Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

Kedd. 1956. március 27. 3 DELMMYttRORSMr, Kinek könnyű újítani ? — KÖNNYŰ AZ OLYAN Ezt vallja Csurgó László, az a munka, az új gép többet SZAKMUNKÁSNAK újítani, alkatrész- és szerszám-mü- áll, mint dolgozik, aki már harminc éve dolgozik hely művezetője is, aki az Az Autójavítónál egyik újía szakmában — hallottam a iparágon belül a harmadik tás a másikat éri. Napról napmlnapaXI. Autójavító Válla- újító. Sokszor elmondták már ra fejlődik a technika, s ma lat kapujában. Fiatal, 20—25 neki: könnyű magának Laci már alig van olyan gép, éves fiatalember mondta ezt bácsi, kisujjában van a szak- amely hasonló az eredetihez. barátjának, amint éppen ha- ma. zafelé indultak. Előbb én is arra gondoltam, igazuk van. Később azonban rájöttem, hogy még sincs Igaza fiatal barátomnak. Aki már 30 éve dolgozik a szakmában, az valóban sok munkatapasztalattal rendel— Nemrég olvastam egy szovjet könyvet, melyben leírják, hogy a dugattyú készítését automatizálták. Egy egész gépsor működését két mérnök irányítja. Nálunk a legjobb esztergályos végzi a dugattyúk esztergálását — magyarázza Csurgó László. — Az elmúlt tíz év alatt többet — Pedig újítani nem olyan könnyű dolog. Aki azt vallja, hogy egy elképzelés elég az újításhoz, téved. Az első feltétel: felfedni a problémát. A második feltétel: keresni a megoldást. Ezt pedig szak_ könyvek nélkül, állandó tanúkezik. Inaséveíben azonban j^f Mltehgeto,. En csak az autóiparban a nehezen jutott a szakköny- ^'et tudok M^'t Sor technika, mint 50 év alatt. A vekhez. Egyik ismerősöm be- ^hSto fellMik a tehn szakmunkást egyre inkább az szélte, aki szintén autószerelő, a jSb£n íehe különbözteti már meg a behegy inasévei alatt zsebpénzét fcuSk vélt doteok min tanított munkástól, hogy adta másik társának, csak- do'gok-. mennyit tett a technika fejti ogy megkaphassa az „Esz- péj?a"i a lejtéséért, tergályosok, marósok" zseb- ™lyhutes mindennaposak. SOKAlG KERESTEM FIAkönyvét. Ma meg: jól felsze- IGAZA VAN CSURGÓ TAL BARÁTOMAT a XI-cs relt műszaki könyvtárak van- LÁSZLÓNAK. A Xl-es Autó- Autójavító Vállalatnál, hogy nak mindenütt. A Xl-as javító Vállalat dolgozói közül elmondjam neki is: könnyű Autójavítóban különösen. Aki jó néhányan a menetvágási, az olyan szakmunkásnak űjíazzal dicsekszik, hogy jó szak- nem is olyan régen még kéz- tani, aki forgatja a szakkönymunkás, szereti a szakmáját, zel, vagy esztergapadon vé- veket. Nem találtam meg, s az mindent megtalál a könyv- gezték. Ma már légpárnás ezért így hívom fel a figyel;árban. Szovjet szakkönyvek menetvágó szeli a vasat, s az mét: a szakmunkást egyre magyar fordítását, folyóira- új gép, melyet Csurgó László inkább az különbözteti meg tokát, melyek a legújabb tí- készített, egyik napról a má- a betanított munkástól, hogy pusú autóik szerelését ismer- síkra háromszorosára emelte felismeri a technika fejlesztétetik. Aki ezeket forgatja, aki itt a termelékenységet. Régen sének fontosságát, nélkülöztanul, az könnyen újíthat, ha az volt a probléma: nem győz- hetetlenségét, tehát — újít. nem is szakmunkás 30 éve. zuk a menetvágást. Ma kevés (f) II móratialmi és a tápéi ú fűrtíK is segítik a Dunamenti paitásaikat H. Molcsán