Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-06 / 56. szám

üELWaOYflRORSZISG Kedd. 1956. március 6. Mi történt a külpolitikában ? Nem történt előrehaladás a Saar-vidék kérdésében Pineau és Brentano szombati tárgyalásai során sem NYUGATI POLITIKAI KÖRÖKBEN váltottiliánul l'lneau francia külügyminiszter pénteki. az angol-amerikai laptudósftók társaságának párizsi ebédjén elmondott beszédjéről esik legtöbb sió. Pineau ez alkalommal ugyanis ' gynéhány olyan kijelentést telt, amely nemcsak francia, de angol és nmerikai hivatalos körökben is megdöbbenést és zavart okozott. A francia külügyminiszter azzal kezdte említett beszédét, hogy leszögezte: a háború cs a bébe problémáit illetően semmiképpen sem ért egyet a nyugati politika általános irányzatával. Rámutatott, mennyire helytelen kizárólag katonai erőkre helyezni a hangsúlyt, mert — mint mondotta — „u Nyugat így tért veszt a kommunisták békepropagandújévnl szemben". Mintán részletesen kifejtette n békés egymás mellett élés szükségességét és fontosságát, Kijelentette, lingy következetesen a Kelet és a Nyugat kulturális kapcsolatainak irányába fogja vezetni a frnnein politikát. „Szeretném rábírni angol—amerikai barátainkat — mondotta ezután . hogy vizsgáljuk felül külpolitikánkat. A háború politikáján már túlhaladtunk. Most békepolitikát kell folytutni... Kifejezte ezután hitét, hogy Frnnciuorsrég betöltheti nz összekötő láncszem szerepét a Kelet és Nyugat között Beszéde további részében foglalkozott Frnneinország észnk-nft'lkni helyzetével, n közép-keleti kérdésekkel, majd rámutatott azokra n hibákra, amelyeket n Nvtignt. követelt el Kelettel fenntartott kapcsolataiban, legfőképpen Azzal, hogy a katonai szempontok mellett nem Mihnk trkietettol a gazdasági segítség fontosságára. i.ffrt n Nyugat nem tesz erőfeszítéseket a béke.javnstaiok irányában, altkor megvernek bennünket, mind a propagandában, mind a politikában" — mondotta beszéde befejeziséül Pineau. Güy Mollet szombaton délután a párizsi angol nagyköveten keresztül meghívást kapott léden angol miniszterelnöktől, hogy látogasson el Londonba megbeszélésekre. A francia miniszterelnök elfogadta a meghívást és valószínűleg vosárnap utazik az angol fővárosba. Elég gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a Párizsi politikai körökben úgy értelmezik j Villamos töltés kisül a levea Guy Mollet-hoz intézett, angol meghívást, mint; főben. Ezt a villamos kisüAZ IJ TECHNIK 4 Az elektrohidraulikus szerszám l'incau külügyminiszter beszédének első következményét. PINEAU francia külügyminiszter szombaton Bonnban tárgyalásokat folytatott von Urcnlano nyugat-német külügyminiszterrel. Mini nz. AFP frnnein hírügynökség jelenlése hlrüladjn: „A két külügyminiszter mélyreható vitat folytatott a Saar-kérdéssel összefüggő problémákról. Megvitatlak a Warndt-szcnbúnvák bérbeadását, Franciaországnak saar-vidéki szénnel való ellátását, s a gazdasági átmeneti időszakról, a végleges gazdasági rendezésről és n Mosclc-csatornu tervéről tárgyaltok". A tárgyalásokat március 17-én a külügyi államtitkárok irányításával folytatják Párizsban. További jelentések szerint Adenauer és Hrentano bizalmas eszmecserét folytatott Pineau külügyminiszterrel, utóbbinak általános feltűnést keltett pénteki beszédéről. Az eszmecsere során Adenauer újra javasolta, hogy a N AT O-t építsék ki olyan szervvé, amely biztosítja a nyugati hatalmak .,együttes erélyes külpolitikáját" a Szovjetunióval szemben. Pineau francia külügyminiszter elutazása előtt egy órával sajtóértekezletet tartott a bonni külügyminisztérium előadótermében. Itt megismételte Párizsban tett