyar Népköztársaság rend* kívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete. NEMZETKÖZI SZEMLE Kuruzslás és realitások A húszas években történt, hogy egy kedves és üzleti szellemmel ••léggé megáldott orvos, csodálatos új gyógymódot hirdetett meg. A kergekortól a sérvig minden betegségéé alkalmazható volt. Az orvos ineve után Coué-lnódszerként rbndkívlil népszerűvé vált gyógymód lényege az volt, hogy a betegnek állandóan azt kellett hajtogatnia: „minden pap, minden órájában, egyre javul a helyzet, egyre jobban leszek." Coué doktor e korszakalkotó felfedezése óta sok év telt el. Módszerét az orvostudomány, ha el nem is feledte egészen, de mindenesetre enyhén szólva elhany»—' golta. Érdekes dolog azonban, hogy a legutóbbi években ismét alkalmazták. Még hozzá — amit szegény Coué doktor bizonyára álmában sem remélt — külpolitikában. A New York Herald Tribüné c. tekintélyes amerikai lap ismert kommentátorai az Alsop fivérek megírják, Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere volt az, aki rugalmasan az orvostudományból a. külpolitikába plántálta át a csodadoktor módszerét. Csakhogy... Már a húszas években is bebizonyosodott, hogy Coué sarlatán volt. Hiába hajtogatták a varázsigét — a kergekórosok, továbbra is támolyogtak, s a sérvben szenvedők sem tudtak meglenni sérvkötő nélkül. Ami pedig e módszer külpolitikai alkalmazását illeti — mint az Alsop fivérek írják — „a világhelyzet rideg tényei semmivel sem támasztják alá Dulles nézetét". — mármint azt, hogy az erőpolitika hívei számára „minden nap, minden órájában egyre javul a helyzet." Nem hiszik el ezt még az amerikai külügyminisztérium magasrangú tisztviselői sem. S amit az Alsop fivérek különös nyomatékkal emeltek ki — nem hiszi az Egyesült Államokkal szövetséges nyugati országok egyetlen vezetője sem. Valóban. Erre mutatnak azok a nyilatkozatok, amelyeik különböző helyeken — Párizsban és Washingtonban, illetve Ottavában — hangzottak el, de ugyanazt hangsúlyozták. Az amerikai „crőpolitika" kudarcát, és új politika szükségességét. Pineau francia külügyminiszter beszélt erről Párizsban, Gronchi olasz köztárcüsági elnök Washingtonban, illetve Ottavában. Pineau ezt mondotta: „A háború és a béke problémáit illetően, semmiképpen sem értek egyet a nyugati politika általános irányzatával ... Szeretném rábírni angolamerikai barátainkat, liogy vizsgálják felül külpolitikánkat. A háború politikáját már túlhaladtuk, most békepolitikát kell folytatni . .. Kutatni kell azt, aminek a békés egymás mellett élésnek kell lennie..." A francia külügyminiszter e megnyilatkozása önmagában is igen figyelemreméltó. Nagyobb nyomatékot ad azonban szavainak az, hogy párizsi nyilatkozatával szinte egyidőben, a Öceán másik oldalán, hasonló nézeteit fejtette ki Gronchi olasz köztársasági elnök. ü is a nemzetközi helyzet új realitásaira hívta fel a figyelmet és hangoztatta, hogy fel kell hagyni az erőpolitikával, s helyébe a két rendszer békés versengését kell állítani. Kétségtelen, hogy ezek nem új elgondolások. Ezek megvalósításának sürgős szükségességét hangsúlyozta az SZKP XX. kongreszszusa, s ezt kövelelik jóideje már a néptömegek — de a józanabb burzsoá körök is. Komoly jelentőségűvé e nyilatkozatokat az teszi, hogy arra mutatnak: a nemzetközi élet realitásainak figyelembevétele egyes nyugati, „atlanti" országok vezetőinek hivatalos megnyilatkozásaiban is kezd polgárjogot nyerni. Pineau és Gronchi nyilatkozatainak e jelentőségét felismerték a nyugati fiívárcsokbnzi, Bizonyítja ezt beszédeik óriási visszhangja. Az angol, amerikai, francia, olasz, német, holland és más kommentárok megegyeznek abban, hogy a két államférfi új hangot ütött meg. Kiemelik: Pineau és Gronchi egyaránt azt a véleményt tolmácsolták, hogy országaik nem akarják az amerikai csatlós szerepét játszani — önálló, érdekeiknek megfelelő politikát kívánnak folytatni. A legváltozatosabb fejtegetéseken keresztül — de ugyanarra a következtetésre jutnak a párizsi Mondc-tól a londoni Times-ig és az amerikai New York Herald Tribunc-ig, hogy felül kell vizsgálni a nyugati külpolitikát. E következtetések levonása természetesen nagy nyugtalanságot keltett Washington és London hivatalos köreiben. Példa erre, hogy röviddel Pineau nyilatkozatának elhangzása után Eden angol miniszterelnök sietve meghívta Londonba Guy Mollet francia miniszterelnököt. Egyes lapok szemleírói szerint a meghívás nagyon is magyarázatkérés jellegű. Mások, mint például Highthower, az Associated Press amerikai hírügynökség kommentátora — szerint lehetséges, hogy az angol kormány, ha választania kellene Dullesnek a „szakadék széléig" táncoló politikája és Pineau felfogása között — inkább az utóbbi mellett döntene. Ezt a dilemmát az események majd eldöntik. Mindenesetre az is érdekes új jelenség, hogy a kérdés így vetődik fel. Ennek indilóokai kétségtelenül ugyanazok, amelyek Pineau és Gronchi beszédét sugalmazták. A néptömegek általános békekövetelése és az SZKP XX. kongresszusának ezt kifejező, világos elvszerű megállapításai. Mindennek a hatása érezhető Eisenhower amerikai elnök legutóbbi sajtónyilatkozatán is. Az elnök sajtóértekezletén azt fejtegette, hogy „a Szovjetunió politikája arra kényszeríti az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül külpolitikájának legalábbis a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos részét." íme a realitások utat törnek maguknak. Ez pedig a Coué-módszer újabb alkonyát jelzi. Mert a realitások megmutatják, hogy a Couémódszer nemcsak az orvostudományban, hanem a nemzetközi politikában is kuruzslás.