Olga levelezőnk jelenti: „Szép példáját mutatta az árvízkárosullak megsegítésének n Mórahalmi Belterületi Általános Iskola IV. osztálya. Az egy forintos-mozgalmon túl ruliuncműt is gyűjtöttek az árvízkárosultak számára. Szüleikkel otthon gondosan becsomagolták a meleg kabátokat, ingeket, sapkákat, cipőket több alsó- és felsőruhát. A gyermekek maguk vittek a nagy csomagot a postára, s adták fel mohácsi pajtásaiknak. Az úttörők pénzgyűjlése már elérte a 700 forintot. Az óvodások farsangi előadásuk jövedelméből 200 forintot küldtek az árvízkárosultaknak". Balázs András a tápéi iskola rajtanács-elnöke többek között a következőket írta levelében: „Elhatároztuk, liogy az egyforintos felajánlásokat túlteljesítjük. A Tápéi Általános Iskola Egy kiállítás képei MINDEN ÜJ képzőművé- Az Ady-versck témáit megtesszeli kiél- tesító illusztrációk azt bizonyítlitás megnyitását izgalommal i'lk> lwSU Balázs G. Árpád minvárja a szegedi közönség, mint dig az élet áramában élt. Haahogy most Balázs G. Árpád jes- sonlóképpen a „Család" kompotőmüvész grafikai kiállítását is Hciójában is ez tükröződik, mely várta. Az ünnepi beszéd, — me- nyolc motívumot ölel fel. A lyet Vincze Antal YB-clnökhe- anya és gyermeke" nagylyetles tartolt csütörtökön dél- szerű kor-rajz; lüktető drámai után a Móra Ferenc Múzeum ságot fejez ki.- A „Törvényszéki képtárában — elhangzott már, s riportrajzok" a múlt elleni lámost figyelem a szemlélődő kö- -adás kifejezői. Balázs karikatúrái viszont az élet kis és nagy visszáságait vetítik elénk. Balázs mindig igyekezett választ „Lakás-aktívák" a Szegedi Kender fonógyár ban zönség arcvonásait. Az idős, de fiatalos lelkescdésü művész sok évtizedes mun- , kásságát ölelik fed a kiállított adm «? Riadta kérdeselire, s művek. Linóleum- és jametsze- cz többc-kevésbe sikerült is tek, rézkarcok, litográfiák, re- nc!uruza- és tusrajzok és — monoty- Jánoska Tivadar jcstőmüvész piál;. S ez utóbbi kifejezési mód úgy nyilatkozott e kiállításról, és forma mellett hadd álljunk mint amely bárhol megállná a meg egy szóra, hiszen nálunk helyét. Változatos, témában gaznagyon kevesen áldoznak ennek dag művészi mondandót fejez ki a nehéz munkálkodásnak. A egészében e kiállítás. Tápai Anmonotypia abszolút biztos raj- i„l szobrászművész az Bröm MJü .. sot követel, s ezért olyan fris- hangján szólt Balázs önálló kiVII. fiúosztálya az úttörőcsapat *efc « elevenek még ma is a tíz- állításáról, mert közős öröm így második raja 33-an 123 forintot, egynéhány esztendővel ezelőtt együtt látni egy sokat hányatott gyűjtöttünk. A többi raj erediné-' készült müvek is. A monotypiá- éief termékeny munkásságát. nye is az egyforintos átlag fö- j «int« egyedül álló Balázs A h;mtolt m,-vek c.iííühben G- Árpad művészete. „Leghoharcos szándéhról, cselekvő akalehb altnak szivéhez a szociá is ^ ^ ,UáUitról beszélnek, lemuk, a dolgozó ember, a /uhl- . , . , műves, a munkás" - írja róla Vahzs G- Ar"ód hosszú ideig 1933-ban az egyik újság. Jugoszláviában dolgozott mint kariliatúrista és illusztrátor. LegI lött van mar". Egy orvosi rendelő berendezése Igen értékes a szegedi Orvosi Műszer KSZ dolgozóinál; az árES VALÓBAN így is van. gazdagabb témái is ebből az Balázs mű- időkből valók, mert Báláz vízsújtotta Duna-menti területek vészetéből ,oha ncm hiányzott együtt tudott érezni a jugomprycorrili»cr»rr> tőwtónt fnloiánl 1 _ _ ie e ....»