nyilatkozatát, nevezetesen azt, hogy Németország újraegyesítésére, csak a nemzetközi leszerelés és csak a nemzetközi bizalom helyreállítása után kerülhet sor. Pineau kijelentette: — Az utóbbi években lezajlott értekezleteken az volt a helyzet, mintha a tárgyalásoknál ülő emberek nelh akarnák meghallani egymás szavát és érveit. Egyesek a leszerelést, mások a német újraegyesítést követelték. Ez a módszer nem sok jóval biztat. Ezért inog kell valósítani j a leszerelést és ezzel helyre kell állítani a nemzetközi bizalmat. Csalt ebben a légkörben kép- j zelhétö el olyan nemzetközi értekezlet, amely. valóban megoldja a német újraegyesítés pro-1 blémáját lést gyakran felhasználják a Az ebben az övezetben elhelyezett anyagok tönkremennek, deformálódnak. Nézzük most meg. hogyan keletkezik ez a rendkívül technikában: a villanyhe- nagyerejű hidraulikus ütés. gesztésnél, a fémek szikra- A szikraikisülés csatornájámegmunkáh.sárnál slb. Sok- nak keresztmetszete a kezkal ritkábban van dolgunk deti stádiumban kicsi és szikrakisülésekkel folyadék- ezért csak kevés áramot tud ban. Ebben az esetben a kisülést intenzív gáz- és gőzképzőtlés kíséri, ami nagyarányú rombolásokat okoz. így például a szikrakisülés az olajkondenzátorban, vagy transzformátorban tönkre teszi a készüléket. Ezért hoszszű időn át azon a véleményen voltaik, hogy a folyadékban történő kisülést nem lehet gyakorlati célctara felhasználni, s főképpen arra törekedtek, hogy megtalálják a kisülést megelőző eljárósokat. Pedig ez a megállapítás korai volt. L. A. Jutkin leningrádi mérnök tanulmányozta a nagyfeszültségű kisüléseket folyékony közegben és eközben felfigyelt arra, hogy ezek a kisülések együttjérnak a folyadékra gyakorolt mechanikus behatással. Ez sokszor veszélyes robbanást okoz. A hidraulikus ütés erejét tehát nem egyszerű dolog felhasználni: keresztülbocsátani. Mivel azonban a különleges villamos kapcsolás esetén az áramerősség a kisüléskor tíz- és százezer amper. így ezt az erós áramol kereszlülbocsátó csatorna gyorsan szélesedik. A .szikrakisülés csatornájának bővülési sebessége meghaladja a másodpercenkénti 10 ezer kilométert. Ennek következtében a környező folyadék óriási mértékben felgyorsul, szanaszét repül és jelentős nagyságú üreget Qrépez. Ez utóbbi mindjárt a keletkezés után bezáródik és ezáltal kavitációs ütés keletkezik. Ilyen módon a vlllamosenergia átalakul közvetlenül mechanikai energiává. L. A. Judkiti olyan módszert dolgozott ki, amelynek segítségével hosszú és nasyerejű szikrakisüléseket lehet Az SZKP XX» kongresszusi! hatalmas hozzájárulás a béke ügyéhez Edvard Katdelj beszéde a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége nov:szadi járási bizottságának konferenciáján Belgrád (TASZSZ) Edvard továbbfejlesztéséhez, előmoz- mozgalom kérdéseiről szólva Kardelj február 2l)-éh a Ju- dítják a jobb, kölcsönös meg- kijelentette: goszláv Kommunisták Szövet- értést és a baráti együttműsege noviszádi járási bízott- ködést Jugoszlávia és a Szovsagának konferenciáján bc- jetunió népei és szocialista szédet mondott. Részletesen erői között. A kongresszus isfoglalkozott a Szovjetunió mét meggyőzően igazolta, Kommunista Pártja XX. hogy mennyire volt helyes az kongresszusának jelentősé- új körülmények között az, gcvel. Hangsúlyozta: Ez a hogy a Szovjetunióval és ve- Természetes kongresszus kimagasló esc- zetö erejével, a kommunista hogy épp a Á mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban most abban a helyzetben vagyunk, hogy határozott lépést tegyünk előre a falu további szocialista átalakítása céljából. mondotta —, mezőgazdasági mény