._.•!• " ... megsegítésére történt felajánló sa: egy teljes körzeti orvosi renITT ÜLÜNK városunk legnagyobb üzemének csendes ÜB-irodájában, s a lákáskérdésről tárgyalunk. Van róla mit beszélni, hisz ennek a régi szegedi gyárnak a munkásai még nem tudtak valamenvnyien új lakásba költözni, s a sok-sok száz dolgozó között bizony még aikad olyan, aki lakásgondokkal küzd. Éppen most jött be az irodába egy asszony a vizesfonóból: lakás kellene neki. Lehet, hogy más vállalatnál azt mondanák: menjen a tanácshoz. Itt azonban türelmesen meghallgatják. A Szegedi Kenderfonógyár vezetői — a pártbizottság, az üzemi bizottság, a vállalat vezetősége — természetesnek tartják. hogy erejükhöz, a lehetőségekhez képest segítsenek a dolgozók lakáshelyzetének megoldásában. Kovács Sándorné elvtársnő, a szakszervezet TT-se büszkén mondja, hogy a lakásaktívák egy-két esztendővel ezelőtt körülbelül 150 lakást kutattak fel a gyár dolgozóinak. — Most mit tesznek ebben EZ ügyben? — Most is érünk el eredihényt a lakáskérdés megoldásában — kapcsolódik be a beszélgetésbe Bürgés Mihályné elvtársnő, az üzemi pártbizottság agit.-prop. titkára —. Itt van például Kalmár Jánosné, aki a finomítóbat dolgozik, öten laktak albérletben egy szobában a Petőfi-telepen. Tudtunk neki lakást szerezni. A Hajnal utca 27. számú **Liliom»-féle házban már egyszer igényeltünk egy szobát, de a tanács elutasította kérelmünket. Nemrégiben megint kiigényeltük — ismét megfellebbezték. Jómagam a tanács három szakemberével elmentem a házba és kiderült, hogy egy, az igényelt szobánál jobb szoba-konyhás lakás is áll ott üresen. — Sok utánjárással lehet lakást szerezni? a bejelentés igazát. Ilyen másutt is előfordul. Persze, mi nem hagyjuk annyiban az ügyet. És olyan jó az, mikor végre, ha nehezen Í6, egy-egy nagy-családos dolgozónk jobb lakáshoz jut. — Itt van például Botos Mihály külsőgyári dolgozónk esete — említi mindjárt a példát Kovács Sándorné —. Katona volt, leszerelt, s ahova nősült, ott bizony títörtént egy másik ilyen eset is: a Somogyi Béla utca 20. számú házból elköltözött az egyik dolgozónk és egy másik munkásunk kapta meg lakását — olyan, aki eddig nagyon mostoha körülmények között lakott. Nem mondom, jártunk utána sokat, de megérte, mert üzemünkben érzik a munkások, mindent megteszünk, hogy segítsünk rajtuk. ... . ., ..iuacciiuniai uuvur ciuiu ni untdelot akarnak eljuttatni az egyik k ^seszerüséarvizsujtotta Duna-menti koz- ' JJÍnci dekoratív kifejező segbe. E rendelő felszerelesét , . ; ,. p{. zen laktak, egy szobában. Számára már nem volt hely, I MOST ISMÉT | e TinTV-»lrítT fuHntfi hnl 1 - a lakásaktíva-hálózatot — mondja Kovács Józsefné, az üzemi bizottság elnöke a beszélgetés végén —. Kutatjuk, keressük a még mindig meglévő üres szobákat, lakásokat, mert akadnak még ilyenek és hadakozunk a megszerzésükért. így akarunk segíteni a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak lakáshelyzetén. Ezt a példát másutt is követhetik városunkban. M. T. s napokig nem tudott hol aludni. Elmentünk a tanácshoz, mondtuk, hogy egyik dolgozónk lakását, aki vidékre kerül, adják át ennek a fiatal házaspárnak. Sikerült elintéznünk és mi még úgy segítettünk Botosékon, hogy a szociális alapból fedeztük a költözés költségeit. Az új házaspár kapott tőlünk ágyat, szekrényt, széket, edényeket, pokrócot, s még a feleséget is felvettük ide a gyárba dolgozni. De — Mongol-cst lesz ma délután tí órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthon nagytermében. „Baráti népünk keleten" címmel Ismertetőt mond dr. Princz Gyula tanszékvezető egyetemi tanár. Az esten bemutatásra kerül a Sztrájk című játékfilm. — A Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja ma este 7 órai kezdettel a TTIT Horváth Mihály utcai klubjában vitaestet tart. Tárgy: a romániai magyar irodalom helyzete. Előadó: Diósszilágyi Ilona nagyváradi tanárnő. — A mongol-est rendezősége a Városi Tanács népművelési osztályával közösen rendezi meg a Hazafias Népfront nagytermében (Vörösmarty u. 7.) a Mongol Népköztársaság mezőgazdasága Bizony, heteket töltünk című kiállítást. A kiállítást el, míg egy-egy lakáskérdést ma délután fél 6 orakor nyitmegoldunk. Szívesen tesz- ja meg Mison Gusztáv, az elmár 1 g™ Imelvtársnő, a gyár dolgozója válaszol. aki időközben jött be a szobába: ő a III. kerületi, s a Városi Tanács tagja már évek óta foglalkozik a dolgozók lakásproblémáival. Gyálarétiek — az árvízkárosultakért A gyálaréti Koimszomol Tsz tagjai méltón kivették részüket az árvízkárosultak megsegítéséből. Nacsa István és Varga B. György a háztáji gazdaságukból egy-egy növendék szarvasmarhát jut- marhát, tatnak el a bajbajutott Duna- ajánlott menti parasztoknak. Becsei sziik, de sokszor nehezíti a munkánkat az, hogy a bejelentések — hol van például kiigényelhető lakás — nem mindig igazak. Ilyenkor hiába töltjük időnket a nyomozással. Például a Szent László utca 5. szám alatt, ahol Götz Gyulánéval voltunk — aki ugyancsak gyárunk egyik lelkes lakásaktívája — nem engedtek be bennünket, hogy ellenőrizzük ső kerületi Tanács VB-elnöke. — Tegnap este 7 órakor a Gyufagyár kultúrtermében, a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat vezetősége vacsorán látta vendégül az üj üzemrészt építő munkásokat. A „zöldág" alkalmából rendezett összejövetelen az építőmunkások ígérték, hogy a kitűzött határidőre elkészítik a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat új üzemrészét. György 10 kiló burgonyát, lö kiló babot, szalonnát ajánlott fel az árvízkárosultaknak. A községben többen 50 kilogramm terményt küldenek el. Maga a Komszomol Tsz vágókét mázsa búzát fel és ugyanakkor több mázsa spenótot értékesít, s annak összegét küldi el az árvízkárosultaknak. A gyálaréti tanács dolgozói fizetésük 10 százalékát fizetik be az árvízkárosultak a dolgozó ember ábrázolása, szláv nép egykori kisemmizett, Macedóniai udvar" című mun- küzdelmes életével. képzőművészeti tanulmányait BALÁZS képezi többek között egy v,zs- ;,eri- nmnhások-.jai °Albán /a. nagybányai müvésztelepen kezdgaló-asztrd, műszer-asztal, szá-' & halározott életer5s le meg, ma,d Budapest. Münmos érteke* műszer műszer- j ^(u . . gnkat mondanah ne. chen és Bécs után a prágai Frsszekreny íróasztal. Az Orvosi f._nfc_ A Macedún külvárosi ut- tSművészet. Akadémia követkeMuszer IySZ do gozór kérték az jc(.;i„ váUozatos témÁi snrnkoz. zett, ahol tanulmányait bejeEgészségügyi Minisztérium ^\nak elink, majd „Belgrád látki* Mostam kiállítása meg* l 1 mehjhcn megl<apó eleven- BySzően dokumentálja sokoldalú .