volt. amelynek hatású parttal a baráti viszony és az termelés szocialista szektoráhoeszú éveken át érehető lesz együttműködés megteremte- nak kell falusi politikánk kic amelynek teljes jelentőségét sere orientálódtunk. induló pontjának és támaszának a jövőben lehet majd Beszédének második részé- nak lennie. ! cl mérni. A kongresszus ha- ben Kardelj n kommunisták Kardelj beszéde befejező tslmas hozzájárulás a béke szövetsége belső feladataival részében foglalkozott azokkal ügyéhez és a népek békés és a jugoszláviai szocialista a tennivalókkal. amelyek < gymás mellett éléséhoz. építés néhány időszerű kérdé- megvalósítása révén biztosítNem kétséges — mondotta sével foglalkozott, majd a ható a falu szocialista fejlő—. hogy az ellenkező állás- mezőgazdasági szövetkezeti désének következetes iránya, pontot valló bírálók kifogásolnak majd egv. vagy más formulát és kifejezésre juttatják majd bizonyos kételyeiket. Aki azonban tárgyilagos szemben,nem Ugadhaí Uun?ai Ul?,.° kor.má,,yf. ,,li; farl f (««voKuiok 28,0 gázaié"] ^trtte: «A világ tudatnia, hogy a kongresszus an- r,I'"nilcla1' . ",0" tárgyalásokat ka), Szabad Demokrata Part 21 san vagy nem tudatosan a nak a béketÖrckvésnek a [ol>'taltak es megállapodtak ab- (szavazatok 16.6 szazai,kai. Át- szoclalista gazdasági rend kifejezője volt, amely mély ^an< hogy a ket ország közölt települtek Partja 7 (szavazatok felé halad„ gyökereket vert a mai HZOV- diplomáciái kapcsolatokai létesít- b,J százaléka), .let életbe és társadalmi fo- senek.^ öt további mandátum sorsa Ivamatftiba. A Népköztársaság Elnöki Ta- ,nóg ncm isn,eretes. kongresszus ~ abbóL" tííU,ól, ,hoLpy 4fH„ n nem- "z,,Um 18 elöáégiUe a nepek ko A Magyar Népköztársaság és léku), Német Szociáldemokrata előállítani. A vízben 1 néa robbanásnál nagy meny- térnél hosszabb szikra keletnylségű gáz és gőz kelet- kezetf. Megváltoztatva a kikezik. ezenkívül pedig a sülés váltakozásának frekkisülcs övezetét körülvevő venciáját és az egyes kisülérngalmas gázlnirkolat tom- sdktnél keletkező energiát, növelni, vagy csökkenteni lehet a hidraulikus nyomást, vagyis a folyadéknyomás irtenzitásét a megmunkálandó anyagokra. Az elektorhidraulikus jelenségnél keletkező rendkivül nagy nyomásokat különböző célokra használhatják fel, elsősorban kőzetek darabolására, fúrására és üsszezűzáséra. Az elektrohidraulikus fúró tulajdonképpen egy acélcső, amelyen keresztül víz áramlik. A cső végén egy fúrókorona belsejében helyezkedik el a központi elektróda. Az elektródát és a csövet szigetelik egymástól, s az áramforrás két pólusához csatolják. A szikrakisülések a közpftja a kisülés mechanikai hatását a folyadékra. A hidraulikus ütés intenzitásának: fokozása céljából minimálisra kellett csökkenteni a szikrakisülésnél keletkező gázok és gőzök mennyiségét. Ezt egy egészen egyszerű vi llnmoskapcsolas.su 1 sikerült elérni, amely lehetővé tette, hogy sokszorosra fokozzák a szikrakisülésnek a folyadékra gyakorolt mechanikus hatását. Az ilyenkor megfigyelt jelenség, amelyet elneveztek elektrohidraulikus effektusnak, bármilyen folyadékban végbemehet. A folyadékban lezajló szikraklsülés eredményeképpen rövid időre rendkívül nagy hidraulikus nyomás keletke- ponti elektróda forgása közzik. A folyadék a nyomást ben végigfutnak a fűrókotovább adja a vele érintkező, róna vízzel körülvett egész vagy a folyadéknyomás öve- homlokfelületén. A kőzetet a zetében lévő anyagoknak, szüntelen hidrauLikus ütések összezúzzák és a fúró fokozatosan behatol a keletkező nyílásba. A 30 milliméter átmérőjű, korundból készült laboratóriumi fúró percenként 3—5 centiméter sebességgel halad be a