éget, meseszerűséget és mégis munkásságát és erős művész, monumentalitást /e/ez ki kevés temperamentumát, rajzzal is Balázs. Lődi Ferenc tékcs osztályát, liogy jelülje meg számukra hová küldjék cl fel ajánlásukat. Már e héten működik a szalagcsiszológép A negyedévi műszaki intézkedési terv végrehajtása nem ment simán a Szegedi Bútorgyárban sem. Különösen egyik pontja — a szalagcsiszológép alkalmazása a fényezésnél — okozott problémát. A gépet felszerelték, működött is, de egész műszakot nem dolgozott. A baj olt kezdődött, hogy alig fordult meg egyszer a feszes csiszolópapír, máris elszakadt. Gondolkodtak a műszakiak, hogy lehetne a szakadást megszüntetni, mert nagy előnyt jelent a gép üzemeltetése: növeli a termelékenységet. Juhász László elvtárs, az üzem igazgatója szerint háromszorosóra emelkedik a csiszoló állandó működésével a termelés. Elhatározták, tökéletesítik a gépet, s így a felszabadulásiműszak utolsó napjaiban már vászonnal bélelt csiszolópapírral fényezik a bútorrészeket. mára. — Cukrászsütemény-vásárt rendez a Hungária szerdán és csütörtökön a Virág-cukrászdában. A legújabb cukrászkészítményeket mutatják be a vásáron: rendelésre a hússzá- véti süteményeket házhoz is szállítják. A török követ bemutatkozó látogatása a Minisztertanács elnökénél Cemal Yesil, a Török Köz- 26-án bemutatkozó látogatársaság magyarországi rend- tást tett Hegedűs András kívüli követe és meghatal- elvtársnál, a Mlnisztertamazott minisztere március nács elnökénél. Az osztrák követ bemutatkozó látogatása a Minisztertanács elnökénél Dr. Walbher Peinsipp, az nisztere március 26-án Osztrák Köztársaság ma- mutatkozó látogatást gyarországi rendkívüji követe és meghatalmazott miHeged üs Andrásnál, a nisztertanács elnökénél. betett MiDr. Palló Imre vendégjátéka Szegeden Ma este a szegedi Nemzeti Színház Álarcosbál előadásán dr. Palló Imre Kossuth-díjas kiváló művész, az Operaház tagja énekli René szerepét. — A Pedagógia Főiskola a magyar—szovjet főiskolai hét alkalmából könyvvásárral egybekötött szovjet könyvkiállítást rendezett a főiskola tanácstermében. — ,Belső-Azsla népeinek élete" címmel március 28-án, szerdán este 7 órai kezdettel vetítettképes előadást tart Szabó Mátyás múzeológus, a Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatója, az MSZT Horváth Mihály utcai klubhelyiségében. Minden érdeklődőt szeretettel vár az MSZT képzőművészeti szakosztálya. ÁPRILIS 1-én, vasárnap Kis* kundorozsmán országos állat- és kirakodóvásárt tartanak. Két sor ház a mahadám-út mellett, s hozzáads-a még a környező tanyavilág kisebb-nagyobb településeit: ez Zákányszék, a szegedi járás egyik légér- Cl deltesebb községe. Sokáig álmos vidék volt, eseménytelen élet hordozója, s csak néhány évvel ezelőtt ismerte meg nevét az ország (akkor még persze Lengyelkápolna néven), mikor az összeszövetkezett kulákbanda tagjai meggyilkolták Kiss Imre elvtársat. Nos, azóta nagyot fordult a világ itt: bár az országútszcli divatos házak némelyikében