kőzetbe. Ilyen fúró egyszerűen készíthető, nincs hozzá szükség nagy szilárdságú anyagokra. Az elektródák üzem közben nincsenek kitéve nagy mechanikai igénybevételeknek és ezáltal jóformán egyáltalán nem kopnak. Az elektrohidraulikus zúzok a kűzettömböket finom porra törik össze. Az új eljárással mér előállították különböző fémek kolloid-oldatát és mikroporát. A porkohászat szempontjából rendkívül nagy jelentőségű az, hogy ilyen módon a fémeket szilárdságuktól függetlenül őrölhetik. Jutkin kísérletei azt mutatták, hogy az elektrohidraulikus szerszámot használhatják föld, vagy beton tömörítésére, cölöpök levervsére, köszörükövek atlyukasztására, csövek tágítására. Igen jó eredményekkel jártak azok a kísérletek, amelyeknél az elektor-hidraulikus hatást kovácsoló é* tömítő berendezéseikben használták fel. A hajókon az elektorhidraulikus szerszám alkalmazható a hajótestek tisztítására, vízalatti mentő- és javítómunkákra. Az' elektrohidraulikus hatás nemcsák az anyagok mechanikus megmunkálására használható. A nagy folyadéknyomások jól értékesíthetők egyes vegyi folyamatoknál, a szivattyúkban és a folyadékok adagolására, porlasztására szolgáló fúvókákban, emulziók nyerésénél. A folyadékban végbemenő szikrakisülés az ultrahang forrása, Az ilyen módon nyert gyors és intenzív ultrahang-kisugái-zások megfelelőek a geológiai felderítés céljaira, a hidrolokáclóra, a visszhangos mélységmérésre. vlzalatti hírközlésre. A leningrádi Műszaki Főiskola elektrohidraulikus laboratóriumában érdekes kísérleteket végeznek az új folyamat megismerésére és gyakorlati alkalmazásának megállapítására. Sz. Jakovljev Nclirn njilalkozala Delhi (TASZSZ) Mint a Press Trust of India hírügynökség jelenti, Nehru miniszterelnök március 4-én a kereskedelmi és Iparkamarák szövetségének ülésszakán tartott megnyitó beszédében kiA marokkói függetlenség visszhangja Eszak-Afríkáhan 1 ppen ezért a leUétletnül előmozdítja a nem- .„.. , ,, . . .,,„..»., •zetkötl feszültség további ^ótti baráöaB^é^e^üUmúktklÓH enyhülését és a kölcsönös megértését. aZlág"'^ 'a Burmai' Vniolő- t»"*ai tartózkodásának utolsó Beszéde további részében tiHli diplomáciai kapcsolatok fel- napján - megtekintette a csehKnrdelJ kifejtette, mennyire vételéhez szlovák főváros nevezetességeit. •••••^^^^^^^H^^^^^^^ÉÉIIMÉÉHAÉB telt a \o tnudhhl z-oni Daraisng es cgyuiiiuuKuur» nénel lohb megszilárdítását cs fejlesztését - , J'rág? l/'v)- A magyar parnepek jooo a Magyar N,vköz- la'"cal1 küldöttség vasárnap gyjelentöségüek a kong- * A küldöttség látogutási -Zus határozatai a világ Helsinki (APP) Kt új finn ',trps prágai várban. . 'önböző szocialista és hala- korm,-u,y _ melyei K. A. Fa- A küldöttség délután "icgie-jM aondolmozgalmai közötti együtt- , • (rt0CjB|írt,,) alakított kintette « Prágtt közelében, Sia- keU g0M* cödes megleremtesehez __ k.„nl 'n(Wnl, „ pynó, ,-.pnW nagy ,,j vizicrőmü-1 koal1A jelenlegi körülmények között — mondotta Nehru — semmilyen más út nem lehetséges. Csak a szocialista rendszer szüntetheti meg az. összes osztályiisszeütközések alapját és biztosíthatja békés eszközökkel az emberiség fejlődését. Nehru hangsúlyozta, hogy | »a nemzeti és nemzetközi ! problémák megoldásánál űj Párizs (MTI) A marokkói szultán hétfőn hagyta el Párizst, hogy visszatérjen Rabatba. A szultán közölte, hogy pénteken beszédet mond a marokkói kérdésről. A marokkói kormány közleménye Ben Jusszef Marokkóba visszatérése alkalmából bejelenti, hogy március 5-én fizetett munkaszüneti napot tartanak. Marofckó-szerte nagy örömünnepségeken üdvözölték a függetlenség kivívását. Marokkő legnagyobb városaiban. így