ma is kulákok laknak még, de az új élet, az új emberek akarata csak maga alá gyűri lassan a múltat A DISZ megalakulását követő időkben létrehozták itt is a községi DlSZ-szervezetet. De akkor más idők jártak még. — A kulák [ia, akinek az apjáé volt ez a ház is — mondja Szélpál elvtárs, a községi pártbizottság titkára és körülmutat a párlirodában — szintén a DISZ-ben „tevékenykedett" hasonszőrű társaival együtt. Sikerült is hamarosan szétzüllesztcni a szervezetet, úgyannyira, hogy csak az elmúlt év szeptemberében indult meg újra a zákányszéki DISZ-ben az alkotómunka. A faluban élő dolgozó parasztok, a volt cselédek gyerekei dolgoznak a vezetőségben most. S annak, hogy szívvel-lélekkel tevékenykednek a maguk munkáján, lál| szik is az eredménye. Néhány hónap alatt a belterületi szervezet tagjainak száMegmozdultak végre zákányszéki fiatalok ma megkétszereződött és két új szervezet alakult a tanyavilágban. Persze, arról már nem' beszél Szélpál i Ivtárs, hogy a helyi pártbizottság Makra János elvtársat bizta meg a DISZ segítésével, sem arról, hogy jómaga is sűrűn ellátogat a helyi és környékbeli szervezetek gyűléseire, rendezvényeire• Pedig ez így van. S jórészt ennek is köszönhető a DISZ munkájának fellendülése. Hegebben baj volt a pedagógusok részvételével is, azaz a fiatal pedagógusokkal. Mert furcsa cs érdekes módon épp az idősebb nevelők támogatták elsősorban a DISZ munkáját. Zákányszék-alsón az idős Kávai-házaspár, aztán özv. Kern Antalné, Veres András. A fiatalabbak — Maróli Erzsébet, Vass Klára és a többiek — inkább csak szeptember óta tevékenykednek. Előtte, ka nem is tartották magukat távol éppen a szervezettől, de alig veitek részt munkájában. Most a népművelödési otthon Igazgatója. Takács József, maga is pedagógus. S általában úgy látszik, hogy a nevelők és az iskolán kívüli ifjúság kapcsolata jobb, gyümölcsözőbb, mint régen volt. Ennek, valamint az előbb említett tényezőknek köszönhető, hogy az elmúlt hónapok során a kulturális munka fellendült 'Zákányszéken. A helyi tanács támogatásából kapott pénzen láncruhákat vásároltak, s rövidcsen felszerelik a hétezer forintos liangositó-berendczésl is. a kultúrházban. A belterületi kulturális munka lelke és mozgatója Tóik Gizella DlSZ-litkár és Makra János elvtárs. Mindketten szerepelnek a tánccsoporlban is. Makra János a fiú-táncot tanította be. $ a múltkor több kilométerről betegen is eljött a próbára, csakhogy az oktatás kárt ne szenvedjen. De ilyen lelkesedéssel dolgoznak a többiek is: Hegedűs Lászlóné és a férje, Zemanek Albert, Kálmán Piroska és mások. Harminc taggal működik a színjátszócsoport. Hetente kétszer tartanak próbát. Decemberben mutatták be a babonákat leleplező „Csodakarikás" című müvet. Most, a Ságvári Endre kulturális seregszemlére L. Szaveljcv „A szerelem nem játék" eímű egyfelvonásosával készültek. Jelenleg építkeznek a népművelödési otthonban. Üj Idub- és könyvtárszoba épül a tanács anyagi támogatásával és több ezer forint értékű társadalmi munkával. Ennek elkészült ével megoldódik a lielykérdés is nz épületben, mely a helyi pártbizottság helyiségeit is magában foglalja. Reméljük, tovább fokozódik és új eredményeket szili a zákányszéki fiatalok lelkes munkája is.