Casablancában. Rabatban. Mckneszben, Marrakesban stb. hatalmas tömegek vonultak fel az utcákon. Tütetésekre került sor Spanyol-Marokkó fővárosában, A spanyol kormány egyébként a francia-marokkói nyilatkozat ismeretessé válása után azonnal minisztertanácsot tartolt s elhatározta, hogy jegyzéket intéz a francia kormányhoz. A minisztertanácson Franco tábornok ls részt vett. A jegyzéket a Fra.nco-kormány már elküldte 3 francia kormánynak, szövege azonban még nem ismeretes. Össznémet munltáséifekezlelel tarioiiak Lipcsében • égés feltételek megváló:ásóhoz. Megállapította: a kongresszus jelentős elő meg — tagjai közül négy en uOoifildemokratákliöE, négyen «r vet. Agrárszövetséghez tartoznak. IJpese (MTI) A nemzetközi árumlnt.avésár alkalmából Lipcsében szombaton és Tetuanban is, amelyet fellő- vasárnap össznémet munkása kongresszus jelentós em- Finn Néppárt relialadást tett ^'"f'f' éfa'lvél Néppárthoz^ leren es annak az iranyzat- v Belgrád (MTI). A Jugopress j értesülései szerint március deé- tékán Df-Delhiben gazdasági tárnak a megszilárdításában. mely szerint a politikai forMárcius 3-án Belgrádban getérteU n Szovjet Állami Duna- gynlásohra kerül sor India é, Karacsi ban, l'akörtán fövárte tenger]lajózáti Vállalatnak. a Jugoszlávia kormányküldöttsége között. ; szóidé. Gerhurd Hurrig profes-z felsőoktatásügyi nullákat összhangba kell 8al»a", n,a >ezd«d.k a StAiU Jugos.Jáv Folyami Hajózási hozni a íermelőerők fejlett- dolkclct-azsiai agresszív szövet- Tclrsasllgnak. és a Jugoszláv ségenek fokával. tagállamai ktdügyminiszte- Dunavs.ki r.ojd Hajózási TársaMiután ismételten hangsú- rci,u'k .^romnapos, zart ajtók sá k a tiil.gya|ásili. A lanácsviiutan tsmfcieiien nu.i»au m(j^l(|j )anArskozása. A megbe- , , , ........ „, „•„.,,•,„. ' . , i ózta a kongresszus határo- Jésekrn résztvesz Pulles nme- kozusok a kölcsönös mcgei K s é9 jk4r vezetésével az országos itlainak rendkívüli jelentő- ^ Selwyh Líot/(f imgol a teljes megegyezés sZeUemebcn gét. a következőket mon- pineau fronc;n külügyminiszter folytak. z . ,« hi^rmvos < A ,tolf>ttlfsok I sóg hétfőn elutazott. A Német VTnotmnr tehes tllZonyOS- » ,,„, „m.-.nién.-l <Mnk n n n tar- ° j tori értekezlet alkalmából linjzánkba jött felsőoktatási küldütt•' C prcdniénveit amelye'V dátuma a következőképpen osz- mös kereskedelmi és SritatóS lik meg: Keresztény Demokrata kérdésekről amelyek m, *h a ^ializmu Unió 56 (szavazatok 42,6 száza- felet érdeklik. mind a két terhelycltes búcsúztatta hegyi repülőtéren. bogóztak. A tömeg felvonult a város utcáin -Éljen Mohammed! Éljen a függetlenség! Le Spanyolországgal! Le a gyarmatosítással!» jelszavakat kiáltozva. A francoista rendőrség többször közbelépett és heves összecsapásokra került sor. Az összetűzések eredményeként 40 tünatlamtit- tetö megsebesült, 50-ct letarrck- tóztattak. A varos az este folyamán valósággal az ostromállapot képét mulatta; őrjáratok helyezkedtek cl a főbb útvonalak mentén fekvő háza terraszain, figyelve a felvonulók tömegét. A nemzeti körök hétfőre tüntetést jelentettek be. a francoista hatóságok azonban betiltották. értekezletet tartottak, amelyen 1500 német szakszervezeti funkcionárius és üzemi bizottsági tag vett részt, köztük 1100 nyugat-németországi szaikszer vezet i f unkc ionári u s, Illetve UB-tag. Rudolf Klrshner, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége országos vezetőségének titkára megnyitó beszédében kijelentette: Minden német munkásnak érdeke, hogy a béke fennmaradjon és megszilárduljon. A német munkásosztály egyértelműen azt kívánja, hogy halálos ellensége, a német militarizmus soha többe ne kapjon fegyvert a kezébe.